Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-04 / 103. szám

ájus i. 9 PETŐFI KÉPE • 3 Elnyerték a kiváló címet Pincerekonstrakció A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, az ágazati szak­szervezeték elnökségével és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával együttesen értékelte az 1977. évi gazdálkodási ver­senyben kimagasló eredményeket eléri vállalatok, intézetek és in­tézmények, illetve szövetkezetek és szövetkezeti társulások mun­káját. Ennek alapján döntött a kiváló cím odaítéléséről. ■ A megyében a következők ■nyerték el a megtisztelő rangot. Állami gazdaságok, vállalatok közül: Gémenoi Állami Erdő- és Vad­gazdaság, melynek székhelye Ba­ja,' a Hosszúhegyi Állami Gazda­ság. székhelye SUkösd, a Kalo­csai Állami Gazdaság, valamint a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat. Termelőszövetkezetek közül: Hartai Erdei Ferenc, tassi Dó­zsa, dusnoki Egyesült Munkás- Paraszt, kunfehértói Előre, vas­kúti Bácska, rémi Dózsa, fajszi Kék Duna, jánoshalmi Petőfi, bátyai Pirospaprika, tompái Sza­badság, dunavecsei Béke, mély­kúti Lenin, csávolyl Egyesülés, kecskeméti Törekvés, szanki Ha­ladás, császártöltési Kossuth, sza­badszállási Lenin, kecskeméti- Magyar—Szovjet Barátság, kis­kunfélegyházi Lenin Termelőszö­vetkezet. Szakszövetkezetek közül: Jakabszállási Népfront, kiskun- majsai Jonathán, keceli Szőlőfürt, soltszentimrei Ezerjó, soltvadker- ti Jóreménység Szakszövetkezet. Tavalyi eredményei alapján ki­váló címet kapott a lajosmizsei Kossuth Termelőszövetkezet is, amely az elmúlt évben még szak- szövetkezetként működött. Kiváló szövetkezeti társulások: Lajosmizsei AGROSZER, kis­kőrösi BORKÖV, valamint a ba- lotaszállási Aranyhomok Szövet­kezeti Társulás. Elismerő oklevelet kapott: A Kecskeméti Zöldségtermesz­tési Kutató Intézet és az akasztói Béke Szakszövetkezet. A kitüntetéseket és elismeré­seket — a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat, a Gemenc! Állami Erdő- és Vadgazdaság, és a Hosszúhegyi Állami Gazdaság kivételével, ahol ez már megtör­tént — májusban ünnepi terme­lési értekezleteken és közgyűlé­seken adják át az érdekelt mező- gazdasági üzemeknek, intézmé­nyeknek. Az imréhegyi Üj Élet Szakszö­vetkezet saját építőbrigádja ■ a múlt évben kezdte el egy régi borpince átalakítását és korsze­rűsítését. A munka befejezéshez közeledik. Már készen vannak a tárolók, ahol az idén 18 250 hek­toliter bort tudnak elhelyezni. A szüret kezdetére elkészül a fel­dolgozó, amelyben naponta 3 ezer mázsa szőlőből készül majd must, illetve bor. ,A KOMSZOMOL NAGY FELADATA A XXI. század vasútvonala A Bajfcál—Amur vasútvonal 4341 kilométer hosszúságban hú­zódik a transzsziibériai vasútvo­nal kis állomásától, Tajsettől a Csendes-óceán partján fekvő Szov- jetszkaja Gavanyig. Akkora te­rületnek a szállítási problémáit oldja meg, mint három Francia- ország. Több mint száz éve A vasúti fővonal megépítésé­nek gondolata több mint száz évvél ezelőtt merült fel, amikor orosz földön az első vasútvonala­kat építették. Kidolgozták a transzszibériai, a transzázsiai, sőt a kontinensek közti vasút­vonal tervét — Párizstól New Yorkig. 1906-ban a BA!M proto­típusának, az észalk-bajkáli vas­útvonalnak a terve is megszüle­tett. Megivalósítására azonban azokban az években nem ke­rülhetett sor. A húszas évek vé­gén és a harmincas évek elején a tervet újra elővették. A BAM tervének előkészítésére é§ meg­alapozására 1940-ben került sor. Akkor fektették le a vasútvonal első kilométereit. Megváltozott tervek A szibériai gazdaság fejleszté­se szempontjából ennek a rövid pályaszakasznak is rendkívül nagy jelentősége volt. 1967-ben a vasút nyomvonalán újra meg­kezdték a tervezési és a kitűzési munkát. Miért nem használták fel a már kész tervet? Harmincöt év alatt sok min­den megváltozott. Először: a vasútvonalakról eltűntek a gőz­mozdonyok. Másodszor: jelentő­sen megnőtt a pályák átbocsátó képessége. Harmadszor: az épí­tők megtanulták, hogyan kell az örök fagy körülményei között, és olyan területeken dolgozni, ahol gyakoriak a földrengések, meg­felelő tapasztalatokat szerezték a nagy alagutak és hidak építésé­ben. Végül pedig: nagyabb gond­dal törőditek a környezet meg­óvásával. Mindezeknek eredmé­nyeképpen az 1967-es terv a vas­úti fővonal világszínvonalú épí­tését tette lehetővé. 1972. október 14-én Tindánál megépítették a vasútvonal első szakaszát. Az építő-szerelő vona­tok elindultak kelet és nyugat felé. Az építőknek 3145 kilométer hosszú pályatestet kellett megépí­teni ok; továbbá 3337 hidat és egyéb műtárgyat; 202 állomást és forgalmi kitérőt. A BAM építői tréfásan azt mondják, hogy nem vasútvona­lat, hanem hidakat építenek. Csak később kötik össze a hi­dakat sínekkel. Valóban, a hidak összhosszúsága — 32 kilométer. Ez a vasúti fővonal teljes hosz- szánaik egy százalékát teszi. Az alagutakra újabb egy szá­zalék jut A négy legnagyobb alagút 25 kilométer hosszú. Az észak-mujai 15,3 kilométer hosz- szúságú, a Szovjetunió legna­gyobb alagútja lesz. A tervezők, az építők és az új technika szá­mára az építkezés mintegy kí­• Az Amur folyón átívelő híd a Bsjkáí—Amur vasútvonal egyik leg­nagyobb építési műtárgya. • Korszerű eszközök segítik a Tinda— Berkakit pályaszakasz építését. (Fotók: Szovjet PANORAMA — KS.) sérleti terepet jelent: az összes létező nehézséggel találkoznak itt — sziklás talajjal, örökké fa­gyos talajréteggel, föld alatti (100 fokos) hévizekkel. Évente 320 kilométer Hídtól hídig, alagúttal alagú- tig épül' a BA!M. Évente mint­egy 320 kilométer hosszúságú új szakaszt adnak át a forgalom- ' nak. Két és fél év alatt épült meg a „kis BAM”, a transzszibé­riai vasútvonaltól Tindáig, és tovább, a dél-jakutföldi szénle­lőhelyig vezető vonalszakasz. A .vasúti fővonal építésén dol­gozó 90 ezer ember jelentős része a munkára önként jelentkezett fiatal. Ezek a fiatalok a Kom- szomol megbízólevelével jöttek ide. Kezdetben az épületszerkezete­ket és az építési anyagokat (be­leértve a cementet és a deszkát is) az ország különböző részei­ből szállították az építkezések színhelyére. Ez kényelmetlen, s amellett drága is volt. Ezért Taj- setben hatalmas vasbeton szer­kezeteket gyártó üzemet, az épí­tőipari és az útépítő gépek ja­vításához pedig javító üzemet építették. Simanovszk közelében valóságos építőipari komplexum létesült. Sok külföldi gép is dol­gozik a pálya nyomvonalán. Megváltozik az élet Ám a Bajkál—Amur vasútvo­nalnak a közeljövőben kibonta­kozó képe sokkal töhbet jelent ! majd a Kelét-Szibériát a Csen­des-óceán .partvidékével összekö-9 tő új vasúti fővonalnál. A BAM körzetében feltárt ás­ványkincsek, azok feldolgozása, új gyárak és erőművek építése — mindez előre meghatározza az újonnan, meghódított területek betelepítésének jellegét (egy négyzetkilométerre itt ma még egy embernél kevesebb jut). A régi városokhoz, mint Zeja, Bo- dajbo, Uszty-Kut, egy sor új létesítmény csatlakozik. Új váro­sok is épülnek: a Bajkál tó part­ján Szeverotoajkálszik, a réztar­talmú hegyék között Udokan, a nagy vasúti csomópontnál Tinda, a lakatlan tajgában pedig Nyer- jungri... Valamennyien a létesítendő te­rületi termelési komplexumok központjai lesznek. Így a' „kis BAM” északi elágazása a dél-ja-' külföldi komplexum ütőere lesz majd. Ez a komplexum a szén, a vasérc, és a vaskohászat bázi­sára épül. Elsőként kapott vas­útvonalat és a gazdag szénkész- leték révén először kezdi vissza­téríteni az építkezési költsége­ket, köztük a külföldi hiteleket is. Az udokáni ércbányászati komplexum (a Csitai terület északi részén), amelynek réz­érckészletei 80—90 évre elegen­dőek. hét év alatt garantálja a beruházások visszatérítését. A Felső-lénai területet csaknem teljesen a hatalmas fakitermelő és fafeldolgozó üzemek határoz­zák meg. Az Észak-bajkáli te­rület bázisául a gazdag álom-, cink- és moltbdiénkészletek szol­gálnak. A Zeja-szvobodiji terü­let hatalmas energetikai központ­tá. az uráli komplexum pedig óriási fűtőanyagbázissá válik. Vlagyimir Mitarjev • Az imrehegyi Cj Élet Szakszö­vetkezet borait az állami gazda­ságoknak, valamint a Közép­magyarországi Pincegazdaságnak adja át a szerződések szerint. Felvételünkön a 60 hektoliteres ászokhordókból vesznek mintát, s az ellenőrzések után a Dán- szentmiklósi Állami Gazdaság­nak szállítják a bort. E partne­rüknek naponta 450 hektolitert küldenek. SZÁZÖTVEN ESZTENDEJE SZÜLETETT KATONA ZS1GMOND Igazi értelmiségi volt Kerülöm a mi lett volna, ha okoskodásokat. Könnyen eltéved az ember a feltételezések között, bajosan igazolhatók a következ­tetések. Kivételek a kétszer kettő négy bizonyosságok. Közéjük tartozik, hogy Katona Zsigmond nélkül szegényebbek lennénk. Ha a gyógyszerész és családja gyer­mekei iskoláztatása érdekében Boros Jenőről nem Kecskemét­re, hanem Makóra, Nyíregyházá­ra, Nagykárolyba költözik, ki próbálja ki, mit tud a talfáji homok, ki csalogatja Mathiász Jánost a hírős városba, ki véti meg egy virágzó település alap­jait? Itt működne a Szőlészeti Kutató Intézet, ha a homok e két óriása másutt fejti ki áldá­sos munkásságát? Mikor népe­sült volna be a sivár puszta, nél­külük? Szemernyi túlzás sincs a ha­lálakor, 1902. március 20-án, a Kecskeméti Friss Újságban meg­jelent gyászméltatásban: „Egy ember dőlt ki az élők sorából, aki egész leikével, minden buz- góságával hozzájárult ahhoz, hogy Kecskemétből nevezetes gazdasági gócpont legyen.” így igaz. Kevesen tettek eny- nyit ezért a városért, kevesen fo­gadtatták el magukat ennyire gyorsan, mozdították meg vagy semlegesítették a „minek a” köz­véleményt, haladtak a masszív mozdulatlanságban. A helyi társadalmi viszonyok, a csontig ható maradiság, az idegeneket lekezelő szemlélet el­lenére ideköltözése után két-há- rom esztendővel már kovász­ként élesztette a jobbakat, a Kecskeméti Iparegyesület elnö­keként (!) nagyszabású terveket fogadtatott eL 1872-ben már ő üdvözölte a szabadságharc leve­rése után hazánkban először ren­dezett országos iparműtárlat megnyitására érkezett Szlávy Jó­zsef földmfvelési, ipari és keres­kedelmi minisztert. Négyszáznál több fővárosi, vidéki iparos, vál­lalat mutatta be portékáit, bizo­nyította a magyar ipar és mező- gazdaság fejlődését. A kormány is elismerte Katona Zsigmond úttörő érdemeit, páratlan munka­bírását, szervezőkészségét Fáradozásainak köszönhető, hogy önálló székházat építettek az iparosok, többet törődtek a tanoncok oktatásával, nevelésé­vel. 9 Modern és korszerű az új tá- rolópince, ahol jelenleg derítés után fejtik a kövidinkát. (Pász­tor Zoltán felvételei.) Mi köze van egy jómenetelű patika tulajdonosának az ipar­hoz? Csak közvetett hasznot re­mélhetett egyesületi munkálko­dásáért (annál többen vásárol­tak a Szentháromságról elneve­zett gyógyszertárában, minél többen ismerték); kérdés, hogy az így szerzett anyagiak arány­ban voltak-e a közért áldozott idejével, energiájával Hivatásos magyar értelmiségi­nek tartotta magát Tiszte sze­rint mozdított, ahol kellett, le­hetett Tucatnyi megbízatást vál­lalt, teljesített. Jelenlétével tevé­keny részvételével támogatta a kulturális kezdeményezéseket, az • Katona Zsigmond portréja a miklóstelepi múzeumban. újabb gazdasági alakulatokat, szervezeteket. Semmit sem bízott a véletlen­re. A tudatosság, az elmélet és a gyakorlat egyaránt fontos volt számára, mindig a holnappal szembesítette terveit Baleknek nézték, amikor élete hetedik év­tizedébe lépve sivatagos bucká­kat vásárolt a Kereszt-út táján. Kikacagták a drága, kényes sző­lőfajták beszerzésekor. A minő­séget az elsők között helyezte a mennyiség elé. Figyelte, tanul­mányozta a különféle fajták jel­legzetességeit Tapasztalatait megírta, kiadta, és csak ezek után telepítette be birtokát Csakhamar a gyümölcsészet el­ismert tekintélyei közé sorolták: módszeresség igényesség, a pia­ci követelmények figyelembevé­tele jellemzi ez irányú tevékeny­ségét is. Hallható, szerencséje volt. Al­kalmas időben jött ide, fogott ügyeihez. Tagadhatatlan, tíz-ti­zenöt évvel korábban aligha al­kothatott volna maradandót Nagysága éppen a kor fejlődés­irányának a felismerése! Tudta, hogy a kiegyezést követő szaba­dabb légkörben gyorsan gyara­podhat az ipar, számolt a vasúti közlekedéssel bővített export­lehetőségekkel, pontosan fölmér­te a történelmi szőlővidékek pusztulásával előállt helyzetet, a közjó, a gazdasági, társadalmi haladás érdekében mozgatta a hazafias, lokálpatrióta buzgalma­kat A körülményeknek, jó modo­rának, alkalmazkodókészségének, köszönhette, hogy dolgozhatott, építhetett, kibontakoztathatta ké­pességeit. Születése százötvenedik évfor- - du lóján kiváló emberre emléke­zik a Magyar Agrártudományi Egyesület agrárgazdasági szak­osztálya és a Kecskemét város Tanácsa y. B. művelődésügyi osztálya a Tudomány és Tech­nika Házáiban ma délelőtt tar­tandó tanácskozással a Jókai utca 12-es számú házon felava­tandó márványtáblával Heltai Nándor CIKKÜNK NYOM Vendégek - s ÁN helyiek - jobb eligazodására A Petőfi Népe f. év április ll~i számában ,A vendég is szeretne eligazodni” címmel megjelent cikkel kapcsolatban az alábbiakat hozzuk szíves tudomásukra. A megállókban elhelyezett utastájékoztató tér- • képeket jónak tartjuk, azok véleményünk szerint megfelelő útbaigazítást adnak. Természetesen a gyakori útlezárás miatt útvonal-módosításokat nem tudunk a térképeken jelölni. Az idén ősszel á helyiforgalmi alközpontokban nagyméretű vonathálózati térképeket kívánunk fel­szereltetni az utazóközönség jobb tájékoztatása céljából A vasútállomást érintő 1. sz. járatok egész nap negyedóránként periodikusan közlekednek. A reg­geli és délutáni csúcsidőben az 1. sz. vonalon — vasútállomás—Kiskecskemét között 1/A jelzéssel betétjáratokat is közlekedtetünk. A fentieken kívül a vasútállomást érintik a „K” jelű járatok is. A vasútállomástól 300 méterre levő Felszabadu­lás parki alközpontból indulnak az 5., 7. sz. já­ratok. A vasútállomásra érkező utasok igénybe vehetik a Bethlen krt-on a Nagykőrösi u. kereszteződésé­nél megálíó 8., 18., 24. sz. járatokat is. A felsorolt utazási lehetőségek következtében nem tartjuk indokoltnak a vonatokhoz való külön csatlakozás kialakítását. Kecskemét város helyi autóbuszközlekedésében több — ún. „hosszú” já­rat van. A széchenyivárosi lakótelepet a 6., 12., 13., 24. sz. járatok közvetlenül kötik össze a déli és a keleti iparteleppel A 6. sz. járatok a városközponton keresztülha­ladva a Szeleifaluban levő ipartelepet kötik össze a lakóteleppel A 13. sz. járatok szintén a városközponton ke­resztülhaladva a lakótelep és a Szegedi úton levő déli Ipartelep között közlekednek. A 12. és 24. sz. járatok a keleti ipartelepet kötik össze a városrésszel. A vasútállomást és a helyközi autóbuszállomást az 1., 1/A sz. járatok közvetlenül kötik össze a nyugati iparteleppel A 7.' sz. járatok a városközponton áthaladva a Felszabadulás park és a Habselyem Kötöttárugyár között közlekednek. Az 5. sz. járatok szintén átszelik a várost, mivéL azok a Felszabadulás park és a Máriaváros között közlekednek. A városi tanács műszaki osztályán levő 1967-es városrendezési térképen az Aranyhomok mögötti kis utca Hock J. utca elnevezéssel szerepeL Vál­lalatunk e térképről vette az utca nevét. A Be­loiannisz tér elnevezésének megváltoztatásáról hi­vatalosan nem szerzett tudomást vállalatunk, a névváltoztatásról nem értesítették. — A jövőben az új menetrendek kiadásánál, tájékoztatóknál már a Katona J. tér elnevezést fogjuk használni. Autóbusz-megállóhelyek kijelölése, áthelyezése minden esetben műszakrendőri bejáráson történik, amelyen — vállalatunkon kívül — a tanács és a rendőrség vesz részt KPM-út esetén a KPM Köz­úti Igazgatóság képviselője is. A bejáráson a meg­állóhelyek kijelölése, Ul. áthelyezése mindig a köz­érdek és a forgalombiztonság figyelembevételével történik. Kovács Ferenc Dr. Torna László forg. és kér. ig. h. szem. forg. és kér. ov. A szerk. megjegyzése. A részletes és a városi autóbusz-közlekedés fő útvonalait járatait ismertető válaszlevelet köszön­jük. Azért is szívesen közöljük, hogy ezek ismere­tében (különösen ha lapunknak ezt a számát meg is őrzi), most már „a vendég is” jobban el tud igazodni. Gondoljuk azonban, hogy helybelieknek is „jól jön” ez az áttekintést nyújtó tájékoztatás. Ebből valóban kiderül, mily szép számú járaton közelíthetők meg a megyeszékhely távoli „sarkai”. Így — együtt felsoroltán másként is eligazítanak, mint a megállókban elhelyezett térképek. Biztos, hogy szükség volt erre az, információra, hiszen a „kérdéseket” éppen városi népfronttestületi ülé­sen vetették fel Olyan közéleti emberek tehát, akik azért a várost ismerik. „Eligazítást” talán egy kicsit a maguk nevében is igényeltek; azon kívül, hogy a közvéleménynek is hangot adtak... Mert az is érthető, hogy az átlag-utas nana lehet annyira „benne” a menetvonalak, járatok ismere­tében, mint akik „hivatalból” ezzel foglalkozva — akár betéve tudják azokat. Ez számukra termé­szetes.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom