Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-07 / 106. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1918. május 7. ’.V.V.V.VéV TOVÁBB JAVUL A GAZDÁLKODÁS A kecskeméti terveiből Kecskeméthez — a hozzácsatolt ballószögl, helvéclal és városföldi területeket Is figyelembe véve — hét mezőgazdasági termelő- és négy szakszövetkezet tartozik. Területük csaknem 24 és fél ezer hektár. A gazdaságokra általában jellemző, hogy egyenletesen fejlődtek az elmúlt esztendőben, hatékonyabbá' vált a termelésük, szervezettebbé az Irányításuk és eredményesebbé a gazdálkodás. Sikereiket annak Is köszönhették, hogy egyre nagyobb mértékben alkalmazták a tudományos kutatómunka eredményeit, több új termelési technológiát vezettek be, s csatlakoztak néhány iparszerű termelési rendszerhez. Módosult a gazdaságokban a termelési szerkezet,' a speciális és célgépek alkalmazása lehetővé tette a gyorsabb szakosodást. A termelőszövetkezetek mintegy kétezer hektáron termesztettek kalászos gabonát, 2600 hektáron kukoricát, a burgonya termőterülete pedig 237 hektár volt. Az elmúlt évekhez képest növelték a szálastakarmánytermő területet, valamint a zöldségféléket is több hektáron termesztették, mint a korábbi években. Nőtt az állatlétszám, s különösen fontos, hogy a tehénállomány holsteln-frizzel történő fajtaátalakító keresztezése jelentős javulást hozott a tejtermelésben. A tehenenkéntl tejhozam 1975- höz képest 50 százalékkal emelkedett. örvendetes, hogy egyre nagyobb szerepet kap a város gazdaságaiban a juhtenyésztés. Az állomány lényegesen nagyobb, mint 1975-ben, ugyanis tavaly már az akkorinak csaknem dupláját tartották, az anyajuhok szövetkezetek száma pedig kllencszázzal gyarapodott. A szakszövetkezetek megalakulásuk óta tavaly érték el a legjobb eredményeket. Ebben nagy szerepet játszott az is, hogy a korábbi évekhez képest több szakembert alkalmaztak és céltudatosabb. munkát végeztek. Az idén további előrelépésre készülnek a kecskeméti közös gazdaságok. Céljuk az, hogy az elmúlt évi termelési értéket 3,4 százalékkal növeljék, ezen belül a növény- és állattenyésztés termelési értékét pedig csaknem 14 százalékkal. A legfontosabb feladat hogy csökkenjen az idén a gazdaságok közötti különbség, vagyis azok a szövetkezetek, amélyek elmaradtak, felzárkózzanak nemcsak a termelési értékük növelésével, hanem a nyereségesebb, eredményesebb gazdálkodásukkal is. Nagy segítséget nyújtottak a szövetkezetek az elmúlt esztendőkben a háztáji és kisegítő gazdaságoknak, ugyanis 1976-ban kétszázmillió, tavaly 377,8 millió forint értékű, árut termeltek a nagyüzemi gazdaságok segítségével, támogatásával, amelyet a szövetkezeteknek adtak át. Ebben az esztendőben el szeretnék érni, hogy a háztáji gazdaságok a nagyüzemen keresztül mintegy 400 millió forint értékű zöldséget, gyümölcsöt, sertést, valamint egyéb állatot és állati terméket értékesítsenek. A kormány felhívására ebben az esztendőben növelik a kukorica termőterületét, s a tavalyihoz képest 400 hektárral nagyobb területen vetik él a fontos takarmánynövényt. Cs. I. A havannai Jósé Marti repülőtér A havannai Jósé Marti repillő- információs központot. A munkáiéi egyike a nyugati félgömb leg- latok befejezése után a repülő- nagyobb közlekedési csomópont- tér 1600 utas befogadására lesz ja inak. Kuba fővárosa légijára- alkalmas óránként, tokkal tartja a kapcsolatot az or- A légi szállítás fejlesztésében szág különböző városaival, vala- nagy segítséget nyújt Kubának a mini az amerikai félteke, Afrika Szovjetunió. A belföldi menetés Európa repülőtereivel. rendszerű járatokon a JAK—40 A repülőteret bővítik, Ü) váró- típusú repülőgépek, a nemzetközi termeket, felszállópályát építenek útvonalakon pedig az IL—62-es és gépesítik a poggyász rakodd- gépek közlekednek. A pilótákat sát. Ezzel egy időben folyik a és a műszaki személyzetet spemúszaki és navigációs szolgálat ciális oktatási intézményekben korszerűsítése. Automatizálják az képezik ki a Szovjetunióban. „MOZIJEGYEKET NEM RAGASZTGATUN Munkás és mérnök egy brigádban 0 Bán János: „Szigorúan ítéljük meg egymást...” szab ki a DÁV. Ez a készülék a Zalka brigád újítása. Az éjszakai világítást négy nagy munkahelyen szabályozták, szintén újítással. Ezzel is energiaköltséget takarítottak meg. Szintén a költségeket csökkentették a hegesztődlnamók üresjáratának kiküszöbölésével. Erre a célra ugyancsak újítást készítettek. Megtudtam a Zalka Máté brigádról, hogy szívesen segít a vállalat kebelén kívül is ott, ahol szaktudására szükség van, s ahol szűkében vannak a forintnak. Többek között három tanyai Iskola villamosításánál végeztek jelentős munkát. Az elmúlt hetekben Tlszaalpáron dolgoztak egy átalakítással nyert óvoda villamos szerelésén. Munkájukért a helyi tanács, köszönő levelet küldött a vállalatnak. / — Ki hogyan érzi: mi a fizetsége a. szabad Időben végzett önzetlen munkáért? — kérdezem a brigád jelenlevő tagjaitól. — Máskor, ahányan vagyunk, annyifelé ^dolgozunk. A társadalmi munkára összejövünk. Jó az az érzés, amely eltölti az embert, amikor közös akaratból; a munkát testvériesen elosztva, segítünk valahol. Jó dolog adni másoknak — vallja a brigád vezetője, Bán János. • Szondy György: .....összhang v an köztünk.” — Nekeni két fiam van, az egyik óvodás, a másik bölcsődéé — mondja Takács József. — Nagyon rosszul esett, amikor az első alkalommal hely hiányában visszautasították a fölvételi kérelmünket. Alpárra azért mentem szívesen segíteni, mert arra gondoltam, hogy az ottani fiatal házasoknak milyen jól jön majd, ha el «tudják helyezni a gyerekeiket az új óvodában. A brigád nevében kijelenthetem, hogy bárhová szívesen elmegyünk társadalmi munkára, ha hívnak bennünket. — Mozijegyek ragasztásával a brigádnaplóba, meg effélékkel nem bíbelődünk, és egyáltalán, a formalizmus Idegen tőlünk — kapcsolódik be Adácsi József műszerész, aki az Idén technikusi vizsgát tesz. — A vállalati feladatok elvégzésén kívül csak az olyan brigádtetteket tartjuk feljegyzésre méltónak, amelyekkel valahol egy bajbajutott családon, vagy egy még nagyobb közösségen segítünk. És ha ez a segítség áldozatot Is kívánt tőlünk... A pihenőidő a végét járja, a Zalka brigád tagjait várja a munka. De ennél többet aligha tudhatnék meg a munkásokból és tpérnökökből álló közösségről, akár estéiig is. A. Tóth Sáhdor — Ha egy munkás, aki az élet iskolájában már felsőtagozatos, Így szól első munkahelyén^ az Ifjú mérnökhöz: Te csávó, gyere már ide! — hogyan kell viselkedni, mit kell akkor válaszolni? Sajnos, ez a kérdés a főiskolai államvizsga egyetlen tételében sem szerepelt. Így aztán Szondy Györgyöt annyira váratlanul érte a közvetlenség, hogy — res- telll, de ami megtörtént, az megtörtént — nagyon bután reagált. „Nem vagyok csávó, erősáramú üzemmérnök vagyok!” — ezt felelte Bán Jánosnak, kikérő hangnemben. Nem érzékelte, hogy megtiszteltetésben részesült, amikor a Zalka Máté szocialista brigád vezetője a kis közösség ugrató- évődő nyelvén fordult hozzá is, a jövevényhez. Nem sejtette, hogy bár a brigádnévsorba már előbb beírták, valójában ez a csávó megszólítás szentesítette fölvételét Mert Ilyen komázó titulus csak barátnak, közeli munkatársnak dukál a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnak ebben a villamos kollektívájában. Két esztendeje történt az eset, melynek szereplői most egymás mellett ülnek itt, a BÁCSEP új munkásszállójának előcsarnokában. Nemcsak ők ketten, hanem rajtuk kívül még hárman a brigádból. Szereplői voltak a történteknek a többiek is, hiszen ők segítették a héttagú kollektívát mozgató áramkört eme rövidzárlat után helyreállítani. — A belső ügyeinket a főnökök bevonása nélkül, magunk rendezzük — szögezi le mintegy alapelvként Takács József villanyszerelő, a brigádvezető helyettese. — A Jani bácsi meg a Gyuri esetéről sem szóltunk senkinek. Helyette összeültünk egy délután. Tisztáztuk, hogy gyakorlati szakemberek és elméletileg magasabban képzett mérnökök, egymásra vagyunk utalva a munkában. Ezért senkinek sincs mire felvágni. Elmondtuk Gyurinak azt is, hogy nálunk senki A termelést segítik Beszélgetés dr, Szegedi Sándorral a szölőnemesitésről A kedvező adottságokat kihasználva fejlesszük a kertészeti ágazatokat. A zöldség- és gyümölcstermelésben kiegyensúlyozott hazai ellátás és a gazdaságos export fokozása a feladat. Gyorsítsuk meg, tegyük folyamatossá a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítéseket, illetve -rekonstrukciókat. Szervezett támogatást kell nyújtani a háztáji és kisegítő gazdaságoknak, elöregedett gyümölcsöseik és szőlőik újratelepítéséhez. Mindez a Magyar Szocialista Munkáspárt március 15-i határozatában olvasható. sem sértődik meg, ha úrnak, vagy éppen csávónak szólítja a másik. Az ilyesmi a jó hangulattal jár együtt. Megértettük egymást, és azóta összetartás uralkodik köztünk. Szondy György elektromos megbízott hozzáteszi: — Így igaz. Az elképzeléseiket ismertetjük egymással, s ha például én elméletben kigondolok valamit, akkor megkérdezem a gyakorlatban jártas munkatársaimtól, hogy mit szólnak hozzá. Egyéb tekintetben is összhang van köztünk. — Fegyelemre nevelt bennünket a szakmánk, a munkában sosem lazíthatunk, mert az a magunk vagy a társunk életébe kerülhetne — szólal meg Bán János brigádvezető. — Ezért szigorúan ítéljük meg egymást emberi és szakmai téren egyaránt. Harag, sértődés köztünk nem lehet A Zalka brigád tagjaival üldögélve, az őszinte beszédet {hallgatva nehezemre esik elképzelni, hogy éz a kollektíva viszálykodásra is képes. — Viták vannak köztünk, szakmai összecsapások, mert olykor makacsul ragaszkodunk a saját álláspontunkhoz, de ez mindig a közös munkánk minőségét javítja — mondja Bagó Zoltán elektromos megbízott a brigád másik üzemmérnök tagja. A „viszálykodásról” említést tett Papp Ferenc, a BÁCSÉP főenergetikusa is, akivel korábban a kis kollektíváról beszélgettünk. Az egészséges mértékű versengést helyénvalónak találja a legközelebbi munkatársak között is. Ügy látom, hogy az irányítása alatt álló gárda összeszokottsága és Intelligenciája „elbírja” ezt Az ideális munkás a korszerű 0 Takács József: „Bárhová szí• Bagó Zoltán: ......a közös vesen elmegyünk társadalmi munkánk minőségét javltja.” munkára...” elméleti ismereteket magas színvonalon, alkotó módon tudja alkalmazni a mindennapi gyakorlatban. Eszembe jutott ez a definíció-szerűség, amikor Papp Ferenc, a Bán Jánosék múlt évi munkájáról tájékoztatott: — Tavaly majdnem négymillió forint energiaköltséget takarított meg a vállalatunk, és ebben nagy érdemel vannak a szakmunkásokból és mérnökökből álló brigádnak. A kiválóan elvégzett sokféle feladatuk közül kiemelném, hogy műszeres vizsgálatokkal fölmérték az építőipari gépek energiafogyasztását Kiskunfélegyházán, a tmk-üzemben fázisjavító kondenzátortelepet szereltek be. Itt, Kecskeméten, a rákóczlvárosl telepünkön teljesítménybehatároló készüléket helyeztek üzembe. Ezzel megakadályozták, hogy a vállalat a fogyasztási csúcsidőszakban túllépje a számára engedélyezett áram- fogyasztást, amiért büntetést 0 Adácsi József: .....az olyan b rigádtetteket tartjuk feljegyzésre méltónak...” (Tóth Sándor felvételei) A termelő és feldolgozó üzemek. a kutatóintézetek összefogására vau szükség ahhoz, hogy a szőlőtelepítési program Bács- Kiskun megyében is megvalósulhasson. A tervidőszak végéig ugyanis mintegy hatezer hektár, 19U2-lg pedig tízezer hektár üzemi ültetvény telepítésére vállalkoztak a megye gazdaságai. A munka elkezdődött és ebben sok tennivaló hárul az alig több, ■mint egy éve Kecskemétre költözött Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetre is. Feladatuk a fajtanemesítés, a tápanyag-gazdálkodás, az öntözés, a gépi művelés, a növényvédelem és a borászat legújabb módszereinek elterjesztése. A harmadik rekonstrukció korszaka Dr. Szegedi Sándorral, az intézet igazgatóhelyettesével a mező- gazdasági tudományok kandidátusával a soronlevő tennivalókról beszélgettünk. — A mostani szőlőtelepítéseket méltán nevezhetjük a harmadik rekonstrukciónak. Az elsőre a fl- loxéravész után került sor, a következőre a felszabadulás után. A jelenlegi abban különbözik az első kettőtől, hogy Jobban előkészített, szakmailag megalapozottabb, üteme kiegyenlítettebb. Minden eddigi telepítésnél nagyobb hangsúlyt kap most a termésbiztonság, ennélfogva a telepítések helyének kijelölése, a fagytűrő és a betegségeknek ellenálló fajták megválasztása. A tervidőszak végéig telepített ültetvényeknek több, mint tíz százalékát már a Szőlészet) és Bo* rászatl Kutató Intézet, a Kertészeti Egyetem új fajtái, klonjal adják. A szakemberek körében 'közismert: a fajtakérdés elválaszthatatlan az alföldi borvidéktől, mondhatnám úgy is, hogy. az ökológiai, a megye környezeti adottságainak figyelembevétele nélkül nem lehet sikeres termelés. A növény optimális vízigénye 600— 700 milliméter évente, s a vidék átlagos csapadékmennyisége álig é:i el az 560 millimétert. PótlúVálaszték százharminc fajtából 0 Az intézetbe gyakran látogatnak hazai és külföldi szakemberek. Szegedi Sándor a nemesítés eredményét mutatja az egyik kísérleti parcellán. mésblztonságot, az ágazat jövedelmezőségét, de legjobban a csepegtető vízpótlás váltotta be a reményeket. ni. A kutatók örök témája a fajtafenntartó nemesítés. Összetett feladat a növényegészségügyi szelekció elvégzése, a fajták biolóA nagy elődök nyomán folytatni a munkát sát meghálálják az ültetvények. Termésnövelő hatása mellett a tőkék életkorának meghosszabbodását, teherbírását fokozza a kiegyensúlyozott vízellátás. A meleg homoktalajon a 100— 150 mázsás hektáronkénti termésátlag szükségessé teszi a csapadék pótlását. Erre négyféle öntözési módszert dolgoztunk ki. A csepegtető, az altalaj-, az esőz- tető és a barázdás öntözési módok között válogathatnak a termelőüzemek. Valamennyi növeli a terFontos, hogy a szaktanácsadást is végző tudományos intézet a saját alkotótevékenységét kiegészítse mindazzal, ami a világ szőlő- és bortermelésében új és hasznos, s alkalmazza a hazai viszonyokra, továbbítsa mint kipróbált, biztos eredményt adó módszert a mezőgazdasági üzemeknek. — A világ szőlőtermesztői kétezer, mi százharminc fajta közül válogathatjuk ki a környezeti és a közgazdasági tényezőknek legmegfelelőbb egyedeket, A választási lehetőség tehát adott, de hogy az üzemek valóban a számukra legmegfelelőbb szőlőt termeszthessék, még sokat kell tenMathlász János, a kiváló nemesítő több szőlőfajtát hagyott hátra. Sok közülük ma is a legkiválóbbak közé tartozik. Mathlász munkásságának volt folytatója Kocsis Pál. A nagy elődök munkájának ma Is vannak folytatói. — Törekvésünk, hogy az ed- diegleknél korábban érő szőlőfajtákat adjunk a termelőknek. Óriási előny származna abból, ha gial potenciáljának fenntartása. Célunk a korszerű, nagyüzemi agrotechnikai követelményeknek megfelelő, bő termést adó szőlő előállítása. Ezt a munkát a katona- és mlklóstelepl, az egri. és a badacsonyi állomásokon mintegy 55 kutató végzi. Laklteleken az új fajták elszaporítása a feladatunk, de tervezzük egy oltvány- modellüzem létrehozását Is. a szüret Idejét széthúzhatnánk. Ez nemcsak a gazdaságok üzemszervezését könnyítené meg, hanem csökkentené a gazdasági veszteséget is. Nagy fantáziát látok abban az elképzelésben is, hogy csemegeszőlőnkkel már augusztusban, szeptemberben megjelenjünk a külpiacon — mondotta befejezésül dr. Szegedi Sándor, Béna Zoltán
