Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-09 / 107. szám

1918. májul 9. • PETŐFI NEPE • 8 „Hogy megtanuljanak játszani” Nagy múltú amatőr együttes a Berkes Fe­renc Kollégium irodalmi színpada. Országos nrilhősitő versenyek, arany és ezüst fokozatai­nak tulajdonosa, Ki mit tud?-győztes, nívó­díjas, kétszeres kiváló együttes. 1973-tól ez év márciusáig keveset hallattak magukról, ám — úgy tűnik — újra éled ez az immár másfél évtizede működő, kiemelkedő pro­dukciók sorát nyújtó diákszínpad. Legutóbb — a békéscsabai országos minősítőn — is­mét ezüst fokozatot nyertek. „Itt a Berkes, hol a Berkest" csatakiéltással rontanak be a Vá­rosi Mozi1 nézőterére. Lányok, fiatalok; diákszínjátszók. Csörtet, nek dévaj-Jókedvűen, égig érő csinnadrattával. „Zúdulnak" fel a színpadra. Csiklandós, pajzán já­ték. Indul. Szakácsnőidomú, el­adó leányzó epekedik, clngár ud- varló menekül, fenék alá kocog a szék, sír az ajtófélfa. A szín­padon Bárányt Ferenc A lóvátett menyasszony című vásári komé­diájának jelenetei peregnek. El- csukló nevetés. A közönség „veszi a lapot”, á poének; ez alkalom­mal is „bejönnek”. Az előadás után Köves Zsuzsá­val, a színjátszó csoport fiatal vezetőjével beszélgetünk az együttes munkájáról, az eljöven­dő célokról, elképzelésekről. — Nem könnyű az élvonalba törni. Hogy mennyi munka és küzdelem van egy-egy siker mö­gött, arról csak az tudna beszél­ni, aki „benne van", aki már csi­nált ilyet — kezdi mondandóját • Próba előtt, koncentrációs gyakorlat közben. a művészeti vezető. Nem egyszer apró-cseprő dolgokkal kell meg- küzdenünk, még a magunk háza- táján is. Hogy a munkánkat ész. reveszik-e? Sajnos, alig-alig. A jelenlegi színjátszó csoportot két iskola növendékei alkotják, de a tanár kollégák — ojctóbigr óta — talán még egyetlen próbára sem néztek be. Még a magyar szako­sok sem. Szerettem volna egy olyan műsort, lírai ciklust ösz- szeállltanl — a nem kötelező, ke. vésbé Ismert versekből — amely hasznosan egészítené ki az iskolai irodalom tananyagot. Nem mond­hatom, hogy kapva kaptak rajta. Több érdeklődést, törődést vár­nék, már csak a gyerekek miatt is. Vajon tudják-e, hogy az iro­dalmi színpadnak az elkövetkező két hétben hat előadása lesz? Nagyfokú kötöttség ez a gyere, keknek, de közösségformáló erő is. Három vagy négy szlnpadta- gunk javított félév óta a tanul­mányi eredményén. Lényeges, hogy a színpadi munka valami­lyen módon kapcsolódjon az is­kolai tananyaghoz. A próbákat például színháztörténeti, elméleti foglalkozásokkal egészíthetjük ki. Legutóbb a görög drámáról volt szó, a következő témánk pedig az Erzsébet-korl színjátszás lesz. A foglalkozások egyébként nyi­tottak; ezekre bárki bejöhet. Az Iskolához kapcsolódva még egy gondolat. Nem akarunk kifejezet­ten ünnepi műsorbrigáddá válni. Nem becsülöm lé a szép és szín­vonalas ünnepi összeállítások je­lentőségét, de ezek — jellegüknél fogva — könnyen elveszik a gye. rekek játékkedvét, Hogy ezt el­kerüljük, osztott színpaddal, vagy utánpótláscsoporttal fogunk való­ra váltani. A fő cél azonban, hogy ezek a gyerekek színházat értő, Irodalomszerető felnőttekké vál­janak. Hogy megtanuljanak ját­szani, — amint József Attila Ir­ta híres versében. • Előadás után az Izgalom, a szín­padi festék nyoma még az arcu­kon. „Cslvltelnek", egymás szavá­ba vágva. — Már megint elnyelj tél néhány szót! — Ugyani be vagyuk rekedvel — Ne siessI Ma. tek óra lesz! — Zsuzsa néni, nem lehetne kicsit később menni? Lányok, fiatalok, diákok: közös örömükre, a szépet kedvelők. 9 A lóvátett menyasszony próbáján, (Méhest Sva (elvételei) Posváncs Etelka Közönségszervezés, közönségszervezők A szabad szombattal három­napos munkaszünet előtt minden­ki siet haza, a hobbira, a bolt­ba, a gyerekért, a fodrászhoz, ta. karit, autót tisztogat, utazik. Mi­nél ho&szabb az ünnep, annál több a tennivaló. Teremtett lélekre sem számí­tottam április 28-án a kecskeméti közönségszervezők szokásos havi tájékoztatóján. Ki ül be pénteken délután a csalogató tavaszi idő­ben a Megyei Művelődési Köz­pont 'művészklubjába? Ki kíván, esi arra, mi látható, hallható má­jusban? Havonta egyszer Csalódtam! A szokott kezdési időre megtelt a helyiség. Jó is­merősként köszöntötték egymást az érkezők. Különféle érdeklődé- sűek, de itt gyorsan megtalálták a közös nyelvet. Oláh István, egykor a Hírős Együttesben tán­colt, Kerekes Magda könyvtáros fontos kulturális kezdeményezé­sek áldozatkész segítője, Rozgonyt Gáborné, a megyeszékhely egyik legtapasztaltabb közönségszerve­zője, Túri József, a Magyar- Szovjet Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetben toboroz híveket értékes műsorokhoz. Ritkán hi­ányzik Komáromi Ottilia (megyei gyermekvédő otthon), Kiss Lajos (Helvéciái Állami Gazdaság), Mó- nus Erzsébet (megyei KÖJÁL). Havonta átlagosan negyvenen- ötvenen gyűlnek össze, hogy fel- készülten tarthassák az intézmény és munkatársaik között a kapcso. latot. Nevetve újságolta valaki: „egyszer-kétszer elmaradtam, ad­dig unszoltak kollégáim, amíg kü­lön bejöttem, ml Is lesz, hpgy is lesz”. Nehezen talál olyan helyet Vu- Jovics Zoltán csoportvezető, ahol senkinek sem fordít hátat. Szó­ban egészíti ki a szétosztott írá­sos propaganda kiadványok In­formációit. Elmondja, hogy hol, mikor szerepelt a kunszentmlk- lósl népdalkör, miért érdemes meghallgatni. Néhány szóval be­mutatja a Pécsi Balett új műso­rát, felhívja a figyelmet a Nép­színház vendégjátékára, a zala­egerszegi Irodalmi színpadra. Ki-ki elmondhatja Tájékoztatója után biztatás nél­kül is kérdeznek a közönségszer. vezők. Kik lépnek fel a divatbe­mutatón? Mikor kezdik a szín­házjegyek árusítását? Biztosan megtartják az operaelőadást? Ka­punk-e szórólapokat? Általában kielégítő a válasz, elvétve fordul elő, hogy a szer­vezők sem ismerik eléggé a szín. házi műsort. Ígérik, utánanéznek, telefonon közlik a tudnivalókat. Érdeklődésben, jó akaratban, kri­tikai megjegyzésekben nincs hi­ány, ezért nem hallgathatott az újságíró sem az apróbb szépség­hibáról. Az összejöveteleket akkor is hasznosnak mondanám, ha csu­pán a kulturális intézmény és aktíváinak praktikus találkozója lenne. Régóta több ennél és még több lehet. A szakmai tapasztalatcsere fó­ruma, alkalom a rendezvények fogadtatásának mérésére, megis­merésére. Kl-ki elmondhatja, hogy miként végzi eléggé nem becsülhető társadalmi megbízatá­sát, milyen a közönségvisszhang. Életforma-változtatók Cserni Jánosné, a RÖV1XÖT osztályvezetője például ebédszü­net! beszélgetéseket hallgatva gondolt először arra, hogy vala­mit csinálni kellene, Sokan nem tudnak mihez kezdeni szabad Ide­jükkel: milyen volt a krimi a tévében, ki-ki kinek udvarol, a foci, ezek voltak a témák. Mióta ő a „szabad idő tanácsos”, ami­óta tudnak az MMR-rendezvé- nyekről, amióta rábeszélte őket .erre-arra, amióta a meghívók ki­kerülnek a faliújságra, el-eljár­nak az előadásokra, élménybeszá. mólókra, filmklubba. Kasza Dezső, a MÁV-tól az is­meretterjesztő előadások hírverő­je. Az olyan rendezvényeket sür­geti, ahol vitatkozhatnak az em­berek. Kisebb vihar fenyeget, amikor a Mikroszkóp Színpad legutóbbi vendégjátékára terelődik a szó. Sokan az igényelt jegy felét-haf- madát kapták. Kifogásolják, mi­ért árultak a pénztárnál is, ha a szervezőknek sem jutott elég. A vita révén tisztázódnak az ellen­tétek, a javaslatok hozzájárulnak a jegyelosztás további javításá­hoz. Igazi közművelők Szinte észrevétlenül jutottunk el a napi művelődéspolitikához. Elvekről, törekvésekről esik szó. A közönségszervezők már nem kizárólag az eladott jegyekben mérik a hatást. Bántja, bosszant­ja őket, ha fél házzal mennek színvonalas műsorok. Több segít­séget várnak a kulturális intéz­ményektől, jobb műsorpolltlkát a közömbösök bevonásához. Töb­bük szerint egyik-másik intéz­mény nem jól mérte fel a közön­ség Igényeit. Többen a szocialista brigádokat emlegetik, jó példák­ra hivatkoznak. Megegyeznek ab­ban, hogy eléggé nehéz kimoz­dítani az embereket. Így panasz­kodik valaki: „Elszokjunk egy­mástól." A közönségszervezőket aligha érheti ez a kritika. Másfél órás beszélgetés, vita után ment kl-kl dolgára, senki sem sajánlta a mind drágább időt. Miért csinálják? Ajándékért? Kaptak, köszönik. Többet jelent számukra, ha egy-egy általuk ajánlott műsor után valaki meg­szorítja a kezüket; megérte. Szerepük, fontosságuk állandó­an növekszik. Helial Nándor Obolony - az építészek kedvence Egy szovjet nevelőnő Hét autópálya vezet Kljevbe. A turistákat két légikikötő, vasúti pályaudvar és autóbusz-pályaud­varok fogadják. Ám érkezzen az utas bármely Irányból *a szemé­be tűnnek az úij lakónegyedek sokemeletes, fehér házal. Ukrajna fővárosa minden év­ben egész városokkal növekszik — mondja Vlagyimir Guszev, a kijevi városi tanács vb-tltkára. .— Évente 22—23 ezer lakást épl-' tűnk. 1941-ben Kijev lakásalapja 6,3 millió négyzetméter volt, ma 28 millió. Ezer lakosra számítva majdnem kétszer annyi lakás épül, mint New Yorkban, Párizs­ban vagy Rómában. Minden 20. percben új lakás, naponta pedig 80 lakóépület építéséhez kezde­nek, Nem is olyan régen még a Dnyeper jobb- oldalán messze el­látott a szem az ántéri rétre, a napfényben csillogó tavakra és csatornákra. Napjainkban már Itt emelkedik'az új kerület — Obo­lony. A tizedik ötéves terv (1976 —1980) végére már 180 ezer vá­roslakó él a Dnyeper közvetlen közelében. A folyók vizétől és a Puscsa-Vigyica északról ide hú­zódó erdőségeinek illatától friss levegő szinte üdülőkörnyezetet te­remt itt. Obolony az építészek kedven­ce. Űj és új -megoldásokat keres­nek a szépség és a kényelem har­monikus összeegyeztetésére. A Dnyeper eme partszakasza Obolony központja lesz. Hang- versenyterem, úttörőpalota, film­színház, szolgáltatóház, áruház, önkiszolgáló ABC, bútorszalon, cipőáruház kap Itt helyet. Idővel pedig elkészül a metró állomása Is. Az épületek egyedi tervezésű- ék. s megoldásukban olyanok, mintha egyenesen a Dnyeper- part festői környezetéből nőttek volna ki. Kijev persze nemcsak lakások­kal gyarapodik. Nemrég fejező­dött be a köztársaság legnagyobb, 1000 személyes gyógyító központ­jának a tervezése. A híres kauká­zusi gyógyüdülőhely — Klszlo- vodszk mintájára — különleges iszap- és vízgyógyintézetet hoz­nak létre, Központjává 12 emele­tes klinika lesz. Az általános iszap- és balneológiái Intézetben medencék, gyógytorna-szobák, fi­zikoterápiái osztály találhatók. Ide utalják majd be a szív- és érrendszeri megbetegedésekben, mozgásszervi és periférikus Ideg- rendszeri megbetegedésekben szenvedőket. A gyógyközpont épí­tését ebben az ötéves tervben kezdik meg. (BUDAPRESS—APN) A barátságot, akár a növénye­ket, gondozni, ápolni- kel), hogy szüntelenül új és új virágokkal, gyümölcsökkel örvendeztessen bennünket. Hogyan gondozzák, hogyan erősítik a két nép közötti barát­ságot egy szovjet Iskolában? Er­ről beszélgettünk Ljubov Alek- szejevna Alekszinával, a moszk­vai 14S. számú Szakmunkáskép­ző Intézet és Szakközépiskola Igazgatóhelyettesével,- aki egy diákokból és nevelőkből álló küldöttség vezetőjeként két hé­tig tartózkodott megyénkben. — Hogyan került sor erre a látogatásra? — Iskolánkban tudatos Inter­nacionalista nevelés' folyik, így a nemzetközi kapcsolataink Is sokszálúak: több testvérország intézményével állunk összekötte­tésben, és gyakran fordulnak meg nálunk különböző küldött­ségek. Az azonban mindig külön­leges alkalom, ha Magyarország­ról érkeznek hozzánk vendégek. A magyar1—szovjet barátságnak ugyanis különösen erős gyökerei, régi hagyományai vannak nálunk. Hogy ezt példával is érzékeltes­sem: iskolánk kollektíván tagja a Magyar—Szovjét Baráti Tár­saságnak. Kapcsolatainknak azon­ban új fejezete kezdődött négy évvel ezelőtt, amikor egy vélet­len folytán összetalálkoztunk a kecskeméti szakmunkásképző in­tézet nevelőivel és diákjaival. Azóta az egymás iránti érdek­lődésnek számtalan új formája alakult ki. Például mi is megün­nepeljük a magyar nép nemzeti ünnepelt. Március lS-én és 21-én díszbe öltözik iskolánk épülete: a vörös lobogó mellett ott van­nak ilyenkor a 'háromszínű zász­lók Is. Ünnepi gyűlést tartunk, amelyen beszámoló hangzik el a magyar nép legújabb eredmé­nyeiről A két Intézmény nevelői és diákjai rendszeresen találkoz­nak: egyik évben a kecskeméti­ek látogatnak Moszkvába, a má­sik évben ml jövünk el hozzá­juk. Most vagyunk itt másod­szor. — Készülnek egy-egy ilyen út­ra? — Szinte egész éven keresztül. A tanulmányi előmeneteltől Is függ, hogy ki kap helyet az uta­zók csoportjában. Külön vetélke­dőket Is rendezünk, s a legjob­bak Jöhetnek, Az otthonmaradók persze nagy érdeklődéssel kísé­rik utunkat. Legalább harminc levelet hoztunk most Is tőlük. Nagyon várják a válaszokat. — Milyen élményekkel térnek vissza hazájukba? — Ezeket hosszasan sorolhat­nám. A kecskemétin kívül a kis­kunfélegyházi, a kiskunhalasi és a kalocsai szakmunkásképző in­tézetben is szeretettel és gazdag programmal fogadtak minket. A kalocsai tanulóktól például ked­ves ajándékot kaptunk: olyan porcelánból készült plaketteket, melyekbe a találkozásunk nap­ját is beleégették a, diákok. — Tudomásom szerint a szak­munkásképző intézetek tanmű­helyeiben és néhány termelő üzemben is megfordultak. Mint nevelő, hogyan ítéli meg a fia­tal magyar szakmunkások kép­zettségét, magatartását? — Azt hiszem, hogy az egyre javuló életkörülmények jó hatás- sál vannak a fiatalok munkaer­kölcsére. Az egyik Iskola szebb, mint a másik, az egyik jobban felszerelt, mint a másik; s szin­te mindenütt ott láttuk a tanu­lók kezenyomát is. És hogy olyan szépek az Iskoláik, ahhoz ők ma­guk Is hozzájárultak a munká­jukkal, mégpedig nem Is akár­hogyan. Kalocsán láttunk egy szép tornatermet, amelynek az ablakait rácsok védték. Nos, ezeket a védőrácsokat a diákok készítették — s szinte művészi Igénnyel, ügyességgel. Kéthetes utunknak számomra ez az egyik legmelengetőbb élménye, hogy láttam a magyar fiatalok élet­kedvét, alkotóerejét Ez tiszte­letet ébreszt bennünk, s tovább erősíti barátságunkat K. J. Ajándék a zenekedvelőknek: egy megkerült Mozart kézirat # Íme, az eredeti, kézzel irt Mozart-mű egy oldala. Rendkívül becses, értékes ki­advánnyal ajándékozta meg a muzsikát szerető közönséget a Zenemű Kiadó Vállalat. A na­pokban hagyta el a nyomdát az a nagyformátumú, Ízlésesen szer­kesztett kötet, amely Mozart Praeludium című művinek ha: sonmás kiadását tartalmazza. A vászonkötésben megjelent műhöz Sulyok Imre irt előszót magyar, német és angol nyelven. (A szer­ző zeneszerző, orgonaművész és zene pedagógus, Kodály Zoltán ta­nítványa volt a zeneművészeti főiskolán, majd később a Ma­gyar Rádió és a Zenemű Kiadó munkatársaként dolgozott.) Megtudjuk az érdekes előszó­ból, hogy a most előkerült és köz­rebocsátott valóságos kincset érő kézirat Schulek Vilmos múlt szá­zadi szemész professzor, a kivá­ló akadémikus hagyatékából PRABLl'DIl'M • A tökéletesebb olvasás kedvéért a művet átírták. iratgyűjtők voltak, így kerülhe­tett a nevezetet Mozart-mű is a tulajdonukba. Később Luise kis­asszony férjhezment ahhoz a Carlo Weberhez, aki ugyancsak Liszt Ferenc barátja volt. Oh többször jártak Budapesten, eőt a Járj itt is halt meg a roko­nainál, 29Ié-ben. Ez a pesti ro­kon Fuschs Rudolf nagykereske­dő, akinek Melánia nevű lánya tehetséges zongorista volt. öt vette Jeleségül a nemzetközileg is elismert Schulek Vilmos, a már . említett tudós-projesszor. (Egyébként ő maga is komponált és remeKül zongorázott.) Az aka­démikus még a század elején meghalt és a hagyatékában hát­ramaradt iratai között „bújt meg** az értékes lelet, amit most Su­lyok Imre a nagy nyilvánosság elé tárt. V, M. származik. A zenetörténetileg fontos lelet hitelességét dr, Wolf­gang Plath zenetudós és zene- történész állapította meg. A halhatatlan zeneszerzőnek ez az eddig ismeretlen műve ugyan­csak regényes utat járt be. A zongorára irt preludium eredeti kézirata barna tintával Íródott és rajta egy dedikáctó is talál­ható, Ebből kiderül, hogy annak idején a múlt század közepén Castilione nevű báró ajándékozta egy Luise Branca nevű kisasz- szo^ynak. S az is kiderül, hogy a sokáig nevezetes Branca csa­tád háza Milánóban a művészek és művészetbarátok gyakori ta­lálkozóhelye volt. A család négy leánya Rossinitál tanult zenét, és valamennyiöjüket kőzetről is­merte az akkor már vilóghirű Liszt Ferenc is. Mivel a Branca lányok lelkes és szorgalmas két-

Next

/
Oldalképek
Tartalom