Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-05 / 104. szám

1978. május 5. • PETŐFI NÉPE • 3

A szovjet sajtó napján

19)2. május 5-én jelent meg a tömegeknek szóló legális munkásújság, a Pravda első száma. A Pravda megjelenése új korszakot nyitott a proletár sajtó történetében.

Az elmúlt hatvan év alatt 9- szeresére nőtt az újságok száma, az összpéldányszám pedig a forradalom előttinek csaknem 60- szorosa. A Szovjetunióban csaknem 8 ezer újság készül, egyszerre összesen 168 millió példányban, s■ a körülbelül 5 ezer folyóirat, vagy műszaki kiadvány egy év alatt több mint 3,8 milliárd példányban kerül ki a nyomdákból. A Pravda egy-egy napon több mint 10 millió példányban kerül az olvasókhoz.

. Az újságok a Szovjetunió népeinek 56, a folyóiratok pedig 44 nyelvén jelennek meg.

A szovjet sajtó fejlődésében közvetlenül az olvasókhoz közelít. A legnagyobb példányszámot a helyi, üzemi, kolhoz-szovhoz, főiskolai, járási és városi sajtó éri' el.

Ezek a lapok különösen jól érzékeltetik a szovjet sajtó jellegét. Naponta beszámolnak a szovjet emberek munkás hétköznapjairól 'és életéről, s egyben nevelői, tanácsadói is. Az üzemi lapokat, a járási és a városi újságokat jórészt munkás és falusi levelezők írják, ezért különösen erőteljesen befolyásolják a helyi ügyek megoldását, intézésük javítását.

A szovjet sajtó és munkatársainak sok ezres tábora jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy elterjedjenek az újítók, a legjobb kollektívák tapasztalatai, hogy meggyorsuljon a 'tudományostechnikai fejlődés, javuljanak a népgazdaság irányításának módszerei.

APN—KS

„Mindent megteszünk a folytatásért is”

Sok ezer társadalmimunka-órájukat még megtol- dották néhánnyal a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának KISZ-esei. Március 21-én az alumíniumszállítmány érkezett Székesfehérvárról. Két napra rá már az ebből készült faliszekrényt tették ki a bejárati falra. A tartóban pedig a KISZ Központi Bizottsága Vörös Vándorzászlaját — az ifjúsági közösségeknek adható legmagasabb kitüntetést.

Varga László, a gyári KISZ-bizottság titkára szintén a legmagasabb kitüntetést, a KISZ Érdemérmet kapta. A bizottság pedig azt a jogot, hogy egy fiatalt jelölhet a kubai VIT-re. Varga Lászlót választották.

Hajdanán a Dicsérő Oklevéllel kezdték, majd a Kiváló KISZ-szervezet címmel folytatták. A Vörös Vándorzászlót először nyerték el az idén a Fémmunkás fiataljai.

— Munkánk mellett fontos feladatunknak az Edzett ifjúságért akcióba váló bekapcsolódást tartottuk — mondja Varga László. — Nem panaszkodhatunk, városi szinten a harmadik helyet szereztük meg. Ugyanis az utolsó kiírást nem kaptuk meg, pedig esélyesek lettünk volna az aranyra is. Ifjúgárdistáink négy napig táboroztak a csalánosi erdőben, s rendeztek tájfutó versenyt is. A gyáron belül lezajlott vetélkedőket pedig szinte számon tartani is lehetetlen, annyi volt.

— Közügy tehát a sport?

— Azzá vált. Ami a cél volt, hogy tömegesen kapcsolódjunk be a rendezvényekbe, megvalósult. Nem kellett különösebb rábeszélés, a testedzés fontosságát mindenki jól tudja.

A Fémmunkásban jól működik az üzemi négyszög. A KISZ-esek — elsősorban azzal, hogy munkájukra mindig számítani lehet — elérték, hogy tevékeny részesei a döntéseknek is. Már nemcsak a bizottsági titkárt „ismerik” — azaz egy-egy esetben nem rögtön hozzá fordulnak — hanem az alapszervezetek vezetőit is, tehát kialakult az a fajta harmonikus kapcsolat a gazdasági, és mozgalmi vezetők között, ami nélkül a jó munka elképzelhetetlen. Megtörtént — épp a tavalyi küldöttértekezleten —, hogy az igazgató „hajtásra” kérte a KISZ-eseket. Szombaton elhangzott a felhívás, hétfőn már csatasorba álltak.

A Vörös Zászló átadási ünnepségen Horváth János,

a gyár igazgatója köszönte meg a fiataloknak azt, hogy vállalásaikkal, társadalmi munkával lehetővé tették az uszty-ilimszki export és a "Hazai kiemelt beruházásokhoz a szállítások határidőre, jó minőségben történő teljesítését. Ezer órát dolgoztak a Nyitra utcai KISZ-óvodánál, 1200-at a Kaszap utcai gyermekintézménynél. Elkészítették az ifjúsági park fedett lelátóinak tetőszerkezetét, saját KISZ- klubjuk felújítására, átalakítására másfél ezer órát fordítottak. Most, hogy Lakatos Vince filmje kapcsán minden eddiginél nagyobb figyelem kíséri az öregek sorsát, a Fémmunkás fiataljai vállalták, hogy a megyében építendő öregek napközi otthonai számára szükséges nyílászáró szerkezeteket társadalmi munkában készítik el. Kéttucatnyi ifjúsági szocialista brigádjuk nélkül ez is elképzelhetetlen lenne.

— Előreléptünk a politikai képzésben — szögezi le Varga László. — Bizottságunk agit-prop. felelőse, Szekeres József nagy ügyszeretettel végzi a dolgát. Gazdaságpolitikai továbbképzésben is részt veszünk, két ifjúsági vitakörünk működik, a KISZ-esek a marxista esti középiskola kihelyezett tagozatán tanulnak. Mindez szerepet játszott abban hogy tavaly nyolc fiatalunkat vették fel a pártba.

Beszélgetésünk során szó esett a KISZ Érdeméremről is.

— Ennél többet nem igen kívánhat az ember — véleményezi a KISZ-titkár boldogan. — Tizennégy éve vagyok a mozgalomban, a szakmunkásképzőben osztálytitkárként kezdtem, később a katonaságnál folytattam, majd ismét a gyárban, előbb vezetőségi tagként, aztán 1973. augusztus 16-tól titkárként. Nagy öröm volt megkapni a kitüntetést, mint ahogy a VIT-re való kiküldetés is mérhetetlenül nagy boldogság. Amit a találkozóról írnak az újsá-, gok, azt háromszor olvasom el. Előtte pár héttel gyakorolni fogok a filmfelvevővel, viszek fényképezőgépet is,' nemcsak a magam szórakozására, de azért is, hogy majd megoszthassam az élményeket Az természetes, hogy a Fémmunkásban .kezdem majd, s már most meghívást kaptam a Habselyemhez, az AGROBER-hez, a Honvéd Kórházba. Az, hogy kijut az ember egy VIT-re, gyönyörű. De, hogy Kubába — az még ennél is több. Akárhogy is, ez a tavasz — a kitüntetések — s a nyár — a VÍT miatt — megismételhetetlen... De mindent megteszünk a folytatásért is!

B. J.

160 ÉVE SZÜLETETT MARX KÁRÓL*!

A marxi életmű egységéről

Nézzük, hogyan vetődött fel egyáltalán a marxi életmű egységének ä kérdése?

A „gondok” két történeti hullámban merültek fel, s e hullámok egyaránt Marx fiatalkori írásainak megtalálásálhoz, „felfedezéséhez” kapcsolódtak. Századunk harmincas éveiben publikálták ugyanis először, a Gazdasági-filozófiai kéziratok és a Német ideológia, kevéssel később A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai c. műveket. Olyan írásokat, melyeket Marx — részben Engels' közreműködésével —, a 19. század negyvenes, illetve ötvenes éveiben vetett papírra.

Az értelmezések első hullámában — s ez hozzávetőlegesen századunk hatvanas éveinek derekáig tartott —, a polgári filozófia „marxológiai” (Marxszal foglalkozó) vonulata a fenti írások alapján a „fiatal” Marxot játszotta ki a „kései” Marxszal szemben, az utóbbi „rovására”.

Mi tette ezt lehetővé?

A századforduló szociáldemokráciájának marxizmus-értelmezése példátlanul beszűkített és egyoldalú volt. A Marx utáni marxista filozófiai gondolkodásban — Lenin tiltakozása és ellenvéleménye dacára — évtizedeken át uralkodott egy olyan felfogás, amely a társadalmi élet valamennyi megnyilatkozását egyoldalúan és mechanikusan egyetlen tényezőre, a gazdasági viszonyokra akarta redukálni. A probléma az volt, hogy a gazdasági viszonyok szélsőségesen mindent megmagyarázó elvként való tételezése merőben utólagos és járulékos szerepre kárhoztatta az emberi cselekvést. Ebből a marxizmusértelmezésből kikerült a cselekvő-alkotó, a körülményeket tévé-, kenységével befolyásoló, a társadalmi alternatívák között választó, röviden: a magát és történelmét teremtő ember problémája. Abból a marxi belátásból, hogy az ember egyszerre szerzője és szereplője saját „színpadi drámájának”, csak az utóbbi szempont érvényesült. Az ember — úgymond — csak. eljátszhatna a szerepeket. Mégpedig azokat, amelyeket „tőle független”, „rajta ■ kívüli”, kérlelhetetlen, már-már fatális tényezők írnak elő. A cselekvő ember — és a politizáló ember — egy tőle függetlenített gazdaság változásainak függvénye és alárendeltje lett Aligha kell külön bizonygatni, hogy ennek a filozófiai beállításnak megvoltak a következményei a korabeli szociáldemokrácia politikai gyakorlatában, amely a viszonyok változásának „kivárására”, s ezzel egy reformista stratégiára rendezkedett be.

Ez az antidialektikus felfogás eredendően megtörte Marx filozófiai munkásságának egységét. A helyzet sajátossága az volt, hogy a harmincas évektől beinduló említett „első hullám” a fenti, bírált értelmezést magának . Marxnak tulajdonította. Mondván* hogy minderre a „kései” — A tőkét író — Marx maga adott volna alapot. Mondván, hogy ezzel a „kései” Marxszal szemben kell — úgymond — felfedezni a „fiatal”, „emberfilozófus", „humanista” Marxot Ez az egyoldalúság nyilvánvalóan lebecsülte és mellőzte Marx kései munkásságát s ezzel drasztikus módon megtörte életműve egységét Már ebben az időszakiban

— a negyvenes-ötvenes évek periódusában — felmerült ezért annak szükségessége, 'hogy megszüntessék ezt az ellentmondásos feldarabolást * és szembeállítást A szocialista országok marxistái közül nem kevesen tettek jelentős kezdeményezéseket hogy újból átgondolják a marxi életmű folyamatosságát, s hogy egységben rekonstruálják annak egészét.

Ennek az egységnek bizonyítása nem egy csapásra történt. A „fiatal” Marxot kisajátító első hullám ugyanis — mintegy önmaga reakciójaként — megszülte azt a második hullámot amely a „kései” Marxot abszolutizálta A hatvanas évek derekán jelentkezett e tendencia a francia Louis Althusser munkásságában, aki tagadta az ember-filozófiai problematika létjogosultságát a marxizmusban, s ezzel a „fiatal” Marxot kívánta kilódítani saját életművéből. Althusser — az első hullámhoz hasonlóan — szintén abból indult ki, hogy Marx fejlődésében élesen elhatárolandó két stádium. Az első — így Althusser — egy 1845-től 1848- ig tartó „filozófifcus-ideológus” szakasz. A második — 1848-tól

— teljes szakítás lenne a megelőzővel. Nem ideólógikus-filozó- fikus, hanem tudományos — értsd: a társadalmi-gazdasági szerkezet konkrét teljességét megismerni kívánó — korszak. Mi lenne a különbség a két korszak között?

Althusser: minden olyan vizsgálódás, amely az ember helyére, szerepére, lehetőségeire kérdez, ideológikus. Azért, mert

emberi igyekvéseket és óhajokat próbál formába önteni, mert célokkal és nézetekkel kívánja ellátni az embereket. S mint ilyen, az emberi cselekedetek befolyásolására törekszik, gyakorlati-ma- nipulatív beállítottságú, s ezért néni láthatja el a pártatlan és objektív megismerés funkcióját. A tudomány ezzel szemben nem az emberi gyakorlat alakításával foglalkozik, hanem megismeri a társadalmat. Mégpedig úgy, hogy eközben elvonatkoztat az embernek azoktól a vágyaitól, előítéleteitől, rigolyáitól és „agyrémeitől”, amelyek erre a társadalomra vonatkoznak.

Felmerül a kérdés: a marxista filozófia elveszítheti-e ideológikus és világnézeti funkcióját? Lehet-e merőben leíró-tudományos elmélet? Aligha. A valóság mégoly mély megismerése önmagában még soha senkit nem késztetett társadalmi cselekvésre. Márpedig a marxizmus központi funkciója az, hogy széles társadalmi meggyőződést és egyetértést alakítson ki és szilárdítson meg olyan célokban és értékekben, amelyeket éppen magának a valóságnak a megismeréséből olvasott-következtetett ki. Althusser legnagyobb tévedése az, hogy az ideológia és a tudomány különbségét mint a „becsapás”' és az „igazmondás” különbségét fogta fel. Jóllehet az igazi különbség eltérő társadalmi funkciójukban rejlik. Az ideológia feladata a társadalmi mozgósítás kialakítása, és ebből még nem következik, hogy az ideológia ne tartalmazna tudományos eredményeket Éppígy bemutatható, hogy ideológikus tartalmak és óhajok számos esetben vezettek tudományos felismerésekhez. És ezzel visszajutottunk Marxhoz.

Marx ugyanis nemcsak fenti fiatalkori műveit hanem a Kommunista Kiáltványt is „fiatal korában” írta, tehát A tőke előtt Innen nézve pedig kiderül, hogy a marxi életmű első szakasza genetikus eszmetörténeti kapcsolatban áll a későbbiekkel. Arról van1 szó, hogy a fiatalkori stádiumban születnek meg azok a problémák, amelyek megoldásán Marx egész későbbi alkotó tevékenysége során fáradozik. Számára a gazdaság területe nyújtotta azokat az eszközöket és viszonylatokat amelyek forradalmi átalakítása elsődlegesen teszi lehetővé a fennálló meghaladását vágyis — s a hatvanas évektől a marxista filozófia meggyőzően dokumentálja ezt a körülményi — a marxi vizsgálódások súlypontjának 'áthelyeződése kizárólag abból a nézőpontból érthető meg, hogy az ember társadalmi felszabadítása volt és maradt érdeklődésének kulcsfontosságú mozzanata. A „fiatalV és a .kései” Marxé egyaránt

Fapp Zsolt

Űj lehetőségek a mezőgazdasági építési tervezőknek

A mezőgazdasági építési beruházások .megvalósítását segíti elő az az új rendelkezés, amely meghatározott esetekben — az ÉVM jóváhagyásával — építéstervezési jogosultságot engedélyez a mezőgazdasági üzemek építőipari szervezeteinek. Korábban a tervező részleggel rendelkező mezőgazdasági építési vállalatok, vállalkozások csak saját beruházásaik tervdokumentációit készíthették el — az 'új rendelkezés ■nyomán lehetőségük lesz arra, hogy más mezőgazdasági építőipari részlegek kivitelező munkájához is terveket adjanak. Ez az építéstervezési jogosultság egyebek között épületiek bontására, átalakítására és bővítésére, típustervek adaptálására és meghatározott — legföljebb 400 négyzet- méteres — alapterületű épületek egyedi terveinek • készítésére is vonatkozik.

A rendelkezés, amelyet a MÉM és az É^M közös megállapodása alapján adtak ki, hatékonyabbá teszi a mezőgazdasági üzemek, társulások építőipait tevékenységét.

Az állami építőipar ezzel az intézkedéssel a kisebb mezőgazdasági beruházások teljes lebonyolítását, most már beleértve a tervezést is, a mezőgazdasági építőszervezetek kezébe adta, azzal a megkötéssel, hogy a mezőgazdasági ágazat tervezői továbbra sem tevékenykedhetnek ott, ahol az állami ipar vállalt kivitelezői munkát.

150 éves az Akadémiai Könyvkiadó

Határainkon túli és hazai könyvbemutatókkal jubileumi kiadványok, bibliográfiák megjelentetésével* tudományos ülésszakkal ünnepük meg idén az Akadémiai Könyvkiadó megalakulásának másfél évszázados jubileumát.

Évente mintegy 300 könyv — egy harmada idegen nyelven — 101 féle folyóirat több mint 400 kötete hagyja el ma már az Akadémiai Kiadó műhelyeit. Az első akadémiai kiadvány 1828-ban, három évvel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása után jelent meg: az akadémia alapszabályainak megfogalmazására alakult királyi bizottság jelentését adták közre.

A jubileum alkalmából csaknem 50 európai tudományos könyvkiadó képviselőjének részvételével Budapesten tudományos .ülésszakot rendeznek, s ehhez kapcsolódva több száz kötetes kiállítás nyílik a Nemzeti Galériában. (MTI)

Várható időjárás... 100 ezer adatból

Naponta halljuk a rádióban, televízióban, olvassuk újságokban a válható időjárást. S t a tények bizony nem mindig felelnek meg a várakozásnak. Vajon miért?

Az időjárás előrejelzéséhez minél több adatot kell gyűjteni a múltból és a jelenből* és ismerni kell a légkör mozgástörvényeit. Az utóbbiakat elvben ismerjük, az adatokból pedig több mint 100 ezret gyűjtenek össze naponta a világon. Miért nem lehet mégsem tökéletes prognózisokat készíteni? Az egész Föld felszíne 510 millió négyzetkilométer, ebből a viszonylag sűrűn lakott szárazföld mindössze 100 millió négyzetkilométer. A Föld négyötödén tehát csak nagyon gyér időjárás-megfigyelés folyik, vagy egyáltalán nincs megfigyelés. Pedig a Föld felszínén jelenleg több mint 8500 meteorológiai állomás működik. A légkör magasabb rétegéiről ennél jóval kevesebb adat áll rendelkezésre.

Ahhoz, hogy az összes légköri mozgásról tudomást szerezzünk, olyan megfigyelő-hálózatra volna szükség, amely az egész Földön észlelni képes a kis forgószeleket, a magányos gomoly- felhőket, a hegyeken átkapaszkodó szél hullámait és a hegy mögötti örvéhyeket, a helyi záporokat és zivatarokat, továbbá a trópusi tengereken a trópusi ciklonok, a hurrikánok, a tájfunok keletkezését és mozgását. Ha ehhez még hozzászámítjuk a légkört érő különböző váratlan külső hatások — például vulkánkitörések, a légkör szennyeződése, a tengervíz hőmérséklet- változásai, a hótakaró — figyelemmel kiséréséhez szükséges adatmennyiséget, akkor valóban belátható, hogy a rengeteg adat ellenére is „adathiány”-ban szenved még a meteorológia.

A kellő adatsűrűséghez a jelenleginél hozzávetőleg ötvenezerszer több mérési eredményt kellene naponta összegyűjteni^ vagyis a mostani 100 ezer helyett napi 5 milliárd adatra volna szükség. Ennyi mérést a meteorológiai műholdak, az időjárási radarok, az automatikus mérőállomások, a tengereken úszó bóják és a mérésekre berendezett óceánjáró hajók ma még együttesen sem tudnak elvégezni.

• Hasznos információkat nyújtanak a meteorológiai mesterséges holdak felvételei. A kép jobb felső részén a japán Hokkaido-sziget, jobb alsó sarkában egy tájfun képe látható.

A kajragacsi ősök szobrai

Dél-Kirgiz iában, Leninabad város környékén 1969 óta folyik igen intenzív régészeti kutatás

G. A. Brikina moszkvai régész vezetésével. Egy ókori (i. sz. I. évezred dereka) erődített tanya- épület romjai körül, az összedőlt bástya közelében állott egykori épületből került elő a legérdekesebb leletanyag: egy egész szoborcsoport Az alig félméteres szobrocskák többsége alabástrom- ból készült némelyiküket agyagból gyúrták és alabástrompéppel vonták be. Testük kiképzése elnagyolt, egykor nyilván fel lehettek öltöztetve.

A régi szobrászok inkább arcuk kiképzésére helyezték a fő súlyt Az arcokra vörös festékkel vonalakat is húztak, ferdén a homlokon keresztbe. Szemeik ferdevágásúak, orruk hajlott

A szobrocskák közül az egyik alacsony, kerek sapkát viseL Egykor a szobrok alacsony emelvényen állottak egy nagyobb helyiség sarkában. Az égő tető rájuk zuhanva megrongálta őket. de egében meg is védte a végleges elpusztulástól. A szobrok előtt három füstölőedény állott amelyekben egykor illatos áldozati füvek égtek. Nyilván az egész helyiség kultikus ceremóniákra szolgált

Hasonló szobrokat eddig még nem ismertek az ókorból Közép- Ázsia területén. A további nagyarányú kutatásokat ismét siker koronázta: a tanya másik helyiségében, azaz annak romjai között egy szűk folyosórészben, olyan falitfülkét fedeztek fel, ahol két hasonló szobrocskát találtak. Ezek is, kettő kivételével, alábástromból készültek, egyikük agyagból, a másikuk pedig kőből.

Nem kétséges, hogy az összes szobrok az őskultusz emlékei, de: ezzel együtt fényt vetnek arra is, hogyan nézhettek ki egykor a kajragacsi ókori tanya lakói, a helyi letelepült földművelő lakosság képviselőt

Egy nyugdíjas különös kedvtelése

Az üzbég főváros, Taskent lakói közül sokan ismerik Man- szur Atabekov nyugdíjas lakását, mely különösen a természet- kedvelők és gyermekek között népszerű. Atabekov lakásában ugyanis „állatkertiét” létesített, ahol papagájok, énekes- és díszmadarak találhatók.

A házigazda szereti zajos „családját”. „Állatkertiével” gyakran keresi fel a város iskoláit, vállalatait, szívesen mutatja meg kedvenceit a madárkedvelőknek, megosztja velük tapasztalatait.

A nyugdíjas gyűjteménye állandóan gyarapszik.; (APN—KS)

9 Charlie, a papagáj és Chapa, a kutya elválaszthatatlan barátok.