Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

NÜPE * 3 1578. március 1. 9 PETŐI i Dr. Glied Károly kitüntetése MÁRCIUS 1-TŐL üj utazási rendelet SZABÁLYOZTÁK A FIZETŐ VENDÉG-ELLÁTÁST A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, nyugállományba vonulása alkalmából érdemes és eredményes munkája elismerésé­ül dr. Glied Károly elvtársnak a Szocialista Magyarországért Ér­demrend kitüntetést adományoz­ta. A kitüntetés ünnepélyes átadá­sára tegnap Kecskeméten, a me­gyei tanács székházában került sor. Dr. Gajdócsi István, a me­gyei tanács elnöke méltatta dr. Glied Károlyna'k, a megyei ta­nács nyugalmazott elnökhelyette­sének tevékenységét, ismertette életútját. A kitüntetés átadása után Hor­váth István, a megyei pártbizott­ság első titkára köszöntötte dr. Glied Károlyt. • Dr. Gajdócsi István méltatja dr. Glied Károly érdemeit. (Tóth Sándor felvétele.) Az ünnepi eseményen jelen voltak: Erdélyi Ignác és Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője, dr. Posváncz László, a megyei párt- bizottság közigazgatási és admi­nisztratív osztályának vezetője, Tokai László, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese, dr. Ma­tos László és dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettesei, dr. Árvái Árpád, a megyei ta­nács vb-titkára és Szabó Attila, a megyei tanács apparátusi párt- bizottságának titkára. A turizmus fejlesztéséért Űj szerződéstípust vezetett be a jogintézményeink sorába az 1977-ben módosított Polgári Tör­vénykönyv 36. fejezete. A neve: utazási szerződés. Nem jogászi okoskodás, hanem a körülmények hozták létre ezt a szerződésfajtát. Idegenforgal­munk rendkívül gyorsan fejlő­dik. Az utazási irodák és idegen* forgalmi vállalatok évente több mint 300 ezer magyar állampol­gár külföldi utazását szervezik, 700 ezer külföldi vendéget fogad­nak és az országon belül több mint 1 millió magyar állampol­gárt visznek el kirándulásokra, tanulmányutakra. Az utazásokkal kapcsolatos szolgáltatásokat mind ez ideig az utazási irodák által kialakult feltételek szerint ren­dezték. Nem lenne egészen pon­tos az a kifejezés, hogy garantál­ták. Még ha nem is tapasztalt senki szándékos és túlzott nye­részkedési érdeket, az utazási irodák önmaguk alkotta szabá­lyai akarva-akaratlanul is túlsá­gosan egyoldalúak voltak. Emiatt bőven teremték panaszok, meg­ígért szolgáltatások maradtak el úgy, hogy az utasok nem kaptak kárpótlást. Miután a külföldi utaknál több utazási irodla is szerződik egymással egy-egy tur­né, turistaút lebonyolítására, pa­naszok esetén az egyik iroda a másikra hárította a felelősséget és végül az utas hoppon maradt. Részben ezek az okok, de fő­leg az a követelmény, hogy a tu­ristáknak korszerű és magas szín­vonalú ellátást kell biztosítani, késztette a Polgári Törvénykönyv megalkotóit, hogy megteremtsék Magyarországon az utazási szer­ződések intézményét. Ennek meg­felelően a Minisztertanács leg­utóbbi ülése rendeletet alkotott az utazási szerződésekről. Ha egyet­len mondattal próbáljuk jelle­mezni ezt a rendeletet, amely 1978. március 1-én lép hatályba, azt kell mondanunk: a turistákat pártolja. Érdemes majd elolvasni a Magyar Közlönyben megjelent sorokat. Érdemes megismerkedni a rendelettel, ha nem máskor, akkor az utazás előtt. Egyébként is az utazási irodák előírt köte­lessége, hogy felhívják az utazási szerződések megkötésekor az uta­sok figyelmét eme új rendelet szabályaira. A szerződés egyik legfontosabb előírása, hogy miként kell meg­állapítani a díjakat. Előfordul ugyanis, hogy a lekötött külföldi utak ára emelkedik, ha például lényegesen változnak a szállodák, a szórakoztató programok árai. Ilyenkor számítani lehet arra, hogy egyes utasok a nagyobb költség miatt nem akarnak utaz­ni. Az új rendelet biztosítja az utasok számára az úgynevezett elállósi jogot. Ez annyit jelent, hogy a tervezett utazás megkez­dése előtt — meghatározott idő­ben —, az utasok költségtérítés nélkül léphetnek vissza. Felbont­ható a szerződés akkor is, ha az előzetesen közölt program válto­zik. Az utazási irodák kötelesek a szerződésben meghatározott szolgáltatásokat — szállás, étke­zés, idegenvezetés, szórakozás, kulturális program stb. — telje­síteni, ha az utas a kikötött rész­vételi díjat megfizette. Akkor is felelnek a szolgáltatásokért, ha ezeket a velük szerződést kötött, külföldi partnerek adják. Tehát a turistának a hazai utazási iro­dáknál kell reklamálnia. A ren­delet kimondja, hogy a szabá­lyoktól az utas hátrányára soha nem szabad eltérni. Amennyiben a szerződés bármely óknál fogva az utazás közben szűnik meg,az utazási iroda köteles az utas ér­dekében megtenni a szükséges intézkedéseket. Ilyen intézkedés Sátortető borul az uszodára • A Tisza-hídról nézve olyan a sátortető, mintha óriáscitromot tarta­na hátán a nagymedence vize. Látható, hogy magasabb, mint a fe­dett uszoda. Ám ha az új műanyagsátor helyett betonmonstrum épUlt volna, annak egy évi karbantartási költsége is meghaladná a ponyva árát. Szolnoki lakásunk ablakából egyenesen rá lehet látni a Dam­janich uszodára. Igaz, nyáron csak a dús gesztenyefasor szél­nyitotta résein, de télvíz idején nincs akadály. Az 50 méteres versenymeden- cében különösen esténként ele­ver. az élet. A reflektorok árasz­totta nappali fényben vízipólózók harci kurjantásai kísérik a lab­da röptét. S egyenesen festői a jelenet, amikor a cserejátékosok „delfines” testtartással szállnak vízbe a lassan görgő gőzgomo- lyagokon keresztül. Felfénylik té­len is nyárias barna bőrük, amint vászonsapkás fejüket a válluk, s kinyújtott karjuk közé , szorítva elrugaszkodnak a parttól. Való­ságos ember-akvárium — a ref­lektorok ragyogó fénykúpjai alatt. Ezt láttuk az ablakból télről- télre. Eddig. Mert ahogy egyik február ele­ji este — függönyhúzás közben az uszoda felé pillantok, pár má­sodpercre megáll bennem az ütő. Mi az, valami hiba van a sze­memmel?! Lehetetlen, hogy ilyen közel lássék a feljövő hold vi­lágos-narancssárga félkorongja! Hiszen a nagy úszómedence in­nenső szélén ül egészen, s nem látni tőle a parton futkározó, hó­golyózó úszókat, vízilabdázókat sem. Mondom, néhány másodpercig tartott az ámulat, mert aztán kapcsoltam. Hát persze, áll már a sátortető! Csak „esti fényben” most látom először. Nem is sár­ga félholdhoz hasonlít igazán, ép­pen azért, mert ennyire közel van, hanem egy óriási aranysár­ga drágakőhöz, amit átvilágíta­nak ... Túl a romantikus képzelődésen, a tény csakugyan az, hogy egy ideje citromsárga sátortető feszül a szolnoki Damjanich-uszoda nagymedencéje fölött. Több mint 60 méter hosszú és 25 méter szé­les a bogárhátú műanyagtető. A nappali világosságon kénsárgá­nak, citromsárgának egyaránt ve­hető takaró súlya 35 mázsa, fel­színe 3300 négyzetméter, s maga a ponyva 800 ezer forintot ér. Ügy mindenestül, tehát felállítá­sával, építési-szerelési kellékei­vel, berendezéseivel együtt végül is több mint ötmillió forintot kós­tál a sátortető. De még így is olcsó — ha­son (ponyvájú)szőrű létesítmé­nyekhez képest. Hatalmas sum­mát faragott le a költségekből a lefedés során végzett társadalmi munka. Hasznos Istvánnal, az olimpiai bajnok vízilabdázóval, az uszoda igazgatójával az élen ed­zők, versenyzők sem restelltek la­pátot, csákányt ragadni, ha úgy hozta sora. Nemcsak a kiadások csökkentése vezette őket Azon voltak, hogy besegítésükkel mi­hamarabb sátortető alá kerüljön a szabad nagymedence. Ahol az úszók, vízilabdázók mellett téli időszakban is kellemes úszó „pa­radicsomra” leljenek a víz sze­relmesei, a közönség, s a tested­zésnek ezt a formáját kedvelő is­kolások is. Hogy a szegedi Ken­derszövő és a Szolnok megyei ÁÉV dolgozói minél előbb elér­jenek a befejező -munkákhoz. A sátortető „felfúvásának” nagy napján a hatalmas citromsárga lepel, mint óriás műanyagsapka terpeszkedett rá a vízre, ahol sportolók segítették meneteles szétterülését. Ök a vízben ügy­ködtek. feledve a plusz egy-két fokos klímát A parton meg a Kenderszövő és az AÉV munká­sai húzták a fénylő ponyvát, mint halászok a nagy kerítőhálót: ..Most! Húzd!” Aztán „fújni” kezdte a ventillátorok, s a pony­va egyre inkább sátortetővé dom­borodott. Így történt hogy a sátortető­vel fedett uszoda ünnepélyes ava­tására február 24-én délután sor kerülhetett * Tóth István • íme — a satorfedelü uszoda belvilága. Fűtését a meleg vízzel 25—29 fokon fűtött levegő biztosítja. A belső világításhoz féltucat kandeláber elegendő. A létesítményért járó ötmilliót a Víz- és Csatornaművek, az Országos Vízügyi Hivatal és a megyei sporthivatal állja. (Kőhidi Imre felvételei.) válhat szükségessé például akkor, ha a turista útközben megbe­tegszik. Gyakorlatilag a turizmust érin­ti a fizetővendéglátást Sízabályo- zó kormányrendelet is. amelyet szintén a legutóbbi miniszterta­nácsi ülés fogadott el. Ez a szol­gáltatási intézmény az idegenfor­galmi főszezonban a szükséges szálláshelyeknek majdnem felét adja. A Magyarországra érkező turisták számára, de a belső uta­zások .«órán is használják a ma­gánlakásokban felajánlott ven­dégszobákat az utazók. A rende­let általában szabályozza a fize­tővendég-ellátás szervezését és részletesen kitér a használati díj­ra. Ezt a szállításokat szervező vállalat kapja, majd a szállás­adónak átutalja. Mikor mondható fel a szállás­hely? Két esetben: valaki nem fizeti meg a szállásdíjat, vagy ha a szálláshelyen kirívó magatar­tást tanúsít, a berendezést ron­gálja. Az első esetben a szállá­sokat kezelő vállalat mondhat fel, a második esetben a szállás­adónak is joga van közvetlenül felmondani. Előfordult a fizetővendég-ellá­tás szervezetében, hogy egyes la­kók az ideiglenesen bérelt laká­sokat a szerződés lejárta után nem akarták elhagyni. A rendelet most rövid és formaságoktól mentes eljárást ír elő az önké­nyes bennmaradókkal szemben, s ezzel biztosítja a szállásadók ér­dekeit, jogait. Végül a Miniszter­tanács felhatalmazta a belkeres­kedelmi minisztert, hogy szabá­lyozza a fizetővendég-ellátás dí­jait és további részterületeit. A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. S. I. Nemzetközi Szemle ’78/11. A folyóirat februári száma is­merteti Borisz Ponomarjovnak, az SZKP KB titkárának „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a jelenlegi korszak” című nem­zetközi tudományos konferencián elhangzott előadását. Három test­vérpárt kongresszusi dokumentu­mait is közli a Nemzetközi Szem­le: az Osztrák Kommunista Párt XXIII. kongresszusának A vál­sághelyzet alternatívái című ha­tározatát, Gordon McLeannan vi­taindító előadásának részleteit Nagy-Britannia Kommunista Pártja XXXV. kongresszusán, valamint az MPLA—Munkapárt Központi Bizottságának beszámo­lóját a párt első kongresszusán. (KS) BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Száz milliárd rubel lakásépítésre A szakértők kiszámították, hogy a világ lakásgondjainak megoldásához legalább 200 mil­lió otthont kellene felépíteni. A lakosság évi természetes szapo­rodását figyelembe véve azonban a lakásgondok toválbb élesednek. Ahhoz, hogy ezt ölérjük, legalább a mai szinten tartsuk, évente 40 millió lakást kell tető alá hozni, a valóságban azonban csak 10 millió épül. S ezeknek egyötödét a Szovjetunióban ad­ják át az embereknek. A szovjet építőipar országos méretekben most tér át a tága­sabb konyhával, előszobával, külön bejáratú szobákkal, be­• Vilnius új lakónegyede — Zaz- dináj. épített konyhabútorral, sok mel­lékhelyiséggel és feltétlenül log­giával vagy erkéllyel tervezett, magasabb komfortfokozatú laká­sok építésére. Az ilyen lakás természetesen sokkal többe is kerül. Ezzel is magyarázható, hogy a jelenlegi tervidőszakban csaknem 100 mil­liárd rubelt, a korábbinál egy- harmáddal nagyobb összeget költünk lakásépítésre, bár a la­kások száma körülbelül azonos az előző ötéves tervével — éven­te átlagban 2,2 millió. APN—KS Északi szomszédunk Csehszlovákia a kisvárosok or­szága. Különösképpen igaz e:: a megállapítás a cseh és a morva területekre, ahol szinte nem is találni a nálunk szokásos falva­kat. Minden helységben megta­lálható kisebb-nagyobb középko­ri mag, .reneszánsz, gótikus, eseüeg barokk polgárházafekaí szegélyezett négyzet alakú főtér. Mindez annak bizonyítéka, hogy Csehországban igen korán meg­indult a polgári fejlődés, gyor­san bővítette termelését az ipar. A történelmi hagyományoknak is köszönhető, hogy Csehszlová-- kia ma is a vezető ipari orszá­gok közé tartozik. A 15 milliós ország fejlődése főként a felszabadulás után gyorsult fel. Az új, szocialista Csehszlovákiának hatalmas fel­adatot kellett megoldania: foko­zatosan leküzdeni az államalkotó országrészek, Csehország és Szlo­vákia közötti különbséget. Hosz- szú évek óta — még ma is — Szlovákia fejlődése gyorsabb, hiszen ennek a területnek be kell hoznia történelmi elmaradottsá­gát. Ennek a munkálatnak az eredményeképp ma már nem szembetűnő a föderáció két álla­mának különbsége, bár még ma is Csehország a fejlettebb. A két fővárosban, Prágában és Po­zsonyban azonban egyaránt úgy fogalmaznak, hogy belátható időn belül megszűnnek a ma >még meglevő különbségök. Magyarország és Csehszlovákia között több száz kilométeres kö­zös határ van. Évente milliók ke­resik fel egymás országát a föld­rajzi közelség és a barátság ket­tős lehetőségével élve. Az együttműködést segíti ez is, hogy hasonlóak a megoldásra váró feladatok a népgazdaságban. Csehszlovákiában is a legfonto­sabb feladat az ipar és a mező- gazdaság hatékonyságának növe­lése, a termelékenység javítása, és a minden piacon eladható termékek részarányának emelé­se. Csehszlovákiában néhány nappal ezelőtt arról határozott a kormány, hogy kísérletkéfípen új gazd aság i rány í tási m ódszereket próbálnak ki. A 12 kijelölt gaz­dasági egység a korábbinál na­gyobb önállóságot kap, tevé­kenységüket pedig eredményeik alapján bírálják majd el. Prá­gában közölték azt is, hogy a kísérlet alapelveinek kidolgozá­sakor figyelembe vették a többi szocialista ország hasonló tapasz­talatait, így nyilván / a magyar gazdaságirányítási rendszer _ né­hány eredményét is. Vannak’ per­sze sokkal konkrétabb formái is az együttműködésnek, közösen építünk vízierőművet a Dunán, kőolajvezetéket a- Dunántúlon, együttműködünk teherautók és autóbuszok gyártásában és az ipar, valamint a mezőgazdaság számos egyéb területén. Kapcsolataink erősödését elő­segítik a két országban élő nem­zetiségek is. Kölcsönös érdek, hogy a Csehszlovákiában élő magyarok és a nálunk élő szlo­vákok összekötő kapocsként erő­sítsék a két ország népének ba­rátságát. U. Sz. Ifjú muzsikusok Bulgáriában 9 Bulgáriában nagy hagyományai vannak a népzenének és a tradicio­nális népdaloknak. Képünkön: dudaszó kíséri a falusi iskola kamara­kórusát. (Fotó: BT A — MTI — KS.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom