Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-11 / 135. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! időszerű tennivalók a mezőgazdaságba Növényápolás, szénabetakarltás Az utóbbi napok meleg időjárása kedve­zően hatott a mezőgazdasági termelésre, an­nál is inkább, mert a napsütést időnként fel­váltotta az eső is. Aminek kevésbé örültek a gyakorló gazdák, az a megye egyes részein jelentkező jég volt. A gyümölcsök, a zöldség és a szőlő érezte meg legjobban ennek hatá­sát. Szerencsére a jég esővel érkezett, így a károk nem erőteljesek. A megye gazdaságaiban már az aratáshoz készítik elő a gépeket. A tavalyihoz hasonló eredményt várnak a gabonáktól. A fajszi Kék Duna Termelő­szövetkezetben a növényvédelem és a vegyszeres gyomirtás mun­kálatait végzik. Az ötszáz hektár közös fűszerpaprika, a több mint 400 hektár zöldborsó, az uborka, a .káposzta talajának nedvesség­­állapota jó, ezért egyelőre nem öntöznek. A szénának szánt száz hektár lucerna és harminc hektár gyep betakarítását már befejezték, jó AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 135. szám Ára: 90 fillér 1978. június 11. vasárnap W' Ünnepség az építők napján Tegnap Kecskeméten tartották az építők napja, valamint az épí­tők és famunkások szakszerveze­te egyesülésének 75. évfordulója alkalmából rendezett megyei ün­nepséget, amelynek elnökségé­ben helyet foglalt Kovács Pál, az Építő-, Fa-, és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszervezete Elnökségének tagja, Kálmán. Mi­hál]/ ugyancsak a szakszervezet 'országos elnökségének tagja, a kalocsai ÉPGÉP Vállalat dolgo­zójaf Neiner János, az SZMT _^sínöke, Fekete László, a KISZOV elnöke, Sándor Béla, a megyei tanács építési, közlekedési és víz­ügyi osztályának vezetője. Az ünnepséget Szakáll János, az építők szakszervezete megyei bizottságának elnöke nyitotta meg, majd Laczy Endre, a me­gyei bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett az építők és famunkások több mint egy évszázados szervezkedé­séről, szakszervezeteik egyesülé­sének 75. évfordulójáról. Szólott a már hagyományos építők napjá­nak jelentőségéről, az építő- és fapipar dolgozóinak elért ered­ményeiről, valamint az V. ötéves terv hátralevő részében rájuk vá­ró feladatokról. Ezután Kovács Pál és Sándor Béla, az építők szakszervezete központi vezetősége és az Épí­tési és Városfejlesztési Miniszté­rium által adományozott kitünte­téseket adta át. A Kiváló Mun­káért miniszteri kitüntetésben ré­szesült Benyócki Istvánná, a BÁCSÉP gépkezelője, Molnár • Babinszki Mihálync kárpitos átveszi kitüntetését. Imre kőműves és dr. Orosz Antal jogtanácsos, a Bács-Kiskun me­gyei ÉPSZER Vállalat dolgozója, Babinszki Mihályné kárpitos, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárának dolgozója, Gaborják József, a Bácska Bú­toripari Vállalat főművezetője, Rádi József, a Kiskunhalasi Sü­tőipari Vállalat üzemvezetője, Kozics Gyuláné, Bajai Építő- és Építőanyag-ipari Vállalat főköny­velője, Fischer Pál, a Jánoshal­mi Bácska Építőipari Szövetke­zet részlegvezetője, Mihályi Ist­t Az ünnepség résztvevői. (Tóth Sándor felvételei.) ván, a Kecskeméti Épületkarban­tartó és Szolgáltatóipari Szövet­kezet kőművese, Németh János, a Kiskunfélegyházi" Építőipari Szövetkezet műszaki vezetője, Balanyi Bertalanná, a KPM Köz­úti Igazgatóság konyhavezetője. A Szakszervezeti Munkáért ki­tüntetés arany fokozatát kapta Gyuris István, a BÁCSÉP aszta­los szocialista brigádvezetője, Laczy Endréné, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának munkaerő-gazdálkodási előadója. Ezüst fokozatot kapott Biczó Er­vin, a BÁCSÉP nyugdíjas aszta­losa, Mészáros Istvánná, az ÉP- « FA bajai gyárának asztalosa. Á Szakszervezeti Munkáért oklevél kitüntetésben részesültek tizenhe­ten. * A Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat nyugdíjasait benső­séges hangulatú ünnepléssel bú­csúztatta tegnap a vállalat szak­­szervezeti bizottsága. A Kecske­méten, a központi munkásszálló­ban megtartott búcsúztatáson a nyugdíjba vonult 63 dolgozó közül tízen kapták meg a kiváló dolgo­zó kitüntetést, s valamennyi törzs­gárda tagot emléklappal és aján­dékkal köszöntöttek. Az ünnepséget a nyugdíjasok megvendégelése zárta. 0 Szenázs készül a lekaszált gyepből. Sűrűn fordulnak a pótkocsik közepes minőséggel. A tsz-bcn a jugoszláv búzafajták igen jó ter­mést ígérnek. A kukoricával is meg vannak elégedve, a 640 hek­tárnyi vetés szépen fejlődik. A bajai Augusztus 20. Terme­lőszövetkezetben a zöldséghajtaió telep 18 ezer négyzetméternyi üveg és fólia borította területéről szedik az étkezési fehér papri­kát. A tervek szerint 540 ezeraa­­rab és mintegy 300 mázsa úgy­nevezett kilós paprika kerül ki a gazdaságból. A szántóföldön ter­mesztett zöldségnövények közül a 32 hektár magról vetett vörös­hagyma vegyszeres gyomirtását, a tsz-tagok pedig a részesen mű­velt 60 hektár dinnye kézi ka­pálását végzik. A gazdaságban 28 hektáron termesztenek téli és nyári almafajtákat, amiben a nemrégen hullott jég minőségi kárt okozott. A termelőszövetkezetben a 410 hektár inténzíven művelt gyepte­rületről most takarítják be a szénának és szenázsnak valót. A számítások' szerint mintegy 4000 mázsa gyepszéna és 30 ezer má­zsa fűszenázs készül. A kunfehértói Előre Termelő­­szövetkezetben a hideg időjárás megvitelte a 460 hektár kukori­cát, aminek éppen a tápkultivá­­torozását végzik, azaz olyan gé­pet használnak, amely talajba juttatja a műtrágyát is. A száz hektárnyi gyümölcsösben gomba- és rovarkártevők ellen permetez­nek. Közepes termés ígérkezik al­­. mából, nagyon jót mutat a kör­te, de a kajszibaracknak sokat ártott a fagy. Az ötven hektár szőlőt helikopterrel permetezik, ennek a növénynek mintegy 80 százalékát érte fagykár. A jánoshalmi Haladás Terme­• A bajai Augusztus 20. Termelőszövetkezetben gyakran hajolnak as asszonyok. Az üvegházakban szép termést ad a fehérpaprika. • Jobbra: az Augusztus 20. Ter­melőszövetkezetben a korszerűen metszett almafák ágain fürtök­ben állnak az almácskák. A jég azonban a várható termés minő­ségének sokat ártott. lőszövetkezetben a 850 hektáron vetett kukorica most kezd erőre kapni. Elégedetten figyelik a 120 hektár burgonyaterületet, ami ha az időjárás nem szól közbe, a ter­vezett 250 mázsás termésnél töb­bet ad. Gondot okozott a szénának szánt lucerna betakarítása, hi­szen ez az utóbbi időben több­ször is megázott. A tsz gépmű­helyében a hét kombájnon az utolsó simításokat végzik az ara­tási előkészületben. ALAKUL A HÁLÓZAT Fejlesztik a lakáskarbantartást Bács-Kiskun megyében a lakáskarbantar­tás alapvető hálózatának, módszereinek ki­alakítása az ötödik ötéves terv feladata. Ez idő alatt kell ebben a fontos szolgáltatási ágban a lakosság részére kínálatot teremte­ni, s jelentősen, mintegy 50 százalékkal fo­kozni a lakáskarbantartási tevékenységet. A. fenti célkitűzés nemcsak mennyiségi, hanem, tartalmi változásokat is kíván. A tervidőszak első esztendejé­ben jelölte ki a megyei tanács a tevékenység bázisszervezetét, a kecskeméti Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezetei, Azzal a céllal, hogy dolgozzon ki olyan szolgáltatási módszereket, gazdálkodási eszközöket, amelyek Hogyan dolgoztak Bács- Kiskun megye KISZ-esei az elmúlt két évben? Erre a kér­désre adja meg a választ a ma összeülő megyei küldött­gyűlés, amelyen mérlegre ke­rül a KISZ IX. kongreszsusa óta végzett munka. Az a tény, hogy a megyében két év alatt több mint háromezerrel nőtt a KISZ-tagok száma, s ma már meghaladja a har­mincezret, annak a bizonyíté­ka, hogy a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség poli­tikai befolyása jelentősen erő­södött, s a KISZ a fiatalok nagy hányadát mozgósítja kö­zös célunk, a fejlett szocializ­mus felépítése érdekében. A megyei tanácskozást meg­előző 1281 alapszervezeti tag­gyűlésen, illetve az ezeket kö­vető üzemi, hivatali, taninté­zeti bizottságok küldöttérte­kezletein, majd pedig a múlt héten befejeződött városi-já­rási küldöttgyűléseken a fia­talok ezrei érezhették azt, hogy nem közömbösek a mun­kahely, a község, a város ügyei iránt, s ifjúi lelkesedés­sel készek újabb tettekkel be­kapcsolódni az épitőmunkába. A KISZ Központi Bizottsá­gának 1974. áprilisi határoza­ta, azaz az új tervezési és ér­tékelési rendszer, az egyéni és közösségi megbízatások erősí­tették az alapszervezetek sze­repét, és tegyük hozzá, fele­lősségét. A KISZ-tagsággal já­ró kötelezettségek és vállalá­sok hatására nőtt az alapszer­vezetek aktivitása, s többé­­kevésbé kialakult az önkriti­kus, kritikus szemlélet is. Ma már minden KISZ-tag érzi, hogy számít'rá az ifjúsági szövetség; tudja, mit vár tőle az alapszervezet, ismeri tár­sai róla alkotott véleményét,' persze az is nyilvánvaló előt­te, hogy ő is számíthat ' a KISZ-re. Fontos kiemelnünk azt, hogy kedvező politikai, társadalmi légkörben végezhette felelős­ségteljes munkáját az elmúlt két évben is a KISZ. A munkahelyek, az intézmények, az iskolák döntő többségében — munkájával! — rangot ví­vott ki magának az ifjúsági szövetség. Ennek eredménye­ként kedvezően változott meg a fiatalokról alkotott — s még egy-két éve is olykor a „hosz­­szú haj, hangos zene” sematiz­musában leledző — kép. Ter­mészetesen közrejátszott eb­ben a párt ifjúságpolitikájá­nak az a rendkívül • fontos megállapítása is, miszerint a maga helyén mindenki felelős a fiatalok szocialista nevelé­séért, s hogy elsősorban a pártszervezetek közvetlen fi­gyelme a KISZ pártirányítá­sának legalapvetőbb gyakorla­ti formája. Munkával kivívott megbe­csülésről szóltunk az előbb. Abban ugyanis, hogy a megye gazdasága teljesítette 1976. és 1977. évi tervét, nagy szerepe volt a fiataloknak, s különö­sen az ifjúsági szövetség tag­jainak. Hiszen néhány terüle­ten — a híradástechnikában, | a könnyűiparban, a szakosí­tott mezőgazdasági telepeken — a fiatalok aránya, s ennél­fogva munkája is, meghatá­rozó jelentőségű. Ugyanezt mondhatni a brigádmozgalom­ról is, amelyben 5559 közösség tagjaként, több mint 24 ezer harminc éven aluli fiatal vesz részt. Az ifjúsági brigádok munkájának minőségét, haté­konyságát mindenképpen jelzi az, hogy több mint ötven szá­zalékuk nyerte el a szocialista címet. Tovább nőtt a fiatal újítók — s persze az újítások — száma, az Alkotó ifjúság pályázaton százak mutatkoz­nak be évente. Sokféle dolog kerül a mai megyei küldöttgyűlés mérleg­­jére, mérhető, és számokkal ki nem fejezhető egyaránt: akciók, rendezvények tucatjait értékelik. Megállapíthatják a küldöttek, hogy egyfajta ran­got jelent a KISZ-tagság, és ez elsősorban az ifjúsági szö­vetség következetes, mindin­kább erősödő tömegpolitikai munkájának eredménye; s va­lószínű, hogy emiatt is nőtt a korábbi éveknél gyorsabban — a magasabb követelmények ellenére — a taglétszám. Ar­ra is könnyen lehet válaszol­ni, hogy miért jelent rangot az, hogy ha valaki tagja a KISZ-nek? Kissé leegyszerű­sítve a kérdést úgy felelhe­tünk: azért, mert tagjai nem­csak jogaikat ismerik, hanem kötelességeiket is teljesítik. Példa erre az elmúlt két év­ben végzett munkájuk. B. J. alkalmasak az egész megyében való bevezetésre. E mellett a szö­vetkezetnek tetemesen és minél előbb növelnie kellett lakáskar­bantartási tevékenységét is. A két feladatot természetesen egy­mással szoros összefüggésben igyekeztek megoldani. Abból in­dultak ki, hogy az új típusú, a lehetőségek szerint komplex szol­­gáltatási munka tapasztalatai alapján dolgozhatják ki az álta­lánosítható módszereket. A lakáskarbantartás hálózatá­nak gerincét a megyei tanács ál­tal kijelölt területenkénti kiemelt szolgáltató szervezetek alkotják. Elsősorban a Kiskunhalas és Kis­kunfélegyháza városokban tevé­kenykedő KUNÉP és a Bajai Vá­rosgazdálkodási Vállalat. Építő­ipari szolgáltató tevékenység megkezdésére vállalkozott a La­­josmizsei Költségvetési Üzem, és a Tiszakécskei Építőipari Szövet­kezet is. Ez évben mind a négy szervezet együttműködési megál­lapodást kötött az ÉPSZISZ-el. E szerint felvevő irodát és szolgál­tató részleget hoznak létre. Fej­lesztési terveiket a bázisszerve­zettel egyeztetik. Segítséget kap­nak tőle az árképzés, a számlá­zás, az ügyrend és a bérezés ki­alakítására, egyes anyagok és gé­pek beszerzéséhez, műszaki fej­lesztési döntéseikhez, a barkács­­mozgalom és a szolgáltatások propagandájához. Közösen mun­kálkodnak vele az esetleges sza­bad kapacitások lekötésén, vala­mint a szakmunkások képzése terén. A fenti szervezetek nagyrészt már megkezdték a munkát, illet­ve felvevőhelyeik kialakítását, szolgáltatói létszámuk átcsoporto­sítását. Tevékenységüket saját ki­vitelezői hátterükre alapozva vé­gezhetik. Alkalmazzák az ÉP­­SZISZ által kidolgozott egysze­rűsített ügyvitelt. Készül a szol­gáltatók részére az egységes ügy­rend is. Részben már elkészült az „Építőipari lakossági szolgáltatási árgyűjtemény.” A munka ered­ményeként hat kötetben gyűjtik össze az egyelőre csak ajánlott árakat. A bázisszervezetnek nincs könnyű dolga, amikor az egyál­talán nem szolgáltatáscentrikus szabályozórendszer bonyolult fel­tételeit igyekszik kibogozni és a különböző típusú vállalatokra al­kalmazni. A megye lakáskarbantartási hálózata természetesen még nem teljes. Területi feladatok várnak a Kalocsai Asztalos és Építőipari Szövetkezetre, jelezte már szol­gáltatási terveit a jánoshalmi költségvetési üzem is. Maradnak azonban még fehér foltok a szol­gáltatásban e két szervezet be­vonása után is. A területi sze­reppel felruházott egységekre vár, hogy a környékükön levő kisebb településeken szervezzék a lakás­karbantartást. A magánkisiparosok — becsült < adatok szerint — tartósan leg­alább felét végzik az építőipari szolgáltatásoknak. Bár a tanácsi és szövetkezeti vállalatok telje­sítménye gyorsabban növekszik az övékénél, tavaly is 93 millió forintos árbevételt értek el a 173 milliós összteljesítményből. Mun­kájuk nem nélkülözhető. Ezért az ÉPSZISZ és a KIOSZ megyei tit­kársága keresi a két szektor hasz­nos együttműködésének lehetősé­geit. A lakáskarbantartási hálózat kialakítása tehát részben megtör­tént. A tervidőszak végéig hát­ralevő további két és fél évben jelentős fejlesztési munka vár a szolgáltatókra. Törekvéseiket a megyei tanács a központi fejlesz­tési alapból 15 millió forinttal tá­­mogatja. Ezt az összeget a KI­­SZÖV — szövetkezetek esetében — saját központi alapjából még kiegészíti. Zs. Á. $

Next

/
Oldalképek
Tartalom