Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-20 / 92. szám

4 ® PETŐFI NÉPE • 1078. április 80. liöliliillieiiiii Nukleáris energia Ma már kétségtelen, hogy a kö­vetkező évtizedekben az emberi­sé« energiaszükségletét csakis a nukleáris energia, még pedig az atommag hasadásakor felszaba­duló nukleáris energia segítségé­vel lehet gazdaságosan és a kör­nyezetvédelem szempontjainak is megfelelően megoldani. Ami az egyre közeledő jövő század szük­ségleteit illeti, kielégítésük mód­jára vonatkozólag több irányban is folynak kutatások. Közülük az egyik legígéretesebb a könnyű atommagok egyesülésekor felsza­baduló úgynevezett fúziós energia felszabadítása, jól ellenőrizhető, irányítható körülmények között Ezekben a kutatásokban külö­nösen a Szovjetunió, az Egyesült Államok, az NSZK, és Anglia jár­nak az élen. A kutatások közös vonása, . hogy körgyűrű alakú elektromos kisülést hoznak létre a megfelelő könnyű elemekből álló gázban — deutérium, trlclum, li­thium —, amely gáz úgynevezett plazmaállapotba kerül, azaz az atomok erősen ionizálódnak, s így a gáz elektromosan jól vezető lesz. Ennek következtében az anyag mágneses tér segítségével együtt tartható, s így megakadályozható, hogy a kisülésben magas hőmér­sékletűvé vált anyag az edény fa­lóhoz érve lehűljön és szennye­ződjék. Ahhoz, hogy az önmagát fent- tartó fúziós folyamat beinduljon, el kell érni a kisülésben a száz­millió Kelvin-fokos hőmérsékle­tet, továbbá ennek a hőmérséklet­nek bizonyos ideig meg kell ma­radnia a plazmában, vagyis nem szabad közben olyan bizonytalan állapotnak fellépnie, amely alatt a plazma szétfolyhat és a falak­hoz közeledhet. Az utóbbi időben jelentős eredmények születtek e kutatások terén. A fúziós energia kutatásában a legígéretesebbnek a szovjet TO- KOMAK-berendezés látszik. A Szovjetuniónak saját és külföldi tudósokkal közösen végzett kuta­tások során sikerült egytized má­sodpercig is fenntartani stabil ki­sülést. Ezekben a kísérletekben már nagy számú energiatermelő fúziós reakció jött létre, de az ön­fenntartó folyamatot még nem sl- kérült megvalósítani. A moszkvai Kurcsatov Intézet a Csehszlovák Tudományos Akadé­mia Plazmafizikai Intézetével is végez közös kísérleteket. E célból TOKOMAK-berendezést építettek Prágában. • A Prágában épült TOKOMAK berendelés. A nélkülözhetetlen só A konyhasó kultúrtörténetünk­ben az egyik legősibb kiegészí­tő tápláléka az embernek. A ré­gészeti leletek tanúsága szerint valószínűleg mér a korai kőkor- azakban is használták. Igen rég­óta kereskednek la vele, Kíná­ban már Időszámításunk ellőtt 2000 évvel Is megadóztatták, sőt ugyanitt később pénzt is helyet­tesített, ugyanis eódarabbal fi­zetni is lehetett. A konyhasó kémiailag nátri- umklorld. A földkéregben nagy mennyiségben fordul elő, mint kősó, amihez a bányászás révén jutnák. Sok konyhasót tartalmaz a tengervíz Is. A földkéregben található sótelepek is egykori tengerrészek beszáradása útján keletkeztek. Európában az NDK- ban, a Szovjetunióban, Lengyel- országban és Romániában talál­ható nagyobb mennyiségben A vegyiparnak is fontos nyers­anyaga, a legtöbb nátrium- és klórvegyület belőle készül. Hasz­nálják ezenkívül a szappangyár- tásban, a szerves színezéklpar- ban úgynevezett „kisózásra”, élelmiszerek konzerválására, pá- colásra, hűtőkeverékek készítésé­re. A gyógyászatban úgynevezett fiziológiás oldatot készítenek be­lőle, amelynek ozmózisos nyo­mása egyenlő a vérével, tehát infúzió céljára alkalmas. A konyhasó — amellett, hogy ételízesítő, élettant szempontból Is fontos vegyűlet, ezért bizonyos mennyiségű konyhasó fogyasztá­sára a szervezetnek szüksége van. Újabban azonban felismerték hogy túlzott fogyasztása káros, sőt veszélyes, illetve bizonyos betegségek gyógyítása esetén fon­tos lehetőséget nyújt a sószegény diéta Megfigyelték, hogy össze­függés lehet a nagyobb konyha­sófogyasztás és a magas vérnyo­más között Szigorú, napi 1 gramm alatti konyhasószegény diéta hatására azt tapasztalták, hogy az érfaüzomzat a vérnyo­másemelő anyagokra és hatások­ra a szokottnál kisebb mértékben reagál. A mérsékelt égövben az ember napi konyhasószükségletét 1—2 grammra becsülik, a fo­gyasztás pedig az iparilag fej­lett országokban napi 10—20 grammot tesz ki. Hasonlóan elő­nyös a csökkentett konyhasófel­vétel a különböző típusú ödé­mák esetében is, ami együtt jár a folyadékfelvétel csökkenésé­vel. • Sólerakat Vietnamban, a Hon Khol sziget sóbányája mellett. Űj nemesítésű tavaszi búza Cj fajta tavaszi búzát nemesí­tett ki az ismert ogyesszal szelek­ciói szakember, Fjodor Kiricsen- ko. Az új búza bő termést hoz, jól bírja a szárazságot, nem dől meg és dacol a betegségekkel is. Liszt­jéből kitűnő cső- és hosszútészta, valamint búzadara készíthető. El­sősorban Ukrajna déli részén, a Volga vidékén és az észak-ka­zahsztáni sztyeppéken fogják vet­ni Klricsenko, aki már 40 éve foglalkozik nemesítéssel, munkája elismeréséül Lenin- és Állami Di­jat kapott. Nincs választás! A BHG ÚJ KEZELŐPULTJAI • A BHG Híradástechnikai Vál­lalat kísérleti laboratóriumában az új elektronikus vezérlésű al­központhoz elkészültek a tetszetős külsejű kezelőpultok a vállalatok és Intézmények számára.'Még az Idén megkezdődik a sorozatgyár­tás. (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) Mezőgazdasági gépgyártás 180 lóerős traktorok gyártását kezdték meg a craiovai gépgyár­ban. Ezt a típust jóformán min­den mezőgazdáságé munkánál fel lehet használni. Ebben az ötéves tervben Ro­mánia 120 milliárd leit irányoz elő a traktorgyártás fejlesztésére. 1080-ban 100 000 darabot készí­tenek Brassó, Craiova, Csíkszere­da és Temesvár gyárai, kétszer annyit, mint 1976-ban. Románia a világpiac egyik legnagyobb szállítója: mintegy 80 országban dolgoznak román trak­torokkal. (BUDAPRESS—AGER- PRESS) KI NE ÉRTENE egyet azzal, hogy a gyárak gazdasági bizton­sága, eredményessége elsősorban azon múlik, mennyire tartanak lépést a technikai haladással, a piaci igényekkel? A gyakorlatban viszont — számos példa jelzi — a korszerűsítés mégsem — vagy még nem — bontakozott ki egy­öntetűen és egyértelműen. Vagy­is: más a változtatások elvi he­lyeslése, általában és más ezek kivitelezése, segítése konkrétan a gyakorlatban. Ebben az is közre­játszik, hogy a vállalatokon belül sokan a saját munkakörükben és a közvetlen környezetükben nem érzékelik pontosan (vagy sehogy- sem) az esetleges korszerűsítés hatását a saját maguk és a vál­lalat gyarapodásában. A GÉPPARK cseréjének, vagy a gyártmányválaszték átalakításá­nak hozamát, jelentőségét általá­ban a vállalatok legfelsőbb mű­szaki, gazdasági vezetői képesek felbecsülni megfelelően. Azok a szakemberek tehát, akik munká­juknál fogva birtokában vannak valamennyi adatnak, információ­nak, a Jövőre utalóknak is. (Ami­vel nem mondjuk azt, hogy ezzel együtt e szakemberek egyszer­smind megfelelően ösztönzőitek is az átfogó korszerűsítési akciók elindításában.) A vállalatok ve­zetői tehát pontosan áttekinthe­tik, 'hogy a piaci igények és a technikai színvonal változása mi­lyen megújulást tesz vagy tenne szükségessé, mibe kerül az, hon­nan lehet a rávalót előteremteni, hogyan alakul a vállalat gazda­sági helyzete, aszerint, hogy a szükséges modernizálást végre­hajtják vagy sem, vagy csalt részben hajtják végire, vagy med­dig lehet még várni egy ilyen programmal és így tovább. A vál­lalati szervezet alsóbb szintjein azonban e kérdések már csak ne­hezen tekinthetők át, ugyanis — és ez természetes — nem tarto­zik a különféle munkakörök ellá­tásához a korszerűsítés hatásai­nak megítélésiéhez szükséges In­formációk ismerete. Ezek az in­formációk persze nincsenek hét lakattal elzárva. Csupán arról van szó, hogy ezek beszerzése és folyamatos figyelemmel kisérése azok számára, akikre a végrehaj­tás tartozik, jelentős többletmun­kával jár. A NAPI TERMELÉSI feladatok ellátása mellett azonban a vég­rehajtási szinteken dolgozók fel­adata a korszerűsítési programok kivitelezése Is. A gyáregységveze­tőkre, az üzem- és művezetőkre, a csoportvezetőkre és a szakmun­kásokra vár ugyanis a többi közt a műhely, az üzem előkészítése az új gépek fogadására, rájuk há­rul az új berendezések bejára­tása (igen kényes munka), vagy az ő kötelességük az első idő­szakban az új. termék gyártásá­nak egyenletese is, a technológia csiszolása, az ’új munkafogások és az új normák kialakítása. Egy- egy 'korszerűsítési program kivi­telezése során hallatlanul sok mú­lik a végrehajtáson. Ha viszont Itt, ebben a körben, a korszerűsítéssel való egyetértés csak elvi, általános, akkor bi­zony ilyen programmal nem könnyű messzire jutni. A válla­latoknál dolgozók túlnyomó része ebben a kérdésben nehezen moz­dul el az elvi egyetértés állás­pontjáról. A többség jelenlegi ke­resete ugyanis nem tükrözi, nem közvetíti a gyártmányok és a gyántási eljárások korszerűsítésé­nek fontosságát, szerepét a jö-' vedelmek alakulásában. (S ez tu­lajdonképpen még az igazgatókra is igaz.) Sőt: a termelésben dol­gozók, irányítók és munkások (és főleg a telj esi. tményibérben dolgo­zók) keresete akkor alakul jól, ha kevés a változás az üzemben és a régi gépéken a régi gyárt­mányokat lehet készíteni, szinte már behunyt szemmel. ÉRDEMES (LENNE a megoldá­son mindenütt gondolkodni, hi­szen a valóságos érdekek pontos felismeréséért egy-egy vállalaton belül Is sokat lehet tenni. Sót: el­sősorban talán itt lelhet a legtöb­bet cselekedni, nem pedig köz­pontilag, elvégre a folyamatos és megfelelő fejlesztésben az első­számú érdekelt mégiscsak egy-egy vállalat kollektívája. Technológiai változtatás esetén például a telje­sítménykövetelményeket esetleg lassabban kellene az új lehetősé­gekhez igazítani, hogy egy ideig, az érintettek könnyebben teljesít­hessék a régi normákat, amíg az új gyártmány előállításában, vagy az új gépek kezelésében megfele­lő rutint nem szereztek. Vagy: egy-egy nagyobb szabású fejlesz­tés esetén az érintett üzem, vagy műhely 1—2 éven át kapjon na­gyobb nyereségreszesedést (amit, a részlegen belül azután a való­ságos érdemek szerint lehetne el­osztani); vagy: lehetne esetleg korszerűsítési pótlékot fizetni a fejlesztés Okozta termeléskiesé­sek, zökkenők miatti bérkiesések ellensúlyozására és így tovább. Mindezt azért, hogy a korszerű­sítés pillanatnyi, az első időszak­ban többnyire elkerülhetetlenül mutatkozó hátrányait sehol se érezzék meg különösebben. ILYEN MEGOLDÁSOK alkal­mazása azonban csak ott és ad­dig lehetséges, ahol még nem kés­tek el a fejlesztéssel. Vagyis, ahol még van miből fizetni, ellensú­lyozni az érintett részlegek eset­leges keresetkiesését, bérlngado- zását. Ahol viszont minderre már csak a költségvetés támogatásá­val gondolhatnak, ott bizony az eddigi késlekedés ,váraként” már tisztességesebb — sőt, (legyen kö­telező — vállalni a korszerűsítés­sel együttjáró lassúbb vállalati eredménynövekedés következmé­nyeit. (A végrehajtott fejlesztések 1—2 év után, ha jók voltak a számítások, úgyis meghozzák a többletet.) Mindezt azért lenne érdemes mindenütt végiggondol­ni, s eszerint cselekedni, hogy szélesebb körben váljon végre egyértelművé: a korszerűsítés se­hol Bem múlhat a belátáson, mert ez nem a választható utak egyi­ke, hanem az egyetlen lehetőség. g. r. Tartalmas életút Tekintetéből próbálom kita­lálni, ml lehet a titka, hogy oly nagy hatással van az emberekre. Talán közvetlensége, tudása ré­vén megnyerő egyéniség? Több ennél. Legnagyobb vonzereje igaz emberségében rejlik, amit naponta érzékelhetnek a környe­zetében tartózkodók. Szeműk Józsefre, az Izsáki Sárfehér Termelőszövetkezet 48 éves elnökére ráillik ez a jelző. Ráillik, mert élete során mindig segített a rászorulókon. Mikor fejlődhetett ki benne e tulajdon­ság? Talán gyerekkoréiban. Alig volt négyesztendős. amikor el­vesztette édesanyját, apja újra­nősült, Így a budapesti születésű fiú Izsákra1 került. — Korán nehéz munkára fog­tak, 13 éves koromlban már ka­szálnom kellett és rakni a szé­násszekeret Akaratom ezekben az években edződött meg, ékkor alakult ki megbecsülésem a pa­raszti munka iránt Visszagon­dolva a régmúlt időkre, ma sok- - kai szebbnek tűnik minden. Az én fiam, aki lassan férfivá ser­dül, már csak hitiből ismeri az akkori viszonyokat Napszámosként kereste kenye­rét jó ideig, a nyolc általánost is munka mellett végezte el. Ta­nítói tehetséges gyereknek tar­tották, biztatták, tanuljon to­vább. Érettségit 1952-ben tett Utárui az idegennyelvek főisko­láján folytatta tanulmányait — Külkereskedelmi pályára készültem, de mivel mint a munkában, a tanulásiban sem Ismertem határt, megromlott az egészségem. Az orvos javaslatá­ra abbahagytam tanulmányai­mat, s mikor felépültem, bevo­nultam katonának. Mintegy tíz hónapig voltam .tisztnövendék, amikor újból kiújult a betegsé­gem. Leszereltem, visszajöttem Izsákra, és polgári alkalmazott­ként dolgoztam tovább a honvéd­ségnél. Köziben letettem a mér­legképes könyvelői szakvizsgát A szövetkezetek szervezésekor, 1961-ben, három gazdaságba is hívtak főkönyvelőnek. Akkor le­beszélt a család, később azonban a Mező Imre Termelőszövetke­zetben elvállaltam a főkönyvelő- helyettesi állást Rosszul állt a szénája ennek a gazdaságnak. Tiz hónap után lemondott a ve­zetőség, a közgyűlés engem vá­lasztott meg főkönyvelőnek. Nem nagyon örültem a megbíza­tásnak, sok gonddal, problémá­val kellett megküzdeni. A terv­tárgyaló közgyűlésen az is ki­derült. hogy a háramszázhar- mlnc tag közül háromszázan nem kapták meg a földjáradé­kot. A követelések jogosak vol­tak, de türelmet kértem az em­berektől A tagság, mivel jól Ismerte a főkönyvelőt, várt türelemmel. Megszűntek a korábbi hangosko­dások, sőt Szem ők József indít­ványára, társadalmi munkában — amelyben valamennyi vezető részt vett — száz hold almást telepítettek. Az összefogás meg; hozta a várt eredményt, rövide­sen a jó gazdaságok sorába emelte a Mező Imre Termelő­szövetkezetet. — Egy helyi szövetkezettel való egyesülés után, 1968-iban, amikor az új gazdaságirányítási rendszer életbe lépett, a februá­rt közgyűlésen elnökké választot­tak. A megpezsdült gazdasági élet lehetőségeit kihasználtuk. A következő években újabb szőlő-, gyümölcstelepítések következtek. Megteremtettük a tagság folya­matos foglalkoztatásának lehető-' ségét, a nők részére cipőfelső­rész-készítő üzemet létesítettünk. A község három termelőszö­vetkezete: a Sárfehér, a Kossuth, az Aranyhomok 1078. máj us 1-én egyesült — Bár azon a tavaszon több mint kétmillió forint kár mu­tatkozott az ültetvényeken, meg­szerveztük a növényvédő figye­lőszolgálatot és mindenki konk­rét feladatot kapott Ennek és az emberek ltítartó munkájának köszönhető, hogy sikerült telje­síteni tervünket A nyereség csaknem 15 millió forint volt és megkaptuk a Kiváló Szövetkezet elmet Is. Az 1985-re tervezett 31 millió forintos nyereséget már tavaly teljesítettük, mivel 1975- höz képest 29 százalékkal növel­tük a termelési értéket. * Szemők József közösségi em­ber. A Hazafias Népfront V. kongresszusán, 1972-ben, alel- nöknek választották., Sokat segít a tanyán élők körülményeinek javításában, részt vesz az orszá­gos gazdaságpolitikai célkitűzé­sek megvalósításában. Jó mun­kájáért évekkel ezelőtt megkap­ta a Mezőgazdaság Kiváló Dol­gozója kitüntetést, és a Népfront Munkáért jelvény tulajdonosa is. Bőnk Zoltán Van elegendő kocasüldő A központi intézkedések hatására nemcsak a nagyüzemek­ben nőtt örvendetesen a megye sertésállománya, hanem a háztáji gazdaságokban is. Ez utóbbit hatékonyan segítette, az állatforgalmi és húsipari vállalat kocakihelyezési akciója; ami körül azonban nincs minden rendjén. Tóth Lajos, katymárí olvasónk ugyanis arról panaszkodik, idé­zem levelét: „még tavaly emlí­tettem, az állatforgalmi helyi megbízottjának, hogy két anyá­nak valóra lenne szükségem, de annak ellenére, hogy megígérte, a mai napig sem váltotta be ígé­retét. Ismételten szóltam neki, de azóta sem történt semmi. Így bizonytalan, hogy az általam le­szerződött húsz hízót le tudom-e időben szállítani”. □ □ □ Az ügyben megkerestük a megyei állatforgalml és húsipari vállalat illetékes osztályvezető­jét, Sallai Andrást, aki a követ­kezőket mondotta: — Az elmúlt esztendőben több mint ezer kocasüldő felnevelésé­re kötöttünk szerződést a me­zőgazdasági nagyüzemekkel, amiből 1550 darabot adtunk a háztájinak. Most az első félév­ben 2600 kooasüldőt rendeltünk, ebből hatszázat már le is szállí­tottunk, Így még mintegy továb­bi 2000 van, de a jelenlegi igény 2500. Ezért megpróbáljuk pót-, szerződésekkel lekötni a még hiányzó mennyiséget. Valószínű, ha nem Is egyik napról a másikra, de valameny- nyl kistermelő igényét ki tudjuk elégíteni. Késedelemre azonban az elkövetkezendő időben Is le­het számítani. Ennek oka, hogy a szerződött mezőgazdasági nagy­üzemek sem tudják minden esetben a tervezett ütem szerint rendelkezésünkre bocsátani a vemhesített kocasüldőket. Ese­tenként azonban túlzott igé­nyekkel Is találkozunk. Néhá- nyan erejükön felül szerződnek, aminek egyenes következménye, hogy nem tudják teljesíteni a vállalt kötelezettségeiket, s utá­na arra hivatkoznak, hogy mind­ezt azért mert nem adtuk át idő­ben a megrendelt kocát. □ □ □ A panaszos levél megérkezése után szerkesztőségünk tájékoz­tatta a megyei állatforgalml és húsipari vállalat Illetékeseit. Az­óta kivizsgálták az ügyet. Tóth Lajos, aki rendszeres olvasója lapunknak, megkapta az általa kért két kocasüldőt Most már csak rajta múlik, hogy teljesí­teni tudja vállalt kötelezettségét és leszállítsa az általa szerződött hízókat B. Z. Belföldi és import bútorok nagy választékát ajánlja a bajai áruház (b»í*. s<k.t<r) ÚJDONSÁGAINK: Főnix lakószoba 33 801,— Ft JUGOSZLÁV IMPORT: Monti szekrénysor 34 000,— Ft CSEH IMPORT: Atlantisz ülőgarnitúra 11700,— Ft O T P-UGYINTÉZÉS AZ ÁRUHÁZBAN! 494 fi

Next

/
Oldalképek
Tartalom