Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)
1978-06-21 / 143. szám
1978. június 21. • PETŐFI N£PE • S TÁRSADALOM AZ IDŐSEKÉRT KECSKEMÉTI SZÁMLA Az elmúlt években országos méretekben és Kecskeméten is nagy előrehaladás történt a kedvezőtlen szociális körülmények között élő, főként magányos, megöregedett, csökkent _ munkaképességű emberek életkörülményeinek Javításában. A Kecskeméti Városi Tanács egészségügyi osztályának szociálpolitikai csoportja, mint a felnőttvédelmi szociális gondozás szerve, tartja kézben és irányítja ezt a nagy fontosságú sokrétű munkát. Szociálpolitika a megyeszékhelyen Anyagi támogatás Rendszeres szociális segélyezésben részesitik azokat, akik koruk, vagy egészségi állapotuk következtében munkaképtelenek, keresettel, vagy jövedelemmel nem rendelkeznek (esetleg olyan alacsony a jövedelmük, hogy a létfenntartásukhoz nem elegendő), tartásra képes hozzátartozójuk nincs, s megélhetésük más módon nem biztosítható. Napjainkban 235 rászoruló részesül havonta 940 forint támogatásban. A csökkent munkaképességűek segélyezésére az elmúlt évben 355 ezer forintot fizettek ki. A járadék . összege az idén január elsejétől havonta 1090 forint. A segélyezésnél is fontosabb, hogy tavaly 11 csökkent munkaképességű embert sikerült elhelyezni olyan munkakörben, aminek végzésére képes, s rehabilitációs munkakörbe egyébként ennél jóval több csökkent munkaképességű jelentkezőt is el tudnának helyezni. A vakok személyi járadékában 729-en, hadigondozásban —egyéb kedvezmények mellett — 178-an részesülnek a megyeszékhelyen. A csoport feladatai között szerepel a katonai szolgálatot teljesítők érdekvédelme is. A sokgyermekes anyák közül jutalomban részesülnek azok, akiknek 6, illetve több gyermekük van. Az 1951 óta érvényben levő törvény óta a tavalyi évben volt a legkisebb a jutalmazandó anyák száma... Rendkívüli szociális segélyezés címén 341 személyt részesítettek 49 ezer forint összegű juttatásban. Ezen belül, a rendszeres segélyezettek személyenként 2 ezer forint rendkívüli segélyt kaptak. Nem csak pénzzel A pénzbeli segítés mellett azonban a természetbeni támogatások is jelentős szerepet képviselnek. Közöttük is a házi szociális gondozás, az önmagukkal tehetetlen, vagy mozgásukban gátolt idős emberek ápolásával áprilistól hét hivatásos házibetegápoló foglalkozik. Nélkülözhetetlen a mind jobban kiépülő, de tovább szélesítendő társadalmi gondozószolgálat, melynek tagjai anyagi ellenszolgáltatás nélkül látják el emberbaráti feladataikat. Az öregek napközi otthonában — kellemes körülmények között — negyvennyolc idős ember tölti napjait, szükséges azonban a bővítés, melynpk megvalósítására intézmények, munkahelyek szocialista brigádjai tettek felajánlást. Az öregek napközi otthonát — dicséretet érdemlően — hét szocialista brigád patronálja. Nagy számban élnek magányos, teljes ellátásra szoruló idős emberek is, akiknek gondozását sem a házi betegápolás,- sem a napközi otthon kereteiben nem lehet megoldani. Számukra a szociális otthoni elhelyezés nyújthatja csak a legmagasabb szintű gondoskodást. A kecskeméti szociális otthonban 220 Hely van, melyből 120 a betegek számára fenntartott. Mivel az épület régi, korszerűtlen, elengedhetetlenné vált a felújítása, még annak árán is, hogy a létszámot átmenetileg csökkenteni kellett. A beutalásra várók nagy száma még sürgetőbbé teszi ennek a nehéz kérdésnek mielőbbi megoldását. A tervezett 100 személyes bővítésre az előirányzott .12 millió forint kevésnek bizonyult, s éppen ezért a Bács-Kiskun megyei Tanács engedélyezte a Társadalom az idősekért kecskeméti számlájának megnyitását. Így a helyi felajánlások összegéből kiegészítve a meglevő pénzt, minél előbb megkezdődhet az építkezés. Tavaly az év végén 151 igényjogosultat tartottak számon, alri beutalásra várt, s számuk tovább növekedik, mivel négy Kecskemét környéki község elhelyezési igényeit is ki kell elégíteni. A család és mindannyiunk E sokszínű gondoskodási mód — erényei és hiányai ellenére — sem képes a munkaképtelen idős emberek helyzetén lényegileg javítani, ha a törekvéséket nem kíséri a szűkebb család, és a társadalom egészének segítése. A társadalmi szervezetek közül a Hazafias Népfront jelzőszolgálata eddig is eredményesen tevékenykedett. A Magyar Vöröskereszt kecskeméti városi szervezete a városi tanács végrehajtó bizottságával kötött megállapodási szerződése értelmében, az aktivisták és ifjúsági vöröskeresztes szervezetek, a felkutatott időskorúak közül, január elseje óta hatvanötüket gondozzák. A gyárak, üzemek szocialista brigádjai 18 magáramaradt idős emberrel foglalkoznak. A kormányzati intézkedések és az azokból adódó lehetőségek gyakorlati megvalósítására tehát a Kecskemét városi Tanácsa V. B. eddig meg tudta teremteni az anyagi alapokat. A szociális otthon bővítésének tovább nem halasztható megkezdésére pedig megnyugtató biztosíték az a társadalmi összefogás, amelynek eredményeként a Társadalom az idősekért kecskeméti számláján gyűlnek a felajánlott pénzösszegek a meglevő 12 millió forint mellé. Nagy Mária Vizsgát tesznek a lemezlovasok A zenés szórakoztatás színvonalának javítása érdekében évek óta tartó viita végére tett pontot a kulturális miniszter most megjelent rendelete, amely szabályozza a zenei lemezműsoros előadásóikat és a lemezbemutatók — lemezlovasok — működését. Disc-jodkey eddig bárki lehetett, akinek volt pénze kiváló minőségű lemezjátszó és ritka külföldi lemezek vásárlására, s nyilvános bemutatójukhoz kedvet érzett. Ezt az elterjedt szórakoztatási formát kötötte most rendezési, működési engedélyhez a miniszteri rendelet. Az engedélyt az Országos Szórakoztatózenei Központ adja ki annak, aki az erre a célra szervezett vizsgát leteszi. Azok, akik sikeres vizsgát tesznek, a vizsga eredményétől függőn A, B, C kategóriájú lemezbemutató működési engedélyt kapnak, amely nem azonos a hivatásos előadóművészi működési engedéllyel. A rendelkezés kimondja:, lemezbemutató díjazás mellett csak az OSZK által végzett közvetítés útján foglalkoztatható. Az ő feladata a műsor szerkesztése, vezetése, a zenei anyag ismertetése, s az előadáshoz szükséges technikai eszközök kezelése is. A miniszteri rendelet felhívja a figyelmet arra is, hogy — a nemzetközi szerzői jogi előírásoknak megfelelően —, csak úgynevezett engedélyezett lemezeket szabad bemutatni, azaz olyanokat, amelyekre a lemez kiadójától engedély van, vagy az első példány kiadásától húsz év eltelt. A rendelkezés célja egyrészt, hogy a zenei képzettséggel nem 'rendelkezők működését szabályozzák, másrészt, hogy szervezett keretek között biztosíthassák a továbbképzést. (Nem szükséges rendezési engedély, ha a vendéglátóipari üzem rendezi a lemezműsoros előadást, vagy ha belépődíj nincs, és a közreműködő lemezbemutató sem részesül díjazásban. A rendelet hatályba lépett, rendelkezéseit július 1-től kell alkalmazni. (MTI) 6. A. gótika városa Itáliai mozaikok • A siénai városháza gótikus épülete. 'Művészettörténeti közhely, hogy Firenze a reneszánsz kor Athénja. Ha pedig ez így igaz, akkor némi túlzással talán az is kijelenthető, hogy a szomszédos Siena viszont nagyhírű ellenfelére, Spártára emlékeztet. A két település különbözősége sok tekintetben összevethető az egymással sokáig viszálykodó két görög városállammal. Firenze és Siena többé-kevésbé azonos utat jártak be a gazdaságilag erőteljesen fejlődő Közép- Iitáliában. Mindkét város a reneszánszkori pénforgalom korai központja volt. A sienai és firenzei bankárok gyakorta versenyeztek egymással az akkoriban legjobb „üzletnek” számító pápai pénzügyietek megszervezésében és ma is Sienában működik Olaszország egyik legrégebben alapított bankja. A város politikai, társadalmi berendezkedése azonban alapvetően különbözött Firenzétől. Míg 9 Paloták öveste szűk sikátorok Sienában. 9 A kőcsipkés, északi hatásokat tükröső gótikus katedrális. miségű Itáliában, hanem a rideg északon járna az ember. Gyökeresen különböznek az észak-itáliai városállamok építészeti emlékeitől Siena monumentális épületei is. A város hatalmas, kagylóalakú völgytorokba húzódó, főterét ékesítő városháza (a Palazzo Publico) és az ezt díszítő, száz méternél is magasabb torony a gótikus építészet legnevesebb emlékei közé tartozik. Nem kevésbé híres Siena hatalmas katedrálisa, amely csipkézett, túldíszített, a francia gótikától ihletett fiatornyaival, támiveivel, vízköpőivel ugyancsak szokatlanul hat az olasz városokban megszokott harmóniájú templomok dómok sorában ... ' Sienát tehát Firenze „ellensúlyozására” érdemes meglátogatni. A város felkeresése az egyedülálló művészettörténeti emlékek megismerése mellett azzal a tanulsággal is jár, hogy megértjük: Itália sok évszázados politikai megosztottsága ilyen sajátos, „különutas” fejlődéseket eredményezett. Az egyébként etruszk eredetű büszke város egészen a Rómaalapító Romulusig vezeti vissza származását és lakói századokon át gőgösen elhatárolták magukat a környező településeik szellemiségétől, a reneszánsz gondolatoktól. Ez az évszázados mogorva távolságtartás kitűnően érzékelhető ma is néhány órás séta során. Pavlovits Mikló» (Folytatjuk.) amott a reneszánsz polgárosodó gondolkodásának és művészetének bölcsője ringott, addig emitt a késő-középkori gótika és a nemesi arisztokrácia világa erősödött meg és élt tovább századokon át szinte háborítatlanul. Mi sem jellemzőbb lényegi szembenállásukra, mint az, hogy Firenze művészeteket és gondolkodókat hagyott az utókorra, Siena viszont szentékkel szaporította az egyháztörténetet. A városállam harcias- és puritán életvitelű la-' kői sokáig sikerrel megőrizték önállóságukat és Siena mindmáig sajátosan szigorú, különleges hangulatú településként él, virágzik a közép-itáliai dombvidéken. A város történelmi központjából kizárták a turisták gépkocsiforgalmát és az intézkedés is hozzájárul ahhoz, hogy a civilizáció „vívmányai” se zavarják az ódon utcák, terek középkori hangulatát. A többnyire vörös kővel díszített mogorva szépségű lakóépületek, paloták, a szűk sikátorok fölé magasodó bolthajtások, árkádok, lépcsősorok között mintha nem is a könnyed széllé-BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Kompresszorállomások, hegyek és nárciszok Orenburg 78 • A bogorodcsányi kompresszorházak a mintegy másfél méteres csövekkel. A mintegy háromezer kilométeres orenburgi gázvezeték mentén 22 kompresszorállomás épül, ebből három a magyar szakaszon. A harmadik negyedévben tizenkettőt helyeznek üzembe közülük, s 1978 végére — igaz, még csak 50 százalékos kapacitással — 75 atmoszféra nyomással megindulhat a sűrített gáz az építkezésben részt vevő országok felé. Mindezt már Ivano-Frankovszkban tudtuk' meg. Ott — a mintegy 500 kilométeres szakasz felező pontján — székel a- magyar építésvezetőség. Mint mondták, a magyar munkások öt és fél miÜió rubel és ráadásul még egymillió rubel értékű munkát végeztek el tavaly. Az idén az első negyedévben kétmillió 640 ezer rubel értékű munkát végeztek, a most záruló második negyedévre pedig hárommillió 550 ezer rubel az előirányzat. 2. Az első magyar építők Ebből a bogorodcsányiakra — már ami a helyszíni munkákat illeti —, jut a legkevesebb, hiszen a kompresszorállomás elkészült, most kezdték a próbaüzemelést. Az itt dolgozók vagy haza készülődnek, vagy pedig. tovább menr nek Ivano-Frankovszkba a lakásépítkezésekre, Husztra, . -illetve Guszjatyinba, hogy ott a szerelésben segítsenek. Amikor megérkeztünk, szinte zavarban voltunk, hogy kire figyeljünk, anynyian és szívesen meséltek a munkások. És volt is mit mesélniük: ők voltak az első magyar építők az orenburgi gázvezetéken. Azok, akik először birkóztak a nemegyszer mínusz, harminc fokos hideggel, a mocsaras, zsombékos talajjal, az óriási csövekkel. S most ők az elsők, akik befejezik a munkát, akik egyre inkább haza gondolnak, otthoni terveiket szövögetik. „Akárhogy is lesz, nekünk már Bogoro a második otthonunk! Menjenek csak el Guszjatyinba, ott most majdnem ugyanazokkal a problémákat, ugyanazzal az akarással találkozhatnak, ami nálunk még fél éve is jellemző volt.” Már Huszton figyelmeztettek, hogy Guszjatyinban feltétlenül nézzük meg a kompresszorállomást. A magyar szakaszon végig, és még állítólag messzebb is, elterjedt a híre annak, hogy az itt dolgozók milyen — jó értelemben vett — lokálpatrióták. A hírük, amely megelőzte őket, jelzi azt a tiszteletet, amelyet a guszjatyiniak a természet erőivel folytatott harcukkal kivívtak maguknak. „Elsők az elsők között!” —mondták róluk. — Látták már a kompresszorállomást? — köszöntött bennünket Németh László telepvezető. Ráztuk a fejünket, mondtuk, most étkeztünk. — Na, nem baj! Majd kimennek reggel, s saját szemükkel is meggyőződhetnek szavaim igazságáról. Tudják, mennyi földmunkát terveztek nekünk, amikor elkezdtük az építkezést? Negyedmillió köbmétert. Es tudják, hol tartunk most? Csaknem az egymilliónál — és még nincs vége. De mondok mást is: a 22. számú Állami Építőipari Vállalat harmincéves fennálása alatt dolgozói összesen mintegy 600 cölöpöt vertek le. Itt hat hónap alatt kétezret, 10—12 méteres vasbetoncölöpöket. Azt hiszem, ma már mindenütt belátják, hogy az orenburgi gázvezeték 22 kompresszorállomása közül a guszjatyini készül a legmostohább körülmények között. Emlékszem, szinte kilátástalannak látszott a helyzet a munka közben — meglepetésszerűen — felfedezett talajmozgás miatt. Aztán elhordtuk a „hegyet”, s ha kell, elhordunk még egyet! Majd látni fogják, a „befogott” talajt locsoljuk, hogy az elültetett növények megkössenek. Ami a kompresszorállomást illeti, a vezérlőépülettel gyakorlatilag készen vagyunk, s áll a hét kompresszorház zöme is. Most a belső technológiai szerelés van soron. Hogy mikor leszünk készen? Ha nem „mozdul meg” újra a föld, akár már év végén, de ha még problémák lesznek, akkor a jövő év első felében. Munkatársaim majd biztosan mondani fogják, hányszor meghajtottam őket... Nem mondták — sem este a könyvtárszobában, sem másnap. reggel a kompresszorállomáson. Azt viszont igen, hogy amióta az építkezés folyik, a telepvezető haja ezüstje még patinásabb lett. A telep „vajdájának” nevezik Németh Lászlót, aki mindenhol ott van, ahol dicsérni, vagy dohogni kell, ahol baj van. — Mesélik a fiúk, amikor először mondták neki: „Vajda elvtárs”, rögtön azon kezdett el morfondírozni, miért nem tudják még a nevét sem az emberei — emlékezett vissza Boros András gépkocsivezető, aki a pécsi ÉPFU-tól érkezett Guszjatyinba. ’— Csak amikor megmagyarázták neki, miről is van szó, akkor nyugodott meg, hogy nem követettel hibát. Hogy „hajt” bennünket? Mindenki ezt tenné ebben a helyzetben. Másfél éve vagyok kint és még most is nagyon jól érzem magam. Kár, hogy haza kell menni. Itt úgy élünk, mint egy négy család, egy jó család. Este a könyvtárszobában és másnap a kompresszorállomáson — más szavakkal, a munkások többször is megismételték András gondolatait. Ha az otthoni dolgokról beszéltek, többször is feltették a kérdést: odahaza miért nem alakulnak ki mindenütt ilyen jó munkahelyi közösségek, mint itt, az emberek miért nem olyan segítőkészek, türelmesek, jószándékúak, mint Guszjatyinban? Aztán sorra hangzottak el az ellenpéldák — mint a mesében, amelynek szereplői is köztünk élnek. K. M. 9 A guszjatyiniak birkóznak a földdel. (Fotó: >
