Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-18 / 141. szám

• , \ SPORT » SPORT » SPORT 1978. június 18. • PETŐFI NÉPE • T Győzni köll! — mondta 1952 augusztusában el­lentmondást nem tűrő hangon Balogh szomszéd, akit mi gyere­kek csupán egyetlen tulajdonsá­gáért csodáltunk: még a hátát is sűrű, fekete szőr borította. Min­dennap beállított hozzánk atléta­trikóban és klottgatyában, elter­peszkedett a legöblösebb karos­székben és hallgatta ronda, de megbízható néprádiónkat, amely a helsinki olimpia idején a csa­lád legbecsesebb vagyontárgyává lépett elő. Amire a ka­tegorikus „győzni köll!” vonatkozott, nem kisebb esemény volt, mint a Ma­gyarország— Jugoszlávia labdarúgódön­tő. És a tét: az olimpiai baj­noki cím, vagy a nemzet vég­romlása. Ezen a na­pon durva hi­bát követtem el. Amikor a szpíker azt a több millió magyar szívét görcs­­berándító hírt rikácsolta a mik­rofonba eszelős fejhangján, hogy Beara kivédte Puskás tizenegye­sét. én váratlanul tapsolni kezd­tem, Balogh szomszéd előbb vérto­­lulásos arccal rámmeredt, aztán „agyonütlek, te szaros jugoszláv bérenc!” kiáltással fölugrott, hogy rámrohanjon. Szerencsére az utolsó pillanat-, ban józan esze kerekedett felül — talán azért, mert látta apám reflexszerű mozdulatát, s arra következtetett, hogy becsúszó sze­relésre készül; vagy azért, mert eszébe jutott, hogy neki éppen rossz a rádiója, és ha visszaél a vendégjoggal, akkor a továbbiak­ban mehet olimpiát hallgatni a nővéréhez Pestlőrincré — így hát nem ütött agyon, hanem vissza­ült a karosszékbe és csak arról dörmögött valamit, hogy a haza­árulást nem lehet elég korán el­kezdeni. Nem egészen értettem a dol­got. Ami a labdarúgást il­leti, én akkor már a fenőttek — többek között éppen Balogh szom­széd — jóvoltából tisztában vol­tam két alapigazsággal: 1. Tizen­egyest csak rosszul lehet rúgnia kivédeni nem. 2[ Puskás ÖcslJ a világ legnagyobb futballistája, aki semmit sem csinálhat rosszul a pályán. Nomármost én ebből a 'két premisszából arra a zárótételre következtettem, hogy a jugoszláv Beara, aki kiütötte Puskás bom­báját, páratlan kapusteljesítményt produkált. Ezért aztán önkénte­lenül tapsra ütöttem össze ke­zecskéimet. Ebben már volt némi gyakorlatom; akik erre voltak hi­vatottak, minden iskolai ünnep­ség előtt áldozatkészen fejlesztet­ték tapsolási technikámat. Balogh szomszéd pofonra len­dülő, szőrős mancsa azonban megsejtetett valamit abból ami csak később tudatosodott ben­nem : a sport sokkal bonyolul­tabb, összetettebb valami annál, hogy csak úgy hebehurgya módon tapsikoljunk holmi parádés védés ürügyén. Gyermekien naiv voltam te­hát, félrelépésemet legfel­jebb az mentheti, hogy gyerme­kien naiv álmokat szövögetett egykoron a boldog emlékezetű Coubertin báró is, aki 1892-ben nagy lendülettel nekilátott, hogy felújítsa a politikai és gazdasági érdekektől független, tiszta olim­piai játékokat. Törekvései megle. hetősen csekély eredménnyel jár­tak, már 1912-ben Stockholmban az úgynevezett utolsó „békeolim­pián" dszkválifikálták az ameri­kai Drew-t, meít a bőre fekete volt. Még nála is rosszabbul járt az öt- és tízpróba bajnoka, az in­dián Jipi Thorpe, akit egy évvel később fosztottak meg érmeitől nevetséges ürügyekkel. A játékok tisztasága illúziónak bizonyult. Az 1936-os berlini olimpiát a náci propagandagépezet már szemér­metlen nyíltsággal használta fel saját céljaira, a versenyek a nemzeti szocializmus melletti és a nem árja sportolók elleni nyílt« tüntetéssé fajultak. Hitler nem volt hajlandó kezet fogni a négy aranyérmes néger Jesse Owens­sel. minden német győzelem a harmadik birodalom mennybeme­netelét jelentette. S a világ ese­ményei a háború utáni olimpiák­ra is rányomták bélyegüket. A kkorra a labdarúgás már ** különleges egyedülálló rangot vívott ki magának a sport­ágak között; ha egy-egy váloga­tott eredményesen szerepelt, az nemcsak sportpolitikai, ideológiai fegyverténynek is számított, a győzelem a társadalmi rendszer masasabbrendűségét demonst­rálta. Az évszázad mérkőzésé a min­dent feledtető és megszépítő lon­doni 6:3, amelyre az ország ap­­raja-nagyja soha nem látott össz­népi eufóriával reagált, ma már megmosolyogni való (ha ugyan nem ijesztő) indulatokat szabadí­tott el. Sohasem felejtem el azt az ün­nepélyes komolyságot, szinte templomi áhítatot Karcsi bácsi, a pedellus arcán, amellyel osztá­lyunkba belépve hozta a hírt: az igazgató elvtárs úgy rendelkezett, hogy félbeszakad a tanítás, és mindenki kivonul a- folyosóra meccset hallgatni. Szelíd, "hálK- szavu tanítónőnk "azonnal félbe­hagyta a gumipitypangról tartott magvas előadását, és hirtelen ádázzá vált, tőle merőben szokat­lan arckifejezéssel arról intézett hozzánk rövid szózatot, hogy az elkövetkező kilencven percben az­­imperializmus végső bukásának történelmi pillanata következik el. Padtársammal, a vörös Kovács­csal minden további nélkül el­hittük ezt a bejelentést, mert ak­kor már túl voltunk azon az időn, amikor az ember még idegeneket is megtapsol. Emlékezetes gomb­foci mérkőzéseinken sem tűrtük meg az ellenséget; s így furcsa helyzet állt elő: mintha megany­­nyi skizofrén szaladgált volna a diófa ebédlőasztalon. Kovács ka­puját, akárcsak az enyémet egy jól megtermett műanyag-Grosics védte; volt Puskásunk, Kocsi­sunk, Cziborunk; a világért sem kereszteltük volna valamelyik játékosunkat Merricknek, vagy Matthewsnek... D ekedtre üvöltöttük magun­a'- Icát ezen a napon; Örö­münket még az sem ronthatta el, hogy a nagy eseményről másnap fogalmazást kellett írni „Ez tör­tént Londonban” címmel. Egy évivel később pedig az apo­kalipszis - szele legyintett meg minket, a világbajnoki döntőn elszenvedett vereség miatt — az ország lakossága legszívesebben lámpavasra húzta volna egykori kedvenceit. Később aztán finomodtak az eszközök: a futballháborút föl­váltotta a futballdiplomácia. A sportvezetők szép lassan megta­nulták, hogy a labdarúgás nem csupán sport; a tizenhatos dön­tőbe jutni külpolitikai siker, hogy a rokonszenves játék az ország presztízsét növeli, hogy egy gól­királyi cím nagyobb hírnevet je­lent. mint egy fizikai Nobel-díj... Ezért a szakvezetők igyekeztek játékosaik tudatába beletáplálni, hogy ők egy-egy ilyen alkalom­mal az ország követei, akiket a világ — különösen a televízió térhódítása óta — hazájukkal azonosít. Ez néha sikerült, néha nem. Ezen a világbajnokságon a pe­ruiaknak például sikerült. * Bizonyára nemcsak jórná­­^ gain, sok százezer magyar és több millió külföldi kedvelte meg az esélytelennek kikiáltott perui együttest, élén a kapussal, Quirogával. Ez a csapat szinte napok alatt szerettette meg ma­gát, s nemcsak azért, mert jól rúgta a labdát, lelkesen, sport­szerűen játszott. Ennél többre volt képes... Be kell vallanom: ha ezután Peruról hallok, vagy olvasok, jó ideig eszembe fog jutni Quiroga. akiről korábban semmit sem tud­tam. . Pedig még ma is keveset tudok róla. Lehetséges, hogy ez a kapus hazájában egy érdemtelenül agyondédelgetett, sztárallürökkel pózoló, pökhendi alak — de ez nem - az én ügyem. Én csak annyit láttam, hogy amikor bravúrosan hárította a skót csatár tizenegye­sét, és társai rárohantak, hogy a sztárnak kijáró csókdosással és ölelgetéssel ünnepeljék, egy hig­gadt, elhárító kézmozdulattal fé­kezte meg a többieket, mintha csak azt mondaná: Majd a végén gyerekek, nem hempergünk egy­más hegyén-hátán, egyelőre fut­ballozni kell. Nem tudom, milyen ember a magánéletében, de ez sem tarto­zik rám. Lehet, hogy ha — mond­juk — a felesége lopva félrelép, ősi ösztönök szabadulnak el ben­ne, féktelen brutalitással véresre veri az asszonyt és a szóban forgó urat, ahelyett, hogy józanul meg­beszélné a dolgot és eomme il faut elválna. Ám ez is mellékes. Mert én csak azt láttam, hogy elsőként siet oda az ellenfél sé­rült játékosához, majd ölben viszi le a pályáról. Elképzelhető, hogy életében egyetlen könyvet sem olvasott, és köp egy hegyeset az irodalomra. Ejnye-bejnye, ez nagyon hely teljen, mondanám, ha biztosan tudnám; de így csak azt mormogom ma­gamban, hogy bravó; ez a fickó képes mérkőzésről mérkőzésre a kultúrember benyomását, kelteni. Megteszi a magáét — nemcsak mint kapus, hanem mint sport­diplomata is__ Amíg ezen morfondírozok, újra eszembe jut Balogh szomszéd, aki azt mondta, hogy „győzni köll!”, és eszembe jut a jó Coubertin báró sokat idézett mondása: nem .a győzelem — a részvétel a fon­tos. Mintha ez a megállapítás, amelyet rekordhajhászó korunkban már megcáfolni lát­szott az idő, mégis csak érvényes volna. Ugyanis ha egy-egy csapat vereséget szenved a jobbtól — különösen, ha „szépen”, mert úgy is lehet — azt hamar elfelejti a világ. De arra, hogyan yesz részt egv VB-n, sokáig emlékszik. Talán mégis a részvétel a fon­tosabb. Aratás előtt Szellő borzol ja. a kalászokat: tavaszi lehelet»* hajladozik az egyik; á másik is megremeg. Martin Greif költeményének második versszakát a függőleges 1.» vízszintes 2.. 31.. és 50. számú sorokba kell beír­ni. A sarokkockák betűi: L, O. T, E. VÍZSZINTES: 2. (Beküldendő.) 12.. Földművelő eszköz. 13. Olaj. Idegen nyelven. 14. Betegség jele. 15. Vízi ál­lat. 16. Háziállat. 17. Énekszólam. 19. Vadászőrhely. 21. Kétjegyű mással­hangzó. 22. Zamatot. 23. Madár. 25. Ha­tározatlan számnév. 27. Még nem bor­jazott tehén. 28. Rajta. 30. Ü. U. 31. (Beküldendő.) 34. Növény szaporító szerve. 36. Könnyezik. 37. Előde. 39. Idősb., röv. 40. Indítéka. 42. Ángya 1- ,.rang”. 44. ö ö ö. 45. Halogató. 47. Szín. 48. Tervszerű megelőző karban­tartás. 50. (Beküldendő.) 52. Erre a helyre. 54. Macskaféle ragadozó. 55. Volt ideje. 56. Jómagam szintén. 57. ARL. 59. Svédország. Norvégia és Uru­guay gépkocsijainak jele. 61. Termelő­­szövetkezetek Országos Tanácsa. 62. ÖA. 63. Vonatkozó névmás. 65. Női név. 67. Fordított patakocska. 68. Széles női sál. 70. Hangsor. FÜGGŐLEGES: 1. (Beküldendő.) 2. Régi űrmérték. 3. Kicsinyítő képző. 4. Bács megyei község. 5. Fordított szám­név. 6. Hamis. 7. Rangjelző. 8. Fejér megyei község. 9. Lekváros. 10. Hegyes szerszám, il. Légnemű anyag. 17. Az előd. 18. Lök. 20. Későn. 22. ...-vérig. 23. Végzet. 24. Vissza: gabonanövény. 26. Evőeszköz. 28. Biztató szócska. 29. Bankban van. 32. Vissza: bibliai férfi­név. 33. Malom része. 35. Ajándékoz. 38. Ételízesítő. 40. OD. 41. A retesz. 42. Vissza: göngyöleg. 43. Készpénz. 45. Tanul (az esetből). 46. Műszerész. 47. Madár. 47/a. Régi űrmérték (két itce). 49. Keserű víz-márka. 51 k NDK-beli vá­ros. 53. Híres francia divatdiktátor. 58. Európai nép. 60. Vissza: nagy sziget VB-MOZAIK Baráti Lajos, aki a Mun diái eseményein már csak megfigye­lőként vesz részt, a francia AFP kérdéseire válaszolt. Mit szól a dél-amerikaiakhoz — európai szemmel? — Teljes joggal kiáltották ki a vasárnapi argentin—brazil mér­kőzést nemhivatalos világbajnoki döntőnek. Ez lehet a csúcs. E két együttest — de a többi dél­amerikai válogatottra is igaz — a hangulat, a környezet, a bizta­tás európai válogatottak, számá­ra elérhetetlen előnyökhöz segí­tik. És az európai csoportban mit tapasztalt. — Itt Hollandiának adom a legnagyobb esélyt a folytatásban. Egyetlen olyan csapat sincs, mint az övék, amely olyan rutin­nal kényszeritette volna rá aka­ratát az eddig kitünően helytálló osztrák védelemre. Az 5:1 óriási hatást tett rám. Hollandia esélyes a legjobb négy közé. Kiket vár a döntőbe? — Az egyik oldalról Hollandiát, s ez bizonyosan meglepi majd magukat Happeléket is, mig a dél-amerikai csoportból talán a vasárnapi rangadó győztesét. • Határtalanul örültek a brazil szurkolók, amikor csapatuk leg-, utóbb 3:0-ra legyőzte Perut. Az ünneplések egy része azonban szomorú statisztikával zárult, balesettel, halálos sérülésekkel. Rio de Janeiróban egy autó buszso­főr, miután a buszt' teleappatta zászlókkal és feliratokkal, ame­lyek a brazil labdarúgás nagysá­gát hirdetik, a hóna alá szorított egy zsebrádiót, így indult el. Amikor a brazilok belőtték első góljukat, örömében elengedte a volánt, a hóna alól kiesett a rá­dió, a busz viszont felrohant a járdára, ahol tiz embert gázolt el. Mások minden gól után pisz­tolylövésekkel adták jelét elége­dettségüknek. A harmadik gól után egy eltévedt golyó halálo­san megsebesített egy 21 éves fiatalembert. az indiai-óceánban. 63. Alma... (fővá­ros). fí4. Illetve. 63. Dísze. 66. Enekszó­­lam. 68. S. D. 69. Névelők. 70. Azonos betűk. 71. AE. 72. U. C. Gy. A Június 11-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Szövi koszorúját az A belgrádi II. ökölvívó-világ­bajnokság után — ha egyáltalán lehetséges — a kubai Teofilo Stevenson még rangosabb spor­toló lett. Folytatódott az 1972. évi müncheni olimpián húszéves fej­jél elkezdett győzelmi sorozata, hiszen _ azóta minden nagy ver­senyt megnyert. Sorjában pályája egy-egy nagy diadala: Olimpiai bajnok: 1972-ben és 1976-ban. Világbajnok; 1974-ben és 1978- ban. Pánamerikai bajnok; 1975-ben. Közép-amerikai bajnok: 1977- ben. Élete 176 mérkőzéséből mind­össze tizet vesztett el, a többit megnyerte. Sorozata — figyelem­be véve a nehézsúlyt — példa nélküli. Ügy nyer immár hat éve megszakítás nélkül aranyérme­ket, hogy jóformán egyetlen ütést sem kap. Ahogy nemzetközi szak­körökben mondják: „vetélytársai még karcolást sem ejtettek rajta”. Mérkőzései mindinkább futó­versenyhez hasonlítanak: az el­lenfél fut, Stevenson üldözi. Vál­tozatlanul félelmetes a jobb keze, ha talál, egy-kettőre vége az összecsapásnak. Márciusban múlt 26 éves. Jó kedélyű, mondja is mérkőzései­ről: — Igaz, már sok kiütéses győ­zelmem volt, gondolom, egyetlen ökölvívónak sem óhaja a k. o. De azért én restellném, ha' né­hány ellenfelemhez hasonlóan csak menekülnék. Már azon gon­dolkodom, hogy /Juantorénával futóedzéseken veszek részt, hogy egy-két ökölvívót a szorítóban utolérhessek... Belgrádban nyert, mégis csaló­dott volt: — Az a nagyon tehetséges francia gyerek közbeszólt... Na­gyon akartam találkozni Vi­­szockijjal, aki már kétszer le­győzött. Egy VB légkörében, so­kak szeme láttára akartam re­­vansot venni. Erre a francia „el­vitte” előlem... örök természet / Tegnap csupa virág, ma kalász / Ha nézed. Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény helyes megfejtői közül könyv­­utalványt nyertek: Babis Lajos» Bács­­bokod; Csősz Erzsébet» Ágas egyházat Fehérvári Béláné. Kisszállás: Kovács Pál, Cegléd. Elmaradt a beharangozott „nagy találkozás” —, de felvető­dött, sőt egészen közel került a megvalósításhoz a már annyi­szor világgá kürtőit Muhammad Ali — Stevenson összecsapás. Valóban lehet ilyen? — Egyetlen célom, hogy Ku­bának dicsőséget szerezzek — mondta Stevenson. — Ha veze­tőim úgy látják, hogy az Ali el­leni mérkőzés ezt szolgálja, akkor létrejön, s akkor legyőzöm a hí­res bajnokot! Egy csepp félelem sem lenne bennem, az nem ököl­vívó, aki fél. A Nemzetközi Ökölvívó Szövet­ség is óhajtja a mérkőzés . .létre­jöttét. Olyan határozatot hoztak, hogy Stevenson az Alj elleni fel­lépéssel nerri veszítené el amatőr státuszát, nem kerülne veszélybe a moszkvai olimpiai szereplése. Éppen ezért 3 menetes mérkő­zést engedélyeznek, s csak akkor lesz győztes, ha 9 percnél előbb ér véget a küzdelem. Pontozás nincs. Két színhely vetődött fel, elő­ször New York, a Madison Squa­re ' Garden. John Condon, a hi­res sportcsarnok igazgatója azon­ban Belgrádban hivatalosan be­jelentette, hogy a csak három menet miatt náluk nem kerülhet sót erre a műsorra. Havanna örömmel fogadná Muhammad Alit, de itt az a nehézség, hogy a sportesemények látogatása ingye­nes — Ali viszont megkéri a ma­gáét. A következő hetekben dön­tik el, miként oldják meg az. anyagi kérdéseket. Stevenson még ezt mondta: — Most, hogy ennyire téma már az Ali elleni mérkőzésem, nagyon akarom a létrejöttét. Ko­moly próba lenne ez számomra, támpontot adna további pályafu­tásomra, főleg a moszkvai olim­piára. Mert harmadszor is olim­piai bajnok akarok lenni! A nemzetközi mezőny jelenlegi ismeretében még „karcolásra esé­lyes” rivális sincs a láthatáron !.. 1 GÖMÖRY ALBERT: é Quiroga, a diplomata „Ha megmérkőzünk, legyőzöm Alit!” MAI MŰSOR Vasárnap TELEVÍZIÓ 6.50: Tévétorna. (Um.) (Színe,.) ».»5: Az oroszlán is macska! — csak egy kicsit nagyob­bacska. Klek Nóra és Dobray György dokumen­tumfilmje. ».«5: zsebtévé. (Ism.) HJ0: Hírek. 10.15: Gyere velünk, csináld velünk... Játékos sport­vetélkedő az NDK Televízió műsorából, felvételről, ti.»»: Óvodások fllmműsora. Klsfilm-üsszeállltás. 1. Ponny és Sonny. Holland rajzfilm. (Színes.) 2. Tóbiás és Vzu, a csoda­­madár. NSZK rajzfilm. 3. Madárünnep. Szovjet bábfilm. (Színes.) 6, Mézeskalács házikó. Csehszlovák bábfilm. (Színes.) (A csütörtöki adások ismétlései) 14.15: Műsorismertetés. 11.16: A róka éjszakája. 16.36: Műsorainkat ajánljuk» tS.tS: Főszerepben: Kabos Gyula. A kölcsönkért kastély. Magyar film. ts.66: Beklámműsor. >6.13: Most mutasd megt Társas­játék. 11.13: A KOzOnségsaolgálat. tájékoztatója. 11.26: Beklámműsor. 11.33: Telesport. Labdarúgó-világ­bajnokság. Lengyelország— Peru. 19.36: A HÉT. 29.15: Esti mese. (Színes.) 29.25: Tévétorna. (Színes.) 20.39: Hírek. 20.35: Frédi, a csempész­rendész. Amerikai rajz­film. (Színes.) 22.00: Hírek. 22.03: TELESPOBT: Labdarúgó Világbajnokság. (Színes.) KOSSUTH 0.26: Lehár-operettekból. 9.00: Hazafelé. Beszélgetés Fodor Andrással. 6.21: Pierre Fournier és Wil­helm Kempff Beethoven­­felvételeiből. 6.65: Örkény István egyperces novelláiból. 16.63: A „Nyitnikék” — Szavaló­verseny nyerteseinek találkozója a 20-as stúdió­ban. -11.16: Vasárnapi koktél: 12.16: Édes anyanyelvűnk. 13.66: Egy korty tenger. 13.16: Magyar tájak dalaiból, táncaiból. 13.61: Rádlólexlkon. 16.11: Székely Mihály emlékeze­tes szerepel. 14.66: Erdélyi Sándor Jegyzete a munkaeró-helyzetról, 15.11: Kfizvetítés a Magyar­ország—NSZK Davis Kupa teúiszmérkózésról. 13.23: itzbak Perlman bégedül. 13.52: Viktor Perevegyencev ezovjet szociológussal beszélget Csák Elemér. 16.03: Iróezobám. Somlyó Gyűrgy vallomása. 11.10: Közvetítés a Magyar­ország—NSZK Davlz Kupa teniszmérkőzésről. 11.26: Zenekari muzsika. 10.00: Fiatalok népzenei műsora. 16.45: Közvetítés a Magyar­ország—NSZK Davis Kupa teniszmérkőzésről. 16.55: Erdély aranykora. Jókai Mór regénye rádióra 19.55: Chopin-művek. Vladimír Horowitz zongorázik. 20.21: Erkel: Bánk bán. Három­­felvonásos opera. 22.20: Szimfónlkue zene. 0.10: Dzsesszfel vételekből. PETŐFI 1.30: Mzgyar orgonaművészek felvételeiből. 1.05: Érdekességek a jövő hét műsorából. t.33: Miske bácsi levelesládája. 6.00: A Dunai Vasmű Üzemi Tűzoltósága fúvószeneka­rának hangversenye. 6.31: Slágermúzeum. 10.33: A Magyar Bádló Karinthy Színpada. Hurkamámor. 11.30: Randevú kékben. 12.33: Jó ebédhez szól a nóta» 13.05: Sirius kapitány színre lép. 16.00: Táskarádió. 15.00: Sarlótól a kombájnokig. 15.33: Közvetítés a Magyar­ország—NSZK Davis Kupa teniszmérkőzésről. 15.43: Kálmán Imre operettjei­ből. 16.35: Az MBT gyermekkórusa énekel. 16.55: Ötórai tea. 11.33: Közvetítés a Magyar­ország—NSZK Davis Kupa teniszmérkőzésről. 11.40: Az Ötórai tea folytatása. 16.00: Mit üzen a Rádiói 18.35: Nótakedvelóknek. 19.43: Szellemi térképolvasás. 13.53: Sasvárt Annamária, az Universal és a Gemini együttes hangversenye 20.53: Mikrofon előtt az Irodalmi szerkesztő. Jegyzet. 21.03: Beamter Jenő és Tamásiy ZdenkA beszélgetés sok muzsikával. 21.48: Kritikusok fóruma. 21.58: Népdalcsokor. 22.33: Könnyűzene Sarajevóból. 22.48: Offenbach operettjeiből, 23.30: Világhírű zenekarok 3. MŰSOR I. 01: Elisabeth Speiser hangver­senye 9.2o: Bosslnl-nyltányok. 10.04: OJ Zenei Ojság. 10.43: Mdvészlemezek. 12.10: Zenekari muzsika. 14.05: Kis magyar néprajz. 14.10: Két Bach-partita. 13.06: Csak fiataloknak! 16.06: Balladáink világa. 16.29: Vandálok. Riport. 16.41: Csajkovszklj-árták. 11.06: Bob Boy. Walter Scott regénye rádióra II. 03: Hangversenyctklus száza­dunk zenéjéből. IIL rész. Közben: Kb.: 11.66: A magyar széppróza századai XIV. rész. 19.51: „Eg és főid között.” Görögök Magyarországon. 10.30: Hangfelvételek felsőfokon. 21.44: Bemutatjuk új lemezűnket. 22.36: Fritz Wunderlich énekel. Hétfő KOSSUTH S.25: Mit üzen a ltádió? 9.00: Rónay György versei. 9.10: A hét zeneműve. 9.40: Kis kacsa fürdik. 10.03: Gyermekeknek. 10.30: Magyar mondák. 10.48: Emil Gilelsz Zongorázik. 11.19: »»Fűben, fában orvosság’*. A XVI. és XVII. századi gyógykezelésekről. 11.39: A nagymosoda. X. rész. 12.35: Tánczenei koktél. 13.29: Válaszolunk hallgatóink­nak. 13.35: Mezők, falvak éneke. 14.00: Ezeregy délután. 14.30: Delly Rózsa és Maleczky Oszkár énekel. 13.10: Édes anyanyelvűnk. 15.15: Kóruspódium. 15.30: Magyar előadóművészek felvételeiből. 14.05: A gyógyító kés. 18.35: Nóták. Jákó Vera énekel, Ráduly Árpád gordonká­­zik. 17.10: Pódium a rádióban. 17.49: Mozart: A-dúr klarinét­­ötös. 19.15: Népdalok. 19.36: Sajtókonferencia — a köz­lekedésbiztonságról. 20.36: Oj operalemezeinkből. 21.30: Törökországi levelek. Rapcsányi László műsora. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Zenekari muzsika. 0.10: Táncdalok. PETŐFI 6.65: Fúvós átirat ok. 1.33: Pompadour. Részletek Fali operettjéből. 1.3#: Búd! Magdi és Máté Péter énekel. 16.6t: Zenés műsor üdülőknek. 11.09: Népdalok. 12.35: Bábok és emberek. Ri­port (lem.). 12.53: XIX. századi operákból. 13.26: Kis magyar néprajz. 13.33: Levitin: Erdőben — szvit. 14.06: Kettőtől'ötig... 11X6: Ötödik sebesség. 18.00: Üzemi baleseti 18.33: Zeneközeiben. 19.40: Slágermúzeum. 20.35: Labirintus. 20.50: Jégkorszak vagy hőhalált Telefon kördkérdés ma­gyar és külföldi tudósok­hoz. 21.20: Magángyűjteménye. 22.33: Derűre is derű. 23.03: Nótacsokor. 3. MŰSOR 14.65: Romantikus mesterek est­veiből. 15.13: Utolsó kísérlet. Németk László regénye rádióra al­kalmazva. V. rész: A má­sik mester. 16.63: Huszonöt perc beat. 16.21: Láttuk, hallottuk. 16X3: A hét zeneműve. 11.23: Együttesek Mozart ope rálbóL 13.05: Zsebrádiószínház. 11.23: Bach: Máté pasaié. közben: 26X3: Gitárral angolul. 22X6: Dzsesszt elvét elekbéi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom