Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-05 / 104. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. május S. A MEGYEI PARTÉRTEKEZLET ŐTA TÖRTÉNT Az 1075. februárjában tartott megyei pártértekezleten felszólalt Galicz József, a tataházi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke. A bajai járás mezőgazdasági szövetkezeteinek eredményeiről és gondjairól szólva ismertette saját gazdálkodási tapasztalataikat is. Változások Tataházán • Vegyszeres gyomirtás a gabonaföldön. Több mint 1800 hektáron vetettek búzát. Tavaly 48 mázsa volt a hektáronkénti átlag. (Méhesl Éva felvételei.) • Fürdő és öltöző az egyik majorközpontban. Gyorsult a fejlődés A pártélet e fontos eseménye óta sok minden történt. Nemrég a szövetkezet elnökével erről beszélgetve sorra vettük az elmúlt három esztendő változásait. — Közvetlenül a pártértekezlet után egyesültünk a mátételki Győzelem TermelőszövetkezetteL Területünk meghaladja a 4600 hektárt, a taglétszám pedig 1100 felett van. Az egyesülés szükségességét bizonyltja, hogy azóta gyorsult a gazdálkodás fejlődése. 1974-ben a két termelőszövetkezet termelési értéke 85 millió forint volt, egy évvel később már 95 millió, tavaly pedig csaknem 131 millió. Az ehnúlt esztendőben 12 százalékkal növeltük a termelést. Az idén 6—7 százalékkal szeretnénk. Bízunk benne, hogy sikerül teljesíteni .terveinket, hiszen számos tartalék van a gazdálkodásban, amelyek feltárásával gyorsabban előbbre tudunk jutni. Nálunk nagy jelentősége van például a szocialista versenymozgalomnak. Tavaly 20 kollektíva, 245 taggal vett részt a vetélkedésben. Több mint kétmillió forint értékű vállalást tettek, amelyet '4 százalékkal túlteljesítettek. Az idén 21 szocialista brigád versenyez 270 taggal, vállalásuk megközelíti a kétmillió forintot. Hat brigád csatlakozott a Társadalom az öregekért mozgalomhoz, egynapi keresetüket ajánlották fel Igényesebbé váltak Galicz József a pártértekezleten elhangzott felszólalásában többek között hangoztatta: — A ma szövetkezeti parasztja már nem akar úgy élni, mint a 25 évvel, vagy akár a 15 évvel ezelőtti mezőgazdasági dolgozó. Igényesebbé vált önmaga és a szövetkezete iránt Mind több azoknak a száma, akik elvégzik a nyolc osztályt hogy ezzel lehetőség nyíljon számukra valamilyen , szakmunkás-képesítés megszerzésére. Dolgozóink érzik, hogy a technika fejlődése mind nagyobb követelményeket támaszt. Ml is segítségükre vagyunk azzal, hogy szakágazatoknak megfelelően házi tanfolyamokon is képezzük őket ■1975 óta a tagok közül tizennégyen végezték el a nyolc általánost többen a középiskolát. Jelenleg mintegy 140 szakmunkásuk van, akik időnként továbbképzésen vesznek részt. Ezeken a tanfolyamokon megismerkednek e bevezetésre kerülő új technológiákkal — Azt is meg kell jegyeznem, hogy három év alatt nyolc egyetemet főiskolát végzett fiatal került el tőlünk magasabb beosztásba. Erre szokták mondani, hogy az egyik szemünk sir, a másik meg nevet, örülünk, hogy sikerült jobb pozícióba, kerülniük, nekünk viszont hiányzanak —teszi hozzá az elnök. ' Szerepelt a felszólalásban az is, hogy nem kis gondot okoz a vezetésnek a megfelelő munkakörülmények megteremtése. —Tagságunk nagyobb része ma máraz új, korszerű majorközpontokban, szakosított telepeken kíván dolgozni —, hangoztatta akkor a szövetkezet elnöke —, ami arra késztet bennünket, hogy anyagi forrásainkat a korszerűsítésekre, a munkakörülmények javítására fordítsuk. — Ez eléggé összetett feladat — mondja jelenlegi beszélgetésünk során az elnök. < — Sok minden ide tartozik: épületek korszerűsítése, utak építése, gépesítése, szociális létesítmények. Gépekre például három év alatt 23 és fél millió forintot költöttünk. Az Idén is több mint 4 millió forintot szánunk. Az üzemi étkeztetés 50 ezer forintba kerül Megegyeztünk a helyi fogyasztási szövetkezettel hogy üzemikonyha-bővítésre 300 ezer forintot ruházunk be. Segítség a községnek iEmlékeztetem a felszólalás másik megállapítására, amely mindezekkel összefügg. Arról van szó, hogy a szövetkezetek nem zárkózhatnak el községük gyorsabb ütemű fejlesztésétől sem. Nem közömbös számukra, hogy milyen a művelődési, a szórakozási lehetőség. Éppen ezért anyagiakkal, társadalmi munkával segítik a helyi tanácsot Hozzájárulnak a könyvtár fejlesztéséhez, a művelődési ház fenntartásához, a sportmozgalom költségeihez, és Így tovább. — Valóban így van — állítja az elnök. — Az idei költségvetésünkben például 65 ezer forintot szánunk a községi közművelődés segítésére, ugyanekkora összeget a Balaton menti úttörőüdülő építésére. Külön is segítjük a kultúrotthont, a könyvtár fenntartását, bővítését. A sportkört 17 ezer forinttal támogatjuk. Tovább lehetne sorolni, hogy mennyi segítségét adunk még. Hozzájárulunk az óvoda fenntartási költségeihez is. Gondoskodás az idősekről Hozzászólásában említést tett az elnök a munkában megöregedett tagokról a nyugdíjasokról járadékosokról Ezek száma ma már megközelíti a tataházi Petőfi Termelőszövetkezetben is a tagságnak csaknem felét. Ezek az emberek erejükhöz mérten, a gazdaság igényeinek megfelelően, ha időszakosan is, de részt vesznek a munkában. — Mi is, ugyanúgy, mint a többi szövetkezetek, segítjük őket Egyrészt a háztáji megművelésében, másrészt termény juttatásával de készpénzt is adunk. Az ilyen segítség értéke meghaladja Idei költségvetésünkben a 300 ezer forintot. Természetesen a szövetkezet által nyújtott támogatás függ anyagi helyzetünktől is. Nyugdíjasainknak és járadékosainknak juttatott kiegészítés mértékét a lehetőségeinkhez képest tudjuk csak növelni. A beszélgetésből kitűnt, hogy a megyei pártértekezlet óta sokat lépett előre a tataházi Petőfi Termelőszövetkezet. A gazdálkodás fejlődésével együttvál- tozások történtek az emberek gondolkodásában, életkörülményeiben is. B K. S. Vigyáznak-e rájuk? Vigyáznak-e magukra? A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Illetékeseinek közös elhatározásaként figyelemre méltó akció történt április 14- én. E nap délután 16 órától másnap reggel 4 óráig a megye 30 üzemében végeztek munkavédelmi ellenőrzést az SZMT munkavédelmi felügyelői, s velük az illetékes titkár. Az ellenőrzés — Baja és környéke kivételével — az egész megyét átfogta. A felügyelők négy útvonalon tevékenykedve vették sorra az üzemeket, ahová előzetes bejelentés nélkül érkeztek. A cél annak kitapasztalása volt, vajon vigyáznak-e magukra az emberek, illetve vigyáznak-e rájuk munkahelyükön olyan műszakidőben is, amikor — úgymond — nincsenek szem előtt? Ügy értve ezt, hogy a szokásos, azaz terv szerint folyó ellenőrzéseken túl — ilyen váratlan időpontban Is nézzenek utána a felügyelők a munkavédelmi előírások, szabályok érvényesülésének. Olyan intenziv-e a munka- és balesetvédelem, olyan éber-e a figyelem az emberek egészségéért, testi épségéért, a munkakörülmények, -feltételeik lelkiismeretes biztosításáért, mint nappali műszakban. Természetesen előre megállapított vizsgálati szempontok szerint dolgoztak a munkavédelmi felügyelők. Azokat külön felsorolás nélkül megismerhetik az olvasók az ellenőrzések során észlelt tapasztalatok összegezéséből. Belépés az üzembe Kezdjük mindjárt az üzembelépés körülményeivel. A portások idős emberek — nők is vannak köztük. Általában megkövetelték a bemenetel jogosságának igazolását, céljának közlését. Volt azért kivétel Is: Szabadszálláson a FÉKON-nál, Kecskeméten a házgyárnál, nyomdánál, Kiskun- majsán a MEZÖGÉP-nél, Solt- vadkerten a MEDICOR-nál. Míg egyfelől megnyugtató, hogy azzal tisztában vannak, mik a teendőik rendkívüli események bekövetkezésekor, s kiket kötelesek értesíteni, — az már kevésbé, hogy nem tudtak pontos felvilágosítást adni az üzemben tartózkodók létszámáról. A benn tartózkodó vezetőket azonban meg tudták nevezni. Az is pozitívum, hogy az elsősegélynyújtási lehetőség jórészt megvan, — több helyütt azonban hiányos. A felkészítésük szintén. A munkahelyen Nézzünk körül a munkahelyeken. A termelést folytató területek nagy részén volt felelős vezető. Kivéve Kecskeméten, Kiskőrösön az XGV-t; Kiskunhalason a Baromfifeldolgozó Vállalat gyáregységénél, s Kecskeméten a Petőfi Nyomdánál — ■A jelen volt vezető beosztású dolgozók tisztában voltak intézkedési kötelezettségeikkel — adott helyzetre — és többnyire a jogkörük is megvan. Az emberek is tudják, ki a felelős vezető. A vezetők pedig létszám szerint is tájékozottak az irányításuk alá tartozókról. Nem Így a Kiskunhalasi Kötöttárugyárban. — A munkahelyi elsősegélynyújtók kijelölésével, kiképzésükkel több helyen adósak. Az elsősegély- nyújtó dobozok sok helyütt hiányosak, gondozatlanok, s a FÉ- KON kalocsai gyárában nincs is. Különösen elrettentő példa: az IGV kecskeméti gyárának portáján a mentőszekrényben egymás mellett volt benzin, lekvár, pa- rafilnolaj, hypo. Vezetők A délutáni és éjszakai órákban gyakoribb, több helyen kizáróla- gos a gazdasági vezetők ellenőrzése. Nem mondható ez el a szakszervezeti vezetők némelyikére, akik ritkán látogatnak be ellenőrzésre. Helyénvaló lenne mindenütt követni etéren a kalocsai FÉKON, a halasi Papíripari és Baromfifeldolgozó Vállalat, a szarik! földgázüzem, s a kecskeméti IGV 8zb-titkárainak példáját. — Munkavédelmi őröket helyenként találtak a látogatók, Munkakörülmények Ami pedig a munkakörülményeket illeti: — A munkahelyek világítását többnyire kielégítőnek találták. Rossz a világítás a Fémmunkás kiskunhalasi gyárában, a Petőfi Nyomda újságelő- állító gépsoránál a FÉKON szabadszállási egységében. — A fűtés nagyrészt ugyancsak megfelelő. Kivétel ez alól a Kiskunhalasi ‘ Fémmunkás fúróműhelye és annak szociális helyiségei. — Általában rend és tisztaság van az üzemekben Rendetlenséggel', zsúfoltsággal találkoztak a felügyelők a szabadszállási FEKON-nál, a Petőfi Nyomda udvarán (Itt fedetlen csatornára is akadtak), a Halasi Fémmunkás fúróműhe- lyében, a VBKM VÁV gyárában. — A második, harmadik műszakban megoldatlan a szervezett étkezési lehetőség, az étel tárolása, melegítése. Büfé a második műszak legelején „Üzemel” néhány vállalatnál. A TEMA- FORG kunszentmlklósi gyárában ezt az igényt jól kielégítik, — Hűtőszekrényről — a kalocsai FÉKON, s a kiskőrösi IGV kivételével — gondoskodtak. — Észrevételezték a dolgozók, hogy szódavízzel — védőitallal — való ellátásuk esetenként, különösen nyáron, akadozik. — Jó tapasztalat, hogy a beépített védőberendezéseket rendszeresebben vizsgálják és az emberek is fokozottabban megkövetelik az üzembiztonságot. Az egyéni védőfelszerelések, -eszközök pótlása a délutáni és éjszakai műszakra megtörténik. A védőkesztyűk minőségére panaszkodnak. Fegyelem és „egyéb” Milyen a munkahelyi fegyelem? A munkahelyről való kilépést nyilvántartják, ellenőrzik. Nem ‘kellő a munkakezdés és befejezés ellenőrzése a Ganz-MÁ- VAG kiskunhallasd gyárában. Az ellenőrző naplók zömmel rendelkezésre ‘álltak. — Ittas állapotban egy személyt .találtak; a házgyár vagyonőrét ismételten távolította eil a művezető. No és az „egyéb észrevételek” sem érdektelenek. A Petőfi Nyomdában a kazánfűtő és két gépkezelő aludt. A Fűszerpaprika-ipari V. kiskőrösi telepén nem sokkal a felügyelő helyszínre érkezése előtt történt üzemi baleset. Bekövetkeztében szabálytalan munka is közrejátszott. Az előállott veszélyhelyzet megszüntetésére — áramkimaradás, ill. áramütés megelőzésére — a felügyelő Intézkedett. — A MEZŐGÉP tolskunmajsai gyáregységében életveszélyes elektromos berendezés üzemeltetését szüntette meg a felügyelő. j Észrevételeiket, megfigyeléseiket, tapasztalataikat nyomban visszaérkezésük után összegezték, a munkavédelmi felügyelők. Azokról' ezekben a napokban kapják meg az írásos „visszajelzést” áz érintett 30 üzem gazda- |J sági vezetői, akiket a náluk szükséges intézkedések megtételére is felhívnak. Princz László SZMT. titkár elmondotta, hogy hasonló éjszakai ellenőrzésre a jövőbeni» sor kerül — ismételten és tovább szélesítve az akciót. T. I. A könnyűszerkezetek szilárdsági vizsgálata A Budapesti Műszaki Egyetem acélszerkezetek tanszékén laboratóriumi vizsgálatokat végeznek a könnyűszerkezetes építési kormányprogram jegyében. Tizennégy, különböző típusú csarnok egy-egy acél keretszerkezetét különleges berendezésékkel „vallatják”. Az országban egyedülálló mérőberendezés a hó- és szélnyomás hatásán kívül a csarnok többi tartóelemének a merevségre gyakorolt befolyását Is vizsgálja és értékeli. A nagyszabású méréssorozat célja, olyan méretezési eljárás kidolgozása, amelynek alkalmazásával a könnyűszerkezetes csarnokok kevesebb acél felhasználásával építhetők fel. (MTI-fotó: Csikós Gábor felvétele — KS) Kisgazdaságok a statisztika tükrében BESZÉDES SZÁMOK A mezőgazdasági nagyüzemek mellett igen jelentős a kisgazdaságok termelése. 1972-ben az általános összeírás során a megyében 139 ezer kisgazdaságot vettek számba. Ezekben a mezőgazdasági földterület 18 százalékát hasznosították. A kisgazdaságok több mint kétharmadát — 93 ezret — a szövetkezeti szektorhoz szervesen kapcsolódó háztájik és a szakszövetkezeti tagok gazdaságai képezték. Ezek sokféle segítséget kaptak és kapnak a közöstől. Amellett, hogy a kisgazdaságok a megye földterületének viszonylag jelentős részét hasznosítják, egyes növényféleségekből — szőlőből, gyümölcs- és zöldségfélékből — a termésmennyiség számottevő hányadát állítják elő, szükségességük főként az állattenyésztésben és az állati termékek termelésében jelentkezik. Az állattenyésztés részaránya 1976- ban 53 százalék volt. Fontos tényezők A kisüzemi állatállomány nagyságát több tényező befolyásolja. Ezek: az állóeszköz-ellátottság és ' a férőhely kihasználása, a rendelkezésre álló munkaerő, a földterület és a takarmánybázis, a gazdaságossági, jövedelmezőségi tényezők és az értékesítési lehetőségeik. Az 1977. december 31-1 teljeskörű összeíráskor ebben a szektorban 129 ezer állattartót írtak össze a megyében. Ez a szám az országosnak 8 százalékát teszi ki. 1976. január 1-től a vágómarha és a tej felvásárlási árának emelése fokozta a kisárutermelést is. 1977 végén a szarvasmarha-állomány 4—6 százalékkal volt több az 1975. és 1976. évinél. A termelési kedv további emelkedésére utaló jelenség, hogy az előha- sl üszők száma két év alatt 46 százalékkal nőtt. A központi intézkedések hatására a sertésállomány is emelkedett. Tavaly év végén 106 ezer darabbal, vagyis 25 százalékkal felülmúlta az 1975. évit. Jelentősen emelkedett a juh, 27 százalékkal, a baromfi 9 százalékkal a házinyúl 6 százalékkal valamint a méhcsaládok száma 7 százalékkal. Ha a kisüzemek állattartását gazdaságtípusonként vizsgáljuk, nagy eltéréseket tapasztalunk. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek háztáji gazdaságai képezik a kisüzemi állattartás bázisát Itt található e szektor szarvasmarha-állományának 47, a sertés, a juh és baromfi 43 százaléka. Az országoshoz hasonlóan Az állatot tartó gazdaságok száma — az 1972., 1975. és az 1977. évi számlálás alapján — az országoshoz hasonlóan a megyében is csökkenő irányzatot mutat A szarvasmarhát ezen belül a tehenet tartók száma a legutóbbi két év alatt 180(Kzat lett' kevesebb a megyében. Az állomány viszont növekedett ami azt jelenti, hogy egy-egy gazdaság több jószágot tart — az ösztönző intézkedések hatására —, mint azelőtt. A kisüzemek többségében tartanak baromfit, 60 százalékában sertést, szarvasmarhát viszont csak 13 százalékában. Érdekes, hogy a szarvasmarha- és a baromfitartás aránya az országos^ sál egyező, a sertéstartás viszont nagyobb mértékű, de elmarad Békés és Csongrád megye mögött. A kisüzemi állattartás jelentősége megyén belül területenként is különböző. A megye déli részén, a Bácskában régi időre visszanyúló hagyománya van az állattenyésztésnek, ahol 'ma is kiemelkedő például a sertéstartás. Takarmánygondok Az állatállományt nem csupán a saját takarmány termő terület tartja el, bár az abraktaka rmá - nyok termelése jelentős. A szükséges takarmánymennyiséget inkább vásárlással szerzik be, ezt azonban az állattartók általában gazdaságtalannak tartják. A rendelkezésre álló szántóterület nagy részét kukoricatermesztéssel hasznosítják. A tengeri vetésterületének mintegy harmada a kisüzemekhez tartozott 1977-ben is. A termesztési technológia korszerűsödése, a nagyobb termőképességű fajták bevonása, a takarmánybázis jelentős növelését teszi lehetővé. A klsüzeímek tömegtakarmány- termelése nem fedezi a szükségletüket. Ez utóbbi egy részét a kukoricaszár és a takarmányszalma adja, másik részét a rét és a legelő. Ezek fűhozama általában elég alacsony. Emiatt az állatoknak csupán legeltetéssel történő eltartása a tavaszi-nyári hónapokban sem megoldott, gondot okoz a viszonylag - nagy tömegű takarmány rendszeres utánpótlása, szállítása. A kisüzemekben tartható állat- állomány nagyságát meghatározza a rendelkezésre álló férőhely. Ma' is jellemző a sok kihasználatlan istálló. Közelitő számításaink szerint a kisüzemi szarvasmarha-állományt mintegy kétszeresére lehetne növelni az Istállók kihasználásával A kisüzemi állattartás ma is többnyire kézi munkaerő alkalmazásával történik, halbár ebben a szektorban is igénylik' a termelés bizonyos fokú gépesítését Ehhez segítséget kapnak a kistermelők, többek között másfél milliárd forint értékű eszköz és kisgép kerül az V. ötéves terv időszakában forgalomba. Dr. Nagy Lajosné, a KSH közgazdásza
