Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-13 / 111. szám

1978. május 13. • PETŐFI NÉPE • 3 Úttörőtábor a Balatonnál Pár éve. hogy a Balaton mel­letti Káptalanfüreden 9 ezer négyzetméter területet kaptak ajándékba táborozás céljára a bajai járás úttörői. Az elmúlt két évben tíz-tíz napos turnusokban mintegy ezer gyerek élvezhette — ha nem is éppen Ideális kö­rülmények között — a magyar tenger melletti sátortáborozást. Az idei nyár azonban nagysze­rű meglepetést tartogat a pajtá­soknak. A káptalanfüredi terület igazi táborrá fejlesztése érdeké­ben ugyanis összefogott a járás társadalma. Vegyük azonban sor­ra az előzményeket. Tavaly augusztusban a járási pártbizottság és a járási hivatal kezdeményezésére, illetve meg­hívására a bajai járás termelő­szövetkezeti elnökei és párttitká­rai — együttesen mintegy hetve­nen — tettek hétvégi kirándulást a Balatonhoz. Méghozzá nem minden cél nélkül. Szemrevéte­lezve a táborhelyet, munkához láttak, terepet rendeztek, kerítést winiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiK A bajai járás összefogásából § építettek. S mivel érzékelték, mennyi mindén . szükségeltetik még, hogy a táborhelyből igazi tábor váljék, hazatérve, lelkes szóvivői lettek a jó ügynek. Azóta a járás termelőszövetke­zeteinek és állami gazdaságainak befizetéseiből 1.3 millió forint gyűlt össze az úttörőtábor céljá­ra. nem utolsósorban a mély­kúti faházak költségére. S tegyük hozzá, hogy a helyi tanácsok és a járási hivatal által összeadott egymillió forintból megépült már a konyha és étterem, a mosdók és a zuhanyozók is. Az idei tavaszon tovább tere­bélyesedett az összefogás a járás­ban élő gyermekek érdekében. •Márciusiban és áprilisban egy-egy hét végén újabb társadalmi mun­kacsapatok szállták meg a káp­talanfüredi terepet. Egyik alka­lommal a járási üzemek. ÁFÉSZ- ek. KTSZ-ek vezetői, körülbelül hatvanan, majd a községi taná­csok vezetői, az iskolaigazgatók, a járási pártbizottság munkatár­sai, s a járási hivatal dolgozói, mintegy százan serénykedtek a tereprendezéssel, a házak alapjá-' nak ásásával. A sükösdi és a ga- rai tsz a társadalmi munkások szállítását vállalta magára, autó­buszt bocsájtott a rendelkezé­sükre. Nemrégiben pedig kiváltképpen a bácsbokodi; valamint a katy- mári és a csátaljái tsz-ek építő­ipari szocialista brigádjainak példás társadalmi segítsége jó­voltából, megtörtént a faházak alápozása is. Szó. ami szó, az idei nyáron, július elejétől tíz faház fogadja a kis táborlakókat, a nyár folya­mán összesen több mint ezer gyereket a bajai járásból. — y — n FILMJEGYZET Fayard bíró, Yves Boisset elsősorban politi­kai ihletésű kalandifilmek rende­zésével írta be a nevét a francia film történetébe. A Merénylők és a Bosszú című, nálunk is bemu­tatott alkotásai legalább is ebben a minőségében szerepeltette a hazájában egyébként igen nagyra tairtott rendezőt. Most bemuta- tatott alkotásai legalábbis ebben ként megtörtént eset adta. Egy bírót valóban meggyilkoltak egy sokszálú és bizonyos politikai erő­ket is kompramitáló vizsgálat befejezésének pillanatában. Az ál­tala kinyomozott tények , aztán nem is kerültek nyilvánosságra. A történet középpontjában va­lóban egy fiatal, tehetséges bíró áll, aki rutin-nyomozás során olyan szálakat fedez fel. amelyek a legfelsőbb politikai körök irá­nyába mutatnak. Kutatásainak eredményeképpen minden való­színűség szerint kompromitálód- nának olyan közismert személyi­ségek. akik szoros kapcsolatban állanak a francia politika veze­tőivel. A fiatal bíró végül Js áldo­zatául esik a hivatásos bűnözők és a reakciós gazdásági,, politikai vezetők'szövetségének, így a tör­ténet tulajdonképpen nem a szokványos krimi fordulataival fejeződik be. Minden nyitva ma­rad. és a néző sejtheti, hogy aki hasonló ügyekben tovább nyo­mozni kezdene, könnyen azonos sorsra jutna, mint a fiatal bíró. A film gyengesége, vagy talán erénye, hogy a krimi hagyomá­akit Seriffnek hívtak 9 Egy pénzszállítmány elrablásának izgalmas jelenete. nyos eszközeinél nem lép tovább. Más filmekből jól ismert fordu­latokkal motiválja a cselekményt, és ezekkel, igyekszik fenntartani az izgalmat egészen a záróképig. Hasonló üldözéseket., pénzszállít­mány-rablásokat már láthatott a néző, mint ahogy a bíró szemé­lyének beállítása is kissé sablo­nos. Nagyon hasonlít azokhoz a „magányos hősökhöz”, akik jóné- hány filmben már szembefordul­tak feletteseiknek a tiltakozása ellenére is a bürokratikus hata­lommal, vagy valamilyen jól szervezett alvilági bűnbandával. A filmben egy igen tehetséges fiatal színészre figyelhetnek fel a nézők, neve Patrick Dewaere. Egy-két jelentéktelen filmben már találkozhattunk vele a mo­zivásznon. ebben a szerepében aztán meggyőződhetnek a nézők arról, hogy rendkívül tehetsége­sen, pózmentesen, természetes egyszerűséggel alakítja a szeren­csétlen sorsú bíró szerepét. Mel­lette a francia filmekből már jól ismert epizódisták egész sora tű­nik fel.* akik 'megbízhatóan, ügye­sen. tehetségesen töltik be hiva­tásukat. Cs. L. A véradástól - a családtervezésig Munkahelyén, a kunszentmik- lósi egészségházban kerestük fel Udvari Jánosné védőnőt, a nagy­községi Vöröskereszt szervezet tit­kárát. Arra kértük, tájékoztassa olvasóinkat a szervezet tevékeny­ségéről. munkájáról. — Kunszentmiklóson mintegy kilencszáz vöröskeresztes tag? al­kotja a nyolc alapszervezetet Kö­zülük a községi alapszervezet a legnagyobb. Feladata is kettős, egyrészt szervezi, lebonyolítja a nagyközség vöröskeresztes életét másrészt összefogja, koordinálja az üzemek, intézmények alapszer­vezeteit Tevékenységünk széles skálán mozog. Feladatunk egye­bek között a családtervezéssel kapcsolatos felvilágosítás, lap- és könyvterjesztés, elsősegélynyújtó tanfolyamok indítása éppúgy, mint a véradások, rák- és tüdő- szűrésék. tisztasági mozgalom megszervezése és az idősekkel va­ló foglalkozás. Már hagyomány, hogy karácsonykor meglátogatjuk a magányos, egyedülálló öregeket. — Nemrégen mutatta be a te­levízió a közelmúltban elhunyt kiváló rendező. Lakatos Vince megrázó riportfilmjét .,Naplemen­te” címmel. Hatására megyeszer- te megmozdultak az emberek... — Itt Kunszentmiklóson is! — csillan fel a titkárasszony sze­me. — Az üzemek kommunista műszakot szerveznek, KISZ fi­ataljaink társadalmi munkát vál­lalnak. Vöröskereszt alapszerve­zetünk háromezer forintot aján­lott fel. Azt szeretnénk, ha La- josmizse kapná. Több környék­beli idős ember él az ottani szo­ciális otthonban, amelynek már az építésekor is jelen voltunk, je­lentős társadalmi munkát végez­tünk. — Talán nem túlzók, ha azt mondom, hogy az emberek több­sége a Vöröskeresztről hallva, mindenekelőtt a véradásra gon­dol, Nem véletlenül? — A térítésmentes véradás megszervezése, a tagság mozgósí­tása valóban a legszebb és leg­nagyobb feladatunk. Községünk­ben évente három alkalommal szoktunk véradást szervezni, s ne vegye dicsekvésnek, ha azt mon­dom, hogy nagyon szép eredmé­nyek születnek minden alkalom­mal. Tavaly például négyszáztíz kunszentmiklósi összesen 139 liter vért adott a rászorulóknak. — Tudnak-e konkrét esetről, hogy az itt gyűjtött vért kik, vagy ki kapta? Van-e. kapcsolata a Vöröskereszt szervezetnek azok­kal a betegekkel, akik a kun­szentmiklósi önkéntes véradók ál­dozatvállalása révén gyógyultak meg? — Sok példa közül egyet emlí­tenék. Balogh Sándorné kunszent­miklósi lakos kórházi kezelése során jelentősebb mennyiségű vért kapott, majd amikor felgyógyult azonnal csatlakozott az önkéntes véradók táborához. Megemlíteném még. hogy kismamáink közül is nagyon sokan kapnak szülés után vért és még többen különböző vérkészítményeket. — Milyen eredménnyel végzik a felvilágosító, propaganda mun­kát, a lapterjesztést? — Rendszeresen résztveszünk a házasság előtti tanácsadásokon, felvilágosító előadásokat tartunk az iskolákban, s most folyik egy csecsemőápolási tanfolyam is. — sorolja Udvari Jánosné. — Nem­rég egyeztettük őszi programun­kat a TIT-tel: egy alkalommal például Czeizel Endrét szeret­nénk meghívni. Aktíva hálóza­tunk eredményesen terjeszti a Családi Lapot, összesen 900 da­rabot adunk el a népszerű, ke­resett újságból. Korbadits Tibor- né a legjobb terjesztőnk. 286 la­pot juttat el a környékbeli la­kókhoz. — Engedjen meg egy „prózai” kérdést is. Miből gazdálkodnak? — Tagdíjbevételünk 40 száza­léka marad itt, mintegy 3—4 ezer forint. Ezt a különböző ren­dezvények — birkavaosora. tea­délután — bevételeivel tudjuk ki­elégíteni. Az így nyert összegből ajándékozzuk meg öregeinket, s egy-egy családot is. Néhány éve volt egy szomorú esetünk: a hat- gyermekes Szűcs családban az édesanya meghalt. A vállalatok összefogtak, mindenki segített. Pénzzel, ruhaneműivel, társadal­mi munkával... — A gazdasági oldalt követöleg hadd kérdezzek sokrétű tevé­kenységük személyi hátteréről? — Aktívahálózatiunk, amely eat a nem mindig könnyű, sok ener­giát, kitartást igénylő munkát végzi, mintegy harminc személy­ből áll. Közülük talán Kiss La1 josnét említeném, ő az egyik leg­jobb segítőtársunk. Véradást szer­vez, tagbélyeget árul, lapot ter­jeszt. De valamennyi aktívánkat felsorolhatnám, mindegyikükre le­het számítani. — Végül megkérem, beszéljen soron levő feladataikról, esetleges gondjaikról... — Legnagyobb problémánk, hogy évek óta betöltetlen a gyer­mekorvosi státusz. Kisebb gond. de nem jelentéktelen, hogy a ter­hes nőknek három, vagy több alkalommal Szabadszállásra kell utazniuk, laboratóriumi vizsgá­latra. Jó lenne ennek feltételeit helyben megteremteni. Nagyon elkelne Kunszentmiklóson egy mentőállomás is. Feladatok... ? Jelenleg az V. kongresszus hatá­rozatainak helyi végrehajtását készítjük elő. Most van folyamat­ban az Egyetértés Tsz Vöröske­reszt alapszervezetének létreho­zása és egészségügyi, elsősegély- nyújtó állomások létrehozását is tervezzük több helyütt. Egyre szervezettebben veszünk részt az alkoholizmus elleni küzdelemben is. Végül hadd jegyezzem meg, hogy nagyon várjuk a VI. ötéves tervben előirányzott SZTK ren­delőintézet felépültét — mondta befejezésül Udvari Jánosné, a Magyar Vöröskereszt kunszent­miklósi szervezetének titkára. $ltkei Béla Két és félszeres túljelentkezés az egyetemekre és a főiskolákra A felvehetők több mint két és félszerese — 35 ezer 700 fiatal — jelentkezett az idén az egyetemek és főiskolák nap­pali tagozatára. Az arány nagyjából megegyezik a tavalyival. Mi minden kell egy névadóhoz? Mindenekelűtt újszülöttek kellenek. Felsölajoson, az Almavlrág Szakszö­vetkezetben ez szerencsére nem gond: a gazdaság csaknem háromszáz nö- dolgozója közül Jelenleg huszonheten kapnak gyermekgondozási segélyt, s közülük nem egy asszony három ap­róságot is nevel. Mégis, első Ízben fordult elő, hogy az újszülöttek nevét — mint ifjú Bó­dog Lászlóét, Ifjú Gazsó Józsefét, Halupka Hajnalkáét, Mészáros Orso­lyáét és Mezei Angéláét — a gazda­ság által rendezett, közös névadó ün­nepségen hirdették ki. Am egy névadóhoz még nagyon sok minden egyéb is kell, az újszülötte­ken kívül. Kell például olyan vala­ki, akinek az agyában megfogant az ötlet, és kellenek olyan valakik, akik az ötletet — alapos szervező mun­kával — megvalósítják. Felsólájoson a Hazafias Népfront keretében működő nőblzottság vállal­kozott erre az újnak számító fel­adatra, élén a hetvennyolc eszten­dős, de még mindig fáradhatatlan energiájú dr. Pap Lászlónéval, aki a meghívók fogalmazásától és az ün­nepség forgatókönyvének kidolgozá­sától kezdve az érkezők fogadásáig egy sereg tennivalót magára vállalt. Aztán kellettek olyanok, akik kü­lönféle színekkel gazdagítják a kis település lakóit lázba hozó eseményt. Az ő sorukban az elsők között kell megemlíteni ifjú Keresztes Lászlóné nevét, aki hat-tlz éves gyermekekből zenekart és tánccsoportot szervezett, amely azután egy tizenöt percea mű­sorral „rukkolt elő”. Szólni kell azokról az asszonyok­ról és lányokról Is, akik a kézimun­káik kiállításával igyekeztek emléke­zetessé tenni az elsó felsőlajosi név­adót. Közülük név szerint is meg­említjük Uzsonyl Éva üzemmérnököt, aki éjt nappallá téve dolgozott egy Időre befejezze azt, és Béni Sándor- nét, aki a sok-sok évvel ezelőtt, sa­játkezűiéi termesztett lenből és sa- játkezüleg készített, vászonra hím­zett tetszetős mintákat. Mások süte­ményeket sütöttek, s azt állították ki, hogy a zsűri értékelése után va­lamennyi Jelenlevőt vendégül lássa­nak. S bár látszólag Jelentéktelen dolog, azért nagyon jó volt, hogy Somogyi Béláné, valamint a Bállnt-házaspár annyit fáradozott a terem berende­zésével, hogy Keresztes László el­nökhelyettes gondoskodott a filmké­szítés technikai feltételeiről, s hogy Nagy János elnök — bár nem na­gyon kedveli áz édességet — a süte­ményeket elbirálö zsűri tagjaként be­csülettel véglgkóstolt minden kiállí­tott készítményt. Az ilyen apróságok érzékeltették ugyanis a legjobban, hogy hová tartozik ezentúl az öt ap­róság: nemcsak együtt dolgozó, de együvé is tartozó emberi közösségbe. (K. J.) Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem bölcsészettudományi ka­rára például tavaly a felvehetők négy és félszerese, az idén viszont már öt és félszerese pályázott. A Szegedi József Attila Tudomány- egyetem bölcsészettudományi ka­rára tavaly a felvehetők alig két­szerese jelentkezett, az idén a négyszeresnél is nagyobb volt a túljelentkezés. Évről évre vonzóbbak az érett­ségizők körében a tanárképző fő­iskolák, amelyekre most több mint két és félszeres a túljelentkezés. Kiemelkedik a Szombathelyi Ta­nárképző Főiskola, ahová a felve­hetők háromszorosa nyújtotta be pályázatát. Némiképpen csökkent a tanítóképző főiskolákra jelent­kezők száma; kivétel a nagy ha­gyományú sárospataki főiskola. Itt az idén is majdnem háromszoros a túljelentkezés. A szokásosnál valamennyivel kevésebben pályáztak az orvostu­dományi egyetemekre, az egyete­mi számítóközpont összesítése azonban arról tanúskodik, hogy az egyes karok között itt is nagy az eltérés. A Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem általános orvosi karára például még mindig három és félszeres a túljelentkezés, a gyógyszerész és a fogorvos karra jelentkezett fiatalok esélyei viszont jobbak. A korábbinál mérsékeltebb az érdeklődés a műszaki pályák iránt, bár az egyes intézmények és ka­rok között jelentősek az eltérések. A Budapesti Műszaki Egyetemre a felvehetők kétszerese pályázott. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen elsősorban a bánya­mérnöki kar iránt érdeklődnek az érettségizők. A műszaki főiskolák közül főleg a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Villamosipari Mű­szaki Főiskola és a Könnyűipari Műszaki Főiskola vonz sok fiatalt. A műszaki felsőoktatásban már évek óta bevált átirányítási rend­szer lehetőséget nyújt arra, hogy sikeres felvételi esetén minél több, a műszaki pálya iránt érdeklődő fiatal tanulhasson tovább. Az úgy­nevezett szakmacsoportos felvételi lehetővé teszi, hogy a jelentkezők — kérésüknek és alkalmasságuk­nak megfelelően — az inkább gya­korlati képzést nyújtó főiskolai karokra kerüljenek. A társadalmi érdek és az egyéni szándékok összhangját hivatott se­gíteni a társadalomtudományi te­rületen idén megteremtett úgyne­vezett hármas átirányítási lehető­ség. A tudományegyetemek tanári szakpárjára jelentkezők ugyanis a jelentkezéskor kérhették a terüle­tileg illetékes tanárképző, illetve tanítóképző főiskolára történő esetleges átirányításukat is. A ta­nárképző főiskolákra jelentkezők másodsorban tanítóképzőt, a taní­tóképző főiskolákra jelentkezők pedig óvónőképzőt is megjelölhet, tek. A Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemre és a Pécsi Tudományegyetem közgazdasági karára pályázók a Pénzügyi és Számviteli Főiskola valamelyik szakára, vagy a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola kereske­delmi szakára irányíthatók át. A felvételi vizsgákat június 24. és július 15.'között tartják, kivéve a matematika, a fizika és a bioló­gia Írásbeli vizsgákat. Ezekből a tárgyakból az írásbeli érettségi megfelel az írásbeli felvételinek is. A dolgozatok megírásának idő­pontja május 22—23. (MTI) Van bőven szabálytalanság A különböző adatokból úgy tűn­het, hogy a megye déli részén nemcsak a balesetek száma keve­sebb, de ritkábban fordulnak elő közlekedési szabálysértések is. Nos, ez nem teljesen fedi a való­ságot, ugyanis a minap éppen az ellenkezőjéről győződtünk meg, amikor egy közlekedési rendőrjár­őrrel részt vettünk az 51-es számú úton Baja körzetében egy közúti ellenőrzésen. Bőven akad szabály­talanság, rossz műszaki állapotú jármű, lejárt vezetői engedély. A járőr. Jánosi István rendőr •törzsőrmester és Mészáros Ferenc rendőr őrmester meglehetősen so­kat dolgozott ezen a délelőttön. Egymás után állították le a teher- és személygépkocsikat, motorke­rékpárokat, ellenőrizve az okmá­nyokat, a járművek műszaki álla­potát. Egy Skoda Octávia személy- gépkocsi közeledett, amelyet Mé­száros Ferenc őrmester állított meg. Az első pillanatra látszott a CE—62—65 forgalmi rendszámú személyautóról, hogy nem felel meg az általános műszaki követel­ményeknek. Azonkívül, hogy a kormány holtjátéka nagy volt, nem működött a fékberendezése, ütött- kopott, horpadt volt. A tulajdonos Árkus Elemér, Kálocsa, Széchenyi út 61. szám alatti lakos, fájdalmas arccal adta át vezetői engedélyét. — A jogostíványa — mondta a rendőr — még 1977 októberében lejárt. A válaszon még a rendőr is meg­lepődött. — Ma reggel kaptam vissza, ugyanis ittas vezetésért bevonták. Mindössze egy órahosszáig birto­kolhatta Árkus e fontos okmányt, s újból a rendőrség kezébe került. Ezenkívül természetesen a gépko­csi rendszáma és forgalmi engedé­lye is. Majdnem így járt Kónya Mik­lós, Bátmonostor, Zrínyi utca 53. szám alatti lakos, aki a Cl—31—06 forgalmi rendszámú gépkocsival közlekedett. A j óbb'oldali féklám­pája nem égett, s a kézifék sem jól rögzítette a járművet. A két­száz forintos helyszíni bírság kifi­zetése után meg kellett javítania a féklámpát. Egymásután két tehergépkocsit állított meg a járőr. Az egyik az I 9 Baj van — mondja Ellenőrzés az 51-esen Arkus Elemér­__________,________!__________ I a Skoda tulajdonosa. F L—84—31 forgalmi rendszámú, a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat tulajdonában van, s veze­tője, Kasza Imre „elfelejtette” a menetlevelet vezetni. Száz forint­jába került. Ugyanennyi helyszíni bírság kifizetésére kötelezték Sző­ke Istvánt, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat FJ—61—30 forgalmi rendszámú gépkocsijának vezetőjét, aki szintén nem ponto­san vezette a menetlevelet. Meglehetősen nagy sebességgel közeledett az ellenőrző ponthoz a ZE—40—70 forgalmi rendszámú Zsiguli személygépkocsi. A Meg­állj ! jelzést észlelve, ki akarta ke­rülni a rendőrt, ám a határozott intésre ezt nem merte megtenni. — Kérem a vezetői engedélyt, személyi igazolványt és a forgalmi engedélyt. A fiatalember, Németh Jenő, Baja, Róka utca 61. szám alatti lakos, idegesen kotorászott egy kis táskában, ám a személyi igazolvá­nyán és a forgalmi engedélyen kí­vül nem talált mást — Vezetői engedélyem nincs, most járok tanfolyamra — tette hozzá magyarázóan —, s a kocsi a haveromé. — Ó adta kölcsön, tud róla? — Nem, csak elhoztam. — Ezek szerint ellopta. — Igen. Így is lehet mondani. Néhány perc múlva tisztázódott a tényállás. Németh Jenő valóban ellopta a kocsit a tulajdonostól. Varga Jánostól, a Baja, Szabadság út 117. számú ház elől, ugyanis tudta hol az indítókulcs. Németh Jenőt a rendőrjárőr előállította, hiszen jogosítvány nélkül, lopott kocsival közlekedett... Az ellenőrzés — mint a fentiek­ből is kitűnik — nem hiábavaló, még akkor sem, ha eközben olyan járművek vezetőit is megállítják, ahol minden rendben van. A sza­bálytalankodók, a bűncselekményt elkövetők kiszűrése a forgalomból alapvető feladata a rendőrségnek, amely egyben a balesetek megelő­zését is szolgálja. Ezért ne vegye senki okvetetlenkedésnek. feltar­tásnak, amikor az országúton meg­állítják, ellenőrzik. Gémes Gábor • Rosszul helyezték el a rako­mányt az SD—68—41 rendszámú teherautón. A gépkocsivezető száz forintot fizetett. 9 Kónya Miklós a féklámpát szerelt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom