Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)
1978-06-10 / 134. szám
Kuba hétköznapja Az idén nyáron a kubai főváros ad otthont a XI. Világifjúsági Találkozónak. A távoli ország hétköznapjaiba ad betekintést képriportunk. • Jobbra: Havanna látképe. • A bal oldali képen: TRINIDAD — a kubai kisváros iskolautcáján. \ (Németh Ernő (elvételei — KS.) • Alsó képünk: a Capitolium. FŰTÉSRŐL NYÁRON Tíz év alatt több mint 11 ezer kecskeméti lakásba jutott el a földgáz Az elmúlt fűtési idény immár a tizedik volt a megyeszékhelyen a földgázszolgáltatásba elsőként bekapcsolt lakások tulajdonosai számára. Azóta mintegy 11 és félezer háztartásba jutott el ez a fűtőenergia. Nem szólva a csaknem négyszáz közületről (üzlet, gyermekintézmény, kisüzem stb.) és a 24 ipari nagyüzemről, amelyek szintén élvezői, hasznosítói a föld e kincsének. Az eltelt tíz év alatt nemcsak a földgázt hasznosító háztartások száma gyarapodott jelentősen, hanem használódtak, öregedtek az első, s az azokat folyamatosan követő fűtőberendezések. Nyilvánvaló, hogy ezek a használattal arányosan fokozottabb figyelmet, karbantartást igényelnek. Miként történik ez, illetve milyen tapasztalatokat kínál a gázfűtési berendezések karbantartása, efelől érdeklődtünk Chikán Tibortól, a DÉGÁZ kecskeméti kirendeltsége vezetőjétől, aki elöljáróban emlékeztetett rá: — Mind a gázszolgáltató, mind a fogyasztó kötelességeit törvény szabályozza. A szolgáltató, ez esetben kirendeltségünk kötelességeinek egyike ötévenként valamennyi fogyasztó készülékeit felülvizsgálni megfelelő működésük, biztonságuk ércekében. Ezt a feladatot megfelelő ütemezésben folyamatosan végezzük. Az ötévenkénti műszaki biztonsági felülvizsgálat mellett, ha rendellenességet észlel, a fogyasztó kötelessége jelezni azt, s kirendeltségünk nyomban gondoskodik a hiba elhárításáról. — Gyakoriak-e az ilyen bejelentések? mai együtt jónak ítéljük meg a magyar fűtőberendezéseket. Több évi használat után azonban kopnak, cserére szorulnak a készülékek bizonyos alkatrészei. Elve a lehetőséggel, szeretném is szóvátenni: nem egyszer tapasztaljuk, hogy például a fűtőtestek biztonsági berendezéseit barkácsmódon, teljesen avatatlanul leszerelik, kiiktatják, ami rendkívül veszélyes. Lévén a nyolc-tíz éves készülékek nagyrésze elhasználódott, mostanában elég gyakran kérjük a fogyasztókat, főként a vízmelegítő és fürdőszobai fűtőkészülékek kicserélésére. Az állami lakások bérlőinek igazolást is adunk ilyen célból, mivel az ingatlankezelő vállalat a készülékcsere költségének 50 . százalékát megtéríti. — Vajon miként történik a gázvezeték-hálózat karbantartása? — A vezetékhálózat egészen más világ, e tekintetben mindenért a szolgáltató vállalat felel. Kecskeméten a gázhálózat hossza — a csatlakozó vezetékkel együtt — mintegy 80 kilométer. Vizsgálatát az erre vonatkozó előírásoknak megfelelően, a vezeték kora, anyaga, állapota és üzemi' nyomása alapján meghatározott gyakorisággal, szivárgást kimutató kutatóműszerrel végezzük. Az esetleges rendellenesség, szivárgás észlelésével és jelzésével. segítségünkre van a lakosság is. Havonta általában egy-két bejelentést kapunk, hogy itt vagy ott erős gázszag érződik. Ilyenkor nyomban a helyszínre sietünk, s bár az esetek nagy többségében a műszeres vizsgálat kideríti, hogy nem gázszivárgásról, hanem például csatornaszagról vagy permetező vegyszer illatáról van szó, a megelőzést szolgáló bejelentésekért mégis hálásak vagyunk. — Végül még egy kérdés: hány újabb háztartás bekapcsolásával számol a soron következő fűtési idény kezdetéig a DÉGÁZ Vállalat kirendeltsége? — A megyeszékhelyen jó üteműnek mondható mind a hálózatépítés, mind - az új háztartások bekapcsolása a földgázszolgáltatásba. Az idén május végéig 582 újabb lakás bekapcsolása történt meg, ez a szám az év végéig legkevesebb I200-ra növekszik. Ugyanis Kecskeméten évente mintegy ezer új fogyasztó bekapcsolása történik meg — mondotta végül Chikán Tibor, a DÉGÁZ kecskeméti kirendeltségvezetője. P. I. Megkezdődött a szóbeli érettségi Pénteken megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák. A középiskolákban az idén a tavalyihoz hasonlóan megközelítően 48 000- en fejezik be tanulmányaikat és kevés kivétellel mind vállalkoztak arra, hogy a végbizonyítvány mellé az érettségit is megszerzik. A gimnáziumokban több mint 23 ezren, a szakközépiskolákban pedig 24,5 ezren érettségiznek. A gimnazistáknak 4, a szakközépiskolásoknak pedig legkevesebb 4 tárgyból kell érettségizniök. A gimnazistáknak kötelező a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika és ezen kívül még két tárgyat kellett választanak a történelem, a fizika, a kémia, a biológia, a földrajz, vagy a tanult idegen nyelvek közül. A szakközépiskolásoknak ugyancsak kötelező a magyar nyelv és irodalom, ezen. kívül pedig a szakmai elméleti tárgy, illetve az iskolatípustól függően a szakmai gyakorlat. A korábbi évekhez hasonlóan egyidejűleg 4—6 diák lehet jelen a vizsgateremben és az iskolaigazgatóknak úgy kell beosztani a vizsganapokat, hogy, egy-egy napon 40—45 feleletnél többre ne kerüljön sor. Minden maturandus feleletei előtt legalább fél órát gondolkozhat és legfeljebb 20 percig vizsgázhat egy-egy tárgyból. A tételeket az idén is húzzák, s ha egyáltalán nem sikerül a felelet, az elnök póttételt is húzathat. A szóbeli érettségiket legkésőbb június 22-én befejezik. (MTI) 1978. június 10. • PETŐFI NÉPE • 3 A társadalom tagjai a párt politikáját közvetlenül a határozatokból ismerik meg. Azok ismeretében fogadják el és dolgoznak megvalósításáért. Nagy gondot kell tehát fordítania valamennyi pártszervnek és szervezetnek arra, hogy a párttagok, de a társadalom mind szélesebb köre ismerje meg a párt központi szerveinek határozatait. Egyszerűnek tűnik egy-egy párthatározat megismertetése, hiszen közli a sajtó, a rádió, a televízió, s a nagyobb horderejűek füzet alakban is megjelennek. Az egyszerűség azonban látszólagos. Az ugyanis, hogy valaki olvasta, vagy hallott róla, nem jelenti, hogy ismeri is. A párt központi szerveinek határozatai az avatatlanok, a politikában járatlanok számára egyszerű, vagy többszöri olvasás után is sok-sok kérdőjelet hagynak. Mi ennek az oka? A felsőbb pártszervek határozatai — bár a mindennapi élethez kapcsolódnak — az általános törvényszerűségekkel foglalkoznak, az ország társadalmi, politikai, gazdasági kérdéseit fő vonalakban taglalják. Bár ezeknek a határozatoknak fogalmazása tudatosan közérthető és mindenki számára tanulságos, más határozatokkal való összefüggéseiket a politikában jártasak a marxizmus—leninizmust ismerők értik közvetlenül. Ugyanakkor a párthatározatok ismerete nem egy szűk privilégiuma, a lehetőség szerint a legszélesebb rétegekkel kell megismertetni. Ebben hárul jelentős feladat és nagy felelősség a pártszervekre és szervezetekre. Az általános és az egyedi A pártszervek határozataikat a sok-sok jelenség egybevetésével, a jelenségeknek az elmélettel való szintetizálásával hozzák. Egyegy határozattal kapcsolatban gyakran elhangzik: „Mennyire igaz, mintha a mi községünkről — vagy üzemünkről — szólna”. A határozatok természete, hogy a bennük taglalt kérdésekben általános érvényűek. Ez az általánosság azonban nem jelent teljes azonosságot. A határozatokban taglalt jelenségek, vagy az azokban meghatározott feladatok az ország egyes vidékeire, vagy osztályaira, rétegeire, gazdasági ágazataira többé vagy kevésbé jellemzőek, ebből adódóan több vagy kevesebb feladatot ad végrehajtásuk a pártszervezeteknek. Ez a differenciáltság egyben azt is jelenti, hogy a pártszerveknek és szervezeteknek már a határozatok ismertetése során figyelembe kell venniük területük, üzemük, intézményük, stb. adottságait, sajátos helyzetét. A határozatok ismertetésénél leggyakrabban azt a hibát követik el a pártszervek és szervezetek, hogy egyszerűen felolvassák a felsőbb pártszervek határozatait. Előfordul — elsősorban olyan esetekben, amikor a cél a gyors tájékoztatás —, hogy valóban ezt kell a pártszervezeteknek tenniük. A határozatok többségének ismertetése azonban alaposabb, elemzőbb munkát követel. A pártszervezetek a határozatok ismertetésénél semmi esetre se törekedjenek arra, hogy a párttagokkal és a párton kívüliekkel elsajátíttassák azok teljes szövegét, de azt se tegyék, hogy „a többi ránk nem érvényes” megjegyzéssel a határozatoknak csupán egy-egy részével foglalkoznak. Amikor a határozatok ismertetéséről van szó, akkor az alapszervezeteknek tulajdonképpen az a feladatuk, hogy a határozatok lényegét, szellemét, belső összefüggéseit értessék meg a párttagokkal és a párton kívüliekkel. Körülbelül azokra a kérdésekre kell válaszolniuk: mi tét-, te szükségessé a határozatot; mi a határozat legfontosabb célkitűzése; a határozat végrehajtása milyen tennivalókat hárít a település, üzem, vagy az intézmény lakóira, dolgozóira; a határozat végrehajtása milyen előnyökkel jár a közösség számára, stb. A pártszervezeteknek tehát már az első lépésnél, a határozatok ismertetésénél fel kell kelteniük az érdekeltekben — párttagokban, párton kívüliekben — a határozattal való érdekeltségüket. Ezt a célt tudatosan tűzzék maguk elé, s ennek megfelelő módszereket válasszanak az ismertetésre. Konkrétság és gyakorlatiasság A párthatározatok több módon jutnak el a pártszervezetekhez. A leggyakoribb, amikor a felsőbb pártszervek határozatait, a párt megyei, városi és járási bizottságai — vagy végrehajtó bizottságai — is megtárgyalják. Ezt az utat bejárva, a határozatok az általánostól a gyakorlatiasság irányába gazdagodnak. Az általános feladatok konkrét tennivalókban jelennek meg, mind a megyei, a városi, a járási, mind pedig a közbeeső — községi, üzemi pártbizottságok, pártvezetőségek — pártszervek számára. A konkrétság és a gyakorlatiasság nem jelentheti azonban azt, hogy közben megváltozzon, torzuljon a határozatok elvisége, politikai irányvonala, gyengüljön azok mozgósító ereje. Az ezen a téren elkövetett hibák táplálják azt az itt-ott hallható véleményt: „Az országos politika, jó, de mire ideért, megváltozott”. Felelősségteljes feladat A megyei, városi, járási és a községi pártszervek nagy segítséget adnak az alapszervezeteknek abban, hogy a határozatok alapján megfogalmazzák az azok végrehajtásával kapcsolatos tennivalókat. Ebben a tekintetben igen felelősségteljes a feladatuk a városi és a járási pártbizottságoknak. A pártszerveknek ezen a szintjén történik a differenciálás a feladatokban az alapszervezetek jellege szerint. Mind gyakoribb, hogy a városi és a járási pártbizottságok — éppen a határozatok hatékonyabb ismertetése és végrehajtása érdekében — külön tartják a titkári értekezleteket a területi, az üzemi, az intézményi, alapszervezetek titkárai számára. Ily módon több lehetőség van a határozatok ismertetésére, sőt azok feldolgozására. Felelősségteljes a feladatuk a közbeeső pártszerveknek is. Az alapszervezetekkel való közvetlen kapcsolatuk szinte kötelezővé teszi számukra, hogy az általános fogalmazások helyett az alapszervezetek figyelmét a konkrét tennivalóikra irányítsák. A párthatározatok túlnyomó többsége nem csupán a párttagok számára hozzáférhető, megismerhető. Ma már természetes, hogy azokkal a párton kívüliek is megismerkednek. A pártszerveknek és -szervezeteknek azonban a kommunistákkal szemben nem csupán a megismerés követelményét kell állítani. Nekik azt is tudniuk kell, hogy mi a tennivalójuk a végrehajtásban, ezért fordítsanak nagy gondot alapos, mély elemzésükre. M. S. — Tavaly nyolcezer ilyen jelzés érkezett. Megjegyzem, hogy körülbelül 50 ezer gázkészülék van összesen. — Az elromlott készülékeknek ez a magas száma szinte kinálja a kérdést: hogyan győzik a javítást a kirendeltség szerelői? Feltételezhető ugyanis, hogy a készülékek hibáit üzemelés közben, tehát fűtési idényben fedezik fel a fogyasztók. — Valóban így van, jól érzékelteti ezt a bejelentések havonkénti megoszlása. Tavaly júliusban például 199, augusztusban., 402, szeptemberben 682, októberiben 871, novemberben 1055, decemberben pedig 1377 készülék rendellenességét jelezték. Januártól kezdve fokozatosan csökkent a bejelentések száma, Tény, hogy a fűtési idényben mégsokasodik a szerelők dolga. Mindenképpen célszerű lenne tehát már júliusban, augusztusban ellenőrizni a fűtőberendezéseket és szükség szerint hívni a segítséget. — A múlt évi meghibásodások nyolcezres száma netán a készülékek jó minőségét kérdőjelezi meg? — Szó sincs róla, kollegáim-Vigasztalódjunk Csak az a kedd este, csak azt tudnám feledni... Pedig, mennyire reménykedtem! Hogy, no most aztán megmutatják a Fiúk! Hisz’ az egész eddigi játék csak színjáték volt. Kulissza. Amolyan megtévesztő taktika az ellenfelek félrevezetésére. Ezt szolgálta a felkészülés menete is. Azzal, hogy a VB-tői visszafelé számítva jó régen megraktuk a cseheket, előrevetítettük fenyegető árnyékunkat: Jó lesz vigyázni. Lám, Európabajnok csapatot is hidegre tudunk tenni, ha... Aztán, hogy elaltassuk leendő partnereink éberségét, no meg gyerekeink kímélése végett is, el-eljátszogattunk alsóbb osztályú idegen csapatokkal. Az volt a lényeg, hogy ilyen esetekben „külföldieket” fektettek kétvállra a Fiúk, és félgőzzel is ontották a gólokat. Ki egyet, ki kettőt rámolt be magyar-verésre éhes edzőtársak kapujába. Mármint gólt. Majd az igazi nagy' csel következett. Mire VB-ellenfeleink hozzájuk hasonló képességű nemzeti válogatottakkal kifárasztották magukat, a mi Fiaink pihent idegzettel és lábbal álltak ki „Vembli" mezejére. S hogy elnadrágolták őket az angolok? Ugyan, mi jelentősége volt annak! Legföljebb annyi, hogy a gyerekek kitapasztalták: bármekkora ordibálást is csap egy stadion közönsége, jnem kell megijedni. Ugye. „Vembli’’-ben is életben maradtak. Hogy kacagtunk magunkban. Haha —, ezek után azt képzelik a mohó argentinok, hogy keresztben lenyelnek minket. Nagyot tévedtek, meg kell adni. Nem keresztben, hanem a pálya egész hosszában kebeleztek be bennünket. De még ez is csak éppencsák sikerült nekik, mert ha Nagy Laci... Mert ha... Naugye. Az is „trójai falónak” beillő közjáték volt, hogy „Törőt” és „Nyílt” addig rugdosták, ameddig a takarójuk ért, sőt azon túl is bőséggel. Nem csoda hát, hogy az plyen-olyan klubcsapatokkal vívott élőkészületi mérkőzések ritmusához, igénybevételéhez szokott legények elfelejtettek rájönni: Itt már mind egy szálig hajtani kell! Amikor meg erre rádöbbenjek, a felismerés úgy felidegesítette őket, hogy — mivel közelebb érték, mint a labdát — az argentinokat kezdték visszarugdosni. Sajnos — ez a .mi kapunk malmára hajtotta a gólokat, s a spanyol bírót is. Mindez bennünket is felajzott idehaza. Nem győztük korholni az ebadta kölyköket. Nem elég, hogy kiállíttatták magukat, ráadásul azt megelőzően is a régi szép időket felidézve tengicéltek-lengicéltek a pályán, mikor a rusnya spanyolok nem átallották elvenni tőlük a labdát. Aztán, hogy csillapult mérgünk, kezdtünk a dolgok mögé látnii Ez az: itt a mi „trójai falovunk"! Hadd bízzák el magukat az olaszok, hogy kulcsjátékosaink kiesésével csak úgy egyszerűen lelépnek bennünket. Ringassák bele magukat ebbe a hiszem ben, ringassák. Mire a mi új összetételű csapatunk rejtett tartalékait kikóstolják, nekik rég befellegzett. Még az is őket ködösítette, hogy mialatt a futballvilág a magukról megfeledkezett magyar srácok fölött csóválta a fejét, addig Baráti mester csak kasszírozott be tapsokat a sportszerű önkritikáért. Pláne, hogy egy fél hanggal se célzott sem a spanyol bíró kegyes, noha sorsdöntő tévedésecskéire, amik bennünket sújtottak, sem annak taglalásába nem merült bele, hogy márpedig mind a haszontalan Törőcsik, mind a többiek arra neveltettek: fair play — tiszta, sportszerű játék mindhalálig, s legföljebb aközben törlesszenek rúgássorozatokért, mialatt a hordágyon viszik le őket a pályáról. Akkor már a bíró se veszi rossznéven. S mire írásomban idáig értem, szinte tökéletesen lehiggadtam. Egye fene! Ahol él még valami a hagyományból, hogy asszony verve jó, — miért ne lehetne jó verve a futballválogatott is. Ök ezek után is a mi fiaink. Arról közösen nem tehetünk, hogy az előkészületek „kímélő menüjén” eltájoltuk magunkat. Hogy a VB-n ébredtünk rá, játékosainkkal együtt, hogy — nem úgy verik a cigányt, miképpen mi elképzeltük. S hogy a lelkiismeretes felkészülés sem elegendő önmagában, pláne ha az erőviszonyításra klubmeccsek — angol válogatott véglet között vettük a leckét. Ha számunkra némileg „hős vértől pirosult gyásztér” lett is Argentina, töltsön el elégedettséggel az a tudat, hogy úriemberek módján gyakoroltunk önkritikát a nagyvilág előtt: Ne haragudjanak ránk azért, hogy mi nem haragszunk senkire, mert a gyerekünket megrugdosták.. I Tóth István
