Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-13 / 111. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1978. május ~fo.

A falakon faragott és festett tányérok, intarzia képek. Virágos hangulatú borozóasztal, lapján kerek mélyedések a fából kivájt kancsónak és a simára csiszolt fakupáknak. Gyékénnyel kárpitozott karosszék, pihentet és gyönyörködtet. Két, nyugalmában is súlyos kéz a karfája, támláján életfa nyújtogatja az ágait, rajta kivirágzó fogaskerekek. A kézzel faragott, egyedi bútordarabok, művészi tárgyak készítői — munkások. A kecskeméti Szék- és Kárpitosipari Vállalat dolgozói. Műveikből a vállalat bemutató termében is helyet kaptak.

Géró György „státuszos” fafaragó, szabad kezet és saját műhelyt kapott az üzemben. Tehetségére Borsós György igazató figyelt fel. Ügy látta, hogy érdemes kézifaragásos bútorkészítéssel Is kísérletezni. Igaz, hogy ez lassúbb, mint a sorozatgyártás, az ára is drágább lesz, de mostanában ez a fajta bútor is kelendő.

— Egy éve láttam munkához, még egyik garnitúrám sem hiánytalan. A borozóasztalhoz még egy sarokpadot tervezek, a többi is kiegészítésre szorul. Ez egészen más, mint a széria. Néha még éjjel is töröm a fejemet. Magam találom ki a mintát és a formát. Van úgy, hogy a tervezés tovább tart, mint a faragás, pedig az sem szapora. Ezen a karosszéken egy teljes hónapig dolgoztam.

Érzi az anyagot. Szereti azt, ami szép, eredeti, de gondosán ügyel a használhatóságra is. Székein pompás ülés esik, tálcái, gyümölcstartól kézbe simulnak, asztalai tartósak. Az idő vasfoga is kicsorbul rajtuk. Nappal a műhelyében dolgozik, havi 2500 forintért. Ha a bútoraira lesz megrendelő, akkor az eladási ár fele őt, fele a vállalatot ^ illeti. Délután fiatalokkal foglalkozik, szakkört vezet.

— A fafaragó szakkör tavaly alakult, sajnos elég kevesen veszik igénybe. Pedig sokat csiszol a kézügyességen és ez a szakkörbe járó fiatal asztalosok munkáján meg is látszik.

□ □ □

Horváth László kíváncsiságból lett asztalos. Tudni akarta, mi rejtőzik a fában és hogyan lehet a titkához hozzáférni.

— A mi munkánk az üzemben elég egyhangú, részfeladatokból tevődik össze. A faragás más. Csinálok valamit és az csak az enyém. Ez az érzés is fontos és a szakmában is hasznát veszem, ha többet tudok. Egyelőre a technikát tanulom, az alapoknál tartok.

A kiállított tányérokról leolvasható, hogy mennyit fejlődött. Az első még bizonytalan, darabos, a másodikon a mesterét, Géró Györgyöt másolta, a következőkön már oldódik a görcs, látszik, hogy sikerült kifejezni a saját elképzelését.

— Szeretnék továbbfejlődni, ameddig csak lehet, séges. Valami olyan kifejezésmódot találni, ami félig- meddig a népi hagyományokat folytatja, de újat is mond. Ezért járok szívesen a szakkörbe. Nagyon sokat kell tudni ahhoz, hogy az ember művésze legyen a faragásnak. Magamtól nem is tudtam volna elindulni. Nekem nagyon jól jött a szakkör. Minden sza- bad időmet ott törtöm.

Ezt már csak azért is megteheti, mert még nőtlen. Szülei Helvécián élnek, ő Kecskeméten lakik, ezer forintos albérletben. A fafaragáson kívül nincs más szenvedélye.

□ □ □

Egy másik kiállító. Tóth István szintén a fa iránti vonzalmáról közismert. O azonban ritkábban farag, legszívesebben intarziát készít. Azt sem a szakkörben, hanem odahaza.

— Csak otthon tudok dolgozni. Van egy kis gará. zsom, oda befészkelem magamat, ilyenkor mintha kiszakadnék a világból. Megszűnik körülöttem minden. Az üzemben egész nap szaladgálok. Faipari technikus vagyok, termékprogramozással foglalkozom, nincs egy nyugodt percem és ott ez a jó. Az intarziához türelem kell. A kettő úgy látszik kiegészíti egymást.

Egyik képe a tavaszt jelképezi: két napig rajzolta a mintát, újabb két napot igényelt az elkészítése. A másik képen valósággal festőién mintázta meg kárpátaljai szülőfaluját.

— Hegyek, fák között születtem, ez tölti ki az életemet. Magyarországon nincs olyan fa, amelyet ne ismernék. Most az egzotikus fákat szeretném tanulmányozni. Szülőfalum látképéhez 50 fajta furnért használtam fel, magyart, külföldit vegyesen. Van benne afrikai zebu, okumln, mahagóni, paliszander, cotó és természetesen juhar, dió, kőris, tölgy és még sok más.

□ □ □

Látogatók jönnek. Bútornézőbe. A modern székek, garnitúrák közé illesztett kiállítás meglepetést kelt. Többen megjegyzik: „Nem is tudtam, hogy itt ilyet is csinálnak.” Űjdonság. Dicséretére válik nemcsak az alkotóknak, hanem az őket felkaroló üzemnek is...

Vadas Zsuzsa

• A kiállítás legszebb darabjainak alkotóit pénzzel Is megjutalmazta a vállalat.

• Horváth Lászlót már nemcsak a munkája köti az Üzemhez, hanem a továbbfejlődés lehetősége Is.

• Tóth István és Tavasz — című Intarziája. (Fény képezte: Méhest Éva.)

A megelőzés érdekében

• A mezőgazdasági szövetkezetek termelésének korszerűsítése során egyre több gépet és berendezést szereznek be. Ez növeli 'a balesetveszélyt. A munkavédelmi szervezetek kialakítása a mezőgazdasági üzemekben is megtörtént. A közös gazdaságok a jogszabályoknak megfelelően havonta kötelesek jelenteni a tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályainak a három napon túli keresőképtelenséget előidéző üzemi baleseteket.

Nemrég Kecskemét tanácsának mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya jelentést készített a mezőgazdasági szövetkezetek munkavédelmi tevékenységéről, amelyet a végrehajtó bizottság is megtárgyalt. Az előterjesztésből kitűnt, hogy az osztály felügyelete hét termelő-, négy szakszövetkezetre és egy szövetkezeti közös vállalkozásra terjed ki. Ezekben az üzemekben összesen több

mint négyezerháromszázan dolgoznak. Az azonos létszámhoz viszonyítva a balesetek száma tavaly nem változott. 1976-ban ezer személyre számítva negyven baleset jutott, tavaly ugyanennyi. Az ezer személyre jutó kiesett munkanapok száma viszont 702- ről 637-re csökkent. Tavalyelőtt egy balesetre csaknem 19 kiesett munkanap jutott, tavaly 16. Ez arra utal, hogy bár még mindig sok a baleset a szövetkezetekben, de azok egy része csak kisebb sérülést okozott.

A veszélyes időszakokat vizsgálva megállapítható, hogy a balesetek száma minden kampánymunka kezdetén emelkedik.

• A nagyobb szövetkezetek munkavédelmi megbízottat alkalmaznak, másutt kapcsolt munkakörben látják el ezt a feladatot A közös gazdaságok évenként intézkedési tervet készítenek a munkavédelmi tevékenység javítása érdekében. A beruházások, felújítások, korszerűsítések egyúttal balesetmegelőzést is szolgálnak. Ilyen jellegű kiadásokra tavaly több mint hétmillió forintot fordítottak. Ha azonban a felhasznált összeget tételesen tekintjük át. kiderül, hogy elmarad a követelményektől a munkavédelem szervezeti fejlesztése, az oktatás és a propagandamunka.

• A mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály tavaly három szövetkezetben tartott átfogó munkavédelmi vizsgálatot. Résztvett minden szövetkezet aratás előtti gépszemléjén, az új létesítmények átadásán. Üzemrész leállítására egy esetben került sor munkavédelmi okok miatt. Szabálysértési eljárást két alkalommal Indított. Munkavédelmi hiányosságok megszüntetése érdekében négy esetben adott ki felhívást A vizsgálatok, üzembe helyezések alkalmával a kölcsönös tájékoztatáson túl

A PÁRTÉRTEKEZLET HATÁROZATA SZELLEMÉBEN

Pártépítő munka a kalocsai járásban

Elvi indokolás sem szükséges hozzá, pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt nevének emlftése önmagában is magyarázatként szolgál rá, hogy mi indokolja a tagsága összetételére, munkásjellege erősítésére fordított szüntelen figyelmet. Hasznos azonban felidézni, hogy a legutóbbi megyei pártértekezlet — a XI. pártkongresszus határozatával egyezően — feladatként szabta: „Tovább kell javítani a párttagság összetételét. A pártba elsősorban az üzemi munkások, szövetkezeti parasztok és az értelmiség legjobbjait kell felvenni. Gondot szükséges fordítani a fiatalok, a nők felvételére, továbbá a felvételt előkészítő munkára és az új tagok nevelésére.”

Az irányitó pártszervek általában évenként ismételten számba veszik területükön a pártépítő, s ezen belül a tagfelvételi munka tapasztalatait, hogy szembesítsék azokat az előbb idézett iránymu- ' tiltással. A kalocsai Járási párt- bizottság a közelmúltban véaezte el a múlt évi tapasztalatok elemzését. a tanulságok hasznosítása céljából. Vegyük szemügyre ennek eredményét.

Mindenekelőtt figyelmet érdemel, hogy a járásban működő 84 párta 1apszervezet taglétszáma — a 111 felvételt s a természetes mozgást, így a pártból való kikerülést is figyelembe véve — ötvennégy személlyel gyarapodott tavaly. A párttagfelvételeik múlt évi száma mintegy 20 százalékkal meghaladja az előző négy év átlagát. E növekedést azonban — mint az az elemzésből kitűnt — nem a tagfelvételi munka kampányszerűsége eredményezte, hanem azzal függ össze, hogy mind több alapszervezetben tudatos és folyamatos a pártépítés.

Míg egy évvel korábban a járás pártalapszervezetelnek megközelítően 36 százaléka vett fel tagot, tavaly több mint 04 százalékuk erősödött tagfelvétel által. Még kedvezőbb a kép, ha az alapszervezetek működési területe szerint vizsgáljuk a tagfelvételek alakulását. Ugyanis a termelő üzemi pártszervezetek 78.3 százalékában történt tagfelvétel. Főleg ennek köszönhető, hogy a múlt évben is a megyei pártértekezlet iránymutatásának megfelelően, túlnyomórészt — több mint 70 százalékos arányban — a munkások és szövetkezeti parasztok legjobbjai kerültek a párt soraiba

A pártépítő munka tudatosságát jelzi hogy a pártba felvettek valamennyien folyamatos és eredményes társadalmi tevékenységgel adták bizonyságát a párttagságra való alkalmasságuknak. A száz- tizenegy személy közül hanmlnc- nyolcan például két, vagy annál több társadalmi megbízatást látnak el eredményesen. Nyolcán munkásőrként végeznek önzetlen szolgálatot, negyvennyolcán pedig szocialista brigádtagok

Az újonnan felvettek általános műveltségét tekintve, a fejlődést jelentősnek ítélte meg a Járási pártbizottság. Am a figyelmét az sem kerülte el, hogy e tekintetben az 1976. évihez képest némi visz- szaesés mutatkozik. Előremutató ugyanakkor, hogy a pártba tavaly felvettek nagyobbik fele szakképzett dolgozó.

Ami az új párttagok átlagélet- korát illeti, ez 29,3 év. Ily módon tovább fiatalodtak a Járásban működő pártalapszervezetek. A felvett fiatalok csaknem 28 százaléka KISZ-tag, s az előző évinél lényegesen többüknek a KISZ-taggyűlés volt az egyik ajánlója. Fejlődött tehát a KISZ- alapszervezetek párttag-utánpótlást nevelő munkája.

Tovább elemezve a múlt évi tBglelvételeket, azt Is megállapította a járási pártbizottság, hogy a felvett nők aránya elmarad a

kívánatostól és a lehetségestől. S ez a további pártépítő munkában ugyancsak lényeges tanulság a pártalapszervezetek számára.

A párttaggá nevelő munkáról szólva, kedvező tapasztalat, hogy a Politikai Bizottság 1975. szeptemberi határozata végrehajtásának eredményeként a felvett tagok a korábbinál alaposabb politikai felkészültséggel, tájékozottsággal kerülnek a pártba. A kon- zulensi pártfeladattal megbízottak általában kellő tapasztalatú, Jól felkészült kommunisták. Felelősséggel teljesítik a megbízatást, amelynek formájára az egyéni beszélgetés a jellemző. Ennek során a felvételüket kérő fizikai dolgozók felkészítését megkülönböztetett figyelemmel segítették, segítik.

Ugyancsak számos mozzanat tanúsítja, hogy a párttaggá nevelő munkában — mind a kiválasztásban, mind a párttagságra való felkészítésben — egyre jobban érvényesül a pártcsoportok szerepe. Mint ahogyan az új párttagokkal való törődést, segítésüket, a pártéletbe való bekapcsolásukat Is mind sikeresebben látják el a legkisebb kommunista közösségek.

A múlt évi tapasztalatok elemző számbavétele során a járási pártbizottság a tagfelvételi munkában fellelhető hiányosságokra külön is ráirányította a pártalapszervezetek figyelmét., A múlt évi tagfelvételek negyedévenként! megoszlása például a korábbi években tapasztaltnál egyenletesebb munkát jelez. Am a számok arra is figyelmeztetnek: nem eléggé folyamatos a párt- építő munka; mintha az évközi lemaradást az esztendő utolsó negyedében kívánták volna pótolni.

A szóban fongó Időszakban a száztlzenegy párttagfelvétel mellett hat tagfelvételi kérelem elutasítására Is sor került. Ez pedig arra utal, hogy a kiválasztás nem mindig elég körültekintő; a feltételét kérő nem minden esetben felel meg a magasabb követelményeknek.

P. I.

Áz új jogszabályokról

Mezőgazdasági

könyvek

Két „háztáji” könyvet jelentetett meg a Mezőgazdasági Kiadó a SZÖVOSZ-szal közösen. Az egyik a háztáji kisállattartás higiéniája, amelyet dr. Vörös Gábor írt, a másik Czibulyás József Pecsenyecsirke a háztájiban című munkája.

Dr. Cseh Sándor és Témái Jenő új könyve a komló termesztését és feldolgozását ismerteti. Igen időszerű, mivel az 1973-ban indított komlófejlesztési program és a régebbi komlóültetvények felújítása a napjainkban valósul meg. A komlótermelés nagy szakértelmet igénylő kultúra, éppen ezért ez a szakkönyv nagy hasznára válik a termelőknek.

Keresztesi Béla szerkesztésében vaskos kötetben jelentette meg a kiadó A nyárak és a füzek termesztése című munkát, amely neves sfeerzőkollektíva tevékenységének az eredménye. A könyv időszerűségét aláhúzza, hogy a magyar-jugoszláv cellulózipari

együttműködésből fakadó kötelezettségeink igen nagy feladatokat rónak nyártermesztő gazdaságainkra. A könyv értékes útbaigazítást ad ezek eredményesebb megvalósításához.

együttműködik a tanács az SZMT munkavédelmi osztályával, a városi-járási ügyészséggel, a megyei tanács illetékes osztályával.

Bár a város szövetkezeteinek munkavédelmi tevékenysége javult, hiszen tavaly csonkulásos, tömeges és halálos üzemi baleset nem fordult elő, azonban a kisebb sérülések is figyelmeztetőek. Tavaly nyolcvanhárom személyt vizsgáztattak le munkavédelmi ismeretekből. Rendszeres oktatásokkal, biztonságtechnikai szemlékkel egyrészt tudatosítani kell a balesetek megelőzésének lehetőségeit, másrészt fel kell tárni és megszüntetni azokat a hiányosságokat, amelyek bajt okozhatnak, — állapították meg az említett végrehajtó bizottsági ülésen.

• A legfontosabb és leghatékonyabb munkavédelmi Intézkedés: a megelőzés.

K. 8.

A Minisztertanács 1004/1978. számú határozatával kiegészítette a szervezett akcióban épült, vagy vásárolt személyi tulajdonban álló. lakások forgalmának egyes kérdéseiről szóló korábbi határozatát. A módosulás folytán a határozat kimondja, hogy a szervezett akcióban épült (vásárolt) lakások tulajdonosai, ha lakásuk a gyermekek számának növekedése miatt, illetőleg — kivételesen indokolt esetben —szüleik odaköltözése folytán kicsinek, a családtagok számának növekedése miatt, vagy egészség- ügyi okból nem megfelelően bizonyul, továbbá más helységbe való áthelyezés miatt kell lakóhelyet változtatniuk, lakásukat az OTP útján az állam javára értékesíthetik, ha — ugyancsak szervezett akcióiban — másik lakást kívánnak építeni (vásárolni).

A lakás-használatbavételi díjból megillető szociálpolitikai kedvezményről szól az Építésügyi és Várofejlesztésl Minisztérium és a Pénzügyminisztérium 8/1977. évi együttes elvi' állásfoglalása. A 2/1971. Korm. sz. rendelet kimondja, hogy a lakás bérlőjét a tanácsi bérlakásra megállapított Lakás-használatbavételi díj összegéből az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek és más családtagok után szociálpolitikai kedvezmény Illeti meg. De a bérlő által eltartott családtagot a kedvezményre való jogosultság szempontjából csak akkor szabad figyelembe venni, ha havi 900 forintot meghaladó rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

E rendelkezés gyakorlati alkalmazása során bizonytalanság merült fel abban a kérdésben, hogy a gyermekgóndozási segélyt' élvező házastárs (élettárs) olyan eltartott családtagnak minősül-e, aki után a bérlőt a lakás-használatbavételi díj összegéből szociálpolitikai kedvezmény Illeti meg, mivel a gyermekgondozási segély összege meghaladja az említett havi 900 forintot.

Az együttes elvi állásfoglalás leszögezi, hogy a gyermekgondozási segély a helyes jogértelmezés szerint nem számít rendszeres keresetnek, illetőleg jövedelemnek, így bármekkora Is annak összege, az a szociálpolitikai kedvezményre való jogosultságra nem hat ki. Ennek megfelelően a gyermekgondozási segélyen levő házastárs (élettárs) után a szociálpolitikai kedvezményt engedélyezni kell, ha a gyermekgondozási segélyen kívüli egyéb jövedelme nem éri el a 900 forintos összeghatárt.

A Minisztertanács 12/J.978. számú rendeletével részletesen szabályozta a fizető vendéglátás egyes kérdéseit. A rendelet meghatározza, hogy fizető vendéglátás szervezésére mely vállalatok jogosultak, részletesen szabályozza a vállalat és a szállásadó közötti szerződés egyes kérdéseit, a szállásadó és a vendég kötelezettségeit és jogait

Kimondja a rendelet, hogy a vendéggel kötött szerződés a szerződésben meghatározott időtartam lejártával megszűnik. A gyakorlatban eddig sok problémát okozó felmondást és a szálláshely kiürítését is szabályozza. Így a vállalóit, azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést, ha a vendég a díjat nem fizeti meg. A szállásadó is felmondhatja azonnali hatállyal a szerződést, ha a szálláshely használata során a vendég, illetve a jóváhagyásával tartózkodó személyek a társadalmi együttélés követelményeivel ellentétes magatartást tanúsítanak, továbbá ha a szálláshelyet, vagy a használatba adott tárgyakat rongálják, vagy felszólítás ellenére is rendeltetésellenesen' használják.

Azt a vendéget, akit az említett magatartások alapján hozott jogerős bírói határozat a szálláshely elhagyására kötelezett, továbbá — a szállásadó, vagy a vállalat kérelmére — azt a vendéget, aki a szerződés határozott időtartamának lejárta után a szálláshelyet nem üríti ki, a bíróság nem peres eljárás során hozott végzéssel arra kötelezi, hogy a szálláshelyet haladéktalanul ürítse ki.

A végzés ellen benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya nincs. A végzést a bíróság haladéktalanul kézbesíti a feleknek és a végrehajtóknak. A végrehajtó az illetékes rendőri szerv vezetőjétől karhatalom kirendelését kéri és a szálláshely kiürítését azonnal foganatosítja.

Az ismertetett rendelet a Magyar Közlöny 1978. évi 12 számában jelent meg, 1978. március

1. napján hatályba lépett, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

Dr, Kerék Lajos megyei főügyészhelyettes