Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-02 / 52. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1978. március 2. ■ ■ KÖZLEMÉNY a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottsági titkárainak tanácskozásáról Üj javaslat Belgrádban a záródokumentumra (Folytatás az 1. oldalról.) nyeiről szóló megemlékezés — meggyőzően tanúsította a szocia­lizmus kiemelkedő sikereinek je­lentőségét az élet minden terüle­tén. Hozzájárult a marxista—le­ninista eszmék, a béke, a szabad­ság, a népek függetlensége és a szocializmus nagy eszméinek to­vábbi térhódításához. Ezzel összefüggésben hangsú­lyozták annak szükségességét, hogy a jövőben is megünnepeljék a munkás- és forradalmi mozga­lom, a szocialista országok népei­nek jelentős évfordulóit, így töb­bek között 1979-ben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa meg­alakulásának 30. évfordulóját. A Német Szocialista Egységpárt és a Kubai Kommunista Párt kép­viselői tájékoztatták a tanácsko­zás résztvevőit arról, hogyan kí­vánják a jövő évben köszönten! a Német Demokratikus Köztár­saság megalakulásának 30. és a kubai forradalom győzelmének 20. évfordulóját. A résztvevők nagy figyelmet szenteltek annak a szerepnek, amelyet a mai nemzetközi poli­tikában a tömegtájékoztatási és propaganda eszközök betöltenek. Hangoztatták: ezek az eszközök arra hivatottak, hogy pozitívan járuljanak hozzá az enyhülés el­mélyítéséhez, a fegyverkezési haj­sza megfékezéséhez, a leszerelés­ért vívott harchoz, a népek kö­zötti bizalom erősítéséhez, a kü­lönböző társadalmi rendszerű or­szágok sokoldalú, kölcsönösen elő. nyös együttműködésének fejlesz­téséhez. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a fegyverkezési hajsza folytatásából és fokozásából, az új típusú tömegpusztító fegyverek — köztük a neutronbomba —, kifej­lesztéséből származó veszélyek­re. Az említett lépések jelentő­sen akadályozzák a nemzetközi kapcsolatok további normalizá­lását A tanácskozáson résztvevő pártok sikraszállnak a hatékony — mindenekelőtt a nukleáris fegyverekre vonatkozó — lesze­relési intézkedésekért. Minden nép számára halaszthatalan, lét- fontosságú ügy, hogy kudarcba fulladjon a NATO-országok re­akciós köreinek és más konzer­vatív erőknek a leszereléssel szemben megnyilvánuló ellenállá­sa. A tanácskozás résztvevői kife­jezték pártjaik szolidaritását a kommunisták és más haladó, for­radalmi, nemzeti felszabadító NAPI KOMMENTÁR Á kérdések: kérdése Már azok is egyre csalódottab- bak, akik novemberben csak mérsékelt reményeket fűztek a közvetlen egyiptom—izraeli tár­gyalásokhoz. És minden okuk megvan a kiábrándultságra: Kairó és Jeruzsálem álláspontja úgy­szólván tapodtat sem közelített egymáshoz a legfontosabb kérdés­ben, a palesztinok önrendelkezési jogainak helyreállításában és a megszállt arab területeken léte­sített iztaéli települések ügyében. ­Vyrahjngton szemmel látható aggódálómmal figyeli az ingázó külügyi államtitkár erőfeszítéseit. Alfred Atherton Jeruzsálem és Kairó, pontosabban Iszmailia kö­zött szinte a postás szerepét tölti be, hozza-viszi a javaslatokat, közvetíti a legtöbbször negatív tartalmú üzeneteket. Józan ésszel már novemberben is arra a következtetésre lehetett jutni, hogy a látványos formasá­gokban bővelkedő jeruzsálemi Szadat-látogatás vajmi csekély mértékben járul hozzá a térség békéjének tényleges helyreállítá­sához. Carter elnök mégis vérmes reményeket fűzött hozzá, .nem utolsósorban a „pax americana”, az amerikai elgondolásokon ala­puló béke megteremtése érdeké­ben. Világkörüli útját megszakít­va tárgyalt Egyiptomban Sza- dattal, majd Camp David-ben fogadta az arab politikust, akit nyomban Dajan izraeli külügy­miniszter követett a Fehér Ház vendéglistáján. Az eddigi rábeszélések azonban hiábavalóknak bizonyultak; Je­erők, minden nép igazságos har­cával. Ez a harc az erőszak és az agresszió imperialista politikája ellen, a népek szabad akaratnyil­vánításának megakadályozására irányuló kísérletek meghiúsítá­sáért, a nemzeti függetlenségért, a szuverenitásért, a határok sért­hetetlenségéért, a népek szabad, külső beavatkozástól mentes ön­rendelkezési jogának tiszteletben tartásáért, a társadalmi haladás­ért, az egyenjogú nemzetközi együttműködésért folyik. A tanácskozás résztvevői hatá­rozottan elítélték a kommunista­ellenes kampányokat; az imperia­lista, reakciós körök azon mes­terkedését, hogy meghamisítsák a szocialista országok politikáját és beavatkozzanak belügyeikbe. Hangsúlyozták, hogy törekedni kell az összes kommunista és munkáspárt tevékenységéről, a szocialista országok népeinek munkájáról, valamint az új tár­sadalom építésében és együttmű­ködésük fejlesztésében elért si­kereikről szóló tárgyilagos tájé­koztatás bővítésére. A felszólalók aláhúzták: fon­tos. hogy széles körben népsze­rűsítsük a szocialista országok építő erőfeszítéseit a nemzetközi biztonság megszilárdítására, arra, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet minden résztvevője következetesen és ma­radéktalanul megvalósítsa a hel­sinki záróokmány ajánlásait. Hangoztatták: meggyőződésük sze­rint az enyhülés elmélyítésének, a béke és a biztonság megszilár­dításának fontos feltétele vala­mennyi érdekelt fél közös erő­feszítése. Ennek érdekében hasz­nosítani kell azokat a pozitív ta­pasztalatokat, amelyeket a külön­böző társadalmi rendszerű, kis és nagy államok együttműködése te­rén szereztek. A tanácskozás résztvevői meg­erősítették pártjaik eltökéltségét, hogy elősegítik az európai kom­munista és munkáspártok 1976. évi berlini konferenciáján kiala­kított állásfoglalás teljes és kö­vetkezetes. valóra váltását. Egy­idejűleg a Kubai Kommunista Párt megerősítette, hogy a jövő­ben is mindent megtesz a latin­amerikai és a karibi térség or­szágai kommunista pártjainak havannai tanácskozásán elfoga­dott megállapítások érvényesíté­séért. A tanácskozás tárgyszerű, bará­ti légkörben, az egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet és az interna­cionalista szolidaritás szellemében zajlott le. (MTI) Befejezte munkáját a DÍVSZ közgyűlése ruzsálem továbbra is hajthatatlan a palesztin kérdésben. Márpedig a közel-keleti rendezés bonyolult folyamatában ez a kérdések kér­dése, amely nélkül nincs kimoz­dulás a holtpontról. Azazhogy mégis ... ? Ha ugyan Kairó lemond a pa­lesztin önrendelkezési jog követe­léséről, cserében bizonyára Jeru­zsálem is késznek mutatkozna bi­zonyos > engedményekre. Netán éppen az izraeli települések ügyé­ben,, S a legfrissebb események — az egyiptdtnl—palesztin viszony rohamos romlása, a ciprusi bal­sikerű kommandó-akció nyomán szított programhangulat — mint­ha abba az irányba mutatnának, hogy Kairó fontolóra vette a pa­lesztin-ügy elvetését. Egyelőre persze mindez csupán a találgatások szférájába tarto­zik. A WAFA palesztin hírügy­nökség szerdai cikkében minden­esetre megállapítja: az egyiptomi kormány célja nem más, mint az, hogy Kairó elhatárolhassa magát a palesztin ügytől és tel­jesítve Izrael követelését, meg­köthesse a különbékét. Meglehet, ez is csupán egy kombináció a sok közül. Bizonyos jelekből ítélve azonban mégsem alaptalan. Nem most, már hetek­kel korábban figyelmeztettek rá azok az arab erők, amelyek Szá­dat különutas politikájától éle­sen elhatárolták magukat. Gy. D, BEÍILIN Horváth Júlia, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: A Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség X. közgyűlése szerdán Berlinben elfogadta és jóváhagy­ta a szakbizottságok által előter­jesztett határozati javaslatokat. Ezek részletesen elemzik a vi­lág különböző térségeiben végbe­ment fejleményeket és felvázol­ják a haladó ifjúság harcának célkitűzéseit és lehetőségeit. Az Afrika népeinek á teljes nemzeti függetlenségért, a társa­dalmi haladásért és a demokrá- ~ ciáért, az imperializmus, a kolo- nializmus és a neokolonializmus, a reakció, a faji megkülönbözte­tés és a fajüldözés ellen folyta­tott harcát elemző határozat egyebek között hangsúlyozza, hogy a DÍVSZ tagszervezetei tá­mogatják Dél-Afrika népeinek igazságos harcát. A Közel-Keleten — szögezi le egy másik határozat —, el kell érni az igazságos rendezést, foly­tatni kell a harcot a palesztin nép jogainak megvalósításáért. Latin Amerikában és a Karib- tenger térségében — mutat rá egy további határozat — az ame­rikai imperializmus és a helyi reakciós és fasiszta rezsimek to­vábbra is akadályozzák, hogy a népek függetlenségben és demok­ráciában élhessenek és rendelkez­hessenek saját nemzeti kincseik fölött. Egy további határozat elemzi a béke, biztonság és együttműködés helyzetét Európában. A leszere­lés érdekében folyó küzdelemmel foglalkozó határozat elemzi, hogy Belgrádban a keddi plenáris ülésen — mint ismeretes —, a ro­mán delegáció terjesztett elő egy új tervezetet. Előzetesen a NATO-országok meghiúsították az el nem kötele­zett és semleges országok egy cso­portjának erőfeszítéseit, hogy a belgrádi találkozóin egy politikai­lag irányadó és konkrét megálla­pításokat tartalmazó záródoku­mentumot dolgozzanak ki. A ro­mán javaslat olyan záródokumen­tum-tervezet elemeit tartal­mazza, amely elnyerheti mind a 35 résztvevő ország jóváhagyá­sát. A román kísérlet lényegében azt az uitat folytatja, amelyet az NDK kezdett, amikor az elmúlt héten a már egyező álláspontokat tartalmazó okmányt terjesztett elő, azzal a céllal, hogy összefog­lalja a belgrádi találkozó munká­jának eredményeit. A közös piaci és NATO-orszá­gok merőben más megközelítésű rövid záródokumentum-tervezetet terjesztettek elő. A mindössze kétoldalas tervezet olyan megfo­galmazásokat tartalmaz, amelyek módot adnak a helsinki záródo­kumentumban foglaltak hamis értelmezésére. Megfigyelők érté­kelése szerint ez a tervezet meg­erősíti a korábbi véleményt, mi­szerint egyes nyugati országok képviselőinek nem fűződik érde­ke egy tartalmas, sokatmondó zá­ródokumentum elfogadásához. A román javasilat megvitatása­kor a szovjet küldöttség szóvivője kijelentette: a szocialista országok tartalmasabb dokumentumot ter­jesztettek ugyan elő, amelynek el­fogadtatásáért mindent elkövet­tek, de ezek az erőfeszítések — minit ismeretes — egyes NATO- országok ellenállása miatt nem jártak eredménnyel, A szovjet szóvivő a román javaslatot úgy jellemezte, hogy az egyfajta mun­kaalap lehet a záródokumentum közvetlen konkrét megszövegezé­séhez. (ADN) Sarlós István beszámolt a magyar népfrontküldöttség vietnami és laoszi tapasztalatairól mely köröknek áll érdekében akadályokat gördíteni a leszere­lés útjába, és hangsúlyozza: a közgyűlés támogatja a januárban Budapesten megtartott európai ifjúsági leszerelési konferencia javaslatát, hogy szervezzenek európai akciónapot Helsinki szel­lemében. Egy határozat rámutat: tovább kell fejleszteni az együttműkö­dést az ifjúsági mozgalmak kö­zött is. A DÍVSZ tpyábbi, határozatai­val szolidaritást vállal * Chile. Ni­caragua, Uruguay és Bolívia né­peivel és fiatalságával" a fasiszta diktatúra elleni harcban, mély aggodalmának ad hangot az észak-írországi helyzettel kapcso­latosan és követeli a válság de­mokratikus rendezését. A világ haladó ifjúsága külön határozatban tiltakozik a fegy­verkezési hajsza folytatása, az új tömegpusztító fegyverek beveze­tése ellen és élesen tiltakozik a neutronfegyver gyártása és al­kalmazása ellen. Határozat született a Havan­nában megtartandó XI. VIT elő­készítéséhez szükséges további munkáról is. A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség közgyűlésén szerdán Berlinben a szervezet elnöki tisztségének betöltését a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetségre, a főtitkári tisztség betöltését a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségre ruházták. A DÍVSZ X. közgyűlése szer­dán a berlini Köztársaság palo­tájában az új tagok felvételével és a végrehajtó szervek újjává- lasztásával fejezte be munkáját. A három év­tizedes felsza­badító háború terhét viselve, nehéz gazdasá­gi helyzetben, de a mindkét népre jellemző határtalan op­timizmussal tart az ország­építés Viet­namban és Laosaban — mondotta a Népfront l.telg­rád-rakpirti ____ székházában szerdai sajtótájékoztatóján Sarlós István az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, aki a magyar népfront- küldöttség február 15—-26 közöt­ti hivatalos baráti látogatásának tapasztalatait..ismertette; ni... Szólt arról, hogy hatalmas erő­feszítéseket tesznek a Vietnami Szocialista Köztársaság lakói az új gazdasági körzetek kialakítá­sáért. A háborúban százezrek hagyták el földjeiket, s az ame­rikai napalmbombák óriási terü­leteket égettek szinte üvegke- ménységűre. A Vietnami Haza­fias Front vezetői elmondották: megfeszített munkával arra tö­rekednek, hogy a tavalyi tájfun és szárazság okozta terméskiesést az idén ellensúlyozhassák. A má­sodik ötéves tervidőszak döntő éve lesz 1978, s összességében már nagy eredménynek számít, hogy a termelés elérte a háború előtti időszakét. Sőt azt az acél­gyártásban már túl is szárnyal­ták. A Hazafias Népfront főtitkára beszámolt arról, hogy a küldött­ség látogatásának idején is foly­tatódott a kambodzsaiak támadá­sa, s rakétákkal, ágyúkkal Viet­nam négy megyéjét bombázták. Ennek ellenére a jövőt illetően a VSZK-ban bizakodó a hangulat, s biztosaik abban, hogji"ázíJ,amé“''IO'/ rikaiak ellen vállvetve harcoló ■két nép között békésen és könst- ten ruktívan rendeződik a viszony. Ezt követően Sarlós István a laoszi tapasztalatokról számolt be. hangsúlyozva: a háború Laoszt is érzékenyen sújtotta. A kárra jellemző, hogy elpusz­tult az ország teljes állatállomá­nya, több százezer szarvasmarha és bivaly. A magyar küldöttség a Rizsesköcsög-síkság térségében- meglátogatott egy termelőszövet­kezetet, ahol elmondták, hogy a „semmiből” indultak, s az elmúlt három éviben megnégyszerezték termelésüket. A magyar nép a jövőben to­vábbra is támogatja a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Laoszi Népi Demokratikus Köz­társaság áldozatos országépítő munkáját és mindént megtesz a sokrétű kapcsolatok fejlesztéséért — hangsúlyozta befejezésül Sar­lós István. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETI Nem Ogaden a tét Washington a háború utáni időszakra készül 2 Ezen, a délnyugati front­szakaszon tett látogatást az * a száz főnyi újságírócso­port, amelynek magam is tagja voltam. A Boeing 720-as különre- pülőgép reggel hét órakor indult Addisz Abebából és harminc per­ces repülőút után landolt a fővá­rostól 470 kilométerre, a fronttól azonban mindössze negyven kilo­méterre levő Diredawában. A múlt év szeptemberében — első utam alkalmával — a repülőtér szomorú látványt nyújtott. A Szo­máliái csapatok a repülőtér be­tonjáig törtek előre. Páncélosaikat a kifutópályától néhány méterre állították meg az etiópiaiak. Talá­lat érte a berendezéseket és az épületeket. Mindennek már hyoma sincs. Súlyos áldozatok A repülőtérről autóbuszokkal folytattuk utunkat Harar tartomá­nyi székhelyre, ahol a frontszakasz parancsnoka, Mulatu Nagash ezre­des és a tartományi vezető tartot­tak eligazítást. Elmondták, hogy az inváziós Szomáliái csapatok megsemmisítettek 300 millió dol­lár értékű termelőberendezést és középületet, illetve lakóházat, föl­dönfutóvá tettek több százezer em­bert, akik most menekülttáborok­ban élnek. Megmutatták a Szo­máliái hadseregtől zsákmányolt térképeket, majd azt a hatalmas arzenált, amelyet az ugyancsak a Szomáliái hadseregtől zsákmá­nyolt, NATO-országokból és arab államokból származó fegyverekből állítottak össze. A hadianyag egy része eredeti csomagolásban ke­rült az etlópiai hadsereg kezére, arról tanúskodva, hogy azt mene­külés kö2ben hagyták hátra az el­lenséges erők, Módúnk volt beszél­getni a Szomáliái hadifoglyok egv csoportjával, köztük 15—16 éves gyerekekkel, akiket erőszakkal kényszerítettek a hadseregbe és szinte kiképzés nélkül dobtak a frontra. A látogatás legérdekesebb része kétségtelenül a frontvonal megte­kintése, a tisztekkel és katonák! folytatott beszélgetés volt. A had­színtéren tett mintegy 55 kilomé­teres utazás, amely a főútvonalat kikerülve, úttalan utakon közel három óra hosszat tartott, az elő­ző nap véget ért harcoktól még szinte forró területeken vezetett át. A falvak üszkös romjai, kilőtt páncélosok, használhatatlanná vált lövegek, egyéb hadfelszerelési tárgyak és a részben még teme- tetlen hullák tanúskodtak róla: a harc mindkét oldalról súlyos ál­dozatokat követelt. A látottak azonban arról is meggyőztek ben­nünket, hogy az etiópiai hadsereg ma már ura a helyzetnek, s hogy a vele együtt küzdő népi milícia sem a botokkal gyakorlatozó em­berek csoportja többé, hanem har­cokban edzett komoly erő, amely­re számítani lehet. Szomália visszavonul Egyik nyugati kollégám megkér­dezte Shillavu dandárparancsno- kot. akinek az állásaiban tartóz­kodtunk: — Nem fél-e a szemben levő hegyoldalban beásott két Szo­máliái dandár támadásától, avagy nem kell-e tartanunk a Szomáliái légierőtől? — Uram, a szomáliaiak aligha támadnak ezekben a napokban. A legutóbbi két hétben lezajlott har­cok során légierejük egyetlen egy­szer sem szállt fel, pedig nagy szüksége lett volna rá a Szomáliái csapatoknak, hogy légi támogatást kapjanak. Itt legfeljebb a tüzérsé­gük belövéseitől kell tartani, mert vonalaink lőtávolban vannak — hangzott a válasz. A Szomáliái főerők tehát vissza­vonulóban vannak, a légierő csu­pán néhány géppel rendelkezik, a frontra dobott újabb egységek ki­képzetten fiatalokból állnak. Ezek a tények is arról tanúskodnak, hogy a Szomáliái inváziós tervekre kudarc, a még etiópiai földön tevő Szomáliái csapatokra katasztrófa vár. Carter nyugtalan Bizonyára ezért nyilatkozott úgy Sziad Barre legutóbbi sajtókonfe­renciáján, hogy kész tárgyaláso­kat kezdeni. Igaz. hozzátette: a je­lenlegi nemzetközileg elfogadott határokat nem ismeri el. Aligha­nem a szomáliaiak teljes veresé­gétől való félelem nyugtalanította Carter elnököt, ezért küldte meg­bízottját Addisz Abebába, s tett ajánlatot a már említett 40 millió dollár értékű fegyver leszállításá­ra is. Washingtonban minden jel szerint úgy döntöttek, hogy meg­próbálják megmenteni Szomáliát a teljes összeomlástól, ugyanakkor felveszik a kapcsolatot az etiópiai vezetéssel. Megkísérlik helyreállí­tani a megromlott kapcsolatokat, arra számítva, hogy a háború utá­ni időkben e kapcsolatok még jöhetnek. Segítségükkel esetleg fékezni tehet az etiópiai pozitív változások ütemét. Arról nem is beszélve, hogy Etiópia és Szomália mindig is fontos szerepet játszott a Pentagonnak az Indiai-óceán térségével kapcsolatos katonai ter­veiben, valamint a haladó afrikai mozgalmak megfékezésére irányu­ló imperialista törekvésekben. Kanyó András • A bányászszakszervezet köszönetnyilvánítása A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete ezúton köszöni meg a dol­gozó közösségek, vállalatok, intézmények, társadalmi és állami szer­vek, diplomáciai képviseletek együttérző részvétnyilvánításait a fáj­dalmas gyászt enyhítő szavakat a bányászok nagy családját ért sú­lyos veszteségért. Gyászunkban a segítőkészség megnyilvánulásai bi­zonyították népünk összeforrottságát, amit nagyra becsülünk. Tatabá­nyai bányászhőseink hozzátartozóiról szocialista társadalmunk meg­felelően gondoskodott és a jövőben la gondoskodik. (MTI) • Mérséklődött az influenzajárvány Jelentős mértékben, 40 százalékkal csökkent az elmúlt héten az influenzában megbetegedettek száma. Győr-Sopron megye kivételével valamennyi megyében, és a fővárosban is kevesebb volt az influen­zás. A járvány kezdetétől ez ideig 1 millió 180 ezren estek át a be-: tegségen, s ezen belül több mint 200 ezren a főváros területén. Or-i szágos átlagban minden 100 lakos közül 11 kapta meg eddig az influ­enzát. A kórházak látogatási tilalmát eddig Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmar megyében oldották fel, és a hét végén szüntetik meg Baranya és Nógrád megyében. (MTI) • Kekkonen hivatali esküje Urho Kekkonen finn köztársasági elnök szerdán tetette a hivatali esküt, és újabb hatéves időtartamra beiktatták Finnország köztársa­sági elnökének tisztségébe. Kekkonennek ez az ötödik elnöki megbí­zatása. ötödik elnöki ciklusra Finnország még sohasem választott köztársasági elnököt. (TASZSZ, AP, Reuter.) • Labdarúgó NB I-es eredmények MTK VM—Kaposvár 2—0 (0—0); Csepel—Bp. Honvéd 0—0; PMSC —Rába ETO 4—0 (2—0); Békéscsaba—Székesfehérvári MÁV Előre 2—0 (1—0); Ú. Dózsa—Zalaegerszegi TE 2—2 (2—1); Diósgyőr—Vide­oton 2—0 (2—0); Dunaújvárosi Kohász—Haladás VSE 1—1 (0—0); Vasas—Tatabánya 2—1 (1—1); SZEOL AK—FTC 2—2 (0—0).

Next

/
Oldalképek
Tartalom