Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-08 / 57. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1978. március 8. r FRANCIA VÁLASZTÁSI . KAMPÁNY Különös manőver Öt nappal a francia nemzet- gyűlési választások első forduló­ja előtt „különös manővennielk” minősíti a l’Humanité keddi szá­mának vezércikkében Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára az utóbbi napok­ban több oldalról is visszatérő spekulációt arra vonatkozóan, hogy a baloldal győzelme esetén Giscard dfEstaiing köztársasági el­nök egy „nemzeti egységíkor- mányt” hozna létre, vatgy a kor­mány élére olyan szocialistát ne­vezne ki, akivel „ki lehet jön­ni”, vagy egy esetleges baloldali kormány centrista személyiségek­re is támaszkodna. A Francia KP főtitkára felhív­ja a figyelmet arra. hogy e kom­binációkban újra és újra felbűk- kan a 71 éves exmin iszterel nők. Pierre Mendes-France neve. Mar- cnais hangsúlyozza, hogy a mos­tanában sűrűn nyilatkozó politi­kus egész pályafutását az jelle­mezte. hogy gátat igyekezett emelni a népi mozgalom útjába. Fel kell 'smerni, milyen súlyos manőverekről van szó. Március 12-én meg kell te”emteni egy igazi változás feltételeit, vagyis egy olyan megegyezést, amely egy kommunistákat magában fog­laló egységkormányra és annak programjára vonatkozik. Követni Robert Fabre-t, a balodali radi­kálisok elnökét és Francois Mitterand-t a tárgyalások vissza­utasításában, abban a szándékuk­ban. hogy szabad kezet biztosít­sanak maguknak március 19. Utánra, a kiábrándulás felé ve­zetne — szögezte le a kommunis­ta politikus. események sorokban WASHINGTON Tito jugoszláv köztársasági el­nök háromnapos hivatalos látoga­tásra hétfőn a késő esti órákban az Egyesült Államokba érkezett. Az Andrews légi támaszponton a jugoszláv államfőt és kíséretét Cyrus Vance amerikai külügymi­niszter és több más magas rangú hivatalos személyiség fogadta. BELGRAD ■ A belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozó rész. vevői kedden délelőtt plenáris ülésen folytatták a véleménycse­rét, a találkozó dán záródoku­mentum-tervezetéről. MOSZKVA __________ M oszkvában hivatalosan beje­lentették, hogy a szovjet kor­mánnyal kötött megállapodás ér­telmében Ahmed Oszmán marok­kói miniszterelnök március első felében munkalátogatásra a szov­jet fővárosba utazik. (TASZSZ) KAIRO Abdel Rahman El-Sarkavi sze­mélyében új főtitkára van az Af­ro-ázsiai Népek Szolidaritási Szervezetének — jelentette ked­den a kairói A1 Ahram. A főtit­kárt Szadat elnök nevezte ki, s ez az eljárás — írja az A1 Ahram — összhangban áll a szervezet alap­okmányával, amely szerint Egyip­tomnak — mint a szervezet házi­gazdájának — jogában áll a fő­titkár kinevezése. ti ADRID I Hétfőn este magyar filmhét kezdődött a spanyol főváros Co­lon téri művelődési központjában. A filmhetet bevezető sajtóérte­kezleten Cesar Santos Fontenla ismert spanyol filmkritikus adott tájékoztatót a magyar filmművé­szetről, majd Bacsó Péter filmren­dező válaszolt a magyar filmgyár­tással kapcsolatos kérdésekre. A sajtóértekezlet után levetítették Jancsó Miklós „Szerelmem Elekt­ra” című filmjét. LAWRENCEVILLE Lawrenceville-ben (USA, Geor­gia) több lövéssel súlyosan meg­sebesítették Larry Flint amerikai újságkiadót. Flint néhány hónap­pal ezelőtt kétségbe vonta a Ken­nedy elnök meggyilkolásáról szó­ló Warren-jelentés hitelességét és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az elnök széles körű, jól szervezett összeesküvés áldoza­ta lett. (TASZSZ) SAN MARINO_______________ • San Marinóban bejelentették, hogy a parlamenti választásokat ez év május 28-án tartják. RANGOON A burmai nemzetgyűlés, amely kedden véget ért ötnapos üléssza­kán újjáválasztotta U Ne Win tá­bornok, köztársasági elnököt, megerősítette tisztségében San Yu tábornokot, az államtanács titká­rát és Maung Maung Kha minisz­terelnököt. A kormány összetéte­lében bekövetkezett legjelentő­sebb változás Mynt Maung dan­dártábornok, eddigi pekingi nagykövet külügyminiszteri kine­vezése. (Reuter) CARTER BIZOTTSÁGOT KÜLDÖTT A BÁNYÁSZOKHOZ Folytatódik az amerikai „széncsata” • Carter tanácskozik a kongresszus tagjaival. (Telefotó—AP) Amikor hétfőn Carter elnök a Fehér Házban összehívta a ka­binet rendkívüli ülését, mindenlki tudita, hogy ami várható volt, be­következett A százhatvanezer sztrájkoló bányász felett lebegő Damoklesz-kard lesújtott: az el­nök úgy döntött, hogy „harcba veti”, a hírhedt Taft— Hartley- törvényt. E törvénynek megvan a maga forgatókönyve, jó néhány közis­mert és meglehetősen formális­farizeus „jelenettel*. Először a kabinet úgynevezett ténymegál- lapító bizottságot küld ki. Ennek f az a feladata, hogy válaszoljon az elnöknek arra a kérdésre: „fe­nyegeti-e a nemzet érdekeit” az Egyesült Államok történetének egyébként leghosszabb, immár kilencvenkót napos szénbányász- sztrájkja. Még nem volt példa arra, hogy ha mér elhatározták egy ilyen bizottság kiküldését, az nemmel válaszolt volna erre a kérdés­re ... Ha pedig befut — márpedig csaknem biztosam befut — az igenlő válasz, jöhet a következő „szín”: a bíróság a kormány ké­résére úgy dönt, hogy a bányá­szoknak — egyelőre nyolcvan na­pon át — fel kell venniök a munkát. Ha az Egyesült Bányász Szakszervezet (angol rövidítéssel: UMWA) tagsága ezek után is megtagadja azt, hogy parancsszó­ra leszálljon a tárnákba, körze­tenként bevetik ellenük az egyes államok mílícíaszerű fegyveres erejét, a nemzeti gárdát. Magyarul: ismét működésbe lé­pett a ,,jói bevált” amerikai mo­dell; ha a vállalkozók nem akar­ják teljesíteni a munkásak köve­teléseit, a munkajogi paragrafu­sok homályos dzsungeljéből lep­lezetlenül elő vili tan a meztelen erőszak — a Damoklesz-kardi le­sújt. Pédig Carter vállal bizo­nyos kockázatot a döntéssel. Hi­szen az amerikai szakszervezetek hagyományosan a demokrata párti elnök támogatói, és most a „félidős választások” előtt ez a törvényhozásban némileg vissza­üthet. A jelenlegi helyzet külön sajá­tossága, hogy ezúttal nem első­sorban bérkérdésekről van szó. A mostani vita fő tétje a bányá­szoknak az a kövétélése, hogy körzetenként dönthessenek arról, sztrájkoljanak-e vagy sem. A munkáltatók többször kijelentet­ték. szó sem lehet arról, hogy törvényesítsék az ilyen „vad sztrájkokat”. A követelés nem véletlen, sok­évtizedes tapasztalatokon alapul. Ennek lényege: maguk a szak- szervezeti központok is túlságo­san öszefonódnak bizonyos nagy­ipari, sőt nem egyszer maffia- körökike'l, és ha érdekeik úgy kí­vánják, egyszerűen lefújják a jo­gaikért küzdő munkások moz­galmát. _ Az UMWA vezetősége ezt most' nem merte megtenni. Miller, a szakszervezet elnöke még jól emlékszik arra. hogy — éppen az ilyen opportunizmus vádja miatt — alig néhány sza­vazattal sikerült megszereznie a?, UMWA jól jövedelmező elnöki pozícióját... Nyilvánosságra hozták az új kínai alkotmányt Visszaállították az interpellációs jogot és az ügyészségi rendszert Pekingben kedden nyilvános­ságra hozták az országos népi gyűlés vasárnap véget ért ülés­szakán elfogadott új alkotmány szövegét. A módosított alkotmány pontosan kétszer annyi cikkelyt foglal magában, mint az 1975-ben elfogadott eddigi alaptörvény és sok tekintetben visszatér az or­szág első, 1954-ben jóváhagyott alkotmányához. Különösen áll ez a megállapítás az új alkotmány­nak azokra a fejezeteire, ame­lyek az állami szervek felépíté­sét és az állampolgárok jogait taglalják.' ",'X.■ Az új alkotmány bevezetése aláhúzza Mao Ce-tung szerepét és jelentőségét és annak elsőren­dű fontosságát, hogy folytatni kell Mao „forradalmi vonalát” a poli­tika, a gazdaság, a kultúra, a nemzetvédelem és a külpolitika területén egyaránt, „magasra kell emelni és keményen védelmezni kell Mao elnök forradalmi zász­laját”. A bevezető megállapítja, hogy az „első nagy proletár kultu­rális forradalom győzelmes befe­jezésének eredményeként, a fej­lődés új szakasza vette kezdetét Kínában, amely szocialista or­szággá vált’ a felvirágzás kezde­teivel”. A bevezetés hangsúlyozza, hogy Kína fellép „a revizioniz- mus és a kanitalizmus restaurá­ciója ellen”, készen áll arra, hogy visszaverjen mindenfajta, „ak­namunkát és agressziót a szo- cialimperializimus és az imperia­lizmus” részéről. Állást foglal „a demokratizmus és a centraliz­mus” és általában a proletárdik­tatúra megszilárdítása mellett. Azt' hangoztatja, hogy Kína a békés egymás mellett élés öt elve alapján kívánja fejleszteni kap- ■ csolatait a világ országaival, „nem törekszik hegemóniára” és arra, hogy „szuperhatalommá” váljék. Külpolitikájában Mao Ce-tung „három világ’’-elméletét követi és arra törekszik, hogy a lehető legszélesebb nemzetközi egységfrontot hozza létre a „he- gemonizmus, a szuperhatalmak és egy új világháború” ellen. Az alkotmány előírja a gazda- ■ ság tervszerű, arányos és gyors fejlesztését, válarhint -a termelő­erők fejlesztése alapján a lakos­ság anyagi és kulturális életszín­vonalának lépésről lépésre való javítását. Az alkotmány első ízben foglal­ja cikkelyekbe annak szükséges­ségét, hogy fejleszteni kell- a tu­dományt és a technikát, az ok­tatást és a kultúrát. Miközben hangsúlyozza a marxizmus—leni- nizmus és Mao Ce-tung eszmei vezető szerepét az ideológia és a kultúra minden területén, kinyil­vánítja: az állam a „virágozzék _ száz Virág, versengjen száz is- " kola” elvet alkalmazza, hogy elő­mozdítsa a művészetek és a tu­dományok fejlődését és ezáltal felvirágoztassa Kínában a kul­túrát. Az állami szervek tevékenysé­géről szólva, az alkotmány alá­húzza a „tömegkapcsolatok” fon­tosságát és azt, hogy a vezető szervek mutassanak példát a tör­vények megtartásában, ne éljenek vissza a hatalommal, vegyék fi­gyelembe a tömegek észrevéte­leit és ne törekedjenek kiváltsá­gokra. Külön cikkely szól arról, hogy a kínai hadsereg „a proletárdik­tatúra pillére”, és hogy az állam minden erőfeszítést megtesz a hadsereg „forradalmasítása és modernizálása” érdekében. Az al­kotmány előírja, a népi milícia megerősítését, valamint a hadsereg és a milícia együttműködésének megszilárdítását és fejlesztését. Újdonság az 1975-ös alkotmány­hoz képest, de egyszersmind visz- szatérés az 1954-es alkotmány- hoz, hogy az új alaptörvény visz- sza állítja a parlamenti képvise­lők, valamint az alsóbb szintű népi gyűlések képviselőinek in­terpellációs jogát és kötelezi az illetékes állami vezetőket azok megválaszolására. Lényeges vál­tozás, hogy az új alkotmány visz- szaállítja Kínában az ügyészségi rendszert és ezzel kiveszi a vád­emelés jogát a közbiztonságügyi minisztérium hatásköréből. Ami az állampolgárok jogait és köte­lességeit illeti, ebben a lényeges kérdésben az új alkotmány csak­nem teljes egészében visszaállí­totta azokat a cikkelyeket, ame­lyeket az 1954-es alkotmány tar­talmazott. Az újonnan beiktatott jogok között szerepel a tudomá­nyos kutatásban, az irodalmi és a művészeti, valamint a kulturális tevékenységben való részvétel jo­ga. (MTI) GAZDASÁG — TECHNIKA Repül a komputer Napjainkban nemcsak a primőr gyümölcsöt, virágot, az életmentő gyógyszert — no, meg a sürgős fegyvereket — juttatják el repü­lőgéppel a címzetthez. A légi te­herszállítás hatalmas üzletággá nőtte ki magát, s az óriás gépek, a „jumbók” egyre több hagyomá­nyos „földi” árut szállítanak. Az angol—amerikai kereskedelemben például az elektromos berendezé­sek, fotócikkek, rádió és tv-készü- lékek felét, a számítástechnikai eszközök, órák kétharmadát to­vábbítják légi úton. „Áruink nem érnek rá hajókázni. Ma már csak a gyorsasággal tudjuk a konkur­enciát megverni” — nyilatkozta az egyik elektronikus berendezé­seket gyártó angol cég vezetője. Repülőn, háztól-házig Akinek különösen sürgős, az kétszeres hangsebességgel küld­heti áruját a tengeren túlra. A „Concorde” szuperszónikus repü­lőgépet üzemeltető angol légitár­saság ugyanis különleges szolgál­tatást vezetett be: a Londonban feladott légiárut még aznap ki­szállítja a New York-i címzetthez. A tőkés világ légi teherszállítá­sának egyharmadát az ún. észak­atlanti léglúton, Nyugat-Európa és Észak-Amerika között bonyo­lítják le. De gyorsan nő a légifor­galom a Csendes-óceán fölött és különösen Európa és Távol-Kelet között. A hosszú hajóút és a több­szöri átrakás miatt az ausztrál, japán, vagy szingapúri áruk egy részét csak repülővel érdemes szállítani, s ugyanez vonatkozik a Távol-Keletre, vagy Ausztráliába exportált európai árukra is. Az utóbbi években a tőkés or­szágokban kibontakozott válságot, a légi teherszállítás is megérezte, ám fejlődése még így is impozáns. Az elmúlt két évtizedben csak­nem kétszer olyan gyorsan növe­kedett, mint a személyszállítás, s a számítások szerint a nyolcvanas években a légitársaságok bevéte­leinek nagyobbik része már a légi teherszállításokból származik majd. Ehhez természetesen a levegő­ben is haladni kell a korral. A földi konkurrencia — elsősorban a konténeres szállítás elterjedése — arra kényszeríti a légitársasá­gokat, hogy ők is áttérjenek a „háztól-házig” szállításra. Mivel nem építhetnek minden ügyfe­lüknek repülőteret, gyakran szö­vetkezni kényszerülnek a vasút­tal, vagy a közúti fuvarozókkal. Svédországban a „SAS”, az NSZK­ban pedig a „Lufthansa” légitár­saság megállapodott az állami vasutakkal, hogy kombinált légi­vasúti szállítási rendszert hoznak létre. A többségükben tengeren­túlról érkező légiárut a repülő­gép-járatokhoz csatlakozó ex- pressz-vonatokra rakják át és azon nyomban eljuttatják a cím­zetthez. Légi bürokrácia A nemzetközi légifuvarozás gyors növekedése persze gondok­kal is jár. A legnagyobb légitár­saságokat tömörítő nemzetközi kartell szigorú előírásokkal, sza­bott árakkal igyekszik elejét ven­ni az öldöklő versengésnek. Am a merev tarifák nyomán a társasá­gok még indokolt esetben sem ad­hatnak jelentősebb engedménye­ket, s így a nagy befogadóképes­ségű repülőgépek gyakran félig üresen indulnak messzi és igen költséges útjukra. S ezek a költsé­gek egyre nőnek. Nemcsak az üzemanyag válik mind drágábbá, de egyben több pénzt kell fordíta­ni az áruk kezelésére és az admi­nisztrációra Is. Noha a fuvarleve­lek, dokumentumok kezelése és az információk feldolgozása csaknem teljesen automatizált, a nemzet­közi légivonalakon a szállítási időnek átlagban alig nyolc száza­lékát teszi ki maga a repülés. A többit kirakásra, berakásra, áru- és papírkezelésre fordítják. N. G. Az Interkozmosz szervezet keretében a Moszkva melletti Csillagvárosban jelenleg Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK állampolgárai sajátítják el az űrrepülés fogásait. A nemzetközi csoport első tagja, a csehszlovák Vladimir Remek szovjet kollégájával, Alekszej Gubarev űrhajós ezredessel együtt már a világűrben hasznosítja a tanultakat. Az űrhajósok Jurij Gagarin kiképzőközpontjának parancs­nokát, Alekszej Leonov vezérőrnagyot ebből az alkalomból kereste fel az APN tudósítója. Az űrhajós szakma titkai Már válogatják a magyar jelölteket is — Hogyan lehet az űrhajós „szakmát" kitanulni, és mennyi­re bonyolult maga az űrrepülés? — Ma már nem elég egyszerű­en kirepülni a világűrbe. Az űr­hajók és űrállomások biztonsá­gosaik, ám sokkal bonyolultab­bak, mint az emberiség bármely korábbi közlekedési eszköze. A világűr pedig nem vált vendég- szeretővé. Súlytalanság, sugár- és meteorveszély és még sok más meglepetés várja az em­bert Földünk határain túL Nem olyan könnyű tehát megtanulni az űrhajó vagy űrállomás veze­tését, szembenézni a külön­féle váratlan helyzetekkel, a súlytalanságban élni és dolgozni, végrehajtani a repülés sokrétű és feszített tudományos prog­ramját. Az oktatásban és edzés­ben még a hetvenes évek elejé­hez mérten is sok minden vál­tozott. Fontossá vált az űrben való huzamosabb idejű tartózko­dás gyakorlása. A Szaljut—6-tal folytatott kísérletsorozatban pró­báltuk ki a két összekapcsoló berendezéssel rendelkező orbltá- lis állomást, valamint a Prog- ressz—1 automata szállító űrha­jót. — Milyen az újoncok kiképzé­se? — Az első szakaszban az el­méleti kiképzés, a sugárhajtású gépeken való szoktató repülés, a fizikai edzés, majd a súlytalan­ság állapotában való repülés kö­vetkezik. Megjegyzem, hogy az újoncok munkanapja jóval hosz- szatob a normálisnál, akár 10— 12 óra is lehet. Enélkül nem le­het tökéletesen elsajátítani a kozmikus berendezésék kezelé­sét. Gyakorlatilag bebizonyosodott, hogy a súlytalanság állapotában kitartásra, nagy lélekjelenlétre, gyors reagálóképességre, jó szív­működésre és vérkeringésre van szükség. — Várható-e az űrhajósok csa­patának további kiegészítése? — Az orvosok és a szakembe­rek m5r válogatják az űrhajós- jelölteket Bulgáriában, Magyar- országon, Mongóliában, Romá­niában és Kubában. Szakmánk­ban is elkerülhetetlenné válik a szakosodás. A Szaljut orbitális állomásokon ugyanis úgyszólván a modern tudomány, technika és technológia minden területén le­het kísérleteket végezni. Az em­bernek a súlytalanság állapotá­ban feltétlenül meg kell ismé­telnie mindazokat a technikai és tetíhnológiai műveleteket, amelyek a Földön már beváltaik. Hatalmas építményeket, energia­telepeket, rádióteleszkópokat, közbenső űrállomásokat kell lét­rehozni, ahonnan expedíciók in­dulhatnak más égitestek felé. ■Szükség lesz tehát űrhajós sze­relőkre, csillagászokra, kozmi­kus geológusokra is. A jelenlegi Szojuz—28 kísérlet ennek az együttműködésnek az első állo­mása, amelyet majd újabbak kö­vetnek. (KS) .vww.y; tf&föäafcäWäWS Szerencsétlenség áldozata lett Werner Lamberz, az NSZEP KB titkára TRIPOLI ^enkopterszer^ncsétleoség ál­dozata lelt hétfőn este j Werner Lfypberz, ,.N^cnet. Szocialista Egvsegpárt KB Politikai -Bizott­ságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára, aki Erich Honecker küilönmegbízottjáként tartózko­dott küldöttség élén Tripoliban. Lamberzen kivül még tízen vesztették életüket a helikopter roncsai között. Meghalt Paul Mrrkowski — az NSZEP KB kül­ügyi osztályvezetője — a küldött­ség tolmácsa, az ADN hírügynök­ség fotoriportere, Tata Serif Ben Amer, a líbiai kormány össze­kötő titkára, további két líbiai személy, valamint a helikopter 4 főnyi személyzete. A szerencsétlenség körülmé­nyei egyelőre nem ismeretesek. * Werner Lamberz 49 éves volt. Fűtésszerelő szakmát tanult, 17 éves korában csatlakozott a szak- szervezeti mozgalomhoz. 1947-ben lett a Német Szocialista Egység­párt tagja. 1963-ig a Szabad Né­met Ifjúságban, az FDJ-ben töl­tött be felelős funkciókat és közben — 1955-től 1959-ig titká­ra volt a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségnek is. 1963-ban az NSZEP KB póttagja, egyben a KB külföldi tájékoztató osztályá­• W’erner Lamberz és Paul Mar- kowski. nak vezetője lett. 1966-ban át­vette a központi bizottság agitá- ciós osztályának vezetését, majd 19(i7-ben a központi bizottság tagjává és egyben a KB titká­rává választották. A központi bi­zottság titkáraként az agitáoiós és propagandamunka, a sajtó a rádió, és a televízió kérdéseivel foglalkozott. 1970-ben tagja lett a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának. Az NISZEP képviseletében legutóbb részt vett a szocialista országok” kommunista és munkáspártjai ideológiai és nemzetközi kérdé­sekkel foglalkozó központi bi-; zottsági titkárainak február 27. ; és március 1. között Budapesten tartott tanácskozásán. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETI * Belgrádi tanácskozás A helsinki együttműködési és biztonsági konferencia záróokmányá­ban foglaltak értékelését végző belgrádi tanácskozás befejezéséhez kö­zeledik. A delegátusok a záróokmány végleges megszövegezésével fog-, lalkoznak. (Telefotó—AP—MTI—KS) *• • Megszűnt az influenzajárvány A fővárosban március 10-től, péntektől feloldották a kórházi látó-« gatási tilalmat, tovább csökkent ugyanis az elmúlt héten az influent zások száma és már nem éri el a járványos méreteket. • Együttműködés a fejlődő országokkal A szocialista és a fejlődő országok gazdasági együttműködésének' Időszerű kérdéseiről kezdődött tanácskozás kedden Budapesten: a szocialista és a fejlődő országok, valamint különböző nemzetközi szer­vezetek képviseletében mintegy 30 tudós elemzi a gazdasági kapcsom latok eredményeit, a fejlődés lehetőségeit. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom