Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-19 / 116. szám

1978. május 19. PÁLYAKEZDŐK AZ ÁTLAGÉLETKOR HARMINCHAT ÉV ranyérmes újító Látogatás Merre visz az útjuk azoknak a fiataloknak, akik az egyetemi vagy főiskolai fölvételi vizsgán sza­bálytalanságot követnek el, s ezért büntetésből ki­zárták őket az erőpróba folytatásából? Ádám Mihály fölállt az asztaltól, szedte a cók- mókját, s elindult, ki a teremből, a többi fölvéte- llző részvéte és a vizsgabizottsági tagok lobogó szigora közepette. Az egyik, szintén az Írásbelijét körmölő barátjának felírt egy képletet egy ku­tyanyelvre. A segítenlakarással elnyisszantotta ma­ga alatt azt a bizonyos ágat, „lebukott”. Tudo­másul vette, ment, és — meg sem állt a mérnöki diplomáig... A halasi Fémmunkás gyár műszaki szakembere az idén tölti a harmincadik életévét Pírtól szár­mazású, ennek a kis településnek az osztatlan, ta­nyai jellegű iskolájában tanulta meg az egyszer­egyet Csala Jenöné tanító nénire ma is szere­tettel gondol, úgy érzi, hogy a tudásvágyat a pe­dagógusnő szította fel benne. Az általános iskola lelsőtagozatos osztályait már benn a városban, Kis­kunhalason járta ki Ádám Mihály. Érdeklődése ezután a szegedi Déry Miksa Gép­ipari Technikumba vitte, ahol jeles eredménnyel végezte tanulmányait. A tudásszomjon kívül az ösztönözte rendszeres, szorgos tanulásra, hogy szü­leinek minél kevesebbet kelljen fizetniük érte a kollégiumban. A legszerényebb jövedelmű vasuta­sok kenyerét ette a család. A fiatal mérnök egy olyan télre is emlékezik diákéveiből, amikor nagy­kabát nélkül várta, hogy kitavaszodjon. 1986-ban megkapta a várva-várt gépésztechnikusi oklevelet Miután a műszaki egyetemi fölvételije félbesza­kadt, önhibájából, ősszel jelentkezett a pirtói fiú a Kecskeméti Általános Felsőfokú Gépipari Tech­nikumba. A tanulmányi ideje alatt Gépiipari Auto­matizálási Műszaki Főiskolává „átváltozott” felső- oktatási intézményben automatizálási szakon szer­zett üzemmérnöki végzettséget. — Minden nyáron itt dolgoztam a Fémmunkás gyárban — meséli Adám Mihály. — Kisegítő mű­szaki rajzoló voltam. Jó benyomásokat szereztem itt, vonzódtam a gyárhoz, és végül az első munka­helyül is ezt választottam. Sok segítséget kaptam a gyáriaktól mindenben. 1969 óta egyfolytában — a katonaidőt kiszámít­va — technológusként dolgozik a GAiMF-ról ki­került mérnök. Aki azóta már a Miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem gyártástechnológia szakán is szerzett — különbözeti vizsgák és négy évfolyam elvégzése árán — egy diplomát. — Szerintem azt, amit a GAMF-on tanítanak, a megyében csak kevés helyen lehet hasznosítani egyelőre — vélekedik Ádám Mihály. — A főiskola előbbre tart, mint a megye ipara. Én is azért men­tem az egyetemre, mert a munkahelyemen az au­tomatizálási szakon tanultaknak nem nagyon tud­tam hasznukat venni. A „drukkerek” azt tippelték, hogy Misi — a vezető technológust így szólítják munkatársai — vereséget szenved majd a miskolci egyetemen. Azonban a gyár vezetői bíztak benne, támogatták, csakúgy, mint újabb tanulási tervének megvaló­sításában Hegesztő szakmérnökit akar végezni. — A gyár profiljában az egyedi vasszerkezetek kerültek vezető helyre — tájékoztat e tervéről. — Azután a tervidőszak végén FILLOD könnyűszer- kezetek elemeinek gyártását is megkezdjük majd. Még a jelenleginél is sokkal többet kell hegesz­teni. Szakmérnök egy sincs jelenleg a gyárban, én leszek az első. Az acélszerkezetek jó minősé­gének szavatolására fel kell készülni a gyárnak. Népgazdasági fontosságú beruházásokhoz készítünk termékeket most, és a belátható jövőben is. Adám Mihály több újítása éppen ilyen beruhá­zások acélszerkezeteihez fűződik. A fiatal műszaki szakembert újításaiban — jelképesen — mindig az vezérli, hogy megközelítse alkotásával a leg­egyszerűbb gép, a csavar és az anya együttesének tökéletességét. Újításai eddig 1,8 millió forint meg­takarítást eredményeztek a gyárnak, illetve a nép­gazdaságnak. A Kiváló Újító érem arany fokozatát május 1. alkalmából kapta meg. — Az újításaim abból állnak, hogy a tervezők által elképzelt konstrukciókat műszaki számítások alapján áttervezem, egyszerűbbé, könnyebben, gyor­sabban és olcsóbban gyárthatóvá teszem. Termé­szetesen az újított szerkezetek a rendeltetésüknek legalább épp olyan jól megfelelnek, mint az ere­detileg tervezett drágábbak. Ádám Mihály egyik újítása volt, hogy áttervezte a Paksi Atomerőműhöz gyártott harminckét tan­termes iskola acélszerkezetiét Az eredmény: négy­ezer órával rövidebb lett a gyártási idő. A Bél­apátfalvi Cement és Mészműhöz szállított szerke­zetek előállítását körülbelül hatezer órával csök­kentette az újító. A pirtói származású mérnök elmondja, hogy egy­szer egy svéd1 cég konténerkereteket rendelt a gyár­tól, amelyek Volvo karosszériák szállításához kel­lettek. Küldtek egy rajzot, meg egy mintát. Ám kiderült, hogy a rajz és a mintadarab npm egyezik egymással. Ezt a terméket szintén ő tervezte át, s egyszerűen készíthető, jó minőségű és nyereséges gyártmány lett belőle. Ádám Mihálynak több tízezer forintot hoztak már az újításai, s jelenleg is várományosa egy szép díjnak. Egyébként sem keres rosszul. Úgy lát­ja, hogy a Fémmunkás gyárban jövője van. A céltudatos, acélkemény akaratú fiatal műszaki bi­zonyára számos alkotó ötlettel segíti még az egész gyári közösség munkáját. A. Tóth Sándor Kunfehértói) A kunfehértói Előre Termelőszövetkezet ebben az évben harmadszor nyerte el a kiváló kitüntetést. Ebből az alkalomból kerestük fel a gazdaságot. Az elragadó környezetű köz­pontban Váczi László főmezőgazdász tájé­koztatott az elmúlt évi termelési eredmé­nyekről, vagyis arról, hogy mivel érdemelték ki a kitüntető címet. — A termelőszövetkezet fő ágazata a baromfi tartás. A hat telep 12 óljában összesen ' 246 ezer csirke van. A baromfineve­lésben a dekák növelésére és a fillérek csökkentésére törek­szünk. Tavaly egy kilogramm csirke 3,90 forint nyereséget ho­zott. Az egy kilogramm élősúly előállításához felhasznált takar­mány pedig mintegy 20 deka­grammal kevesebb az országos átlagnál, azaz nálunk 2,38 ki­logramm. A sok kicsi Itt is so­kat jelent, a múlt évi árbevéte­lűnk a baramfinevelésből 80 mil­lió forintot tett ki. Több mimt 24 ezer mázsa csirkét adtunk át a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat kiskunhalasi gyárának. Csak elismerés jár a telepe­ken dolgozóknak, akik a szakirá­nyítókkal együtt ötvenen vannak. Egy telep egy szocialista brigá­dot jelent. Mindjárt kimegyünk, meglátja, hogy milyen komoly 'berendezések fölött uralkodnak a gondozók. Pontosan be kell tar­tanunk a megszabott technoló­giai utasításokat. Ezek a jószá­gok nagyon érzékenyek. akár az ól hőmérsékletének változásá­ra. akár a legkisebb fertőzésve­szélyre is. — Úgy tervezzük, hogy ebben az évben úgynevezett fekete-fe­hér öltözőt építünk a telepekre, • Rádal Sándorné gondozza a tengernyi csirkét. ahol a dolgozók utcai ruhájukból munkaruhába bújhatnak — foly­tatja az előbbieket az éppen be­lépő Harnóczi Sándor, a termelő- szövetkezet elnöke. — A gazdaság 900 hektár szán­tóterületének nagy része homok, az itt megtermelt takarmány nem elég a 'baromfiágazat kiszolgá­lására — tér át a növénytermesz­tés bemutatására Váczi László. — A szántóföldi eredményeink azpnban elismerésre méltóak: a 230 hektáron termelt búza 45 mázsát adott hektárónként, kuko­ricát pedig 480 hektárról taka­rítottunk be. 60 mázsájával. Eze­ket a terményeket a nemsokára teljesen elkészülő szárító, illetve tároló fogadta mór a múlt év­ben. Sőt. a gabonaiparnak még 27 ezer mázsa kukoricáját is itt tároljuk. A hiányzó baromfita- karmányt táp vásárlásával pó­toljuk. amit egy külön’ erre a célra beállított gépkocsi szállít ide naponta, mintegy '300 mázsát. Ami még jelentősebb a téesz- ben, az a szőlő és a gyümölcs. A gazdaság tagja a Kiskunhalasi Állami Gazdaság vezette szőlő- termesztési rendszernek. A múlt . évben 53 hektárról 2 ezer rnázsá- nyi szőlőt adtak át. A gyümölcsös Elkelne - ha lenne... Élelmiszergép-gyártóiunk a külkereskedelem tükrében Ismeretes, hogy miközben egyes országokra a túltópláltság jellem­ző, az emberiség egy része éhe­zik, A mezőgazdaság fejlesztése, az élelmiszerek tartósítása, fel­dolgozóba súlyponti feladatként jelentkezik világszerte. A tudo­mányos-technikai forradalom ter­jedése a mezőgazdaságban is je­lentős változásokat eredménye­zett. Megnőtt a termelékenység ami egyúttal új követelményt is támasztott a feldolgozó Ipar ki­alakítását és megerősítését. Mind­ez elképzelhetetlen korszerű gé­pek nélkül. Hogyan érint ez bennünket? Tudunk-e lépést tartani a piacon mutatkozó kereslettel? Ami nem korlátozódik kifejezetten csak az élelmiszerekre, hanem a feldol­gozó ipar berendezéseit Is ma­gában foglalja? A Komplex Ex­port Import Külkereskedelmi Vál­lalat, idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Negyedszázados működésük eredményein jól mér­hető, hogy mezőgazdasági, élelmi- szeripari gépeink iránt évről évre nagyobb lett az érdeklődés. Üzleti kapcsolatiban állnak 50 országgal, különböző gépeket, sőt teljesen berendezett üzemeket szállították a világ minden részébe. — Hogyan fest, az eladók szem­szögéből nézve hazai élelmiszer­gép-gyártásunk? — érdeklődtünk Vincze Tibortól, a tervosztály ve­zetőjétől. — Korábban két üzem foglal­kozott a gyártással, majd az ÉL- GÉP kapott rá megbízást. Miután sem gyára, sem munkaereje nem volt hozzá úgy, döntöttek, nogy Szombathely és Mosonmagyar­óvár készíti a konzervipari gépe­ket és az ő 'terméküket, a tárcsás boronát Kecskemétnek adták. A szombathelyi gyárat végül is a győri Rába szerezte meg, Így a konzerviparnak csak profilgaz­dája maradt — az ÉLGÉP —, de nem volt helye a gyártásnak. Szó volt róla, hogy Cserkútra helye­zik, végiül mégis Kecskemét mel­lett döntöttek. Valójában ennek a profilnak öt éve nincs igazi gaz­dája, és ezt a külkereskedelem is megérzi. Változtat a helyzeten, hogy a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat átvette és megkezdte a konzerv­ipari gépek gyártását? — Azért részleteztem az előz­ményeket, hogy érzékeltessem, nekik sem lehet könnyű. Az át­szervezés következtében hihetet­lenül megnőtt a készülékek ön­költsége, mivel a gyártást több helyen, kihelyezett részlegekben tudják megoldani. A termeiéi annyira megdrágult, hogy ami ed­dig gazdaságos volt, — például a Szovjetuniónak készített urborka- feldolgozók —, most kis híján el­adhatatlanná váltak. Az idei szer­ződést úgy lehetett csak megköt­ni. hogy á MEZŐGÉP Tröszt do­tációt adott, mi pedig lemond­tunk a nekünk járó jutalékról. Árért, hogy egy keresett dkket ne kelljen kivonni a forgalomból. Nekünk Is érdekünk, hogy ne es­sünk ki a piacról. — Ha ilyen költséges az előál­lítás, érdemes foglalkozni vele? — Igen, mert nagy iránta a ke­reslet. A piac igénye akkora, hogy nem is tudjuk kielégíteni. Ehhez mérten Kecskemét keveset is gyárt. Nekünk az lenne a kívána­tos, ha többet termelnének és gazdaságosabban. Elismerem, hogy sokat fejlődtek, ezt tanúsít­ják az üzletkötések is. Algéria most vásárolt tőlük silótelepet 10 millió dollár feletti összegben. Abban bízunk, hogy az első telep kedvező fogadtatásra italál és az algériai tárolóterek kiépítésében a kecskemétiek jelentős szerepet Játszanak majd. Közben várha­tóan kibontakozik a konzervgép- gyártás is, hiszen minisztertanácsi határozat Írja elő, hogy az élel­miszergyártást kiemelt iparág­nak kell tekinteni és az eddigi el­maradást be kell hozni 1990-ig. Ez is azt húzza alá, hogy az élelmiszergép-gyártásnak van jö­vője? — Sőt, hosszú távon garantált a biztonsága. Ebben jelentős része van a Szovjetuniónak. Egyik leg­nagyobb megrendelőnk és 5 évre előre' közli, hogy mit vesz át. Olyan biztonság ez nekünk, amely a tőkés gyárakban isme­retlen. Ugyanakkor azzal is szá­molni kell, hogy a Szovjetunió hagy kapacitással dolgozik. Az óránként 8 (tonnát feldolgozó bor­sógépsorból hármat-négyet tele­pítenek egy helyre. Ilyen nagy­ságrendű berendezés a tőkés vi­lágban eladhatatlan. Ezért kelle­ne az ő igényeiknek megfelelő gé­peket Is készíteni. Úgy látjuk, ha Kecskemét kapna beruházást, akkor csökkenne az önköltségük, Javulna az eladhatóság Is. Az igyekezet, a hozzáállás nem hiány­zik. Támogatásuk azért is szük­séges, mert ezek a termékek ke­lendők a világpiacon. Vadas Zsuzsa Textil-város A textiliparnak jelentős ha­gyományai vannak Vietnamban. Az üzemek mellett a klsáruter- nielők is részt vesznek a külön­féle textilipari termékek előállí­tásában. Ho Si Mirth város ma- gonszövödélben például ebben az évben 6000 millió méterrel több textíliát szőnek, mint 1977-ben. A szövők többsége a város Tan Blnh kerületében él és dolgozik. A családok tulajdonában itt 3,5 ezer szövőszék van. Még ebben az évben meg akarják kétszerezni az exportra készülő textiláru mennyiségét, (BÜDAPRESS — VNA — AFN) • Utolsó simításokat végzi a szárítóberendezésen Tamás József kar­bantartó. Az elfitisztitót festi éppen. (Tóth Sándor felvételei) alig nagyobb terület, csupán 80 hektár. Almával, körtével, kaj­szi barackkal foglalkoznak, és ezt a ZÖLDÉRT-nek adják eL Háromszáz anyajuhot is tar­tanak. ugyanennyi báránnyal. Az állomány fejlesztését saját erő­ből oldják meg. úgy tervezik, hogy 1980-ra ötszázas anyalét­számuk . lesz. Nincs szarvasmar­hájuk, de legelőjük bőven. így hát a szomszédos jánoshalmi Ha­ladás Termelőszövetkezettel kö,- Itöttek szerződést a 170 hektár legelő hasznosítására. — Nagy gondot fordítunk a szociális ellátásira, a szép kör­nyezet kialakítására. Jöjjön, ke- nülJiUnk egyet —invitál az elnök. Amíg a fenyőkkel teli parkon keresztül a Sziklai Sándor nevét viselő ifjúsági házhoz érünk, azokról folyik a szó. akiknek ez ez épült, A termelőszövetkezet tagságának ugyanis az átlagélet­kora mindössze 36 év. A 333 tag­nak mintegy harmada nem töl­tötte még be a harmincadik évét. Ez a tény nagyon sok „furcsasá­got” is okozott. így .például azt. hogy a tagok nagy része nem igényli a művelésre kiadott ház­táji-földet. — Kuinlehéntón egész téeszne- gyedi van már. A könnyebb bejá­rás érdekében a közipont és a község között egy 13Ü0 méter hosszú járdát akarunk építeni. A szakembereinknek (továbbképzési lehetőséget biztosítunk. Egyete­met. főiskolát kilencen végeztek, tizenkét tetohnikusunk van. Azzal is szívesen dicsekszünk. hogy mindenki elvégezte a nyolc álta­lánost — magyarázza az elnök. A gazdaság területén mintegy 40 tanya található még. Ezek egy része három tanyabokorba tö­mörült amelyekben az élet majdnem olyan már. mintha a községben laknának. A többi el- hanyagoltabb. közmüvesfthetetlen tanyát meg kell szüntetni, bár elég nehéz meggyőzni a kint la­kókat. A termelőszövetkezet múlt évi eredményéinek bemutatásában az ez évi, illetve a Jövő tervek is szerepeinek, amelyek megvaló­sításában hisznek. Az előlegezett bizalom — valószínűnek tartom — nem elhamarkodott. * A Kiváló Szövetkezet kitünte­tést a kunfehértói Előre Terme­lőszövetkezetnek szombaton dél­után dr. Soót Gábor mezőgazda- sági és élelmezésügyi államtitkár adja át az ünnepi közgyűlésen. G. E, A KPM Közúti Igazgatóság húsz esztendeje A KPM Közúti Igazgatósága május 1-én töltötte be megala­kulásának 20. évfordulóját Eb- ból az alkalomból filmvetítéssel egybekötött ünnepi megemléke­zésre került sor Kecskeméten a Technika Házában, ahol az Igaz­gatóság vezetője, Cs. Nagy Pál méltatta a húszéves szervezet eredményeit. Köztudomású, hogy a közúti Igazgatóság a KPM út­ügyi területi szerve, működési területén ellátja az országos köz­utak igazgatásával, építésével, korszerűsítésével kapcsolatos ha­tásági és gazdasági feladatokat. Az állami úthálózat korszerű és gazdaságos építésének és fenn­tartásának, valamint megfelelő színvonalú útügyi hatósági te­vékenység elvégzésének egyik fontos előfeltétele a feladatok ellátására alkalmas közúti szer­vezet kialakítása. Hármas feladat Mindezek figyelembevételével a szükség hozta magával, hogy 1958. május 1-től elrendeljék a KPM közúti igazgatóságok fel­állítását, s ezzel egyldőben a közúti üzemi vállalatok meg­szervezését. Abban az Időben a közúti Igazgatóságot -három fő funkció ellátására szervezték: fenntartási, építtetői és hatósági feladatokra. Alapvetően ez a helyzet és ez a követelmény az elmúlt húsz esztendő alatt nem változott, azonban a magasabb Igényekhez fokozatosan Igazodva, a szervezet klsebb-nagyobb mér-; tékben korszerűsítésre került. Az akkori két műszaki osztály he­lyett ma már négy látja el a megnövekedett feladatokat. A területi szervezetek tekintetében a régi hat útmesterségből öt üzemmérnökség alakult, jóval nagyobb önállósággal és termelé­si 'kapacitással Az üzemmérnök­ségek teljesítménye ma mintegy háromszorosa a korábbi útmes- terségeknek, a géppark értéke pedig húsz év alatt ötvenszere­sére növekedett. Az ott dolgozók közül akkor alig volt egy-két gépkezelő, vagy gépkocsivezető. Ma az állománynak ezek a szak­emberek a hatvan százalékát te­szik ki. Átlagosan kétszázmillió Különösen nagy a fejlődés a vállalat által kivitelezett munkák nagyságrendje tekintetében. Amíg 1958-ban és az ezt követő évek­ben évente átlagosan 50—60 mil­lió forintot fordíthattak a köz­utak korszerűsítésére, addig ez az összeg az utóbbi öt esztendő­ben átlagosan 200 millió forint. Jelentős fejlődést értek el a tervszerűségben, amely az ötve­nes, hatvanas években Is sok kívánnivalót hagyott maga után. A megye számos városi átkelési szakaszának korszerűsítésén túl, az útburkolatok megerősítése is nagymértékben emelkedett. Amíg 1958-ban a teljes úthálózatnak csupán egy százalékán volt asz­faltbeton-burkolat, addig 1977. év végére már 19 százalékán. Ezzel egyldőben jelentősen csökkent a beton, a kő és a keramlt-burko­latok aránya és az utak átlag- szélessége 4,2-ről 5,6 méterre nö­vekedett. A közúti igazgatóság első tíz­éves működésé alatt a legfonto­sabb feladatának azt tartotta, hogy a volt vizes makadámokat „portalanítsa”, valamint a járá­si székhelyeket egymással, illetve a megyeszékhellyel korszerű, hatméteres úttal összekösse. E feladatot 42 kilométer új út épí­tésével és 453 kilométer út kor­szerűsítésével sikeresen teljesí­tették, azzal együtt, hogy 1968- ban már valamennyi út bitume­nes felületű volt. A forgalom növekedése, a mű­ködési idő második évtizedében a burkolatok ‘korszerű, hengerelt aszfalttal történő megerősítését igényelte. Húsz év-alatt ugyanis a gépjárműállomány a megyé­ben 15-szörösére, ezen belül a teher gépkocsi-állomány 10-szere- sére, a személygépkocsi-állomány pedig 50-szeresére emelkedett. Ezeknek az igényeknek kielégí­tésére az elmúlt húsz évben 430 kilométer hengerelt aszfaltburko­lat készült Ezzel egyldőben a forgalomtechnikai berendezésekre fordított összeg Is évről évre emelkedett, az évi 500 ezer fo­rintról 10 millióra. Magasabb fokú gépesítés A dolgozók Jövedelme ma már háromszorosa az 1958. évinek és a szociális ellátottság tekinteté­ben ma már sokkal kedvezőbb a helyzet. Az útőrl munkahely megközelítése kerékpárral már több éve a múlté, .a kedvezőbb lakáskörülmények kialakításáért pedig sokat tett az igazgatóság. A szakmai fejlődésen túl a párt­csoportok, a KISZ-szervezetek és a szakszervezeti aktívahálózat ki­építése mellett, a szocialista bri­gádmozgalom, a jól szervezett újítási és munkaversenyek jelen­tősen hozzájárultak a szakmai képzettség növekedéséhez, a po­litikai elkötelezettséghez. A fej­lődéshez tartozik még a korsze­rű hírközlő hálózat kiépítése. Ezeket az eredményeket elsősor­ban az a 73 dolgozó tudja iga­zán jól érzékelni, akik a szerve­zet megalakulása óta az igazga­tóságon dolgoznak. Az elmúlt húsz év alatt sok nehéz napot és éjszakát éltek át a KPM Közúti Igazgatóságán dolgozó emberek. Télin vagy nyáron, jó és rossz időben a köz­úti forgalom zavartalanságának érdekében nem kevés áldozatot kellett hozniuk. Ez a jövőben sem nélkülözhető, de hogy ezt kedvezőbb körülmények és egy­re magasabb fokú gépesítettség­gel kell majd szolgáltatni, abban biztosak lehetnek. Ezért bír nagy Jelentőséggel a napi feladatok el­látása mellett a politikai, szak­mai továbbképzés, az oktató-ne­velő munka. A forgalom növeke­désével együtthaladva, a közúti üzem és fenntartás nem képzel­hető el magas fokú gépesített­ség és Jól képzett szakemberek nélkül. Gémes Gábor •A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom