Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-09 / 107. szám
4 ö MIS. május 9. © i'etOm néfs szocialista együttműködés A kerteskői ménes Magyarország a szocialista közösségben M Magyarország és a KGST-tag- orezágók 1877. évi külkereskedelmi forgalma mintegy 18—17 százalékkal volt nagyobb, mint az előző esztendőben. A KGST-tagországokban 188,4 milliárd forint értékű árut szállítottunk, s onnan 133,2 mllllárdért Importáltunk. Tovább bővültek a két- és többoldalú gyártásszakosftásl és kooperációs megállapodások. Tavaly 10 kétoldalú és 0 sokoldalú szakosítási egyezményt koztunk létre. Az 1978. évi árucsereforgalmt megállapodások a forgalom további dinamikus növelését Irányozták elő. Célul tűztük ki a behozatalnak a kivitelt meghaladó ütemű növelését, A magyar népgazdaság külkereskedelmi politikájának legfőbb célkitűzései az 1878-as évre: a szocialista közösség együttműködéséből fakadó előnyök további jobb kihasználása; a külkereskedelem nagyobb befolyást gyakoroljon a termelési szerkezet fejlesztésére; a versenyképesség fokozása érdekében javuljon a termékek minősége, a minőségellenőrzés; tovább fejlődjön az ipar és a külkereskedelmi együttműködése. Az 1978. évi magyar—szovjet áruforgalom előirányzata meghaladja a 4 milliárd rubelt Ez évben hazánk több, mint 6000 különféle típusú Ikarusz autóbuszt, több mint 30 ezer autóbusz és trolibusz hátsóhldat 94 millió rubel értékben tartalékalkatrészt, a Lada gépkocsikhoz további 410' ezer részegység-készletet szállítunk. Mindezekért cserébe 3B 800 személygépkocsi, több, mint 'hatezer tehergépkocsi és több száz haszonjármű érkezik a szovjet partnerektől. Háromszázezer tonna timföld ellenértékeként 180 ezer tonna alumínium érkezik Magyarországra. Szállítunk portál- és úszódarukat, 100 millió ruibel értékben híradástechnikai berendezéseket, számítógépeket, petrolkémiai termékeket, különféle vegyianyagokat, gyógyszereket, növényvédő szereket és gumiipari termékeket. Jelentős mennyiségű fogyasztási cikket, mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket, 74.8 mllliő rubel értékű konfekcióárut, 44,8 millió rubelért pedig kötöttárut, valamint 13,1 millió pár cipőt szállít hazánk a Szovjetunióba. Továbbra Is jelentős tételben érkezik a Szovjetunióból nyersanyag: 1 millió tonna kőszén és koksz. több. mint 7 millió tonna kőolaj. A magyar vaskohászat termelése szinte teljes egészében a szovjet partner szállításaira épül. Hazai energiaszükségletünk kielégítésében Igen nagy jelentőségű a 4,4 milliárd kilowattóra vlllamosenergla Importja. Gépipari anyagellátásunkat javítja 680 ezer tonna hengereltáru, 18 ezer tonna réz. 11 ezer tonnu ólom és más színesfémek behozatala. Fafeldolgozó- és papíriparunk termelését segíti 1,1 millió köbméter szovjet Ipari fa és BSD ezer köbméter fenyőfűrészáru vásárlása. A többi szocialista országgul ez évben lebonyolítandó árucserénkben továbbra Is a kölcsönös gépszállítások növekednek leggyorsabban, kivitelünknek 14, behozatalunknak pedig mintegy 20 százalékát teszi majd ki. Valamennyi partnergazdaság viszonylatában tovább növekszik az olyan gépek árucseréje, amelyek két- vagy sokoldalú együttműködési, szakosítási vagy kooperációs egyezmények keretében készülnek. Arányuk a teljes gépipari forgalomnak 28—40 százalékát alkotja. További erőfeszítéseket tesz a magyar népgazdaság az építőgép-behozatal növelésére. A fogyasztási cikkek behozatalának 10 százalékos emelkedését tervezzük, míg mezőgazdasági és élelmiszeripari exportunkban 6 százalékos növekedés várható. (MTI—ABN) Közös tudományos eredmények A KGST-országok a műszaki- tudományos együttműködésben a komplex program elfogadása óta — tehát hét év alatt — több, mint tízezer kutatási témát oldottak meg. A szocialista országok tervező, kutató és felsőoktatási Intézményei a közös erőfeszítések eredményeként több, mint 1800 új gépet, műszert hoztak létre és mintegy 1200 technológiai folyamatot korszerűsítettek. Elsősorban az energetikában, a kohászatban, a gépiparban, a vegyiparban és a szállításban értek el figyelemre méltó eredményeket. Egyebek között nagy teljesítményű villamosenergia-termelő blokkokat kísérleteztek ki, s a sorozatgyártást Is megkezdték, A kohászatban egyebek között kidolgozták az alacsony érctartalmú ásványi anyagok, ércek és koncentrátumok hatékonyabb hasznosításának jó néhány módszerét. A vegyiparban korszerű megoldásokat találtak arra, hogy néhány berendezés kicserélésével a gépsorok teljesítményét 80—100 százalékkal növeljék. A gépgyártási együttműködés szerint csupán a múlt évben 40 új típusú mezőgazdasági gépet hoztak létre. A közös munka fejlesztésére 1990-lg szóló hosszú távú programokat dolgoztak ki. • A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát kerteskői ménesében angol tellvér lovakat tenyésztenek. Ott él a versenypályák egykori ki. rálya, a világhírű Imperiál Is, amely az elmúlt hónapban töltötte be tizennyolcadik életévét. Ebben az évben — már eddig — 22 csikóval bővült a ménes. Képünkön: Pomádéklrály, az angol import mén gondozójával, Szerslng Mihállyal. (MTI-fotó — Rózsás Sándor felvétele. — KS) A föld ingyenes, de drága Ez a paradoxon szigorú logikát takar, amit jól ismer a szovjet ember. A Szovjetunióban a föld össznépi tulajdon, nincs kereskedelmi ára. A kolhozok, az állami vállalatok tartós használatra kapják meg, akárcsak azok az állampolgárok, akik saját házat vagy nyaralót kívánnak építeni. Ez azonban nem jelenti, hogy a földet értéktelennek tekintik. Minden hektárnak értéke van a helyi Igazgatási szervek nyilvántartásában, s minden egyes hektár egyre drágább lesz. Először Is azért, mert egyre kevesebb a szántóföld. Míg 1960-ban az ország jjilndeh egyes állampolgárára több mint egy hektár szántóföld jutott, 1075- ben már csak 0,88 hektár. Másodszor azért, mert a földterületeket nemcsak az ipari, hanem a mező- gazdasági. hulladékok Is szennyezik. Ma az országban meghaladja az 1,5 millió hektárt az olyan égykorl termőföldek nagysága, amelyek helyreállításra szorulnak. A probléma súlyos, de van rá megoldás. És ennek tudatában vannak mind az állami, mind a helyhatósági szervek. Állami szinten a megoldás a földek öntözése és lecsapolása, legelők létrehozása, Az elmúlt tíz évben az öntözött földek növekedése meghaladta a megelőző harminc évben élért növekedést. Az 1976—80-as (tizedik) ötéves tervben újabb 0 millió hektár földterület kerül öntözésre és lecsapolásra, s mintegy 37 millió hektár legelőt hoznak létre. Erre a célra összesen 40 milliárd rubelt fordítanak. Csaknem 900 rubel — ez minden egyes hektár felújított földterület ára. (BUDAPRESS) Elektronikus hajónapló Ihm A KGST-tagországok meghatározták a tengeri, folyami, víztárolói, tavi hajók tervezésének, építésének alapvető irányait. Ennek eredményeképpen Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyel- ország, a Szovjetunió, Románia és Csehszlovákia hajólpara a világ .legnagyobb termelő komp-1 Icxumává vált. Ezek az országok h gyártásszakosítással kiegészítik egymás tevékenységét a hajóépítő komplexum fejlesztésében, Bulgária hajógyáraiban 100 ezer tonnás óriás tankhajókat, rako- dőhajókat, vegyes tankereket, üsző műhelyeket állítanak elő. Magyarország és Csehszlovákia, amelyeknek nincs közvetlen kijáratuk a tengerhez, főként folyami hajókkal egészítik ki a testvéri országok flottáit. Nagy feladatok állnak az NDK, Lengyelország, Románia hajógyárai előtt is, amelyek a jövőben konténerszállítókat, szuperhalászha- jókat, hűtőhajókat fognak készíteni. Lengyelország olyan 75 ezer tonnás hajók építésére specializálódik, amelyek cseppfolyós földgáz nagy távolságra való szállítására lesznek alkalmasak. A Szovjetunió szakemberei húszféle tengeri és tlzenegyféle folyami hajót építenek, Ezek közt 150 ezer tonnás tartályhajó' éppúgy van, mint tudományos kut&tóhnjó, vagy úszó erőmű, Illetve 6000 méteres mélységben dolgozó úszó fúró berendezés a tenger alóli oIh,’kitermelés céljaira. A kép egy, az NDK-ban készülő szuper-halásahajó vezérlőterméről készült, ahol az auto- mntlkák és műszerek sokasága segíti az Irányítás bonyolult munkáját. A hajó különleges tartozéka lesz az az elektronikus adattároló egység, amely hajónaplóként Is szolgál, ugyanis folyamatosan jegyzi és elraktározza a menet közbeni legfontosabb üzemi adatokat. Á társadalom szeme A régi időkből napjainkig elért knrtársak Is csak megmosolyogjak ezt a butuska ijesztgetést: hogy Isten' szeme; mindent lát. — S a társadalom, a más .tulajdonáról esvén szó, mély meggyőződéssel jelentik ki, „Ml már nem bízzuk ennek védelmét valami láthatatlan hatalomra. A társadalmi tulajdon fölött nálunk már a társadalom szeme őrködik,” *• |. ■ Naná, hogy Így van — bólintunk valamennyien a matériáiig elvi igazságra, Aztáfl olyannyira mélységes ez a blzodalmunk a „társadalom mindent látó szemében”, hogy... Hogy igen sok esetben rá Is hagyjuk mindennek a vlgyázását, megőrzését, szem- meltartását. Sokan annyira túlzásba viszik azt a felelősségráhárltást, hogy „a társadalom szemété" bízzák azt is, ami' — a közösségi tulajdon, kollektiv érdek kárára csak az ö szemük előtt történik. Hogy csak azt hozzuk fel példának, ami hirtelenjében eszünkbe jut, Nemde jó párszor pirult már közvetlen illetékesek orcája, midőn új lakások műszaki átadásakor sorra fel kell venni a jegyzékbe:' itt a csap hiányzik a mosdókagylóból, amott a kagylót fújta meg valaki, eminnen meg a tükröt lovasították meg. És folytathatnánk. Vállalat nevet azért nem említünk, mert egyet „kiemelni” sértő lenne. Sajnos. Ki hiszi el, hogy az esetek mindannyiszor csupán „isten sze- m©láttára" fordultak elő, s mondjuk egy mosdócsésze ellopását ne vette volna észre egy-két közeli szaktárs? De hát csak nem„mó- szerolnak" munkatársukra? Még akkor se, ha cselekményét nem helyeslik. Esetleg el is Ítélik érte. Ám elegendőnek tartják, ha ők tudják róla, hogy lopós, Pedig hallgatásukkal, a semmi- közöm-hozzá magatartásukkal a tolvajjal vállaltak cinkosságot. Hiszem szépen ki is tudjuk ezt fejezni a költő Babits szavaival: „Vétkesek közt cinkos, aki néma ,..” Ezt a „társadalom szemére" hagyatkozást véltem kiérezni a kis érvcsatározásból Is, amit egyik nagyvállalatunk első embere néhány felszólalóval folytatott — bizonyos kerllésklbontás körül. Valaki — nagyon helyesen — szó- vátette, hogy az egyik telephelyen — a portástól mintegy másfélszáz méternyire levő kerítés- részen — a kibontott lécek helyén .távoznak az emberek. Minden bizonnyal ki-bejárnak ott munkaidő alatt Is, hiszen ki az ördög ellenőrzi, vonja felelősségre őket. Annál Is nehezebb lenne ez, mert sok alvállalkozó is működik ott, és azok emberei szintén felfedezték ezt a „rövldebb” utait. Mások Is véleményt mondtak, s hatásos intézkedést sürgettek a vállalatvezetéstől. Legkonkrétabb megoldásként új kerítés építésére céloztak. Amit nem lehet megbontani, ami mellett értelme lösz annak, hogy a portás — munkaidő alatt csak engedély felmutatására nyitja ki a kaput. Mert Jelen helyzetben szinte nevetség a zárt bejárat. KI megy arra, mikor egy hajításnylra csak kilép a lécek közt? A gazdasági vezető egyszerűen, barátságosan, világosan megmagyarázta. A tekintélyes jog- és hatáskörrel felruházott testület tagjainál senki se tudja Jobban, hogy a vállalatnak most nincsenek milliói új kerítésre, A milliókat most modern gépek vásárlására, Iparvágány építésére, munkásszállóra fordítják, hogy csak a legjavát említse. Mit szólna hozzá iá többezres kollektíva, ha az általuk Is Jól Ismert Idei fejlesztési-beruházási tervet felborítanánk, s a gépék helyett — melyek úgy kellenek, mint a cukor— kerítésre költenék a pénzt? Azon a bizonyos munkahelyen ennyire nem jut az emberek eszébe, hogy tulajdonost fegyelem Is van a világon? A szocialista ember tulajdonosi tudata. Talán, ez a gondolat juttatta eszébe az ellenpéldát. Mármint a Finnországban tapasztaltakat. Járt néhány rokonszakmás üzemben, ahol nem volt kerítés a gyár körül, mégsem somfordáit el, s vissza senki munkaidő alatt.. Hát ha ott meg tudják ezt csinálni, ahol a gyár nem is a munkásoké .. .1? A szóban forgó telep portáján is bárki számára kinyílik a zárt kiskapu, aki felmutatja engedélyét. Ha mégis a félretolható lécek közt sompolyog ki — nyilván azért teszi, mert görbe úton jár. Vagy előbb akar meglépni — akár ha a buszhoz siet Is —, vagy a közeli boltból kíván pár palack Italt a munkahelyre becsempészni. A „rossz szokás" továbbélése egy közönséges blokkolóóra felszerelésével megállítható. Arról gondoskodni Is fog a vezetőség. (Más kérdés, hogy kapható lesz-e blokkoló« óra?) . , — Meg gondoljuk végig más oldalról Is ezt a dolgot, elvtársak. — Váltott enyhén ironikusra a gazdaságvezető hangja. — Van ugye a ml vállalatunknál háromszáz szocialista brigádvezető, három? százhatvan bizalmi — ennyi és ennyi párttag, művezető, meg hál- lstennek már nem Is egyezernyt törzsgárdatag... -Ha jól számolom — ezernyi tisztségviselő... Ők nem tudnának határozottabban törődni a renddel, fegyelemmel? Csak olyan mértékben is, hogy szólnak, rászólnak a vétőkre, a magukról megfeledkezőkre,., Nem azért 1 s tisztségviselők, hogy erre nemcsak joguk van, hanem kötelességük Is?!.,. A vállalatvezetés szeme nem lehet ott mindenkin. Az ilyen vétségek, fegyelmezetlenségek megszüntetésére — szocialista megoldás: a nevelés. A büntetés: kényszermegoldás. Lámcsak — a „társadalom szeme” sem nyílik ki magától. A tulajdonosi tudat szocialista tartalmúvá éréséhez Is az embernevelés a kulcs. Tóth István rrtVrro sen segítjük egymást szabad időnkben a lakás, illetve családi ház építésében. Az enyém például két évi munka után most készült el s nem Is tudnám megmondani, hogy a brigád tagjai milyen sokat segítettek. Hamaro. san befejeződik Kazinczí Károly házának építése, azután Pulaf Jánosnak segítünk az otthon megteremtésében. □ □ □ Tudom, nincs mód erre, hogy a brigád minden tagja beszéljen az újságíróval, de hadd mutassam be kedves társaimat néhány szóval. Faxukat János, a helyettesem, most nevezték ki csoport, vezetőnek. Tagja a gyári tűzoltó- csapatnak, a ősszel megkezdi a tanulást a gépipari technikumban. Garaczi Károly, a gyár pártvezetőségi tagja, a technikum Az én brigádom — Azt hiszem, mindnyájunknak emlékezetes az idei május elseje. Nemcsak a vállalat kapta meg nyolcadszor a kiváló elmet, a gyár pedig negyedszer az élüzem kitüntetést, hanem brigádunk is tulajdonosa lett az első aranyjelvénynek. Együtt dolgoztunk, együtt örültünk. Amikor 1971-ben lí-en elhatároztuk, hogy szocialista címért küzdő brigádot alakítunk, még nem sejtettük, hogy milyen nagy erő rejlik az összefogásban. Nem tudtuk, hogy a kollektívába tartozás az embereket is átformálja, talán úgy is mondhatnám, bogy jobbá teszi. Megismertük, megszerettük egymást. Amikor három évvel ezelőtt az egyik alapító tagunk másik műhelybe került, sokat gondolkodtunk azon, hogy kit vegyünk fel a helyére. Kócsó István barátunk mellett döntöttünk, aki honvédségi szolgálata után jött vissza a gyárba azelőtt egy évvel. Pista Jól beilleszkedett a kol. lektívába, s tevékenységére jellemző, hogy most a májusi ünnepségen Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott... □ □ □ A brigádunk a végszereidében dolgozik, s a ml kezünkön megy keresztül a közúti Járműprogram részire készülő minden fékue- relvény. Nos, miután a gyártó- üzemekből kapott alkatrészek összeszerelése a feladatunk, » jó munkánk első követelménye, hogy hibátlan termékeket kapjunk. A műhelyek szocialista brigádjaival egyre jobb a kapcsolatunk, s bizony, ha’ esetleg valamelyik alkatrészt hibásnak találjuk, máris jelentkezünk. Dicséretükre legyen mondva, soron kívül kijavítják a hibákat. Ml néhány évvel ezelőtt bevezettük az ön- meózást s nem is tudnám megmondani, hogy mikor kaptunk vissza olyan terméket, amelyiken a brigád pecsétje van beütve. A brigádunkat eddig még mindig ott lehetett látni —■ legtöbbször teljes létszámban — ahol társadalmi munkát kellett végez, ni. Részt vettünk az új cssrnok építésének élőkészítésén, nemrégen VIT-mdszakban parkosítottunk, lefestettük a térvilágítási berendezéseket Két éve patronáljuk a kecskeméti Sztahanov utcai óvodát s a többi között rend. behoztuk a hatvanméteres vaskerítésüket Évek óta rendszereharmadéves tanulója. Pulai János a naplónk vezetője, általában ő szervezi a különböző sportrendezvényeket. Bodor Dániel a legidősebb köztünk, nagy szakmai tekintélynek örvend, igen sokat segít még a brigádon kívülieknek is. Telek Miklósné szakmai munkája mellett igen jól ellátja a szakszervezeti bizalmi teendőket Is. Lantos Ferenc mint betanított lakatos dolgozik-, de most jelentkezett szakmunkás tanfolyamra. Ugyancsak ezt a tanfolyamot végzi el majd Adorján László, aki az ünnepségünkön külföldi turistautat kapott jutalmul. Kazinczi Károly a gyárban tanulta a szakmát, s a legkitűnőbb lakatosok közé tartozik. Csernus László Is a brigád tagja, de egy éve már katonai szolgálatot teljesít. Felesége Is itt dolgozik a gyárban. Azt hiszem, mindenkit bemutattam. Mindnyájuknak része van abban, hogy eddig még min. den évben megkaptuk a mozgalom valamelyik fokozatát, kétszer az ezüstöt, és egyszer a bronzot Is. Most természetesen mindent elkövetünk, hogy az arany megmaradjon nálunk. Az elnyerés, illetve megtartás egyik feltétele a többi között az Is, hogy Lantos és Adorján kollégánk megszerezze a szakmunkás-bizonyítványt. Mondanom sem kell, hogy mind. nyáján segítséget nyújtunk nekik. mind az elméleti, mind a gyakorlati felkészülésben. A többi tervünk? Dolgozni, magunkért, a közért, mert most már az arany fokozat a korábbinál Is magasabb mércét állított elénk... Elmondta: Adám József a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyára Kossuth brigádjának vezetője Lejegyezte: Opaussky Lászlé A mezőgazdaság jelene és jövője Az elmúlt években a lengyel me- zőgazdaság teljesítette tervét, az állattenyésztés pedig túl is teljesítette. A mezőgazdasági termelés azonban nem fejlődött egyenlete- sen: az elmúlt ötéves tervidőszak első éveinek jó eredményei után — részben a kedvezőtlen időjárás miatt — 1975—1976-ban visszaesett. Ez-különösen sújtotta a kisparaszti gazdaságokat, amelyek az állattartáshoz szükséges takarmányalapot nem tudták saját erőből pótolni. Mint ismeretes, 1976 derekán több agrárpolitikai intézkedést ha. tároztak el Lengyelországban, így többek között a termelői árrendezést, a kisparaszti gazdaságok beruházásainak, szakosodásának állami támogatását. Az intézkedésektől a most folyó ötéves terv. Időszakban a mezőgazdasági termelés 10—10 százalékos emelkedését várják, ezen belül a növény- termelésnek 20—23, az állattenyésztésnek 13—16 százalékkal kell növekednie. A cél elérése érdekében Intenzívebbé teszik a növénytermesztést, új agrotechnikai módszereket vezetnek be, tervszerűen javítják a talajt, fokozzák a mezőgazdaság gépesítését. Ez utóbbira annál Is nagyobb szükség van, mert a mezőgazdaság munkaerőtartalékai ktmerülőben vannak. A gépesítés részben hazai erőből történik: az 1976—80-as tervidőszak végén már évente 120 ezer traktort kell gyártania a lengyel Iparnak. Nő a gépek, a takarmányszárltó berendezések száma. E téren már tavaly megszülettek az első eredmények: a mezőgazdasági termelést segítő gépek gyártása — az előző évhez képest — 9 százalékkal növeke. dett. Különösen sok irányú az a segítség, amit az állam — kedvező feltételű hitelekkel, jó értékesítési lehetőségekkel —_ a kisparaszti gazdaságoknak nyújt. Ez lehetővé teszi az álattenyésztés, az állati termékek előállítása eddiginél gyorsabb fejlesztését. A kezdeti kedvező tapasztalatok nyomán előnyben részesített együttműködési forma az állam és a kisparaszti gazdaságok között a földbérleti szerződés. E szerint az ál-, lám tulajdonában levő földekből jól gazdálkodó parasztoknak bérbe, vagy használatra kiadnak földterületeket. A hosszabb távra szóló szerződések alapján egyre jobban lehet számítani az állami tervgazdálkodásban a kisparaszti gazdaságok hozamaira. A földbérleti szerződésekhez kapcsolódik a szerződéses felvásárlások rendszere, amelynek keretében a kaparásztok által termelt áruk 90 százalékát vásárolja meg az állam — I lakosság ellátására. A mezőgazdasági termelés gipe. sítése, modernizálása a szaktudás növelését Is szükségessé teszi. Aa erőfeszítések ellenére e téren még sok a tennivaló, ezért | következő években minden a mezőgazdasággal összefüggő szakterületen a Jelenleginél kétszerte nagyobb számú szakember képzését Illetve .továbbképzését biztosítják. (BUDAPRESS—INTERPRESS)
