Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-11 / 60. szám

1978. március 11. • PETŐFI NÉPE • 3 Az utazás - tömegmozgalom Bővülő programok az IBUSZ-nál • Szilvás Magdolna és csoportja ügyfelekkel tárgyal. Vajon, hova menjek IBUSZ útján üdülni? (Tóth Sándor felvételei) Ifjúkommunisták számvetése Országszerte februárban kezdődtek meg a KlSZ-szerveze- tek beszámoló taggyűlései. A napirend mindenütt azonos: elsőként a vezetőség tavalyi munkát értékelő beszámolója hangzik el, majd a tagság egyéni vállalásainak teljesítése kerül mérlegre, aztán új vezetőséget, és a közeljövőben sorra kerülő küldöttértekezletekre küldötteket választanak a fia­talok. Természetesen Bács-Kiskunban is javában folynak a taggyűlések. Az eddigi megállapítások szerint az ifjúkommu­nisták beszámolóinak központjában a végzett munka áll, első­sorban ennek alapján minősítik az alapszervezetek tevékeny­ségét. Ismeretes, hogy a KISZ Központi Bizottsága 1974. áp­rilisi határozata lehetőséget ad arra is, hogy a nem elégséges munkát végzők tagsági viszonyát a taggyűlés egy évre fel­függessze. Nos, az idén — úgy tűnik — a KISZ-esek a ko­rábbinál nagyobb mértékben élnek ezzel a lehetőséggel, ami azt jelzi, hogy mind nagyobb politikai súlya van a párt if­júsági tömegszervezetének. Ezekről a témákról is szó esett azokon a taggyűléseken, amelyeken részt vettek munkatár­saink. Jól megállják a helyüket Reggel 8 óra. A kecskeméti IBUSZ-iroda kitárja ajtaját. s néhány perc múlva már 15—20 ügyfél áll a pultok előtt. Kis táb­lák jelzik, hogy hol intézik a külföldi. a belföldi utazásokat, az útlevelet, vízumot, valutaügye­ket. Naponta száz—százötvenen itt veszik meg az ország különböző részeire szóló vonat-, vagy autó- buszjegyet. Egy méterrel odébb pedig akár Párizsba vagy Lon­donba is lehet menetjegyet válta­ni. Vannak, akik a kikapcsoló­dás vagy a szórakozás miatt akar­nak utazni, és főleg a társas ki­rándulások érdeklik őket. Aki ide betér, az általában nem futó­vendég. aki rendel, fizet és már­is megy tovább. Türelemmel vár­nak a sorukra, kérdezgetnek, ér­deklődnek. elképzeléseikhez aján­latokat kérnek, a pult másik fe­léről pedig udvarias lányok, fia­talasszonyok válaszolnak az ezer­nyi kérdésre. Szilvás Magdolna öt éve ve­zeti az iroda belföldi egyéni és társasutazási csoportját. Arra a kérdésemre, hogy Kecskemét és környékének lakossága mennyire kíváncsi hazánk más tájaira, így válaszol: — Ügy hiszem, önmagáért be­szél az a tény. hogy tavaly 1012 IBUSZ—TIT belföldi túrát indí­tottunk 45 ezer résztvevővel. Ez már azt jelenti, hogy Bács-Kis­kunban tömegmozgalommá vált az utazás. Sok ezer embert vittünk a legszebb kirándulóhelyekre — a Mátrába, a Bükkbe, a Duna-ka- nyarba. Sopronba, Pécsre, a Ba­latonra — programunk azonban évről évre bővül. Néha éppen az egyéni kívánságok alapján szer­vezett és jól sikerült kirándulá­sok közül veszünk be néhány újabbat a következő évi program­ba. Az idén már négy venféle bel­földi túrát ajánlunk ügyfeleink­nek. — Ha tanácsot kérnek az utaz­ni szándékozók, vajon ezeknek a helyeknek ismeretében is tudja javasolni, hogy hová menjenek'.’ — Magam is vezetek csoporto­kat és többszörösen bejártam már az egész országot. Amikor elmon­dom hová, miért érdemes elmen­ni, szinte újira élem korábbi uta­zásaimat. Egyébként tapasztalat­ból tudom, hogy nagyon szeret­nek az emberek utazni. Vannak olyan rendszeres vendégeink — különösen az idősebbek között — akik bejönnek, s érdeklődnek, hogy maradt-e hétvégére valami utazási lehetasiég. Ha igen, akkor Máris, befizetik a részvételi-díjat-.- Szívesen bízzák meg irodánkat az iskolák is kirándulások lebonyolí­tásával. Elsősorban azért, mert a pedagógusok nagyon elfoglaltak, mi pedig nemcsak az utazást, ha­nem a szállást, étkezést, sőt a programot is biztosítjuk. Nem panaszkodhatunk tehát az érdek­lődés hiányára és jóleső érzéssel mondhatom, hogy Budapest után mi indítjuk az országban a leg­több belföldi túrát. — Az imént említette, hogy csoportokat is vezet. — Tíz éve foglalkozom ezzel, és azt hiszem, nem is fogom meg­unni. Az ember abban a pilla­natban. amint fellép a buszra, azonosul az utasokkal. A felada­tunk az. hogy segítsünk „látná” az utasaknak. S hogy mennyire szeretek csoportot vezetni, arról csupán annyit: azért végeztem el Szegeden a Pedagógiai Főiskola földrajz szakát, hogy még érdeke­sebben tudjak mindent elmonda­ni az utasoknak. Ám nemcsak én vágyóik így, csoportom tagjai — Vincze Olga, Fazekasné Tóth An­na, Gottschall Jánosné — szin­tén nagy szeretettel és hozzáér­téssel végzik munkájukat. — Amipt .az .ügyfelekkel való beszélgetésekből- ballom,- sok-rríás-' fajta szolgáltatással foglalkozik még a belföldi csoport. Megtud­hatnám. hogy mik ezek? — Hadd hivatkozzam ismét egy-két tavalyi adatra. 1977-ben 17 900 utasnak foglaltunk szállást. Ebből 1500-nak szállodában, 8400-nak az IBUSZ fizetővendég­szolgálat útján. 8000-nek pedig turistaházakban és kempingek­ben. A jelek szerint az idén ez a szám is növekedni fog. Nagyon kedveltek és egyre népszerűbbek az IBUSZ áltál szervezett egyhetes üdülések is. Ilyeneket indítunk Hajdúszobosz­lóra. Gyulára, Harkányfürdőre. Hévízre, s az utóbbi években pe­dig nagy népszerűségre tett szert Bükfürdő, Zalakaros, a Velencei­tó, Göcsej, Őrség és a különleges szubalpini éghajlattal rendelkező Velem. Amint látja, állandóan szól a telefon, kopog a telex. Összeköt­tetésben állunk az egész ország­gal, s nem utolsósorban a többi IBUSZ-irodánkkal is. Egyik mun­katársam például most a kétna­pos húsvéti Bakony-túrát inté­zi. Emellett, nemcsak:, az > utazás­sal foglalkozunk, hanem az ide érkező,,—. n.éha’ ,1,50—200 tagú — csoportok elhelyezésével. prog­ramjának szervezésével is. Mióta megnyitotta kapuit Kecskeméten a Tudomány és Technika Háza, a Kodály-intézet létrejött a Kis­kunsági Nemzeti Park. s a me­gyében rendezik a Duna menti Folklór Fesztivált, sok külföldi is érkezik Bács-Kiskunba. Az idén különösen forgalmas esztendőnk lesz. Máris készülünk a fogathaj­tó világbajnokságra, a Hírős Na­pokra. hogy csak a legfontosab­bakat említsem. Mindez nagy fe­lelősséggel is jár. hiszen a város idegenforgalmának növekedését csak kulturált szolgáltatásokkal lehet előmozdítani. Nem mind­egy tehát, hogy milyen benyomá­sokkal távoznak tőlünk az ország más részeiből, vagy éppen kül­földről érkező vendégeink. Az IBUSZ-,irodában naponta több százan fordulnak meg. Be­nyitnak. türelmesen várakoznak, dolguk végéztével láthatóan elé­gedetten távoznak az ügyfelek. S így megy ez egészen az esti zá­rásig. Nagy Ottó A városföldi Petőfi Termelő- szövetkezet KlSZ-alapszervezeté- nek taggyűlésén azt tapasztal­tam, hogy a fiatalok kritikusan alkotnak véleményt egymás munkájáról. Szembetűnő volt, hogy a dicséretet természetesen fogadták és a bírálatra sem vá­laszoltak sértődötten. A megfon­tolt hozzászólások azt jelezték, hogy a szövetkezet fiatalsága az elkövetkezendő időszakban még- inkább erősíteni szeretné a moz­galmi munkát. Csak azokat ve­szik fel KISZ-tagnak, akik meg­állják helyüket, jól végrehajt­ják a rájuk bízott feladatokat. A taggyűlésen kiderült, hogy az akcióprogram végrehajtásából nem mindenki vette ki részét, ezért három fiatal tagsági viszo­nyát felfüggesztették. A többség viszont jól dolgozott, húsz óra társadalmi munkával segítették a szövetkezetét. Ez főként a barack­nuuiu o^uvciActcu xvcico­kedelmi Vállalat KlSZ-alapszer- vezetének félszáz tagja közül a múlt esztendőben hárman kapták meg a kiváló dolgozó címet, és a szocialista brigádversenyben részt vevők fele KISZ-tag volt. Ez a két tény már magában is minősítheti az alapszervezet munkáját. Az 1977—78-as moz­galmi évről készült beszámoló, ha csupán vázlatosan is, nagyon sok olyan akcióról szólt, amely­re büszkék lehetnek az ifjúkom­munisták. Társadalmimunka-vállalásaik között szerepelt az Alföld Áru­házban lebonyolított nemzeti he­tek gazdasági munkájának segí­tése, az ünnepi könyvhét kiad­ványainak utcai terjesztése, me­zőgazdasági munka a KISZ óvo­daalapra. De nemcsak árusítot­ták a könyveket, hanem eredmé­A japán külügyminiszter díját nyerték el a pécsi gyerekek a to­kiói nemzetközi gyermekrajz-ki- állításon szerepelt képükkel. A „Szabó István Üttörőház sokszo­rosító grafikaszakköre —- Koltai Magdolna tanárnő vezetésével — „Évszakok” címmel linómetszet­sorozatot készített a kiállításra. A négy részből álló nagy méretű szedés idején jelentett segítséget a közös gazdaságnak. Az általá­nos iskola játszóterének létreho­zásában is tevékenyen részt vet­tek a KISZ-tagok. Ha nem is hozta meg a várt eredményt a „Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg”, valamint a Dolgozz hibát­lanul mozgalom, a korábbiakhoz képest mégis előrelépést jelent, mert ráirányította a figyelmet — a fiaitalok figyelmét — a na­pi gazdasági problémákra. Virág Gergely, az újraválasz­tott KISZ-titkár hangsúlyozta, hogy az aktuális témáktól két­hetenként rendezett politikai vi­takörök, amelyeken leginkább a napi események kerültek szóba, — hozzájárultak a helyes poli­tikai szemlélet kialakulásához. Ezt egyébként a különféle kul­turális rendezvényeken szerzett tapasztalatok is segítették. képsor 13 úttörő lány és fiú kol­lektív munkája. A gyerekek ma­guk komponálták a művet és metszették linóleumba. A Tokió­ban rendezett VII. nemzetközi gyermekrajz-kiállítás igazgatósá­ga most értesítette a pécsi úttö­rőházat, hogy a japán külügymi­niszter díját az „Évszakok” című műnek ítélte oda a zsűri. (MTI) figyelmet kell szentelniük, ugyanakkor gondolni kell a KISZ-tag-utánpótlásra is. Nagy gondot jelent a taggyűlések idő­pontjának megválasztása, hiszen a két műszakban dolgozó, bejá­rókkal, kismamákkal teljes tag­ságnak egyöntetűen kedvező idő­pontot nem könnyű találni. Az újonnan megválasztott KISZ-titkárnak, Kovács Fran­ciskának és a vezetőségnek az eddigi eredmények megtartása mellett a továbblépésre is utat— módot kell majd találnia. N. M. A második beszámoló összetolt asztalok, szendvics­hegyek, zsongás, készülődés a kecskeméti ifjúsági könyvtárban. A sarokban fiatal anyuka be­cézi hathónapos kisfiát. — A legfiatalabb KISZ-tag. — mond­ja valaki nevetve. Fiatal alapszervezet — a tagok átlagéletkorát és az együttes munka idejét tekintve — a me­gyei könyvtár, a Katona József Múzeum és a levéltár közös alapszervezete. Alakulásuk óta ez a második beszámoló taggyű­lésük. Instruktoruk szerint a me­gyei tanács KISZ-bizottságához tartozó alapszervezetek közül ez az egyik legaktívabb, legjobban működő gárda. (Bár ezt ők nem tekintik érdemnek, inkább a hi­vatásuk jellemzőjének, lévén, hogy a tagság négyötöde műve­lődésit szakember: könyvtáros, népművelő, levéltáros, muzeoló­gus.) Ramháb Mária KISZ-titkár ki­emelte beszámolójában, hogy fel­adataikat az alapszervezet sajá­tosságának, a tagság érdeklődési körének megfelelően igyekeztek kialakítani. Az akcióprogram végrehajtásában némi gondot okozott, hogy többen tanulnak, illetve néhányan máshová men­tek dolgozni. A társadalmimun­ka-akciók során az intézményi vezetők dicséretét érdemelték ki a fiatalok a megyei könyvtár városföldi raktárának teljes át­rendezésével. Kulturális jellegű vállalásaikat maradéktalanul tel­jesítették: gyermeknapot rendez­tek az ágasegyházi tanyaklubban és a közösség fiataljaival több baráti találkozón vettek részt. A különböző — bizottsági és városi — szintű kulturális versenyek szinte, kivétel nélkül a könyvtá­ros fiatalok segítségével zajlot­tak le. Kevésbé volt viszont si­keres az Edzett ifjúságért mozga­lomba való kapcsolódásuk. Miután a tagság egyhangúlag elfogadta a beszámolót, Kóróssy Artúrné, a könyvtári pártalap- szervezet titkára így búcsúzott a fiataloktól: — Elégedett vagyok a munkával, mégis azt tanácso­lom, hogy a feladatokat arányo­sabban kell elpsztani a vezető­ség és a tagok között. P. E. Sebészeti ragasztó Szovjet és csehszlovák sebészek a világon elsőként alkalmaztak egy újfajta, rendkívül hatékony ragasztót, amely műtétkor gyor­san egyesíti az élő szövetéket. Az új ragasztó a seb beforradása ulán feloldódik, és távozik a szervezetből. összeragaszthatok vele a vese, a máj és más szer­vek vérző sebei. (BUDAPRESS) Siker a gyermekrajz-kiállításon Cipőink a KNEB mikroszkópja alatt Az építőművészek szövetségének tisztújító közgyűlése Kirakatainkban egyre több a divatos, szép cipő, külföldi megrendeléseket is teljesítünk tekintélyes valutaösszegekért, mégis a cipőgyártás hibái időről időre visszatérnek. Mi az oka a cipőgyártásban tapasztalható gondoknak, miért kés­nek a szezonális árucikkek heteket, hónapokat, miért kényel­metlen, merev a lábbelik nagy része, miért nincs elég bőr­ből készült cipő extra, kis és nagy méret, és miért kell az olcsóbb árunak szinte törvényszerűen csúnyának és otrom­bának lennie? Csupa izgalmas kérdés, amelyre a választ a KNEB adta meg legutóbbi vizsgálatával, amelyet a lakosság bejelentéseire válaszolva folytatott le a cipőiparban és a kereskedelemben. Pontatlan szállítások Magyarország lábbeliforgalma európai méretekben közepesnek mondható. Az egy személyre jutó cipővásárlás 2,7 pár, sokkal ke­vesebb, mint a környező szocia­lista államok bármelyikében: Csehszlovákiában, 3,9. Lengyel- országban 3,8, NDK-ban 4,5 pár az évi átlag. Nálunk a'cipőforga­lom évek óta évi 28 millió pár. A KNEB vizsgálata szerint a stagnálás oka elsősorban a vá­lasztékhiány. A meglevő divatos cipők mellé a vásárló csak akkor vesz újat, ha az fazonban, vagy nyersanyagban eltér az előzőtől. A fazonok azonban ismétlődnek. a bőranyag pedig csak nagyrit­kán változik. A választékhiány oka az esetek nagy részében a szállítások pontatlansága. A vizs­gálat megállapította, hogy e te­rületen a kereskedelem kiszolgál­tatottja az iparnak. Ha a cipő­gyárnak másféle, hasznot hajtó rendelése van (export), gondolko­dás nélkül félreteszi a belső ren­deléseket, és jelentős eltolódást okoz a szállítási időkben. Szakmai árubemutatókat Megelőzhető lenne ez a hely­zet a megfelelő piackutatással, hiszen a gyárak az információk birtokában időben elláthatnák a kereskedelmet áruval. A piaci prognózisszerzés azonban még gyermekcipőben jár. A szakmai árubemutatókat, amelyek mind­két fél (ipar—kereskedelem) szá­mára tennék lehetővé a hasznos és jó tájékozódást, sem egyik, sem másik fél nem szorgalmazza igazán. Anpak ellenére, hogy a próbaképpen Kecskeméten és Bu­dapesten megrendezett szakmai cipőkiállítások sikere is igazolta e módszerek hatékonyságát. A bajokat fokozza, hogy az or­szág bármely területén leró ci­pőboltok nagyjából-egészéből azo­nos választékot kínálnak. Pedig az ország lakosságának szükség­lete sok szempontból eltérő. Nyil­vánvaló, hogy elfekvő áru lesz az aranypántos báli szandál ott, ahol vastag talpú, erős lábbelire van szükség. A negatív jelensé­geket és lehetetlen helyzeteket próbálják megszüntetni a cipő­börzével. A börze évente két al­kalommal, január—február és jú­nius—július hónapokban ül ösz- sze, az illetékes minisztériumok képviselőinek részvételével. Itt tárgyal ja meg a kereskedelem és az ipar az eljövendő félév ren­deléseit. Habár még távolról sem képes ez a tárgyalási forma min­den gondot megoldani, annyi már világos, hogy általa sok kapko­dást, szervezetlenséget, határidő- eltolódást vagy keresztbe szállí­tást lehetne felszámolni. Kezdeti eredmények a börzetárgyalásokon A börzetárgyalások kedvező ha­tásaiként sorolja fel a KNEB vizsgálati anyaga, hogy csökkent a fekete, fehér cipőik túlzott ará­nya, és az üzletekben megjelen­tek a szélesebb választékot szol­gáló színes lábbelik. Javulás ta­pasztalható a kisebb méretű gyer­mekcipők ellátásában is, és na­gyobb figyelmet fordítanak a gyárak a kereskedelem által szor­galmazott kényelmes, kellemes, mindenkor viselhető cipők gyár­tására. E közelmúltban létrejött vál­tozások azonban — hangsúlyoz­za a KNEB vizsgálati anyaga — csak kibontakozás lehetőségei­nek kezdetét jelentik. Sok még a rendezésre váró feladat és meg­oldásuk a vásáriók növekvő igé­nyei miatt egyre sürgetőbbek. Ny. É. Az építészetnek nagy a fele­lőssége azért, hogy az ország ar­culatát újraformáló környezetr alakítás társadalmunk felfogását tükröző, eszmeileg és esztétikai­lag is magas színvonalú legyen. A tömeges építésnek, az építés­iparosításnak nem szükségszerű kísérője az egyhangúság, ilyen és más hasonló megállapítások, ja­vaslatok, tézisek megvitatását tűzte napirendre a Magyar Épí­tőművészek Szövetségének tiszt­újító közgyűlése, amely Ábrahám Kálmán építésügyi és városfej­lesztési miniszter jelenlétében pénteken kezdte meg kétnapos tanácskozását a Kertészeti Egyetem dísztermében. Gáspár Tibor főtitkár beszá­molójából kitűnt, hogy a legutób­bi közgyűlés óta növekvő akti­vitás jellemezte a szövetség és , helyi szervezeteinek munkáját. Ennek jegyében számos javaslat­tal, vizsgálattal, állásfoglalással nyújtottak segítséget a tanácsok­nak a települések, városok fej­lesztéséhez. Kecskeméten, az új városközpont befejezésének és a város általános rendezési tervé­nek kialakításában, Szombathe­lyen a Derkovits-képtár ügyében hallatták szavukat. Ajánlásokat dolgoztak ki az ország távlati la­kásfejlesztési tervére. Többek kö­zött javasolták, hogy a csalá­dok összetételével jobb összhang­ban alakítsák ki a lakások alap­területét és belső tagozódását. Felvetették, hogy fordítsanak na­gyobb figyelmet a lakóterületek környezetének alakítására, hasz­nálják ki a terület domborzatá­ban rejlő lehetőségeket, bővítsék az épületrriagasság változatait, s parkok, vízterületek beiktatásá­val is gazdagítsák a környezetet. Javaslatot tettek a házgyári par- nelek változatainak növelésére, állást foglaltak a magánlakásépí­tés fejlesztésében, szervezetének korszerűsítésében — a szövetség tehát készségesen választ ad a tár­sadalmi igényiként hozzá intézett kérdésekre. Megbízottjai minden építészeti pályázat bíráló bizott­ságában részt vesznek, s szorgal­mazták a pályázati rendszer to­vábbfejlesztését is. Kezdeménye­zésük alapján az idei pályázati program gazdagabb, mint az elő­ző éveké, s ugyanakkor azt az elvet érvényesíti, hogy minden fontosabb középület tervezését pályázat előzze meg. A -közgyűlés meghallgatta az ellenőrző bizottság jelentését, megválasztotta a tisztújítást elő­készítő, lebonyolító bizottságokat, majd megkezdte a vitát. A tanácskozás ima folytatja munkáját. (MTI) nyesen forgatták kezükben, amil a szellemi vetélkedő és az Ady- szavalóverseny is igazolt. A napi fáradságos munka után szabad idejüket — bevon­va KISZ-en kívüli társaikat is — tevékenyen töltötték. Csak né­hány sportág: sakk, természet- járás, úszás, lövészet, kerékpáro­zás, kocQgás — mindegyikben versenycsapatot tudtak összeál­lítani. Nem véletlen, hogy a tö­megsport-olimpia múlt évi győz­tese. az Alföld Kupa elnyerőjf vállalatuk lett. Természetesen mindezt csak azzal a buzdítással és segítéssel tudták elérni, amellyel a vállalat vezetősége tá­mogatja részvételüket az Edzetl ifjúságért mozgalomban. Az eredmények mellett a ve­zetőség beszámolója az önkriti­ka hangján szólt arról, hogy a politikai ismeretszerzésre több Adott a továbblépés lehetősége

Next

/
Oldalképek
Tartalom