Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-09 / 83. szám

1978. április 9. PETŐFI NÉPE • f A törvényesség érdekében végzett munka írta : dr. Szabó Sándor megyei főügyész Az ügyészi szervezet fontos feladata elő­segíteni, hogy az államigazgatási és más jog- alkalmazó szervek, továbbá az állampolgárok a törvény rendelkezéseit megtartsák. Ugyan­akkor közreműködnek abban, hogy a polgári bíróságok a peres és peren kívüli eljárások során a Magyar Népköztársaság törvényei­nek megfelelően döntsenek. Az általános fel­ügyeleti és polgári jogi tevékenység szorosan tapad azokhoz az ügyészi kötelezettségekhez, melyek az alkotmányban és az ügyészi tör­vényben nyertek megfogalmazást; s annak most az MSZMP XI. kongresszusa határoza­tai gyakorlati megvalósítását kell előmozdí­tania. Munkánkkal elsősorban a törvénysér­tések megelőzésére kell törekedni, miként azt a jogalkalmazás jogpolitikai elvei is kieme­lik. E célból számos hatékony módszer áll rendelkezésünkre. A megelőzés szolgálata Az ügyészeik munkájuk során mélyrehatóan elemzik a jogsza­bályok előírásai és a jogalkal­mazói gyakorlat közötti eltérések okát, s amennyiben ezek hiányos, félreérthető szabályozásra vezet­hetők vissza, vagy a jogalkalma­zás egyéb okból bizonytalan, úgy állásfoglalás kiadását, a jogsza­bály kiegészítését, - módosítását kezdeményezik. A tartási, életjá­radéki és öröklési szerződésekkel kapcsolatos hatósági munka, tör­vényességi vizsgálata során pél­dául problémaként merült fel, hogy- ha az eltartott több gyer­meke közül csak eggyel köt az ingatlan tulajdonjogának átruhá­zása ellenében ilyen szerződést, szükséges-e a többi gyermek hoz­zájárulása? Állásfoglalást kezde­ményeztünk, melynek eredmé­nyeként olyan döntés született, hogy mivel a többi gyermek nem alanya a szerződésnek, így ők ügyfélnek sem tekinthetők, hoz­zájárulásuk tehát nem kell. Volt példa törvénymódosításra is, így amikor a szabálysértési eljárások során kiszabható bírság felső ha­tárát a kívánalomnak megfelelő­en emelték. Az ügyészségek közreműköd­nek a helyi jogszabályalkotás, a tanácsrendeletek törvényessége biztosításában úgy, hogy a ren­deletek tervezeteit észrevétele- zik. Ugyancsak a törvénysértések megelőzését szolgálja egyes szer­vek rendszeres tájékoztatása az ügyészi munka tapasztalatairól, a tanácsok testületi, a megyei bí­róság, kollégiumi, a megyei munkajogi bizottság, a szövetke­zeti konzultációs bizottság ülé­sein való részvétel, a peres ügyek­ben való fellépés, a megjelenés bírósági, döntőbizottsági, sza­bálysértési tárgyalásokon. Még lehetne tovább sorolni a lehetőségeket, amelyek alkalmá­val kifejtett ügyészi álláspont sok esetiben segíti elő a törvé­nyes döntés meghozatalát, illetve megelőzi az esetleges törvénysér­tő javaslat határozattá válását. Példaként lehet felhozni, hogy a módosított szövetkezeti jogszabá­lyok értelmezésével kapcsolatban vitás volt, t hogy az alapszabályt melyik szerv jogosult .jóváhagyni, A konzultációs bizottság helyesen anra az álláspontra helyezkedett, hogy az állami törvényességi fel­ügyeletet gyakorló tanácsi szak- igazgatási szerv vezetője jogosult erre. A jogismeret gyarapítása Az ügyészek feladata az is, hogy az állampolgárok jogisme­retét gyarapítsák. Minél fejlet­tebb ugyanis az állarpipolgárok jogismerete, annál kisebb annak a veszélye, hogy szándékosan megsértik a törvényt. . így az ügyészi jogpropaganda­munka ugyancsak jelentős mód­szerként szerepel a megelőzés­ben. Ügyészeink a megyében évente 18(1—200 előadást tarta­nak, ezen felül 20—30 cikket, ta­nulmányt jelentetnek meg. Ezek­nek az előadásoknak 15—20 ezer hallgatója van. Megtalálhatók közöttük a fiatalok, a nők, a ka­tonák, a munkások, a szövetke­zeti tagok, de a jogalkalmazás­ban részt vevő hivatali, vállalati, szövetkezeti vezetők és beosztot­tak is. Az előadások egy jelen­tős része az általános jogi .tájé­kozottságot szolgálja, míg a má­sik része szakmai továbbképzés­nek mondható. Az általános felügyeleti és polgári jogi tevékenységnek — a megelőzésen túl — döntő ré­szét azok a vizsgálatok, illetve az államipolgárok által tett bejelen­tések, törvényességi kérelmek ki­vizsgálásai képezik, melyek az ál­lamigazgatási, szabálysértési szer­vák, a döntőbizottságok tevé­kenysége, határozatai, a gazdasá­gi és egyéb szervek munkavi­szonnyal és szövetkezeti tagsági viszonnyal összefüggd egyedi döntései, általános érvényű ren­delkezései törvényességét ellen­őrzik, továbbá a polgári bíróság ügyeit, illetve gyakorlatát elem­zik. Megyénk ügyészségei évente általában 200 vizsgálatot, 60 utó- vizsgálatot végeznek és 30 vizs­gálatot kezdeményeznek. Az ál­lampolgárok kérelmeikkel több száz esetben fordulnak hozzánk. Tapasztalataim alapján el­mondhatom, hogy a törvényesség helyzete jó a megyében. Ezen az általánosításon túl azonban nem hallgatható el az sem, hogy van­nak olyan jogterületek, illetve szervek, gazdasági egységek, ahol a törvényesség megszilárdítása szempontjából még jelentősek a tennivalók. Jelentős tennivalók így az elmúlt két év során fel­figyeltünk arra, hogy néhány el­ső fokú építésügyi hatóság nem fordít kellő gondot az engedély nélküli építkezések megakadá­lyozására, felderítésére, továbbá az építési engedélyek törvényi feltételeinek meglétére. Az első fokon eljáró egységes községi szakigazgatási szervek közül né­hány nem tisztázza ' a tartási szerződések jóváhagyása előtt, hogy azok ténylegesen be tud- ják-e majd tölteni rendeltetésü­ket. A szabálysértési hatóságok közül főként az elsőfokú községi hatóságok nem fordítanak kellő gondot a fiatalkorúakra vonatko­zó speciális rendelkezések betar­tására. Vállalatoknál, szövetkezeteknél előfordul még liberális fegyelmi és kártérítési határozat, nem ér­vényesítik a kárigényt, illetve a megítélt összeg végrehajtásának szorgalmazását elmulasztják. Ezért például az elmúlt két év­ben 3 millió : 300 ezer forint megtérülése iránt intézkedtünk. Egyes mezőgazdasági szövetkeze­teknél a balesetek késedelmes be­jelentése, azok kivizsgálásának elhúzódása, baleseti kártérítési ügyek szakszerűtlen intézésé még elég gyakori. Ugyancsak nemkívánatos je­lenség volt esetenként, hogy az egyéni vagy a csoportérdeket kí­vánták a társadalmi érdek elé helyezni. De volt olyan tapaszta­lat Is, hogy a kisajátítási kárta­lanítás során nem vették figye­lembe az állampolgárok jogos ér­dekeit, továbbá, amikor egy szö­vetkezeti tagot azért helyeztek át más munkahelyre, mert a társa­dalmi tulajdon sérelmére elköve­tett ügyről bejelentést tett, ami bár helytállónak bizonyult, de „sértette” egyesek érdekeit. Munka nélküli jövedelmek Egyes állampolgárok, sőt he­lyenként gazdasági egységek ré­széről is tapasztalható jogtalan vagyonszerzési, nyerészkedési tö­rekvés. Míg korábban az úgyne­vezett gebines fuvarozások, to­vábbá az állami tulajdonba ke­rült ingatlanok visszakövetelése iránti igények jelentkeztek, addig az elmúlt két év alatt a feszítő lakáshelyzet folytán a tanácsi bérlakások áruba bocsátása, to­ÁRVÍZVÉDELEM Vörös kereszt a lánctalpason vábbá olyan vonatkozásban ta­pasztaltunk kedvezőtlen jelensé­geket, hogy egyes termelőszövet­kezetek volt kisiparosokkal bér­munkaszerződést kötve jelentős „munka nélküli”, míg a kisiparo­sok évi több százezer forint, „adómentes” jövedelemhez jutot­tak. Vannak olyan állampolgárok is, akik ném akarnak eleget ten­ni az állam, továbbá a családjuk iránti kötelezettségeiknek, illetve a családi légkört mérgező italo­zást folytatnak. A szükséges in­tézkedéseket ezekben az esetek­ben megtettük. Jelentős javulást tapasztaltunk viszont általában az államigazga­tási szervek eljárásai - és határo­zatai. a nők és a fiatalkorú dol­gozók érdekeit védő munkajogi rendelkezések, az ipari vállala­toknál a munkavédelmi szabá­lyok betartása, az intézkedések megtétele és a kártérítések meg­állapítása vonatkozásában. Ezen felül javult a szövetkezeti és munkaügyi döntőbizottságok ér­demi tevékenysége is. Tapasztalataink árra mutatnák, hogy a bíróságok ítélkezési gya­korlata s eseti tévedésektől el­tekintve — megfelel a törvényes­ség. a gazdasági és a társadalmi fejlődés követelményeinek. Ha­tározataikban, intézkedéseikben» eljárásaikban érvényesítik a szo­cialista törvényességet, megtart­ják a jogszabályokat, azok betar­tására nevelnek, tevékenységük á jogalkalmazás jogpolitikai elvei­nek megfelel, azökkal ellentétes tendencia nem érvényesül. Rendszeres ügyfélfogadás Végül szeretném felhívni a fi­gyelmet arra, hogy a megyei fő­ügyészségen, a városi-járási ügyészségeken rendszeres ügy- félfogadást tartunk (soros ügyész), mélynek célja, hogy a hozzánk forduló állampolgárokat megfelelő tanáccsal, felvilágosí­tással lássuk el, problémáik meg­oldásához- segítséget nyújtsunk. Azokban az esetekben, amikor az állampolgár idős kora, rossz egészségi állapota, mindezekkel összefüggő tájékozatlansága foly­tán nem képes a saját érdekeit megfelelően képviselni, törek­szünk ezt helyette biztosítani. A fent említettek csak az el­múlt két év legfontosabb, meg­ítélésem szerint közérdeklődésre leginkább számottartó tapaszta­latairól adnak képet, ugyanis az általános felügyeleti és polgári jogi- tevékenység részletes elem­zése jóval több időt és helyet igé­nyelne. Mégis úgy gondolom, hogy a most közöltek — a bűn­üldözési feladatokon túli terület­re nézve — felvillantották mun­kánk sokoldalúságát, eredmé­nyességét, így bizonnyal hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy az ol­vasók általánosabb informáltsá­got szerezhessenek e kevésbé is­mert tevékenységünkről. Bár a hidro- meteorológiai előrejelzések az idén tavasszal nem mutatnak ki nagyobb ár­hullámokat, s így a folyók sem fenyegetik a partmenti te­lepüléseket, az árvízvédelmi szervezet ma is készenlétben áll az esetle­ges beavatko­zásra. Az or­szág 12 víz­ügyi igazgató­ságánál egy- egy területi, valamint egy központi osz­tag rövid idő alatt fölvonul­hat a kritikus pontokra. A speciális mű­szaki felada­tok ellátására felkészüli mintegy 120 szakemberből álló egységeket a legkorszerűbb tech­nikai eszközökkel szerelték fel, sa partvédőművek leginkább veszé­lyeztetett szakain vethetik be. A nagyobb árvizek idején a ka­tasztrófasújtotta területeken a ma is készenlétben álló osztagoknál jóval nagyobb erőre van szükség. Elég, ha az 1970-es Szamos, illetve Alsó-Tisza menti áradásokra gon­dolunk, ahol a védekezésben a fél ország részt vett. S itt is különö­sen nagy szerepet játszottak a mentésben a töltések erősítésében, majd az ár levonulását követő helyreállítási munkálatokban a néphadsereg alakulatai. Szárazon, vízen, levegőben A világon mindenütt veszély­helyzetben segítséget nyújt a had­sereg, mert a gyors mozgósíthaitó- ság, a szervezettség, a nagy tel­jesítményű technikai berendezé­sek ilyenkor különösen fontosak. A magyar néphadsereg is mega­lakulása pillanatától valamennyi súlyos árvíznél részt vett a men­tésben és a gátvédelemben is. Évek során alkalmankénti együtt­működés jött létre ^vízügyiek és a katonák között, s mind szerve­zetebbé vált, 1973-tól pedig az ár- vízvédelem sajátos új rendszere alakult ki közöttük. A néphadsereg egyes műszaki alakulatainak katonái rendszeres árvédelmi kiképzést kapnak, s kötelékükben könnyű- és nehéz menőosztagökat szerveztek, me­lyek szárazról, vízről, levegőből egyaránt képesek gyors segítséget nyújtani a bajbajutottaknak. Az ár- és belvízvédelmi szolgálat és a néphadsereg kijelölt alakulatai Indulásra készen a nehéz mentőosztag járművei. között tervszerű és állandó az együttműködés: a felkészüléstől a folyamatos információcserén át a műszaki fejlesztésig. Az országot a vízügyi igazgatóságok területei szerint katoni árvédelmi körze­tekre osztották, s az itt állomá­sozó műszaki egységek adott eset­ben — a vízügyiek szakmai irá­nyításával — bekapcsolódnak a védelmi munkákba. A körzetek parancsnokai ismerik területük veszélyeztetett folyószakaszait, védőműveit, s naprakész árvíz- védelmi tervet készítettek . ala­kulataik számára. Nehéz és könnyű mentőosztagok Hogyan működnek ezek a ka­tonai árvízvédelmi osztagok, mi­lyen a felszerelésük, felkészítésük — e kérdésekre adott választ a közelmúltban a néphadsereg egyik dunántúli alakulatánál ren­dezett bemutató gyakorlat. Felso­rakoztak a nehéz és könnyű men­tőosztagok, s azok az alakulatok is, melyek a partvédelmi munká­ra hivatottak. A nehéz mentőosztagök, me­lyek 12 napig működhetnek önál­lóan — kenyér-, víz- és üzem­anyag-utánpótlással —, sok em­ber,, s terjedelmesebb értékek ki­mentésére szerveződtek. A kétél­tű lánctalpas szállítójárművek előtt szárazon és vízen szinte nem létezik akadály. Befogadóképes­ségük 70 személy, vagy 12 fekvő sérült, illetve 10 tonna teher. Pontos alkalmazhatóságukat meg­könnyíti, hogy állandó rádióösz- szeköttetésben állnak egymással és az iránjrútóparancsnóki törzs- zsel. A könnyű mentőosztagok kü­lönböző kisebb motoros vízi jár­művei egyszerre ugyancsak hat- tíz embert menthetnek ki, azon­ban sekély vízben is jól manő­vereznek, gyorsak és könnyen fordulnak. Diesel-motoros cölöp­verővel erősítik meg a töltéseket, mely a parton és a vízen uszály­ra szerelve dolgozik, s átlagosan öt perc aiatt üt be a talajba egy hat méter hosszúságú pátriale­mezt. Az osztaghoz tartozik a könnyűbúvár csoport is. Felada­tuk: a víz alatt fóliaterítéssel óv­ják a gátakat az átázástól, a hul­lámveréstől. A bemutatón plusz öt fokos vízben is szakavatottán zavartalanul mozogtak. A lehű­léstől a légmentes gumiruha alat­ti gyapjúöltözék védi őket. A könnyűbúvárok legtöbbje már a bevonulás előtt kapott kiképzést MHSZ klub tagjaként. A gátak erősítésére évszázadok óta homokzsákot használnak, s még manapság is nélkülözhetet- len. A katonák kiképzési prog­ramjában e védekezési eszköz al­kalmazása is szerepel. . Számíthatunk segítségükre Az új árvízvédelmi együttmű­ködési rendszer eddig három eset­ben vizsgázott, sikeresen. A Tisza; a Bodrog, a Maros és a Körösök áradásánál 1974 júniusában 1300 katona, ugyancsak ez év októbe­rében a Tárná, a Hennád, a Sajó és a Bodrog mentén 1400 tagú ár- vízvédelmi alakulat dolgozott, s 1975. júliusában Győrnél 800 ka­tona vett részt a védekező mun- ■ kákban. Bizonyították: árvízve­szély esetén számíthatunk segít­ségükre. M. J. Vizen a könnyű mentőosztag motorosat • A könnyűbúvárok fóliát terítenek a gát víz felöli oldalán. (Fotók: KS) ; jé Méltón a választók bizalmára Sárrázókat építenek Akasztón, hogy a járművek ne hordják a köves útra a sarat. A fáma is azt mondja, hogy a község nevét a kocsimarasztaló sárról kapta. — Ekkora sár van errefelé? — kérdem Bagó Ferencnétöl, a községi HNF-titkártól, aki egyben az akasztói tanácsnak is tagja. Derűsen fogadja a kérdést és válaszra készen fe­leli: — Ha nincs is akkora, mint hajdanában, a mel­lékutcák bizony most is sárosak, amikor esik az eső. Pedig de sok homokot hordtak már az utakra! A végső megoldás mégis csak az útépítés. A falugyűlésen is szorgalmazták, a Kossuth, a Lenin és a Vörösmarty utca burkolását, ami bizony nagy költséget igényel. Bagó Ferencné papírlapot tesz elém, rajta név­sor, s a nevek mellett aláírások. — A választóim névsora. Körzetembe tartozik ugyanis a Kossuth utca, amelynek kiépítése hat­százezer forintba kerülne. Most járom a körzetet, mindenkitől megkérdezem, vállalnák;« a hozzájá­rulást az útépítéshez. Hat-hatezer forint esik csalá­donként ... Az érdekelteknek több, mint a felé már aláírta, vállalja. — Áldozatkész a lakosság, ba a község fejlesz­téséről van Szó? — Erre szép példa a tavaly avatott vízmű. Ren­geteg társadalmi munka fekszik abban is — meg szervezés... De ez már a múlté, a jelen pedig: 250 család élete vált kényelmesebbé a víz bevezetése után... Sokféle módon megnyilvánul a faluszeretet. Min­den tavasszal fákat ültetnek, készülnek a kis ker­tek, tisztaság, rend van mindenfelé. Erről beszél­getve Bagóné Erzsiké lelkesen nyugtázza a meg­jegyzésemet. A község szeretete csendül ki min­den szavában. Okkal feltételezem, hogy falubeli, ő azonban kiigazit: — Bácsbokodi vagyok, de már 1944 óta itt élek. Más kérdés, hogy az anyai rokonságom idevalósi. Három gyereket neveltem fel, a lányom vezető óvó­nő a faluban, egyik fiam i&tona a másik egye­temista. Megküzdöttem az élettél, fiatalon özvegyen ma­radtam. Az, hogy becsülettel kitaníttattam a gye­rekeket, erőt és büszkeséget-adott. Sohasem érez­tem magam boldogtalannak, pedig sokáig betegség is nehezítette az életemet. Ellenkezőleg. A falu la­kói elismerték, megbecsülték erőfeszítéseimet. Min­dent elértem, amit lehetett. Boldog vagyok. Jólesik hallgatni természetes közvetlenséggel ára­dó szavait, amelyek hitelét a munkás, küzdelmes élete adja. Derűs életbölcsességével nyugalmat áraszt maga körül. Szívesen beszélgetnek vele az emberek, hallgatnak tanácsaira. Erről tanúskodnak a listán a sokasodó aláírások is. Bagó Ferencné közéleti tevékenysége jól példáz­za, hogy aki másokért is fáradoz, erőt merít saját életének teljessé, emberien széppé tételéhez. N. M. ELLENŐRIZTÉK A REFORM HATÁSÁT: Nem nőtt a gyógyszerfogyasztás! Tavaly az egy évvel korábbinál 7,5 százalékkal többet köl­töttünk gyógyszerre. Pontosabban: ennyivel nagyobb értékű, volt a lakosság gyógyszerfogyasztása. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a 7,5 százalékos többlet nemcsak, nem is elsősorban mennyiségi növekedést jelez. Legalább ennyire kifejezi a hosszú idő óta jellemző irányzatot: a hatékonyabb, drágább gyógyszerek iránti igények fokozódását. Ami a lai­kus beteg és a gyógyító orvos igénye egyaránt. Az 1977. évi gyógyszerfogyasz­tási adat érdekessége azonban ko­rántsem ebben rejlik. Hiszen a ta­valyi esztendő volt az emlékezetes változás óta az első, mérhető ke­rek időszak. A gyógyszerrendelés új módjának — mondhatni — pró-, bája. Érdemes emlékeztetni, meny- nyiszer hangzott el javaslat, sür­getés a vényírás reformjára. Az orvosok — főként a körzetben dolgozók — tehermentesítésére, a vény-nyilvántartás ellenőrzésével járó adminisztrációs terhek csök­kentésére. Így került sor 1977. január 1-én az „újításra”, amelynek lényege a korábbi 15 százalékos térítés he­lyett az egységes árrendszer be­vezetése, a naponta szükséges fáj­dalom-, lázcsillapítók, az egyes vitaminok recept nélküli hozzá­férhetősége. Ma már felesleges lenne felso­rolni, milyen orvosságra milyen előírás tartozik. A patikusok — dicséret érte'— hihetetlenül gyor­san megtanulták az új rendet, és lassan-lassan a betegek is meg­szokták. Megszokták azt is, hogy nem kell nyakló nélkül gyűjteni a gyógyszert. A fogyasztás ugyanis — bizonyság rá a 7,5 százalék — nem haladta meg a korábbi évek átlagát. Sőt, valamivel az alatt maradt. És — ami szintén nem mellé­kes — a körzeti, az üzemi orvos­nak több ideje jut a gyógyítás tényleges feladatára Érdemes volt tehát bevezetni á reformot. L. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom