Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-01 / 51. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1978. március 1. A VOLÁN FELADATAI Szállítás nagyüzemi módon A 9. számú Volán Vállalat, vagy ahogy házon belül pattogósán mondják „a Volán-kilences” a megye szállító vállalata. Munkájával a területet szolgálja, bár központja, felügyelete másutt van. Irányítását országos szempontok szerint végzi a tröszt. A helyi sajátosságokhoz alkalmazkodni már a vállalat mindenkori feladata. Nagyságát egyik oldalról az évenkénti hatszázmillió forintos teljesítmény, a hetvenmilliós nyereség, más oldalról a több mint hatszáz tehergépkocsi és a majd’ háromszáz autóbusz. A kép a járműparkhoz, a szervezési és karbantartási feladatokhoz mért létszámmal. a két üzemegységgel és a tizenöt nagyobb szolgálati hely- lyel kerekíthető ki, ha csak a szervezést akarjuk áttekinteni. Ennél azonban többet mondanak, s fontosabbak is a vállalat feladatai. A 9-es Volán jellemzője mindenekelőtt az országosnál gyorsabb, erőteljesebb fejlődés. A személy- szállítás például 49 százalékkal nőtt 1970—1975 között, ezen belül a városi forgalomban csaknem 60 százalékkal többen utaztak, mint öt évvel korábban. Közben meg kellett oldani a külterületi iskolák körzetesítéséből adódó diák- utaztatást, Kecskemét és elővárosiaknak megfelelő összeköttetést. Mindez egybe esett az autóbuszpark erőteljes (38 százalékos) gyarapításával, valamint korszerűsítésével. Közben a áruszállítási teljesítmény, (valamelyest csökkenő gépkocsiállomány mellett) ugyancsak nagyarányú korszerűsítés révén, 30 százalékkal növekedett. Követni a környezetet Az előző tervidőszak során a vállalat teljesítménye minden tekintetben javult, 1976-ra mégis soha nem látott gondok jelentkeztek. A személyszállítás körülményeiben az utasok alig érzékelték a javulást, a teherszállításban pedig csökkent a vállalat részvétele az összes megyei feladatok megöl, dásában. A magyarázatot nem nehéz fellelni — a környezet gyorsabban fejlődött, mintsem a vállalat követni tudta volna. Másfélszeresére nőtt az utasok száma, növekedett volna azonban talán kétszeresére Is, ha van a Volánnak elég autóKészülődés a A 2564 hektáron gazdálkodó kerekegyházi Dózsa Termelőszövetkezet vezetősége Jó eredményekről számolhatott be a közelmúltban tartott zárszámadó közgyűlésen. Szorgalmas és jól szervezett munkával a múlt évben elérték a 47,9 millió forintos árbevételt, a nyereségük pedig 2,2 millió forint lett. A fejlődésüket bizonyítja, hogy a termelési értékük az előző évihez viszonyítva 25,8 százalékkal növekedett. A termelőszövetkezet tagjai már az idei esztendő termelésének busza. így viszont a munkábajá- rók utaztatása számtalan helyen munkahelyük feladatává lett. Az áruszállításban hasonló folyamat zajlott: Az üzemek — nagyobbrészt a mezőgazdaságiak — erőteljesebben tudták fejleszteni gép- kocsiparkjukat, mint a közlekedési vállalat... A Volán fejlődése az utóbbi két évben tovább gyorsult. A munkás- szállítási igényeket ma sem tudnak lépést tartani, az áruszállításban viszont ismét növelték részesedésüket. Ebben a tervidőszakban a buszok több mint felét cserélik ki újra és 70 darabbal emelik az állományt. Jó 40 százalékkal több utasra számítanak, mint az előző tervidőszakban. A tehergépkocsik kétharmadát is újra cserélik, számuk 10 százaléknál kisebb mértékben növekszik, teljesítményük azonban csaknem 40 százalékkal, az áruszállítási munka termelékenysége pedig 29 százalékkal emelkedik. Ezeket az V. ötéves terv végére előirányzott mutatókat a Volán már a múlt évben elérte. Bármilyen szép is az eredmény, a szakembereknek sokatmondó „dinamikus teherbírás” és „árutonna-kilométer” mutatók elemzése helyett beszéljünk inkább a Volán további áruszállítási feladatairól és gondjairól. Nagyüzemi szállító A Volán egyre hangsúlyozottabban kívánja érvényesíteni nagyüzemi szállító voltát. Nagytömegű áruk fuvarozását, folyamatos feladatok ellátását vállalja. Partnereinek összesített szolgáltatás igyekszik nyújtani, átvállalva a szállításhoz kapcsolódó különböző tevékenységek szervezését is. Ilyen kapcsolatot a megyében eddig három vállalattal sikerült kiépíteni, mindhárom építőanyagot fuvaroztat, amelynek a rakodása könnyen gépesíthető. Szállításuk egész évi, folyamatos — bár nem egyenletes — feladatot jelent. Hasonlóan jól összehangolták a tevékenységüket néhány mezőgazdasági nagyüzemmel is. A darabáru-fuvaroztatókkal — elsősorban a kereskedelmi vállalatokkal — lényegesen nehezebb a szervezett és termelékeny együttműködés kialakítása. Az áruk szállítását, a boltok ellátását szolgáló tavaszra megalapozásán fáradoznak. Szorgos munka folyik az állattenyésztésben, a melléküzemágakban és a gépjavító műhelyben. A földekre még csak a szerves trágyát szóró traktorok merészkednek ki, s az igazi tavasz beálltáig a négy géppel mintegy 200 hektár talajerő-utánpótlását végzik el. Fényképezőgéppel tettünk rövid sétát a gépjavító műhelyben, ahol Farkas József irányításával tíz szerelő, traktorosok segítségével a különböző gépek javításán dolgozik. • Hamarosan szükség lesz a három, nagy teljesítményű vc-tőgépre, mert amint az időjárás engedi megkezdődik a lucerna, mák és mustár vetése. KUrtösi László szerelő, Berente József traktoros a fontos munkagépeket javítják. • A közli* gazdaság árbevételének növelésében Jelentő* szerepe van a hét tehergépkocsinak. Farkas László szerelő és Holló László gépkocsivezető az egyik IFA alvázának Javításán dolgoznak. (Opauszky László felvételei) A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Rablás bűnszövetségben térítő-fuvarokat ma még indokolatlanul sok járművel, s még több kézi anyagmozgatással végzik. Az áru ugyanis úgy érkezik, hogy csak kézzel lehet a vagonból gépkocsira rakni, s értelemszerűen útjának minden állomásán kézzel kell továbbítani. Mindenkinek érdeke, hogy ez a módszer mielőbb átrfdja helyét az egységrakományos árutovábbításnak. Azaz, a szállítanivaló konténerben, ládában, rakodólapra erősítve, vagy bármi más elképzelhető módon, de gépi rakodásra alkalmas „csomagban” érkezzen. Ehhez azonban partner kell, meg autóra szerelhető daruk, amelyekkel már megkezdték a kocsik felszerelését. Áruk 450 ezer forint. Egységrakomány egyelőre azonban alig készül. A tröszt szerint — a tapasztalatok alapján — a termékek gyártóinál kellene kezdeni a gazdaságos láncolat kiépítését, mindenkit érdekeltté téve az új csomagolási mód alkalmazásában. Természetesen megteremtve hozzá a műszaki feltételeket is. Ezek közül a Volán daruskocsijai csak az tehát döntő mozzanat, bár meg egyiket jelentik. Az érdekeltség kell jegyezni, hogy a Volán sem lenne érdekelt a 450 ezer forintos daruk vásárlásában, ha nem kényszerülne rá. Napról-napra kevesebb ugyanis a rakodómunkás. A boltokban, ahol az anyagmozgatás az eladókra hárul, ez a körülmény ma még nem kényszerítő, A Volán néhány éve megfogalmazott célja, hogy a szállítás során az összes anyagmozgatáson bélül 1 százalék alá csökkentse a kézi erő alkalmazását. Ez ma még szinte álom. »» Fárasztó a ,,sokszög A közlekedési tárca intézkedésére a Volán Tröszt vállalta, hogy a gépkocsival rendelkező termelő vállalatok számára szállítási munkájuk hatékonyságát javító szakmai, szervezési, segítséget ad. Az akció mindeddig nem hozott eredményt. A vállalat fuvar-bejelentése — bár két év óta rendelet kötelezi rá őket — megszűnőben van. Nem jelzik előre, hogy például a holnapután Budapestre induló öttonnás tehergépkocsi üresen fog visszajönni. Ez ugyanis a kisebb gond számukra. Nem hiányzik az esetleges fuvardíj sem. A tröszt számítógépben tárolja a vállalataihoz érkezett fuvarigényeket, ezek közül a bejelentésre azonnal le tud hívni egy kínálkozó — gazdaságos — szállítási feladatot. De a vállalatoknak ez nem kell, nagyon zavarja őket a ^sokszög fuvar”, azaz, hogy két város között nem feltétlenül a legrövidebb úton, viszont végig rakománnyal közlekednek a gépkocsik. Az biztos, hogy a vezetőre nézve ez a kiegészítés jóval nagyobb strapa, mintha egy napra csak egy rakomány továbbítása jutna, nem vállalják a közületi szállítók de elgondolkodtató, hogy miért ugyanazt a fáradságot, amit a Volán dolgozói. A fizetésük közt nincs akkora különbség, mint munkájuk eredménye között, A bejelentéstől, a pótfuvar vállalástól való tartózkodás egyébként népgazdasági feszültségeket okoz. A rendelet ugyanis annak a megállapításnak a jegyében született, hogy az ország járműparkjával elvégezhető minden szállítás, ha azokat alaposan kihasználják. Hogy ez mennyire megalapozott ítélet, egyetlen adat megmutatja: a Volán gépkocsijainak évi teljesítménye két és félszerese a megyében levő közületi gépkocsik produktumának. Lehet, hogy ez a különbség ezután is növekszik, a Volán ugyanis megalapozta teljesítményének további javítását. Zsembery Aßnes (Folytatjuk.) v.vXv.v •XvXvX* Diákok és a termelés Az last műszaki főiskolát méltán tartják Románia vezető tanintézetei egyikének. Hatékonyan érvényesíti az életben azt a követelményt, amely az oktatás, a tudomány, és a termelés egyesítésére irányul. A diákok és a tanárok aktívan részt vesznek az új technológiai folyamatok, valamint az új berendezések kidolgozásában. Á termeléshez való hozzájárulásról tanúskodik az 50 feltalálói és ész- szerűsítő szabadalom, amelyeket az elmúlt évben nyújtottak be. Kiemelkedő sikert értek el többek között a vegyészeti szakon tanuló diákok, akik professzoruk vezetésével a káli.só előállításának új technológiáját dolgozták ki. Az új eljárást már alkalmazzák a Piatra Neumt-i vegyikombinátban. A craiovai kombinátban a diákok számára olyan új berendezést terveztek és szereltek fel, amely alkalmas a foszfátfőzetek tanulmányozására. Az oktatási folyamatnak tudományos kutatásokkal és a termeléssel való egyesítése ma már szervesen beilleszkedik a szakemberképzés rendszerébe az ország valamennyi műszaki és mezőgazdasági főiskoláján. (BUDAPRESS —AGROPRESS) Kilenc vádlottja volt annak a bűnügynek, amelyben a közelmúltban hozott ítéletet Kecskeméten a fiatalkorúak bírósága. A kilenc vádlott közül ugyanis hat még nem töltötte be tizennyolcadik életévét, vagyis fiatalkorú. Mégis meglehetősen súlyos bűntettel, bűnszövetségben elkövetett rablással vádolva kerültek a bíróság elé. Valamennyien jánoshalmi lakosok, iskolába alig, vagy egyáltalán nem jártak, legtöbbjüknek munkahelye sem volt, csavargással töltötték ide-, jüket, esetleg alkalmi munkát vállaltak. Pénzre azonban szükségük volt, s megszerzéséhez sajátos módszert találtak ki és a nagyközségben — legalábbis egy ideig — sikerrel alkalmazták. Az elsőrendű vádlott fk. K. F. noha 16 évét betöltötte, az általános iskola öt osztályát végezte el, munkahelye nincs, felügyeletével, ellenőrzésével senki nem törődik, éjjel-nappal csavarog. Jó testi felépítése miatt a többiek őt tekintették „vezérnek”. Kik voltak a többiek? Említettük, hogy zömükben fiatalkorúak. de ott volt közöttük Kolompár László, 26 éves Jánoshalma, Zenész sor 14. szám alatti lakos, Kolompár Jolán 33 éves, Jánoshalma, Czobor utca 37. szám alatti lakos és Burai Mária húszéves, ugyancsak jánoshalmi lakos is. Ez utóbbi két nő irni-olvasni nem tud, viszon/ Kolompár Jolánnak hót kiskorú gyermeke van, büntetve volt munkahelye nincs, ö a nevelő* anyja Burai Máriu kilencedre*!- dű vádlottnak, akinek szintén van egy gyereke. Ez a társaság az elmúlt év nyarán rendszeresen együtt tartózkodott u jánoshalmi Bácska Étteremben, illetve annak környékén. Figyelték az ittasan távozó embereket és megállapodtak abban, hogy ha mód kínálkozik, az ilyen emberektől elveszik a pénzt. Ebbe valameny- nyien beleegyeztek, s természetesnek találták az ily módon történő pénzszerzést. Hamarosan kínálkozott is az első alkalom 1977. június 2-án este. Egy részeg kerékpáros tántorgott az utcán. A már említeti K, F. és társa, M. Gy. utána eredtek, lelökték a bicikliről, aztán elvették a karóráját, de mert pénzt nem találtak nála, megverték, s magára hagyták. .Röviddel ezután újabb részeg áldozatot szemeltek ki, akit nem ismertek. Utána osonták, megvárták, amíg sötét helyre ér, ott befogták a száját, földre rántották, átkutatták a zsebeit. de pénzt ennél az áldozatnál sem találtak. Elvették viszont az óráját és a kézitáskáját. Egy másik férfival az étteremben ismerkedtek össze. Az illető szintén Ittas volt, amikor hazafelé indult. A társaság követte, s amikor u vasútállomás rakodóján túl ért, leütötték és a nála levő hatvan forintot elrabolták tőle. Később egy éjszaka azt vették észre, hogy Jánoshalmán, az étterem melletti parkos részen egyik nőismerősük idegen férfival beszélget a pádon. . Közelükbe mentek azzal a szándékkal. hogy a férfi pénzét elveszik. Elkezdték verni az illetőt, közben zsebéből negyven forintot emelt ki valamelyik. Módszerük közé tartozott az is, hogy megközelítve a kiszemelt áldozatot, attól tüzet kértek, s amíg az illető a zsebében a gyufát kereste, leütötték. Volt, akitől több mint ötszáz forintot raboltak el, de legtöbbnél ötven, hatvan, hetven forintot találtak. Akinél nem volt pénz, annak az óráját vették el. A társaság tagjai meglehetősen rámenősek voltak. Megtették, hogy egyszerűen — szembe kerülve az ittas emberrel — a gyomrába fejeltek. Az akciónál mindegyikük jelen volt, vagy mint cselekvő részese a rablásnak, vagy pedig mint figyelő. A leütött embereket" általában az erős K. F, fogta le, amíg a többiek a zsebeit kutatták. Az is előfordult, hogy a két „lány” behálózott egy illuminált embert, s a megbeszélt sötét utcába csalva ott kifosztották a többiekkel együtt. összesen tizenhárom esetben követtek el rablást, ezt tekintették jövedelmük forrásának. A bűnszövetség azonban csak az egyik oldala az esetnek, a jogilag megfogható, elítélhető oldala. A másik pedig az, hogy úgyszólván minden este találtak a jánoshalmi Bácska Étterem környékén ittasan tántorgó embereket, olyanokat, akik munkaidő után, hazafelé menet még betértek az italboltba, hogy maradék pénzüket ott eligyák. Az is jellemző, hogy rövid idő alatt tizenhárom embert raboltak ki, ennyit találtak a távozók közül alkalmasnak a rablásra: félig részeg, gajdoiló, tántorgó embereket. Volt köztük olyan, akit a pincér tessékelt ki az utcára, ahol már szinte lesben állva várták a bűnszövetség tagjai az újabb áldozatot. Ez természetesen nem enyhíti az elkövetett rablások jogi megítélését. csupán azért említettük, hogy világosabban lássuk: a bűnszövetség tagjai ittas emberekre specializálták magukat. Márpedig ittas ember mindig volt a környéken. Az is elgondolkoztató, hogy nem minden kifosztott áldozat jelentkezett a rendőrségen, amikor másnap, harmadnap tudatára ébredt annak, hogy mi történt vele. Talán szégyellte az esetet, talán jelentéktelennek tartotta, netán attól félt, ha feljelentést tesz, tőle is megkérdezik, hogy miért itta le magát annyira. Furcsa az is. hogy egy nagyközség közepén hosszú ideig és sorozati»n történhetnek az említett esétftk, köztük olyan is, amelyet esí© nyolc óra tájban követtek *1, tehát nem túlságosan hteőtv. különösen ha figyelembe esszük, hogy nyár volt. A bíróság az elsőre üld vádlottat, K. F.-et bűnszövetségbe: elkövetett rablás miatt két óv hat hónapi, a fiatal korúak börtönében letöltendő ■ vesztésre ítélte, s további háw.-n évre eltiltotta a közügyektől. Kolompár László két évi fegy- házat kapott s a közügyektől ugyancsak három évre tiltották el. Kolompár Jolán büntetése 10 hónap szabadságvesztés, de énnek végrehajtását a bíróság három évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Burai Mária tíz- hónapi börtönt kapott. A többiek — valamennyien fiatalkorúak — másfél év és két év közötti szabadságvesztés büntetést kaptak, s meghatárzott időre eltiltották őket a közügyektől. A negyedrendű K. M.-nél elrendelte a bíróság a korábban kiszabott négy hónapi felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is. Az ítélet — Kolompár Lászlót kivéve — jogerős és végrehajtható. G. S. — Kis peluska, kis pelenka, lenka, lenka, lenkica! Csöppnyi rékli, piciny rékli, réklike!... — énekelgetek, mert ugyebár jó munkát csak jó kedvvel, kellemes munkahelyi légkörben lehet végezni. Előttem a fürdőkád, benne két, riosóteknőnyi kapacitású nylonlavór. Az egyikben félig kimosott pelenkák, habarékuk és bugyikák, egyszülött leányom holmijai. A technológiai utasítás szerint nem túl erősen, de azért nem is há- nyavetien ki kell őket csavargat- nőm, hogy kicsurogjon belőlük a mosószeres lé. A következő műveletként a tiszta vízzel teli szomszédos feneketlen tóba, a másik lavórba kell dobnom a kelengyét. Fellazítva, kibontva, hogy már az első öblítővíz át meg átjárhasson minden pöszmétét, hatékonyan. Az eljárást egyébként a feleségem ismertette velem, háromszor egymás után, nehogy vétsek a technológiai fegyelem ellen. — ,.. lenka, lenka,... — Törzsdöntés, egy pelenkát kiemelek, egy kézzel, összébb . szedem két kézzel, s márts csavarintom, három fogással. Szétbontom, megleli hentem, mint zászlót, s potty az öblítőbe. — Csöppnyi rékli... — Hogy állsz már, apus? Mindjárt kész az ebéd! — érdeklődik a konyhából a „főnököm”, Egy pillanatra lehűl körülöttem a munkahelyi atmoszféra. — Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy a kitűzött határidőre, déli harangszóra elkészüljek! Aztán megnézem a fogasra akasztott órám. Hűha! Már ez a piszok nagymutató is közelebb van a határidőhöz, mint kellene. A csülökpörköltet bizonyára takarékra tette már odaát a feleségem. Minden tőlem telhetőt, igen. igen, megteszek, hiszen ebéd utánra egy kis lazítást irányoztam, elő magamnak. De mi telik tőlem? Rohanok a terv-nemteljesí- tés felé... Kiút csak egy van: fokoznom kell a termelékenységet! Ez az! Az egész ország fokozza a termelékenységet, kicsik és nagyok jobbnál is jobb ötletekkel állnak elő. Nézzük csak! Törzsdöntés, egy kézzel kiemelek.,. Hát ez az! Eközben a másik kezem csak Ingatom! Azzal is kiemelek egy munkadarabot, s egyszerre kettőt csavarok, Kétszeresére növelhetem így az Időegységre eső teljesítményem! — Kis peluska, íratta, tállá... Jóízüt hererészek majd a kosztolás után. — Teríthetek? — haitik át a konyhából a főnöki kérdés. Értem én ..". . De úgy teszek, mintha a termelés zajában nem hallanám. Bolondul siet ez a nagymutató. Mi van akkor, ha három szorító fogás helyett csak kettővel munkálom meg a darabokat? Ha? Többet ésszel, mint megvárakoztatni a csülköcskél. Egyébként is az előírás szerint kétszer kell majd öblítenem. Az a tengernyi viz egy komplett mosóporgyárat is kivinni a pelenkából. — Piciny rékli, réklike ... — Az asztalon a leves! — szól át a művezetőm, serkentőleg. Már csak néhány rékli és bugyika van hátra. Kiemelek hat darabot, egy fogással kicsavarom, s potty az öblítőbe. Azután még egyszer vagy nyolc darabot, egy csavarás zutty az öblítőbe .. . — Készen vagy? — nyit rám a kötényes művezető. — Én tartom a szavam^ és a határidőt! — felelem, kiegyenesítve a derekam. — Tudod, csak azon múlik a jó teljesítmény, hogy munka közben mennyire használja az ember az eszét is. Így most ebéd után nyugodtan... — Te milyen ügyes vagy! Ebéd után megengedem. Iwgy centri- fugázz, s lehet, hogy ki Is teregethetsz majd helyettem! Hát érdemes törni magát a dolgozónak?! , A. Tóth Sándor Ismeretlen szabályszerűség a naptevékenységben A napfoltok számának változására vonatkozó, 214 évre terjedő adatok elemzése eredményeként megállapították, hogy hosszabb idők alatt a tevékenység alakulását két, egymásra épülő ciklus határozza meg. Ezeknek egyike a jól Ismert, átlagosan 11 évesnek tekinthető periódus, a másik azonban egy valamelyest gyorsabb ütemben lezajló változás. Régebben a 11 éves ciklus mellett egy jóval hosszabbak nevezetesen egy 179 esztendősei tételeztek fel. A Vlrginia-államban (USA) levő Alexandria egyetemének kutatói most kimutatták, hogy a napfoltciklus valójában egy 11,2 éves és egy 9,9 éves periódus egymásra épülésével magyarázható. Ez uz eredmény rendkívül nagy érdeklődést keltett világszerte, mégpedig nemcsak a csillagászok, hanem a meteorológusok körében Is. A felfedezés ugyanis lehetőséget teremt a naptevékenység várható alakulásának uz eddigieknél sokkalta pontosabb előrejelzésére és így hozzásegíthet a hossz.úiávú Időjárásélőrejelzés megvalósításához Is. Ismeretes, hogy a Föld Időjárását és számos más légkörfizikai és geofizikai Jelenségét a naptevékenység alakulása erősen befolyásolja,
