Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-19 / 91. szám

1918. április 18. • PETŐFI NfiPE • R Mi leszek a népesedéspolitikai határozat hatása hu naov 1«7PV? AZ ALSÓFOKÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN A születések alakulása A bolgár fiatalokat leginkább a műszaki pályák vonzzák. Ez derült ki a 8—11. osztályos bol­gár lányok és fiúk korcsoportjá­ban végzett szociológiai vizsgá­latból. A megkérdezettek több­sége mérnök szeretne lenni. A továbbiakban a népszerű hiva­tások sora igen változatos: repü­lő, színész, orvos, hajóskapitány, elektrotechnikus, rádiós, újság­író. Kortól függően alakul az ízlés: a 8. osztályosok más foglalkozá­sokkal szemben a pincér mun­káját részesítik előnyben, a fel­sőbb osztályosok viszont ezt a szakmát a rangsorolásnál már az utolsó helyre teszik. A diákok 13 százaléka meg van győződve arról, hogy a válasz­tott hivatás megfelel képességei­nek. A fiatalok 2,2 százaléka vezető akar lenni. A felmérést végző szakembe­rek szerint a sok irreális válasz oka az, hogy a serdülő ifjúság nem rendelkezik megfelelő tájé­kozottsággal a különféle szak­mákról. A kutatók véleménye eltérő a megkérdezés időpontját illetően. Egyesek a 12—14 éves, mások a 15—16 vagy az ennél későbbi életkort tartják a pályaválasztás­ra alkalmas időszaknak. A fiatalok tájékoztatására, irányítására újabban Te lubokat szerveztek az országban. (BUDA- PRESS—SOFIAPRESS) OLVASÓNAPLÓ f ' ’ '■ I Művészek arcképcsarnoka A szocialista országok többségének gazdasági fejlődését az utóbbi évtizedekben a gyors iparosítás jellemezte. Ugyan­akkor a gazdasági növekedés egyik alapvető követelménye volt a nők bevonása a gazdasági életbe, ami megteremtette a férfiak és nők egyenlő jogállását. Az iparosítással együtt­járó nagymértékű városiasodás, a nők munkavállalásának általánossá válása, nem utolsósorban a nagyobb gyermek­számnak a család életszínvonalára gyakorolt kedvezőtlen ha­tása jelentős szerepet játszott a szaporodás csökkenésében. Átfogóbb intézkedések A kedvezőtlen népesedési hely* zet megváltoztatására az európai szocialista országokban — Így Magyarországon is — már az 1900-as évek <második felében In­tézkedések történtek, az eredmé­nyek azonban nem voltak kielé- gítöek. A megfelelő születésszám elérése a korábbinál átfogóbb jellegű intézkedések megtételét tette szükségessé. Ezt a követel­ményt igyekezett kielégíteni a Minisztertanács erre vonatkozó 1973. évi határozata. A népesedéspolitikai Intézkedé­sek alapvető célja, hogy előmoz­dítsák a termékenység megfele­lő szintjének kialakulását úgy, hogy a gyermekneveléssel kap­csolatos családi terhek növekvő HANGFELVÉTEL A TEMPLOMBAN • Hangfelvételt készít a Magyar Rádió zenei főosztálya a Felszaba­dulás téri templom jő akusztikáját kihasználva. A párizsi nemzet­közi hangfesztiválra Altenburg hét trombitára és ütőhangszerre irt koncertjét veszik fel kvadrofon technikával. (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter felvétele — KS) részét a társadalom vállalja ma­gára. Emellett alapvető követel­mény maradt a családok szabad döntési jogának megtartása. Így nagy figyelmet fordítottak arra, hogy mindenki számára biztosít­sák a családtervezést, a születés- szabályozáshoz szükséges gyógy­szerek hozzáférhetőségét. A Minisztertanács 1973. évi né­pesedéspolitikai határozata és az ennek alapján hozott intézkedé­sek közvetlen hatásának követ­kezménye az élveszületésekinek a vártnál is fokozottabb emelkedé­se. Ez évben és a további évek­ben azonban a születések ösztön­ző hatásának mérséklődése, va­lamint a szülőképes — főleg a 20—29 éves — női korosztály szá­mának csökkenése alapján a szü­letések visszaesésével lehet szá­molni. Az 1974—76-os demográ­fiai hullámot követően máris megkezdődött a születésszám csökkenése, ami a jelek szerint új demográfiai hullámvölgy kia­lakulását indította el. A népesedéspolitikai határozat közvetett hatása egyebek között a gyermekintézmények iránti igé­nyek fokozódásában nyilvánult meg. A demográfiai hullám évei­ben mutatkozó élveszüietési több­let először a bölcsődei, majd az óvodai, később pedig az általá­nos iskolai ellátás iránti társa­dalmi igények növekedésében je­lentkezik. Az országosnál alacsonyabb arány Bács-Kiskun megyében a de­mográfiai hullám toválbbgyűrűző- dése alapján, a tervezett fejlesz­téseket is figyelembe véve, az óvodai ellátás az 1979—80-as években, az általános iskolai el­látás pedig az 1985—86-os évek­ben fogja várhatóan a legtöbb gondot okozni. És mivel az intéz­ményi hálózat az ingadozó szü­letésszámból adódó változó igé­nyekhez nem tud rugalmasan al­kalmazkodni, az érintett korosz­tályokról a kritikus években na­gyon körültekintően kell majd gondoskodni. A háború után az európai szo­cialista országokban a születési arány az 1950—54-es években — Magyarországon 1954—55-ben — érte el a legmagasabb szintet. Ezután először lassú, majd az öt­venes évek végétől gyorsuló csök­kenés volt tapasztalható. Bács-Kiskun megye népesedési helyzetét az elmúlt negyedszázad­ban az országosnál alacsonyabb élveszüietési arány jellemezte, ami párosulva a jelentős vándor­lási veszteséggel, a megye népes­ségének folyamatos csökkenését váltotta ki, egészen az 1970-es évek elejéig. Az 1950-es évek de­mográfiai hulláma — az orszá­goshoz hasonlóan — 1954—55-ben tetőzött, amikor az élveszületések száma meghaladta a 13 ezret. Ez­zel az ezer lakosra jutó élveszü- letési arányszám elérte a 22,5 ez­reléket Ezt követően a hullám fokozatosan lefelé irányult, és a mélypont 1964-ben következett be, amikor 12,9 ezrelékes arány­számmal az élveszületések szá­mé alig haladta meg a 7,3 ezret. A gyermekgondozási segély 1967-ben történt bevezetése átme­netileg emelte a születési gyako­riságot, 1970-től azonban ismét lassú csökkenés volt megfigyel­hető. A népesedési helyzet ked­vező alakulását az 1973. évi ha­tározat alapján hozott intézkedé­seken túlmenően — mind orszá­gosan, mind Bács-Kiskun megyé­ben — számottevően befolyásol­ta az is, hogy az 1950-es években születettek az 1974—76-os évek­ben kerültek szülőképes korba. Ez a tény önmagában is elősegí­tette a születésszám növekedését. Az 1973. évi népesedéspolitikai határozatot követő két évben az élveszületések örvendetes növe­kedését alapvetően az a tényező is elősegítette, hogy a legaktívabb szülőképes korba lépő nők száma és aránya növekedett; 1974-ben 15, 1975-ben pedig 18 százalékkal több gyermek született, mint 1973- ban. Korszerű módszerek Az élveszüietési sorrend átlagá­nak tartás növelése, a családon­kénti ideális gyermékszám eléré­se, a népesség reprodukciója csak a harmadik és további gyerme­kek számának és arányának az eddiginél nagyobb mértékű eme­lésével lehetséges, annál is in­kább, mert a szülőképes korba lépő nők száma a következő évek­ben csökken. A születésszám visz- szaesését okozhatja az is, hogy az 1974— 75. évi jelentős születési többlet egy része főleg a második . gyermek tervezett születési idejé­nek előbbre hozatalából adódott Az 1973. évi minisztertanácsi határozat a terhességimegszakítás­ról is rendelkezett. A születés- szabályozásban a művi vetélés helyett a korszerű fogamzásgátló módszerek elterjedését fokozta. A terhességmegszakítások engedé­lyezésében az 1974-ben beveze­tett megszorítások lényeges csök­kenést eredményeztek a művi ve­télések gyakoriságában. Míg a ha­tározat megjelenése előtt számúk lényegesen meghaladta a születé­sekét, addig 1974-től a művi ve­télések száma mind a születések­hez, mind az 1970. évihez képest mintegy felére csökkent. Wolfárt Mária (Folytatjuk) A reneszánsz hatalmas emberi erőfeszítései teljesítményei között is külön hely illeti meg Giorgio Vasari életrajz-gyűjteményét, amely „A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete" ci-. met viseli. Vásári nemcsak saját korának nagy művészeivel ismer­tette meg művében a korabeli olvasókat, hanem mint a fejlődés eszméjének lelkes híve, az előz­ményeket is tudományos alapos­sággal feltérképezte és értékelte. Vasari az érett reneszánsz leg­szebb korszakában született, a toszkán művészet egyik nagysze­rű központjában, Arezzóban, és mint a korabeli értelmiség oly sok képviselője, elsősorban a kép­zőművészetek művelésével óhaj­totta emelni a népének, illetve az akkor ismert világnak a kultúrá­ját. Amikor eszmélni kezdett, már megszülettek a kor 'hatalmas mű­vészeti teljesítményei. Az Utolsó vacsora, Leonardo remekműve za­rándokok ezreit vonzotta. Raffael a vatikáni palota nagytermeinek falára már megfestette hatalmas, sok alakos, a tudományok, művé­szetek összegzésére törekvő alle­góriáit. Es készülőben' volt az a gigantikus vállalkozás, amely azóta is állja az idők viharait, Michelangelo Utolsó ítélete a sixtusi kápolna döbbenetes fest­ményrengetege. Vasari mint kora nagy elméi, tulajdonképpen egyidőben és egy­szerre minden irányban nekiin­dult az alkotómunkának. Falfest­ményeken dolgozik, építészeti ter­veket álmodik meg, és egy vala­mirevaló turista vágyait megcá­foló hatalmas utazásokat tesz. Ak­kor már készül a „Vita" megírá­sára, kora nagy művészeinek életrajzát viszont úgy akarja el­készíteni, hogy saját szemévéi győződik meg a fennmaradt alko­tások értékéről, önálló véleményt akar alkotni mindenik művész­ről és nem egy esetben valóságos •nyomozó'!'munkát folytat egy-egy korabeli híres alkotó élete ese­ményeinek feltárására. Mindig a lényeget keresi, azt az összefüg­gést kutatja, ami a művészeti al­kotások, a már megszületett re­mekművek és a művész szemé­lyisége között feszül. A Magyar Helikon Könyvkia­dó Vállalat több régebbi kiadás után ez alkalommal igen vas­kos, és gondosan előkészített válogatást ad az olvasó kezébe Giorgio Vásári nagyszabású al­kotásáról, hiszen 40 jól ismert festő, építész, szobrász élettörté­netét fordította le a kiadvány számára, avatott tollal Zsámbo- ki Zoltán. A szép kivitelű, kitű­nően illusztrált mű még így is csak kisebb részét adja annak a vállalkozásnak, amely Vasari egyik legnagyobb műveként ránk maradt, hiszen az író-építész-fes- tőművész több mint másfélszáz életrajzot hagyott az utókorra. Mégpedig olyan módon szerkesz­tette meg életrajz-gyűjteményéit, hogy világosan kitessék belőle a művészetek fejlődésének vonala, a születéstől, a felnövekedéstől az alkotás teljében tevő férfikortól a legtökéletesebb művek megszü­letéséig — sőt utal arra is, hogy Leonardo, Michelangelo, Raffa- ello csúcsteljesítményeik után VA SA RJ már csak a hanyatlás következ­het. Hasonlíthatatlanul nagy élmény olvasni Vasari életrajzait, hiszen tele van mindenik fejezet érde­kesebbnél érdekesebb személyes élményekkel, s nincs az idézett alkotások között egy sem, amely­ről ne közölné saját véleményét, amellett, hogy kommentálja a többi kartársa vélekedését Mind­ezt pedig olyan módon teszi, hogy egy-egy jobban sikerült életrajz a jó riport elevenségével hat ez írói jelenlét hitelességé­vel regél a művészetről, az em­beri teljesítményekről, koráról és természetesen önmagáról Az életrajzok tele vannak olyan iz­galmas apróságokkal, részletek­kel amelyek a korabeli szépiro­dalomból nem lennének rekonst­ruálhatók. A Magyar Helikon általi kiadott életrajz-gyűjteményt igazán érté­kessé a szépen fordított eredeti szövegeken tűi az teszi, hogy mindenük életrajz élére külön bevezetőt is írt Vayer Lajos, az egész művet bevezető összefog­laló értekezés pedig nemcsak Va­sari alkotó művészetét minősíti, hanem útbaigazításokat nyújt az olvasó számára a kor jobb meg­értéséhez, sőt fölhívja a figyel­met arra is, hogy Vasari megál­lapításai között jó néhány nem helytálló a művészettörténeti ku­tatás egyik-másik tételét helyes­bítette, vagy éppen megcáfolta. Mond ez természetesen semmit nem von le Vasari művének ér­tékéből mert ha a részletekben tévedett is, ha egyik-másik — ma már kevéssé ismert — al­kotóművészt jobb osztályzattal minősített is, mint kellene, a leg­nagyobbak megítélése tekinteté­ben nem tévedett, és nem resz­ketett a keze akkor sem, ami­kor az európai művészeti fejlő­dés grafikonját ma is hiteles precizitással megrajzolta. A művészettörténet iránt ér­deklődő olvasó nemcsak haszon­nal forgathatja Vasari szép ki­adású művél de olvasása köz­ben egy teljes korszak világné­zeti, művészeti körképét is meg­ismerheti s Vayer Lajos avatott kommentárjai mellett az általa összeválogatott illusztrációk se­gítségévei még közelebb kerül az európai művészet nagy újjászüle­tésének hatalmas századaihoz. Cs. L MM SÍSSSS >v«v sss •>>>>>>>AW>>>>>>>>.V>eVaVaV#VaVeVeVAV.VVa%Va%;*%!*!«!*>MÍ:0 Barangolás a Duna-kanyarban W öt tornyú kicsi fatemplom, arányossága és egyszerű­sége valósággal lenyűgözi az em­bert, meg az a nemes tisztaság, ami sugárzik róla. Körülötte nád- fedeles házak; hófehér fala mind­egyiknek ragyog ezen a szeles délutánon. És karámok, ólak, ver­mek, gémeskutak, itatóvályúk, ' kocsiszínek, gabonatárolók. Ge­rendavázas, zsilippelt falú istál­ló; nyeregtetős, szalmafedésű juh- hodály; sövénykerítés, fenyőléces kukoricagóré; laposkemence, cséplőcsűr stb. És kicsi temető, kicsi hidak, kicsi gyümölcsös, ki­csi utca; vagyis utcácska. Ésvizi- árkok, kispadok, díszes faragott kapubejárók... És sok egyéb látnivaló még, csupa olyasmi, ami külön-külön és együtt is gyönyörködteti az embert. És egyben mélységesen elgondolkoztatja. Arról töpreng a látogató itt, hogyan is éltek száz, kétszáz évvel ezelőtt Szatmár me­gyében a parasztemberek; hogy milyen környezetet alakítottak ki maguknak sokféle leleménnyel és valóságos művészi hajlammal, jó ízléssel. Azért írtunk Szatmári mert onnan származnak ezek az épü­letek. Közelebbről egy Uszka ne­vű faluból Illetve az ottaninak a másolatai. Olyan másolatok, me­lyek az eredetivel egyenértékűek, s amelyek itt, a várostól néhány kilométerre a műút mellett mint szabadtéri múzeum — a szent­endrei skanzen — kínálják a lát­nivalókat; a látogatóknak önma­gukat, kedvesen, csalogatóan. A templom körül, a kicsi utcá­kon, a kis hidakon, a fák alatt: ácsorgó és sétáló, tűnődő, szemlé­lődő turisták, utazók, ide yetődő hazaiak és idegenek. Ismerkednek ennek az élő múzeumnak a kül­ső-belső világával. S kerülnek kö­zelebb a néprajz és népművé­szet tárgyalnak segítségével a múlthoz, s a múltbéli néphez, tár­sadalomhoz. Az egyik épület ajtaján ez az eredeti szöveg olvasható: „Ez is­• Az egykori grófi kastély Ma a beteg gyerekek otthona. tállót építette Tserepes János Ist­ván fijával: 1821-dik észt.” S alat­ta más betűvel ez áll: „Megújfttalot ifjú Cserepes Já­nos által 1893 év május 29." Mosolyog az ember, miközben eltűnődik a múltbéli emberek életéről sorsáról. Tűnődik — és nem zavarja a százados épületben a helyesírási hiba. □ □ □ Látunk másfelé is olyan pa­raszti-népi építkezési formákat, ha nem is nagy számban, ame­lyek jól mutatják az egyszerű em­berek ragaszkodását a széphez. Csobánkán például beleütközünk egy igazi székelykapuba. Ha kis­sé ugyan megviselte is mostanára már az élei az esztendők viha­rai ha „kifodrozták” is mára, mégis: érdemes megállni és el- gyönyörködni benne. S rögtön eszébe jut az embernek, amit az egyik helybéli szerb férfi mon­dott: hogy a magyarok, szerbek és németek mellé messziről jött székelyek is települtek a faluba egykor, — Íme, itt áll a nyoma ennék — gondolom. S azután a kontrasztra figyeltek fel: ugyanis néhány lépésnyire ettől a parasz­ti építménytől, ott ál magakel- lotően a volt Teleky-kastély. Egy­kor nagyurak tivomyahelye, örömtanyája; ma a beteg gyere­kek — a gyógypedagógiai okta­tásra szorulók — otthona. . i* Varga Mihály (Folytatjuk) mm* t Megrongálta ugyan ai idő — de még mindig szép látnivaló a Csa­bánkat székelykapu.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom