Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-05 / 104. szám
IBIS. május S. • ' PETŐFI NÉPE • I SZÉCHENYI DEDIKÁCIÓJA EGY EFFENDINEK — MAGYARORSZÁG KÉZZEL ÍRT HISTÓRIÁJA FÉLEZER TÉRKÉP, KÉTSZÁZNÁL TÖBB KÉZIRAT A Szilády Áron Gimnázium kincsei A több mint három évszázados, gazdag múltra visszatekintő kiskunhalasi gimnázium többek között arról nevezetes, hogy az öreg falak között élénk kulturális tevékenység folyik. Ebben az intézményben a nevelők munkája nem merül ki az órákon való tanításban; fáradoznak többek között az irodalom „Zrínyi Miklós halála évében” A csendes szavú, lassú mozgású, és jó kedélyű tanárkönyvtáros, Láng Mátyás igy kezdi a beszélgetést: — Ami iljt látható, az mind-mind á nagy névadónknak, a tudós Szilády Áronnak köszönhető. Hátha még minden megmaradt volna! De Így is: ez a húszezer kötet az egyéb értékes forrásokkal, dokumentumokkal égyUtt nagyszerű ! Érdemes közelebbről is megnézni. Azután két idézetre hívja tel a figyelmet. Az egyik bekeretezve, látható.: és a művészet megszerettetésén is. S mindebben nem kis szerepe van a rangos intézmény —- az egykori „kis latin oskola” — gazdag tartalmú, párját ritkitó könyvtárának, amelynek irányítását évtizedek óta Láng Mátyás tanár végzi sok-sok szeretettel, s nem kevés fáradsággal. rában meghalt. Ausztriai Máriától és V. Károly császárnak és Ferdinándnak testvérétől gyermekei nem maradván, Zápolya János, eddig erdélyi vajda Wer- bővzi István élőiülése alatt tartott gyűlésbe magát királynak tette." Érdekes az a dedikácló is, amelyet Széchenyi István irt a Hitel cimű művének egyik példányába: „Nagys. ezredes Nuori Ej jen- dinek legmélyebb tiszteletének jeléül." Amikor ezt látja, igy szól Láng Mátyás: — Annak Idején Szilády Áron egy egész antikváriumot Vásárolt Konstantinápolyban. Azok közt volt ez a könyv Is. Naponta van kölcsönzés 9 Olvasgató diákok a tágas, szép könyvtárban. a falon „I. Lipót uralkodása idején, amikor a török hódoltság legnagyobb kiterjedését érte el hazánkban, a hadvezér és költő: Zrínyi Miklós halála évében, 1664-ben született gimnáziumunk őse, mint a Debreceni Református Kollégium előkészítő alsófokú deákiskolája, azaz partikulája. Könyvtára lf60-ban jött létre. Első iskolamesterének neve: Sem- lyéri János." A másik idézet is sokat elárul a könyvtár gazdag múltjából. Az alábbi sorokat az intézmény kéziratos történetéből jegyeztük ki: „1944. október 23-án, városunk felszabadulása útján a Dicsőséges Vörös Hadsereg iskolánk épületét átmenetileg kórház céljára vette igénybe. Ekkor a parancsnokság az épület földszinti balszárnyát, amelyet a nagy értékű könyvtár foglalt el, elfalaztatta, a könyvtár tökéletes épségben tartása érdekében." „Verbőczi elölülése alatt” A szép könyvek, a művészi kivitelezésű nyomdatermékek kedvelői Itt aztán kigyönyörködhe- tik magukat. Ami a szemnek, szellemnek ingere: van látnivaló a falak mentén felmagasodó, üveg alatti szekrényekben, s a sok-sok ezer könyv, folyóirat, bekötött kézirat, féltve őrzött régi térkép, számos oklevél, értékes történeti, művelődéstörténeti forrásanyagok fűlött az „éber őrök”: az egykori híres-neves, tekintélyes tanárok festett portréi láthatók. Thúry József nyelvész, Gyárfás István történész, Dékáni Árpád iparművész néz le ránk a magasból. Közben Láng Mátyás előkeres Jó néhány igazi „csemegét”, a klasszika-filológiai, történelmi, természettudományi, geológiai, filozófiai és más művek sokaságából. Van itt négyszáz esztendős holland Ovidius-kiadás; kézzel írt tanulmány Magyarország történetéről (kétszáz éves); 1842-ben kiadott Berzsenyi-kötet; több Dugonics, Petőfi és Csokonai első kiadás stb. Két-, három- és négyszáz . esztendős,, s ennél idősebb kötetek. Az egyik Jénában, a másik Londonban, a harmadik Torinóban látott napvilágot annak idején.. Vagy éppenséggel Párizsban, Athénban. Zsúfoltan, s rendben, íme itt a nagyvilág. Még a kecskeméti Homyik János főműve is a kézbe kívánkozik. Meg az a kétszáznál több >régl térkép, amit itt őriznek. Az említett hazai históriát 1748- ban írták kézzel, méghozzá magyar nyelven, ami ugyancsak nagy szó volt akkor! Beleolvasunk az érdekes forrásanyagba: „Lajosnak, aki 22 esztendős kor A halasi gimnázium könyvtárelhelyezése minden igényt kielégít. A négy helyiség, a berendezés, s az a tény, hogy itt naponta van kölcsönzés, minden délután, éppúgy hozzájárul a sikerhez, az eredményes munkához, mint az önkéntes, lelkes „könyvtárosok”: Csorba Teréz, Dér Zsuzsanna, Magyar Magdolna. ök segítenek Láng Mátyásnak a napi munkában. A „Szlládyban” ötszáznál több diák olvas rendszeresen. Közülük néliánnyal beszéltem. Megtudtam, hogy Rasztik Éva a romantikus müveket kedveli, Gusztos Éva az életrajzokat és Kutasi Klára a verseket. Es igy tovább; az érdeklődési kör ugyancsak tág. Abban az iskolában, aihol a névadó nevét viseli a képzőművészeti galéria Is, s ahol a művészetet, a szépet az átlagosnál többen szeretik, ott a könyv, az olvasás sem idegen a fiatalok előtt. A tudományos értékű müvek természetesen nem forognak közkézen naponta. Ám igazán jó azoknak itt Halason és a környékén. akik mondjuk egyetemi szakdolgozatot, vagy doktori, kandidátusi disszertációt írnak. Hiszen csak a múlt századi pedagógiai témájú könyvek száma — hogy az „öreg” kiadványoknál maradjunk — meghaladja az ötve net. Nem beszélve a más — sokféle — tudományok időtálló, értékes termékeiről. Varga Mihály ■^Kinnti.i’vovu $ • Terhe Dezső, az MSZMP Bács-Klskun megyei Bizottságának titkára nyilatkozik a klspolltlkus Tréfás Ildikónak. (Tóth Sándor felvétele) | • Egy százötven éve* iskolai tankönyv és a kézzel írt magyar történelem. • Láng Mátyáa tanár-könyvtáros a több siáa éves kiadványok között. (Pásztor Zoltán felvitelei.) Le az álszeméremmel! Prűdek vagyunk, no. Vagy hogy magyarul mondjam — túl szemérmesek. Még magyarabbul: á lszemérmetesek. Említsenek tévéhíradót, mutassanak újságcikket, amely teljes mélységében nyúlt volna például illemhelygondjainkhoz. Lesz-e valaha is nyilvános vécének akkora nyilvánossága mi- nálunk, mint mondjuk a Llan- wrtyd Wells-i vizeldének? Hogy micsoda vihar kavarodott az ósdi, két és fél méter magas vasköpennyel övezett illemhely körül! A világsajtó egyenesen Clochemerle II. néven aposztrofálja az angol városkában kirobbant botrányt. (Emlékeznek rá ugye, mi volt az a botrány Clodhemer leben ? A Gabriel Chevalier világhírű regénye alapján készült filmet nemrég a magyar televízióban is viszontláttuk.) Nos, ilyesfajta csetepaté dúl most Llanwrtyd Wells-ben, aihol a nevezetes vizelde pont egy jónevű hotel bejáratával szemben ékeskedik. Mivel pedig új ebédlőteremmel akarják bővíteni a szállót s az étkezőhelyiség ablakai éppen a kommunális létesítmény felé nyílnának, kilátásba helyezték az építmény halálra ítélését Cchh! Ha az olyan könnyen menne! A \ kritikus helyzetben meglepően sok patrónusa támadt a pisoárnak. Ok verik az asztalt & váltig fenyegetőznek, hogy mindenkinek beletörik a foga, aki ki meri kezdeni a vizelde ' létét Fennen hangoztatják, hogy a műemlék jellegű létesítmé- nyecskének az emberi kor végső határáig szolgálnia kell a közösséget Meg hogy ez az angol demokrácia kiköpött szimbóluma. Hiszen fennállása óta rangra, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül adott lehetőséget mindenkinek a megkönnyebbülésre. Egyedüli kritérium a nembeli megkülönböztetés volt 6 éppen ez volt a kapaszkodó, amelynél fogva a helyi lelkész felesége az ellenzék egyik élharcosaként léphetett fel. Párthívei nevében kijelentette, hogy márpedig ők — ha kell — erőszakkal is eltávolítják az építményt. 0 s a környéken lakók nem bírják már egész napon át szemlélni a férfiak ki-be. járását Azonkívül Is — bántja orruk érzékenységét az Illemhelyét körű llengő szag. Ami meg egyenesen hazafiút önérzetüket sérti: egy csomó amerikai turista csak azért keresi fel a városkát hogy klröhögje-vihogja magát s ütre készítse a fotókat a nyilvános intézményről, a ki- és belépőkkel egyetemben. Na és?! — Hahó táznak vissza a vizelde védelmezői, akik évekkel ezelőtt sikerrel szálltak szembe a községtanáccsal, mikor az le akarta bontani az építményt Mi megvetni való van a minden emberre jellemző közszükségleti ténykedés, befejező mozzanatainak látványán? Ha valaki bemegy a hengeres köpeny mögé, nyilván ki is kell onnét jönnie. Az amerikai turisták? Le vannak sajnálva. Mintha akár Carter elnök is ne örült volna már ilyen madárlátta sikerélménynek! Sőt Mao-t is idézik, aki ez ügyben teljes nézet- azonosságot vallott a férfitársadalommal. Parázslik hát a hangulat Llanwrtyd Wells-ben. Olyannyira, hogy a községtanács is tanácstalan. Ha nem megszeppent Azért kérdi bátortalanul: nem lehetne talán átlátszatlan katedrálüveggel ellátni az új ebédlő ablakait? A csata még nem dőlt el. Várjuk a hírügynökségek értesítéseit S addig a plsoár pártfogóinak zászlajáról se kerül le a hamleti kérdés: Lenni; vagy nem lenni? De visszaivelve a mi szégyel- lősködésünkre.., Mernénk mi ekkora feneket keríteni nyilvános illemhelynek? Ezért aztán ne csodálkozzunk, hogy amikor például Kecskeméten immáron a második új nyilvános vécé avatására készítjük a tervet Árpád- városban — aközben a fejünk is fői. Lesz-e a közintézménybe személyzet? Lehet azóta változott a helyzet de legutolsó értesülésünk szerint a széchenyivárosi építmény üzemeltetésénél is munkaerőhiány volt a gond. De könyörgöm, hogy is lehetne másként? Mikor mertünk sajtónyilvánosságot adni e problémának? Pedig ma már nem tagadjuk, hogy néma gyereknek... Ki tudhatja, hány — hivatástudattól fűtött Lllemhelynök jelentkezett volna, ha értesül a város eme problémájáról. Be kell látnunk, ehhez a kérdéshez nem lehet merő szemérmességből kesztyűs kézzel nyúlni. Pláne, hogy mindkét nembeli társadalmait érintő problémáról van szó. Tóth István Nagyszerű munkát vállaltak az idén is a kecskeméti úttörőház Kispolitikus Szakkörének tagjai: felkeresik, megszólaltatják mindazokat, akik megyénk képviseletében a VIT-ek valamelyikén jártak. Ezt a munkájukat a soron következő találkozó tiszteletére vállalták, miután az elmúlt úttörő- évben tizenhat veteránnal való beszélgetésüket rögzítették hang« szalagra. Jelenlegi munkájúkat ezekben a napokban fejezik be összesen tizenöt hajdani küldöttel sikerült kapcsolatot teremteniük. Amikor végigbúvárkodták a hajdani újságok tudósításait, ennél több küldött nevére akadtak. Ez azonban a kutatómunkának csak az egyik része volt. Többen elköltöztek, mások tartósan betegek, vagy éppen külföldön tartózkod-M nak, tanulnak. Megkérték őket, hogy egy számukra alkalmas szerdán (ez a kispolitikusok „napja”) fogadja őket. Az elmúlt napokban — befejezésként — Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára fogadta a pajtásokat, aki két VIT-en vett részt: Bécsben, 1859-ben, és Berlinben 1973-ban. Ez a tény nagyszerű összehasonlítási alapként szolgált: hogyan rendezték meg egy szocialista és hogyan egy másik országban a találkozót? — Az ifjú riporter, Tréfás Ildikó, a szakkör titkára, kérdezett, az Úttörőélet pedig az alábbi értékes gondolatokat rögzítette a beszélgetésből. „Nagyra becsülöm az úttörők munkáját — mondta a megyei pártbizottság titkára — mert magam is dolgoztam az ifjúsági mozgalomban, és tudom, hogy emlékezések, gyűjtésére, adatok rögzítésére milyen kevés az idő. Azután feledésbe mennék pillanatnyilag kevésbé fontosnak ítélt tények. Evek, évtizedek múlva azonban szükséges, fontos lesz mindez! Hasznos, értékes munkát végeznék tehát a kispolitikusok! Részt vettem a 18 ezer küldöttet fogadó VIT-en, Bécsben. Az első találkozó volt, amelyet nem szocialista országban rendezett a DÍVSZ. Jelmondata: Előre a békéért, a békés együttműködésért. Ezt a találkozót különleges gondossággal készítették elő, ezért sikerült az esetleges provokációnak elejét venni. A találkozón részt vevők meglátogattak egy volt koncentrációs tábort... ez valamennyiünknek megrázó élmény volt. A záróakkordként rendezett Béke-menet — szintén felejthetetlen volt. Jól emlékszem a magyarok a Vörös Csepelt énekelték! . Az 1973-an találkozó sókkal kedvezőbb politikai légkörben került sorra. Itt 25 ezer fiatal ismerkedhetett a szocialista Berlinnel, a gondosan megszervezett politikai programokkal. Több párbeszédre is sor került a tőkés és a szocialista országok* fiataljai között. Örömmel mondom —, mi kerültünk ki mindig győztesen! Találkozhattunk Angela Da- vissal, és Valentpina Töréskoréval, aki a találkozó díszvendége volt! Emlékezem a fegyelmezett és vendégszerető német fiatalokra, akik felejthetetlen felvonulásokat, sportműsorokat szerveztek részünkre.” A szakkör befejezte munkáját. A hangszalagokat a megyei pártbizottságon, Illetve a másolatokat az úttörőházban őrzik. Tervezik, hogy feldolgozzák, időrendi sorrendben a találkozók történetét • A kecskeméti járás tizennyolc úttörőcsapatától összesen hatszáz úttörő részesült abban a kitüntetésben, hogy Kerékegyházán részt vehetett az úttörőgárda- zászlóalj avatásán, valamint a névadó ünnepélyen. A nagyközségi sportpályán tartott ünnepségen a vöröanyak- kendős úttörők átvették a Hajma András járási munkásőrzász- lóalj által adományozott zászlót, és felvették a Magyar Tanácsköztársaság kecskeméti mártír tanítójának, Hegedűs Rezsőnek a nevét. A hat századba — munkásőr-, tűzoltó-, egészségőr, honvéd-, lövész- és közlekedési századba — tömörült úttörögárdisták részére a vendéglátók nagyszabású bemutatókat rendeztek, hogy a választott feladatokkal az úttörők még jobban megismerkedjenek. Tudósítóink jelentik Először jelentkezett tudósításával Simon Mátyás Nemesnádudvarról. A csapat szorgalmas krónikásától, Fogj Máriától vette át a megbízatást —, és reméljük hasonló szorgalommal, pontossággal végzi majd el. Háromnapos kiránduláson vettek részt a nemesnádudvari csapat tagjai — szól Matyi levele — Dombóváron. Ellátogattak Pécsre is —, majd visszafelé a csátaljai úttörőkkel mértek össze kézilabda tudásukat. A kirándulás vala- mennylüknek emlékezetes maradi Já kavics Ági Kunfehértóról küldött beszámolót. írásában örömmel számol be arról, hogy náluk rendezték meg a járási néptánc- és a Kazinczy-versenyt. Néptánccsoportjuk az ezüstoklevelet nyerte él, a Kazinczy-versenyen Fodor Margit ezüstoklevelet. Madácsi Erzsi pedig bronzoklevelet szerzett. Gratulálunk! Ildikó egyetlen kérdést tett fél Térbe Dezsőnek: Mit tanácsol azoknak, akik szeretnének eljutni egy találkozóra? — „Dolgozzanak jól, a lehető legjobban. Tanuljanak! Gyűjtsenek pontos, megbízható információkat hazánk életéről, sikereinkről. És nem utolsósorban: tanuljanak nyelveket! Egyetlen találkozód sem lesz minden küldött mellett tolmács —, de aki idegen nyelven, főleg oroszul beszél —, az mindenkivel beszélhet, ismerkedhet!” A nagyon szívélyes beszélgetés végeztével Terbe Dezső egy jókívánsággal búcsúzott: azt kívánta, hogy a kispolitikusok érdemeljék ki, hogy eljussanak egy találkozóra! Tegnap délután a kecskeméti Tóth László úttörőcsapat vezetői, raj- és ifivezetői, a szakkörök Irányitól, a forradalmi bizottság tagjai összevont megbeszélést tartottak. Meghallgatták a beszámolókat az elmúlt időszakban végzett munkáról, az azzal kapcsolatos tapasztalatokról. Megbeszélésük célja volt, hogy az eddig bevált, jónak bizonyult munkamódszereket tovább csiszolják, szükség szerint megváltoztassák. A megbeszélést valamennyien hasznosnak ítélték, az idei úttörőév befejezése, valamint a soron következő feladatok elvégzése szempontjából. * Harmadszor, tehát vélegesen nyerte el a kélebial úttörőcsapat a Sziklai Sándor Határőr Zászlóalj vándorzászlójátl A pontosan végzett murika jutalmaként kapott zászló további munkára ösztönzi a kelebiai úttörő-gárdistákat —, írja levelében Nagy Marianna csapattitkár. Selmecl Katalin Rejtvényfejtöknek Pajtások! Az elmúlt héten közölt rejtvényt sok kisdobos is sikerrel feltette mee — és természetesen sok úttörő Is. A helyes megfejtés: a mesebeli vitéznek a második (a lándzsáié mellőlli ponttól keü Indulni, hogy a sárkánnyal találkozzon! A helyes megteltéit beküldők között könyveket sorsoltunk ki. postáztunk részükre. A nyertesek: Oskolái Györgyi. Helvécia: Kármán László, Jánoshalma. Nagy Judit, Kecskemét: Zsnldercslcs Izabell, Gara; Oláh Ferenc, Ballószög; Posaár Anna, Pálmonostora; UJ. Lomjánszki Mihály, Kiskőrös; Lehr Imre, Duna- pataj; Bán Magdolna. Kecel; Aadó Jutka, Soltszentimre. Figyeljétek az Úttörőéletet, mért hamarosan újból közlünk rejtvényt részetekre.