Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-07 / 81. szám

1978. április 7. • PETŐFI NÉPE • I Kitüntetések hazánk felszabadulásának SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZAKEMBEREK KÉPZÉSE 33. évfordulója alkalmából A Magyar Honvédelmi Szövet­ség megyei székházában Bognár Ferenc alezredes, az MHSZ me­gyei titkára kitüntetéseket nyúj­tót át. Honvédelmi Érdemérem 20 éves fokozatát kapta Dévényi István, Lakos Kálmán, Vörös Lajos. E kitüntetés 15 éves fo­kozatát kapta: Ablaka István, dr. Bozsó Ferenc, dr. Laczkó Tibor és Szabó László. Tízéves fokoza­tát Bihácsi Zoltán, Fehér Béla, Rudast Károly. Az MHSZ Kivá­ló Munkáért Érem arany foko­zata kitüntetésben részesült: dr. Gubacsi László, Káli Lajos al­ezredes, Nádudvari Lajos alezre­des. É kitüntetés ezüst fokoza­tát kapta: dr. Pálvölgyi István rendőr > főhadnagy. Bronz foko­zatában tizenkilencen részesültek. A Habselyem Kötöttárugyár vezérigazgatója Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést adta át Tóth Győzőné normacso port-ve­zetőnek, Balázs Imréné varró­nőnek, Borsodi Antalnénak, az Ady Endre szocialista brigád ve­zetőjének, Csikós Jánosné kész­áruminősítőnek, és Czeglédi Je- nőné bérelszámolási osztályveze­tőnek. A Szakma Kiváló Dolgo­zója kitüntetésben részesült Mócza Lajosné igazgató, Makra András lakatos, Majzik Gyula kőműves és Rózsi Lászlóné szb- ■tiltkár. Az Alkotó Ifjúság pályá­zaton a vállalaton 'belül a má­sodik helyezést érte el. a Dobos Sándorné, Kis Józsefné és Sza­lontól Sándornéhói álló kollek­tíva. Emlékplakettet kaptak a vállalatnál több, mint húsz éve dolgozó törzsgárdaitagok, a tmk dolgozóit' pedig az új műhely- csarnok üzembe helyezése terén végzett áldozatos munkájukért pénzjutalomban részesítették. A Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Ba­lázs Ferenc,' a Mélykúti Vegyesi- ipari Szövetkezet tagja, Halter Antal, a Vaskúti Vegyes és Épí­tőipari Szövetkezet elnöke, Hor­váth László, a Kunszent mi klósd Építő- és Szolgáltató Ipari Szö­vetkezet nyugdíjas elnöke, Lu­kács Ferenc, a Kiskunfélegyházi Cipőiparli Szövetkezet elnöke, Mátrai Tiborné, a Kiskőrösi Ve­gyes és Építőipari Szövetkezet tagja; Rigó Endre, a Kecskeméti Asztalos Ipari Szövetkezet elnö­ke és Petrányi Lajos, a Szabad- szállásig. Gépjavító és Szolgáltató Ipari Szövetkezet elnöke. A Könnyűipar Kiváló Dolgo­zója “kitüntetést kapta Nagy La­jos József, a Lajosmizsei Kefe-, Seprű-, Fa- és Vasipari Termé­keket Gyártó Ipari Szövetkezet dolgozója. A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bizott­sága az 1978. évi forradalmi if­júsági napok alkalmaiból, az if­júság nevelésében kifejtett ered­ményes tevékenységéért Ifjúsá­gért Érdemérem kitüntetésben részesítette Dörner Henriket, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat vezérigazgatóját, Déri Józsefnét, a megyei KISZ-bizott­ság volt könyvelőjét, a megyei pártbizottság pártgazdasági osz­tályának könyvelőjét. Az ifjúsági szövetségben hu­zamosabb ideje végzett kimagas­ló munkájáért KISZ Érdemérem kitüntetést kapott Gyarmati Ká­rolyné, a Kecskeméti Konzerv­gyár orgoványi üzemének telep­vezetője, Hajdú István, a Kismo­tor- és Gépgyár bajai gyára gyártástervező mérnöke, Lakatos László, a KISZ Kalocsa járási Bizottságának titkára, Trancsik István, a Kiskunhalasi Építő­ipari Vállalat könyvelője. Varga László, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára munkaverseny- felelőse. Zentai László, a Barom­fifeldolgozó Vállalat kiskunhala­si gyára segédművezetője, Hege­dűs Mária, az izsáki községi KISZ-bizottság titkára. A Magyar Úttörők Szövetségé­nek Országos Elnöksége Úttörő- vezetői Érdemérem kitüntetésben részesítette Hlavati Andrásáét, a dávodi 859-es sz. Táncsics Mihály úttörőcsapat vezetőjét, Beregszá­szi Istvánt, a kömpöci 3103-as sz. Petőfi Sándor úttörőcsapat rajvezetőjét, tanítót. Dajka Gá­bort, a kerekegyházi 3586. sz. Petőfi Sándor úttörőcsapat raj- vezetőjét, tanítót, Joó Sándort, solti közművelődési igazgatót. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága az ifjúsági szövetség­ben végzett eredményes munká­júkért Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetésben részesítette Pintér Imrét, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság pártbizottságának tit­kárát. Deák Sándornét, a Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Válla­lat újítási előadóját, Farkasné Horváth Máriát, a kecskeméti Habselyem és Kötöttárugyár varrónőjét, Borsodi Ilonát, a kecskeméti Petőfi Nyomda bera- kőját, Mellau Erzsébetet, a kis­kőrösi Társadalmi Ünnepségeket Szervező Iroda ügyintézőjét, Polenszky Gézánét, a bajai Fi­nomposztó Vállalat előadóját, Török Ferencet, a KISZ Kiskun­ma jsa nagyközségi Bizottságának titkárát, Farkas Jánost, az Al- lampusztai Célgazdaság borászát, Csáki Imrét, a jánoshalmi Jókai Tsz tmk villanyszerelőjét, Szaba­di Lászlót, a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet pincevezetőjét, Németh Ferencet, a bácsalmási Petőfi Tsz ágazatvezetőjét. Te­leki Jánost, a VBKM VÁV kun- szentmiklósi gyára művezetőjét, Gyuris Ferencet és Mészáros Istvánt, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága munkatársait, Szabó Sándort, Kiskunfélegyháza városi úttörőelnökét, Tóth Jó­zsefet, a kiskunfélegyházi Villa­mosszigetelő és Műanyaggyár igazgatói tanácsadóját, Gloviák Ferencet, a kalocsai fiúnevelő intézet gyakorlatioktatás- vezető­jét, Vakli Károlyt, bajai járási MHSZ-titkárt, Réczi Lászlót, birkózó világbajnokot. Aranykoszorús KISZ-jelvényt kapott Kis Imréné, a KISZ Kecskemét városi Bizottsága ad­minisztrátora, Ipacs Ilona, a KISZ Kiskunfélegyházi városi Bizottsága titkára, Lajos Ferenc, Kiskunfélegyházi MHSZ városi titkár, Kenyeres László kiskun- halasi városi MHSZ-titkár. Mihályné, az Élelmiszer-kereske­delmi Vállalat boltvezetője, Gál Jánosné, az Élelmiszer-kereske­delmi Vállalat boltvezetője, Jakab Istvánná, az Iparcikk Kereskedel­mi Vállalat eladója, Jakab Jenő­vé. a Ruházati Kereskedelmi Vál­lalat eladója, Kerekes István, az Iparcikk Kereskedelmi Vállalat eladója. Kecskeméti János, a Ru­házati Kereskedelmi Vállalat el­adója, Kiss Ferencné, az Ipar­cikk Kereskedelmi Vállalat pénz­tárosa, Laczi János, az Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat kiren­del tségvezető-helyettese, Lőrincz József, az Iparcikk Kereskedelmi Vállalat csoportvezetője, Maruzsi Pálné, a Vendéglátó Vállalat számlaellenőre. Novák Jenőné. az Élelmiszer-kereskedelmi Vál­lalat boltvezető-helyettese. Nuszpl Ferencné, az Élelmiszer-kereske­delmi Vállalat boltvezetője. Or­bán Jánosné. a Ruházati Keres­kedelmi Vállalat boltvezetője. Peller Józsefné. a Vendéglátó Vállalat raktárosa Szita Jánosné. a Vendéglátó Vállalat cukrász- üzemének vezetőhel vettese. Szűcs Istvánná, a Vendéglátó Vállalat Pczpre=szóveze*5ip. és Vakulva Erzsébet, az Élp'miszei'-kereske- delrrd Vállalat pénztárosa. Az idén mintegy kétszázötven számítástechnikai tanfolyamot szervez a hazai vállalatoktól és a mint­egy ötven országból érkező hallgatók számára a KSH Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tá­jékoztató Központ. Üj számítógépek, oktatási anya­gok, programok és audiovizuális eszközök (zártlán­cú tv-stúdió) segítik az oktatók munkáját. E be­rendezéseket az ENSZ fejlesztési programjának pénzalapjából vásárolták. • Zártláncú televíziós stúdió segíti az okftatást. 9 Programozási gyakorlaton a hallgatók. (MTI-fotó: Balaton József felvételei — KS) A pénzügyminiszter Kiváló Pénzügyi Dolgozó kitüntetést ado­mányozta Bálint Zoltánnak, a Bács-Kiskun megvei Illetékhiva­tal adóügvi főelőadójának, dr. Hegedűs Istvánnak. . a Bács-Kis­kun megyei IHetményhivatal ve­zetőiének . Szűcs Bálintnak, a Kecskeméti Városi Tanács pénz­ügyi osztálya adóügvi csoportve­zetőiének Urmös Kálmánnénak. Zsana Községi Tanács adóügvi főelőadóiénak. Csovrsics Avtnlné- vnk az OTP v*ácsá1iT»á«i fiókve­zetőiének. és Kottái Gyulának, az OTP ir««Tpi igazgatósága cso­portvezetőiének. A Munkaügy Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült Tokaji Ti­bor. a Kecskeméti Járási Hivatal munkaügyi főelőadója. Az Országos Tervhivatal elnö­ke Kiváló Dolgozó kitüntetést adományozott Molnár Imrének, Kiskunfélegyháza Városi Tanács tervcsoport-vezetőjének.; A Belkereskedelem Kiváló Dol­gozója miniszteri kitüntetésben a következők részesülték: Balázs Mihályné, a Bács-Kis­kun megyei Vendéglátó Vállalat étteremvezetője, Báli Jánosné. a Vendéglátó Vállalat eszpresszó­vezetője, Dikán Péter, a megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat áruforgalmi előadója, Földházi A KNEB VIZSGÁLJA Miért kevés az újító? Nem volt kialakult, kivitelez­hető ötlete? Az ügyintézés út­vesztői, a nem megfeleld anyagi vagy erkölcsi elismerés, az eljá­rási szabályok ismeretének ' hiá­nya, vagy egyéb okok tartották vissza az elmúlt három évben az Újításoktól? — kérdezik a napok­ban a népi ellenőrök kérdőíve­ken az ország minden megyéjé­ben, s a főváros hét kerületében vállalatok, gyárak, üzemek, ipari és mezőgazdasági termelőszövet­kezetek vezetőitől, munkásaitól. Az áprilisban megkezdődött vizs­gálat célja egyebek között annak megállapítása, miként valósítják meg az újítómozgalom fejleszté­sére hozott minisztertanácsi ren­deletet, milyen intézkedéseket tettek e mozgalom kiszélesítésé­A vizsgálat előkészítésénél szerzett tapasztalatok szerint ma már egyre több dolgozót ösztö­nöznek arra, hogy ötleteivel, kez­deményezéseivel segítse a mun­kát. fokozza a termelékenységet. Rendszeresebbé váltak az újítási tanácskozások. Több helyütt ver­senyekkel. pályázatokkal, kiállí­tások. klubok szervezésével ser­kentik az újítókat. Több vállalatnál bevált, hogy a feladatok megoldására előzetes újítási szerződést kötnek az „öt­letemberekkel”, szocialista brigá­Járási VIT-vetélkedő Hajóson A „Köszöntünk VIT — köszön­tünk Havanna” vetélkedő, Kalo­csa járási rendezvényét hétfőn tartották Hajóson. Több mint száz fiatal sorakozott fel a művelődé­si ház előtti téren, ahol Búkor János, a 'községi pártbizottság titkára köszöntötte a vetélkedőre benevezett csapatokat. A jól elő­készített versenyen a KlSZ-fiata- lok sportban, szellemi vetélkedő­ben és versmondásban mérték össze felkészültségüket. A honvédelmi miniszter a Hon­védelmi Érdemérem kitüntetést adományozta: 20 éves polgári vé­delmi tevékenysége elismeréséül Baunoch Györgynek, a Kiskun­halasi Járási'Hivatal elnökének; Cíirkó Zoltánnak, a megyei • ta­nács kereskedelmi osztálya sze­mélyzeti csoportvezetőjének és dr. Dobos Ferencnek, Kiskunfél­egyháza Városi Tanács elnöké­nek; 15 éves polgári védelmi te­vékenysége elismeréséül: Fekete Lászlónak, a megyei tanács épí­tési-közlekedési csoportvezetőjé­nek; 10 éves polgári védelmi te­vékenység elismeréséül pedig dr. Kincses Ferencnek, Baja Városi Tanács elnökének. A szellemi vetélkedőben a me­gyei döntőbe továbbjutott a du- napataji KISZ öttagú csapata, sportban a dunapataji Vegyesipa­ri Vállalat versenyzői, versmon­dásban pedig Horváth Zsuzsanna miskei versenyző. A pontszámo­kat tekintve jó helyezést értek el a szellemi vetélkedőben a hajó­siak, a szalkszentmártoniak, a kalocsai járási hivatal, Homok­mégy, Harta, a Dunavecsei Ve­gyesipari Vállalat csapatai, vala­mint Fájsz, Dunaszentbenedek és a dunavecsei Pamutnyomóipari Vállalat versenyzői. Az akadály- versenyben az első három he­lyen végzett a dunapataji Üj Élet Tsz és a dunavecsei KlSZ-bizott- csapata. A versmondásban sag második lett a hartai Frőlich Éva, harmadik a hajósi Elmer Éva. A Hajóson rendezett vetélke­dő méltó eseménye volt a VIT hazai előkészületeinek. B. F. EGY PANASZ NYOMÁN Láncház - láncreakcióval? dokkal. Mind szélesebb körű a Csepel Vas- és Fémművek fiatal­jainak három évvel ezelőtt meg­hirdetett „Egy brigád — egy hasznosított újítás” mozgalma. Bár évről évre nő a benyújtott javaslatok, a hasznosított újítá­sok száma, s ez milliárdos hasz­not jelent a népgazdaságnak, az újítások kétharmada 3—4 tárcá­hoz tartozó vállalatoknál szüle­tik. Kedvezd hogy az újítók csaknem kétharmada munkás. Gondot okoz azonban, hogy a munkásoknak csupán 5 százaléka rendszeres újító. A népi ellen­őrök választ keresnek arra is, mi­ért kevés a fiatal és a női ötlet­adó. Két évvel ezelőtt például az összes javaslattevő közül mind­össze 6,3 százalék volt nő és 21,9 százalék 30 éven aluli. Újdonság a vizsgálatban, hogy a mintegy 4000 kérdőív egyhar- madát olyan dolgozóknak osztják szét, akik az elmúlt három évben egyetlen javaslatot sem nyújtot­tak be. A kérdőívek összesítése, értéke­lése után a népi ellenőrök cso­portos beszélgetéseken, szocialis­ta brigádvezetőkkel, újítókkal, gazdasági, tömegszervezeti veze­tőkkel is megvitatják az újító- mozgalmat serkentő és gátló té­nyezőket. (MTI) Még az év elején hírül adtuk lapunkban: 12 korszerű, lánc­házban épített családi otthont adott át a múlt évben a Kalo­csai Városi Tanács építési-költ­ségvetési üzeme az ifjúsági lakó­telepen. Hamarosan hosszú levél hozta a korszerűséget megkérdőjelező panaszokat: laszakadt a meny- nyezet, felpúposodott a parketta, melynek réseiből kátrány szivá­rog. „Szomorúnak tartom, hogy akkor, amikor az újságoktól kezdve a tévéig mindenhol a ha­tékonyságról, a minőségről be­szélnek, ilyen dolgok előfordul­hatnak és azt nem megfelelően propagálják" — irta levelében Kanyó Sándor. A panaszos levéllel Tamás Györgyöt, a kalocsai tanács mű­szaki osztályának vezető főmér­nökét kérésük fel, aki jó isme­rője a láncházépítkezésnek. — Alighanem hasznos, ha az építkezés előzményeit ismerte­tem. öt évvel ezelőtt kezdtük szervezni ennek a nyolc + négy lakásos épületsornak az előkészí­tését. A gyorsan összeállítható blokkos technikával terveztük az építést, erre azonban nem talál­tunk kivitelezőt. Át kellett tehát terveztetni a hagyományos épí­tési módszerre. Az építési-költ­ségvetési üzem előzőén már lét­rehozott egy 25 lakásos lánchá­zat, sajnos tetemes ráfizetéssel. A lakásgondok enyhítésére az üzem belekényszerült a kivitele­zésre. A szóban forgó 12 lakás­ra 1 millió 397 ezer forintot fi­zetett rá. Adódtak kivitelezési problémák, bár az is tény, hogy a lakók a műszaki átadás előtt elfoglalták a lakásokat — tájé­koztatott Tamás György, majd javasolta, hogy Kozma Pállal, az ÉKÜ vezetőjével tekintsük meg a lakásokat. A Mikszáth Kálmán utca 7. szám alatt azonban hiába csön­gettünk Kanyóéknál. A kertben foglalatoskodó szomszéd, Balázs István készségesen tessékelt ott­honába és megmutatta a hibákat. — A parketta résein itt-ott előjövő kátrányfoltok — amelye­ket egyébként a lakók már el­tüntettek — 'oka a ragasztáshoz használt vékonyabb, lágyabb bi­tumen volt, amit a pvc-ragasztó helyett használtak. A garanciá­lis javításokat megkezdtük. Egy lakást már teljesen rendbehoz­tunk, s a levélíró otthonában is végezzük a szükséges munkákat — magyarázta Kozma Pál. A házigazda és néhány szom­széd jelenlétében folytattuk a beszélgetést. Ennek során meg­tudtam, hogy a kényelmes, jó beosztású 90 négyzetméter lakó­területű otthon 388 ezer forint­ba, a telekkel együtt 423 ezer forintba került. Építészeti meg­oldásában külön érdekesség, hogy a láncházsor szinte önálló családi házak együttese. Bátran állítható, hogy a jogos észrevé­telek ellenére is korszerű, szép otthonok. Akárcsak a lakótelep többi háza, amelyek elhelyezésé­ben és megjelenésében nemcsak szólam a korszerűség, hanem az esztétikumot és a hasznosságot egybefoglaló, tudatos városrende­zési elv megvalósulása. Erről meggyőzött a lakótelepen tett körséta. Kozma Pállal beszélgetve, vé­gül megtudtam, hogy az építtető lakásszövetkezet kártérítés fize­tésére beperelte az ÉKÜ-t. Az üzem viszont a ráfizetés megté­rítéséért szállt perbe. Hogy kinek jó ez? Annyi biz­tos, a szövetkezeti lakásépítés ügyének semmiféleképp... Nagy Mária Két parlament között • Hasznos, értékes tanácskozá­sok voltak az 1976-ban második alkalommal megrendezett ifjúsági parlamentek. Nemcsak azért, mert sok olyan gondra, közös döntést igénylő tennivalóra hívták fel a tanácsi, illetve munkahelyi veze­tés figyelmét, amelyek megoldá­sa egész társadalmunk érdeke. Azért is, mert a megvalósításra hozott intézkedések egy jelentős réteg jobb közérzetének kialakí­tását eredményezik — állapítot­ta meg a megyei pártbizottság if­júsági bizottsága. A fiatalok értő felelősségét bizonyítja, hogy ok­talan követelőzéssel szinte sehol sem léptek fel. Felvetett problé­máik jogosak voltak, megadásuk nemcsak hogy szükséges, de mi­hamarabbi feladat. Az érintettek figyelmét a me­gyei tanács ifjúsági bizottsága is felhívta arra, hogy tanulmányoz­zák át a parlamentek anyagát, tegyék meg a szükséges intézke­déseket; ellenőrizzék azok végre­hajtását Egyik-másik — mégoly ésszerű — javaslat azonban oly­kor csak több év múlva válhat valóra, hiszen például a hiányolt úttörőtábor, ifjúsági park nem kis összegbe kerül. Gyakran nem elegendő csupán a helyi tanács jóváhagyása, hanem szükséges lenne a megyei — nem kis rész­ben anyagi — hozzájárulás is 9 Az 1976-os tanácskozásokon elsősorban lényegi, tartalmi kér­dések kerültek napirendre. Amint azt a megyei pártbizottság ifjú­sági bizottsága is megállapította, több helyen — ÁFÉSZ-ekben, termelőszövetkezetekben, keres­kedelmi egységekben közművelő­dési és egészségügyi intézmények­ben —, ahol a panasz az volt, hogy a fiatalok nem a végzettsé­güknek megfelelő munkakörben dolgoznak —, megszüntették a visszás helyzetet. Sok közös gaz­daságban — elsősorban azokon a területeken, ahol a végzett mun­ka arányában történő anyagi megkülönböztetést központi sza­bályozás is- lehetővé teszi — a normák nem megfelelő bérezését kifogásolták. A jogos kéréseket többnyire figyelembe vették. Né­mely esetben országos döntésre lenne szükség, hogy a panaszo­kat orvosolhassák. A dolgozó és tanuló bejáró fia­talok utaztatásáról is sok szó esett a parlamenteken. Az ÉP­SZER. a Műanyag és Gumifeldol­gozó Vállalat azóta saját buszt vásárolt, amivel a kényelmes uta­zást, á munkarendhez való igazo­dást oldotta meg. Természetesen minden problémát még nem szün­tettek meg. De a megyei tanács mezőgazdasági osztálya például tavalyi ellenőrzései során megál­lapította, hogy a 112 tsz-ben, a 38 szakszövetkezetben és a 7 kö­zös vállalkozásnál megtartott par­lamenteken felmerült problémá­kat megoldották. Az előrelépés az első — 1974-ben tartott — par­lamentekhez képest tehát nagy. • Külön fejezetet érdemelne a diákparlamenteken elhangzott fel­szólalások sorsa. A tanulói ön- kormányzattal kapcsolatos kéré­seket a megyei tanács művelő­désügyi osztálya napirendre tűzte, s az időközben megjelent doku­mentumok alapján javaslatot tett az önkormányzat erősítésére, a tanulók nevelő munkába való be­vonásával. A Berkes Ferenc Ke­reskedelmi Szakközépiskola veze­tőinek figyelmét például arra hív­ták fel, hogy tanulóikat a jelen­leginél több boltban oktassák, mert a szakmai képzés minősége múlik, vagy múlhat ezen. A me­gyei tanács illetékes osztályai a nyári és őszi közhasznú mezőgaz­dasági munkákra felkészülve, az iskolák és az üzemek szerződés- kötéseit meghatározott feltételek­hez kötötték. Ennek eredménye­képpen jelentősen csökkentek a korábbi, elsősorban az alacsony bérezés miatti problémák. Óvodai, bölcsődei helyek növe­lésével kapcsolatban szinte min­denütt elhangzott kérés, javaslat, panasz. Ezek figyelembevételével a megyei tanács .illetékesei na­gyobb támogatásra hívták fel a vállalatokat. Az eredmény: tár­sadalmi munkavállalások, jelen­tős befizetések segítik elő a ter­vezettnél több gyermekintézmény felépítését. (Kecskeméten pél­dául 350 óvodai helyre van taná­csi célcsoportos keret, i980-ig mégis ezer épül. A 650 a vállala­tok által befizetett összegekből kerül ki.) A minden fiatalt egyként érin­tő lakásgondok is enyhülnek va­lamelyest — a parlamentek ered­ményeként. A vízmű 150, az ÉP­SZER Vállalat száz lakás építé­sét vállalta. Azok az üzemek, amelyeknek külön építőbrigádja nincs, a munikáslákás-építési ak­cióba kapcsolódtak be, s arra ér­demes dolgozóikat pénzzel támo­gatják. • Lassan két évvel a második ifjúsági parlamentek után nagyon sok megvalósult javaslatról "ejt­hetnénk szót. E néhány intézke­dés felsorolása is tanúsítja, hogy az 1976-os fórumokon elhangzot­tak jó talajba hullottak, s az érin­tett, illetékes szervek jelentősé­güknek megfelelően kezelik a fel­szólalásokban javasoltakat, s tő­lük telhető legtöbbet teszik a gondok enyhítéséért. B. J. GYORS ÜTEMBEN ÉPÜL A TÁVVEZETÉK • Felállították az Albertirsa—Vinyica villamos távvezeték újabb osz­lopát. (MTI-fotó: Bajkor József felvétele — Teletotó — KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom