Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)
1978-06-10 / 134. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. június 10. HÁROM SAJÁT LÉTESÍTMÉNY AVATÁSÁVAL ÜNNEPELNEK Magukat is építik A Polski Fiat műszere szerint kétszáz valamennyi kilométert autóztam 1978. Június 8-án. Az ÉPSZER Vállalat kunszentmiklósl. soltl, kiskőrösi és más munkahelyei Is szerepeltek a menetlevélen. A valóságban térben és Időben messzebb jártam. Hála útitársamnak, dr. Gátay Ferencnek, fölsejlettek honi építőiparunk gondjai, lehetőségei, az összefüggések. Pepsiüzem Szekszárdon • Megkezdődött a termelés Szekszárdon a Pepsi-Cola cég új üzemé-« ben, amelyet a Pannónia Sörgyár üzemeltet. Az új üzemben óránként 84 ezer palack Pepsi-Colát gyártanak. A szekszárdi gyár öt megyébe szállítja üdítő italát. A MEGYEI KÜLDÖTTGYŰLÉS RÉSZTVEVŐJE A fiatal műszaki értelmiséget képviseli Új épUlet magasllk az Irodagépipari Vállalat egyik gyárában. Az ÉPSZER Igazgatója megjegyzi: „Itt Is érdekeltek vagyunk. Húsz esztendeje gödör, nádas volt itt. Akkor más beosztásban dolgoztam. Dr. Bruncsák András tervosztály-vezető adott kétszázezer forintot.' Csináljunk vele valamit, többet költhetünk, kevesebbet nem. Így kezdődött.” Vállalkozó kedv Az 5I-esen hirtelen lassít a gépkocsi. ÉPSZER-brigád is dolgozik egy áteresz építésén. Többen felismerik, köszöntik: nem az irodából irányít. — Minden kilométernél ott vannak? — kérdem tréfás-komolyán. Még magasan jár a nap, de már jártunk a befejezés előtt álló kecskeméti középiskolás diákotthonban. Megnéztük az avatásra váró 220 négyzetméteres szerelőcsarnokukat, gyönyörködtünk a. szakmunkás tanulóknak készített kollégiumukban, láttunk sok általuk készített lakóházat, üzemépületet. Az imént húztunk el a Pamutnyomó Vállalat dunavecsei gyára mellett. |— Rekordidő, tíz hónap alatt készült el a komplex telep.. Exportnövelő beruházás lévén, sietnünk kellett. Jöttek a külföldi gépek, a bank is sürgette. Kellenek az ilyen sikerélmények, mert nagy utat kell megtenniök, hogy elérjék a világszínvonalat. Solton léptünk a múltból a közeljövőbe. — Sokan tamáskodtak, amikor elhatároztuk, hogy elsőként az országban házgyári fürdőszobákat használunk nagyblokkos szerkezetű házakhoz. Sikerült! Nyomon vagyok. Kimutatások, íróasztal-nyilatkozatok helyett , ugyanis a munkahelyeken keresem, kutatom, hogy miért kétszerezhette meg csökkenő (!) létszámmal három év alatt termelését az ÉPSZER. Gépesítés „Reálpolitika", jegyzem fel soksok felkiáltójellel a kalocsai építésvezetőségen. Élesen felesel a múlt és a jövő! Gidres-gödrös úton bukdácsolunk a vállalat betonelemgyártó üzemében. Nyitott árok tátong az igénytelen épületek között, kézi locsolóval asszonyok verik el az udvar porát, érlelik, hizlalják a sorakozó, többnyire (még) kézzel előregyártott oszloptartó-elemeket. ötven darab a kecskeméti, a többi a kalocsai sportcsarnokot tartja. Nem lesz szükség sem itt, sem ott ácsolásra, vasalásra. A jövőbe kalauzol Németh László, az építésvezetőség kétdiplomás, csupa dinamizmus vezetője. Hosszú, majdnem a vasúti sínekig húzódó betoncsíkra mutat. — Itt állítjuk fel az öttonnás darut, ez cipeli a nyersanyagot, emeli az elemeket gőzkamrába, ez viszi a készterméket a most készülő saját vasúti rakodóhelyre. Kevesebben, sokkal többet, erre törekszünk. Dr. Gátay Ferenc helyesel: — Nem az a nagy, meg jó vállalat, ahol sokan dolgoznak. Tudomásul kell venni, hogy a mi szervezettségünkhöz viszonyítva kevés a munkaerő. Ráadásul könnyebb az építőiparnak Miskolcon, Székesfehérváron, Győrött, ahol a felszabadulás előtt a nagy cégek, a nagy feladatok kinevelték a nemzeti vállalatok törzsgárdáját. Itt hiányzott az, ipari értelmiség, szőlőt kapáltak a mostani szakmunkások, vagy szüleik. A szervezésben és a gépesítésben ezért nagyobbak tartalékaink, mint a kötött telephelyű iparban. Amit lehet, zárt üzemben gyártunk, a helyszínen, ezek összerakására szorítkozunk. Előregyártás Kunszentmiklóson ideiglenes útnak való elemlapokát gyártanak. „Nem kell már — örvendezik az egykori hajós dinasztia leszármazottja Dejonge Ede építésvezető-helyettes — sárban, porban kínlódni az anyagszállító járműveknek. Ezek az útlapok a legnehezebb erőgépeket is megbírják. Nagy Albert vállalati kiváló kubikos szocialista brigádja talicskák nélkül termeli itt at új utat. Könnyebb, haladósabb, jövedelmezőbb ez a munka, szívesen csinálják. Kiskőrösön is bontakoznak az új építésvezetőség és az ezzel együtt' létesítendő aszfalt- és betonüzem körvonalai. Avatását az 1979-es- építők napjára tervezik. Az új kecskeméti lakatosüzem nagy alapterülete lehetővé tette gépek beállítását, a termelési folyamat ésszerű kialakítását. Már pedzem a milliókat: a megyei tervekkel összhangban Igazi vállalatot „gyártanak". Maguk hangoztatják, hogy'még a kezdetnél tartanak. Pénzhiány, a beszerzés nehézségei, a megcsontosodott szemlélet lassítja korszerűbb technológiák kialakítását. Három hegesztő dolgozik — például — Kalocsán egy tíz négyzetméteres dupla vashálón, az úgynevezett térelválasztó paplanán. Németh László bosszús. — Tizedrészére csökkenthetnénk az elkészítés idejét, ha volna ponthegesztőnk. Vennénk, ha kapnánk. Több olcsó, hasznos, mozgékony kisgép kellene. Nincs! Meghirdették a konténer, meg a raklapos programot, de hiányoznak a kis emelők. Akadozik az alkatrészellátás, öt IFA gépkocsink is áll emiatt. A Multicárokra többet kell várni, mint a Tra-‘< hantokra. Ügy vagyunk, mint az az ember, akinek csak egy rongyos gatyája, meg cifra ünneplője volt. Szakemberek Az „ünneplő” a kunszentmiklósi VÁV-építkezésen dolgozott. Nagy sárga bogárként mászott a feltöltött telepen, megállt, kinyújtotta négy talpát, néhányan szorgoskodtak körülötte és percek múlva csendes duruzsolással a kéklő égbe röppentett egy súlyos párkányelemet. A több milliós japán Cato gyufaszálként illesztette egy szerkezet tetejére. Ha nincs ilyen masina, jöhetnének az ácsok (ha volnának), lekötnék az állványozó anyagot, telepíthetnének állandó darut. A Cato tehát nemcsak egy vállalat státuszszimbóluma, a hatékonyság, a takarékosság szükséges eszköze. Újabb felkiáltójeles mondat oknyomozó füzetemben: „ötször annyi gép sem pótolhatja a képzett szakembereket!!!” Tudják, hogyne tudnák, hogy a gépesítés, a szervezettség színvonalának növelése feltételezi a szellemi háttér erősödését. Modern munkásszállásokkal, korszerű diákotthonokkal és tanműhelyekkel vonzzák a fiatalokat. Pénteken délután avatták fel a 184 személyes kecskeméti diákotthont és a csatlakozó építésvezetőséget. Ma veszik ünnepélyesen birtokukba a kunszentmiklósl építésvezetőséget. A vezetők a mozgatóki Csak önállóan gondolkodó, a tennivalókat megtaláló, az újra fogékony szakemberek kerülhetnek ilyen posztokra. Többen vannak, mint sokan hiszik. Csak meg kell találni őket. Kibontják képességüket, ha van méltó feladatuk, hatáskörük, sikerélményük. Aszalós Lajos, a hajdani kőművesből lett építésvezető újságolja mintha főnyereményt birtokolna: „A kiskőrösi építésvezetőség 1974-ben 4 millió forint értéket termelt, az idén 53 millió a terv, túlteljesítjük." A többi helyen is hasonló ütemben fejlődnek. Most érvényesül igazán az „ÉPSZER-szívű” törzsgárda. A kecskeméti Molnár Imre lakatos, a halasi Molnár Imre kőműves szocialista brigádja mindig a maximumot nyújtja. Nagyon megéreznék a tompái Farkas Miliály brigád hiányát. Irányítás Ne hallgassuk el a legfontosabbat: ekkora vállalat nem fér el egy fejben. Csak az önmagát szüntelenül megújító, növelő, élő szervezet tehet eleget a napról napra növekvő követelményeknek. Csak az állandó vállalkozó kedv, teremtő elégedettség pillérein emelkedhet a termelékenység. Minden lehetségest megragadnak a fejlesztésre. Kovács Páltól, a lakatosüzem vezetőjétől hallottam, hogy miként szereztek „profilvállalással” ingyen új gépeket. Körültekintő diplomáciával jutottak az új szerelőcsarnokhoz, saját maguk tervezték, készítették nagydarujukat. Takarékoskodnak, ahol lehet. Elfekvő anyagokat használnak fel saját épületeikhez. Az építők napján sem hallgatható el, hogy itt is akadnak bajok, gondok. Naponta megvívják a maguk harcát. Tudják, hogy rájuk vár sok értékes középület tatarozása, többet kívánnak tőlük a lakásépítési- program összeállítói. Bíznak magukban, mert ez a napról napra erősödő szervezet érzi és vállalja a „rábízott” területért a felelősséget. Heltai Nándor l.emhényi Attilát a kecskeméti fiatalok még a hatvanas évek elejéről ismerhetik: a Mercury elnevezésű együttesben szólógitározott és énekelt a beafkorszak hajnalán. Azóta eltelt majd’ két évtized, s a Bács megyei Tervező Vállalat mérnökét, az ottani KISZ-alaipszenvezet titkárát már csak nosztalgiával emlegetik az egykori gitárosok Iközül de a vezetése alatt álló alapszervezet gyakran kerül szóba, ha példamutató fiatall műszaki értelmiségiekre akar hivatkozni a beszélő. A tervezők nevét első alkalommal a kecskeméti KISZ- óvoda dokumentációjának átadásakor jegyeztük meg, de azóta is sokszor hallunk újabb vállalásaikról. Lemhényi Attilát, a KISZ Kecskemét városi küldöttgyűlése a megyei tanácskozásra delegálta. A választások ultáni rögtönzött „fogadásán” találtunk alkalmat a beszélgetésre, s részint' a múltról, részint pedig a közeli jövőről kérdezgettük. — Két éve, a vállalatvezetéssel és a pártszervezettel egyetértésben döntöttünk úgy, hogy mi, fiatal tervezők is konkrét társadalrrnmunka-akoiókba kapcsolódunk be. s hogy egy nagyon fontos témára, a gyermekintézményekre koncentráljuk erőinket. Leglátványosabb eredményünk kétségtelenül a Nyitra utcai, hetvenöt személyes óvoda tervdokumentációjának elkészítése, de ezenkívül is sok más akcióban vettünk részt. A Madách téri gyermekorvosi rendelő fűtésrekonstrukciójának, a Mikszáth Kálmán körúti' óvoda gázellátásának terveit adtuk át, s a közelmúltban a Bányai Júlia Gimnázium energiaellátási felújításának terveihez fogtunk hozzá «társadalmi munkában. Elkészült a KSC-stadionban építendő öltöző, fürdő kiviteli terve is. ' A BÁCSTERV KIISZ-titkára ezután egy, már a televízióban is hírül adott jelentős akcióról szólt. — A megye népi építészeti emlékeinek feltárását, elémzését tűztük ki újabb célként. Pontosan összeállítottuk, hogy hal, milyen anyag található. Munkacsapatokat szerveztünk, amelyek a helyszínen is vizsgálódnak, majd pedig feldolgozzák a tapasztalataikat. Az év végén szeretnénk ebből egy csokorra valót rendszerezve, füzet alakban kiadni. A cél nemcsak a népi építészeti emlékek megőrzése, hanem azt is kutatjuk, hogy a hagyományos megoldásokból mennyit és hogyan .tudunk felhasználni a korszerű technológia követelményeit is figyelembe véve. Megbízást kaptunk a megyei tanácstól, hogy két kunadacsi népi építészeti em- 1 ■lék rekon&trulkciós tervet készítsük el — vállaltuk. A tervezők KlSZ-alapszervezete — amint arról annak idején lapunkban ás beszámoltunk — tavasszal elnyerte a KISZ Központi Bizottsága Kiváló KISZ- szervezet zászlaját. A kitüntetést nemcsak a már említett eredményeiért érdemelték ki, hanem például ^nagyszerű tömegsportrendezvényeikkel is. Sőt, 'bizonyára figyelembe vették azt a vállalati hangulatot is, amelyben a hatvanfőnyi alapszervezet — rövidesen bizottságot alakítanak — az idősebb munkatársakat is be tudja vonni a mozgalmi munkájukba. összegezve: példamutató műszaki értelmiségi fiatalok tevékenységét minősítette a KISZ Központi Bizottsága, s nem véletlen, hogy titkáruk 'küljiöttkérxtJ vesz részt a vasárnapi megyei tanácskozáson. B. J. # ÚJ csarnokban készülnek az oszlopok a vasút- 9 Virágokkal, fákkal szegélyezett út vezet az új villamosításhoz. szakmunkásotthonba. mmm® TÓTH BÉLA: Legendák a lór (22.) Bár szalad egy kiválasztott dala, szép csikoslegóny az asszony ablakához, kocogtatott, suttogott, bé nem bocsáttatott. Es a 'baromorvos, ahogy a híre terebélyesedett, úgy járt egyre meszszibb-messzibb otthonától. Mindmegannyi alkalmat nyitogáitva az asszony körül legyeskedő legénynek, bizonyos Bimbó András nevezetűnek. Egész kivilágos hajnalokig elhallgatta a csikós udvarlását, de ő belül a rácsos ablakon, András meg kívül állt, együk lábáról a másikra. Na, így telegetett szépen az idő közöttük, az orvos tette, hogy de a ■világ minden kínoséért sem tud a kettőjük közötti 'beszélgetésekről. Hanem azon év disznóölésének idejében csak meghívja váratlan Bimbó Andrást a baromorvos. \Nem bohémek, hanem vacsoravendégnek. Ment is Bimbó, gondolta, eldanolásznak, láthatja az asszonyt. De csak hárman ültek a gyertyákkal megvilágosított asztalihoz, a házban sincsen rajtuk kívül még egy élő. Na, kicsit szepegni kezdett Bimbó, hogy ez a baromorvos most számol a fejével, hiszen csalárd éjszakai udvarlásait kitudta valamiképp. Mindegy már, gondolta Bimbó, desz, ahogy lesz, el nem szaladhat. Isznak, ahogy szokás, fehér pálinkáikkal kezdik. Szólnak a lóról, a hadiviszonyokról. Jó magyar ember ez a Babarci, szép, bajszos, piros képű mindig, mint a fakadó rózsa. A kedve is emelkedik. Nóbáanak. Kiöntött a Tisza vize, Barna kislány fürdik benne, Én is megfürödterri benne, Rám is ragadt a szerelme. Mert, hogy Este virágzik a repce, lány vagy-e te vagy menyecske. Nem vagyok én lány, menyecske, rózsa vagyok a kiskertben, de ha te rózsa vagy a 'kertben, én meg harmat az egekben, este ajkaidra szállók, hajnalig rajta tanyázok. Ment egyik nóta a másik után, ahogy a pohár borok köszöngéltek befelé a gyomor! pömyésgödrökbe. 'Már a Göncölszekér is rúd i ával fordiulgaitott a földnek, ki-kinéztek az ég alá kicsit. Már éjféledéit az idő, de nem voltak részögösök, csak oda terelgeti a szót a baromorvos Bimbó elébe, hogy hát tetszik-e néki az ő felesége. Váltott az esze a csikósnak. Mondja, hát egy ilyen virágszálas szép asszonyi személy ugyan kinek ne tetszenék ebben a búrjával fölvert kerek Világban? No. erre Lnrnii 'kellett megint, mert úgy- volt aiz igaz, ahogy Bimbó mondta. — Aztán szeretnéd-e, Bimbó, ezt az asszonyt? Hát mit mondhat erre a puskapor lobbanaitó csikós. — Hát szeretnék én számadó is lenni,, meg miegyéb is, hát egy ilyen asszonyt, de hogy is 'kérdezhet ilyeneket az orvos úr a saját felesége után? — Most olyant játszunk, hogy én kérdezek, te .válaszolsz! Szeretnéd? — Hát eladó? — Hla ite magyarul beszélsz, én is. Eladó! Kevés időre! Nézek az asszonyra, miit szól az ilyen szamár beszédre. De az majdnem bekap a ' szemével. Olyan tágasra kerekíti, mint az éjszakai uhu madár. Pedig az nem Ivott egy citaket se. — Hogy értődik ez a kévés idő, 'baromorvos ur, már meg ne bántsam, itudaltlan ember létemre. — Ha úgy szereted, hogy meg is szöktetnéd, hát arra a kevés időre! Bimbóval hármat fordult egyszeriben a világ. Vagy Babarci a bolond, vagy az asszony, vagy ő maga, születetit Bimbó András battonyai csttkósbojtár. Mert akinél otthon lalkik az ész a padláson, hát az ilyet nem mond, nem is gondol! De ha tréfálni kell, annak pmbere vagyok. Fonjuk tovább a mókát. — Akikor az enyém, már mehetünk . is! — De nem addig van ám az, Bandi fiam. Annak itt kell játszani a szemem láttára. De mielőtt bármit válaszolnál, Igyunk egyet rája. Módjával aztán, hogy hűljön a szájszalonna ilyen tüzes szavak után. — Gondolkodik Bimbó, 'hát halott ő már effélét, valami magtalan félurakról hírlelve, hogy egy kiválasztott, jó cseléddel vettették be a termőföldjüket. Aztán nem is ismerők az illetőt. Ha odagondol az ember, ugyan valóst melyik magvetőnek csókol kezet az úr, bár ő eszi a puha papást utána. De ez azért más! Figurát nem hagyok magiamból csinálni, ha mégolyán cámborás iá az orvos úr! Hált elhasadna alattam a föld is, hát mit is gondol, hogy játsszak itten, ő, meg nézni, hát nem monyas ló az ember, akinek mindegy hány ágra süti ágyékát a nap?! 32. Közben olyan tüzesre változott a szoba, hogy szájon kapkodták a levegőt. De kitervelték ezek mindent. Az asszony, csak levágta miagáról kínaselyam viganóját, feje fölött suhogott az alja, akár új csapójú karikás úsitor, ha rittyentőre kiereszti a csikós, de semmi ám alátta, csak maga az alabástromosan fölragyogó teste. Egy villámliásnyl káprázat, az orvosnak összeverődött a foga is. Bimbón égett a csikóslajbi, lángolt a két füle tányérja, Hát egy gyáva nyuszi 'tán ő, mit számít az, 'hogy ez a komor monyu orvos itten. Az meg taszigálja Bimbót az alabástrom fehérségű asszonyhoz, az meg kap utána, mint éhes a falatnak. Bimbó Bandi csak azt hallotta, hogy vacogó fogai közül biztatta az orvos: — Virulj ki, Bimbó, tárulj ki, Zsóka, virágba Zsóka, sziromra Bimbó!. Es sírt. Még akkor is, hogy a csikósszűrét magára kapva nyeregbe ugrott. A tájékon sokáig nem látták Bimbót. Vagyis hát, vagy tíz esztendőkkel később. A fögaraisi hegyek pásztorállásaiból ereszkedett alá a battonyai síkoknak. Alig ismerték meg, hogy utódja után érdeklődött. Mert lett. Mondta is Bimbó, ő megérezte, hogy annak lennie kell. Egy szép, szőke, sudaras kisleányka csöpörödölt az orvosék hóna allatt belőle, de olyan világraszóló, amilyenről estelente mesélnek az öregek. * Misa barátul fogad, felesége, Fürtön Etel szeretőül. Jussak Bimbó Bandi sorsára velük? Sokáig" nem mentem hozzájuk. Még a falut is kerültem. Tehettem. nőttek a környékbeli községek, válogathattam közöttük. Ott volt Szentamidrás. Teli magabíró erősökkel. Dolgoztak. Vertfalú házaik kívül is fehérre meszelve, falalja elhúzva, nádtető szálanként megverve. Ásott árkok és. söpört utcák. Egy falunak első bemenetelre is megvan ám I maga mivolta, ahogy az egyes embernek. Vannak magatudó emberek, kik körülgondoiják a maguk életvitelét olyan jóízű csomóraszedettséggel, ahogy sajtócsináló juh pásztor alakítja a gömöjét, Kerek, teljes, befejezett, hasznos, ízes, szóval ■ jogos a .világban való léte. Na, vannak ilyen emberek és vannak ilyen faluk. Vannak tohonya, nyálnyúló, magatehetetlen, magának is terhére levő mihaszna emberek meg faluk. Némelyik, mint a gazdátlan csürhe, szétszaladott házakkal, tűvel-högygyel összevissza. Nem tudod, melyik a hátulja utcának, háznak, I akik lakják, így minek is élnek? Na, Szentandráa zsinórba rakta az utcafrontot, tán az életét is. Sok lószerető ember benne, akik értékelni, böcsülni is tudják a jószágot, áldozni is érte. Lói ügyekben lüktetek egyszer, így a Komlóstól való eltántorodásom időszakában. Papucsát csattogtatva halad előttem . egy pávaléptű esi tri lányka, kétágra fonott haja sugáros derekán repdes, s szoknyája úgy harangoz, hogy hallom a kondulását. Mindenem megsajdult utána. Még a szép, fekete. Karától örökölt, Madár nevű | lovam is megállt mentében, fülét konyítóan hátravágta, mintha azt mondaná: na, nézd már ni! A kezem meg azt parancsolná, hogy kapjam a nyeregbe, aztán szárnyadra, Madár, gyerünk a pusztákba, ahogy ' pásztori tüzeknél tanítja a mese, őseink házasodási szokásairól a históriákat. (Folytatjuk.)'
