Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-11 / 84. szám

4 e PETŐFI NÉPE © 1918. április 11. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS I A kozmikus rendszerek népgazdasági haszna A KGST Titkáriága Altai a világűr meghódításának 20. évfordulója al­kalmából kiadott „A kozmikus rendszerek felhasználása a népgazdaság­ban” című publikáció rövid Ismertetése. JA kozmikus rendszerek jelen- ■'ic át népgazdaság legkülönbözőbb területeit befolyásolják. Segítsé­gükkel 'kutatják fel a természeti erőforrásokat, emellett alkalmaz­zák őket az élő környezet védel­mében, a hírközlésiben, a geodé­ziáiban, a navigációban, a mete­orológiában és más területeken. Nagy jövője van egy egészen új ágazatnak is: a 'kozmikus terme­lésnek. Ez az ágazat most kelet­kezik, és még nem haladta túl a részkísérletek kereteit, ennek ellenére gazdasági szempontból már igen sokat jelenít A 'kísér­letek elsősorban azt a célt tűz­ték ki, hogy a feldolgozhatatlan hulladékokat és távlatilag az energiaigényes termelést is túl­juttassák a bioszféra határain, például a műholdak pályájának térségébe. A kozmikus termelés­hez hozzátartoznak az egyedül­álló optikai berendezések, illetve a nagytisztaságú vegyi anyagok és gyógyszerek gyártásénak technológiai folyamatai is. Különösen jelentősek azok a feladatok, amelyek a Föld ásvá­nyi nyersanyagainak kutatáséval és élő környezetének védelmével függnek össze. E feladatok meg­oldásában segítenék a kozmikus technika, rádióelektronika, az elektronikus számítás technika mellett a fényképező és televí­ziós rendszerek. A műholdak se­gítségével bővebb Információkat lelhet szerezni a Föld állatvilá­géról és növényzetéről, jobban megérthetők a földikéreg geoló­giai törvényszerűségei, Jobban feltárható az ásványi nyersanya­gok elhelyezkedése és újraszer­vezhető a bioszféra rendszeres A kozmikus rendszerek Igen nagy szerepet játszanak a világ­tengerek kutatáséban, is, amelyek a földfelület 70,8 százalékát bo­rítják be. At óceanognáfia egyik alapvető problémája az óceánok áramlatainak, szint- és hőkü- lönibségeinek, jégrétegei helyzeté­nek és mozgásának, vize vegyi összetételének, sótar tataiénak stb. vizsgálata. A másik nagy problé­ma a mélytengerek ásványi nyersanyagainak és energiaforrá­sainak, valamint élővilágának felkutatása. A kozmikus óceanográifla fej­lődése lehetővé teszi a ponto­sabb feltérképezést és a modem tengeri térképek elkészítését, amelyek nemcsak a tengerfene­ket ábrázolják, hanem a tengeri áramlatokat, a vízhőmérséklet változásait, a vizek sűrűségét és vegyi összetételét is, ezenkívül jelzik az élő szervezetek elhe­lyezkedését az óceánok tcülönbö- ző részein. A hírközlő eszközök (rádió, televízió, távíró, telefon) további fejlődése is összefügg a kozmi­kus rendszerek alkalmazásával. E problematikát a nemzetközi együttműködés alapján kell megoldani. A nemzetközi hírköz­lő rendszerek mesterséges holdak közvetítésével történő fejlesztése céljából a szocialista államok 1971-ben megalakították az In- terszputnyik nemzetközi szerve­zetet Az NDK-bam, a Mongol Népköztársaságban, Lengyelor­szágban, a Szovjetunióban, Ku­báiban és Csehszlovákiában már megkezdték az Orbita rendszer földi állom árrendszerének kiépí­tését, ami lehetővé teszi a szí­nes és fekete-féhér televíziós adás vételét, valamint a rádió­adások vételét és a szolgálati .összeköttetést. Az Imterkozmosz program ke­retében, amelyet a szocialista ál­lamok 1987-ben fogadtak el, szé­leskörűen fejlődik a kozmikus térség kutatásával és felhaszná­lásával kapcsolatos nemzetközi együttműködés. Eddig már 16 Imterkozmosz műholdat bocsátot­tak fel, ezen kívül több geofizi­kai és számos meteorológiai ra­kétái 1976-ban' kilenc KGST-ország kormányainak képviselői szerző­dést írtak alá a kozmikus térség kutatásában és békés célokra történő kihasználásában való együttműködésről. Az Interkoz- mosz rendszerben jelenleg öt alapterületre Irányulnak a kuta­tások: a kozmikus térség fizikai tulajdonságaira, a kozmikus hír­közlésre, meteorológiára, bioló­giára és orvostudományra, vala­mint a természetes környezet kozmikus eszközök segítségével történő kutatására, 1978 él 1993 között bolgár, magyar, kubai, mongol^ lengyel, romáin és cseh­szlovák résztvevők Indulnak el a szovjet űrhajókon az orbltális állomásokon. Ezzel új korszak kezdődött a KGST-tagországok aiz emberiség aktuális problémái megoldásával kapcsolatos együtt­működésben, (APN—CTK—MTI) Több villamosipari gép a szocialista országokból megfigyelése. Az űrhajózás és a természet­védelem kölcsönös kapcsolatának még egy fontos szempontja van: az űrhajók és az orbltális állo­mások fedélzetein az életszük­ségletek biztosításának zárt rendszereit dolgozzák ki. Ezek a munkáik segítenek a 'bioszféra modelljének elkészítésében és a talajtani problémák gyakorlati megvizsgálásában. Segítségükkel hatékonyabban megszervezhető a mezőgazdasági termelési folya­matok irányítása. Az űrből in­formációk érkeznek az időjárási viszonyokról, a vetés növekedé­séről és a mezőgazdasági termé­nyek beéréséröí, a folyók jegé­nek olvadásáról, a talaj felme­legedéséről stb. Az erdőgazdálkodásban a koz­mikus rendszerek lehetővé te­szik az erdők megújulási folya­matainak vizsgálatát, a különbö­ző erdei növényfajták készletei­nek prognosztizálását, a fakiter­melés racionális időszakainak meghatározását és az erdőtüzek keletkezésének megfigyelését. A világűrből érkező informá­ciók a geológusoknak is segít­hetnek. Nagy magasságból job­ban áttekinthető a Föld mélysé­gi szerkezete: például az Atlanti - óceán déli részének mágneses anomáliáit először az űrből vet­ték észre. A nagy területek fel- térképezésében a kozmikus tech­nikával semmiféle klasszikus módszer nem versenyezhet. A tavalyinál legalább 15 száza­lékkal több villamoslpari gépet és alkatrészt hoz be az idén a TRANSELEKTRO a szocialista országokból. A többlet nagy ré­sze olyan termék, amelyet eddig kizárólag .tőkés cégektől vásárol­tak, de importálunk olyan cik­keket ás, amelyek hazai gyártása megszűnt. Ilyenek például a szer­számgépekhez szükséges alkatré­szek, amelyeket a KGST szako­sodás alapján ezentúl Csehszlo­vákiában szerezzük be. Fokoza­tosan megszűnt Itthon a villamos hegesztőgépek gyártása is, így ma már minden igényt importból kell kielégíteni. Szakosodási szerződés alapján ebben az évben a hegesz­tő berendezésék nagy részét szov­jet, NDK-:beli és csehszlovák üze­mek szállítják. Félvezetőkből már az elmúlt két évben megháromszorozódott a szocialista Import, s ezzel egyide­jűleg számottevően csökkent a tő­kés behozatal. Egyedül a szovjet partnerektől az idén 1,2 millió rubelért veszünk félvezető ele­meket a korábbi 200 rubel he­lyett. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, a MÁV és a Ma­gyar Hajó- és Daru gyár, géppark­ja korszerűsítéséhez eredetileg tőkés cégektől akart beszerezni nagy teljesítményű speciális he­gesztőket. Az eredményes piac­kutatás révén végül is egy szov­jet gyártól rendelték meg a gépe­ket, amely ajánlatában ugyan­olyan kedvező műszaki paramé­tereket adott meg, mint a nyu­gati szállító. Az első szovjet gé­peket néhány hete adták át, a MÁV pedig egy újabb sínhegesz- tő gépet is rendéit. A csőhegesztő gépek nagyobb importjára a TRANSELEKTRO az NDK-ban talált lehetőséget. Az első üzletkötésre sem kellett sokáig várni, így már az idén megérkeznek az első berendezé­sek az Eröműkarbantartó Válla­lathoz. További előnyös üzlet: a csepeli Egyedi Gépgyár exportra készülő csőgyártó soraihoz az ed­digi tőkés piacról beszerzett he­gesztő és plazmavágó egységeket ezentúl NDK-beli gyár szállítja. A TRANSELEKTRO az idén összesen hárommillió dollárt „ta­karít meg” azzal, hogy szocialista partnerektől hoz be olyan cikke­ket, amelyeket a korábbi tervek szerint tőkés piacról vásárolták volna. SIKEREK A BAROMFITENYÉSZTÉSBEN Jánoshalmi és rémi tapasztalatok A Hunnia Hibrid Broiler Termelési Rendszer, amelynek gesztora a hernádi Március 15-e Terme­lőszövetkezet 1968-ban kezdte meg működését, A 19 taggazdaságból álló társulás szövetkezetei — ebből kettő Bács-Klskun megyei — vagyoni hozzájáru­lásuk mértékében részesednek a nyereségből, de vállalják a közös tevékenységgel járó kockázatot is. A jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezet 1973 óta tagja a társulásnak és az elsők között járnak a baromfitenyésztésben. A 38 ezeres Hybró törzsál­lományuk évente 4 millió tojást termel, amiből 3 millió naposcsibét keltetnek és több mint 2 mil­lió pecsenyecsirkét adnak át évente a baromfi­iparnak. Mindezt az tette lehetővé, hogy kialakítot­ták a baromfitenyésztés úgynevezett vertikumát. A nagy szülőpárok tartásától a keltetésen keresztül a hizlalásig minden munkafolyamatot a gazdaság­ban végeznek. A táptakarmányt Is saját keverő­üzemükben állítják elő, ez teszi lehetődé, hogy jó minőségű koncentrátumot adhatnak a' baromfiak­nak. A csirkék egy kilogramm súlyra történő felne­veléséhez két kilogramm 45 deka táptakarmányt használnak fel a mezőgazdasági nagyüzemben, ami kevesebb, mint a rendszer átlaga. E jó eredményt nem Is a legkorszerűbben berendezett ólakban ér­ték el. amt a megfontolt, előrelátó gondoskodásnak, a jószággondozók odaadó munkájának az eredmé­nye. A rémi Dózsa Termelőszövetkezet a Hunnia Hib­rid társulásnak egyik alapító tagja. Sokat tettek azért, hogy az induláskor hozott döntések, tervek meg is valósuljanak. Hasonlóan a jánoshalmlakhoz • Tenyésztojás-válogatás a Jánoshalmi Petőfi Ter-f melőszövetkezetben. (Pásztor Zoltán felvétele) ebben a szövetkezetben is jó munkát végez a tag-J- ság. Tavaly 11,2 millió naposcsibét és 34 ezer te« nyészjércét értékesítettek, ez utóbbit tókés ország­ba exportálták. Az Idén úgy tervezik, hogy 14 mil­lió naposbaromfit, 60 ezer tenyészjércét és 2 mllllá tenyésztojást értékesítenek. A hároméves fejlesztési program keretében, ame­lyet jövőre fejeznek be, az egyéb ágazatok fejlesz­tése mellett táptakarmány-keverő üzemet építenek es továbbfejlesztik a baromfitartás technológiát Is. A szövetkezeteik úgy tervezik, hogy & tervidőszak végén már több mint 21 millió tojást keltetnek évente. ÜGYBE NAGYOBBAK A KÖVETELMÉNYEK Pártcsoportok a miskei termelőszövetkezetben A miskei Március 15. Terme­lőszövetkezetben átszervezték a pártcsoportokát. A fejlődés kí­vánta ezt az intézkedést. Lovas Nagy István, a párta lapszervezet titkára' erről a következőket mondja: — A cselekvési program nagy feladatokait határozott meg. A mi szövetkezetünk tavaly 9 százalék­kal növelte termelését. Az idén az országos előirányzat 2—3 szá­zalékos termelésiérték-növelést ír elő, mi 4—5 százalékot szeretnénk elérni. A munka jobb megszervezése, a tartalékok feltárása lehetővé teszi terveink megvalósítását, eh­hez azonban a pártszervezet munkáját, irányító tevékenységét haCározottabbá ' ;kel Lett tenni. Ezért a nyolc pártcsoport helyett tízet hoztunk létre. A Kalocsa Környéki Agráripa­ri Egyesülés agrokémiai centru­mának építését mi vállaltuk. Ezért is hoztunk létre az építési ágazatban egy önálló pártcsopor- tot. Új pártcsoport alakult a ker­tészetben is. Az idén ugyanis változatlanul fontosnak tartjuk a zöldségtermesztést. Foglalkozunk fűszer- és priitaminpaiprikával, ezen kívül vetettünk zöldborsót, zöldbabot. Tavaly ugyan gondja­ink voltak a pritamlnpaprika ér­tékesítésével. Ez azonban nem vette el a kedvünket a terme­léstől, bízunk abban, hogy az idén a hibák nem Ismétlődnek meg. Néhány fontosabb növény ter­melésére nagyobb gondot fordí­tanak aiz idén. Búzából 300 hek­9 If j. Ondré Ernő kertészeti ága- zaitvezető, pártcsoportblzalmi a fólia alatt nevelt káposztapalán­tákat tanulmányozza. Az alatta Irányított ágazatban 120-an dol­goznak, nagyobbrészt asszonyok, lányok. A pártcsoportban három nő tevékenykedik. (Méhest Éva felvétele.) tárnyi a vetésterület-növekedés, szójából 120 hektárral nő a ve­tésterület. Tavaly nagyon jó ered­ményt hozott a mustár, termesz­tése gazdaságos. Az idén 300 hek­táron vetik. Háromféle gyógynö­vény magja 70 hektáron kerül földbe. Mindamellett nyolcvan hektárral több lesz a kukorica- vetés is. A pántalapszervezet titkárával együtt tanulmányozzuk az Idei cselekvési programot. Valameny— nyl feladatot nem is lehet felső— rolni, de érdemes néhányat ki­emelni. — Ilyen például — magyaráz­za a párta Lapszervezet titkára — a Kalocsai Állami Gazdaság gesz­torságával, a foktői 'Béke Ter­melőszövetkezettel közösen épülő 1200 férőhelyes tehenészeti telep. Ez a beruházások rangsorában az elsők között van. Tovább fejlesztjük^ hatéko­nyabbá tesszük a szocialista munkaverseny-mozgalmat. Tavaly huszonkét brigád' több mint há­romszázhetven taggal vett részt a nemes vetélkedésben. Az idén folytatódik a verseny és hason­ló részvételre számítunk. A XI. pártkongresszus óta tíz fiatal párttaggal gyarapodott az alapszenvezet. A pártcsoportok. napi tevékenységéhez tartozik a pártépítási munka. Foglalkoznak a fiatalokkal, bevonják őket a politikai továbbképzésbe. A Március 15. Termelőszövet­kezetben jó az együttműködés a gazdasági és a pártvezetés között; ennek is köszönhető az elmúlt évi jó eredmény. Az idén sem lesz könnyű teljesíteni a megnö­vekedett feladatokat. Az alap- szervezet titkárának véleménye szerint: — A cselekvési készség, a párt politikája melletti hatá­rozott kiállás, a végrehajtásban valló tevékeny részvétel, a gon­dok megoldásában érzett felelős­ség elősegíti a termelési eredmé­nyek növelését. K. S. HiSiiii88l83ilBeSaaB^Baa!sSSaS^ Ismerkedés a vasúttal öt óra — illetve, vasútról lé­vén szó, legyünk precízek — 17 óra közeledik. Befutott a „piros vonat" Fülöpszállás felöl, a laki- telekiről már a mozdony is „le­vált”, s a Nyugatiból érkezett személy szerelvény is startra ké­szen várja a szegedi—pesti sze­mély befutását a negyedik vá­gányra. Ez utóbbinak azonban még hire-hamva sincs. Ezt most mindenki elnézi. Tudják, javít­ják a vonalat. A türelmesen álldogáló utasnép közé a kamasz korhatáron is in­nen levő fiúraj csörtet. No nem dütenek, borítanak, csak a ma­guk természetes módján szilajok, lármásak. Közös jellemzőjük — az iskolatáskán kívül —, hogy mindegyikük kezében füzetlapot zörget a heves szél. Ügy fogják, hogy a golyóstollal együtt szorít­ják ujjaik közé. □ □ □ Ja — és valamennyien „célirá­nyosan" kígyóznak a lábukat vál­togató várakozókat kerülgetve. A vasúti postásoknál váratlanul, s tervszerűen letanyáznak. Táskáik a peron betonjára csapódnak, körkörösen összetámasztva. Az ir­kalapok és golyóstollak elválnak egymástól, s a gyerkőcök — akár valami helyi Riporter kerestetik vetélkedő bajnokjelöltjet — őst- romgyürübe fogják a vasutaso­kat. De nem veszélyes kullancs- kodás ez, csupán amolyan uno­ka-nagyapa bizalomhoz hasonló csimpaszkodás. — Bácsi kérem, legyen szives megmondani, hány utas van egy vonaton? Rámenős a fickó, s talán azért az első, mert neki sikerül ma­gassága folytán áthajolni a töb­biek válla fölött. — De a jegy- zetpapirok szinte egyszerre iör- rennek-csörrennek, mintha mind­nyájan ezt akarták volna kérdez­ni. írásra készen várják a vá­laszt. Ki féltérdre ereszkedve használja íróasztalnak a comb­ját, ki zsebnoteszt kerít elő a far­merból alátétnek. Mások meg társuk hátára püffentenek: „Gör­bülj meg mégjobban, s tüntesd el a lapockádat, másképp nem tu­dok skribolni." □ □ □ A MÁV-ista deres hajú férfi. Kicsit megilletődve keresi a sza­vakat. A nagy nefcikészülődésből, s eszköz-felvonultatásból rájött, hogy kömyezetismereti stúdium­ra jelentek itt meg a srácok. Biz­tosan neki is van unokája, tudja, mire megy ki az érdeklődés. De hát éppen ez az. Amit mondani fog, Írásba kerül, „dokumentum" lesz. Két társa szemmellátható megkönnyebbüléssel konstatálja, hogy a kisfiúk bizalma az „öre­gé". Hirtelen rágyújtásuk elárul­ja azonban, hogy érzik, — rájuk is sor kerül, válaszolni kell tud­ni. — írjátok be akkor, hogy... sokan... Nem, ne Is úgy... Ha­nem, hogy. ezrével utaznak az emberek.., Nekikomolyodott pislogása, sze­möldökének összehúzása jelzi, hogy azért nem egészen elégedett a felelettel. Ámbár a gyerekek ezért a „nyitásért" is hálásak. Vi­haros gyorsasággal rögzítik az in­formációt. Némi kis vihorászás- sol ismétli egyikük-másikuk a tá­jékoztatást. — A dolgozók — fitogtatja szó­kincsét egy jambósapkás legény­be és nyelvét áfája sarkába tá­masztva, rója a betűket, miköz­ben dünnyögi is — „ezrével utaz­nak". — Egy személykocsiban meny­nyien fémek el? Hopp, ez már konkrétabb kér­dés, de újabb homlokráncoláe gyanítattja, hogy mégsem eléggé „pontosított". — Attól függ... Hatvan ülő­hely van benne. Am ha arra gon­doltok, hogy állni is szoktak, ak­kor... Hát, hát... A lurkók megkegyelmeznek. — Ne komplikáljuk, bácsi... Tehát hatvan ember a vona­ton ... — „összegezi" egy a töb­binek, s azok már fektetnék is Írásba, hogy... De az idős vasúti postás helyesbítésre inti őket. — Nem a vonaton; egy sze­mélykocsiban, — Jaaa7 ... Az csakugyan más. — Meccsoda különbségi — Na ne hülyéskedj. A kis rendetlenkedés alatt a másik két vasutas is feladja a hallgatást. — Mire vagytok még kiván­csiak? — Addig firtassátok, míg be nem mondják a szegedit. Mert álékor nem szabad itt a mozgó szerelvény körül sasszéznotok. □ □ □ A kisdiákok úgy érzik, ezzel kialakult az a felnőtt-gyerek kap­csolat, amely őket is komolyabb összpontosításra készteti. Egy­mást segítve faggatásnak hat, hogy minél folyamatosabb legyen a riporterkedés. — Mi a szerelvény? — Amit ti vonatnak mondtok. — Hány kereke van egy szerel­vénynek? — Ha tudod, hány kocsiból áll, kiszámíthatod. — Ezt például már megszámol­tuk; hét vagonnal jött a moz­dony. — ' Intek két sínpárral odébbra. — Hát akkor?... Számold meg, hány kereket látsz egy kocsinak ezen a felén, azt szorozd meg ket­tővel, s ami kijön, vedd hét­szer ... — Hű — „Begér" — ez nekem magast Mire a végére érsz, egy kerékkel vagy több lesz, vagy ke­vesebb. — Mamma mial Te csodálkozol ezen? Hiszen neki is hiányzik egy kereke,.. □ □ □ Akkor nevetés, röhencselés, áj- vájozás támad, hogy vasútrengető nyerítéssé folyik össze. Az utas­nép is jót mulat a kis társaságon, habár nem tudja a jókedv okát. Egyelőre az ifjúság sem érez haj­lamot a szakmai interjú folytatá­sára. Az érdeklődés a narancs- sárga targoncára tevődik át. — Mi ez a gombos bigyó itt? A fiatal vasutas tekintélyt ki­váltó lassúsággal ül fel a bakra. Meghúzza a „bigyót". — Ha erre húzom, akkor előre indul. Ha emerre, akkor hátrá­lok. Már száll is le. Jól is teszi, mert a tacskók annyira belelke­sedtek, hogy pillanatok alatt fel­ugráltak a kis jármű platójára, — s úgy kell ókét letuszkolni. — Azt már nem, hékásl Ez á l- la mi vontatóeszköz. Még az hiányzik, hogy valami bajotok es­sen ... Egyből engedelmeskednek. Azt se tudják, milyen sebesen gug­goljanak, térdepeljenek, támasz­kodjanak az újabb ismeret meg­örökítéséhez. — Tehát a targonca a vasútnál arra való .. — ösztökélnek né­mi összefoglalóra, miután a „tar­gonca" szót leírták. Míg azonban a bácsik a tömör magyarázaton töprengenek, egyik lókötő kajá­nul igazítja ki haverját. — Sokkal szebben hangzik, ha ■úgy írod: „állami vontatóesz­köz"... Tőih István A KÖRNYEZET SEM SZENNYEZŐDIK Kiszippantják az autóból a fáradtolajat Megkezdi a gyűjtés gépesítését az AFOR Rövidesen ötven forgalmon üzemanyagtöltő állomáson szerel­nek föil úgynevezett olajszLppan- tókat így az autósok mentesül­nek a fáradtolaij . leeresztésétől, mert ezek a vákuumos berende­zések a motor ólajnívómérő nyí­lásán ált kiszippantják az élhasz- náilt 'kenőanyagot a motor olaj- teknőjéből. Az újfajta berende­zésekkel nemcsak az autósokat kteéHilk meg az olajcsere szeny- nyeződéseltőL, hanem lakóterüle­teinket, természeti környezetün­ket is, mert sok autós a csatár-4 máit, az utakat szennyezi a fö­löslegessé vált fáradtolajjalL Az ÁFOR ötvenkét kirendelt­ségén' ‘ és tizenkét töltőállomásá­nál elsősorban a szervizzel Is el­látott benztníkutakmáll — veszi át a motorból leeresztett öreg ke­nőanyagot. Nyolc szivattyú* tankautó felkeresi a nagyobb üzemeket, s a 'helyszínein veszi át az elhasználódott olajat. El­terjedt véleményekkel ellentét­ben azonban az ÁFOR a fáradt­olajat nem újítja fel motorkenő- anyaggá, hanem megfelelő szű­rés, víztelenítés és desztilláló* után nagy kalóriatartalimú fűtő­olajjá alakítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom