Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-03 / 102. szám

IDŐJÁRÁS Felhős idő, később nyugat felől fel« szakadozö felhőzet. Szórványosan, In­kább csak keleten eső, zápor. .Meg­élénkülő' helyenként megerősödő mindenütt északnyugatira—északira forduló szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 5, 10, leg­magasabb nappali hőmérséklet: 14, 19 fok között. —-------.----------------­■ V, *f\ 'ö (rk Színpompás májusi seregszemle VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiii. évi. 102. szám Ára: 90 fillér 1978. május 3. szerda Nemzetiségi pedagógusok I. országos konferenciája A nemzetiségi oktatás fejlődé­sének fontos szakaszához érke­zett. A fejlett szocialista társa­dalom építésének folyamatában megteremtettük az anyagi lehe­tőségeit annalk, hogy a nemzeti­ségi művelődésügy — ezen belül a nemzetiségi iskola — mind eredményesebben töltse be sze­repét — mondotta a nemzetiségi pedagógusok I. országos konfe­renciájának keddi megnyitóján • Gosztonyi János oktatási állam­titkár. A kétnapos konferencia az Oktatási Minisztérium, a nem­zetiségi szövetségek, az Országos I Pedagógiai Intézet és a Magyar Pedagógiai Társaság rendezésé­ben kezdődött meg a délszláv, a német, a román és a szlovák nemzetiségi iskolák 210 pedagó­gusának részvételével. — Az a célunk — hangsúlyoz­ta az államtitkár —, hogy köz­vetlenül az érintettekkel, a min- dennaipi iskolai gyakorlat szak­embereivel összegezzük az ered­ményeket s határozzuk meg az elkövetkező évek feladatait. Az utóbbi években jelentősen nö- I • vekedtek a nemzetiségi oktatás I 1 iránti igények, számottevően nőtt a nemzetiségi intézményékbe já­ró tanulók, a nemzetiségi iskolák száma, több a pedagógus is. Mindez olyan időszakban követ­I * kezett be, amikor a mezőgaz­daság szocialista átszervezése és a nagyfokú iparosítás nyomán a nemzetiségi lakosság körében is meggyorsult az átrétegeződés, a mezőgazdaságiból az iparba, a fa­luból a városiba áramlás. — A nemzetiségi oktatás mennyiségi fejlesztésére a jövő­ben is szükség lesz, az elkövet- —kező időszak legfontosabb fel­adata azonban a tartalmi munka színvonalának további emelése. Döntő fontosságú, hogy a haté­konyabb világnézeti, erkölcsi, po­litikai nevelés komplex folyama­tában és annak szerves részeként növekedjék az anyanyelv szere­pe, eredményesebbé váljék az anyanyelvi kultúra és hagyomá­nyok megszerettetése, megbecsü­lése, az egészséges nemzetiségi öntudatra nevelés. A tanácskozás jelentősége alá­húzza, hogy közoktatásunk a tar­talmi megújulás idejét éli és' an­nak részesei a nemzetiségi is­kolák is. — A nemzetiségi óvodákban, általános és középiskolákban 1968-ban 22 300 kisgyermek, diók tanult és számuk ma megközelí­ti a 37 ezret — mondotta a meg­nyitót követő előadásban Stark Ferenc, a Nemzetiségi Oktatási Bizottság titkára. A nemzetiségi óvodák száma ez idő alatt meg­háromszorozódott, a gyermekek száma 4,4-szeresére, az óvónők száma ötszörösére nőtt. A nem­zetiségi iskolák felébe ma már óvodai nyelvi előkészítéssel ke­rülnek az első osztályos tanulók. A népességáramlást, az átréte- geződést azonban a nemzetiségi oktatási hálózat továbbfejleszté­sénél az eddiginél jobban figye­lembe kell venni: a fejlesztés el­sősorban a gazdasági központok­ban célszerű. Megnő az országos és a területi beiskolázású intéz­mények, a gimnáziumok és a hozzájuk kapcsolódó diákottho­nok, kollégiumok szerepe is. Az Oktatási Minisztérium ezek be­ruházási fedezetét a következő ötéves tervidőszaktól saját költ­ségvetésében tervezi meg. A nemzetiségi anyanyelvű ne­velés-oktatás tartalmi fejlesztésé­nek Irányelveit Hlavács József, az Országos Pedagógiai Intézet nemzetiségi. osztályának vezetője vázolta. A nemzetiségi nyelvet tantárgyként oktató iskolák 1., 2. osztályaiban az új tantervek fo­kozatos bevezetése a múlt év szeptemberében megkezdődött A diákok az iskolákba nagyon eltérő nyelvtudással érkeznek. A különbségek kiegyenlítésében nagy szerepe van az óvodának, ezért arra kell törekedni, hogy minden olyan településen; ahol az iskolában nemzetiségi nyelv- oktatás folyik, Legyen nyelvi fog­lalkozás az óvodáiban is. Megvan a lehetőség arra is, hogy az is­kola-előkészítőkbe járó kisgyere­kek nemzetiségi nyelvi előkészí­tést is kapjanak. Mándlics Mihály, a Magyaror­szági Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára a nem­zeti szövetségek nevében üdvö­zölte az országos konferenciát. A tanácskozás szerdán nemze­tiségenként! szekcióüléseken folytatja munkáját. (MTI) Befejezték a napraforgó vetését • A katymári Egyetértés Termelőszövetkezetben befejezték a napra­forgó vetését 342 hektáron. Május 3-án, 4-én a 685 hektár árukuko­rica és a 155 hektár hibrid vetőmag-kukorica vetését is befejezik. Fel­vételünk a napraforgó vetéséről készült. (Szabó Ferenc felvétele) Vidámsággal, önfeledt derűvel köszöntötte országunk dol­gozó népe május elsejét, a munka nemzetközi ünnepét. Budapesten a kora délelőtti órákain több tízezer néző gyűlt össze a városligeti Felvonulási téren, melyet 10 óra előtt két­ezer vörös nyakkendős úttörő árasztott el, hogy virágcsokraik­kal köszöntsék a párt és a kor­mány díszemelVényen helyet fog­lalt vezetőit. Pontosain tíz órakor felharsan­tak a fanfárok, s a díszbe öltö­zött, fellobogózott, hatalmas transzparensekkel és jelmonda­tokkal ékesített téren — á fel­vonulók élén — megjelent a nemzetköziség eszméit jelképező zászlósor és a haladó emberiség összefogásának emblémája. a nagyméretű ötágú vörös csillag. Ezután a szocialista országok nemzeti lobogói, a VIT óriás jelvénye és a világ nemzeteinek zászlai alatt vonuló több ezer fiatal színpompás menetével kez­dődött meg a budapesti dolgozók felvonulása. A fővárosi dolgozók május el­sejei felvonulásán Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának* első tit­kára nyilatkozatot adott. A mun­ka ünnepe alkalmából köszöntöt­te a munkásosztályunkat, szövet­kezeti parasztságunkat, értelmi­ségünket, a dolgozok legszélesebb köreit, a szocializmust építő egész népünket. — Az elmúlt hetek szinte az élet minden területén a mérleg- készítés hetei voltak — mondta a párt Központi Bizottságának első titkára. — Ennek nyomán április 4-én magas erkölcsi elis­merést, kitüntetést kaptak a fi­zikai és a szellemi munka leg­jobbjai. munkás- és parasztembe­rek, alkalmazottak, tudósok, mű­vészek, írók és sokan mások, akik élén jártak a munkában. A na­pokban a múlt év termelőmun­kájának eredményeit is min­denütt számba vették, s az élen járó üzemeket kitüntették, mél­tón köszöntötték. A Központ Bi­zottság is elbírálta a tavalyi nagyszerű szocialista munkaver­seny eredményeit. — Természetes, hogy május el­sején, a munka ünnepén első­ként a munkáról szólunk és nyu­godt lelkiismerettel, jő érzéssel, a jövőbe vetett biztos hittel, re­ménnyel ünnepelhetünk. A fel­vonulások, a transzparenseken olvasható jelszavak, harci célok egyszer s mind üzenetet jelenté­nek a világ népeinek is. Üzene­tünk úgy szól, hogy a magyar nép szilárdan és eltökélten meg­oldja hazai feladatait, tovább ha­lad a szocialista társadalom épí­tésének útján. Mint a nyilatkozata végén Ká­dár János mondta, bizonyos, hogy az új sikerék nem fognak elmaradni, s akkor a következő május elsejét is hasonló örömteli érzésekkel fogjuk ünnepelni. ■KP 111 Kecskemét nagyobb lakónegyedeinek népét reg­gel 7 órakor a munkásőrség zenekarának pattogó muzsikája ébresztette. Már jóval tíz óra előtt való­ságos népvándorlás indult meg a Vasútkertbe. Az üzemek, intézmények, vállalatok, szövetkezetek dol­gozói három csomóponton gyülekeztek, s onnét vo­nultak fel a színhelyre. A rohamosan sokasodó kö­zönséget pol-beat zenészek, énekesek szórakoztatták. Pontban tíz órakor fanfárok hangja jelezte az ünnepség kez­detét A díszemelvényen helyet foglalt Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Kecskemét város országgyűlési képviselőije, Horváth István, a Központi Bizottság tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi István, a megyei ta­nács elnöke, s többen a megye, a kecskeméti járás és Kecskemét város párt- és tanácsi vezetői kö­zül; a belügyi testületek és a hazánkban ideiglenesen állomá­sozó szovjet alakulatok képvise­lői, valamint szocialista brigád- tagok, kiváló dolgozók, a vállala­tok, üzemek, intézmények élen­járói közül is számosán. Vándorfi Lászlónak, a Katona József Színház művészének sza­valata utáin, aki Váczi Mihály „Méltó hatalmat” című versét adta elő, dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte az egybegyűlteket, a nagygyűlés díszelnökségét, s kü­lön is az állami díjasokat, a ki­váló vállalatokat és szocialista brigádokat. Ezultán dr. Pozsgay Imre kulturális miniszter. az ünnepi nagygyűlés szónoka lé­pett a mikrofon elé. Tisztelt nagygyűlés! A munkásosztály nemzetközi ünnepén tisztelettel és szeretettel köszöntőm Kecskemét, és a me­gye munkásságát, parasztságát, értelmiségét, minden dolgozóját Május elseje hagyományosan a minden értéket megteremtő em­beri munka ünnepe. Ez a munka teremti a legfőbb értéket az em­bert is. A munkásosztály önálló politikai és társadalmi erővé vá­lásával együtt megszületett a legújabb kor, a forradalom és a szocializmus korának vonzó esz­ményképe. az emberiség javára, a közösségért élő. a közösséggel egybeforrott és, ezért harcolni kész ember eszményképe. Nem véletlen tehát hanem társadalmi szükségszerűség, hogy korunk igazi embereszményét a munkás­osztály vallja magáénak és teste­síti meg. Majd így folytatta: , Hazánk, népünk előrehaladásának sorsa • Pozsgay Imre ünnepi beszédét tartja* szorosan összefügg a nemzetközi haladással, a világban végbeme­nő forradalmi folyamat sorsával. A magyar népet — a magyar munkásosztályt — mindig mun­kaszerető, tehetséges közösségnek tekintették a világban. Mégis ez a nép évszázadokon keresztül az utolsók között haladt a társadal­mi javakból való részesedésben. Az élmúlt harminchárom év alatt az elnyomásból és szegény­ségből a tisztes emberi és nem­zeti jólét színvonalára emeltette az országot és a népet. Pedig nem lettünk gazdagabbak sem­milyen természeti kinccsel és nem változtak meg földrajzi vi­szonyaink sem. A magyar népet mindenekelőtt a' nemzetközi ösz- szefogásra is támaszkodó, saját munkája, szorgalma, helytállása emelte fel. A tényék arról tanúskodnak, hogy alapjában Véve eredménye­sen hasznosítottuk a közösségi tulajdonból, a szocialista terv- gazdálkodásból adódó lehetősége­ket. Iparunk ma öt hét alatt ter­mel annyit, mint a második vi­lágháború előtt egy egész eszten­dő alatt Féle annyi ember dol­gozik mezőgazdaságunkban, minit akkor, s mégis másfélszer annyi terméket állít elő. Az egy év alatt létréhozott új érték, a nemzeti jövedelem csaknem öt­ször annyi, mint 1938-ban volt Az V. ötéves terv első két esz­tendejének eredményei megfelel­nek a várakozásnak, s az idei év is jól indult Az ipar teljesí­tette az előirányzatok esedékes részét a mezőgazdaság dolgozói is becsülettel helytálltak, noha az időjárás nem fogadta kegyei­be őket. Az elmúlt hónapok tel­jesítménye megalapozza bizako­dásunkat, várhatóan újabb fel­lendülés mutatkozik a magyar népgazdaságiban. Az ötödik ötéves terv első évében, 1976-ban — főleg a me­zőgazdaságot sújtó nagy száraz­ság miatt — a tervezettnél las­súbb volt a növekedés, majd 1977nben ismét gyorsult a gaz­dasági fejlődés üteme, dinamiku­san nőtt a termelés és a nemzeti jövedelem. A mezőgazdaság pó­tolni tudta az előző esztendőben keletkezett elmaradását. Az immár több mint 600 éves Kecskemét, az Alföld, sőt egész hazánk egyik legszebb múltú te­lepülése. Egy virágzó táj. a Du­na—Tisza köze, Bács-Kiskun me­gye méltó gazdasági és szellemi központja. A -város ipari üzemei 1977-ben 15,6 százalékkal növel­ték termelési értéküket az előző évihez képest, méghozzá csök­kenő létszám mellett, tehát ki­zárólag a termelékenység növe­lése révén. Ugyancsak kitettek magukért a mezőgazdaságban dolgozók. A hét termelőszövetke­zet és a 4 szakszövetkezet össze­sen 1,2 milliárd forintot produ­kált‘tavaly. Egy-egy növény ter­melési átlaga ma kétszerese a tíz-tizenöt évvel ezelőttinek. Mind az iparban, mind a mező­gazdaságban sikerült alaposan túlteljesíteni az V. ötéves terv időarányos előirányzatait. A Kecskemétre érkező vendé­gek nemcsak a több évszázados, művészettörténeti értékű épülete- - két csodálják meg. elismeréssel szólhatnak a ma alkotásairól is, a középületekről éppúgy, mint az egyre sokasodó lakóépületekről. Kecskemét kulturális életéről * szólva mindenekelőtt a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetet kell megemlíteném, mely rendkí­vül céltudatos, sokszínű, soká rá-. nyű tevékenységével rövid pár év alatt világhírnévre tett szert Tartalmas, céltudatos munka fo­lyik a közművelődés egész in­tézményhálózatában. a m űvelő-, dési otthonokban éppúgy, mént . a könyvtárakban, vagy a múzeu­mokban. A társadalom építésének olyan szakaszába jutottunk, amikor minden előttünk álló gazdasági, termelési és társadalmi feladat megoldása igényli és feltételezi a dolgozók műveltségének, általá­nos és szakmai ismeretének, szo­cialista világnézetének, s a sze­mélyiség kiteljesedését szolgáló művészeti fogékonyságnak a to­vábbfejlődését Pártunk kulturá­lis politikája a kulturális forra­dalom kiteljesítését a szocializ­mus magasabb szintű építése nélkülözhetetlen feltételének tartja, s ezért az anyagi termő- lés fokozását szorosan összekap­csolja az egész nép műveltségi színvonalának emelésével. Elő­térbe kerültek olyan feladatok; amelyek a közösségi művelődés, a kisebb kollektívák, az önműve­lés, az érdeklődés és az ízlés, az életmódban testet öltő képzés és tanulás ügyét szolgálják. Kultu­rális életűnk előtt álló fő feladat, hogy népünket műveltté tegye, igényessé a műveltség megszer­zésében, a világnézeti és politi- *j kai tájékozódásban, a gazdasági életben és a munkában, a szó­rakozásban és a szabad idő tar­talmas eltöltésében egyaránt. Századunk utóbbi időszaka, különösen a szocialista társada­lom fejlődése olyan helyzetet te­remtett a világban, hogy ma már nem lehet a kultúráról a nép nélkül és a mindennapi élettől elvonatkoztatott módon gondol­kodni. hogy az ember úrrá lehes­sen most már nemcsak a tenné- | szét erőin, hanem a maga terem­tette viszonyokon és eszközökön' is, ahhoz szocializmusra, művelt­ségre, .folyamatosan fejlesztett műveltségre van szükség. Hogy a nép eredményesen vehessen részt saját sorsa alakításában, ahhoz a nélkülözhetetlen gazdasági és politikai feltételeken kívül ma­gas színvonalú műveltségre van szüksége. A munkásosztály nemzetközi ünnepén megnyilvánuló eszmei és politikai egység, a munkasi­kerekkel megalapozott fejlődés egyértelműen bizonyítja pártunk töretlen politikájának helyes vol­tát, igazságát. A magyar mun­kásosztály pártunk vezetésével sikerrel teljesíti történelmi híva- •tását, s a parasztsággal, az ér­telmiséggel és a társadalom töb­bi dolgozó rétegével szövetség­ben építi a szocialista társadal­mat. Május elsején együtt ünnepe­lünk a kitüntetett vállalatokkal, szövetkezetekkel szocialista bri­gádokkal és munkásokkal. Tevé­kenységük elismerése, a munka megbecsülése, annak bizonyítéka, hogy társadalmunk a munka társadalma Május elseje a dolgozók ünne­pié. nemzetközi ünnep és harci ünnep. A szocialista országokban nemzeti ünnep, de ugyanakkor; továbbra is a nemzetközi szolida-. ritás ünnepe. A győzelmes mun­kásosztály és a győzelemért har-' colé munkásosztály világméretű közös május elsejéi így válnak az imperializmus ellen, a békéért harcoló erők hatalmas demonst­rációjává. • Beszédét a miniszter így fejez­te be: Megtisztelő számomra, hogy mindezt Kecskeméten, ebben a (Folytatás a 3. oldalon.) • Felvonulás s nagygyűlésre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom