Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-22 / 94. szám
■v 1978. április 22. • PETŐFI NÉPE • g A megyeszékhely fejlődése eredményekkel és gondokkal Beszélgetés dr. Kőrös Gáspárral, a A közvélemény orientációja a politikai cselekvés számára mindig nagy erőt jelentett és jelenteni fog a jövőben is. Ha úgy tetszik, ebben megtestesül a szocialista demokratizmus. A párt nagy jelentőséget tulajdonít a közvélemény figyelembevételének, s a gyakorlati munkára való visszaható erejének. Erről lemondani ma sem lehet, a jövőben pedig még kevésbé. Nem tagadhatjuk, hogy múltunkban voltak esztendők, amikor csupán az volt a fontos, amit a politikusok mondtak. De hosszú idő óta, több mint két évtizede már valami egészen új formálódott ki: a sokak véleménye megalapozta vezetés. Felsorolhatatlanul sok fóruma van ennek, nem is lehet számbavenni őket. De éppen ezek összegeződése jelenti termékenyítő talaját az újnak, a többnek, az alkotásnak, s ezzel együtt az emberek érezhető gondviselésének. A társadalmi fejlődés fontos forrása ez, és marad mindvégig, amíg az létezik. kecskeméti városi pártbizottság első titkárával Ez iá légkör övezte azt a beszélgetésit, amelyet a közelmúltban dr. Kőrös Gáspárral, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjaival, a 'kecskeméti városi5 pánbbizo Misáig első titkárával folytattam mindarról, ami a XI. kongresszus, a megyei és városi pántértékezlet óba a megyeszékhely tízezreinek összefogásával törbénit. De arról is, ami — ha erről 'keveset is szólunk — történni fog a későbbiek során. A városi pánt,értekezlet alig több minit három évvel ezelőtt beszámolójában a gazdasági építőmun- ka primátusát hangsúlyozta: .. a fejlesztési célok meghatározásánál kiemelt feladatot képezzenek azok, amelyek a lakosság élét- és munkakörülményeinek javítását sízolgáljiák. A fejlesztések, beruházások — az adottságok és lehetőségek figyelembevételével — elégítsék ki a •korszerűség követelményeit. Azon fejlesztések részesüljenek előnyben, amelyeknek bázisa a korábbi években ' megteremtődött.” — Ez tehát a városi pártbizottság, a városbap.dolgozó párt-^ szervezetek, kommunisták, állami és társadalmi szervek munkásságának a holnapot for- ' máló ars-poétikája. — Igen, így helyes a megfogalmazás. A városi pártbizottság politikai imunkásságának tengelyében tényleg a különböző szintű párthatározatok megvalósítássá áll A pártbizottságot ezeknek a kérdéseknek kézbén tartása, ellenőrzése, újabb és újabb kezdeményezések foglalkoztatják. A jelszó nem más, mint minden eddiginél erőteljesebb gazdaságpolitikai tevékenység Ezt bizonyítja, hogy az ötéves terv készítésekor nyolc ágazat legfőbb célkitűzéseit tárgyaltuk meg, aminek összegszerű végeredménye az, hogy míg a IV. ötéves tervben városfejlesztési célokra 57 milliárdot, ebben az ötéves tervben 93 milliárd forintot fogunk költeni. A pártbizottság operatív irányító szerve, a végrehajtó bizottság az ágazatok helyzetét félévenként áttekinti, és megteszi a szükséges 'korrekciókat. (Ilyenek voltak a KGM, élelmiszer- ipar, a kereskedelmi vállalatok, a KPM és a könnyűipar helyzete.) — A láthatóan mindent átfogó gazdaságirányítási munkának milyen számszerű eredményei vannak a megyeszékhelyen? — A válaszom jelentős adatokkal bizonyít. Amíg az ipar teljesítése 1974-ben 6 milliárd forintot, 1977-ben 8,3 milliárd forintot tett ki. Terveinknek megfelelően növekedett az export (39,1 százalék). Különösen fontos az élelmiszeripari üzemek exportban valló szereplése, s ezek az összes teljesítés 60 százalékát adják. A termelékenység csaknem teljes egészében a hatékonyságból származik. Ezt észrevehető mértékben segíti a munikaver- seny, a szocialista brigádmozga- lom és az a nagy versenykedv, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából bontakozott ki. — És milyen biztató adatok mondhatók az építőipar fejlődéséről? — Ennek áz iparágnak a fejlődése sem jelentéktelen, hiszen rövid idő alatt teljesítménye megduplázódott és az egy milliárd fölé emelkedőt. Jó idő óta termel már a Kecskeméti Házgyár, 1 nagyobb az ÉPSZER teljesítménye. Mindez nélkülözhetetlen lakós- és egyéb építési terveink megvalósításához. — S kívánkozik-e valami megjegyzés az építőipar margójára? — Sajnos, nincs egyetlen olyan területe sem gazdasági életünknek, ahol az eredmények elismerésié és nyugtázása mellett ne tudnánk valami mást is mondani; igényelni ''Valami többletet. Ezzel kapcsolatosan azt említem, hogy aggasztó hiányunk van a szakszere lőiipar és a "karbantartás tekintetében, amelyek többségükben. okai egy-egy létesítmény határidőre való át nem adásának. — Közismert, hogy a megye- székhely ipara az utóbbi esztendőkben nagy léptekkel fejlődött. A munkások létszáma meghaladja a 30 ezer főt. De ebből semmiképpen sem következhet az, hogy a mezőgazda- sági termelés bármit is vesztett volna jelentőségéből. — Ellenkezőleg. A mezőgazda- sági termelő üzemek a lakosság élelmiszeripari termékkel való ellátási feladatai a korábbinál lényegesen megnövekedtek. Ezt a felelősséget az is bizonyítja, hogy kéit év alatt a szövetkezetek termelési értéke főbb minit 30 százalékkal, a zöldségtermelő felüliét 62 százalékkal, a szarvasmarha-állomány 15 százalékkal, s a juhállomány több mint 80 szá- 'Sfeftékkal ■erhelkdöeítf 'S* ’aminek' nagy jelentősége van a yáros ellátásával kápcso latosan, ■- az• aa? hogy a háztáji gazdaságok ugyancsak két év alatt több minit megnégyszerezték a szövetkezeteken keresztül értékesített áruféleségeik mennyiségét. Mindennek a szövetkezetben dolgozók is hasznát látják, hiszen az egy főre eső jövedelem már meghaladja a 40 ezer forintot. A fejlődés természetesen e téren sem állhat meg, s amit még említem akarok, az az, hogy a tervciklusban 500 hektár szőlő és több minit 800 hekitár gyümölcsös kerül telepítésre, amiből már csaknem 200 hektár megvalósult. — A vásárlóerő növekedése — amely nemcsak a mezőgazdaságból származik —, szorosan ösz- szefügg azzal, hogy miként növekszik a kereskedelmi hálózat. 'E téren is jelentős a fejlődési, hiszen 1975-höz képest a kereskedelmi forgalom 25 százalékkal növekedett. A város önmagában, de hatósugarának növekedése is (He- tíényegyháza, Ballószög, Helvécia és Városföld csatlakozása) azt igényli, hogy növekedjék a hálózat és az eladótér is. Ebből a szempontból a legjelentősebb célkitűzésünk a Centrum Áruház felépítése, amelynek . szanálási előkészületei már megtörténtek. A nagy összeget igénylő beruházásra azonban a pénz nehezen jön össze, így hát nem valószínű, hogy az új áruház ebben az ötéves tervben átadásra kerül* valamelyest elhúzódik. Bizonyosabb az 1981-es év. Ami megnyugtató, az a piaccsannok átadása, amely még a felelős leghávatalosabbak szerint is július 30-ra a vásárlók rendelkezésére áll. — Többször hallottuk már, hogy a megyeszékhelyen úgymond, nyílt várospolitika van. Mit jelent pontosan ez a nyíltság? — A megyeszékhely település- fejlesztését tényleg nyíltan végezzük, hiszen annak minden mozzanatáról az egész közvélemény lépésenként értesül. Az évenkénti összegezések szerint 1975-től átlagosan 30—30 ezer emberrel találkozunk, áh oil véleményeket, javaslatokat, és kölcsönös információkat adunk és • szerzünk. A közvélemény előtt nincs elihaiUgatnivaiónk. Elmondhatjuk, hogy | tanácstagok vagy a népfront által szervezett talál-i kozókat a lakosság nem érzi terhesnek, vagy feleslegesnek és a kérdések sokasága nagy érdeklődésre utal. Rendszeres a városi fórum is, amelyen legutóbb is csaknem ötszázan vettek részt, siók tanáccsal, ötlettel gazdagítva a vámosi vezetés menet közbeni és távolabbi munkáját. — Nyilvánvalóan a városfejlesztési munka nem merül ki a találkozókban, hanem annak folyamatosságát és a vélemények által befolyásolt korrekcióját számos vezetői intézkedés is formálja. — így van, hiszen a városfejlesztési elképzelés a koncepció egésze. Ezek közül is — tartva a fontossági sorrendet — elől foglal helyet a lakás, és közmű- fejlesztés', a tömegközlekedés javítása, a gyermekintézmények fejlesztésének gycmsfitáaa (óvoda, bölcsőde, amelyhez a vállalatokkal kötött szerződések az eddigiek során és a későbbiekben is nagy segítségeit nyújtottak. — Kecskemétnek a fejlődésével párhuzamosan nem kis gondot jelent a vízellátás biztosítása. — Ehhez a klasszikusan kialakult elképzelések szerint egy hatalmas víztorony kellene, de olyan méretű, amelynek kivitelezését és technológiáját eddig még nem sikerült megoldani. Mostanság ezt a magás épületekben elkülönített vezetékrendszerek biztosítják.- De ennél tovább lépünk, és, szakait lan megoldást választunk. A JiYiár i készülő parkerdő területén egy 70 méteres domb tetején víztároló épül hagyományos technológiával. Ezzel hármas célt érünk el: a parkerdő területén kitermelt földöt a domb helyén felhalmozzuk, helyettesítjük a víztornyot és a domb — magassága miatt — téli sportok űzésére is alkalmas lesz (pl. szánkózás). — A csatolt községekkel megnagyobbodott városhatár milyen gcndct jelent Kecskemétnek, illetve milyen előnyt biztosít a már előbb említett községeknek? — A csatolt községekben az alapvető előnyt az jelenti, hogy az ellátás terén a közép- és olykor a felsőfokú funkciókait is tudjuk biztosítani, éppen a megyeszékhely jellegéből adódóan. Ez kimondva, vagy ki nem mondva eddig is így volt, hiszen ha Ballószögről valaki Kecskemétre jön, úgy mondja: hazamegyek. Ezt a funkciót Kecskemét most törvénnyel alátámasztottan veszi át. Helyben az alapellátáson túl teljes városi ellátást nem lehet biztosítani. Ezeket az igényeket közép- és felsőfokon egyaránt csak Kecskemét biztosíthatja. így hát a kapcsolt helységek ennek az intézkedésnek kizárólag előnyeit élvezhetik. A tanyavilágról szólva sok részletkérdést vethetnék feL De csak egyetlen példa is elegendő a változás viszonyításához: a város villanyhálózatának nagy részét a tanyavilágba vittük, és az elmúlt két évben 182 tanya kapott villanyt, 24 kilométeres vezetékhosszúsággal. — Szabadjon megpendíteni egy közérdeklődésre számot tartó kérdést. A város fejlesztésére, a kommunális létesítmények építésére szánt összegekből a város különböző részei milyen arányban részesednek? — Ez tényleg olyan kérdés, amelyet a város közvéleménye — meghallgatván a mi információinkat, és felhasználva a saját szemével látottakat —, nagy figyelemmel kísér. A teljes igazság az, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési eszközök nagyobb hányadát — s ez teljesen természetes — az új lakótelepek igényeinek kielégítésére fordítjuk. Ebből természetesen következik, hogy a kisebb hányad marad a többi városrész fejlesztésére. Az ezzel kapcsolatos aller- gikus pontod: a közmű, út, járda és a gázvezeték építése. Az igények csak részben, elégíthetők ki, és .teljes megoldást még a társadalmi összefogás sem jelenthet. Már most is látszik, hogy ezeknek a megoldása a VI. ötéves tervre vonatkozó elképzeléseinket formálja. Nemrégen a rendőrfalui Bakonyi Antal utca lakosai egy levelet küldtek a pártbizottsághoz, 150 aláírással erősítve a gáz iránti kérelmüket. A tanács kommunista vezetői olyan u.ámítást kaptak, hogy előzetes vizsgálódás után a választ lakógyűlésen kell megadni Ez a módszer is a nyílt várospolitika egyik eleme. — A felmerült problémák már egész halmaza áll előttünk, de mégsem kerülhetjük meg a gyermekintézmények sokakat foglalkoztató témakörét. — E téren kétségtelenül jelentkező gondok nem oldhatók meg máról hoínapra, csak a folyamatosságban bizhatunk. Már ebben a tervciklusban a bölcsődei helyek száma 60 százalékkal növekszik, alapvető változás azonban mégsem következik be. Kevés a hely az óvodákban is. Bár a rneglevők kihasználtsága 142 százalékos, ami túlzsúfoltságnak számít, de még így is az óvo- dáskorúáknak csak 79 százalékát tudjuk elhelyezni. Egy óvoda március végén került átadásra, de 'hav az ötéves tervben elhatározott valamennyi elképzelésünket teljesítjük, az ellátás akkor is a jelenlegi 79 százalékkal számiban csupán 81 százalékra emelkedik Gondjaink égetőek az általános iskolai tantermek tekintetében is. Ebben az ötéves tervben 32 épül meg közülük, de a legsürgősebb igények kielégítéséhez is ennek kétszeresére volna szükség A Széchenyivárosban különösen égető a tanteremhiány, amelyen a még ebben az évben átadásra kerülő 16 tantermes iskola valamelyest enyhíteni fog. A másik 16 tantermes iskola átadását a következő évre tervezzük. Elégedetlenek vagyunk a középiskolák számával is. Egy két évvel korábbi statisztika szerint Kecskemét az ezer lakosra jutó középiskolák számát tekintve az u/tólsók között kullog, s mimdösz- sze 56,4 fővel számol. (Békéscsaba 98,4, Kaposvár 80,2, Nyíregyháza 81,3, Székesfehérvár 106,2, Szombathely 88,8 és Szolnok 80,9). — És ha mindehhez még arra is választ kérek, hogy a megye- székhely vezetése hogyan ítéli meg a lakáshelyzetet, akkor azt hiszem, hogy egy csokorba kötöttük a gondok többségét. A városi tanács 8100 jogos lakásigényt tart nyitván. Ebből egyenesen következik, 'hogy a la- kásel'láltás társadalmi gondjaink legsúlyosabbiika. Ebben az évben 1300 lakás felépítésére van reményünk a jó előjelek ' láttáin. (Meglehetősen sok félkész lakás „jött át” az elmúlt évből). Az árpádvárosi városrész lakásépítése felgyorsult. A jó területi előkészítő munkával még további 800 lakás építése lehetséges. Az 1975-ben nyilvántartásba vett nagycsaládosok is számíthatnak arra, hogy igényük még ebben az évben kielégítésre kerül. A lakásigények csökkenésére azonban nem számíthatunk, már csak azért sem, mert a város lé- lekszáma állandóan növekszik. 1985-re 116 ezer lakosa lesz a városnak, és egy továbbtékintő demográfiai számítás szerint az ezredfordulóra eléri a 150—160 ezer főt Ennek egy része a természetes szaporulatból adódik, más része pedig a városba költözőkből. Ez előrevetíti a lakásépítéssel 'kapcsolatos gondjaink fokozódását A VI. ötéves tervnek már számolnia kell ezzel a megfordíthatatlan folyamattal. — Ebből az évből még csupán negyedév telt el, ami azt jelenti, hogy kevés adat áll rendelkezésre. Vajon sikereket remélhetünk-e 1978-ban? — Én optimista vagyok. Ha a város iparának teljesítőképessége 8—10 százalékkal növekszik, a mezőgazdaság pedig 3—4 százalékkal termel többet a múlt évinél, ha megvalósulnak — és ehhez a biztosítékok rendelkezésre állnak —, lakásépítési terveink, a bölcsődei, óvodai ellátás javítására kidolgozott terveink, ha több lesz az általános iskolai és a középiskolai tanterem, ha a közműfejlesztéssel kapcsolatos támogatás reménye valósággá válik, akkor az ötéves terv középső, harmadik esztendeje nagy segítségünkre lesz valamennyi elképzelésiünk megvalósításában és igazolja a párt és a kormány döntéseinek helyességét, amelyet a közvélemény, a néppel való együttgondolkodásért mindig honorált és honorálni is fog. * W . D. 108 éve született V. I. Lenin • A Magyar Tanácsköztársaság küldötte, Szamuely Tibor kalandok repülőút után érkezett Moszkvába 1919. májusában. A két tanácskozó társaság, az orosz és a magyar történelmi jelentőségű kapcsolatára W* zonyíték képünk, amelyen Lenin és Szamuely magyar csekisták társzó ságában látható Moszkvában. • Lenin életműve, a leninizmus, a Szovjetunió léte és fejlődése Marx és Engels gondolatainak a gyakorlatban való megvalósítását és továbbfejlesztését jelentette, s jelenti napjainkban is. Az élő kapcsolat kifejeződése az a pillanat, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom első évfordulóján Lenin a Marx-emlékmű alapkövét helyezi el Moszkvában^ • A marxizmus—leninizmus minden más tevékenység alapjának a gazdaságot tekinti. A Szovjetunió története nemcsak ezt bizonyítja, hanem azt is, hogy megfogadták azt a lenini útmutatást, amely a technikai újdonságok gyors és széles körű elterjesztése, a kutatás és fejlesztés döntő szerepe mellett érvelt. Képűnk Lenint ábrázolja, amint megszemléli az első villamos ekét. t As utotsé évek... A hatala tudományos és gyakorlati tevékenység Időről te Lenin ■=. erejét, aláásta egészségét. Égyre többször kényszerüli hosssabb vidéki tartózkodásra. Képünk Gorkiban ábrázolja pihenés kösben. . kutyáján (MTI, Archív felvételek — KS.) \
