Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-14 / 112. szám

Dinamikus fejlődés Vaskúton • A termelőszövetkezetben néhány hónapja szerelték fel a Miele Moblmatic típusú telepe is van. Képünkön Haszonlts Ildikó, törzsál* osztrák fejőberendezést. Ez ma a világ egyik legkorszerűbb fejőeszköze. Képünkön a ké* lattenyésztő az egyik dán hibriddel. A Gigant elne­szülékek karbantartását végzik Fehér Mihály és Ferencs László tejházkezelők. vezésű hibrid 7—8 kilósra Is megnő. A vaskűti Bácska Termelőszövetkezet 4200 hektáron gaz* dálkodik. A tavalyi összesítés szerint a gazdaság termelési értéke 338 millió forint volt az előző évi 128 millióval szem* ben. Ez a két szám önmagában érzékelteti azt a dinamikus fejlődést, amelyet egy év alatt elért a szövetkezet. Ilyen ará­nyú előrehaladáshoz sok intézkedést kellett tenni. Segítette a fejlődést, hogy az utóbbi években több száz fiatallal erő­södött a közös gazdaság. Négy év alatt 12 évet „fiatalodott" a vaskút! Bácska. Az átlagéletkor jelenleg negyven év körül van. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Az akasztói rablók Ahhoz, hogy a fiatalok vonzód­janak a közöshöz, olyan munka­körülményeket kellett teremteni, amely közelit az Ipari üzemeké­hez. A szövetkezet általános hely­zetéről szólva Zóritv József a pártalapszervezet titkára meg­jegyzi: — Területünkön a futóhomok­tól az öntéstalajokig minden tí­pus megtalálható. Ezért a leg­fejlettebb agrotechnikai eljárá­sok alkalmazása esetén is csak nehezen tudunk kiemelkedő ter­méseredményeket elérni. Tavaly a kenyérgabona termésátlaga messze meghaladta az eddigieket. Kalászosokból 48 mázsa átlag- termést értünk el hektáronként. A kukorica termésátlaga — bár csapadékszegény volt az időjárás — szintén jónak mondható, hi­szen csaknem 60 mázsát takarí­tottunk be egy hektárról. Sokat fejlődött az utóbbi évek­ben a termelőszövetkezet állatte­nyésztése. Tavaly csaknem négy­ezer liter volt a tehenenként! tej­termelés. A gazdaság tagja a Kaposvári Tejtermelés! Rend­szernek, Bács-Kiákun megyére vonatkozóan pedig a Bácska Ter­melőszövetkezet vállalta az ügy­intézést. A rendszer megyei gaz­daságaiban tavaly az előző év­hez viszonyítva 746 literrel fej­tek többet tehenenként. Ez az eredmény lényegesen jobb a rendszeren kívüli szövetkezete­kénél. A vaskúti tehénállomány nagyobb része osztrák, illetve ma­gyar-tarka. — Ha már az állattenyésztés­nél tartunk, bátran merem állí­tani — kapcsolódik a beszélge­tésbe Vámos Ferenc, a termelő- szövetkezet elnöke —. hogy a nyúlvágóhíd üzembe lépése hoz­ta az egyik legjelentősebb for­dulatot a szövetkezet életében. A tenyészanyag biztosításában, fel­vásárlásában nagy segítséget kap­tunk a Kecskeméti Baromfifel­dolgozó Vállalattól. A jó együtt­működésnek köszönhetően tavaly 1 millió 800 ezer nyulat dolgoz­tunk fel. Kétszázhuszonöt millió forint árbevételt értünk el. A vá- góhídunk termékei az olasz ex­port mellett fokozatosan NSZK, svájci és osztrák piacra kerül­nek. A baromfiiparral együttműköd­ve létre akarjuk hozni több me­gyére kiterjesztve a nyúltenyész- tési rendszert. Magunk is te­nyésztünk. kihelyezünk alapanya­got és felvásárolunk. Így akarjuk megteremteni nyúlvágó üzemünk kiegyenlített ellátását. A feldolgozásra való törekvés jelentkezik a tehenészetben is. A tejet a lakosság ellátásának se­gítésére a saját csomagolóüze­münkben készítik elő a keres­kedelmi forgalomra. Főként Vas­kúton és Baján értékesítik. ' A termelőszövetkezet elnöke elmondja azt is, hogy a tehené­szetben. valamint a nyúlvágóhí- don bevezették a két műszakot. Ezzel is közelítenek az iparszerű munkakörülményekhez. Három ebédlője van a szövetkezetnek, két üzemi konyhája, egy éve már büfé működik. Rövidesen a nyúl- vágóhídon is létrehoznak egyet. A fontosabb munkahelyekre saját autóbusszal szállítják a dolgozó­kat. A tagság és az alkalmazottak részére minden esztendőben mun­karuhát biztosítanak. — Számos Intézkedést tettünk még: emeltük a segélyeket, dol­gozóinknak a Balaton mellett és Harkányban teremtettünk üdülési lehetőséget, ha külföldre mennek pihenni, a költségek 50 százalékát fizetjük. Segítséget adunk a község kom­munális és szociális létesítménye­inek megvalósításához. A mozi és az ifjúsági klub mellett rö­videsen sor keiül a tornacsar­nok és iskola építésére is. Szö­vetkezetünk támogatást nyújt a vaskúti. a bajai II. Rákóczi Fe­renc általános iskolának, valamint az ugyancsak bajai Frankel Leó német nyelvű gimnáziumnak, szocialista együttműködési meg­állapodás keretében. Ismét a pártalapszervezet tit­káráé a szó. — A munkakörülmények javí­tásával elértük, hogy a fiatalok szívesen jönnek a szövetkezetbe. Jó keresetet jelent számukra a közös, biztos megélhetést. A termelőszövetkezet elmúlt évi eredményei alapján elnyerte a kiváló címet. A gazdálkodásban ismét sokat lépnek előre az idén. A termelést az átlagosnál gyo- sabban akarják fejleszteni. A ter­melési érték ebben az évben meg­haladja a 450 millió forintot. K. S. Egy évvel ezelőtt rablás tör­tént Akasztón. A tetteseket nem volt néhéz kézre keríteni, hiszen mindenki ismerte őket a község­ben, talán azt is tudták róluk, hogy már többször voltak elítél­ve. Letartóztatásuk után, a nyo­mozás során az is kiderült azon­ban, hogy a rablás mellett más bűncselekményeket is elkövettek. Az ügy elsőrendű vádlottja Kot- hencz János, harminchat éves férfi (Akasztó, Petőfi utca 25.), már tízszer állt bíróság előtt. Fe­lesége, a másodrendű vádlott Kot- hencz Jánosné Nyerlucz Eszter, harmincöt éves kora ellenére hat­szor állt a bíróság előtt. Szintén büntetett előéletű Rostás István (Akasztó, Bem utca 33/c.), a hu­szonnyolc éves alkalmi munkás és az általános iskolának mind­össze három osztályát végzett Ja­kab Rudolf, aki tizennyolc éve­sen vett részt a bűncselekmény­ben, de akkor már két büntetés szerepelt az erkölcsi bizonyítvá­nyán: rablás, súlyos testi sértés és lopások miatt. A bűncselekmények sorozata már 1976 szeptemberében kezdő­dött, amikor Kothenczné Nyer­lucz Erzsébet két hónapig együtt élt E. J. akasztói lakossal. No­vember végén aztán az asszony elköltözött, ami abból állt, hogy személyes holmiját magával vit­te. A karácsony előtti napokban viszont megjelent E. J. lakásán a Kothencz házaspár és szegye­dül élő férfitől „nőtartást” köve­teltek. E. J. látva Kothenczék erőszakos fellépését, jobbnak lát­ta, ha eltávozik a lakásból. Kot­henczék kettesben maradtak, s azonnal hozzáláttak az alkalom kihasználásához: elvitték a mosó­gépet. Később E. J. panaszolta, hogy hiányzik két dunnája, egy pap­lané, három ágytakarója, villany- vasalója, a szifon, egy kardigán, egy ágynemű garnitúra, nadrág, kávéfőző, de nem sikerült bizo­nyítani, hogy ezeket Kothenczék vitték volna el. A mosógépet vi­szont a nyomozás során megta­lálták. A múlt év januárjában Akasz­tón, különféle vendéglőkben ita­lozott T. M., majd nyolc óra előtt hazatért. Nem sokkal ezután megjelent a ‘ lakásán a Kothencz házaspár, Rostás István és Jakab RudoLf.s A házigazda kártyázni kezdett, Rostással és rövid idő alatt hatvan, forintot vesztett. Ek­kor abbahagyta a Játékot, de köz­ben Kothencz János és Jakab Rudolf elmentek borért. Hárman maradtak. A játék béfejezése után Kothenczné benyúlt a há­zigazda belső zsebébe és onnan három darab takarékbetétkönyvet vett ki. Az egyikben 280 forint, a másikban 17 500 forint, a har­madikban pedig 46 000 forint volt elhelyezve. T. M. követelte vissza a köny­veket, de az asszony csak a két kisebb összeget tartalmazót adta vissza, a harmadikat nem. T. M. tovább követelte a 46 ezer forin­tosat is, de az asszony feltételt szabott: csak akkor adja vissza, ha abból neki 10 ezer forintot ad. Később ötezer forintra csökken­tette a követelést. A házigazda azonban kijelentette, hogy ilyes­miről szó sem lehet. Ekkor ér­kezett meg a borral a két férfi. T. M. az ő jelenlétükben is kér­te vissza a könyvet. Kothencz és Jakab szintén javasolták az asz- szonynak, hogy adja oda a köny­vet. Erre nem volt hajlandó, mi­re a házigazda káromkodva ki­ment az udvarra és megfenye­gette a bentlevóket, hogy elinté­zi őket. Ki is nyitotta a bicskáját egy esetleges támadástól tartva. Kothenczné, Rostás és Jakab utá­na mentek és az udvaron Rostás úgy megütötte T. M.-et, hogy az a földre esett. Ekkor Kothenczné lecsatolta a férfi óráját, majd a sértettet visszavezették a szobá­ba. Leültették és egy rongyot ad­tak neki, hogy vérző orrát meg­törölje, közben Rostás elvette tő­le a bicskát Jakab Rudolf vi­szont odalépett hozzá és „Misu- kám, most én következem” fel­szólítás után néhányszor pofon­vágta a sértettet, aztán elvette a betétkönyvet és az órát Kot- hencznétól és visszaadta T. M.- nek, aki a helyszínről — a saját lakásából — eltávozott. iNem sokkal ezután — pontosan egy hét múlva —, a Kothencz há­zaspár újabb akciót hajtott vég­re. H. J. egyedül élő férfit láto­gatták meg, délután öt és hat órá között. A bejárati kaput zárva találták, de ez nem okozott gon­dot: kinyitották és az udvarra, majd a lakásba mentek. Pénzt és bort követeltek. Az asszony köz­ben körülnézett a lakásban, de a házigazda kijelentette, hogy. in­nen nem vihetnék el semmit. Ek­kor megfogták a férfi karját, hát­racsavarták, s amikor kiabálni akart, befogták a száját és le­nyomták az ágyra. Kothenczné gyakorlott mozdulatokkal kutatta át az áldozat zsebeit, tíz forintot talált és „pótlásként” lecsatolta H. J. karóráját is, majd két női ruhával toldotta meg a zsák­mányt — s eltávoztak a lakásból. Néhány nap múlva a Kothencz házaspárt letartóztatták, lakásuk üresen, lezárva'maradt. Erről tu­domást szerzett Rostás István és február 12-én, fényes nappal — tizenkét óra tájban —, kitörte az egyik ablaküveget, behatolt a lakásba és egy sonkát ellopott Legközelebb a vádlottak padján találkoztak. A bíróság Kothencz Jánost a terhére megállapított bűncselek­mények miatt halmazati bünteté­sül öt évi fegyházra ítélte, továb­bi öt évre eltiltotta a közügyek­ben való részvételtől és három­ezer forint vagyonelkobzásra ítél­te. Kimondta a bíróság, hogy a vádlott feltételes szabadságra nemi bocsátható. Kothenczné Nyerlucz Eszter halmazati bünte­tése három évi fegyház, három év közílgyektől való eltiltás. Felté­teles szabadságra ő sem bocsát­ható. Rostás István — ugyancsak halmazati büntetésként — egy év hat hónapi fegyházat kapott és további két évre eltiltotta a bí­róság a közügyek gyakorlásától. Jakab Rudolfot nyolc hónapi sza­badságvesztésre ítélték, s elren­delték, hogy a büntetést a fiatal­korúak börtönében kell végre­hajtani. Az Ítélet jogerős. G. 9. • Naponta 4 ezer liter tejet cioMagolnak ezzel a berendezéssel. (Tóth Sándor felvételei.) SS*®: AZ ÉVM KIVÁLÓ DOLGOZÓJA Kőműves művezető Szalontai Sán­dor, az Épü­letkárban- tartó és Szol­gáltatóipari Szövetkezet művezetője kő­műves dinasz­tiából szárma­zik: a dédapjá­ig visszamenő­leg — apai ágon —, mind­egyik őse ezt a könnyűnek nem mondha­tó, de szép mesterséget folytatta. Édes­apja két esz­tendeje tette le a fándlit és a kanalat, * ment nyugdíj­ba több, mint húszéves mun­kaviszony után az EPSZISZ- tői. A kőműves­kalapács for­gatásában „soros” Szalontai sarj, Sándor harminc- bárom éve*. Már neki la csaknem két évtizedes múltja van a szakmában. A tanulóidejét la a kecs­keméti építőipari szövetkezetnél töltötte. — Akkor még elég mostohák voltak nálunk a körülmények — meséli. — Hiányoztak azok a tisz­tálkodási és oktatási feltételek, amelyeket az álla­mi vállalatoknál már megteremtettek. A tanító mes­terem sem volt még, enyhén szólva, minden te­kintetben modem oktató, mert nélkülözhetetlen se­gédeszköznek tartotta a lécet Azt, amelyikkel ránkvert, ha Indokoltnak látta. Az Igazsághoz hozzátartozik, hogy Szalontai Sán­dor .legelső tanító mestere a szakmában az édesap­ja volt, akivel már kis kölyök korában eljárt „ma- azekolni”. Általános iskolás korában kezdett hozzá­edződni a kőműves munkához. Három évvel ezelőtt művezetői tanfolyamra küld­ték a fiatal szakmunkást miután kiérdemelte az Építőipari Szövetkezet Kiváló Dolgozója címet Az idén, az esztendő elején nyugdíjba ment a főnöke, a annak a helyére állították Szalontai Sándort mű­vezetőnek. Feladata a főként a megyeszékhelyen ténykedő szövetkezetnél a közvetlen lakossági szol­gáltatás, a lakáskarbantartás irányítása. Egy ki­sebb burkoló és két kőműves csoport — valameny- nylen a Spartakus szocialista brigád tagjai — áll a vezetése alatt. A művezető — s egyben brigádvezető —, felmérte a kapott megrendelések kapcsán el­végzendő feladatokat, majd embereket és anyagot irányit a helyszínekre. — Mi csak kisebb javításokat, átalakításokat vég­zünk, igy a sokemeletes épületekben mint saját al­kotásainkban nem gyönyörködhetünk — mondja. — A szolgáltató munka szépségét az adja, hogy romlásnak Indult házakat, lakásokat hozunk ismét jó állapotba, fia olyankor örülhetünk a teljesítmé­nyünknek, amikor a megrendelők elégedettek a minőséggel és a gyorsasággal. Minőség és gyorsaság. Két olyan követelmény, amelyeknek nem mindig tud eleget tenni az építő­ipar. — Nálunk Is előfordul, hogy telefonon, vagy aho­gyan lehet, elnézést kell kérni a megrendelőtől: csak később tudunk menni, mint amikorra (gértük. A munkánk jellegénél fögva nem mindig lehet pon­tosan kiszámítani, hogy mikorra végzünk evvel vagy avval a feladattal Amikor csak később tu­dunk menni, «8 okot meg kell értetni az ügyfe­lünkkel Olyankor aztán fű • művezető feje... Ahhoz, hogy Ilyesmi csak rendkívül ritkán fordul­hasson elő, hogy senkit se kelljen sokáig várakoz­tatnunk, több munkáskéz kellene. Mert van ugyan vakoló meg simító gépünk, és igyekszünk őket a lehető legjobban kihasználni, de nagyon sok olyan javítási munka van, amit kizárólag emberi kézzel lehet megcsinálni. Amióta a kecskeméti szövetkezet a szolgáltató- karbantartó tevékenységre átszervezték, sokasodnak az építőgépei. Amint a művezetőtől hallom, egyes dolgozók eleinte lebecsülték a nehéz fizikai mun­kában segítő, nagy teljesítményre képes, ügyes ma­sinákat A Spartacus brigád külön jutalmat kapott, amiért haladni akart a korral s előszeretettel dol­goztak tagjai a gépekkel Ma már a szövetkezeti többség szemlélete helyes a masinákat illetően. Azokról a gondokról beszélgetve, amelyek olykor a művezetőt nyomasztják, Szalontai Sándor meg­említi, hogy az emberei Mitek a teljesítmény sze­rinti bérezés bevezetésétől amire áprilisban sort kerítettek náluk. Ám sikerült őket megnyugtatni. Ugyanis már az első hónapban is elérték a száz százalékot, a korábbi munkatempóval, s ha még egy kicsivel jobban igyekeznek, akkor meglesz a száztíz, százhúsz százalék Is. Érdemes még szorgal­masabbnak lenni, mert lényegesen többet keres­hetnék. — A művezető két tűz közt van — vélekedik Szalontai. — A termelési utasításokat a vezetőktől kapom, amit a munkásokkal végre kell hajtani. Nem titok, hogy ilyenkor apróbb érdekellentétek alakulhatnak ki, á munkafeltételeket, normákat etb. illetően, fin magam is munkás voltam^ most azonban közvetlen termelésirányító vagyok, A fel­adatom tehát a vezetési igények és a munka elvég­zése közötti összhang megteremtése. Sokszor nem könnyű. A Spartacus brigád vezetőjével elégedettek a szö­vetkezetnél Ezért kaphatta meg május 1. alkal­mából az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium Kiváló Dolgozója kitüntetést. 0 nem minden tekintetben van kibékülve önmagával: a tanulás szükségességét érzi. OsszeL ha minden jól megy, nekivág az építőipari szakközépiskolának. • / A. V. 8. VESZÉLYKERESŐK • (MTI-fslé - llevssk? Béla felvétető - Ks )

Next

/
Oldalképek
Tartalom