Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-20 / 117. szám

1978. május 20. • PETŐFI NÉPE f 3 JOBB EGYÜTTMŰKÖDÉST TERMELŐK ÉS VÁLLALATOK KÖZÖTT A zöldség-gyümölcs forgalmazás és -feldolgozás helyzetéről tanácskoztak Kórusok HATVAN ÉVE TÖRTÉNT: a mikrofon Katonák forradalmi felkelése előtt Pécsett 1918. pünkösdjén összecsaptak az indulatok azon a vitaülésen, amelyet Kecskemé­ten, a Tudomány és Technika Házában a zöldség- és gyümölcs- termelés, -fölvásárlás és -feldolgo­zás témakörében rendeztek, a me­gyei műszaki hetek keretében. Nem azért, hogy Hammer József mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes olyan változá­sokat vagy újdonságokat jelentett volna be, amelyek az idén jelen­tősen módosítanák a zöldség-gyü­mölcs átvétel és -feldolgozás rend­szerét, illetve javítanának a múlt évi gondokon, hanem sokkal in­kább a hozzászólások voltak szen­vedélyesek, a változtatni akarás és a tehetetlenség mezsgyéjén toporogva. Mondhatott volna-e többet a miniszterhelyettes —, de akár egyéb állami szervek, felvásárlók, feldolgozók képviselője — annál, hogy az idén még inkább együtt kell működni, jobban integrálni, és koordinálni a termelést, a fel­dolgozást és a felvásárlást, a ta­valyinál nagyobb összhangot te­remtve mindenütt, és közösen, erőlködések és erőfeszítések árán oldani meg az idén is á kertészeti termékek átvételét és feldolgozá­sát. Ennél többet valóban nem lehet mondani, hiszen nincs pénz a beruházásokra, hűtőtárolók épí­tésére, konzervgyárak és hűtőhá­zak bővítésére, új feldolgozógépek, gépsorok vásárlására, üzembe ál­lítására ..., s mindemellett rnég a munkaerő is mindenütt csök­ken. Hammer József bírálta a múlt évi hibákat, s kijelentette: a ter­melésnövekedéssel nem tudott lé­pést tartani a feldolgozó ipar, s a felvásárlás la Iádahiány miatt rendkívüli gondokat okozott. Nem a Iádahiány volt az oka — mon­dotta több hozzászóló is — az el­múlt évben a termékátvételi ne­hézségeknek, hanem a feldolgozó kapacitás elégtelensége. Hiszen a gyárakban ezerszámra álltak a lá­dák tele paradicsommal és egyéb zöldségfélével, ugyanakkor a föl­dek szélén is gyümölccsel, zöld­séggel teli ládák halmozódtak, mert az ipar képtelen volt fogad­ni, feldolgozni. Hantos József, a Kecskeméti Konzervgyár igazga­tója szintén úgy vélekedett, hogy nem a göngyöleggel volt a leg­nagyobb gond tavaly, hanem a szűk feldolgozó kapacitással, an­nak ellenére, hogy a szezon idő­szakában a konzervgyár dolgozói szinte emberfeletti munkát vé­geztek, hogy minél több termést tudjanak feldolgozni. „Tízliteres fazékban nem lehet tizenkét liter babfőzeléket főzni” — példálózott a szünetben a 'ba­jai hűtőház igazgatója. A kapaci­tás az adott, s egyszerre többet feldolgozni nem tudnak. Más megoldás nincs a jelenlegi hely­zetben, mint hogy szervezéssel, a termelők és vállalatok jobb együttműködésével csökkentsenek a gondokon. Ma már mindenki sejti —, s ez a miniszterhelyettes­nek és Kenyeres Lászlónak, a ZÜLDKER vezérigazgató-helyet­tesének mondataiból is kitűnt —, hogy a mostani időjárás miatt számítani lehet a borsó- és para­dicsomfajták úgynevezett össze- érésére, aminek következménye az lesz, hogy a mezőgazdasági üzemeknek egyszerre nagy meny- nyiségű termést kell betakarítani, s a feldolgozókba az ottani napi kapacitásnál 90—60 százalékkal nagyobb termést akarnának szál­lítani. Természetesen nem arról van S2Ó, hogy a vitaülés résztvevői, előadói csakis 'borúlátással szól­tak, de az érződött, hogy az idén sem csökken majd a feszültség a termelés, valamiint a feldoigozó- és tárolókapacitás nem kellő össz­hangja miatt. A ZÖLDKER az idén 120 ezer vagon kertészeti termék átvételét tervezte, de már 140 ezer vaganmyira kötött szer­ződést Néhány zöldségféléből lé­nyegesen nagyobb a termelők kí­nálata, mint amennyit átvenni, il­letve értékesíteni képesek. A ZÖLDKER vezérigazgató-helyet­tese elmondta, hogy a felvásárló vállalatoknak 48 órával a termés átvétele előtt mennyiségben és ár­ban meg kell egyezniök a mező- gazdasági üzemekkel, illetve az ÁFÉSZ-eken keresztül a háztájik­kal. A szerződéssel lekötött árut kötelesek átvenni a felvásárlók, azonban az ezen felülit csak ak­kor, ha mód van annak megfe­lelő „elhelyezésére”. Hetente csu­pán kétszer lehet felvásárlási árat módosítani. Az utóbbi két be­jelentés változás a tavalyihoz ké­pest. A kisárutérmelőktől minden fogyasztásra alkalmas zöldséget és gyümölcsöt át kell venni. A fejlesztésekről szólva elmondta, hogy az V. ötéves 'terv kezdetén 2,1 milliárd forint értékű beru­házás megvalósulásával számoltak 1080-ig, azonban eddig ebből igen kevés teljesült. Különösen nagy gondot jelent a zöldségtárolók hiánya. A kecskeméti hűtőház megépítése — a vezérigazgató-he­lyettes szerint — csupán 1982 tá­ján várható. Kötelességünk — mondotta dr. Matos László, a me­gyei tanács elnökhelyettese —, mindent megtennünk annak ér­dekében, hogy a tavalyi hibák ne ismétlődjenek meg. Csabai István Matrózblúzos kislányok, úttö- rönyaikkendős fiúk. kábelek, mik­rofonok a Megyei Művelődési Központ emeleti előcsarnokában. A Május 1. téren patkói a Ma­gyar Rádió közvetítőkocsija... Az Éneklő Ifjúság felvételei miatt járnak lábujjhegyen mind­azok. akiknek dolguk van a szín­házterem táján. Ilyen nagy és forgalmas épületben nehéz a csend megteremtése. A zárt nagyterem — mint a napokban megírtuk — alkalmatlan jó mi­nőségű hangfelvételek készítésé­re. ezért választotta Fodor Zsig- mond rendező a jó akusztikájú előteret. Nem lenne semmi baj. ha külső zajok nem szűrődnének be. ha csak a szereplők mozogná­nak az épületben. •Ismeretes, hogy az Éneklő If­júság versengés három fordulós. A legjobbak közül választják ki azokat, akiknek műsorszámai rá­kerülnek az évente kiadott hang­lemezekre. akik tisztes jutalomra számíthatnak. (A Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium lánykára már az utolsó fordulóban szerepel, re­ménye van a jó helyezésre.) A Kecskeméten összegyűlt nyolc kórus az első fordulóban próbál1 szerencsét. Eljött a kun­fehértói Sziklai Sándor Általá­nos Iskola, a kiskőrösi Petőfi Sándor Általános Iskola, a Já­noshalmi Általános Iskola, a kis­kunfélegyházi Petőfi Sándor és Batthyány Lajos Általános Is­kola kórusa. Mindenképpen nyer­nek valamit, mert szigorú, de segítőkész bíráló bizottság hall­gatja meg műsorukat, dönt arról, hogy közvetítik-e számaikat. Akár így. akár úgy határoznak, min­denképpen közük alapos, a to­vábbiakban hasznosítható észre­vételeiket. tanácsaikat. Ha netán valamelyik énekkar idén még nem éri el. a jközvetíthletőség’ ’ színvonalát, jövőre újra jelent­kezhet fiKISZ-korszotályúak közül mindössze három kórus nevezett: a bajai Tóth Kálmán Gimnázi­um é^óVjzügyi Szakközépiskola, a félefjéhazi Varga Jenő Közgaz­dasági Szakközépiskola és a Ko­dály Zoltán Ének-Zenei Gimná­zium vegyeskara. Sípos Károly, a KÖTA megyei titkára örül a jelenlevők jó tel­jesítményének. de fájlalja a vi­szonylagos érdektelenséget. A résztvevők száma nem tükrözi a megye ifjúsági kórusmozgalmát, ez a véleménye. A távolmaradás okai különbözők: kétségtelenül rosszul állapították meg a felvé­tel időpontját. Ilyenkor már na­gyon összesűrűsödnek az iskolák­ban a tennivalók. Némely igazga­tó csak akkor nézi jó szemmel a kórus (tánccsoport. irodalmi színpad stb.) szereplését, ha biz­tos a sikerben, a jó helyezésben. Ha túlságosan nagynak ítéli a követelményeket, akkor inkább a távolmaradást szorgalmazza. H. N. Széntermelés - NDK gépekkel Még lehet nevezni A világ barnaszén-kitermelésé­nek, illetve szállításának a felét jelenleg NDK külszíni fejtőgé­pekkel végzik. Ezek közé tartoz­nak a különböző típusú nagy 'kot­rók és szállítódaruk, melynek ra­kodótávolsága meghaladja a 225 métert. A „DDR-Export” című folyóirat adatai szerint a szállító- és daruberendezések az ország saját szükségletének kielégítése mellett több mint 30 külföldi kül­színi fejtésben vesznek részt. Szál­lítási szerződést kötöttek a Szov­jetunióval, Lengyelországgal, Ma­gyarországgal, Romániával, Jugo­szláviával, Ausztriával és Görög­országgal. Tekintettel az igen nagy barnaszén-lelőhelyekre, más elsődleges természetes energia­hordozó hiányában (röviddel ez­előtt kezdték meg az utolsó kő­szénakna felnyitását), az NDK igen fejlett barnaszén gazdasággal, s ezzel együtt megfelelő kiterme- lríeszközökkel is rendelkezik. Az NDK ebben az évben 294,5 millió .tonna barnaszenet termel (mint­egy 30 százaléka a világ terme­lésének) és előreláthatólag 2000-re 270 millió tonnára növeli ezt a mennyiséget. (BUDAPRESS — PANORAMA) „Milyen meggyőző érveket tud felsorolni, ha megkérdezik, hogy műt ad a szakszervezet?” — „Mióta készítenék szociális tervet a vállalatok, mi e terv célja, és mit kell tartalmaznia?” — „A dolgozókat képviselő szakszerve­zeti szerveknek miilyen jogai és kötelességei vannak a vállalati szociális terv készítésévéi kap­csolatban?” „Miért nem elegendő csak hi­deg vízben mosdani?” — „Mi­lyen adatokat talál a villamos háztartási eszközökön és miiért közük ezeket a vásárlóval? (Mosó­gép. kávéfőző. villanykörte stb.)”x— „Mely országokon fo­lyik keresztül a Duna?” — „Egy üzemiben az új technológia, be­vezetésével 21,6 százalékkal nő a termelés az előző évihez mér­ten. Mennyi a növekedés, ha az előző évben 628,2 millió forint értéket termeitek?” „Kinek, melyik verséből való az alábhi idézet? Mit tud a szer­zőről?” „Oly korban éltem én e földön. Mikor az ember úgy elaüjasult. Hogy önként kéjjel öl. Nemcsak parancsra.” „Ismertesse a -brigád két — megyében élő — képzőművész tevékenységét, elemezze munkás­ságát ...” Ha valaki eddig kissé határo­zatlanul és tanácstalanul olvasta az idézőjelbe tett kérdéseket — nem tudva, hogy milyen céllal sorakoznék itt. az utosó felkérő mondatból igencsak rájött. Vala­milyen vetélkedő kérdései lehet­nek ezek. Valóban úgy van: a megye szocialista brigádjai szá­mára 1978/79-ne meghirdetett szellemi vetélkedő sok tucatnyi kérdése - közül emeltük ki ezeket — találomra. Abból a három té­makörből — Társadalmi és poli­tikai ismeretek. Természet- és társadalomtudományi ismeretek. Megyénk művészeti élete —. ame­lyekben az első. illetve második fordulóban versengő brigádok összemérik felkészültségüket Merjük remélni, hogy kedv- és haingula tcsinál ónak. versenyre serkentő emlékeztetőnek ez a né­hány feladvány Is elég. Leg­alábbis annak érzékeltetésére, milyen mélységben kívánatos fel­készülniük a vetélkedőre bene­vező kollektíváknak, hogy a há­rom fő témakör 8—41 kérdést magába foglaló csoportjainak tudnivalóival felvértezzék magu­kat. Mindösszesen mintegy tíz tu­cat kérdésire terjed ki a vetélke­dő. Amiként annak idején a Szak- szervezetek Bács-Kiakun megyei Tanácsa, a megyei tanács és a KISZ megyéi bizottsága félhívá- . sából értesülték a szocialista bri­gádok, kiét fordulásra szervezik a vetélkedőket. Az első fordulóra üzemi, munkahelyi szinten 1978. szeptember—november hónapjai­ban kerül sor. s ennék tárgya 1—2 témakör a megadottak kö­zül. A második forduló szakmai (megyebizottsági) vagy városi szinten — 1979. márciusában zaj­lik. s azon már a megadott ösz- szes kérdéscsoport szereped. A vetélkedővel összefüggő rész­letes tájékoztatás, tehát az ösz- szes — természetesen orientáló jellegűnek tekintendő — kérdés, az irodalmak megjelölése, a fel­készüléshez ajánlott tanácsok — a helyi szakszervezeti bizottsá­gokhoz eljuttatott „Otmutaitó”- ban megtalálhatók. A vetélkedőket meghirdető szervek a benevezési határidőt e hónap, tehát 1978. május végéig meghosszabbították. I. I. Nézze Ön is ÚJ TV-n a labdarúgó VB-t ÁRENGEDMÉNYES TV-VÁSÁR CSEREAKCIÓVAL a kiskőrösi ÁFÉSZ-áruházban május 22—21-ig Minden színes tv-t 1200 Ft-tel, minden fekete-fehér tv-t 400Ft-tsl olosóbben árusítunk Régi készülékét az üzletben átvesszük, értékét az új vételárba beleszámítjuk i 650 Az 1918. május 20-i pécsi ka­tonai felkelés a monarchia bel­ső bomlásának olyan' epizóddá volt. amely — vérbefo.jtása elle­nére — megmutatta, hogy a Du­na meríti népek képesek interna­cionalista szellemben együtt fel­lépni közös célokért: a békéért, a társadalmi haladásért, a poli­tikai jogokért, felszabadulásu­kért. tl-918 elejétől egyre sűrűbben nyilvánították ki a többszörös el­nyomás alatt sínylődő népek, hogy elegük volt a háborúból, a nyomorból. Magyarországon- is tömegmegmozdulásokra került sor. Általános sztrájk januáriban, kisebb-nagyohb munkabeszünte­tések szinte hetenfként. Békét, jogot követelő nagygyűlések zaj­lottak tavasz óta. Ezek nem mindegyike került az újiságök címlapjára, sőt egyes megmoz­dulásokról csak jóval az esemé­nyek után. a forradalmak alatt sikerült tudomást szerezni. Fő­leg a katonai mozgolódásokat tartották titokbán a hátalom urai; a kegyetlen- megtorlás és a teljes hírzárlat miatt még a szomszédos megyékbe sem jutott el az ilyen felkeléseik híre. A pécsi megmozdulás a legna­gyobb katonai felkelés volt az első világháború utolsó évében. A kiadott ügyészi vádiratban ez áll: „A cs. és kir. 6. pótzászlóalj fellázadt katonáinak szándéka a nyomozat adatai szerint beiga- zoltan katonai forradalom előidé­zése volt; célja pedig a háború­nak — erőszakos destruktív esz­közökkel az állami és társadalmi rend felbomlasztása-. s így az or­szág belső rendjének teljes meg* gyengítése útján való —, befe­jezése. — A katonái forradalom kétségkívül társadalmi, politikai jelleget öltött magára”. A hatosok személyi állományá­ban magyar, szerb, más délszláv és német nemzetiségű katonák teljesítettek szolgálatot. Újvidék­ről helyezték át az ezredet Pécs­re. hogy ezáltal elszakítsák a szerb nemzetiségű katonáikat sző­kébb környezetüktől. Zömükben Oroszországot -megjárt, a Nagy Októbert átélő „bolsevik eszmék­kel fertőzött egyénék” voltak a zászlóalj katonái. Hazai tapasz­talataik között pedig ott sorako­zott a szolgabirák. csendőrök ön- kényeskedése. a hadiözvegyek, hadiárvák szomorú sorsa, a ka­tonai rekvirálásók. a feketézők meggazdagodása. Mindezekhez járult az a tudat, hogy ismét a frontra akarják küldeni őket. Ke­serűségük a forrponton volt. Felsőbb utasításra „figyelem­éi terelő katonai ünnepséget”, népünnepélyt szerveztek pünkösd szombatjára a Tettyén. Az ünnepség igen feszült han­gulatban kezdődött, mert már köztudott volt. hogy másnap má­jus 20-án egy menetszázadot in­dítanak a frontra. így a népün­nepélyen részt vevő munkások, bányászok és a lakosság külön­böző rétegei háborúellenes tö­megtüntetést kezdtek. Csendőrök, rendőrök osztagait vezényelték a Tettyére és a tüntetést szétver­ték. Sok munkást és katonát le­tartóztattak. A pattanásig feszült légkörben a felgyülemlett keserű­ség kitörés előtt állt. A frontra kijelölt menetszázad legénysége elhatározta az Indulási parancs megtagadását. A katonák közt agiitációt és forradalmi tevékeny­séget folytató csoportok kidolgoz­ták a felkelés részletes tervét. A hatosokat, mintegy 500 főt, a Frigyes laktanyában sorakoz­tatták fel. a népünnepélyt köve­tő reggel. Nyolc óra után kihir­dették a frontra indulást elren­delő parancsot. Az ezt követőibú­csúztató beszéd alatt megadott jelire az alakulat a parancsot megtagadta és rohamra indult a fegyverraktár elten. Ezzel vette kezdetét a -felkelés. A katonák rövid kézitusa után elfoglalták a raktárát, fölfegyve­rezték magukat A tisztek elme­nekültek. A forradalmár kato­nák egy másik laktanya, a Fe- hérváry honvédkaszámya legény­ségét is magluk mellé állították. Ezzel a felkelésben részt vevő katonák száma 2000 fölé emel­kedett Egy osztag Pécs-bányate­lepre indult, hogy a bányászokat is megnyerjék a felkelés ügyének. Ez sikerült A bányászok oszta­gait is feLfegyverezték. s azok a külvárosi temetőnél csatlakoztak a katonákhoz. Délre már a város kulcsfon­tosságú pontjait ellenőrizték, ke­zükben tartották a főpályaudvart és más fontos épületeket. Dél­utánra azonban felsorakoztak a katonai felkelés ellen idevezé­nyelt alakulatok. A siklósi bos- nyák ezred, a kassai gyalogos ez­red. a Pécs-kömyéki haderők. Páncélvonatot is bevetettek a fel­kelők ellen. Ez óriási vesztesége­ket okozott. A katonai alakulatok majd mindegyike frontra ment volna. így teljes menetfelszere­lésben voltak. A hatalmas túl­erővel szemben nem sokáig tud­ták tartani magúkat a most már a bányászokkal is megerősödött felkelők. Késő délutánra értek véget a harcok. A felkelők osz­tagait. csoportjait szétszórták. Halottak és sebesültek maradtak a régi temető környékén, ahol az ellenállás egyik nagy gócpontja volt. A hatosok egy részét sike­rült elfogni. Okéit hosszú sorok­ban. igen szigorú őrizet mellett kísérték vissza a Frigyes-lakta­nyába. A felkelők egy része, lát­va a küzdelem reménytelenségét, a Mecsek erdőibe húzódott vdsz- sza. Hajító vadászat kezdődött el­lenük. Napokig ropogtak a fegy­verek. de május 25-re elcsende­sedett Pécs környéke... A megtorlás nem maradt _ el. A felkelőik közül a rögtönitelő katonai bíróságok 17-et azonnal kivégeztettek. Százaikat ítéltek el súlyos börtönbüntetésre, hogy a „lázadás szellemét kiirtsák”. A forradalom felé menetelő népet azonban már nem lehetett feltartóztatni. A felkelés részt­vevői a- nemzetiségiek összefogá­sának maradandó példáját ad­ták amsA hogy vállvetve harcol­tak reakciós, elnyomó tiszturaik eliten, a háború, az imperializmus elten így tett a Duna mentén élő népek, nemzetiségek haladó történelmi hagyományává a Pé­csi hatos katonák 60 év előtti felkelése. V. S. . Tisza-parti tavasz • Szeged újjáépült, megszépült Tlsza-pzrtjit szívesen keresik fel a sétáló városbeliek és a turisták. Az új lépcsősorokon kellemes a pihe­nés a tavaszi napfényben. (MTI-fotú: Tóth Béla felvétele _ KS) • Dr. Matos László, a me­gyei tanács elnökhelyet­tese a vita­ülésen vázolta a meg­oldásra váró feladatokat. (Pásztor Zoltán felvételei) 9 A résztvevők egy csoportja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom