Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-18 / 115. szám
4 • PETŐFI NÉPÉ • 1978. Bájul 18. Korszerű növénynemesítés 9 A korszerű növénynemesitési munkának ma már hihetetlen nagy számú kémiai elemzés szabja meg az irányát. A bulgáriai GyUmölcstermesztésl Kutatóintézetben tehérjemeghatározást végeznek különböző gyümölcsökből. (MTI Külföldi Képszolgálat — — KS.) A növénynemesítés egyik célja a meny- nyiség, amelyen elsősorban az elérendő nagyobb terméshozamot értjük. A másik cél a minőség, amelynek ■ főbb szempontjai a termék kifogástalan külső megjelenése, a sokoldalú felhasználhatóság és a tökéletes táplálkozási érték. A táplálkozás-élettani ismeretek bővülése — a vitaminok, az ami- nosavak és zsírsavak. a mikroelemek stb. — hatásának a felfedezése óta a termés összetételének komoly szerepe van az új növényfajták kiválasztásában. A gyümölcsök iránt támasztott legfontosabb kívánalom a kedvező íz, amelynek lényeges alkotóeleme az érett termés cukortartalma. A mennyiségi fajtakiválasztási és -nemesitési törekvésekkel párhuzamosan éppen ezért sok éviig tartó analitikai munkával, kémiai elemzéssel állapítják meg pl. a gyümölcsökben levő háromféle fő cukorkomponenst. A hagyományos kukoricafajtáknál a csírában levő zsiradéktartalom alacsony szintje miatt csupán 1,5—2,00 százalék zsírral lehet számolni. Az USA kutatói — amikor ismertté vált, hogy egyes keringési megbetegedések és a magas vérnyomás tüneteinek kivédésében bizonyos többszörös telítetlen zsírsavak kedvező hatást gyakorolnak — mintegy 400 kukoricafajtából ki tudtak választani olyant is, amely a 14 százalék zsírtartalmat is megközelítette. E kutatásokkal egyidejűleg az is kiderült, hogy a kukorica- fajták zsírsavainak mennyisége nagymértékben változékony, tehát számolni lehet azzal, hogy a biológiai igényeknek legmegfelelőbb kukoricafajtát kinemesitve, széles körben el lehet terjeszteni. A növénynemesítésnek a növényi élelmi anyagok táplálkozási értékének a javítása érdekében folytatott erőkifejtése ma már sok növényfajtára és még sok más összetevőre kiterjed. Az összetétel és a minőség javítása céljából folyó nemesítési munkát még tovább, a biológiai hatóanyag-tartalomra vonatkozó érdeklődés is elő fogja segíteni. Vikingek Amerika belsejében A vikingek településéivel kapcsolatos számos kérdésre adnak választ amerikai kutatók infra- vörös fényképezéssel nemrég végzett kutatásai. Dél-Dakotában készítettek ilyen légifelvételeket, és ezeken erődítmények maradványait lehetett fölfedezni. Az erődítmények feltűnően hasonlítanak az 1000 és 1300 közötti években épült észak-európai viking erődítményekhez. Abban az időben néhány viking-„század" tengerre szállt, és azután eltűnt. A legújabb kutatások szerint1 ugyanebben az időben néhány észak-amerikai indián kul- -túrában-lényeges változások következtek be. Egy francia kutató pedig még 1132-ben beszámolt róla, hogy olyan indián törzzsel találkozott, amelynek tagjai mintegy 1 százalékban magas termetűek, szőkék és kékszemüek voltak. Mindezek a tények azt látszanak bizonyítani, hogy a vikingek nemcsak Amerika északkeleti partjáig, hanem mélyen a belsejébe is eljutottak. Az érckutatás tudománya* 9 Ércbánya a Kazah SZSZK-ban. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Korunk tudományos-technikai forradalmának egyik jellemzője, hogy az ipar hallatlan meny- nyiségű fémet használ fel. A különféle fémeket általában érceikből nyeri a kohászat. Az érc olyan kőzet, amely kitermelésre alkalmas mennyiségű fémvegyü- letet tartalmaz, tehát a fém olyan mennyiségben és minőségben van jelen az ércben, hogy belőle gazdaságosan kinyerhető. A fémkohászat fejlődése miatt egyre szegényebb ércekből is gazdaságosan kitermelhetők a fémek, ezért az ércnek tekinthető kőzetek köre mindinkább bővül. Az érc- képződés tulajdonképpen a kőzetképződés egyik különleges esete, amikor a kőzetben felgyülemlett fémek erősen feldúsulnak. Az érckutatás során különleges geofizikai problémák merülnek fel. A fémes elemeket dúsan tartalmazó kőzetek — az ércek — úgyszólván bármely kőzetféleséghez kötődhetnek, s térbeli kiterjedésük, koncentrációjuk rendkívül változatos képet mutat. Gyakran már az érctest természetes felszíni végződése', .az úgynevezett érckibúvás önmagában is felhívja a figyelmet a lelőhelyre. Az eltakart érctestet kedvező adottságok esetén geofizikai sajátságai alapján határolhatják el. Ilyen például a mágnessége, a villamos vezetőképessége és a természetes sugárzása. Ezeket a sajátságokat felszíni geofizikai eljórásokkallvizsgálják. Közvetlen tájékoztatást azonban a fúrások adnak, mégpedig úgy, hogy a felszíni mérésekkel körülhatárolt ércre, az eredménynyel kecsegtető területekre fúrásokat telepítenek, s ezekben a fúrásokban "végeznek különféle geofizikai vizsgálatokat. E vizsgálatok adnak választ arra, hogy az ércesedést milyen fémek alkotják. Az ércesedés akkor összefüggő, ha az ércszemcsék közé nem kerül ágyazókőzet, s a folyamatos, dús ércásványok teléreket és tömzsöket alkotnak. A fúrólyukakat alkalmazó érckutatás eleinte elektromos módszerekkel folyt, újabban azonban egyre inkább a nukleáris érckutató eljárások felé fordul a figyelem. FEJLŐDÖTT A TECHNOLÓGIA, JAVULT A MINŐSÉG A megyei borverseny tapasztalatai A 22. megyei borversenyt az idén Lakiteleken, az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet ottani állomásán rendezte meg a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. Mint mindig, ez évben is nagy érdeklődés kísérte a versenyt. A termelő üzemek, a kutatóintézetek, forgalmazó vállalatok 481 mintát neveztek be. Ennyi az utóbbi években még egyszer sem versenyzett. Köztük szerepelt a megye valamennyi forgalmi bora, de számos termelői, kísérleti és muzeális — több éves, különleges — értékű bor is részt vett a nagy vetélkedőn. Az állami gazdaságok 221, a szövetkezetek 172 mintát küldtek. Ez utóbbit különösen kedvezően értékeljük, mert arra mutat, hogy a szövetkezetek borászati tevékenysége — ami az ágazat fejlesztése szempontjából igen fontos — fellendülőben van. A mintákból 324 volt a fehér és 130 a vörös bor. Szerepeltek már legújabb borgazdasági termékeink is, 13 pezsgő, hét vermut és ugyanennyi konyakmintával. A négy bizottság a borok bírálatát, értékelését és díjazását az idei esztendő 16. országos borversenyére kiadott szabályzat szerint végezték, ami megyei versenyen egyébként rendkívül szigorúnak számít. A szigorú bírálat ellenére n borok igen jól vizsgáztak, mert 57 ért el arany, 95 ezüst és 120 bronz fokozatot. A szakemberek az értékelések során egybehangzóan megállapították, hogy az elmúlt két évben — a kedvezőtlen évjáratok ellenére — tovább javult a borok minősége, állóképessége, ami elsősorban a borászat fejlődésének, s a technológiai fegyelem betartásának az eredménye. Kedvező, hogy nőtt a száraz borok aránya. Igen jó minőségűek voltak a vörös borok. A pezsgők, a vermutok és a konyakok közül is több lett aranyérmes. Az állami gazdaságok közül a kiskunhalasi, a hosszúhegy!, a helvéciai és a kecskemét-szikrai szerepelt a legjobban. Boraik 37 arany-, 48 ezüst- és 54 bronzérmet érdemeltek ki. A Középmagyarországi Pincegazdaság különösen muzeális értékű boraival tűnt ki, de kitűnőek voltak forgalmi boraik Is. A mezőgazdasági szövetkezetek közül az Izsáki és a ba- lotaszállási termelőszövetkezet, a keceli, Szőlőfürt, az orgoványi Egyetértés, a soítvadkerti Szőlőskert a kiskőrösi és a soltszentim- rei szakszövetkezetek szerepeltek legjobban. Az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kecskeméti állomásai öt arany-, hét ezüst- és ugyanennyi bronzérmet szereztek. Az idei országos versenyt, amely a 16. lesz, ez év július 3-a és 8-a között szintén Kecskeméten rendezik a Kertészeti Egyetem főiskolai karán. Megyénk bortermelői és a forgalmazói részt vehetnek az országos vetélkedőn a megyei versenyen elért eredménytől függetlenül. A termelői borok közül viszont csak a 9 pontig értékeltek szerepelhetnek az országos versenyen. Pfenning Gyula a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőhelyettese Fektetik az ország legnagyobb főnyomócsövét 9 A Marx téri átépítések során a Váci út egy szakaszán és s Marx téren a Fővárosi Vízművek óriási főnyomóvezetéket fektet a régiek helyére. A nagy átmérőjű csővezeték lefektetése nehéz munkát jelent a Vízműveknek. (MTI-fotó, Hadas János (elvétele — KS.) msmit .V.WXÍW.' íííilíiíii; Három és fél milliárd rakodásgépesítésre gyakran napokig, amíg egy vállalatnál, vagy ítéesz-oen az árut vasúti kocsikba rakják, miért vesztegelnek sokszor hosszan a vagonok kirakásra várva» a felelet bizony bonyolult. Tény, hogy a ki- és berakodás több időt vesz igénybe, mint a vasúti fuvarozás az ország egyik részéből a másikba. Kevés a munkaerő, rossz a szervezés, gyakran az áru helytelen csomagolása is oka lehet a késedelemnek. A megoldás egyik kulcsa: a gépesítés. 9 Fedett vasúti kocsik korszerű berakása rakodó targoncával. nács Titkársága ajánlatot tesz. erre nézve Anyagmozgatás—rakodás Hét évvel ezelőtt, 1971-ben erőteljesen felemelték a vasúti kocsik állásidejéért járó bérösszeget, most már seholsem kifizetődő raktárnak használni az áruval megrakott vasúti kocsikat. A kocsiálláspénz nem a MÁV bevételét gyarapítja, hanem ebből is támogatják a vállalatok, mező- gazdasági üzemek rakodásgépesítési törekvéseit. Nem kis összegről — évi 250— 280 millió forint odaítéléséről — van szó, melyet kizárólag olyan fejlesztésre szabad fordítani, ami a vasúti rakodási kapacitás növelését, a rakodási idők csökkentését — idő és fáradság —. megtakarítását teszi lehetővé. Pályázat a pénzre Eddig mintegy másfél milliárd forint volt ' a rakodásfejlesztési alap bevétele. A Központi Szállítási Tanács a szakminisztériumok bevonásával dönt, hogy a pályázó vállalatok, téeszek között milyen arányban osszák fel a fejlesztési alapot. A rakodásfejlesztési alap olyan állami támogatás, melyet nem kell visszafizetni. A vállalatok hét év alatt saját pénzükből kétmilliárd forintot, támogatással együtt összesen 3 és fél milliárdot költöttek a rakodás gépesítésére, a raktárterületek kiépítésére. Most általában úgy választják meg, hogy rakodásfejlesztési igényt támogassanak anyagilag, hogy a befektetett összeg egyúttal más népgazdasági célt is szolgáljon. Ha például egy állami gazdaság, vagy egy téesz több vasútállomásra szétszórt rakodását egy helyre koncentrálja, biztosan számíthat az állami támogatásra, mert ezzel más állomásokat tehermentesít és jelentős élőmunkát is megtakarít. Ha már megvan a pénz, aszál- lfttatóknak rendszerint az is gond, hogy milyen rakodóberendezéseket vásároljanak meg. A pályázóknak a Központi Szállítási TaArra is akad példa bőven, hogy a megyei szállítási bizottságok útján felkeresik a rakodási gondokkal küszködő vállalatokat vagy mezőgazdasági üzemeket és felajánlják az alaptámogatását. Ilyenkor hangsúlyozzák: a belső anyagmozgatásnak mindenkor illeszkednie kell a gépesített árurakodáshoz, mert csak az utóbbit támogatják anyagilag. A belső anyagmozgatás racionalizálásához csak szakszerű tanácsot adnak, pénzt nem. Igen tekintélyes összegek kerültek a rakodásfejlesztési alapból Bács-Klskun megyébe. Jelentős beruházással korszerűsítették a Rács megyei Állami Építőipari Vállalat, a Középmagyarországi Pincegazdaság rakodását. Országosan is példaszerű rakodásgépesítést valósított meg az Alföldi TÜZÉP Vállalat, amely ezen a területen még újításokat is bevezetett. Jól hasznosította a kapott összegeket a kecskeméti 9. számú Volán Vállalat, ezenkívül több megyebeli állami gazdaság, sőt mezőgazdasági és ipari termelő- szövetkezet is. Hozzátehetjük, hogy a rakodásfejdesztési beruházások, nemcsak hogy gyorsan megtérülték — a pincegazdaságnak például egy éven belül —, hanem jelentős munkaerő-megtakarítást is eredményeztek. Cél: a folyamatosság A rakodásgépesítéssel nemcsak olyan előnyök járnak, hogy az áruk gyorsabban jutnak el a felhasználókhoz, vagy a vasúti kocsik fordulóidejének csökkentésével jelentősen nő a szállításkapacitás, hanem az ipari üzemek korszerűbb feltételek mellett termékeiket éjjel-nappal, folyamatosan rakodhatják. Csökken a törés, az árukár is. A mezőgazdaságban — a cukoripar példája bizonyítja — a rakodóhelyek koncentrálásával lehet a legjobb eredményeket elérni. i Mit tehet a munkás? 9 Mi az, ami bármilyen árut, bárhol és bármikor vonzóvá tehet a vevők szemében? Nos. elsősorban, kétségkívül a praktikusság az. hogy valamiíyen igényt jól kielégít, azután az elfogadható ár, továbbá a vonzó forma, a kellemes szín. a célszerű csomagolás. A korszerű nagyipari tömegtermelés következménye, hogy napjainkban általában több tucat egyazon rendeltetésű és egyaránt magas műszaki színvonalú termék található a piacokon “Ez oda *Vezetett; hogy ;ima' már az áru híre, ismertsége is a kelendőség fontos feltétele lett. A jó hírű áru biztosabban, jobb áron és nagyobb mennyiségben adható el. Ha viszont ezt a „jó hírt” alkotóelemeire bontjuk, rögtön kiderül. hogy ennek legfőbb forrása talán nem Is mindig a konstrukció világszínvonala, hanem sokkal Inkább a kivitel jó minősége. Ez. ha utána gondolunk. érthető, hiszen ha a világpiacon itübb azonos rendeltetésű és műszaki színvonalú termék is italálható, például hűtőszekrény, lemezjátszó, esztergapad, gépkocsi, borotvapenge stb. — akkor ezek között a versenyt, nagy valószínűséggel elsősorban az döntheti . el. hogy a tartós használatban melyiknek milyen a minősége. ^ Ezt a tényt a mindennapi tapasztalatok sokasága is igazolhatja. Például, gondoljunk csak arra, hogy vajon mitől jó hírű és keresett a hazai üzletekben is a Wilkinson borotvapenge, a PA desodor, a Philips lemezjátszó, a Bosch-licenc alapján gyártott hűtőszekrény. A termelőeszközök körében, valamennyi szakmában, hasonló lista állítható össze. A versenyképes minőség persze több mindenen múlik:' a konstrukció és a technológia korszerűségén, a szervezettségén, a jó nyersanyagon stb. E fettételek biztosítása a gyárak műszaki szakembereinek feladata. A feltételek kialakítása után viszont már minden a végrehajtáson, a munkások százezrein múlik: fel- készültségükön. fegyelmezettségükön, szándékaikon, akaratukon. • Hiába írja elő például a technológiai utasítás, hogy valamelyik részegységet három ponton kell felforrasztani a keretre, ha a szerelő — mert siet vagy „rabolja” a normát vagy mert siettetik — csak egy ponton .forraszt. Vagy. ha például három perc az előírt szárítási idő (esetleg egy cipőtalpnál). azután mégis: egy perc múlva továbbkerül a munkadarab a szalagon. Vagy, ha kézbe kap valaki egy alkatrészt az előző munkahelyről, a látja ugyan, hogy az nem tökéletes vagy nem az előírások szerint készült, és mégis beépíti a berendezésbe. Vagy, ha 2 csavart jól. négyet pedig már csak ites- sék-lássék húznak meg valahoL ' Ezek az egyszer-egyszer előforduló, önmagukban aprónak 'látszó' hanyagságok: külön-külön, italán nem is veszedelmesek. Többnyire a mentség is megvan mindegyikhez. Például késve jött •z anyag a műhelybe a hónap vagy az év végén és hajrázni kellett, hogy teljesítsék a szállítási határidőket, ami ugyancsak fontos feltétele az exportképességnek. Vagy: az is megeshet, hogy a munkások úgy érzik, ha a technológiai utasításokat pontról pontra betartanák a „hideg vízre valót sem” keresnék meg. Vagy: idő kell amíg az új gépet megszokja valaki, s amíg meg nem szokja. addig több hibát vét stb. Inkább vitatkozni kell tehát a jobb normáért, szólni a rendes. Idejében elvégzett kiszolgálásért a gépek mellett és így tovább. semmint a késedelmet, a vélt vagy valóságos anyagi megrövidülést a rossz norma miatt önkényes technológiai módosítással tegyék helyre, munka közben, bárhol is. 9 Jelenleg, mivel egyre több korszerű termék és technológia kerül a hazai vállalatokhoz, lassan a legértékesebb brlgádvál- lalásnak számítható az. amelyben valahol a minőség védelmére határozzák el magukat az emberek. A minőség javítása — a műszakiak dolga: technológiával, gépekkel, munkafogásokkal stb.. a minőség védelme viszont a munkások ügye. A minőséget elsősorban ők tudják megvédeni, ők képesek biztosítani a minőség stabilitását is. akiknek a kezén lényegében az összes gyártmány átmegy. Érdemes lenne persze mindenre az eddiginél jobban gondolni a vállalatokon belüli bérezési, jutalmazást rendszerek kidolgozásánál is. hogy a legjobb, legfigyelmesebb munkásoknak. akik önmaguk állandó meó- sai is lehetnek — legyen Is idejük minderre, úgy. hogy a jövedelmük se lássa a kárát. G. F. Parasztházak - hosszú lejáratú hitelre A sűrűn lakott Bulgáriában az átlagos távolság egy falu és egy város között lö—15 kilométer. A jó útviszonyok, a közlekedés fejlődése lehetővé teszi, hogy a nagyabb városokban fél. egy órán belül bárki elérjen lakásáról a munkahelyére, de nem kerül ez az út több időbe annak sem. aki a városon kívül lakik. A falvak ma már csatornázott, villamosított települések, aszfaltos utcákkal. járdákkal, parkosított községközponttal. takaros, komfortos parasztházakkal, ahol szívesen laknak a városi dolgozók is. Hiszen a parasztlakások érdekes átmenetet képeznek a városi lakóház és a nyaraló, a villa között. A modern paraszbház egyre vonzóbb a városlakók szemében. Ezért a szófiai városi tanács lehetővé teszi, hogy a város környékén vagy a közeli falvakban házat vásároljanak vagy építsenek a lakásra váró fővárosi családok. E célra hosszú lejáratú kölcsönt folyósít az állam az igénylőknek. A hítel visszafizetése igen előnyös: 10—20 leva a törlesztés havonta. (BUDAPRESS -^SOFIAPRESS)
