Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-04 / 103. szám
ftPB J 1978. májú* 4. k. vezetékek védelme • Cj villamosenergia-alállomás szerelése a Szovjetunióban. Gondoskodnak a berendezések megfelelő túlfeszültség-védelméről is. (MTI KfllfOldl Képszolgálat — KS) Az erőműveket a fogyasztókkal távvezetékek kötik össze. Ezek a távvezetékek behálózzák ,az egész országot, sőt össze vannak kötve a szomszédos államok energiarendszereivel is. Így lehetővé válik az energia átadása vagy átvétele. Az energiahálózat feszültsége a nagy országos gerincvonalakban 220 000 és 400 000 volt. A vezetékek és a hálózattal közvetlen kapcsolatban álló készülékek szigetelése — a biztonsági tényezővel megemelve — ennek megfelelően van méretezve. Ennél nagyobb, erősebb Szigetelés rendkívüli módon megdrágítaná a létesítési költségeket. Az üzemi feszültségértékeknél mégis felléphetnek jóval nagyobb túlfeszültségek, ezek veszélyeztetik a hálózat épségét és üzemzavarokat okozhatnak. Ilyen túlfeszültségeket idézhetnek elő a hálózatot ért villámcsapások, de belső tényezők is, például kapcsolások következtében egy adott hálózaton belül az áram- vagy feszültségviszonyok 1 hirtelen megváltozása lökésszerű íe- szültséghullámokat indít el. Ezek a lökéshullámok közel fénysebességgel futnak végig a hálózaton. Maximális értékűk több millió volt is lehet és a szigetelés leggyengébb pontját átütik. Az átütési ponton keresztül aztán már a jóval kisebb üzemi feszültség is utat talál a föld felé és beáll az üzemzavar. A berendezéseket tehát meg kell védeni, mert több millió volton szigetelni őket lehetetlen. A védelem első feladata, hogy meggátolja a külső eredetű feszültségek belépését a hálózatba. Ezt a célt szolgálják az oszlopokon elhelyezett villámhárítók és az energiát továbbító vezetékek fölé húzott földelt árnyékolóvezetékek. A védelem második lépcsője, hogy a hálózat bizonyos helyein a szigetelést tudatosan legyengítik, hogy a túlfeszültségek egy általunk meghatározott helyen lefuthassanak a föld felé. Erre a célra túlfeszültség-levezetőket használnak. Ezek lényegüket tekintve olyan ellenállások, amelyek az üzemi feszültségnél még szigetelők, viszont az adott feszültségemelkedés után vezetővé válnak, s azok maradnak mindaddig, amíg a hálózat feszültsége vissza nem tér a normális szintre. Biológiai „őrök” - a fák Ausztriában, az Innsbruck körűi í erdőkben számos lucfenyőt sárga festékgyűrúvel és számmal jelöltek meg. Ezeket a fákat a Tirolt Országos Erdészeti Felügyelőség a környezet szennyeződésének a megállapítására használja. A gyűrűvel ellátott fenyőket pontosan ellenőrzik, növésüket figyelik és mérik. A lucfenyőtűk hétéves kort is elérnek, ennél fogva kitűnő vizsgálati anyagok. Tirolból szabályos időközökben tűleveleket küldenek a bécsi Szövetségi Erdőgazdasági Kísérleti Intézetbe, ahol megvizsgálják őket. Ezenkívül maga a fa is nyújt felvilágosítást. Megfúrják a törzsét, és a furatból megállapítják, hogy a növekedés szpbá- lyos-e, csökkent-e? Mivel az atmoszférában levő kéndioxid csökkenti a fa fejlődését, a növekedés mértéke értékes adatokat szolgáltat a levegő szennyezettségére vonatkozóan. Gyógyító technika Az egészségügy csupán az orvosok számának a növelésével már nem tud megfelelni a növekvő mennyiségi és minőségi követelményeknek. Ezen a területen tud segítséget nyújtani az orvosnak a technika. Már a régi korok orvosa is használt technikai eszközöket gyógyító munkája során (késeket, ollókat, horgokat stb.j, de a legutóbbi néhány évtizedig a legbonyolultabb „készülék” mégis a sztetoszkóp és a lázmérő volt. Az al- tatási módszerek fejlődése, a röntgensugarak felfedezése és századunk szédítő technikai fejlődése egyre újabb és újabb technikai eszközöket adott és ad az orvos kezébe. Általánossá vált az álláspont, hogy az orvosi ellátás, az orvostudomány fejlődése már elképzelhetetlen az orvos- technika állandó jelenléte nélkül. Különösen feltűnő az elektronika behatolása az orvostudományba. Századunk elektronikai forradalma tette képessé az orvost olyan teljesítményekre, mint a szervátültetések, mesterséges szervek készítése. A modern orvosi szemlélet az, hogy nem az orvos várja meg a beteg jelentkezését, hanem ő keresi meg a „betegjelölteket”. Ennek legmegfelelőbb módja a tömeges szűrővizsgálat, amely ugyancsak elképzelhetetlen lenne fejlett orvosi technika nélkül. A jelenlegi szűrővizsgálatok egy- egy betegséget céloznak meg, de már felmerült annak a gondolata, hogy nem volna-e lehetséges olyan szűrővizsgálatokat szervezni, amelyek nem egy megbatározott betegség felderítésére szolgálnak, hanem olyan sokíázisú szűrést végeznek, amely a páciens minden lehetséges betegségének a feltárására alkalmas. Japánban, az NSZK-ban és az Egyesült Államokban már számos ilyen intézményt létesítettek. A Japánban működő egyik szűrőcentrum 48-£éle mérést végez el két óra alatt, és az adatok alapján számítógép állapítja meg a „veszélyeztetettség” mértékét. Nagyon jelentős fejlődés volt az orvoslásban a műszeres távdiagnosztika megvalósítása, és a televíziós készülék orvosi fel- használása. • A nővér több beteg állapotát ellenőrizheti a műszerszobában elhelyezett készülékek mellől. (MTI Külföldi Képszolgálat) A BELSŐ ELLENŐRZÉS A GAZDÁLKODÁS FONTOS RÉSZE A vizsgálatok tapasztalatai A belső ellenőrzés a mezőgazdasági szövetkezetek és társulásaik eredményes gazdálkodásának, demokratikus vezetésének fontos része. Kedvező hatással van a gazdálkodás hatékonyságának növekedésére, a szövetkezeti tulajdon védelmére és gyarapítására. Az utóbbi években kialakult az ellenőrzés rendszere, fejlődött színvonala. A szövetkezetek működését és gazdálkodását az önállóságon alapuló, demokratikus belső igazgatás keretében maga a tagság ellenőrzi. Ez a tevékenység kiterjed a szövetkezet egészére. Az ellenőrzés minden szinten a vezetés szerves része. A belső ellenőrzés tulajdonosi szemléletű, megelőző, segítő jellegű. A hibák, hiányosságok feltárása mellett törekedni kell azok megszüntetésére, az ismétlődések kizárására, a jó tapasztalatok megismertetésére és hasznosítására. IsmétlSdő hibák A szövetkezeti belső ellenőrzés mindkét területének — a tulajdonosi és a vezetői kontrollnak — fontos szakmai szervezetei a területi szövetségek ellenőrző irodái. Jelenleg az országban 22 Ilyen Iroda működik. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének irodája 1971-ben alakult. A szövetségek egyesülésével egységesebbé vált a munka. Fekete Gábor, az Iroda vezetője elmondta: — Tagszövetkezeteink ma mér elismerik, hogy az ellenőrzés, a vezetés, a jó gazdálkodás elengedhetetlen része. Egységes vizsgálati programunk ma már lehetővé teszi a hozzánk tartozó közös gazdaságok tevékenységének összehasonlítását és a szükséges következtetések levonását. Az utóbbi évek vizsgálatainak tapasztalataiból egy csokorrava- lót gyűjtött össze az a jelentés, amelyet a területi szövetség legutóbbi elnökségi ülése megtárgyalt. — Nagyon fontos, hogy a feltárt hiányosságok megszüntetését intézkedések kövessék. Sajnos, utóellenőrzéseink során általában nem tapasztaljuk ezt. Mindössze három szövetkezetünk kért az általános ellenőrzést követően utó- vizsgálatot. Ez csak az egyik gondunk a sok közül. Néhányat még érdemes megemlíteni. Hiányos például a gazdaságok műszaki szervezetének részéről a termelési folyamatok rögzítése. Nem mindenütt vezetik a táblatörzéköny- vrket, és az egyéb nyilvántartásokat. Ennek 'következtében a gazdasági döntésekhez szükséges adatok hiányát nem leihet egyértelműen a számvitel hibájaként felróni. Elhanyagolt az energia- és a takarmánygazdálkodás. Általános tapasztalat az Is, hogy az értékesítési és felvásárlási szerződéseket kellő' tanulmányozás és változtatás nélkül fogadják el a szakszövetkezetek. Hiányos a szerződések nyilvántartása és a kölcsönös kötelezettségek figyelemmel kísérése. Ebből adódóan általában a szövetkezet kerül hátrányos, jogilag elmarasztalható helyzetbe. Pedig több helyen főfoglalkozású jogtanácsos van ma már. Sok a tartalék Ellenőrzéseink során kiderült, hogy milyen sok tartalék van még a gazdálkodásban. Egy-két dolgot említek meg. A tervezésnél például az üzemek általában megközelítő pontossággal dolgozzák ki a munkaerő-gazdálkodásra vonatkozóan a várható létszámváltozásokat. Azonban a termelésszerkezetet, a technológiát nem igazítják ehhez. A továbbképzési tervék csak korlátozott mértékben foglalkoznak a szaktudás bővítésével. Többségében segéd- és betanított munkásokat foglalkoztatnák, Az alaptevékenységen kívüli munkáknál ugyanakkor általában elterjedtebb e szakmunkások alkalmazása. Tapasztalatunk az is, hogy a sertéstenyésztésben és a juhászaiban nem használják ki a férőhelyeket. Az erőgépek teljesítményei alacsonyabbak, mint az országos átlag. Ez elsősorban a szakszövetkezetek kisebb táblarendszeréből adódik, amely nem teszi lehetővé a nagy teljesítményű erőgépek elterjedését. A géppark korszerűtlensége, elhasználtsága nemcsak a termelékenységre hal kedvezőtlenül, de a költségeket is emeli. A mezőgazdasági szövetkezetek jó része tárolási gondokkal küzd, a műtrágyák elhelyezése sok helyen megoldatlan. Egyes szövetkezeteknél még mindig lehet találni jelentős értékű elfekvő alkatrészt, növényvédő szert. A kiselejtezett erő- és munkagépekből a még használható alkatrészek és hulladékanyagok készletbevételezése sem előírásszerű. Olyan tapasztalataink is vannak, hogy a termelési rendszerek keretében gazdálkodó üzemeket kivéve, nem korszerű a tápanyag-gazdálkodás, melynek alapja a talajok rendszeres vizsgálata. Ez visszahat a terméseredményekre is. Jelentős javulás Az említett hibák ellenére a ^gazdálkodás színvonalában Jelentős javulás tapasztalható. Ezt bizonyítja az Is, hogy a lefolytatott 52 általános, cél- és utóellenőrzés alapján súlyos bűncselekmény miatt nem kellett feljelentést Javasolnunk, felügyeleti intézkedést mindössze öt esetben kezdeményeztünk. Megállapíthatjuk, hogy tagszövetkezeteínkben és társulásaiknál korántsem tapasztalható annyi Ismétlődő hiba, mint az előző években volt, A belső ellenőrzést segítené, ha a szövetkezeti ellenőrző bizottságok munkája tovább Javulna, ez jól kiegészítené a szövetség irodájának tevékenységét. Most már jogszabályok írják elő a kétévenkénti átfogó — úgynevezett komplex — ellenőrzéseket. Helyes, ha' a szövetkezetek függetlenített munkakörben belső ellenőrt is alkalmaznak. — Az ellenőrző bizottságok tevékenységének javulását jól szolgálja az a törvényes előírás, mely szerint a vezetőség köteles az ellenőrző bizottságot félévenként részletesen tájékoztatni. Hasonlóképpen kedvező hatású, hogy a külső ellenőrző szervek kötelesek az ellenőrző bizottságokat vizsgálataikba bevonni. E kötelezettségek következetesebb betartására lenne szükség, mert a vizsgálatokban való részvétel segíti a módszerek' fejlesztését, emellett növeli azok megalapozottságát Is — hangoztatja végezetül Fekete Gábor. Szükséges azt is megemlíteni, hogy a szövetkezeti belső ellenőrzés fontos eleme a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának szervező, segítő és irányító tevékenysége is. A TOT Irányelvei elősegítik a vezetési és ellenőrzési módszerek javulásit. K. S. AZ CJ JOGSZABÁLYOKRÓL A Munka Törvénykönyvének módosítása A NÉPKÖZTÁRSASÁG Elnöki Tanácsa 1978. évi 3. sz. törvény- erejű rendeletével módosította a Munka Törvénykönyvét. A kiegészítő rendelkezés szerint az Igazgató feladatai ellátásában — egyéni felelősségének megtartása mellett a vállalatnál foglalkoztatott dolgozók közösségére támaszkodik. A dolgozók közösségét a vállalati vezetés hatáskörébe tartozó, a gazdálkodást és a közösség érdekét érintő jelentős kérdések megoldásában megilleti a véleményezés és javaslattétel, meghatározott esetekben pedig az állás- foglalás, illetőleg a döntés, valamint a végrehajtás ellenőrzésének joga. Az Itt említett jogok érvényesítésében a vállalati dolgozók közössége közvetlenül és képviselete útján vesz részt. A dolgozók részvételének módját, az üzemig demokrácia fórumait, hatáskörét, működési rendjét jogszabályban, és ennek keretei között a vállalat szervezeti működési szabályzatában kell meghatározni, A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló kormányrendeletet a Minisztertanács 8/1978. számú rendeletével módosította. Az új rendelkezések szerint azokat a munkavégzéssel együttjáró foglalkozási betegségeket, amelyekért a vállalat vétkességére tekintet nélkül felel, a 17/1975. Mt. számú rendelet II. számú'melléklete tartalmazza. A baleseten és foglalkozási megbetegedésen kívül egyéb megbetegedésért a vállalat csak a vétkessége esetén tartozik felelősséggel. AZ ÜJ SZABÁLYOZÁS az eddigieknél egyértelműbbé teszi, hogy a dolgozó egészsége, vagy testi épsége sérelméből eredő károk megtérítésével kapcsolatban az üzemi balesetből és a foglalkozási megbetegedésből eredő kárért a vállalat vétkességére tekintet nélkül felel. Előfordulhatnak azonban olyan megbetegedések, amelyek nem üzemi balesettel és nem Is foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatosak, ez esetben sem kizárt a vállalat felelőssége. Azonban minden Ilyen esetben, eltérően az üzemi baleseti és foglalkozási megbetegedési jogcímen alapuló kártérítéstől, a dolgozónak kell bizonyítania, hogy a vállalat a megbetegedés bekövetkezésében vétkes volt, és ezért tartozik felelősséggel. Lényegében a bizonyítási teher ez utóbbi esetben megfordul. Ugyanis az egészség és testi épség sérelméből keletkezett károk esetén a vállalat csak akkor mentesül a kártérítés alól, ha Jogszabályban meghatározott okokból 'ki tudja menteni magát. Az egyéb megbetegedések esetén pedig a dolgozónak kell bizonyítani, hogy a betegsége, ä vállalat vétkes magatartásával összefüggésben keletkezett. Itt említjük meg, hogy az egyéb munkajogi rendelkezések tekintetében Is számos változás következett be a 3/1978. munkaügyi miniszteri rendelet folytán. E rendelet többek között kimondja, hogy 3 évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető. ’ UGYANEZEN rendelet a munka díjazásának egyes kérdéseit Illetően kimondja, hogy a dolgozó személyi alapbére az alkalmazáskor és az azt követó egyéves Időtartam alatt nem haladhatja meg a munkakörére (bércsoportjára) jogszabályban kötelezően előirt személyi alapbértétel alsó határát, ha az alkalmzását megelőző egy éven 'belül legalább harmadik esetben létesít munka- viszonyt és ezen időben fennállott korábbi munkaviszonyait felmondással szüntette meg, vagy kilépett munkakönyvi bejegyzéssel változtatott munkahelyet. E jogkövetkezményt az előírt egyéves Időtartam elteltéig alkalmazni kell akkor is, ha közben a dolgozó új munkaviszonyt létesít. Az új rendelkezés kimondja azt is, hogy ha ugyanazon munkakörre (bércsoportra) meghatározott ideig két személyi alapbértétel irányadó, ezek közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni. Ilyenkor — különösen indokolt esetben — az Alacsonyabb személyi alapbértétel alsó határának 20 százalékkal emelt összegéig is megállapítható a dolgozó személyi alapbére, ha az új vállalatnál az azonos vagy hasonló munkakörű és felkészültségű dolgozók többségének személyi alapbére a bértétel felső határát megközelíti. A rendelet a kötelező munkaerő-közvetítés útján alkalmazható dolgozókkal kapcsolatban kiemeli, hogy csak így alkalmazható, aki az alkalmazását megelőző egy éven belül legalább harmadik esetben létesít munkaviszonyt és ezen Időben fennállott korábbi munkaviszonyait felmondással szüntette meg, vagy kilépett munkakönyvi bejegyzéssel változtat munkahelyet. AZ ISMERTETETT jogszabályok ez üzemi demokrácia továbbfejlesztését a dolgozók egészségének fokozottabb védelmét célozzák. Az Indokolatlan munkahely-változtatáshoz fűződő következményeket pedig tovább szigorítják. Dr. Kerék Lajos megyei főügyészhefyettes I Bővül a Petőfi Nyomda — Nagyon sokat jelent majd idei terveink teljesítésében az új műhelycsarnok felépülése — mondta a napokban Szántó Béla, a kecskeméti Petőfi Nyomda termelési főosztályvezetője, akitől a néhány évvel ezelőtt kezdődött bővítés jelenlegi helyzetéről érdeklődtünk. — A nagyszabású beruházás két szakaszéiból az első 1973-ben kezdődött, s 1976 decemberében már használatba vehettünk egy 1500 négyzetméteres alapterületű csarnokot A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat dolgozót a múlt év elején kezdték meg' a második szakasz feladatainak a végrehajtását, s munkájuk nyomán remélhetően a második negyedév végén már birtokba vehetjük az előzőhöz hasonló méretű üzemcsarnokot. E két létesítmény végre lehetővé teszi, hogy kialakítsuk az egységes ofszetgéptermet, amelynek használatba vétele után jelentősen csökkennek jelenlegi raktározási gondjaink is. Bizunk abban, hogy az építők tartani tudják a mostani ütemet, s június 30-án megkezdődhet a műszaki átadás-átvétel. Annak érdekében — tette hozzá a főosztályvezető hogy a termeléshez mielőbb hozzáláthassunk, az úlj műhelycsarnokban, az építők tevékenységével párhuzamosan már megkezdődött a gépek beszerelése Is. — Jól sikerült az első negyedév? • Épül az új üzemcsarnok. — Különböző gondjaink ellenére Időarányosan teljesítettük az év első három hónapjában a tervet. Március végéig 71 millió forint értékű készáru hagyta el kecskeméti és vLdékl telepeinket. Termelélsi terveink teljesítéséhez különben a vidéki telepeink 19,5 millió forint értékű készáruval járultak hozzá, közülük külön elismerést érdemelnek a kiskunfélegyházi, a kalocsai és a lajosmlzsei telepen dolgozók. Egyre nagyobb sikereket aratnak az általunk gyártott öntapadós címkék. Március végéig 12,5 millió forint értékűt adtunk át a megrendelőknek. A fejlődést bizonyítja, hogy a múlt év első három hónapjában csak 8,7 millió forint volt ennek a részlegnek a termelése. Most, a második negyedévben egy újabb kétazín- nyomó gépet állítunk munkába, ' s ennek segítségével az év végére 64 millió forintos megrendelést szeretnénk teljesíteni. Az első negyedévben a korábbinál is többféle folyóirat hagyta el gépeinket. Néhány héttel ezelőtt a Zrínyi Nyomdával kooperálva részt vállaltunk a Rádió Tv Újság előállításában. Egyelőre hetenként 50 ezer kerül tőlünk az olvasókhoz, de az év vége felé már a tervek szerint heti 200 ezret készítünk. O. L.
