Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-18 / 115. szám

4 • PETŐFI NÉPÉ • 1978. Bájul 18. Korszerű növénynemesítés 9 A korszerű növénynemesitési munkának ma már hihetetlen nagy számú kémiai elemzés szabja meg az irányát. A bulgáriai GyUmölcstermesztésl Kuta­tóintézetben tehérjemeghatározást végeznek külön­böző gyümölcsökből. (MTI Külföldi Képszolgálat — — KS.) A növényne­mesítés egyik célja a meny- nyiség, ame­lyen elsősorban az elérendő na­gyobb termés­hozamot ért­jük. A másik cél a minőség, amelynek ■ főbb szempontjai a termék kifo­gástalan külső megjelenése, a sokoldalú fel­használhatóság és a tökéletes táplálkozási ér­ték. A táplálko­zás-élettani is­meretek bővü­lése — a vita­minok, az ami- nosavak és zsírsavak. a mikroelemek stb. — hatásá­nak a felfede­zése óta a ter­més összetéte­lének komoly szerepe van az új növényfajták kiválasztásában. A gyümölcsök iránt támasztott legfontosabb kívánalom a kedve­ző íz, amelynek lényeges alkotó­eleme az érett termés cukortar­talma. A mennyiségi fajtakivá­lasztási és -nemesitési törekvé­sekkel párhuzamosan éppen ezért sok éviig tartó analitikai munká­val, kémiai elemzéssel állapítják meg pl. a gyümölcsökben levő háromféle fő cukorkomponenst. A hagyományos kukoricafaj­táknál a csírában levő zsiradék­tartalom alacsony szintje miatt csupán 1,5—2,00 százalék zsírral lehet számolni. Az USA kutatói — amikor ismertté vált, hogy egyes keringési megbetegedések és a magas vérnyomás tüneteinek kivédésében bizonyos többszörös telítetlen zsírsavak kedvező ha­tást gyakorolnak — mintegy 400 kukoricafajtából ki tudtak vá­lasztani olyant is, amely a 14 szá­zalék zsírtartalmat is megközelí­tette. E kutatásokkal egyidejűleg az is kiderült, hogy a kukorica- fajták zsírsavainak mennyisége nagymértékben változékony, te­hát számolni lehet azzal, hogy a biológiai igényeknek legmegfele­lőbb kukoricafajtát kinemesitve, széles körben el lehet terjeszte­ni. A növénynemesítésnek a növé­nyi élelmi anyagok táplálkozási értékének a javítása érdekében folytatott erőkifejtése ma már sok növényfajtára és még sok más összetevőre kiterjed. Az összeté­tel és a minőség javítása céljából folyó nemesítési munkát még to­vább, a biológiai hatóanyag-tar­talomra vonatkozó érdeklődés is elő fogja segíteni. Vikingek Amerika belsejében A vikingek településéivel kap­csolatos számos kérdésre adnak választ amerikai kutatók infra- vörös fényképezéssel nemrég végzett kutatásai. Dél-Dakotában készítettek ilyen légifelvételeket, és ezeken erődítmények marad­ványait lehetett fölfedezni. Az erődítmények feltűnően hasonlí­tanak az 1000 és 1300 közötti években épült észak-európai vi­king erődítményekhez. Abban az időben néhány viking-„század" tengerre szállt, és azután el­tűnt. A legújabb kutatások sze­rint1 ugyanebben az időben né­hány észak-amerikai indián kul- -túrában-lényeges változások kö­vetkeztek be. Egy francia kuta­tó pedig még 1132-ben beszámolt róla, hogy olyan indián törzzsel találkozott, amelynek tagjai mintegy 1 százalékban magas termetűek, szőkék és kékszemüek voltak. Mindezek a tények azt látsza­nak bizonyítani, hogy a vikingek nemcsak Amerika északkeleti partjáig, hanem mélyen a bel­sejébe is eljutottak. Az érckutatás tudománya* 9 Ércbánya a Kazah SZSZK-ban. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Korunk tudományos-technikai forradalmának egyik jellemzője, hogy az ipar hallatlan meny- nyiségű fémet használ fel. A kü­lönféle fémeket általában érce­ikből nyeri a kohászat. Az érc olyan kőzet, amely kitermelésre alkalmas mennyiségű fémvegyü- letet tartalmaz, tehát a fém olyan mennyiségben és minőségben van jelen az ércben, hogy belőle gaz­daságosan kinyerhető. A fémko­hászat fejlődése miatt egyre sze­gényebb ércekből is gazdaságo­san kitermelhetők a fémek, ezért az ércnek tekinthető kőzetek kö­re mindinkább bővül. Az érc- képződés tulajdonképpen a kő­zetképződés egyik különleges ese­te, amikor a kőzetben felgyü­lemlett fémek erősen feldúsul­nak. Az érckutatás során különleges geofizikai problémák merülnek fel. A fémes elemeket dúsan tar­talmazó kőzetek — az ércek — úgyszólván bármely kőzetféle­séghez kötődhetnek, s térbeli ki­terjedésük, koncentrációjuk rend­kívül változatos képet mutat. Gyakran már az érctest termé­szetes felszíni végződése', .az úgy­nevezett érckibúvás önmagában is felhívja a figyelmet a lelő­helyre. Az eltakart érctestet kedvező adottságok esetén geofizikai sa­játságai alapján határolhatják el. Ilyen például a mágnessége, a villamos vezetőképessége és a természetes sugárzása. Ezeket a sajátságokat felszíni geofizikai eljórásokkallvizsgálják. Közvetlen tájékoztatást azon­ban a fúrások adnak, mégpedig úgy, hogy a felszíni mérésekkel körülhatárolt ércre, az eredmény­nyel kecsegtető területekre fúrá­sokat telepítenek, s ezekben a fúrásokban "végeznek különféle geofizikai vizsgálatokat. E vizs­gálatok adnak választ arra, hogy az ércesedést milyen fémek al­kotják. Az ércesedés akkor összefüggő, ha az ércszemcsék közé nem ke­rül ágyazókőzet, s a folyamatos, dús ércásványok teléreket és tömzsöket alkotnak. A fúrólyukakat alkalmazó érc­kutatás eleinte elektromos mód­szerekkel folyt, újabban azonban egyre inkább a nukleáris ércku­tató eljárások felé fordul a fi­gyelem. FEJLŐDÖTT A TECHNOLÓGIA, JAVULT A MINŐSÉG A megyei borverseny tapasztalatai A 22. megyei borversenyt az idén Lakiteleken, az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet ottani állomásán ren­dezte meg a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. Mint mindig, ez évben is nagy érdeklődés kísérte a versenyt. A termelő üzemek, a kutatóintéze­tek, forgalmazó vállalatok 481 mintát neveztek be. Ennyi az utóbbi években még egyszer sem versenyzett. Köztük szerepelt a megye valamennyi forgalmi bora, de számos termelői, kísérleti és muzeális — több éves, különleges — értékű bor is részt vett a nagy vetélkedőn. Az állami gazdaságok 221, a szövetkezetek 172 mintát küldtek. Ez utóbbit különösen kedvezően értékeljük, mert arra mutat, hogy a szövetkezetek borászati tevé­kenysége — ami az ágazat fej­lesztése szempontjából igen fon­tos — fellendülőben van. A min­tákból 324 volt a fehér és 130 a vörös bor. Szerepeltek már leg­újabb borgazdasági termékeink is, 13 pezsgő, hét vermut és ugyan­ennyi konyakmintával. A négy bizottság a borok bírá­latát, értékelését és díjazását az idei esztendő 16. országos borver­senyére kiadott szabályzat szerint végezték, ami megyei versenyen egyébként rendkívül szigorúnak számít. A szigorú bírálat ellenére n borok igen jól vizsgáztak, mert 57 ért el arany, 95 ezüst és 120 bronz fokozatot. A szakemberek az értékelések során egybehangzóan megállapí­tották, hogy az elmúlt két évben — a kedvezőtlen évjáratok elle­nére — tovább javult a borok minősége, állóképessége, ami első­sorban a borászat fejlődésének, s a technológiai fegyelem betartá­sának az eredménye. Kedvező, hogy nőtt a száraz borok aránya. Igen jó minőségűek voltak a vö­rös borok. A pezsgők, a vermu­tok és a konyakok közül is több lett aranyérmes. Az állami gazdaságok közül a kiskunhalasi, a hosszúhegy!, a helvéciai és a kecskemét-szikrai szerepelt a legjobban. Boraik 37 arany-, 48 ezüst- és 54 bronzérmet érdemeltek ki. A Középmagyar­országi Pincegazdaság különösen muzeális értékű boraival tűnt ki, de kitűnőek voltak forgalmi bo­raik Is. A mezőgazdasági szövet­kezetek közül az Izsáki és a ba- lotaszállási termelőszövetkezet, a keceli, Szőlőfürt, az orgoványi Egyetértés, a soítvadkerti Szőlős­kert a kiskőrösi és a soltszentim- rei szakszövetkezetek szerepeltek legjobban. Az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kecs­keméti állomásai öt arany-, hét ezüst- és ugyanennyi bronzérmet szereztek. Az idei országos versenyt, amely a 16. lesz, ez év július 3-a és 8-a között szintén Kecskemé­ten rendezik a Kertészeti Egye­tem főiskolai karán. Megyénk bortermelői és a forgalmazói részt vehetnek az országos vetél­kedőn a megyei versenyen elért eredménytől függetlenül. A ter­melői borok közül viszont csak a 9 pontig értékeltek szerepelhet­nek az országos versenyen. Pfenning Gyula a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető­helyettese Fektetik az ország legnagyobb főnyomócsövét 9 A Marx téri átépítések során a Váci út egy szakaszán és s Marx téren a Fővárosi Vízművek óriási főnyomóvezetéket fek­tet a régiek helyére. A nagy át­mérőjű csővezeték lefektetése ne­héz munkát jelent a Vízművek­nek. (MTI-fotó, Hadas János (el­vétele — KS.) msmit .V.WXÍW.' íííilíiíii; Három és fél milliárd rakodásgépesítésre gyakran napo­kig, amíg egy vállalatnál, vagy ítéesz-oen az árut vasúti kocsikba rak­ják, miért vesz­tegelnek sok­szor hosszan a vagonok kira­kásra várva» a felelet bizony bonyolult. Tény, hogy a ki- és berako­dás több időt vesz igénybe, mint a vasúti fuvarozás az ország egyik részéből a má­sikba. Kevés a munkaerő, rossz a szervezés, gyakran az áru helytelen csoma­golása is oka lehet a késedelem­nek. A megoldás egyik kulcsa: a gépesítés. 9 Fedett vasúti kocsik korszerű berakása rakodó targoncával. nács Titkársága ajánlatot tesz. erre nézve Anyagmozgatás—rakodás Hét évvel ezelőtt, 1971-ben erő­teljesen felemelték a vasúti ko­csik állásidejéért járó bérössze­get, most már seholsem kifizető­dő raktárnak használni az áru­val megrakott vasúti kocsikat. A kocsiálláspénz nem a MÁV bevé­telét gyarapítja, hanem ebből is támogatják a vállalatok, mező- gazdasági üzemek rakodásgépesí­tési törekvéseit. Nem kis összegről — évi 250— 280 millió forint odaítéléséről — van szó, melyet kizárólag olyan fejlesztésre szabad fordítani, ami a vasúti rakodási kapacitás növe­lését, a rakodási idők csökkenté­sét — idő és fáradság —. megta­karítását teszi lehetővé. Pályázat a pénzre Eddig mintegy másfél milliárd forint volt ' a rakodásfejlesztési alap bevétele. A Központi Szállí­tási Tanács a szakminisztériumok bevonásával dönt, hogy a pályá­zó vállalatok, téeszek között mi­lyen arányban osszák fel a fej­lesztési alapot. A rakodásfejlesz­tési alap olyan állami támogatás, melyet nem kell visszafizetni. A vállalatok hét év alatt saját pén­zükből kétmilliárd forintot, tá­mogatással együtt összesen 3 és fél milliárdot költöttek a rakodás gépesítésére, a raktárterületek kiépítésére. Most általában úgy választják meg, hogy rakodásfejlesztési igényt támogassanak anyagilag, hogy a befektetett összeg egyút­tal más népgazdasági célt is szol­gáljon. Ha például egy állami gazdaság, vagy egy téesz több va­sútállomásra szétszórt rakodását egy helyre koncentrálja, biztosan számíthat az állami támogatásra, mert ezzel más állomásokat te­hermentesít és jelentős élőmun­kát is megtakarít. Ha már megvan a pénz, aszál- lfttatóknak rendszerint az is gond, hogy milyen rakodóberendezése­ket vásároljanak meg. A pályá­zóknak a Központi Szállítási Ta­Arra is akad példa bőven, hogy a megyei szállítási bizottságok út­ján felkeresik a rakodási gondok­kal küszködő vállalatokat vagy mezőgazdasági üzemeket és fel­ajánlják az alaptámogatását. Ilyenkor hangsúlyozzák: a belső anyagmozgatásnak mindenkor il­leszkednie kell a gépesített áru­rakodáshoz, mert csak az utóbbit támogatják anyagilag. A belső anyagmozgatás racionalizálásához csak szakszerű tanácsot adnak, pénzt nem. Igen tekintélyes összegek ke­rültek a rakodásfejlesztési alap­ból Bács-Klskun megyébe. Jelen­tős beruházással korszerűsítették a Rács megyei Állami Építőipari Vállalat, a Középmagyarországi Pincegazdaság rakodását. Orszá­gosan is példaszerű rakodásgépe­sítést valósított meg az Alföldi TÜZÉP Vállalat, amely ezen a te­rületen még újításokat is beve­zetett. Jól hasznosította a kapott összegeket a kecskeméti 9. számú Volán Vállalat, ezenkívül több megyebeli állami gazdaság, sőt mezőgazdasági és ipari termelő- szövetkezet is. Hozzátehetjük, hogy a rakodásfejdesztési beruhá­zások, nemcsak hogy gyorsan megtérülték — a pincegazdaság­nak például egy éven belül —, hanem jelentős munkaerő-megta­karítást is eredményeztek. Cél: a folyamatosság A rakodásgépesítéssel nemcsak olyan előnyök járnak, hogy az áruk gyorsabban jutnak el a fel­használókhoz, vagy a vasúti ko­csik fordulóidejének csökkentésé­vel jelentősen nő a szállításkapa­citás, hanem az ipari üzemek kor­szerűbb feltételek mellett termé­keiket éjjel-nappal, folyamatosan rakodhatják. Csökken a törés, az árukár is. A mezőgazdaságban — a cukoripar példája bizonyítja — a rakodóhelyek koncentrálásával lehet a legjobb eredményeket el­érni. i Mit tehet a munkás? 9 Mi az, ami bármilyen árut, bárhol és bármikor vonzóvá te­het a vevők szemében? Nos. első­sorban, kétségkívül a praktikus­ság az. hogy valamiíyen igényt jól kielégít, azután az elfogadha­tó ár, továbbá a vonzó forma, a kellemes szín. a célszerű cso­magolás. A korszerű nagyipari tömegtermelés következménye, hogy napjainkban általában több tucat egyazon rendeltetésű és egyaránt magas műszaki színvo­nalú termék található a piaco­kon “Ez oda *Vezetett; hogy ;ima' már az áru híre, ismertsége is a kelendőség fontos feltétele lett. A jó hírű áru biztosabban, jobb áron és nagyobb mennyiségben adható el. Ha viszont ezt a „jó hírt” al­kotóelemeire bontjuk, rögtön ki­derül. hogy ennek legfőbb for­rása talán nem Is mindig a konstrukció világszínvonala, ha­nem sokkal Inkább a kivitel jó minősége. Ez. ha utána gondo­lunk. érthető, hiszen ha a világ­piacon itübb azonos rendeltetésű és műszaki színvonalú termék is italálható, például hűtőszekrény, lemezjátszó, esztergapad, gépko­csi, borotvapenge stb. — akkor ezek között a versenyt, nagy va­lószínűséggel elsősorban az dönt­heti . el. hogy a tartós használat­ban melyiknek milyen a minő­sége. ^ Ezt a tényt a mindennapi ta­pasztalatok sokasága is igazol­hatja. Például, gondoljunk csak arra, hogy vajon mitől jó hírű és keresett a hazai üzletekben is a Wilkinson borotvapenge, a PA desodor, a Philips lemezjátszó, a Bosch-licenc alapján gyártott hű­tőszekrény. A termelőeszközök körében, valamennyi szakmában, hasonló lista állítható össze. A versenyképes minőség persze több mindenen múlik:' a konst­rukció és a technológia korszerű­ségén, a szervezettségén, a jó nyersanyagon stb. E fettételek biztosítása a gyárak műszaki szakembereinek feladata. A fel­tételek kialakítása után viszont már minden a végrehajtáson, a munkások százezrein múlik: fel- készültségükön. fegyelmezettsé­gükön, szándékaikon, akaratukon. • Hiába írja elő például a technológiai utasítás, hogy vala­melyik részegységet három pon­ton kell felforrasztani a keretre, ha a szerelő — mert siet vagy „rabolja” a normát vagy mert siettetik — csak egy ponton .for­raszt. Vagy. ha például három perc az előírt szárítási idő (eset­leg egy cipőtalpnál). azután még­is: egy perc múlva továbbkerül a munkadarab a szalagon. Vagy, ha kézbe kap valaki egy alkat­részt az előző munkahelyről, a látja ugyan, hogy az nem töké­letes vagy nem az előírások sze­rint készült, és mégis beépíti a berendezésbe. Vagy, ha 2 csavart jól. négyet pedig már csak ites- sék-lássék húznak meg valahoL ' Ezek az egyszer-egyszer elő­forduló, önmagukban aprónak 'látszó' hanyagságok: külön-külön, italán nem is veszedelmesek. Többnyire a mentség is megvan mindegyikhez. Például késve jött •z anyag a műhelybe a hónap vagy az év végén és hajrázni kellett, hogy teljesítsék a szállí­tási határidőket, ami ugyancsak fontos feltétele az exportképes­ségnek. Vagy: az is megeshet, hogy a munkások úgy érzik, ha a technológiai utasításokat pont­ról pontra betartanák a „hideg vízre valót sem” keresnék meg. Vagy: idő kell amíg az új gépet megszokja valaki, s amíg meg nem szokja. addig több hibát vét stb. Inkább vitatkozni kell tehát a jobb normáért, szólni a ren­des. Idejében elvégzett kiszolgá­lásért a gépek mellett és így to­vább. semmint a késedelmet, a vélt vagy valóságos anyagi meg­rövidülést a rossz norma miatt önkényes technológiai módosítás­sal tegyék helyre, munka közben, bárhol is. 9 Jelenleg, mivel egyre több korszerű termék és technológia kerül a hazai vállalatokhoz, las­san a legértékesebb brlgádvál- lalásnak számítható az. amely­ben valahol a minőség védelmé­re határozzák el magukat az emberek. A minőség javítása — a műszakiak dolga: technológiá­val, gépekkel, munkafogásokkal stb.. a minőség védelme viszont a munkások ügye. A minőséget el­sősorban ők tudják megvédeni, ők képesek biztosítani a minőség stabilitását is. akiknek a kezén lényegében az összes gyártmány átmegy. Érdemes lenne persze mindenre az eddiginél jobban gondolni a vállalatokon belüli bérezési, jutalmazást rendszerek kidolgozásánál is. hogy a leg­jobb, legfigyelmesebb munkások­nak. akik önmaguk állandó meó- sai is lehetnek — legyen Is ide­jük minderre, úgy. hogy a jöve­delmük se lássa a kárát. G. F. Parasztházak - hosszú lejáratú hitelre A sűrűn lakott Bulgáriában az átlagos távolság egy falu és egy város között lö—15 kilométer. A jó útviszonyok, a közlekedés fej­lődése lehetővé teszi, hogy a na­gyabb városokban fél. egy órán belül bárki elérjen lakásáról a munkahelyére, de nem kerül ez az út több időbe annak sem. aki a városon kívül lakik. A falvak ma már csatornázott, villamosí­tott települések, aszfaltos utcák­kal. járdákkal, parkosított köz­ségközponttal. takaros, komfortos parasztházakkal, ahol szívesen laknak a városi dolgozók is. Hi­szen a parasztlakások érdekes át­menetet képeznek a városi lakó­ház és a nyaraló, a villa között. A modern paraszbház egyre vonzóbb a városlakók szemében. Ezért a szófiai városi tanács le­hetővé teszi, hogy a város kör­nyékén vagy a közeli falvakban házat vásároljanak vagy építse­nek a lakásra váró fővárosi csa­ládok. E célra hosszú lejáratú kölcsönt folyósít az állam az igénylőknek. A hítel visszafize­tése igen előnyös: 10—20 leva a törlesztés havonta. (BUDAPRESS -^SOFIAPRESS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom