Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-25 / 96. szám

— VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 96. szám. Ára : 90 fillér 1978. április 25. kedd Baján rendezték a VIT-vetélkedő megyei döntőjét A hatezerből a végére száztízen maradtak. Huszonkét csapat. Hu­szonkét győzelemre áhítozó bri­gád, alaposan fölkészült együttes. Ennyien küzdöttek szombat—va­sárnap Baján a Köszöntünk VIT, köszöntünk Havanna vetélkedő országos elődöntőjébe kerülésért. Huszonkét asztalnál bizakodtak, aztán az első nap végén már csak tízen, vasárnap ennyien izgultak magúiként. Nem volt olyan kérdés, amelyre nem tudtak válaszolni. A zsűri — ^elnöke Szatóki Józsefné, a megyei KISZ-bizottság titkára, tagja Fal­tai Edit, a Kulturális Miniszté­rium, Somogyi László, a megyei pártbizottság munkatársa, Somo­gyi György, a megyei tanács ifjú­ságpolitikai titkára és Urban Pai­ne, az SZMT kulturális osztályve­zetője — is méltányolta ezt. -A fölhalmozott tudást: politikáról, kultúráról, gazdaságról, történe­lemről, földrajzról, ifjúsági moz­galmakról. És az ügyességet, a ta­lálékonyságot, a leleményt, a kez­deményezőkészséget. Egyszóval a verseny-, a vetél kedőszellemet, hingulatot. Nem egymás ellen folyt a küzdelem, hanem a té­tért. Próbált már valaki ruhát varrni két óra alatt krepp-papírból, ka­lapot, csizmát, klumpát, hózen- trógert csinálni vattából, le­pedőből, keménypapírból? A ver­senyzők se. Az első esti „játék- karneválon” mégis elámították a szervezőket, akik maguk sem szá­mítottak ekkora sikerre, ily mér­vű felkészültségre. A csapatok ugyanis tíz ország népviseletébe öltöztek, tíz nép szokásait, jelleg­zetességeit foglalták össze rövid műsorban, föladva a leckét^a zsűrinek. A jelmezért mindenki megkapta a maximális tíz pontot. A Türr István sportcsarnok visszhangzott a tapstól, amely a kecskeméti igazságügyi KISZ- alapszervezet csapatának szól az első helyért, a bajai III. Béla Gimnázium matematika—fizika tagozatos osztálya negyedikeséinek a második helyért és a kiskun- halasi járási hivatalt képviselő együttesnek is, mert tovább ju­tottak a május 1—3 között Tatán rendezendő országos elődöntőbe. B. J. MEGKEZDTÉK AZ ELŐKÉSZÜLETEKET AZ ÖNTÖZÉSHEZ szakban. Eddig mintegy kétezer hektárra juttatták ki a szükséges műtrágya mennyiségeket és hoz­záláttak az öntözéshez is. Eddig 163 hektár tak armánytermő te­rületet öntöztek meg az esőztető berendezésekkel, egyszerre 60 milliméter vizet jutottak ki. -Az idén a tervek szerint mintegy két és fél millió köbméter vizet használnak öntözéshez elsősorban a 720 hektár zöldségnövénytermő, valamint a 850 hektár tömegta- kanmány-termő területekre. Eb­ben az esztendőben 31 darab ALVSZ—130-as vontatható, és négy Rain Roll berendezéssel ön­tözik a területüket. Az állami gazdaságban eddig 600 hektáron az olajipari növé­nyeket, 360 hektáron a zöldség­féléket is elvetették és megkezd­ték a vegyszeres gyomirtást is. Eddig már 300 hektár őszibúza, 15 hektár 'csemegekapor és 315 hektár fűszer- és csemegepapri- ka-területen fejezték be ezt a munkáit. A Bajai K ukoricatermesztési Rendszer pairtnergazdaságai 3,5 százalékkal növelik a kukorica vetésterületét a tavalyihoz képest, A májusban vetendő korai kuko­ricákkal együtt mintegy 7700 hek­táron. kerül földbe a kukorica magja. E növény vetésterületét úgy tudták növelni a BKR gaz­daságaiban, hogy az idén keve­sebb területed termesztenek egy­nyári szálastakarmány-növénye­ket. Szeretnének előrelépni a ter­mesztés technológiájában, ezek pontos, betartatásában is, amely eredményezhetné, hogy az elmúlt évinél mintegy 6 százalékkal tud­nák növelni a hektáronkénti ter­mésátlagot, s így ebben az esz­tendőben 60 ezer tonnával több kukoricát termelhetnének. Cs. I. A száraz őszi, téli és kora tavaszi időjárás miatt a talaj nedvességtartalma, valamint a talajvízszint is a sokévi átlagán alacsonyabb volt. Az elmúlt héten hullott 35—40 millimé­ter csapadék, amely bár kedvező hatással volt a talajnedvességre, azonban a vetések, a szántóföldekre kiültetett palánták, vala­mint a gyepek füveinek megfelelő növekedé­séhez nagy szükség van az öntözésre. A me­gye több gazdaságában megkezdték a beren­dezések összeállítását, szerelését, s hozzá­kezdtek elsősorban a gyep, a lucerna és zöld­ségnövények öntözéséhez. A tavaszi vetések előtti talaj- művelést és vetőmagágy készí­tést a Bács megyei gazdaságok legtöbbje már elvégezte. A sze­mesborsó, a tavaszi kalászosok, a lucerna vetése jórészt befejező­dött, illetve a még vetetten né­hány hektáron ezen a héten ke­rül földbe a mag. Nem volt je­lentős a tavasszal vetett takar-_ mánynövények kifagyása sem, például ez a cukorrépánál csupán hetven hektárt jelentett. A lu-. cérnát is érte kisebb fagykár, s emiatt az első kaszálás hozama a vártnál kevesebb lesz. A szőlők­ben a téli rügy-fagykár és a ta­vaszi fagyok okoznak kisebb-na­gyobb terméskiesést A gyümöl­csösökben elsősorban a csonthé­jasok károsodtak télen, a kajszit pedig teljes virágzásban újabb ■fagy . érte, s emiatt mintegy 40—► 70 százalékos terméscsökkenésre lehet majd számítani. A meteorológiai jelentésék sze­rint a héten felmelegedés várható, s ez nagy segítséget je­lenthet a mezőgazdasági munkák gyors folytatásához' Különösen a napraforgó, kukorica, a silókuko­rica és a szója vetésében mutat­kozik elmaradás, azonban ezt az üzemek pótolni tudják, s a talaj felmelegedésétől függően, két hé­ten belül képesek teljesíteni a vetéstervéket. A zöddségnövények palántáinak, és magjainak veté­se, kiültetése folyamatosan, a tervéknek megfélelően halad, s így a zö'ldségtermő terület mint­egy felén elvégezték az ezzel kap­csolatos teendőket. A fóliasátrak alatt a saláta és zöldhagyma mel­lett már beérett a retek, "s jól fejlődik a korai káposzta és pa­radicsom is. A mezőgazdasági üzemek ter­ményeik átadását nagyobb rész­ben, mintegy 85—90 százalékban, a felvásárlókkal szerződésekben rögzítették. Ezek szerint az idén konzervipari célra több mint 135 ezer tonna zöldségfélét, friss fő­tt A Kalocsai Állami Gazdaságban már eddig is jelentős területet öntöztek, s mint felvételünkön is látszik, ALVSZ —130-as vontatható öntözőberendezést szerelnek össze az egyik tele­pített gyepterület öntözésére. • A császártöltési Kossuth Tsz-ben 200 hektáron termesztenek az idén silókukoricát. Naponta a két gépükkel 35 hektárra tudják kijut­tatni a kukoricamagot. (Pásztor Z. felvételei.) gyasztásra 96 ezer tonnányit ter­mesztenek, s várhatóan 1 millió 200 ezer hektoliter tejet értéke­sítenek az eddigi szerződések sze­rint. A Bácskai TESZÖV-höz tarto­zó szövetkezetekben ugyancsak az időjárás határozza meg a veté­sék ütemét. A közös gazdaságok­ban a tervezett vetésterületnek eddig csupán 5 százalékán került földbe a kukoricamag, s 20 szá­zalékán a napraforgó. Megfelelő a felkészültségük az üzemeknek, elegendő a gép, az eszköz és a vetőmag is. Hiány van azonban nitrogén műtrágyafélékből, vala­mint Eradlcanit gyomirtószerből, s a szövetség tapasztalata szerint ez utóbbit csak akkor kapják meg a gazdaságok, ha vásárol­nak még drágább, nagyobb ha­tóanyagtartalmú gyomirtó szere­ket is. Zavarja még a munkavég­zést az IFA tehergépkocsik al­katrészhiánya. Nein kapnak mo­torokat, sebességváltót és kor­mányművet Három műszakban dolgoznak a földeken a Rába-Steiger és John Deer traktorok a Kalocsai Álla­mi Gazdaság földjein, a fűszer­paprika talajelőkészítő és vető­gépével a Mercedes Unimogra szerelt munkagépekkel két mű­Szerződések - termésátvétel Ezer dalos találkozója Több mint ezer fiatal dalos ta­lálkozójának volt színhelye szom­baton és vasárnap a Megyei Mű­velődési Központ Ötödször ren­dezték . meg Kecskeméten az éneklő ifjúság napját, amely egy­re jelentősebb, rangosabb helyet foglal el a zenei hetek rendezvé­nyei között. Ez alkalommal hu­szonhat iskolai kórus mutatta be tudását. . Nagy érdeklődés kísérte a szombati általános iskolai bemu­tatót. ahol tizenhat kórus szere­pelt. A városi tanács és az út-: törőelriökség az idén hat díjat juttatott az általános iskolai kó­rusoknak. A szakmai értékelő bi­zottság Lukin László népzeneku­tató elnökletével Probstner János „Felszállóit a páva” című kerá- miakompozícióját — mint a vá­rosi tanács vándordíját — ez al­kalommal a Jókai Mór Általános Iskolának ítélte, a többi közt Kodály Zoltán Lengyel László cí­mű művének meggyőző előadá­sáért. (Karvezetőjük ■ Szendrői Józsefné). A legjobb mozgalmi diai tolmácsolásáért járó úttörő- díjat — Szilágyi Ágnes művészi ötvösvázáját — a leninvárosi ál­talános iskola érdemelte ki Karai —Donászy: Novemberi dal című alkotásának előadásával. (Karve­zetőjük: Babinszki Jánosné). A legjobb kisiskola díját szép ének­lésükért, s a kitűnő előadásért a Halasi úti általános Iskola kapta. (Karvezetőjülk dr. Számadó Be­idnél. A legszebb népdalcsokrok tolmácsoló!: a Molnár Erik Álta­lános Iskola kórusa (Varga Sán- dorné vezetésével), és a belső- ballószögi általános iskola ének­kara (Zsiga Lászlóné vezetésével). A városi tanács 1000 forintos kü- löndíját — méltán — az öt kó­rust felvonultató, magasszintű ze­nei produkciókat nyújtó Kodály Zoltán Ének-Zenei Általánbs Is­kola és Gimnázium érdemelte ki. ’Vasárnap középiskolai és főis­kolai kórusok bemutatkozásával folytatódott a nagyszabású ren­dezvény — a némileg megfogyat­kozott nézősereg előtt. A közép­iskolai dijat az idén a Bányai Júlia Gimnázium kórusa vehette át. (Karvezetőjük Zsiga Lászlóné). Ugyanezt a főiskolai kategóriában Jávor Zoltán vezetésével az Óvó­nőképző Intézet női kara érde­melte ki. A díjakat mind a két napon Fischer István, a városi tanács elnökhelyettese nyújtotta át a jutalmazottaknak. P. E. Púja Frigyes Szófiába érkezett Púja Frigyes, hazánk kül­ügyminisztere hétfőn Szó­fiába érkezett, ahol részt vesz a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésén. Púja Frigyest idehaza, a Ferihe­gyi repülőtéren Rácz Pál államtitkár búcsúztatta, je­len volt Vladimír Videnov, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövete. Ugyancsak tegnap ér­kezett meg a bolgár fővá­rosba Andrej Gromiko, az SZKP Politikai. Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. Számvetés Három esztendő telt el az MSZMP XI. kongresszusa óta. E három év tapasztalatait ele­mezte április 19—20-i ülésén a párt Központi Bizottsága, ami­kor számba vette és értékelte a kongresszusi határozatok végrehajtásának eredményeit. A több hónapos előkészítő te­vékenység során — amelynek keretében felelősséggel véle­ményt nyilvánítottak a párt megyei vezető testületéi is — a vizsgálódás a munka vala­mennyi fő területére kiterjedt. A Központi Bizottság vasár­nap teljes terjedelmében nyil­vánosságra hozott határozata e tapasztalatok alapján jelöli meg a párt következő kong­resszusáig terjedő időszakra a további munka fő irányát, tennivalóit. A tényeket elemezve a Köz­ponti Bizottság arra a követ­keztetésre jutott, hogy a XI. kongresszus határozatai kiáll­ták az élet, a gyakorlat próbá­ját, s teljes mértékben he­lyesnek bizonyultak. Ez annál inkább figyelemre méltó, mert szocialista épitömunkáníc bel­ső és külső feltételei nehezeb­bé váltak annál, amire a kong­resszus idején számítottunk. A XI. kongresszus útmutatásai, állásfoglalásai azonban a szá­munkra kedvezőtlen világgaz­dasági változások és az élező­dő nemzetközi ideológiai harc körülményei közepette is meg­bízható iránytűnek bizonyul­tak. Nemzetközi tekintélyünk növekszik, belpolitikai hely­zetünk szilárd, társadalmunk szocialista vonásai tovább erő­södtek. Fokozódott a társada­lom valamennyi osztályának és rétegének összefogása a kö­zös szocialista célok megvaló­sítására. Népgazdaságunk alap­jában véve sikerrel tér át a fejlődés intenzív szakaszára, javult a gazdasági hatékony­ság, . nőtt a munka termelé­kenysége. A kultúra, a műve­lődés is számottevően fejlő­dött, emelkedett a műveltségi színvonal a közgondolkodást mind erőteljesebben hatják át a tudományos szocializmus esz­méi. Mindez megfelelő alapot ad ahhoz, hogy a párt vezető testületé egyértelműen leszö­gezze: változatlanul a XI. kongresszus határozatai, az azokra épülő és azokat kiegé­szítő párthatározatok és álla­mi döntések képezik orszá­gunkban a munka alapját. A kongresszusi határozató- I kát az elmúlt három évben si- I kérésén hajtottuk végre az élet, I minden fő területén. A végre- I hajtásban azonban akadtak és ■ akadnak gyengeségek, fogya- I tékosságok is. Mindezt számí- I tásba véve, a KB úgy foglalt I állást, hogy most minden te- I rületen és minden, szinten a I legfőbb feladat a végrehajtás I további javítása. A követendő I irányvonal világos, ezért a fő gondot a végrehajtás megszer­vezésére és az ehhez szükséges személyi feltételek biztosításá­ra kell fordítanunk. A kongresszusi határozatok következetes megvalósítása sok fáradozást igényel a gazdasági építőmunkában, amely a párt tevékenységének középpontjá­ban áll. E munka eredményei és fogyatékosságai a legköz­vetlenebbül érintik mindany- nyiunk sorsát. A párt vezető testületéi az utóbbi időben is rendszeresen foglalkoztak ez- \ zel a területtel, s a mostani határozat plasztikusan emeli .-jj ki a jelen időszak legfonto- ] sabb teendőit. Hangsúlyozót- ’ tan sürgeti a gazdaságos ter­melési szerkezet kialakítású- ■ nak meggyorsítását, a termék- szerkezet korszerűsítését. Ez- zel összefüggésben rámutat arra is, hogy elengedhetetlen a beruházások tervszerűségé- ' nek javítása, a kivitelezés meggyorsítása és költségeinek csökkentése. Célul tűzi a mun­kaerőhelyzet fokozatos javító- sát, a munkaerő jobb, éssze- * rűbb foglalkoztatását, a mun- ' kaidő jobb kihasználását, az itt mutatkozó fegyelmezetlen- ? ségek, lazaságok leküzdését. Az előrehaladás e feladatok 1 megoldásában alapot teremt az életszínvonal további emelésé- ■ hez, az életkörülmények ja- ' vitásához. A párthatározat el­sősorban három területen irá­nyoz elő további előrelépést. Első helyen a lakáskérdés áll, amely változatlanul legna­gyobb társadalompolitikai problémánk, gondunk. Előtér- be kerül a szolgáltatások fej- ■ lesztése, mivel az életkörül­mények javulásával e téren gyorsabban nőnek az igények, mint a fogyasztás más terüle­tein. A harmadik kiemelt te­rület pedig a nehezebb hely­zetben levők, elsősorban a többgyermekes családok és a nyugdíjasok helyzetének javí­tása. A célok elérése nagymér­tékben függ a különböző ve- ' zetö tisztségek betöltőitől. A KB határozata ezért tulajdo­nít nagy fontosságot a káder­munka további javításának, fejlesztésének. Hangsúlyozza, S hogy „a szükséges stabilitás - mellett biztosítani kell a ká- derek rendszeres, a változó igényeknek megfelelő cserélő­dését”. A gyakorlati munka követelményei és a társadalmi demokratizmus elvei egyaránt igénylik, hogy a vezetők köre folyamatosan felfrissüljön, az ’ indokolt személycserék ne hú- ; zódjanak el, s az utánpótlás képzésére, nevelésére, előlép- ! tetésére mindenütt kellő fi- \ gyeimet fordítsanak. Következetes, jól szervezett tevékenységgel, az eredménye­ket nem a szavakon, hanem a tetteken mérő irányítással, j ezek a feladatok a ránk váró | esztendőkben elvégezhetők, ‘ megoldhatók. A XI. kongresz- ’ szus útját járva, a kongresz- j szusi határozatokat gondosan i valóra váltva újabb lépések- j kel kerülünk közelebb a fej- : lett szocialista társadalomhoz, f Ülést tartott a SZOT elnöksége A korábbiaknál is kedvezőbb körülmények között folytatódott a szocialista munkaverseny az idei esztendőben, mivel a válla­latok a szokásosnál korábban kaptak tájékoztatást a terv-cé­lokról. ezért jobb feltételek . te­remtődtek az éves tervek időbeni elkészítéséhez, a kollektívák reá­lis versenyvállalásainak ’ kialakí­tásához — állapította meg hétfői ülésén a SZOT elnöksége. Az 1978. évi munkaversennyel kapcsolatos állami és társadalmi szervezőmunka azt célozta, hogy a tavaly kiemelkedő eredménye­ket elért szocialista munkaver­seny lendülete töretlenül folyta­tódjon és eredményesen segítse a legfontosabb gazdaságpolitikai cé­lok megvalósítását, az - ez évre előirányzott életszínvonal-növe­kedés anyagi megalapozását. Eddig a KGM-üzemekben a brigádok 5,6 millió munkaóra- megtakarításra tettek vállalást, ami közel 2500 dolgozó éves munkaidejének felel meg. Az épí­tőipar több vállalatánál ugyan­ilyen módon kívánják elősegíteni az 1978. évi terv előnányzatai szerint épülő lakások határidő előtti átadását. Különösen a szocialista brigá­dok körében tapasztalható — ál­lapította meg az elnökség — a kollektív újítói kedv és kezdemé­nyezések fellendülése. Az újítási javaslatok az ésszerű takarékos­ságtól a minőség javításán át a munka- és üzemszervezés fejlesz­téséig széles területet ölelnek fel. A vállalatok munkaverseny­szabályzataiban és szocialista bri­gádok kötelezettség-vállalásaiban az idén is tervezik kommunista műszakok, társadalmi munkaak­ciók szervezését. Emellett nö­vekvő mértékben vállalják a ro­konszakmák elsajátítását, a kü­lönböző szintű szakmai és poli­tikai ‘ továbbképzést Végezetül feladatul szabta- meg az elnökség, hogy minden munkahelyen fordítsanak nagy figyelmet és gondot az egyéni kezdeményezések felkarolására. Ezután az elnökség a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar to­vábbfejlesztésével összefüggő szakszervezeti feladatokat vitat­ta meg. A SZOT elnöksége szük­ségesnek tartja — hangsúlyozták —, hogy a szakszervezetek támo­gassák, mozgalmi eszközeikkel segítsék az MSZMP Központi Bi­zottságának a mezőgazdaság és élelmiszeripar továbbfejlesztéséről szóló 1978. március 15-i határoza­ta végrehajtását. A szakszervezetek segítsék elő a mezőgazdasági termelő, felvá­sárló és élelmiszeripari feldolgo­zó szervezetek közötti sokoldalú együttműködési megállapodások elterjedését Fordítsanak figyel­mét arra, hogy az állami gazda­ságok tegyenek újabb kezdemé­nyezéseket a nemzetközileg élen­járó, magas műszaki színvonalú és termelékenységű ipari terme­lési rendszerek, munkaszervezési módszerek kidolgozására és al­kalmazására. Az elnökség megvitatta a szak- szervezetek környezetvédelmi sze­reltet és feladatait is. majd meg­hallgatta Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának beszámolóját a IX. szakszervezeti világkong­resszuson részt vett magyar kül­döttségmunkájáról, megvitatta az 1977. évi munkavédelmi tevékeny­séget. és a munkavédelem fej­lesztésére vonatkozó további fel­adatokat. az üzemi demokrácia gyakorlatának főbb tapasztalatait, valamint a SZOT és a szakszer­vezetek 1977. évi gazdálkodását. * ' (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom