Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-20 / 117. szám
Az 1978-as Ünnepi Könyvhétre a Corvina Kiadó új sorozatot Indít útjára „Műterem” címmel. A sorozatnak az a célja, hogy megismertesse a képzőéi iparművészet különböző területein alkotó mai művészek munkásságát. A sorozat most megjelenő kötetében Kokas Ignác érdekes és sokoldalú festészetével találkozik az olvasói A művész festői világa hosszú évek alatt tájélmények hatásán érlelődött az elvont fogalmak képi megjelenítéséig. Vitákat kiváltó festészete izgalmas kérdéseket adott fel a kötet szerzőjének, Rózsa Gyulának a kortárs képzőművészet Ismert kritikusának. A kötetet Kokas Ignác alkotásainak 34 színes és 24 fekete-fehér reprodukciója illusztrálja A .Műterem" sorozat most megjelenő második kötetében Koczogh Ákos bemutatja Flnta Lászlót, a kiváló ipari formatervezőt, a magyar autóbuszok elismert alkotójá/t 3 színes és 65 fekete-fehér fotóval illusztrált könyvében. Nagy sikerre tarthat számot a Lesznál Anna képeskönyv, amely 78 színes kép bemutatásával, versék, prózarészletek, mesék, hímzések, hímzéstervek, festmények és könyvdíszek közreadásával örökíti meg a művésznő sokrétű életművét. BÜSZKÉK A TAKARÓKRA Mire költenek 120 millió forintot? A fenti összeget a Finomposztó Vállalat szánta bácsalmási telepének rekonstrukciójára. Ha minden jól megy, az év végére — szűk három esztendő alatt — befejezik a nagy munkát. Minden tenyérnyi terület megújul az üzemben, ezzel a beruházással. Éppen a telep alapításának 10. évfordulójára. Tíz éve kezdték meg itt a szövést a helybeli asszonyok, a textilipar akkori sajátosságai szerint több évtizedes gépeken. Ma már csak emlék a szövődében és a szövő-előkészítőben az ilyen matuzsálem. A múlt év augusztusa, illetve szeptembere óta ugyanis ez a két üzem már az új helyén dolgozik, alaposan megfiatalított gépparkkal. 4 • PE1 # 1978. májas 26. Egységes politikai és gazdasági munka apasztalatok a kecskeméti Törekvés Tsz-ben Kevés a megyében azoknak a közös gazdaságoknak a szá- ma, amelyekben melléküzemági, illetve ipari tevékenységgel i foglalkoznak. Ezek hasznossága vitathatatlan. Néhány Simaságban lényegesen nagyobb arányt képvisel a melléküzemági tevékenységből szerzett pénz. A múlt év értékelésénél azonban már előtérbe került a főágazatokból, vagyis a növénytermelésből, kertészetből és az állattenyésztésből származó termelési érték, s ennek is köszönhető, hogy a múlt évi gazdálkodásukért néhány olyan termelőszövetkezet Is megkapta az idén a kiváló címet, amelyek a korábbi értékelésekkel ezt nem tudták volna elérni. Ezek közé tartozik a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet is. A7. elmúlt években á szövetkezet párt- és gazdasági vezetői — a gazdaságban dolgozó valameny- nyl üzemegység, munkahelyi kollektíva, brigád véleményét meghallgatva — kidolgozták középtávú terveiket, valamint ennek alapján az éves tennivalókat Is. Következetesen és jól sikerült elhatározásaikat valóra váltani, s az elmúlt esztendőben elért kimagasló eredményükért megkapták a kiváló szövetkezet címet. Nagy . része van a, munkában a pártszervezetnek, amelynek titkárával, Budai Ferenccel arról beszélgettünk, hogy a pártszervezet, az itt dolgozó kommunisták miként járultak hozzá a szövetkezet dinamikus fejlődéséhez. — A tervek kidolgozásában és végrehajtásában a gazdasági és pártvezetők egységét tantom a legfontosabbnak. Éz az alapja a sikereknek és eredményeknek is. Az V. ötéves terv kezdetekor középtávú programunkat kidolgoztuk, intézkedési tervet készítettünk, s ezek megvalósítását félévenként ellenőrizzük. Egy-egy munkaterület felelőse rendszeresen beszámol az eredményekről és a gondokról egyaránt. A szövetkezet minden tagja Ismeri, ltudja, s ami ennél is fontosabb, beleszólása van az egész gazdaságot'érintő fejlesztési, beruházási programokba, őszintén feltárjuk a gondokat, s közösen Igyekszünk megoldani. — A pártszervezet kezdeményezésire mi valósult meg az elmúlt években? . — Igen fontos feladatunk a pnrlagterületelc művelésbe vonása, s ezzel együtt a nagyüzemi, 100—200 hektáros táblák létrehozása. Sikeresnek mondhatom a parlagterület-csökkenést. ugyanis 1078-iban még félezer hektárnyi volt a műveletlen terület, az Idén már csak 30 hektárnyit kell „kitakarítani”, ahhoz, hogy rövidesen elmondhassuk: gazdaságunkban minden földet megművelünk. Az a véleményünk, hogy a beruházások közül a termelő Jellegűek kerüljenek előtérbe. Jelentős re- konstru kel ókra kerül sor, amelyek határidőre történő megvalósításához még társadalmi munkaakciókat is szervezünk. Ezek közül elsőnek kell említenem a szarvasmarhateleó 'korszerűsítését. . Az itteni munkákat úgy szervezték, hogy a teljes rekonstrukció befejezése előtt, vagyis már tavaly novemberben az elkészült épületrészbe 270 vemhesüszőt leheteti elhelyezni. A teljes munkával néhány hetet késünk, de május 20-ra teljesen elkészül a tehenészeti telep. Sokat vitatkoztunk azon is, hogy mi legyen a 180 hektárnyi, egyébként korszerűtlen szőlőültetvénnyel. Volt olyan vélemény, hogy ki kell vágni, mert, csak ily módon lehet a gazdaságtalan termelést megszüntetni. Sok vita, egyeztetés és meggyőző munka után végül is úgy foglaltunk állást, hogy az ültetvényt is korszerűsíteni kell. Tavaly 60 hektáron, az idén június 1-i’g ugyanennyi területen befejeződik ez a munka, s jövő Ilyenkorra az egész ültetvény rekonstrukciójával elkészülünk, A pártszervezetünk vállalta, hogy segítséget ed társadalmlmunka- s szervezéssel az óvodaépítés augusztus 20-ra történő befejezéséhez. Ha megígértük, végre Is hajtjuk, most Is, mint az elmúlt tíz évben annyiszor, a kommunisták meg fogják tartani szavukat. — Ez utóbbi azt is sejteti, hogy fegyelmezett pártszervezet tevékenykedik a szövetkezetben. — Figyelemmel kísérjük a párttagok munkáját, s elvárjuk, hogy példamutatóan és fegyelmezetten dolgozzanak. A szövetkezet tagságának 17 százaléka párttag. A kommunisták jó munkája egyben „húzóerő” Is, s a tagsággal együtt a lelkiismeretes munkájuknak köszönhető. hogy szövetkezetünk előrehaladása töretlen. A gazdasági vezetők támogatnak bennünket a politikai teendőink végrehajtásában. — Fontos feladata ebben az esztendőben a mezőgazdaságnak, a takarmánytermelés, ezen belül a kukorica termőterületének a növelése. A párt- és gazdasági vezetők milyen intézkedést tettek ennek érdekében? — Azzal kezdem, hogy a múlt év decemberében csatlakoztunk a KISZ KB felhívásához és a 3 százalékos termelésnövelés helyett vállaltuk, hogy az idén 6 százalékkal több terméket állítunk elő. Szakosodási folyamat indult el a szövetkezetünkben, s már az elmúlt esztendő őszén úgy alakítottuk ki a vetésterületünket, hogy a szarvasmarha- és juhállományunk részére megtermeljük az abrak- és tömegtakarmányokat. Területünk kukorioaterme- lésre alig alkalmas, ugyanis nagyrészt homok, amelyen elsősorban az árpa- és a búzatermesztés eredményes, s ugyanakkor jövedelmező is. Az abraktarmány-ter- mő területünket az elmúlt évihez képest az idén 250 hektárral növeltük, ez elsősorban az árpára és silókukoricára vonatkozik. A burgonyát 180 hektáron vetettük el, amelyhez a vetőgumót már a télen beszereztük. Mindezek nem tették lehetővé, hogy lényegesen változtassunk a termelés szerkezetén, vagyis növeljük a kukorica vetésterületét. Ügy látjuk, az abrak- és tömeg- takarmány-termelés, az adottságainkat figyelembe véve a jelenlegi szerkezetben a leghelyesebb és egyben gazdaságos is. Burgonyából hektáronként 250', árpából 43, étkezési búzából 48, takarmánybúzából pedig 70 mázsás átlagtermést értünk el tavaly, amelyet az Idei felajánlásunk szerint még növelni fogunk. A gazdálkodás jövedelmezőségének, valamint a termelés hatékonyságának javításához, a mostani termelési szerkezetünk lehetőséget ad, ugyanakkor a további gépesítésekkel pedig csökkenni fog « fizikai munka, s a munkaerőgond Is. A szövetkezetünk középtávú tervében, a pártszervezet intézkedési tervében meghatározottak teljesítése reményt ad arra, hogy a közös gazdaság az elkövetkezendő években is töretlenül fejlődjön. Cl. I. ÜNNEPI KÖNYVHÉT — 1978 ~ ' A Corvina Könyvkiadó új kötetei A szövőcsarnok 1800 négyzet- méteren terpeszkedik, 88 gép működik benne. Ezek közül minden harmadik gyorsjáratú, csendesebb fajta szovjet szövőgép, amelyeken kiváló minőségű fésűs kelme készíthető. A bácsalmásiak mégsem fésűs szöveteikre büszkék — azt bárki szőhet rajtuk — hanem takaróikra. ök voltak ugyanis az elsők, akik bele mertek vágni ezen a géptípuson a „nehéz” fonalak felhasználásába.. Mindjárt a gépek üzembe helyezése után kimódolták. hogyan kell rajtuk vastag kelmét szőni. Azóta Baján Is gyártanak a szovjet szövőgépeken takarót, de az úttörő szerep a bácsalmásiaké. S hozzá kell tenni, a bajai portéka különb, mert az ottani nyüstváltós gépek sokszorta szélesebb lehetőséget kínálnak a mintázásra. A szövő-előkészítő az átalakítás után semmiben sem hasonlít a régi önmagára. A munkát felvetőgép könnyíti, a minőséget pedig cérnázógép javítja. Ez utóbbival sodornak a takarókhoz erős lánc- fonaíat. A két üzemen kívül az új kazánház is elkészült már a telepen. Ez azonban nem határidő előtt, hanem az után. Látnivaló, hogy a beruházás mégsem megy zökkenőmentesen. Legalább há• A szövő- előkészítő új automata felvetőgépe 900 ezer forintba került. rom hónapot késik majd a szociális épület átadása, s allg-allg mernek bízni a telepiek a portát, Irodákat, raktárakat és kikészítő műhelyeket magában foglaló létesítmény év végi elkészültében. A munkát pedig sürgeti a rekonstrukciós hitel végső határideje. Jövőre már nem vehetik igénybe a keretet. Kivitelezőjük azonban nem képes csodára. Lévén az összesen 45 millió forintos építkezés megvalósítója nagyrészt a Katymári Vegyes és Építőipari Szövetkezet. Nekik segít be a Finomposztó Vállalat két építőbrigádja. A BÁCSÉP ugyanis a szövőcsarnok szerkezetének elkészítésénél többet nem vállalt. A bácsalmásiak • A takarók bolyhozására a meglevők mellé jövőre még három gépet állítanak be. • A szövődében. ■ (Méhesl Éva felvételei) ezért nem sértődtek meg, méltányolniuk kellett az építők indokult, a gondjaik azonban alaposan felgyűltek. Ez a beruházás, bárhogy iparkodnak is, alaposan próbára teszi őket. Azért a munka halad. Augusztus végén már fogadja a dolgozókat a 600 személyre méretezett fürdő és öltöző. Az új termelési feltételek előbb-utóbb az üzem szervezetét Is átalakítják, A műszaki területet már a tavasszal megerősítették. Négy üzemvezetői és egy műszaki vezetői kinevezést adtak ki. Egy kivételével fiataloknak. Közülük kettő textilipari, Illetve műszaki főiskolát végzett szakember. A végső szervezet egy év múlva alakul ki, amikor termelését tekintve is nagyrészt önállósodik a bácsalmási itelep. Termékeinek kétharmadát — ennyit tesz ki a takaró — akkor már készáruvá dolgozza fel, így a szállítás Is a hatáskörébe kerül. Az önállósággal járó gazdasági és ügyviteli munkára még fel kell készülni. Ha az Is megtörténik, akkor gyárrá lép elő a telep. A feladat nehéz, de éppen ezért Iparkodnak a máosalmáslak. Tavaly másfél millió négyzetméter kelmét szőttek, Idén csaknem 200 ezerrel többet kell gyártaniuk. Az Igazi változást azonban az 1979-es esztendő tartogatja számukra, amikor „beérik” minden rekonstrukciós beruházás. Zs. A. wmmrnimimmmmmMmmmmmmmmmmmmmmmmmmmMmmmmimmmmmmmmiimmmmmmmmmimmmmmtm TÓTH BÉLA: Legendák a lóról (4.) Éhesek se vagyunk, dolgozik is bennünk a félsz, nekilátunk barmot gyógyítani a kénes faggyúval. Faggyúzunk minden jószágon minden kis szúnyográgást, pőcslke marást, lárvafészket, bőr- hajlatot, ostornyomot. Hajlik lefelé a nap. Lehet, utoljára látjuk. Nem volt tilalmas nékünk a háza tájára lépni, de nem hívott, nem küldött oda soha. Ebből tudhattuk, hogy plsszl Magunktól nem módoltunk soha, hogyha otthon van, bekössük valamivel a szavunk lovát hozzá. Tudtuk, hogy plsszl Ledurrant, utánunk egy kutya nem nyüszít, Gavallér tán ‘ kérdezhetné, havi lettek ezek a szőrférges labahajúak. Válaszolhatna rá, elmentek asszonyt keresni. Vagy elloptak hat csikót, azt árulják a másik parton. Gavallér se pottyantana több szót utánunk. Szénacsóvával csutakoljuk a csődőröket, csak úgy szikrázik a szőrük. A piócásból mossuk a kancákat, csiklandozza őket a víz, nylhognak örömükben. Jöhetne már. Látná bár buzgalmunkat! Semmi jele jöttének. A nap pedig búcsúzkodik. Kicsit a fák hegyén tanyázik még, de ha onnét lelép, nem Iát Kara semmit Hanem erre csak fölveti csöngőé nyakát a vezércső- dör, nyerít egy hosszút, amire amoda távolról megjön az öreg Kara arab kancájától a válasz. Ml még semmit se látunk. Tán a csődör se, dehát szagra éreznek ezek. Fertályéra ha telhet, látunk egy hosszúkás pontot Jönnek. Két ló. Egy az öreg alatt, a másik vezetéken. Elébe megyünk, ahogy valahány érkeztekor. Hosszú út eltöri az embert, hogy alig esik le a lóról Meg amúgy is elülik az. A gazda Jött. Fogjuk lova kantárját, tartjuk tenyerünket hogy belelépjen. Szedjük le teste terhét, oldjuk a nyerget, a málhát akasztjuk nyakából a kulacsszíjat, a szürkecabájt, beszélünk. — Járt-e szerencsével? — Jártam. Hát tik? — Vagyogatunk. — Baj? — Járjon messzi tőlünk. — ötté tök? — öttünk. — Akkor cakát, de jót nektök is! Ahogy elment a háza felé, szűre csüngve súrolta a fűszálakat. Kopogott rajta a muharkalász. Tudtuk, hogy most nem lűhet. Nem vitt magával puskát. Éjjel már inkább. Az állás körül begyújtottuk a tüzeket, füleltünk az égererdő felé. Telik az idő. Tiszta az ég alja, a Vacsora csillag, vagyis a Kaszás, hunyorint egyet, ahogy leszáll róla az utolsó felhő, aztán ballag. Utána a Sánta Kata, vagyis a Haldoklók örökös csillaga. Jó azoknak. Mindent nézhetnek, láthatnak, nem lűhet rájuk senki. Két hátas tatárunkat • nyereg alá szorítjuk, a nyeregre minden pekvancunkat. Elfér egy zabos- tarisznyában. Ha kijön puskástól az öreg, nem szokott vele járni, szó nélkül elszelelünk, mielőtt farcsumán sörétezne bennünket. Ebbe már estefelé megegyeztünk Csőkével. Jó vacsorányl Idő Is eltelik, egy kakaskukorltás nem száll a ház felől. ÜJ házasok, méltósággal esznek, számítsuk azt Is hozzá. Nem habzsolnak, mint a kléhült kutyák. Kicsit Isznak Is hozzá. Turbékolnak. Ügy lehet, most gyónja meg a szép asszony, hogy bandástul leselkedtünk utána. De nem mozdul arra semmi. A Kaszás halad, araaszal mérhetnénk, mennyire jutott És nem tutul, de kukkot se az öreg. Elpilledt az úton. Holnap Is mégvlrrad. A Göncöl rúdjával fordul felénk. Az éjszaka dele közelít az égen. Elalszunk. 6. Reggel, ahogy szokott, jön Kara, fekete szűrben, gyalog, ostor a nyakában. Köszön, aki jön, az szökött.. Hangja vidám, mint mostanában sűrűn. Szűre alól fehér szütyő villan, kinyitja köreit, odakínálja a bennevalót. — Szép asszony sütte szilvás pltel Kicsikét meghibbanunk, merre csavarodik Itt a sorsunk. — No, mit álltok? Ha tegnap jó volt tán ma Is az, Napokig nem értettük, hányadán állunk. Tudja pedig, hogy a tilosban Jártunk. Szerette, hogy nekünk Is szép a felesége? Napok, hetek, hónapok váltogatták egymást. Télire megfódtuk a szélárnyékoló supát. Betetejéz- tük, az oldalát lt betámogattuk nádkévékkel, A szénakazlakat Is úgy raktuk izéi anyja ellen Északról, úgy la fáznak a lovak. A gyöngébbjei eresztenek Ilyenkorra szőrt, mint a tehén. Azért eltelettünk akkor Is kár nélkül, Pedig kemény csizmákban járt az öreg tél, hónapokig esi! korgott, Subáink bőrén olyan Jegek, ha megmozdultunk benne, csörömpölt, akár az üvegszilánk. A farkasok csordaszám szaladtak le a Maros Jegén, Jöttek az erek tetején, Orgonáitok egész éjszaka, versenyt a dudáló szelekkel, hogy a lovak beleborzongtak. Nem bírtak rabolni. Tíz tüzünk lobogott körüli, erdőfa parázson füstölt a bikkmakk, farkasszőrt szórtunk bele, ha rohamra Indultak. Káromkodhattak is magukban, de nem mertek átjönni a tüzes gyepühamukon. Lófaroktőrrel elfogtunk húszat közülük. Reggelre megfagytak annyira, hogy tűzön engesztettük ki a nyúzó bicska alá. Kellett a bőr ágybamlónak. Adtunk Karának is négyet. Kettőt az asszony i alá, kettőt az övébe. Magunknak is megvetettük a fejalját belőle. Szép vasszürke szőrök voltak. Ahogy Így forogtatja magát a tél velünk, apadozni kezd a hó, látjuk a ml gazdánk nap-nap után elszótlanul, ejtett fejjel járkál, teszi a dolgát, de kiesik az ostor Is a kezéből. Kérdeztük az egészségét. Csak Int, morogva vet szavakat. Vele azomorkodtunk. Otthon lakik a baja. Á lovak körül a tavasz közeleditlvel vldámul a határ. A fű högyöz, madárság szól. Van szénánk, abrakunk, élelmünk! erőnk. Egy téli csikó el nem pusztult a csordából, lehetnénk olyan örömök közt, hogy csuda. Egy nap, hosszú útra nyergei az öreg, a vezeték lovát Is málha . alá szorítjuk. Bakog, hogy a Csanádi kirurgusért lüktet, hajnalra Ideérnek. Ekkor tudjuk, ,.hogy beteg t szép asszony. Másnap de jár a kutágasulk, de le, de föl, fél napon által. Orvoshoz, beteghöz sok víz költhet. Az öreg naphosszat felénk se néz. Éjszaka ml kísértük vissza az orvost. Nem szól hozzánk egy nylkkanatot. Bizonyosan imádkozni sem tudott magyarul. Napokig nem láttuk az öreget sem. Ha baja van, majd szól. De nem. Egy jó hét múlva kettős nyereg alá teszi a hosszú hátú arab kancát, szólít bennünket, hogy azt se tudja, mennyi ideig, de jól oda jár, hát vessünk a jószágainak, tyúkoknak, tehénnek, mit kinek, aztán megszámolunk érte. Hajnal sötétjével indultak, tárva nyitva maradt utánuk a ház. Az ágyak még melegek, rend, egy szulmiatörek sem hányódott a földön. Telik egy hét, szél nem hoz róluk üzenetet. Másik hétbe kapunk, órákat csücsülünk a látófa högylbe, hogy jönnek-e már. Égy szombat éjjel, már úgy voltunk, tán sose látjuk őket. A gazdátlanság behajtott Csanádra Gavallérhoz. De 6 la csak pislogott, hogy vasárnapi hajnal hasadék- ján fölverem. Aihajkodott, mintha a foga fájna. Fájhatott Is neki. Még egy olyan embere nem akadt neki 'hamarjában, mint Kara. Pedig Horgostól Halasig la eljárt bérelt legelőjükön a sok jószág. Gavallér többet sem tudott. Ha- zudok, mert tudott olyant, amit ml nem. Kara a feleségét a nagy hadi zavargások között a kettős nyeregben egyenesen Lippára vitte be a török ispotályba. Volt úti levele is, a nyelvüket mondták mind a ketten. Ea engedékeny volt már akkoriban a pogány, Buda magyar volt. Így elmehet- tek török orvosi oltalom alá. (Folytatjuk.)
