Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-18 / 166. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Lázár György fogadta Avaréit Harrimannt ( TV készül VIT-re ar acio AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA nis^ldumblfn^^megbeszéíEíkét . “ folytatott Púja Frigyes külügy-XXXIII. évf. 166. szám Ara : 90 fillér 1978. július 18. kedd miniszter és a meghívására ha­­———_____—^^_mmm__—_ zánkban tartózkodó Avarell Har-Megkezdődött a VI. Nemzetközi Kodály Szeminárium Tegnap délelőtt Kecskeméten a Kodály Zoltán Zenepedagógiai In­tézet udvarán jó hangulatban, kö­zös énekléssel kezdődött meg a nagy érdeklődéssel várt VI. Nem­zetközi Kodály Szeminárium. Az fdei négyhetes kurzusra IS or­szágnak több mint száz küldötte érkezett. Sokan olyan távoli or­szágokból, mint Kanada, Vene­zuela, Japán, vagy a tengerentúli földrész: Ausztrália. Többen már jártak itt korábban hallgatóként, küldöttként, s most ismét vissza­tértek. Első ízben vésznek részt a szemináriumon szovjet zenepeda­gógusok harmincöt tagú csoport­tal. Az aktív munka kezdete előtt az intézet tanárai rövid tájékoz­tatót tartottak a most első alka­lommal ide látogató, kevesebb in­formációval rendelkező csoportok, nak, hallgatóknak, a Kodály ze­nepedagógia alapjairól, lényegé­ről, jelentőségéről. A következő napokban vala­mennyien bemutató-tanításon vesznek részt a Megyei Műve­lődési Központban, ahol a debre­ceni Bányai Júlia Ének-Zenei Ál­talános Iskola növendékeivel Herczegh Mária tanárnő foglal­kozik. A gyakorlati tantárgyak — szolfézs, karvezetés, közös ének­lés, kamarazene stb. — mellett tartalmas és magas színvonalú el­méleti előadásokat is hallgathat­nak majd a résztvevők. így pél­dául a kisgyermekkor zenei ne­veléséről (Forral Katalin), Ko­dály Zoltán muzsikájának sajá­tosságairól, jellemzőjéről (Léná­val Ernő), vagy, a Kodály-mód­­szer elméleti és gyakorlati alap­jairól. A komoly munkával, ta­nulással töltött négy hét jó átte­kintést, alapirányítást nyújt majd • Jó hangulatú közös éneklés a Kodály-intézet udvarán. Erdei Ida irányításával. t Nemes Klára a szovjet csoportnak tart szolfézsórát. (Tóth Sándor felvételei.) azoknak, akik a későbbiek folya­mán mélyebben kívánnak meg­ismerkedni a magyar zenepeda­gógiával, zenekultúrával. Ennek érdekében például a hallgatók be­kapcsolódnak a Dunamenti Fol­klór Fesztivál néhány eseményé­be is. Ahogy Erdei Péter, az in­tézmény igazgatója mondta az es­ti ünnepi hangversenyt megelőző nyitó beszédében: — /V zene az emberré nevelés nélkülözhetetlen eszköze. Mond­hatni ez a Kodály-koncepció egyik lényege. A'm a módszerek azért vannak, hogy a zenéhez való kö­zeledés útját megkönnyítsék. Nemcsupán a pedagógiai terület megismertetése a cél. Szükséges a Kodály-zeneművek, írások ta­nulmányozása is, hogy megfelelő és égysége6 képet kaphassunk a művészről és a tudósról egyaránt. Az igazgató ezt követően átad­ta a szót az első szemináriumi hangverseny főszereplőinek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola hallgatóinak, s kamara­­együttesének. P. E. Számítástechnikai szakemberképzés A múlt évben alakult meg Kecskeméten a SZÜV Kecske­méti Számítóközpontja bázisán a Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ megyei képviselete. Nemrég zárult le a kétéves fo­lyamatszervezői tanfolyam első tanéve, amelyen 23 vállalattól és intézménytől huszonöt hallgató vett részt. A hallgatók ez ideig számítógép alapismerettel, prog­ramozási nyelvekkel és gazdasá­gi ismeretekkel foglalkoztak. A következő tanév feladata a gya­korlathoz kötött felhasználó orientált szervezési ismeretek megszerzése és .mintafeladatok megoldása: A megyei képviselet célkitűzé­se, hogy 1980-ra mintegy száz, felsőfokú számítástechnikai kép­zettségű szakembert bocsásson ki. A megyében jelentkező .vál­lalati és intézményi igények alapján a képviselet újabb két­éves, heti egynapos tanfolyamo­kat indít, melyek folyamatszer­vezői — szükség szerint — prog­ramozói végzettséget biztosítanak. A gazdasági élet területén dol­gozók konkrét szakmai képzését jól egészíti ki a Neumann János Számi tógéptudomány i Társaság megyei szervezete által, vállalati felsőszintű vezetők részére szer­vezett tanfolyam. Meghívott elő­adókkal, ez év őszétől mintegy tíz alkalommal kerül sor a fog­lalkozásokra, amelyre eddig mintegy negyven vállalattól hat­vanhét vezető jelentkezett. ’ A tanfolyam célja, hogy választ ad­jon arra a kérdésre, hogy milyen területen és milyen feladatok megoldására célszerű, szükségsze­rű és gazdaságos a számítógép alkalmazása. Szólnunk kell még a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főis­kolán folyó számítástechnikai szakmérnökképzésről, amelyet — bármilyen furcsa is — legkevés­bé a megye szakemberei vesznek igénybe. A Neumann János Szá­mítógéptudományi Társaság fel­adatai sorába vette a megyében folyó szervezett és eseti számí­tástechnikai képzés összehango­lását, a szakemberképzés fel­­gyorsítását. Úgy véljük, hogy az alkalmazás bővítésével párhuza­mosan a megyében folyó számí­tástechnikai képzés alkotó részé­vé válik a tudományos-szellemi élet gazdasági munkát segítő ki­bontakozásának. L. L. rimann, egyesült államokbeli po­litikus, New York állam volt kor­mányzója. A tárgyaláson jelen volt Nagy János• külügyminisz­ter-helyettes, Esztergályos Ferenc, hazánk washingtoni nagykövete és Philip M. Kaiser, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagy­követe. A megbeszélésen áttekintették Magyarország és az Egyesült Ál­lamok kapcsolatait és a nemzet­közi élet több fontos kérdését. A megbeszélésen különösen nagy hangsúlyt kapott a kétoldalú gaz­dasági kapcsolatok alakulása. A tárgyalást követően Lázár György, a Minisztertanács elnöke hivatalában fogadta Avarell Har­rimannt. A találkozón részt vett Púja Frigyes, Esztergályos Ferenc és Philip M. Kaiser. (MTI) Ifjúságunk VIT-küldöttei hét­főn Gödöllőre utaztak. Az Agrár­­tudományi Egyetemen három na­pon át előadásokon, csoportos foglalkozásokon sok-sok dalt, táncot és sportprogramot tartal­mazó rendezvényeken készülnek fel küldetésük teljesítésére. A hétfői megnyitón jelen volt Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osz­tályvezetője. . Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának el­ső titkára köszöntötte a megje­lenteket. Barabás János, a KISZ KB titkára, a XI. VIT célját, a július 28-án megkezdődő béke és barátság találkozó programját vázolta. Szólt a világifjúsági és diáktalálkozó résztvevőire váró teendőkről, kötelezettségekről. Ezután Grósz Károly, az MSZMP KB osztályvezetője a párt XI. kongresszusán hozott határozatok végrehajtásának ed­digi eredményeiről, s az elkövet­kező időszak feladatairól tájékoz­tatta a fiatalokat. Kovács László, az MSZMP KB alosztályvezetője a nemzetközi helyzet fő jellem­zőit, azokat a világpolitikai fo­lyamatokat vázolta, amelyek kö­zepette az amerikai kontinens eiső szocialista országában talál­kozik a világ haladó ifjúsága. (MTI) Ausztrál parlamenti küldöttség Budapesten Az országgyűlés meghívására tegnap ausztrál parlamenti kül­döttség érkezett hivatalos látoga­tásra Budapestre. A delegációt Kewin Newman liberális párti képviselő, országos fejlesztési mi­niszter vezeti. A küldöttségben az Ausztráliai Államszövetség szená­tusának és képviselőházának munkás-, liberális és agrárpárti tagjai kaptak helyet. A delegációt a Ferihegyi repü­lőtéren Péter János, az ország­­gyűlés alelnőke, Kázmér Zsig­­mond, a Magyar Népköztársa­ság Canberrái nagykövete, és törvényhozásunk több tisztségvi­selője fogadta. (MTI) Országos helyzetkép a betakarításról Az őszi árpának 81 * a búzának 10 százalékát aratták le A hűvös, csapadékos időjárás erősen késlelteti a melegigényes növények fejlődését, és hátráltat­ta a kalászosok beérését — álla­pította meg a Romany Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter elnökletével tegnap ösz­­szeült tárcaközi mezőgazdasági koordinációs bizottság. A kedve­zőtlen időjárásnak a következmé­nye, hogy átlag 8—10 napos ké­­séssel láttak hozzá a gazdaságok a betakarításhoz. Az aratás az elmúlt hét végéig jobbára csak az ország déli és középső megyéi­ben vált általánossá. Országosan eddig az őszi árpa 81 százalékát, a búzának pedig mintegy 10 szá­zalékát aratták le. A munkálatokat nehezíti, hogy sok a dőlt gabona, ezért a kom­bájnokra sokhelyütt kalászemelő­ket szereltek. A belvizes terüle­teken — főként Békés és Csong­­rád megyében — dupla kerék­kel látták el a kombájnokat, hogy ne süllyedjenek a talajba, és munkába állították a lánctalpas rizskombájnokat is. Az üzemza­varok gyors elhárítására legtöbb gazdaságban mozgó javítóműhe­lyeket rendeztek be, a MEZŐ­GÉP vállalatok pedig 150 jól fel­szerelt szervizkocsit állítottak munkába -A tanácskozáson hangsúlyoz­ták, hogy az idei aratás további gyors és hathatós intézkedéseket követel, Tovább keU javítani az alkatrész- és üzemanyag-ellátást. Üzemanyaghiányt Csongrád, Tol­na, Győr-Sopron és Vas megyé­ből jelentettek, s intézkednek az igények kielégítéséről. Jól szer­vezett, összehangolt munkával a vízzel borított területekről a víz elvezetését is meg kell gyorsíta­ni, hogy folyamatosabbá válhas­son a betakarítás.­A sikeres betakarítás műszaki­technikai feltételei megvannak, s az üzemek, mezőgazdasági kol­lektívák széles körű összefogásá­val időben learatható az ország gabonatermése. A Borsod megyei állami gazda­ságcárban, a hejőmenti, a nagy­miskolci és a szerencsi mezőgaz­dasági üzemekben hétfőn meg­kezdték a korai érésű, Libellula fajtájú őszi búza aratását. A gaz­daságok a betakarítási idény szét­húzására mintegy hétszáz hektá­ron vetették ezt a korai fajtát, amely azonban az idén a kedve­zőtlen időjárás miatt a vártnál csaknem három héttel későbben érett be. A közelmúltban megjelent a szakmunkásképzés keretében oktatott szakmák új jegyzéke. Ebből kiderül, a hosszabb ide­je tartó reformok következmé­nyeként a korábban tanulha­tó 285 szakma helyett most 128-ra csökkent a választási ' lehetőség. A mérséklődés pusztán mennyiségi és látszó­lagos. Valójában az történt, hogy az ismeretek elsajátítá­sának kereteit hozzáigazítot­ták az élet diktálta követel­ményekhez. A tanítás tágabb határokat fog át, nem annyi­ra részletező, mint inkább alapokat teremtő. Ezek az alapok a későbbiekben módot kínálnak a zavartalan, folya­matos ismeret gyarapítására, a szervezett, s az egyéni kép­zésre. Az oktatott szakmák új jegyzékének tanulmányozása megerősíti azt a korábbi ta­pasztalatot, hogy az ipar mind több területén közeledik egy­máshoz a kétféle, a fizikai és a szellemi tevékenység. Oly­kor már ma sem egyszerű meghúzni a határvonalat, va­jon — s csők például — fizi­kai vagy szellemi, munka-e az, amit a kőolajfinomító tábla­kezelője, a konzervgyári fel­dolgozóvonal irányítója, a le­mezhengersor vezérlője, az elektronikus számítógép kar­bantartója csinál?! A valóság­nak ugyanis színesebb a vászna, mintsem azt különbö­ző — szükséges, de egy idő után merevvé váló — előírá­sokszabályozások mutatják. Addig nincs különösebb gondja sem az érintettnek, sem alkalmazóinak, amíg a kon­zervipari technikus pusztán a dolgát teszi az automatizált borsófeldolgozó berendezés mellett, ám bérének, állomá­­mányi hovatartozásának igaz­ságos megállapítása már ko­rántsem mentes a fejtörést kí­vánó mérlegelésektől. S azt sem könnyű egy nevezőre hozni, hogy az illető végzett­sége ugyan technikus, de be­osztása gépkezelő, jogosult-e a munkáslakás-építési akció kedvezményeire ? Példákat említettünk, vál­lalva az utalásnyi hivatkozá­sokban rejlő felületességet, de talán ennyiből is kiderül: a technikai, technológiai fejlő­dés egybegyúr korábban kü­lönálló területeket, tevékeny­ségeket, s teszi ezt úgy, hogy nincs sok idő a töprengésre, mert még újabb változatok keletkeznek, s ezeknél is dön­teni kell. Szó sincs persze arról, hogy utunk a gazdasági fejlődésben már ma vagy holnap minden­féle szellemi és fizikai munka határát összemossa, de arra mind az üzemi közgondolko­dásban, mind az adminisztra­tív keretek rugalmasságának fokozásában ügyelni szükséges, hogy a közeledés — egyre több munkaterületen — fo­lyamatos. Először csak né­hány tucat embernek kellett szembenéznie a kellemes-kel­lemetlen igazsággal, megnöve­kedett feladataihoz korábbi ismeretei nem elegendőek őket százak, majd ezrek kö­vették, s szinte észrevétlenül jutottak el a kétféle munka határához, hol ide, hol oda lépve át. Ne tagadjuk: az ilyesfajta változás megterhe­lés az egyénnek, hiszen a meg­szokott helyett a szokatlannal kell ismétlődően birkóznia, s mire úgy megtanul valamit, hogy álntából ébredve is tud­ja, kezdheti elölről. Napjainkban az automata szövőgépekkel berendezett mű­helyben, a pneumatikus szer­számokkal dolgozó szereidében a hagyományos értelemben vett művezető, beállító isme­retlen válaki. Helyébe olya­nok léptek, akik akkor sem jönnek zavarba, ha egy fogas­kereket kell cserélniük, s ak­kor szintén nem, amikor a vezérlő elektronikát javítják. Feladataik azért változnak, mert a környezetükben meg­gyorsultak a haladás léptei, s ha nem akarnak kiállni a sorból, akkor igyekezniük il­lik, nem okvetlen papírok, ha­nem ismeretek megszerzésével. Különféle vizsgálódások egyértelműen azt bizonyítot­ták, a munkahelyek egy ré­szén mind nagyobb gond meg­felelő képzettségű embert ta­lálni az új, gyakran működé­si elveiben is a korábbiaktól alapvetően eltérőt hozó be­rendezések mellé. Az éles kü­lönbségek elmosódását jelzi ez, ahogy arra is figyelmeztet, a képzésben még nem érvé­nyesülnek kellő súllyal a gyorsan változó követelmé­nyek. Vannak tehát átfogó, országos feladatok, s ezekkel összehangoltan alakítandók ki a helyi cselekedetek. A tü­relmetlenkedés árthat, a tét­lenkedés kárral járhat. A ket­tő között a fokozatos, a terv­szerű haladás helyezkedik el, s ennek fontos részeleme az oktatott szakmák új jegyzéke. Hangsúlyozzuk azonban, bár fontos, mégiscsak részelem, azaz továbbiaknak kell mellé sorakoznia. L. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom