Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-19 / 91. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1918. Április 19. Ezüstpalota Tasson A tassi üdülőterületről robog­tunk visszafelé. Még jócskán élt bennünk a Duma-parti panoráma hatása. Nagyokat hallgattunk. Igencsak minden további nélkül átszaladunk a községen, ha „fel nem tartóztat” bennünket a ké­pünkön látható ezüst fényű pa­lota. — Akkora, mint egy miniszté­rium! — bukott ki belőlünk az önkéntelen elismerés. Váratlanul ért a találkozás ezzel az alumí­nium, üveg s beton kombináció­jából emelt' épülettel. A helység házadnak szerény arányai mel­lett szinte kolosszusnak tűnik. — Dózsa emgé téesz... — ol­vastuk le a homlokzatról a szó szoros értelmében meglepődést okozó modern építmény — mi­benlétét. — Emlékeztek rá, hogy la­punkban fotó jelent volna meg erről a székházról? Egyikünk se emlékezett. Le­het, hogy elkerülte figyelmün­ket? Viszont az is tény, hogy elég régen járhattunk erre, há ennyire ismeretlenként csodál­juk ... Biztonság okáért — ha megjelent róla felvétel; ha nem — rákattintottuk egy új filmkoc­kára Ha már így volt, illett rövid ismerkedésre 'beugrani a repre­zentatív székházba. Aula, zöld­növényzet, freskó, szőnyeg, képek s olyan bútorzatok, ahová csak bepillant az ember, mintha lak­berendezők vetélkedtek válnia egymással Olyan üde színvilág­ba harmonizálva, hogy akkor Is derűs lenne itt mindet^ ha nem sütne a tavaszi nap. Szégyen — nem szégyen, de egyik első kérdésem ez volt Ko­vács László elnökhöz is. — Közöltünk már felvételt er­ről a szép létesítményről a' Pető­fi Népében?... — Az biztos; hogy akik most erre járunk, még nem láttuk. — A sajtó csak „el-eltévedget” mifelénk... — ingatta fejét Ko­vács elvtárs. Nem haraggal csak barátságos nehezteléssel Aztán a székház rövid törté­netének bemutatásával közeled­tünk a Dózsa téesz legimaibb „mutatóinak” megismeréséhez. Miután 1975. január elsejével a 3 helyi termelőszövetkezet egyesült — úgy határoztak, hogy egy olyan épületkomplexumot emelnek, amely a téesz igazga­tási, szociális, kulturális igényéi­nek kielégítése mellett a község egésze számára is kitágítja e le­hetőségeket. Így került ide a Szabadszállási Takarékszövetke­zet kirendeltsége, amivel pénz­intézethez is jutott Tass. Itt ka­pott helyet a községi könyvtár, amely azelőtt ilyen intézmény­hez méltatlan körülmények kö­zött tengődött — Tehát nemcsak téesz-irodá funkciót tölt be a mi házunk — erősítette meg az elnök, mintegy elejét véye — talán már vala­mikor elhangzott — olyan kér­désnek, hogy „nem túlnagy ez szövetkezeti székháznak?” Lássuk is mindjárt, mi minden található a 3 szintes épületben. Az alagsorban 250 négyzetméter alapterületű ifjúsági kluib, hoz­zá kis színpad, olvasószoba, bü­fé. Itt helyezkednek el1 az üzemi konyhát s egyéb részeket kiszol­gáló raktárhelyiségek, felszerelé­sek, berendezések. A középső szinten van a több mint félezer adagos üzemi konyha s az egy­szerre 300 ember étkeztetésére elegendő ebédlő. „Természetesen önkiszolgáló rendszerrel” — Ahol1 közgyűlésre, egyéb rendezvényre ötszáznál is több résztvevő helyezhető el — utal a kihasználhatóság más oldalai­ra is Kovács László. No és — a felvételünk jobb szélén látható lépcsőfeljárattal — ugyancsak ezen a szinten szé­kel a takarékszövetkezeti kiren­deltség is. Míg az emeleten most már csakugyan a téesz-irodák sora­koznak. — Tessék, ez a tanácskozóter­münk — nyit az elnök az irodá­jával szomszédos helyiségbe. Az is olyan impozánsan barátságos, hogy majdnem kiszalad a szá­mon: „Itt aztán " lehet i jó határod zatokat hozni. w«" y ’ ii Az elnök megjegyzi: — Tagságunk sose hangoztat­ta, hogy mindezt csak az irodis­ták résizére építettük. Azt emle­geti inkább nem kis büszkeség­gel; hogy — az országban nincs másik ilyen. Mármint téesz- székház. Természetesen kíváncsi va­gyok, milyen a gazdálkodási, te­hát a munka-háttér ehhez a gyönyörű vagyonhoz? Erre hadd utaljanak a már kilátásba helye­zett „mutatók”. Már az egyesülés évében, te­hát 1975-ben Kiváló termelőszö­vetkezet címet nyert a téesz. A „rangjelzést” — úgymond — 1977-es eredményeikkel is meg­pályázták. A tavalyi gazdálkodá­si versenyben — a bruttó jöve­delem előállításában, mint az el­nök mondja — második helyen végeztek a megyében. Jelenleg egy 1000 férőhelyes tejtermelő szakosított tehenészet építése, fel­állítása folyik. Augusztus 20-ra akarják befejezni, így 13 hónap alatt készül el a saját kivitele­zésű, 65—70 millió forintot érő beruházás. A múlt esztendőben 65 milliós építési jellegű beru­házást végeztek. Más vonatkozásokban is dina­mikus fejlődést tesznek lehetővé a Dózsa téesz adottságai. A még tevékeny, munkaibíró dolgozók és nyugdíjasok aránya kedvező: a 925—930-as létszámból 660 az aktívak száma. Sok a fiatal — a harminc éven aluliak száma 300. Elénk tanulási kedv jellemzi a tagságót. Nemcsak az mutat er­re, hogy most is két önálló szak­munkásképző tanfolyam műkö­dik, hanem az is, hogy általá­ban 35—40-en járják a dolgozók Iskoláját. — A nyolcvan tagú pártszervezet motorja ennek a .fiatálas í mozgás-; nak — szögezi le Kovács László. S ezt nem csak a „mutatókkal” igazolt eredmények támasztják alá, hanem — visszatérve cik­künk kiindulási pontjára — a de­monstratív létesítmény is. Ezt is saját kivitelezésben hozták tető alá — 9 millió 200 ezer forint költségből — Beszéltem építőipari veze­tőkkel — fűzi hozzá az elnök. — Azt mondták, harmincmillión alul nemigen vállalták volna... Tóth István (Tóth Sándor felvétele) A Skoda és az atom Az atomenergia olcsó, gazda­ságos, nem szennyezi a környe­zetet, rádlóaktlvltása is sokkal kisebb, mint a széntüzelésű hő­erőműveké. A kőolaj- és kohó- kokszforrások kimerülőben van­nak, az uránkészletek azonban legalább a XXI. századig elegen­dőek lesznek. Ez indokolja az atomerőművek létesítését. Amíg az atomenergia 1975-ben a világ elektromosenergia-szükségletét 7 százalékban fedezte, 1980-ra már 15, 2000-re pedig 50 százalékát fogja biztosítani. A szocialista országok 1973- -ban létrehozták az INTER- ATOM-ENERGO-t, atomerőmű­vek létesítése. berendezéseik szállítása, kölcsönös műszaki se­gítségnyújtás céljára. A prog­ramban hét KGST-ország — a Szovjetunió, Bulgária, Magyar- ország, az NDK, Lengyelország. Románia, Csehszlovákia és Ju­goszlávia — vesz részt. Közülük jelenleg négy országban. 1980- ra hétben, 1990-ben pedig már valamennyiben működik atom­erőmű. A számítások szerint 1990-re az elektromos energia 20 százalékát atomerőművek szol­gáltatják. Az atomerőműépítéshez, fel­szereléshez szükséges gépek szál­lítására ds megállapodtak. Az erőművek legfontosabb részét alkotó berendezéseket, amelyek­ben a maghasadás végbemegy, Csehszlovákia szállítja a többi tagországnak. Erre specializálták a plzeni Skoda gépgyárat A többi gépgyártó üzem reaktoro­kat,' generátorokat, csöveket, ar­matúrákat, szeparátorokat készít az atomerőmű-program teljesíté­séhez. (BUDAPRESS—ORBIS) A Modul-család • A VIDEOTON székesfehérvári gyárában megkezdték a modul- rendszerű televíziócsalád három tagjának sorozatgyártását. Az idén az új termékekből mintegy kétszázezer darabot készítenek, melynek jelentős hányada ex­portra, Csehszlováklába, Kínába, Illetve a Benelux államokba ke­rül. Képünkön: a TC 1612 Szuper Sztár modulrendszerű mlnitelc- vízló tartós üzempróbája. (MTI-fofó: Tóth Gyula ^felvétele — KS) iXX!XX#X*X#X*X*X#X# •V»V»V»V*Wá 4V»V* «V« • A mezőgazdasági termelés szempontjából az éghajlat ele­mei közül legfontosabb a csapadék. Sajnos, az ország éghaj­lata aszályosra hajló. Ha kezünkbe kerül egy csapadéktérkép, leolvashatjuk róla, hogy ez a megállapítás főleg az Alföldre, vagyis Bács-Kiskun megye nagy részére is vonatkozik. Itt a tenyészidőszakban, áprilistól — szeptemberig, amikor legjob­ban kellene az eső, csupán 300—350 milliméter hullik, az öt­venéves adatok átlaga szerint. Némi tartalékot a télen esett csapadék adhatna, de ebben az évben ebből is hiányzik 40—50 milliméter, a Duna menti és Kiskunsági Vízgazdál­kodási Társulathoz tartozó, mintegy 204 ezer hektár terüle­ten. A társulat tevé­kenységi körébe •tartozik a helyi és közcélú vízhasz­nosítási berende­zések építése, ami­re 8,5 millió forin­tot és fenntartása, amire 3 mil­lió forintot fordítanak évente. Pontosabban mintegy 700 kilo­méter belvízlevezető csatornát és 45 kilométer Duna melletti nyári gátat tartanak karban, vízkör- in ány ozást végeznek a Fűzvölgyi csatornán és mellékágain. Az előbb említett csapadékviszonyok mesterséges javítása érdekében öntözőtelepeket építenek és lát­nak el vízzel. A zöldségprogram meghirdetése még jobban az öntözés felé for­dította a gyakorló gazdászok fi­gyelmét. A megyében 1980-ig töb­bek között ezért létesítenék 6000 hektárnál valamivel nagyobb te­rületen új önitözőtelepeket, amely­ből mintegy öitezer hektárt a Du­na menti és Kiskunsági Vízgaz­dálkodási Társulat tesz öntözésre alkalmassá. Így a tervidőszak vé­gére a meglevő telepek nagysá­gának felével nő meg az öntöz­hető terület. A 4600 hektáros dunavecsei Bé­ke Termelőszövetkezet alagcsöve- zett öntözőtelepén most is dolgoz­Felére csökkenthető az öntözőtelepek építésének ideje nak a vízgazdálkodási társulat munkásai és gépei. A tsz íőagro- nómusa, Horváth György elmond­ta, hogy az elmúlt évben a 40 hektárnyi zöldség és a száz hek­tárnyi burgonya összesen mintegy 12 millió forint termelési értéket hozott. A készülő 610 hektáros öntözőtelep nagyobbik felén ter­mesztik majd ezeket a növénye­ket, biztonságosabban. A burgo­nya termése eddig 270 mázsa volt hektáronként, úgy tervezik, hogy az öntözőtelep létrehozása után ez 350 mázsa lesz. A fennmaradó öntözhető területen hibridkukori­ca-vetőmagot állítanak elő, illet­ve lucernát termesztenek majd. A vetésváltás miatt később a szó­ját is sorra veszik. A Béke Tsz- ben ALVSZ—130 típusú vontat­ható berendezéseket szereztek be, amelyek egy állásból, azaz egy­szerre 94 méter átmérőjű körfe­lületet képesek öntözni. A vizet a Fűzvölgyi csatornából nyerik és hagyományos, égetett agyag alag- csöveken juttatják az öntözőbe­rendezéshez. Nem véletlen, hogy kiemeltem a hagyományos alagcső elneve­zést. A Duna menti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat ugyanis a következő öntözőtelepet, az após tagi Duna TenmeLőszövetke- zet területén, már nem ilyen csö­vekkel építi be. A társulat veze­tője Lovrity József egyértelműen az új módszer, a műanyag csövek használata mellett szól. Az or­szágban elsőként létesítenek ön­tözőtelepeket műanyag csövekkel, ezekét pedig csak áz ivóvíz veze­téséhez 'használták. A szükség volt az, ami végeredményben e csövek beépítését egyre sürgetőb­bé tette. A korszerű öntözőgépek nagy víznyomást igényelnék, amit a műanyag csövek elbírnak, a ha­gyományosak viszonlt csak akkor tudnának biztosítani, ha átmérő­jüket a mostaninak többszörösé­re növelnék.. Ez pedig nemcsak a cső árában, hanem annak szál­lítási és fektetési költségében Is jelentős növekedést jelentene. Az égetett alagcső súlya még a meg­szokott átmérővel is akkora, hogy 9 A most vetett burgonyát az új telep vizével öntözik majd a du­navecsei Béke Tsz-ben. mozgatását csak nagy teherbírású kocsikkal, beépítését daruval le­het megoldani. Az új módszer alkalmazása te­hát az üzemeltető gazdaságnak és a társulat dolgozóinak is hasznos. A gazdaságnak előnyös, mert a korszerűbb öntözőgépek, Igényét elégíti ki, az üzembeni hibalehe­tőség minimális, nem beszélve ar­ról, hogy felére csökkentheitő az öntözőtelep építésének ideje. A beépítésnél a darus kocsit csak a szállításhoz veszik igénybe, nem a csövek talajba fektetéséhez. Az összeszereléshez is elegendő az emberi erő, a különböző idomok összekötése lényegesen könnyebb, mint a hagyományos alagcsőé. így a fektetési költség nagymérték­ben csökken, bár ez az érték nem befolyásolja túlságosan az ösz- szes beruházási költséget. Az üzemeknek és a társulatnak a megtakarított idő és munkaerő miatt mégis megéri a műanyag cső használata. G. E. VÁLASZOLNAK AZ ILLETÉKESEK Postai intézkedések-kérdöjelekkel Lapunk e rovatában nemrégen tettük szóvá, hogy az Orgová- nyon lakó Kerékgyártó József’ nek egymás után többször tá­madt kellemetlensége a postai szolgáltatásokkal kapcsolatban. Nem kapta meg a pedagógiai munkájához nélkülözhetetlen — s azt legalább másfél éve előfi­zető — Művelődésügyi Közlöny december 23-1 számát, a Buda­pestről a címére küldött expressz­ajánlott levél kacskaringós úton — a. páhi postahivatalt is megjár­va — érkezett hozzá, s január 3-£n részére Kecskeméten fel­adott pénzesutalványon levő ősz- szeget pedig több mint egy hó­nap múltán kapta meg. Az ügyben vizsgálatot tartott a Szegedi Postaigazgatóság, s a megállapításáról, intézkedéséről dr. Hódi István igazgatóhelyettes tájékoztatta szerkesztőségünket. Leveléből ezeket tudjulk meg: Az említett közlönyt címszalag alatti, tehát úgynevezett közön­séges — iratilag nem nyilván­tartott — küldeményként kézbe­síti a posta, 'következésképp nem lehet kideríteni az elveszett pél­dány sorsát. A szóban forgó le­vél —, amelyet január 23-án ad­tak postára és 25-én kézbesítet­tek a címzettnek — tévilrányí-. tás következtében került Páhira. Ilyen eset előfordulhat, hiszen naponta több százezer külön jel­zésű, vagyis expressz-ajánlott küldeményt továbbít a posta. Az utalványon feladott pénz kése­delmes kézbesítése a postai dol­gozó munkaköri mulasztása volt. Ez utóbbi hiba megismétlődésé­nek elkerülésére felhívta az or- goványi postahivatal vezetőjének figyelmét az igazgatóság. A szerk. megjegyzése: Vélemé­nyünk szerint mind a közönséges, mind pedig a különleges szolgálta­tást igénylő küldemények címzettek­hez való idejében! eljuttatásának egyik döntő feltétele a lelkiismerete­sen. pontosan végzett munka, amely aligha jellemzője a közölt esetek­nek. Dohát ennek érdekében miért nem tesznek egyet, s mást az Ille­tékesek? Megkérdezzük azt Is. hogy a fclelősségrevonás nélküli figye­lemfelhívás elegendő garancia-e a pénzes utalványokkal kapcsolatos kézbesítői teendő jövőbeni precízebb végzésére? Igények szerinti kenyérellátás Kerekegyházán Olvasóink észrevételei alapján a közelmúltban írtunk arról, hogy Kerekegyházán délutánonként olykor adagolva, félkilós mennyi­ségben kaphatnak csak kenyeret az emberek, közöttük a munkából hazaérkezők. Főleg az ő érdekük­ben, de a sokgyermekes családok­ra is gondolván hívtuk fel az il­letékesek figyelmét e tarthatatlan helyzeti« és a szükséges intéz­kedés megtételére. Sorainkra a helyi áruellátásért felelős kecskeméti UNIVER Szö­vetkezet I-es számú alközpont­jának ügyvezetője, Pintér József- né válaszolt. Mint a levelében írja, négy üzletük forgalmaz élel­miszert a nagyközségben, ahol ál­talában aiz igények szerint a ke­nyérellátás is. Előfordult azonban egyszer-kétszer, hogy a 106-os számú önkiszolgáló boltban dél­után már fogytán volt a friss ke­nyér — ezért javasolták az el­adók a kisebb mennyiség vásár­lását — ám a fogyasztásra még kiválóan alkalmas előző napi ke­nyérből korlátlan mennyiség állt rendelkezésre. Nem beszélve ar­ról. hogy az alig néhány száz méterre található 105-ös számú üzletben akkor is folyamatosan le­hetett kapni az azrlap készült ke­nyeret, vagyis ellátási zavarról szó sem volt. Egyébként változó a kenyér iránti kereslet e hely­ségben, ebből adódik, hogy időn­ként jelentős mennyiséget leérté- kelten árusítunk. Az érdemi tájékoztatás — me­lyet ez úton köszönünk meg — azzal zárul, hogy a cikkben fog­laltak alapján intézkedés történt a kerekegyházi kenyérellátás to­vábbi javítása érdekében. CIKKÜNK NYOMÁN Módosítják a hunyadivárosi autóbuszjáratok útvonalát Sajtóposta rovatunkban nem­régen foglalkoztunk a kecskemé­ti Hunyadiváros lakóinak nehéz utazási körülményeivel. Arról szóltunk, hogy a Liszt Ferenc utca, a CZöllner köz és a Tinódi utca mentén az elmúlt három év során épült mintegy négyszáz modem otthon lakóinak közle­kedési igényei nincsenek megfe­lelően' kielégítve. Megemlítettük, hogy csúcsforgalmi időben szin­te elviselhetetlenül zsúfolt a sze­mélyszállítást lebonyolító, 18-as jelzésű autóbusz. Írásunkra most kaptunk rész­letes választ a Volán' 9-es szá­mú Vállalattól. A Kovács Ferenc igazgatóhelyettes és dr. Torna László osztályvezető által aláírt levélből a következőket tudjuk meg: A vállalat ellenőrizte a hu­nyadi városiak közlekedési pana­szát, azt jogosnak találta; mely­nek alapján — egyetértésben a városi tanáccsal és a rendőrség­gel — jelentős változásokról döntött. A megvalósítását tartalmazó imtéricedések értelmében a 18-as járat mostani útvonala lényege­sen módosul, mégpedig oly mó­don; hogy a Hock János utcai központi végállomásról kiinduló autóbusz a Ceglédi út egy sza­kaszán, a Liszt Ferenc utca tel­jes hosszán, a Czoltaer köz és a Mátyás király körút szintén egy- egy szakaszán át jut el a közte­metői külső végállomásáig, majd onnan vissza. Az új vonalaikon természetesen 'kialakítanak új megállópároikat is, az egyiket a' Czollner közi ABC-áruház előtt, a másikat a Liszt Ferenc utca és a Daróczi köz kereszteződésénél. A lakótelepieket segíti a 12- es járat is; mely a centrumból a Köztemetőig a jelenlegi útvo­nalán közlekedik, visszafelé me­net azonban a Mátyás király körút—Czollner köz—Liszt Fe­renc utca—Bartók Béla utca és a Kandó Kálmán utca egy-egy szakaszán halad majd a város- központba, közben megáll a már említett üzlet előtt, valamint a Liszt Ferenc és a Bartók Béla utca találkozásánál. Mint arról tájékozódtunk, e járatok a Liszt Ferenc utca tel­jes kiépítése, illetve a szükséges megállóhelyek létesítése után azonnal, várhatóan ez év köze­pétől közlekednek a felsorolás szerinti útvonalon. E közügyben tanúsított meg­értésükért, rugalmasságukért, va­lamint az érdemi intézkedésükért az említett kecskemétiek nevében Is köszönetünket fejezzük ki a Volán megyei vezetőinek, vala­mint a többi illetékes hatóság­nak! V. A. □ SZERKESZTŐI ÜZENETEK □ Berente Antal, Kecskemét: Érdeklő­désére közöljük, hogy a Széchenyivá- ros szennyvízcsatornájának a tervek szerint történő további kiépítése miatt vált szükségessé az ön házingatlaná­nak kisajátítása, melyről többször ka­pott részletes információt a városi ta­nácstól. Tekintettel arra, hogy a sza­nálással kapcsolatos tavaly novem­beri árverésen nem jelent meg, Így elmulasztotta a saját háza lebontásá­nak lehetőségét. E munkát most az Ingatlankezeld Vállalat végzi el s a kiköltözésére vonatkozó határidő is­mételt módosítására már nincs lehe­tőség, hiszen a környékbeli nagyará­nyú építkezés rövidesen megkezdődik. Móczár Imre, Bugac: Köszönjük a közérdekű bejelentését, mely alapján vizsgálatot végzett a helyi Petőfi Szakszövetkezetben a megyei tanács vb kecskeméti járási hivatala. Az el­lenőrzés kiterjedt az állattenyésztés — ezen belül főleg a juhtartás — tech­nikai, egészségügyi és személyi körül­ményeire, a napraforgó-■ és lucerna­termesztésre, a különféle beruházá­sokra stb. Az Illetékesek jegyző­könyvbe foglalták a gazdálkodási hiá­nyosságokat, s azok határidőn belüli megszüntetése érdekében megtették a szükséges Intézkedéseket. ‘ Nagy József, Kiskunhalas: Kérdésé­re válaszolva — közöljük, hogy a 29—, 40— és az 90 éves munkaviszony utá­ni jubileumi jutalom összege a dol­gozó egy havi alapbérével egyenlő. Órabér esetében — az Idő- és telje­sítménybérezésnél egyaránt — a meg­állapított személyi órabér tekinthető ebből a szempontból alapösszegnek. özv. Soós Lajosné, Tlszakécske: A helyi Béke és Szabadság Termelőszö­vetkezetnek csaknem 900 nyugdíjas és járadékos tagja van, akiket — közöt­tük önt is — havonta részesít szociá­lis segélyben a közös gazdaság. Ezek az emberek minden esztendőben in­gyenesen jutnak gabonához, s a ház­táji termésük hazafuvarozásáért sem tartoznak fizetni. Fahulladékot viszont csak akkor és aszerint oszthatnak szét közöttük, amikor és amilyen mennyiségben biztosítja azt a fűrész­üzem, melynek mellékterméke az Ilyen tüzelő. Befejezésül még annyit: a rászoruló Idős és beteg tagok sür­gős segélyezéséről, támogatásáról az elmúlt évben Is mintegy félmillió fo­rint szociális alappal rendelkező tsz szociális bizottsága dönt. Összeállította: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516

Next

/
Oldalképek
Tartalom