Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-01 / 51. szám
1978. március 1. • PETŐFI NÉPE • 5 A Nyugati világ bajnoka A formálisan, a szöveghez mereven ragaszkodó, szó szerint fordított cím nálunk félrevezeti a nézőt, időszerű politikai szatírát sejtet, lebecsüli a Synge művét éltető, hitelesítő helyszínt. Az ír szerző nyugati világa ugyanis a zöld szigetek legelmaradottabb, kifogyhatatlan szegénységű, ködös, mocsaras része. Sűrűn kopog az eső, hősmondák, mítoszok, babonák, hiedelmek tenyésznek a derengő félhomályban, összemosódik való és képzelet, elvékonyodik, eltűnik múlt és jelen mesgyéí*. Ifjú Mahon már Háry Jánosként mesél (Szurdi Miklós,; Szakács Eszter). • A kocsma gazdája (Simor Ottó), előtte hűséges látogatói (Kölgyesi György, Mezey Lajos), KÖNYVSZEMLE \ Az ír parasztok együtt élnek az ősökkel, a lápokból elősétáló tündérekkel, ártó szellemekkel. A pritmltív, a történelemtől, a környezettől, az ismeretek hiányától, túlhajtott nacionalizmustól, maradiságtól sújtott népek számára ködük így a világ; itt virágzik a ballada, itt magasztosul vitéz, csodált bajnokká a betyár, itt válik értékmérővé a vad virtus, mákonyos szó. Minél kopá- rabb a valóság, annál torzultabb a hamis hőskultusz. Gondoljunk csak a somogyi bLcskásokra, Sob- ri Jóska és társai megdicsőülésére. Háry János fölülmúlhatatlan népszerűségére.... A Shaw által Is nagyrabecsült Synge (1871—1909) Kecskeméten most bemutatott művéhez annyira hozzátartozik ez a nyugati világ, mint amennyire Adyt a magyar ugar látványa kínozta. Vannak a környezettől levá- laszthatatlan, azzal együtt lélegző alkotások. A Nyugati világ bajnoka ezek közé tartozik.' Csiszár Imre rendező másként vélekedik. Jelképessé növeszti a híreit gpagyilkossága jóvoltából „valakivé'’, vezetővé, csodált vezérré, körülrajongott férfivá duzzasztott bugyuta jelentéktelen, céget, aki végű! maga Is elhiszi, hogy bajnok, ne*' mincjent szabad, ő mindent megtehet, Megy a maga útján, tudja most már nem bukhat el. Ha netán „fölhúznak, sírás veri fel az egész vidéket, e a bársonyszoknyás, se- lyemoruídikoa ladyk csipkés zsebkendőtökben siratnak el". De nincs mitől tartani, ez a mindenáron vezért teremtő, alázkodó szolgálatra vágyó bolond nép hét- próbás gazembert csinál a világ Jámbora falusi fiúból is, „így nagy dóridók, kalandok” várnak rá. A vendégrendező értelmezésében Synge műve a sztórkultusz kritikájának is tekinthető, erre utal Christopher Mahon babér- koszorús, bukósisakos megdicsőülése. « Az ír hazafi tragikomédiája természetesen többjelentésű, sokféle üzenetet, tudósítást tartalmaz, minden kor mást lát benne. Jó, az eredeti művel összhangos előadás felszínre hozhatja a mű korábban mellőzött értékeit, új összefüggéseket tárhat fel, a szórakoztatás, a tanítás új forrásaira lelhet, gazdagíthatja mondandóját, aktualizálhatja. Sajnos, ezúttal az előadás kivetette at eredeti tragikomédiától idegen elemeket. Csiszár felfogása eltüntette A nyugati világ bajnokának sok erényét, önkényes módosításai többet ártottak, mint használtak. ötletei csak időnként válnak a mutatvány szerves részévé, a bravúrosan megoldott jelenetek nem felejtethetik az értelmezés ellentmondásait, erőszákoltságát, egyoldalúságát, Sajnálkozva írom e sorokat, mert Csiszárt a tehetséges magyar rendezők közé sorolom, és mint említettem most is megcsillogtatja a légkör-teremtő képességét, kitűnő dolgokat csinál, de olykor ízléstelen, a szövegtől függetLen, sanda utalásokkal teszt próbára a közönség idegeit, fosztja meg az előadást a remélt sikertől. Synge színpadán egyidejűleg ér- vényesül a naiv költészet, a vaskos realitás. A történet és a szöveg feleselése, a látvány és a szereplők reagálásának kettőssége adja a mű humorát, hajlam, benső érték és az adott viszonyok ellentmondásai tragikus vonulatát. Csiszárnál elfonnyadnak az érzelmek, az ő parasztjait csak az’ evés, ivás, ölelés lelkesíti. A színpadra kerül a budi: ez is hozzátartozik az élethez. így van, részeg ember is van, szerelemvágy is van, de az már nincs rendjén, hogy Peegen, „egy kócosán csinos, húszéves lányka” közönséges parasztruhában, ki tudja hány állomással az Isten háta mögött inkább ironikus mosolyt, mint megértő szeretetet kap Shakespeare monológjaiért. Aki így mondja A fölsült szerelmesek szavait, aki a „szentek szigetén” él, aki Ilyen gazdagon összetett egyéniség, az nem dobja oda magát azonnal a betévedt apagyilkos elé, nem fosztja meg az előadást egy gyönyörű szerelem kibontakozásának, elvirágzásának, a kegyetlen csalódásnak az ábrázolási lehetőségétől, ö az egyetlen, akire nemcsak Christopher Mahon vélt „hősiessége”, hanem — bocsánat — dumája is hat, aki nemcsak az izompacsirtát csodálja a bumburnyák bajnokban, hanem a csábos szavakat is, aki poéta lelkűnek, oroszlán szívéinek tartja az apagyilkosság, a nagy tett nimbuszával bevetődő vándort. Synge szerint csak az illúziók fosztanak szét, a képzelet és a valóság ütközik, itt valóságosan egymásnak mennek az emberek, ki tudja miért... összeomlik a színpad, a kulisszák világa, érthetetlenné válik Pegeen őszinte, szívbemarkoló fájdalma. A szereplők közül Biluska Annamária (özvegy Quinné) érzett rá legjobban a tragikomédia stílusára, hús-vér alakot formált. Nevettünk rajta és kicsit szántuk is. Tetszett Simor Ottó (Michael James, Pageen apja), mértéktartóan formálta meg a népszínművekből is ismert részeges kocsmárost. A népet képviselő szereplők közül a férfiak Mezey Lajos (Jimmy Parrel), és Kölgyesi György (Philly Cullen) egyénítették jobban szerepüket. A négy kislány — Vándor Éva, fiibár Éva, Oravetz Mária, Bujdosó Katalin — jókedvűen ko- médiázott. A Nyámnyila vőlegényjelöltként megfelelt Varga Károly (a humor nem tartozik erős oldalai közé). A három főszereplő mindent megtett a sikerért, de egyéniségük, alkatuk aligha hitelesíti a felvállalt figurákat. Szurdi Miklós (Christopher Mahon) hiába tehetséges színész, nem bújhatott ki bőréből: jóképű, ízig-vérig modern, í vibráló egyéniség, nem csodálható, nem különös, nem fonák, nem nevetséges, nem sajnálniva- ló, hogy beleszeretnek a vllógvé- gl lányok. Szakács Eszter m. v. (Pegeen) meggyőz arról, hogy a legjobb művészeink közé érett, viszont ezúttal az ő esetében sem beszélhetünk egyéniség és feladat szerencsés találkozásáról. Major Pál (Mahon) Is kicsit beleragadt korábbi szerepeibe. A díszletet szlávik István, a jelmezeket Szakács Györgyi tervezte. Heltal Nándor Egyenlő esélyek A Kaukázus észáki nyúlványai között elhelyezkedő Észak-Őszét Autonóm Köztársaság mindössze 8000 négyzetkilométer területű, 600 ezren lakják. A Szovjetunió más autonóm köztársaságaihoz hasonlóan Észak-Oszétia is 11 mandátummal rendelkezik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsában. A Szövetségi Tanácsba minden 300 ezer ember után küld egy képviselőt. A központi és helyi szervek nemzetiségi összetétele tükrözi a köztársaság lakosságának összetételét: itt ugyanis a kis terület és a kis lélekszám ellenére több mint száz nemzetiség képviselői élnek. A lakosság 85 százalékát oszétek és oroszok teszik ki, de megtalálhatók bolgárok, zsidók, németek, asszírok, franciák, üzbégek, kalmükök, tabaszárok, indusok, ku- mikok, lezgek stb. A köztársaságban végbemenő internacionalizálódási folyamatot jól tükrözik a családi kapcsolatok. Körülbelül minden hetedik család vegyes nemzetiségű, Ordzso- nikidzében — a köztársaság fővárosában — pedig minden negyedik család. S ami érdekes: e vegyes házasságok az esetek többségében szilárdak és boldogok, sokkal ritkábban bomlanak fel, mint az azonos nemzetiségűek házasságai. A köztársaság iskoláiban mindenki anyanyelvén tanulhat. Anyanyelvi tankönyvöket és egyéb irodalmat kapnak a kabar- dok és a grúzok, örmények és csecsének, avarok és azerbajdzsá- nlak. Minit V a lenity ina Untajeva, a köztársaság közoktatásügyi miniszterhelyettese elmondta, a tankönyvek és a segédeszközök kiadása az aránylag kis létszámú népek számára nem rentábilis, de a szovjet állam vállalja ezeket a kiadásokat, hogy minden állampolgárnak biztosítsa az anyanyelvén való tanulás jogát és lehetőségét. A köztársaságban három felsőoktatási intézmény: állami egyetem, bánya- és kohóipari főiskola, valamint orvosi egyetem működik. Az itt élő nemzetiségek képvi-’ selőinek teljesen egyforma joguk és esélyük van arra, hogy akár képviselőnek, vagy tanácstagnak válasszák meg őket. akár valamely egyetemre bejutva, az értelmiség sorait gazdagítsák. Száz nemzetiség és egyforma sors — így lehet jellemezni az "Oszétiá- ban élők helyzetét. (BUDAPRESS —APN) Rosztyiszlav Kvjatkovszkij Évek óta rendszeresen és tervszerűen működik Bács-'Kískunban is a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozata. Munkálkodásuk hozzájárul az oktató-nevelő munka fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez, a pedagógia folyamatos gazdagodásához, Az alábbiakban néhány mondat erejéig igyekszünk képet adni a tagozat 1978-as programjáról, a ttervezett eseményekről. Rendkívül érdekesnek és tanulságosnak ígérkezik az a kiadvány, amelyet az országos központ jelentet meg ebben az esztendőben, s amely a szakosztályok és területi tagozatok'tízéves tevékenységét taglalja, értékeli majd. Ehhez a sokakat érintő kiadványhoz nyújt segítséget a tervek szerint a Bács-Kiskun megyei tagozat azA történelem A Gondolat Könyvkiadó több mint két esztendővel ezelőtt sorozatot indított útjára. A szerény, de ízléses külsejű kötetek Magyar história címmel kerültek a könyvesboltok kirakataiba és már az első alkalommal felkeltették az érdeklődést a kiadó ezzel kapcsolatos tervei, elképzelései iránt. A Gondolat az Aka-- démia Történettudományi Intézetének közreműködésével vállalkozót arra, hogy monográfia sorozatot indítson, amely megpróbálkozik valóban érdekes, népszerű eszközökkel közelíteni meg a magyar történelmi fejlődés századait, jelentős eseményeit. Az első kötet a Kárpát-medence római kori történetét dolgozza fel. A szerző, Tóth István teljesen újjáformálta azokat a gondolatokat, amelyeket a korábbi kutatások, vagy az egyes részleteket feltáró történészi összegzések megvilágítottak. A Pannónia területén található római provinciák mindennapjainak világába visz el bennünket a könyv és egész sor újszerű megállapítást tesz az itt folyó élet jellegét, sajátosságait illetően. A többi kötetek is érdekes ösz- szegzéseket tartalmaznak. Fodor István, a magyar őstörténet romantikus elemei mögött keresi a valóság tényeit. Különösen érdekesek a „Verecke híres útján” című monográfiának azok a megállapításai, amelyek új színben tüntetik fel a magyar honfoglaló törzsek életútját, vándorlásait. Figyelemre méltó — hogy néhányat említsünk a kilenc, eddig megjelent kötetből —, Péter Katalin műve, melynek címe a A magyar romlásnak századában, mely a XVII. század politikai történetének összegzését nyújtja úgy, hogy a sajátos magyar viszonyokat mindig egybeveti az európai történelem folyamataival. Egy másik kötet az 1848-as idők elemzését adja, s ebben az esztendőben A magyar jakobinusok című monográfiában új oldaláról közelíti meg a szerző a Martinovics-féle összeesküvés történelmi és személyi mozzanatait. Néhány héttel ezeLőtt jelent meg a kirakatokban Bitskey István Hitviták füzében című műve. A könyv a reformáció magyarországi megjelenéseinek és zal, hogy feldolgozzák saját — egy évtizedes — történetüket. Ide tartozik az Is, hogy az óvodák megszületésének százötven éves évfordulójára módszertani kiadványt jelentetnek meg a gyermekintézmények audio-vizuális eszközellátásáról. A pedagógiai módszertani munkához tartozik az is, hogy ebben az évben az illetékes szákosztály irányításával kísérleteket folytatnak a nemzetiségi nyelvoktatással kapcsolatban, s a legjobb tapasztalatokat közrebocsátják a nevelők körében. Ezenkívül kidolgozzák a közéletiségre nevelést segítő osztályfőnöki órák típusait, és segítséget nyújtanak a megyénkben is hamarosan beinduló szakmunkásképző szakközépiskolák munkájához. üzenetei későbbi térhódításának, küzdelmeinek történetét követi nyomon. S amint a szerző mondja, nem az események egymásutánját sorolja fel kronológikus sorrendben, hanem csomópontok köré csoportosítja a tényeket, „jellemző momentumokat, sorsdöntő pillanatokat igyekszik megragadni”. A reformáció magyarországi világának jelenségei azonban csak úgy érthetők meg, ha az olvasó megismerkedik Európa akkori történetével, azokkal a történelmi és ideológiai mozgalmakkal, melyek a reformáció különböző árnyalatainak megjelenését elősegítették, vagy éppen eszmei tartalommal alátámasztották. így aztán a könyv előbb Luthér fellépésének körülményeit ismerteti, majd elemzi Zwingli tételeit, sorra veszi a magyar reformáció jelentős alakjainak cselekedeteit, és működésének hatását kora társadalmi életére. A szerző az 1630-as évek végével zárja a tárgyalt kor. szak kronológiáját, mert akkorra már új szelek táplálják a hitviták vitorláit és a különböző tömeg- mozgalmak, a színtéren megjelenő nagy egyéniségek tovább lendítő hatását bizonyos fajta megmerevedés, a hatalmi pozíciókban való megállás váltotta fel. A reformációt követő évszázadokban a dinamikus előrelépés ideológiai mozgalma majd a felvilágosodás korában lendül fel és válik történelmet formáló erővé. A Magyar, história eddig megjelent kötetei a magyar történelem kilenc jellemző időszakát foglalják össze, de igen biztatóak a további tervek Is, melyek szerint a közelmúlt évszázadai kerülnek sorra. Az egyik kötet a kiegyezés utáni korszakot tárgyalja, a másik az osztrák—magyar monarchia I. .világháború előtti történetét, a harmadik pedig a már tapintható közelségben levő évtizedeket, mert a címe Koalíció és pártharcok 1944—48. Vida Istvánnak ezzel a kiadói tervekben szereplő művével napjainkig jut el ez az érdekes, jól megírt és jónéhány új gondolatot, összegzést tartalmazó monográfia-soroA szokásos, Immár hagyományossá vált pedagógiai tudományos ülést is megrendezik 1978- ban. Az ősz folyamán az alábbi témakörben vitatják meg a soron következő feladatokat: „A tanórán kívüli műveltség források fel- használása, valamint az Iskolai és a közművelődési intézményhálózat kapcsolatának bővítése.”, A fentieken kívül a „Közlekedési nevelés az óvodában” címmel előadássorozatot terveznek, és meghirdetik hamarosan azt a pályázatukat, amelynek célja, hogy nevelőink közül minél többen hozzájáruljanak a pedagógiai vezetés erősítéséhez, a jp módszerek további elterjesztéséhez. V, M. áldozat és a leleményes, hirharang özvegy (Major Pú BHuska Annamária). (Tóth Sándor felvételei) Az óvónőjelöltek énekkara A Kecskeméti Óvónőképző Intézet énekkara Jávor Zoltán karnagy vezetésével gyakran szerepel az Intézmény falain kívül. Legutóbb — mint képünkön is látható — a Fémmunkás Vállalat kefskemétl gyárában léptek közönség elé. egy politikai nagygyűlés programját gazdagítva. Az énekkar tevékenységét. rendszeres szerepléseit színesíti, hogy gyakran adnak közös műsort a dr. Losonc Mihályni tanár vezetésével működő Irodalmi színpaddal; amelynek tagjai ugyancsak óvónőjelöltek. (Pásztor Zoltán felvitele.) Cs. L. ELŐADÁSOK, ÉVFORDULÓK, KIADVÁNYOK Mit tervez a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozata?
