Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-18 / 141. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1978. június IS. HETI VILÁGHfRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Az olasz népszavazás eredményei. — Deszai indiai minisz­terelnök Washingtonban tárgyal. — A svéd királyi pár taskenti látogatása. , KEDD: Dél-Libanont kiürítik az izraeli csapatok, de állásaikat az ENSZ-erők helyett szövetségeseiknek, a helyi jobboldali milicis­­táknak adják át. — A dollár mélypontja a tokiói tőzsdén. — A Béke-világtanács és más nem kormányjellegü szervezetek kép­viselőinek felszólalása a New York-i leszerelési ülésszakon. — Cedenbal Prágában. SZERDA: A dán külügyminiszter moszkvai megbeszélései. — Sowetói emlékhetet tartanak Dél-Afrikában a vérengzés második évfor­dulóján. — A francia elnök sajtóértekezlete. — Brüsszelben Zaire jövőjéről tanácskoznak. CSÜTÖRTÖK: A Lockheed-ügyben való bűnrészesség vádja miatt le­köszön Leone olasz köztársasági elnök. — Két űrhajóssal a fedél­zetén felbocsátják a Szojuz—29 szovjet űrhajót. — Az új szo­cialista javaslatokról tárgyal a bécsi haderőcsökkentési konferen­cia. — A spanyol uralkodó pekingi útja. PÉNTEK: Carter elnök, valamint több latin-amerikai államfő pana­mai villámlátogatása, kicserélik a csatornaszerződés ratifikációs okmányait. SZOMBAT: A szovjet lapok állásfoglalása az amerikai politikáról. — A mongol külügyminiszter Budapesten tárgyal. — A Szojuz—29 űrhajót összekapcsolták a Szaljut—6 űrállomással. A hét három kérdése A magas rangú washingtoni tisztségviselőknek van mit tanul­mányozniuk a víkenden: a nem­zetközi kapcsolatok legfontosabb területével, a szovjet—amerikai viszonnyal foglalkozott az a cikk, amely szombaton reggel vala­mennyi központi és köztársasági szovjet napilapban megjelent. Oka volt annak, hogy ezt a hatá­rozott állásfoglalást több tízmil­lió példányban kinyomtassák, megismertessék a 'hazai olvasók legszélesebb táborával, s a vi­lágközvéleménnyel. A cikk ugyanis a két nagy ország ne­hezen kialakított kapcsolatrend­szerének szándékos rontását veti jogosan az Egyesült Államok sze­mére, s ennek folytatása aligha maradhat következmények nél­kül. Mi az oka a szovjet—amerikai viszony nehézségeinek T .-A, szovjet—amerikai viszony lé-, nyegében összefügg a nemzetkö­zi politika minden fontos terü.le-_ tével, érthető tehát, ha időnként nehézségek, problémák adódnak. Voltak, vannak és lesznek viták, s nem lehet cél ezek „túldrama­­tizálása”. Most azonban mégsem egyszerűen arról van szó, hogy a kapcsolatok egyik vagy másik (vonatkozásában súrlódások ke­letkeztek, hanem e kapcsolatok alapjairól. A különböző washing­toni nyilatkozatok —, s ebben a tekintetben Brzezinski nemzet­­biztonsági főtanácsadó vitte a prímet, ám maga az elnök sem foglalt állást másként — arról tanúskodnak, hogy a hivatalos Amerikában az enyhülés ellenzői és fékezői váltak hangadóvá. Két­ségbe vonják azokat az elveket, amelyek eddig lehetővé tették a kapcsolatok viszonylagos kiegyen­súlyozott alakítását, megpróbál­ják feleleveníteni az erőpolitika zsaroló manővereit, s a hideghá­ború, de legalábbis egy .,, hűvös­háború” irányába haladnak. A példákért sajnos nem kell messze menni. 'Elég utalni a SALT—2 tárgyalások akadozásá­ra, a fegyverkezési hajsza foko­zására, a NATO csúcsértekezle­tén elfogadott katonai korszerű­sítési programra. A Közel-Kele­ten az Egyesült Államok eltér a korábban elfogadott közös rende­zési tervektől, ugyanakkor fogd­­meg-et kiáltó tolvaj módjára a Szovjetuniót, Kubát és más szo­cialista országokat teszi felelőssé art Saómára .kedvezőtlen • afrikai fejleményekért. (A hét egyik „diplomáciai i bombája’.', volt, ami-< kor Fidel Castro bejelentette, hogy Washingtonnal még a zen­dülés fellángolása előtt 'konzultá­ciós érintkezést folytatott Zaire ügyéről, de az amerikaiak úgy tesznek, mintha mi sem történt volna ...) Fokozza a világpoliti­kai' feszültséget az amerikai ve­zetés flörtje iPekinggel, amelynek szovjetellenes éle nyilvánvaló, s • Nicolae Ceausescu román államelnök kedden érkezett Nagy-Bri­­tanniába, s pénteken fejezte be látogatását a szigetországban. A ké­pen: II. Erzsébet angol királynő Ceausescuval. (Telefotó—AP) • Pénteken érkezett Kínába I. János Károly spanyol király és fele­sége. A királyt és kíséretét a pekingi repülőtéren Hua Kuo-teng, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke, államelnök és más magas rangú vezetők fogadták. (Telefotó—AP) • Mongol párt- és állami küldöttség tartózkodott a héten Csehszlo­vákiában. A képen: Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnöke megbeszélést folytat Gustáv Husiikkal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának . főtitkárával. (Telefotó—CTK—MTI—KS) • Libanonban ismét feszültté vált a helyzet. Az ország déli részéről kivonuló izraeli csapatok állásaikat nem az ENSZ békefenntartó erői­nek, hanem a libanoni jobboldal katonáinak engedték át. (Telefotó—AP—MTI—KS) végül, de nem utolsósorban a beliigyekbe történő beavatkozási kísérletek;,, serp,., szűntek meg Washington résziéről, sőt, újabbán a-cröÉSzörtflékű''<’k^mhíBáitérfetP3 isfi élesztgetik. Ha szabad a meteorológiai ha­sonlatot említeni, nem elszórt fel­­hősödésről van szó, hanem bo­­rultnak tűnik az égbolt. Ilyen kö­rülmények között helyénvaló a múlt tapasztalatain és a jelen realitásain alapuló egyértelmű szovjet figyelmeztetés: az emlí­tett módszerekkel Washington nem juthat célhoz. Ugyanakkor Moszkva nem hagyja magát leté­ríteni a béke útjáról, folytatni kívánja az erőfeszítéseit az eny­hülés folytatása érdekében. Hi­szen a kapcsolatokban jelentkező nehézségeknek nem annyira ob­jektív ókai vannak, a miért-re adott válasz kulcsa az amerikai vezetés megváltozott magatartá­sában rejlik. Miért éleződött ki a feszültség Libanonban ? A hét keddjén — a benyomu­lást követő 94. napon — Izrael formálisan eleget tett a világ­szervezeti határozatnak és csa­patait visszavonta Libanon déli részéből. Mégsem volt benne sók köszönet, az UNIFIL nevű ENSZ- erők kéksisakosai helyett saját szövetségeseiknek, a Haddad ve­zette jobboldali milioisták kezé­be játszotta át a kialakított ka­tonai állásokat, s a terület el­lenőrzését. Valóságos állam az ál­­lantban alakult így Dél-Libanon­­ban, s megnövekedett az ország több részre történő szakadásának veszélye. Ezt egyébként erősítet-' ték az ország északkeleti részé­ben végbemenő fejlemények is. Itt a különböző nagyhatalmú csa­ládi klánok versengése folyik és szembekerültek egymással a ma­­ronita keresztény-jobboldal kü­lönböző pártjai. Feltehetőleg fa­langista rohamosztagok meggyil­kolták Toni Frangié képviselőt és családját. (A korábbi elnök fiáról, volt közlekedési miniszter­ről . van szó, aki szorosabb kap­csolatokra törekedett a szomszé­dos Szíriával, mint más jobbol­dali politikusok.) A hagyomá­nyos vendetta, vérbosszú mellett a gyilkosságnak belpolitikai, sőt arabközi vonatkozásai is lehet­tek, s a folytatás valószínűleg nem marad el. A libanoni feszültség akkor éleződött ki ismét, nyilvánvaló külső segédlettel, amikor látható­lag zátonyra futott Szadat külön­­utas politikája, aggasztó hírek érkeznek Kairóból az ellenzékkel szembeni nyomás fokozódásáról, meglehetősen kuszáit képet mu­tat az arab világ, s a palesztin mozgalom, de nincs egység az izraeli kormánykörökben sem. Minden jel arra mutat, hogy a valpdi [ rendezés .helyett újira mel­lékvágányokra akarják terelni a közel-keleti válságot; s a manő­verek leplezésére mindig alkal­mas egy libanoni ,;krízis a krí­zisben”. Mit jelent a „fehér hetek”elmaradása Olaszországban ? Olaszországban a politika vi­harzása még a Mundial izgalmait is elhomályosította. A kétnapos népszavazáson a kormányt támo­gató pártok biztos többséget kap­tak, de a bonyolult kérdésfelte­vés, valamint a szélsőséges de­magógia hatása következtében a voksolók és -voksok száma vára­kozásaik alatt maradt. Ezt köve­tően ismét jelentkeztek a „Vörös brigádok”, merényletek sorozatát hajtották végre. Robbant „po­kolgép” az elnöki .palotában is: Leone köztársasági elnök kényte­len volt leköszönni, a Lockheed­­vesztegetésben való részesedés gyanúja miatt. Pedig már-már úgy tűnt, hogy a Moro-ügy kapcsán megzavaro­dott Itália némi lélegzetvételhez juthat: Leone megbízatása az év végén amúgy is lejárt volna, s ilyenkor következnék az úgyne­vezett „fehér hetek”, amikor nincs mód a parlament feloszla­tására. Ez a menetrend most megváltozott: még júniusban megtartják az elnökválasztásokat (hét esélyesnek mondott jelöltről szón eddig a fáma, miután az ál­lamfői poszt várományosának tartott Aldo Moro már nem in­dulhat), s a házfeloszlatás, illet­ve a rendkívüli választások le­hetősége nyáron is fennállhat. Az olasz közvélemény termé­szetesen jogosnak tartotta Leone távozását, a ráterelődött alapos gyanú összeférhetetlen volt hi­vatalával. Ugyanakkor folytató­dik az az állapot, hogy a nagy reményekkel létrejött, ötpárti hátteret élvező Andreotti-kor­mány mindeddig á válsághelyze­tekkel volt elfoglalva, képtelen volt pozitív reformokra, ami bi­zonyos rétegekben máris kiáb­rándulást okoz. (Ez is beleját­szott a népszavazási eredmények­be!) A jobboldal, s ebben atlanti „súgók” is közreműködhetnek, szeretné kihasználni a legújabb alkotmányos válságot: a feltéte­lezések szerint akár egy rendkí­vüli választás kiírását is meg­próbálhatja előmozdítani. Azzal a nem titkolt várakozással, hogy a baloldal térnyerése megtorpan és felborul a nehezen kialakított, öt­párti együttműködés. Réti Ervin „NUKLEÁRIS VISSZASZÁMLÁLÁS” Emlékeztető film az ENSZ-közgyűlés előtt NEW YORK Pirityi Sándor, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: „Nukleáris visszaszámlálás” cím­mel színes ENSZ-filmet mutattak be New Yorkban, a világszervezet székhelyén a négy hete folyó rend­kívüli leszerelési ülésszak részve­vői számára. Tucatnyi amerikai, szovjet, kínai atomrobbantás után szárazföldi, légi és tengeralatti ra­kétaindítások képsorai emlékez­tették a nézőt az „elrettentés” esz­köztárának minden képzeletet fe­lülmúló romboló- és pusztító ere­jére. Harminckét évvel ezelőtti híradórészlet mutatta Andrej Gro­­mikót, amint az atomfegyverek teljes betiltását követeli az ENSZ- ben, azután Kennedy elnök és Leonyid Brezsnyev beszédéből kö­vetkeztek leszerelési vonatkozású szemelvények, majd néhány jele­net az atbmcsend-, az atomsorom­­pó-szerződés, a „békés kozmosz” és a „békés tengerfenék” szerző­dés aláírásáról. Bemutatta a film, hogyan fejlődik a világ atomener­getikája, mi a szerepe a bécsi Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökségnek, hogyan felügyelnek ellenőrei, hogy a gondjaikra bí­zott atomreaktorokból kikerülő plutóniumot ne használják kato­nai célokra. Két leszerelési „veterán” is tar­tózkodik New Yorkban a leszere­lési ülésszak alkalmából. Mind­­kettő/országa hivatalos delegáció­jának tagja. Az egyik lord Noel- Baker, aki most 88 éves. A brit olimpiai csapat kapitánya volt 1912-ben és majdnem hat évtize­det szentelt életéből a leszerelés témájának. 1 "959-ben béke Nobel­­díjat kapott. „Félek a héják hatal­mától. akik már 1932-ben olyan féltve őrizték a tankokat és a bom­bázókat a leszerelési javaslatok­tól” — jelentette ki újságírók előtt. A francia Jules Moch, a háború utáni évek legismertebb ' francia leszerelési diplomatája 85 éves. Giscard d’Estaing személyes jóba­rátja New Yorkban így nyilatko­zott: „Vannak jó nagykövetek és rossz nagykövetek, de jó táborno­kok nincsenek.” A rendkívüli leszerelési ülés­szakra ötszáz tagú japán társadal­mi küldöttség érkezett tizenkét tonnányi petícióval. Az atomlesze­relést követelő petíciókon ösz­­szesen 18 694 225 japán állampol­gár aláírása szerepel. (MTI) Robbanással fenyegető feszültség Libanonban BEJRUT Egyre vésztjóslóbb hírek érkez­nek Dél-Libanonból, ahol az iz­raeli megszálló erők hét eleji kivonulásukkor az ENSZ-erők he­lyett fegyvertársaiknak, a jobb­oldali keresztény milíciáknak adták át állásaik nagy ■ részét. Péntek délutáni hírügynökségi jelentések szerint Szaad Haddad, a Dél-Libanonban állomásozó're­guláris alakulatok s egyben a jobboldali milíciák eddigi pa­rancsnoka, valamint helyettese, Szarni Sedjak a falangista milí­ciákra bízták a körzet sorsát. Haddad, aki a libanoni hadse­reg mintegy ötszáz katonáját és a körzetben tevékenykedő jobb­oldali pártmilíciák körülbelül 1500 emberét irányította — tö­kéletes együttműködésben az íz-. raeli hadsereggel —rszembekerült, a ;főként; falangista (egyvergfök?,■ bői álló kontingensekkel, akik izraeli jelentések szerint úgy döntöttek, hogy semmisnek te­kintik az UNIFIL (a dél-libanoni ENSZ-alakulatok) parancsnoka és Haddad között létrejött megálla­podást. (Ennek értelemében le­hetővé tették volna a kéksisako­soknak, hogy elfoglalják a ha­tármenti ellenőrzőpontokat.) Had­dad a legfrissebb hírek szerint helyettesével együtt visszavonult laktanyájába, és ezzel eleget tett a bejrúti kormány utasításának. A jobboldali milíciák ily módon nem állíthatják tovább maguk­ról, hogy a libanoni kormányt képviselik a déli országrészben; hiszen a két parancsnokkal ellen­tétben nem alkotják részét a re­guláris hadseregnek. A súlyos nézetkülönbségekre utal, hogy a nap folyamán Haddad halálhírét keltették, majd később bejrúti források arról számoltak be, hogy a falangisták „letartóztatták” Haddadot. Annyi bizonyos,, hogy a körzetben uralkodó feszültség robbanással fenyeget és ez a veszély . csak fokozódott azzal; hogy az ENSZ-erőket számos ponton közrevevő, fékezhetetlen jobboldali milíciák szabad kezet kaptak a határkörzet ellenőrzé­sére. (AFP, Reuter) Carter és Torrijos kicserélte a csatornaszerződés okiratait Heltai András, az MTI tudósí­tója jelenti: Carter amerikai elnök és Qmar Torrijos panamai kormányfő pén­teken iPanamavárosban kicserélte a csatornaszerződések megerősítő okiratait. Az ünnepséggel hivata­losan lezárult az amerikai gyar­mati uralom 1903 óta tartó kor­szaka, de Panama csak az ez­redfordulón jut véglegesen birto­kába a csatornaövezetnek és Was­hington katonai beavatkozásának lehetősége a 2000. év után .is fenn­marad. Torrijos tábornak, aki 1968 óta áll Panama élén, arról beszélt, hogy népe áldozatokkal, vérrel váltotta meg győzelmét. Torrijos emlékeztetett az 1964-es felkelés mártírjaira: az akkori amerika­­ellenes megmozdulások 12 pana­mai életét követelték. Torrijos figyelmeztetett a mindkét olda­lon még tapasztalható „bizalmat­lanságra” is. A Carter-kormány­­nak rendkívül nehéz, hosszú har­cot kellett vívnia azért, hogy a washingtoni törvényhozás, végül is csak a legcsekélyebb többség­gel, jóváhagyja a csatornaszer­ződéseket. A 'jobboldal összesen 24 módosítást csatolt az egyez­ményekhez, amelyek kifejezetten biztosítják az amerikai hadiflot­ta elsőbbségét a víziúton csak­úgy, mint azt,- hogy az Egyesült Államok lényegében belátása sze­rint bármikor katonailag beavat­kozhasson Panamában, a csator­na „védelme” ürügyén. Panamai részről ellen-záradékokat fogad­tak el arról, hogy Washington katonai lépései nem jelenthetnek beavatkozást az ország belügyeibe, — a megfogalmazás azonban vé­gül is lehetővé teszi, hogy mind­két fél a maga szempontjából ér­telmezhesse az egyezményeket. Carter pénteki beszédében ép­pen ezért szükségesnek tartotta hangsúlyozni: Amerika nem kí­ván többé beavatkozni Panamá­ban. Az elnök egyébként Washing­ton és latin-amerikai szomszédai „új viszonyára” vonatkozó szóla­mokat hangoztatott. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT * A román parlamenti küldöttség Nádudvaron Szombaton az ország egyik legnagyobb közös gazdaságával, a 18 ezer hektáron gazdálkodó nádudvari Vörös bsillgg Termelőszövetke­zettel ismerkedett' a hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartóz­kodó román parlamenti küldöttség. A látogatásra a vendégeket el­kísérte Péter János, az országgyűlés alelnöke, az MSZMP Központi Bizottságnáak tagja. A delegációt, s annak vezetőjét Virgil Teodores­­cut, a nagy nemzetgyűlés alelnökét, a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagját Szabó István, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának és a nádudvari tsz-nek az elnöke köszöntötte. A vendégek — akik közül többen mezőgazdasági szakemberek — nagy érdeklődéssel hallgatták a közös gazdaság növénytermesztési és állat­­tenyésztési eredményeit ismertető tájékoztatót. * Nyelvoktató pedagógusok kurzusa Június 19-én, hétfőn Székesfehérvárott kezdődik meg — az Országos Pedagógiai Intézet szervezésében — 25 délszláv, 40 német, 35 szlovák és 30 román nyelvet, illetve nyelven oktató pedagógus kéthetes köz­ponti kurzusa. A tanfolyamra Csehszlovákiából, Jugoszláviából, az NDK-ból és Romániából négy-négy vendégelőadó, — egyetemek, pe­dagógiai intézetek neves szakemberei — érkezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom