Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-22 / 94. szám
% ® PETŐFI NÉPE I 1978. április 22. Megszerettük az üzemet • Magyar! Józsefné üzemvezető és Mankovics Marika értékelik a brigádok teljesítményét. Három évvel ezelőtt, 1975. április 2-án ünnepélyesen felavatták az ágasegyházi Mathiász János Szakszövetkezet új melléküzemágát. A tágas neonflényes épületben ötvenketten láttak munkához. — Sokat gondolkodtunk azon — emlékszik Hostyánszki György elnök —, hogyan nyújtsunk állandó munkaheletőséget a nődolgozóknak, úgy, hogy ezután segíteni tudjanak a nyári csúcsmun- kák Idején is. Útkeresésünk szerencsésen találkozott a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárának szándékaival, amely viszont munkásokat keresett. A gyáriak tervei alapján 1,4 millió forintos költséggel átalakítottunk egy épületet. Négyen már korábban naponta bejártak Kecskemétre ismerkedni a szalagvezetői teendőkkel, huszonhatan pedig itt tanulták az alapismereteket. Az év végén már hatvankettőn dolgozlak, s 1,4 millió forintos bevételhez juttatták a szakszövetkezetét. Ugyanakkor nem volt munkaerőgondunk szüret 'idején .. ’ — Mi történt azóta? — A kecskeméti gyár vezetői meg vannak elégedve üzemünk munkájával. Tavaly már százölen két műszakban dolgozva 4,9 millió forint értékű bérmunkát végeztek, az idén pedig ugyanez a létszám szeretné elérni az 5 milliót. Az alapítótagokból a három év alatt mindössze öten távoztak, de mind alapos és elfogadható családi ok miatt. Ez is bizonyltja, hogy megszerették, s magúikénak érzik az üzemet. Külön elismerést érdemel az öt szocialista brigád, tagjaik nemcsak a termelésben, hanem a társadalmi munkában is élen járnak. Külön érdekességnek számít, hogy minden dolgozónk rendelkezik az általános Iskolai végzettséggel — tizennégyen Itt jutottak hozzá. A tervek szerint jövőre — miután sok az érdeklődő — a gyár segítségével szakmunkásképző tanfolyamot szervezünk. Az is érdekességnek számit és üzemünk létjogosultságát bizonyítja, hogy 105 dolgozónk közül negyvenen azelőtt más városban dolgoztak, öt- vennek pedig ez az első munkahelye. A beszélgetést követően rövid látogatást tettünk az üzemben Is. A barátságos kis irodában Magyart Józsefné üzemvezető éppen a brigádok eredményeit értékelte Mankovics Máriával. — A kecskeméti gyárból 11 évi munka után a múlt év január 1-én kerültem ide — mondja Magyariné. — Szívesen jöttem és jól érzem magam. Különösen annak örülök, hogy igen jó a kollektíva, s még azok a lányok, asszonyok is jól beilleszkedtek, akik azelőtt csak otthon dolgozlak. — Amikor elvégeztem az általános Iskolái — vallja magáról Mankovics Marika — álmodni sem mertem volna, hogy valaha a saját községemben lehetek üzemi munkás. Akkor a fővárosba mentem a Kőbányai Textilművekben lettem fonónő. A munkámat szerettem, de az albérlet nem volt kellemes. Így azután gondolkodás nélkül hazajöttem, amikor hírét vettem, hogy iitt is kaphatok munkát. Már az első évben felvettek a pártba, majd 1076. májusában megválasztottak KISZ-titkárnak. Most én kerültem a községi KISZ élére, itt Bognár Teri llett az utódom. Remélem, sikerül megvalósítani az akcióprogramot és a 'korábbinál is mozgalmasabbá, érdekesebbé tenni a fiatalok életét. A műhelycsarnokban zümmögnek a varrógépek, s az az idegen, aki nem tekint ki a hatalmas ablakokon, s nem látja a traktorokat, kombájnokat, városi üzemben képzelheti magát. — Üjszásziné a lányát ellenőrzi — mondja mosolyogva az üzemvezető, majd elmondja, hogy a szalagvezető az egyik Izsáki termelőszövetkezetben dolgozott azelőtt. Két hónapig járt be a kecskeméti gyárba, s igen jól elsajátította a teendőket. — Azóta meg háromévi gyakorlati tapasztalat is mögöttem van — mondja Üjszásziné. miután szakmai tanácsot adott Irénlke lányának. — Mindketten nagyon jól érezzük Itt magunkat, s azt hiszem, én innen is megyek nyugdíjba majd... — Zsidákovics Józsefné, a Szilágyi Erzsébet brigád vezetője — mutat be egy barna asszonyt az üzemvezető. — Valamikor, lánykoromban, a Goldberger-gyárban voltam szövőnő — mondja Zsidákovicsné egy pillanatra abbahagyva munkáját. — Azután hosszú évekig a mezőgazdaságiban dolgoztam, ' s bizony nagyon megörültem ennek a munkalehetőségnek. Tizenhatan vagyunk a brigádban, jól összeszoktunk, dgyütt jelentkezünk társadalmi munkára is... O. L. • Cjszászi Lászlóné szalagvezető Irénke lányának a munkáját ellenőrzi, (Opauszky László felvételei. A termőföldek védelmében • Évről évre csökken az ország termőterülete, pedig a föld a mezőgazdaság nélkülözhetetlen, mással nem pótolható termelőeszköze. A felszabadulástól 1961-ig, mintegy 400 ezer hektár földet vont ki a termelésből a gyors ütemű iparosodás, az új városok, lakótelepek, közlekedési és ipari létesítmények, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek központjainak építése. Nagy fokú pazarlás volt a földigénybevételnél, gyakorlatilag a termőföldnek nem volt „értéke”. Ez a helytelen szemlélet különösen a jó minőségű földek igénybevételével okozott pótolhatatlan veszteséget. A termőföld védelmére 1961- ben törvényt alkotott az országgyűlés. A pazarlást azonban a törvény nem tudta teljesen megakadályozni. Különösen az átlagosnál jobb minőségű földek túlzott mértékű . felhasználásának megakadályozása terén nem bizonyult «Mg hatékonynak a földvédelmi törvény. Évente még mindig 17—18 ezer hektár föld kerül ki a termelésből és ennek egy része jó minőségű szántóföld. • Az év elején hatályba lépett a módosított földvédelmi törvény, amely szigorúbb feltételekhez köti az átlagosnál jobb minőségű földek igénybevételét. A beruházókat gazdaságilag ösztönzi arra, hogy a gyengébb minőségű és csak a feltétlenül szükséges földet vegyék igénybe, a beruházás megvalósításához. A földet használó mezőgazdasági üzemeket, és egyéni tulajdonosokat pedig arra kötelezi, hogy minden talpalatnyi földet rendeltetésének megfelelően, a jó gazda gondosságával hasznosítsanak. Termőföldjeink azáltal jelentenek valóban nemzeti kincset, ha rajtuk termelés folyik. Mezőgazdasági földjeink döntő hányadán nagyüzemek gazdálkodnak. Országszerte javában folynak az időszerű mezőgazdasági munkák. Most van itt az ideje, hogy üzemeink a gondjaikra bízott valamennyi területet pontosan számba vegyék és azok megműveléséről, hasznosításáról gondoskodjanak. Joggal elvárható tőlük, hogy üzemükben parlagföld ne maradjon. Indokolt ezt hangsúlyozni, mert az elmúlt öt év átlagában évente mintegy 30—40 ezer hektár föld maradt parlagon, 130 ezer hektár pedig vetetlenül. Ennek mintegy 85 százaléka mezőgazdasági nagyüzemek használatában van. # A községi tanácsok és a földhivatalok feladata, hogy a tavaszi halárszemléken ellenőrizzék a földek megművelését. A határ tüzetes bejárása, a körültekintő ellenőrzés azért is szükséges, mert még intézkedni lehet a mulasztás pótlására. A helyi tanácsok jelentős állami földet kezelnek. Ez a tevékenység azonban sok helyen csak formális. A valóságban ezeknek a földeknél« nagy része gazdátlan, parlag. A községi tanácsoknak kötelessége, hogy a hasznosítás érdekében mindent megtegyenek. Vegyék számba azokat a lehetőségeket, (nagyüzemek, szakcsoportok, erdőgazdaságok, vadásztársaságok, méhészek részére való használatba adás, földcserék, földszerzések, tartós használatba adás stb.), amelyek révén az egyes területek hasznosíthatók. A mezőgazdasági üzemek parlag földjeinek többsége kedvezőtlen természeti adottságú, ezért csak gyepesítéssel vagy erdőtelepítéssel hasznosíthatók. A megyei tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályai a rendelkezésükre álló erdőtelepítési, gyeptelepítési és meliorációs célú támogatások odaítélésénél vegyék figyelembe a műveletlen földek használatba vételére készített üzemi terveket. Ezzel _is segítsék elő, hogy az üzemek kedvezőtlen adottságú földjeiken tervszerűen végrehajtsák a- szükséges műve- lésiág-változtatást és meliorációt. • A mezőgazdasági termőterület maradéktalan hasznosításához fontos népgazdasági érdek fűződik. Ennek megfelelően, egyetlen nagyüzem, közület, vagy magán- személy sem tekintheti saját ügyének, hogy földjeit megművell-e, vagy sem. A termőföldek kötelező hasznosítását törvény írja elő, amelynek betartása minden földhasználó kötelessége. A hatóságoknak gondoskodni kell arról, hogy mulasztás esetén ne maradjon el a felelősségre vonás. A törvényben meghatározott szankciókat következetesen kell alkalmazni, akár mezőgazdasági üzemről, akár más földhasználóról van szó. L. B. KENYÉRGYÁRI BERENDEZÉSEK Az ÉLGÉP 3. sz. gyárában az év végéig egyszázharmincöt kenyérgyári gépet — kúpos kenyérgömbölyftőkét, kiflisodrókat, zsemlyeformá- zókat, folyamatos tésztakészítő gépsorokát — gyártanak. Az első negyedévben ötvenhárom berendezés készül el, ezek zömét a hazai kenyérgyárakban fogják üzembe helyezni. A gyár szovjet, NDK-beli és, csehszlovák kenyérgyáraknak is szállit gépeket. Képünkön: a nagy teljesítményű kiflisodró gépeket szerelik. (MTI- fotó — Fehér József felvétele — KS.) Bemutatkozás felnőtt korban Üj sajtótér- TALLÓZÁS ÜZEMI LAPOKBÓL mék jelent meg a Bács megyei Lapkiadó Vállalat gondozásában: a VÖRÖS CSILLAG. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet üzemi lapja a Petőfi Nyomda helyi telepén készült. Az újság első száma voltaképpen bemutatja működési területét. Azt a termelő közösséget, amelynek tevékenységét, életét kíséri figyelemmel, amelyet tájékoztatni kíván. 13-ról 1266-ra Mi is csatlakozunk Pesir Istvánnak, a termelőszövetkezet elnökének a Köszöntőben írt szavaihoz: — Öröm számomra, hogy a Vörös Csillag, Mezőgazdasági Termelőszövetkezet saját üzemi lapjának hasábjain köszönthetem tisztelettel tagságunkat, s valamennyi dolgozónkat. — Városunkban 1949. november 7-én tizenhárom parasztosa- Iáid megalakította a Vörös Csillag Termelőszövetkezetet Az akkor elültetett mag azóta óriási fáivá terebélyesedett. Az alakulás óta huszonnyolc zárszámadó közgyűlést tartottak. Az erről szóló tudósításból azt Is megtudjuk, hogy a szövetkezet ma 5784 hektáron gazdálkodik. A dolgozók száma 1266. Ebből 911 tsz-tag, 321 nyugdíjas és 434 állandó alkalmazott. Az Idei tervük 201 millió 650 ezer forint termelési érték elérése. — Szövetkezetünkben óriási erő tömörült és hatalmas rejtett tartalékaink vannak... A vezetőségnek ezzel az újsággal az a céüja, hogy negyedévenként egész tagságunkkal, minden dolgozóval szót válthassunk örömeinkről, gondjainkról, s a feladatokról. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a lap megfelelő segítséget nyújt a vezetőségnek a szövetkezeti tagok, dolgozók eddiginél Is teljesebb, részletesebb tájékoztatásához. Feladata és szándéka szerint nyilván fóruma lesz a felnőtté növekedett szocialista termelő közösségnek. Hirdetője a párt szavának. Ebben a tudatban írt Tóth Kálmán, a pártvezetőség titkára is „A pártmunka az elmúlt év tükrében” címmeL Hogy hívek maradjunk a bemutatkozáshoz, az elvi, politikai gondolatok helyett azt az erőt ragadom ki a cikkből, amelyet a párttagság képvisel a termelőszövetkezetben Három alapszervezet 11 pártcsoportja képviseli az élcsapatot. — Alapszervezeteink — írja Tóth Kálmán —, eleget tettek azoknak a feladatoknak, amelyet a XI. kongresszuson a Központi Bizottság beszámolója így fogalmazott meg: „A pártmunka színvonalát és eredményességét nagymértekben az 'határozza meg, hogy a munka miként halaid a végrehajtás első vonalában, az alapszervezetekben...” — Nem véletlen — mondja a vezetőség titkára a taggyűléseket értékelve —, hogy a gazdasági munka pártlrányításával összefüggő kérdések kerültek az előtérbe, hiszen napjaink legfontosabb feladata a kitűzött gazdaságpolitikai céljaink maradéktalan teljesítése. — Ilyen értelemben alapszervezeteink arról számolhattak be, hogy a hozzájuk tartozó gazdasági egységek összességében teljesítették termelési terveiket, eredményesen gazdálkodtak. Viszont a továbbhaladás szempontjából minden területen a bírálat tárgyát képezte a nem eléggé hatékonyan végzett munka, a 'kifogásolható minőség, a helyenkénti laza munkafegyelem, az ésszerű takarékos gazdálkodás követelményeinek be nem tartása. A politikai munka hatása tükröződik a jubileumi munkaver- seny eredményességében és folytatásában, miután a termelési ágazatok dolgozói, csatlakozva a Láng Gépgyár munkásainak felhívásához, újabb vállalásokat tettek az idei tervek túlteljesítésére. Az ifjúság akciói A pártszervezeteket törekvéseik elérésében segítik a KlSZ-szer- vezetek. Tevékenységüket Dob- rovszki Miklós, a KISZ-bizottság titkára ismerteti a lapban. A két alapszervezet munkájának gerincét a 'taggyűlés által elfogadott akcióprogram képezi, amely a központi akcióprogram főbb célkitűzéseit és a helyi feladatokat tartalmazza az egyéni feladatvállalások szerint Mind rendszeresebbé, hatékonyabbá vált a tevékenységük, a KISZ-tagok képzettségüknek, rátermettségüknek megfelelően vesznek részt a feladatok megoldásában. A megnövekedett követelmények ellenére emelkedik a taglétszámuk és javult a szervezeti élet. A fiatalok jó munkáját a KISZ Központi Bizottsága 1s elismerte: 1976-ban megkapták a KISZ KB Dicsérő Oklevelét, tavaly pedig ugyancsak a KISZ KB a „Kiváló szervezet” kitüntetéssel jutalmazta az I. alapszervezetet. Feladataikat taglalva a fő tennivalók között jelöli Dobrovszkl Miklós a tagság létszámának növelését, az alapszervezetek szervezeti életének rendszeresebbé tételét. Megfelelő akciókkal kell előmozdítani a tagság politikai fejlődését. Még több gondot fordítanak a fiatalok nevelésére, a gazdasági munkában* való helytállására, a művelődésre. Nagyobb haltást gyakorolnak a KISZ-en kívüli fiatalokra. Mindezzel segíteni kívánják a termelőszövetkezet párt- és gazdasági' vezetőit a megnövekedett feladatok teljesítésében. A munkaverseny is érdekvédelem A központi határozatoknak megfelelően 1976-ban szövetkezetünkben Is megalakult a szak- szervezet. Jelenleg 72 a taglétszám — írja Bene György szb- ti ükát-. A szakszervezett tevékenység a termelőszövetkezetekben még csak kezdeti stádiumában' van. Az eddigi vezetőségi üléseken és taggyűléseken a szakszervezet — mint az alkalmazottak érdek- védelmi szerve —, a következő fő témákkal foglalkozott: — a dolgozók szociális helyzetének javítása, — a munkavédelem a tsz-ben, — sportrendezvények kiírása, szervezése, — gazdasági kérdések, segélyezések, — egyéb aktuális kérdések. Fontos feladat a taglétszám növelése, hiszen a szövetkezet alkalmazottainak még csak 20 százaléka szakszervezeti tag — írja Bene György. A közvetlen feladat tehát adott, s a lehetőség is. A létszámban is megerősödő szakszervezet jobb eredmények elérésére is képes lesz éppúgy, mint a jelenleg betöltött feladatkörének kiterjesztésére. Bizonyosak lehetünk, hogy hivatásának megfelelően jelentős szerepet tölt be a munka- verseny szervezésében', az ebbéli célokra való mozgósításban, a gazdasági feladatok végrehajtásában, mert ez la érdekvédelem. Az egyéni érdekek és a közösség érdekelnek védelme. Száz kismama és a többiek A nőpolitikái határozat végrehajtásáról fir Tóth Imréné. A nő- bizottság tevékenységét Illetően közli: — Figyelemmel 'kísértük a nők kereseti arányának alakulását, az anya- és gyermekvédelem, az Idős tsz-tagok, a nagycsaládosok és gyermeküket egyedül nevelő szülők helyzetét. A tsz-ben dolgozó nők szociális-kulturális lehetőségeit, munkakörülményeit, szakmai, politikai továbbképzésüket. — Termelőszövetkezetünkben jelenleg 100 dolgozó nő van GYES-en, szülési szabadságon — ínja. — A legtöbb problémát az okozza, hogy a fizikai állományú .szülő nők, gyermekeik kellő ellátása miatt nem tudják vállalni szövetkezetünkben a munkát. Emiatt a szülő anyáiknak csak mintegy 25—30 százaléka marad továbbra is a szövetkezetben, a többi az iparban helyezkedik el. A gondokat taglalva megírja Tóth Imréné, azok jórészt abból fakadtak, hogy a nőbizottság vezetőségi tagjai nem mindig kaptak konkrét feladatokat, vagy nem minden esetben éltek a számukra adott lehetőségekkel ,,Űj át** a határon túl A termelőszövetkezet mintegy .négy éve szocialista szerződést kötött - a német demokratikus köztársáságbeli eckstedtl „Neuer Weg” Termelőszövetkezettel, amely területileg az Erfurttól' 20 kilométerre elhelyezkedő öt falut foglalja magában. A kapcsolat célja: egymás munkájának megismerése, tapasztalatainak kicserélése, a barátság elmélyítése. Ab eszköz, a két szövetkezet szakemberednek kölcsönös látogatásai <a kü'lönböEŐ szintű delegációk cserél, a két termelőszövetkezet dolgozóinak és családtagjainak évenkénti üdültetése. Eddig mindkét közös gazdaság rendkívül hasznosnak értékeli ez együttműködésit. — A Jövőben — írja Dobrovsz- kd Miklós elnökhelyettes —, természetesen tovább szeretnénk bővíteni kapcsolatunkat, s a kezdeti évek tapasztalatára alapozva még eredményesebbé tenni együttműködésünket. Célunk, hogy minél több jól dolgozó tagunk és alkalmazottunk jusson el barátainkhoz. Folytatni kívánjuk a gyermekek kölcsönös üdültetését is, akik részére külön élményt jelent egy ilyen utazáson való részvétel. Lépést tartani a korszerű gazdálkodással A „Vörös Csillag” hat oldalán még sok figyelemre méltó cikk mutatja be a termelőszövetkezet ténykedését, eredményeit, küzdelmét, életét, a felnőtté válás egyes mozzanatait, tényét. A főkönyvelő szemével láttatja az idei célkitűzéseket Becsei Zoltán, a műveltség növeléséért ébreszti a nagyobb igényeket Horváth Gáborné, a munkaversenyről tájékoztat Kürti Mária. Az állattenyésztés eddigi eredményeit és a további feladatokat részletezi Tóth László ágazatve- zető-helyettes. Az új alapszabályit ismerteti dr. Vas László jogtanácsos, jelezve, hogy az ehhez kapcsolódó következő feladat a munkaügyi szabályzat, a szervezeti és működési szabályzat elkészítése. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a korszerű termeléssel és gazdálkodással az üzemi szervezet Is lépést tartson. Baski Józsefné kertészeti és élelmiszeripari föágazatvezető „A kertészeti ágazat tavaly és az idén” címmel elemzi egyik legfontosabb termelési egységük munkáját. Nemcsak Imre ipari főágazatvezető a tízéves Ipart ágazat kialakulását, megerősödését, a termelőszövetkezet továbbfejlődése érdekében kész aktív közreműködését Ismerteti, Horváth Tibor pedig bemutatja a II. Rákóczi Ferenc lakatosbrlgá- dóit A szövetkezetek sportegyesületiének bemutatása is megtalálható az üzemi 'lap első számában. A gondosan összeállított lap felelős szerkesztője Nagy Ottó. Kívánjuk, hogy a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet további jó eredményeiről adhasson számot az üzemi lap. Töltse be hivatását, legyen serkentője a szorgalmas, tehetséges kollektíva további munkájának. B. A. .
