Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-21 / 68. szám

2 • PETŐFI NlJPF • 1978. március 2lj e s e ni ó n v e k sorokba n BUDAPEST __________________ A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának kül­döttsége Fock Jenőnek, a Politi­kai Bizottság tagjának vezetésével hétfőn Damaszkuszba utazott. A delegáció az Arab Újjászületés Szocialista Pártja nemzeti veze­tőségének meghívására március 20-a és 25-e között hivatalos lá­togatást tesz a Szíriái Arab Köz­társaságban. VARSÓ ~ Varsóban tanácskozást tartot­tak a szocialista országok szak- szervezeti vezetői. A találkozón Bulgária. Csehszlovákia. Kuba. Lengyelország. Magyarország. Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és a VSZK küldöttei vettek részt; hazánkat Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára képviselte. I prAga „Így éltünk" címmel a prágai Prace-kiadó gondozásában hama­rosan kiadják Luis Corvalánnak, a Chilei Kommunista Párt főtit­kárának visszaemlékezéseit. Cor- valán 1974-ben. a ritoque-i kon­centrációs táborban írta meg könyvét, melyet titkos utakon, laponként juttatott el elvtársai­hoz. NAIROBI____________________ Robert Moose, az Egyesült Ál­lamok külügyminisztériumának afrikai ügyekkel megbízott ál­lamtitkára és Sziad Barre Szo­máliái elnök vasárnap aláírt egy egyezményt, amelynek értelmében az Egyesült Államok 7 millió dol­láros hitelt folyósít a Szomáliái kormánynak élelmiszervásárlá­sokra. Az egyezményt 40 évre kö­tötték. (UPI) BONN______________________ N égynapos szakadatlan tárgya­lás után vasárnap éjjel megáila- podás született a sztrájkoló nyu­gatnémet nyomdászok szakszer­vezeti megbízottai és a munkálta­tók között. Ennek értelmében a szakszervezet hétfő déltől véget vetett a hat lapkiadónál három hete életbe léptetett sztrájkjának, s ennek fejében a kiadók is visz- szavonják országszerte kjadott tö­meges elbocsátási értesítéseidet. PÁRIZS Merénylet áldozata lett szom­baton Francois Duprat, a szélső- jobboldali Nemzeti Front nevű francia párt politikai bizottságá­nak tagja, aki az első fordulóban képviselőjelölt is volt, Duprat autója menet közben felrobbant. A vizsgálat megállapította, hogy a robbanást pokolgép okozta. (MTI) TILTAKOZÁSRA SZÓLÍTANAK A NEUTRONFEGYVER ELLEN Befejezte munkáját a nemzetközi fórum • Amszterdamban 40 ezren tüntettek a neutronbomba gyártása és elterjesztése ellen. (Telefotó—AP—MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalról.) kaja. A felhívás kimondja; „Fel­emeljük tiltakozó szavunkat az Egyesült Államoknak az ellen a szándéka ellen, hogy megkezdi a neutronfegyver — e rendkívül gonosz hadviselési eszköz — gyártását." A fórum résztvevői követelik, hogy mondjanak le a neutron­fegyver gyártásának mindenfajta tervéről és ne helyezzék hadrend­be e szörnyűséges fegyvert a nyu­gat-európai államok területén. A delegátusok — az. európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet csaknem 30 részt vevő országának képviselői — felszó­lalásaikban felháborodottan tilta­koztak az Egyesült Államoknak az ellen a szándéka ellen, hogy megkezdi az új barbár tömeg­pusztító fegyverfajta gyártását. A felszólalók síkra szálltak e fegyver Nyugat-Európában való tárolása ellen. Valamennyi fel­szólaló rámutatott, hogy a neut­ronfegyver gyártása a nemzetkö­zi feszültség szításához, a fegy­verkezési hajsza fokozódásához vezet. A holland főváros legnagyobb sportcsarnokában vasárnap este több ezres tömeggyűlést tartot­tak, amelyen megjelentek a neut- ronfegyver-ellenes nemzetközi ta­nácskozáson részt vett küldöttsé­gek is. Valamennyien élesen elítélték a Pentagon terveit a neutron- fegyver gyártására, hangsúlyozva, hogy azok súlyosan veszélyeztetik a népek békéjét és biztonságát. * A világközvélemény továbbra is élesen elítéli a neutronfegyver gyártását célzó terveket és széles körben követeli a neutronbomba betiltását. Határozott tiltakozást fejeztek ki a neutronbomba gyártását célzó tervek ellen a „Kereszté­nyek a leszerelésért” elnevezésű szervezet Majna-Frankfurtban tartott első kongresszusának kül­döttei. A neutronfegyver gyártása és Nyugat-Európában történő elhe­lyezése a fegyverkezési hajsza to­vábbi fokozódásához vezetne, nagy mértékben nehezítené a le-, szerelési tárgyalásokat, és súlyos akadályt jelentene az enyhülés és a leszerelés pozitív folyamatá­ban — hangsúlyozta Varsóban nyilvánosságra hozott határoza­tában a lengyel parlament kül­ügyi bizottsága. Az amerikai közvéleményben nagy visszhangot váltott ki a szovjet tudósok felhívása, amely­ben felszólították Carter ameri­kai elnököt, hogy mondjon le a neutronbomba gyártásáról. Az amerikai közélet képviselői rámutattak arra, hogy a szovjet tudósok állásfoglalása sok ameri­kai állampolgár nézetét tükrözi. A katonai problémákkal foglal­kozó információs központ egyik vezetője rámutatott arra, hogy az Egyesült Államoknak tartózkod­nia kell minden olyan fegyver- fajta létrehozásától, amely fokoz­za a nukleáris konfliktus veszé­lyét. Nyilatkozatban tiltakozott a neutronfegyver gyártását célzó amerikai tervek ellen az NDK tudósainak egy csoportja. A tu­dományos akadémia tagjai hang­súlyozták annak szükségességét, hogy sürgős intézkedéseket kell hozni a nukleáris fegyvertár to­vábbi kiszélesítése ellen. Hasonló tiltakozások voltak Bécsben és Oslóban is. (MTI) Dél-Liba nonba A Biztonsági Tanács (közép­európai idő szerint) a hétfő haj­nali órákban megtartott második ülésén, brit módosító indítvány alapján, elfogadta az ENSZ-erők ideiglenes libanoni állomásozta- tására vonatkozó határozat végle­ges változatát. A határozat fel­szólítja Izraelt, hogy haladékta­lanul vonja ki csapatait Dél-Li- banonból és szüntesse be a Pa­lesztinái Felszabadítási Mozgalom elleni hadműveleteit. Kimondja, hogy az ENSZ összesen négyezer főnyi haderőt küld Libabonba. Ennek hivatalos neve: Libanon­ban Ideiglenesen Állomásozó ENSZ-erők (UNIFIL). Az ENSZ- erők első megbízatása hat hó­napra szól. a Biztonsági Tanács azonban ezt meghosszabbíthatja. A BT megvitatta és jóváhagyta az ENSZ-haderők állomásoztatá- sának részleteire vonatkozó Waldheim-tervet. Eszerint az • A líbiai fővárosban sok ezres tömeg tiltakozott az izraeli agresszió ellen. (Telefotó— AP—MTI—KS) UNIFIL öt 600—600 fős zászlóal­jából és ezer főnyi hadtápegység- bői áll. Az első, mintegy három­száz főnyi alakulat a Golan-ma- gaslaton és a Sinai-félszigeten ál­lomásozó ENSZ-békefenintartó erők osztrák és svéd katonáiból áll össze. Az UNIFIL-határozatot a Biz­tonsági Tanácsban 12 szavazattal két tartózkodással (Szovjetunió és Csehszlovákia) és egy ország tá- vollétéban (Kína) fogadták el. A Szovjetunió libanoni kérésre tar­tózkodott, és inem akadályozta meg a határozat elfogadását. PÁRIZSI KOMMENTÁR A problémák Azok között a dolgozók között akik annyira remélték es v. rU.a a változást kétségtelenül csnló- cottság jelentkezik — így kezdte vasárnap este első tévényilatko­zatát Georges Marchais, az -FKP főtitkára. Valóban sokan számítottak más eredményre, mint amit a március l!'-i második torduló hozott; a jobboldal jókora, 91 maindátumos többséggel rendelkezik az új nemzetgyűlésben még ha a kép­viselőinek száma kevesbedett is. A reakció csak azért boldog, mert elmaradt a közvéleménykutató intézetek és a jobboldali lapok áltál hónapok óta egyre zajosab­ban beharangozott baloldali for­dulat. „A kommunista hatalomátvé­tel" megakadályozására igyeKez- tek és tudták is mozgósítani a francia polgárt a jobboldali poli­tikusok és publicisták. A vasár­nap esti heves hangú tévévitában számon is kérte Marchais a nem­zetgyűlés eddigi elnökétől, Eogar Faure volt miniszterelnöktől: lo­gikus és illő dolog volt-e hogy a kampányban ő is arról szónokolt, a kommunisták megszerzik a ha­talmat? Természetesen a reakciónak nem ez volt az egyetlen módsze­re. Régebbi keletű és tartósabb volt az a nyomás, amelyet a szo­cialisták és a baloldali radikáli­sok irányában fejtettek ki. hogy megakadályozzák a baloldal igazi és teljes egységének kialakulását. Emlékezetes, hogy tavaly szep­temberben megszakadtak a há­rom baloldali párt közt a leendő kormányprogramjukról folytatott tárgyalások. A mostani választá­sok első fordulója előtt a három párt jelöltjei egymás ellen is har­coltak és csak a második menet előtt az utolsó órában sikerült megállapodásra jutni egymás je­löltjeinek kölcsönös támogatásá­ról Sajnos, ez már későn jött, és nem is volt mindenütt haté­kony. A közvélemónykutató intézetek a választás estéjén az első rész- eredmények ismeretében kom­putereikkel még a szavazás lezár­ta előtt világgá kürtölték; győ­zött az eddigi többség. Az első kommentárokban pedig elhang­zott: a francia polgár antikom- munista magatartása változatlan. Valóban az lenne? A kommu­nista párt vezetői arra is felhív­ják a figyelmet, hogy a párt csak a szavazatainak arányát tekintve ért el az eddigieknél kedvezőtle­nebb eredményt, a tényleges kommunista szavazatok száma megnőtt, es a part parlamenti képviselete is nagyobb mint ed­dig volt. 74 helyett 66 mandátu­ma van az FKP-nak az új nem­zetgyűlésben. A jobboldal kétségtelenül moz­gósítani tudta tartalékát, azokat a polgárokat, akik máskor nem mennek szavazni, de a „veszély” láttán most kivételesen az urnák­hoz járultak. A küzdelem egyéb­ként mindenütt párharc jeliegét öltötte a jobb- és a baloldali je­lölt között, igen sok kerületben csak néhány száz szavazat különb­ség döntött. Így például Jean- Jacques Servan-Schreiber a jobb­oldali radikálisok vezére, akit po­litikai napraforgónak tartanak, most Giscard d'Estaing „napja” felé fordult, csak 22 vokssal szer­zett többet, mint szocialista el­lenfele. Egynéhány jellemző bukás is említést érdemel. Poniatowski herceg, volt belügyminiszter is a tűbe harapott, az eddigi kormány két államtitkára szintúgy. És az ti Sanguinetti (gaulleista), aki a tévé vitájában a baloldal alulma- rariása miatti kárörömét sietett kifejezni, arról, bölcsen hallga­tott. hogy őt magát viszont nem választották meg. A gaulleisták a mandátumokat tekintve visszaestek, de változat­lanul Franciaország első politikai pártjának mondják magukat. De ki győzött hát? A párizsi polgári sajtó általában a köztársaság el­nök sikerének tünteti fel az ered­ményt. mondván, hogy Giscard d Estaing most szabad kezet kap elképzeléseinek megvalósítására. A Quotidien de Paris egyenesen .Giscard második tavaszáról" ír. De a l.Humr.nité arra figyelmez­tet. hogy a problémák megma­radtak. a válság az inflációk a munkanélküliség. A CGT a legnagyobb szakszer­vezet máris felhívta a leendő kormányt és a munkaadók szer­vezetet. haladéktalanul kezdje­nek tárgyalásokat a dolgozók kö­veteléseiről. A jobboldal jelöltjei a kampány során ígéreteik' meg­fogalmazásakor egyet, s mást köl­csönvettek a baloldali pártok programjából. Most a CGT sza­ván akarja fogni a jobboldalt. Ha az nem enged, akkor a harc szak- szervezeti vonalán folytatódik, A választások két fordulója után meglehet, hogy sztrájkokkal kö­vetkezik a „harmadik menet” és akkor Giscard ..második tavaszá­ban” több lenne a vihar, mint a napsütés. Pálfy József A francia választások végeredménye A francia nemzetgyűlési vá­lasztások második fordulójában az eddig kormányon levő jobbkö­zép kormánykoalíció pártjai 291 képviselői helyhez jutottak a bal­oldali ellenzék 200 mandátumá­val szemben, s ezzel megőrizték többségüket, A választások vég­eredménye a következő (zárójel­ben az előző. 1973-ban választott nemzetgyűlés helyeinek megosz­lása) : Visszatér-e Indira Gandhi? Pontosan tíz percet tartózko­dott a beidézett Indira Gandhi a bíróság épületében. Ennyi ideig tartott a vizsgálat a súlyos vá- d'ak ügyében, vagy iLyen „sok” időt vett igénybe a nem jelen­tős összegű óvadék adminisztrá­lása? — erről nem szól a fá­ma. A szükségállapottal való visszaélés vádjához képest min­denesetre jelentéktelen, időnek tűnik tíz perc. Alighanem aiz történhetett, hogy a bölcs bíró is újságolvasó ember lévén, ar­ról értesült az aznapi lapokból, hogy Indira Gandhi nem várt, viszont annál nagyobb arányú győzelmet könyvelhet el magá­nak öt igen fontos dél-indiai ál­lamban a helyi választásokon. S a demokratikus játékszabályokra oly kínosan ügyelő indiaiak e hivatásos letéteményese — már­mint a bíró — ezúttal a nép sza­vára hallgatott. Aznap már ő is tudta azt, amit ma már az egész világ: igen kétséges, hogy Indira Gandhit a fenti vádakban elíté­lik valaha is. De vajon azt jelenti-e ez, hogy Nehru lánya visszatér a hata­lomba? Természetesen a kérdésre pil­lanatnyilag válaszolni felelősen nem lehet. Ennek esélyei viszont határozottabban körvonalazódnak, ha a hatalomból való kibukásá­nak szemszögéből vizsgáljuk meg. Egy évvel és egy hónappal ez­előtt Indiában Indira Gandhi korlátlan úr volt. Korlátlan a szó alkotmányjogi értelmében, mivel 19 hónapja rendkívüli ál­lapotot vezetett be Indiában, hogy a hatalom kereteit kitágít­sa. Melyek ezek a keretek? El­sősorban a hagyományos, Ma­hatma Gandhi szellemére, de an­gol mintára kiépült demokrácia, pontosabban: e demokráciára rá­nehezedő intézményrendszer és hivatalnoksereg. Mindez nagymértékben korlá­tozta a központi hatalom cselek­vési lehetőségét, Indira Gandhi ügy ítélte meg, hogy — kétség­telenül progresszív — társadalmi erőfeszítéseinek útjában elsősor­ban a demokratikus játékszabá­lyokból adódó ravaszkodási lehe­tőségek állnak. Nem sikerült kö­vetkezetesen végigvinni a hosszú éveken keresztül szorgalmazott földreformot, amit végeredmény­ben a helyi hatalom berkeiben sikkadt el. Nem sikerült megfe­lelő ellenőrzés alatt tartani az állami tervvégrehajtást, egyebek között az elburjánzott vadsztráj­kok miatt. (Amikor e sorok író­ja még a szükségállapot beveze­tése előtt Indiában járt, az egyik este Delhi sötétbe borult, mert az energiaközpont dolgozói sztrájkba léptek. A kormányzat — törvényadta jogával élve — katonaságot rendelt ki. Ekkor két mérnök szabotázst követett el és ismét sötétség borította el a fő­várost.) S ami Indira Gandhi kormány­zatának a leginkább fájt: nem sikerült a hathatós árellenőrzést megvalósítani, azaz a szegények millióinak minimális életszínvo­nalát biztosítani. Vázlatosan ezek voltak Indira Gandhi fő érvei a szükségállapot bevezetésére 1975 nyarán. A rá­következő rendkívüli állapot ti-s zenkilenc hónapja pedig azt a szomorú tanulságot hozta, hogy a hatalom megnöve'kedett lehető­ségeit az apparátusba beépült visszahúzó elemék éppúgy ki tudják használni, mint mások. Előtérbe lépett Indira Gandhi fiai, Szandzsaj, akinek szerepét, play-boy-voltát ugyan eltúlozta a nyugati sajtó, kétségtelenül töb­bet ártott a miniszterelnök-asz- szonynaik, mintha túlkapásait mondjuk egy egyszerű kormány- biztos követte volna el. Vitatha­tatlan, hogy India egyik legfo­gasabb problémája a túlzott, 3 százalékos népszaporulat, amivel az élelmiszer-termelés növekedé­se nem képes lépést tartani. Indira Gandhi ellenzéke hatal­/ más nemzetközi segítséget ka­pott a „demokráciát féltő”, s immár nyíltan „ellendrukker- ként” feLlépő nyugati országok részéről is. A figyelmeztető jele­ket Indira Gandhi nem vette tudomásul. Meglepetésként érte az általa kiírt tavaly márciusi * választásokon elszenvedett vere­ség. A hatalomra kerülő Dzsanata Pártot lényegében az Indira Gandhival való szembenállás ko­vácsolta egybe. A Dzsanata tu­lajdonképpen nem is párt, ha­nem valamiféle egységfront, ame­lyet nem is annyira az akkor még hatalmon levő Nemzeti Kongresszus Párt uralmának ta­gadása, mint inkább a miniszter- elnök személyének az elvetése hívott egybe. A hatalom gyakor­lására viszont semmiféle recept­je, közös platformja az öt párt­nak nem volt, s a tapasztalat szerint ilyet nem is sikerült lét­rehozni mind a mai napig sem. Sőt, a Dzsanata egységét is egy­re inkább kikezdte a hatalmi koncért folyó marakodás, a bel­ső torzsalkodás. Mindez — úgy tűnt — nem veszélyeztette hatalmi létét, mi­vel a másik oldalon, a Kong­resszusban is válság jegyei mu­tatkoztak. 1978 elején a Nemzeti Kongresszus Párt kettészakadt. Azok között, akik a Kongresszus jövőjét a volt miniszterelnök­asszony nélkül tudták csak el­képzelni, olyan isimert személyi­ségek is voltak, mint például a pártelnök Reddi vagy Csáván, Szvanán Szing, Szubramaniám és mások. A valóságos alternatívát nem nyújtó Dzsanata gyengesége el­sősorban ott mutatkozott meg — Dél-Indiában —, ahól a rendkí­vüli állapot nem okozott- jelen­tősebb megrázkódtatást: Andra Pradeshban, Assamban, Karna- takában, Maharasühtrában és Aru-nachel Pradeshban — ez volt az az öt állam, ahol idén február végén helyi választásokat tartottak, s ahol mindkét Kong­resszus-szárny jelentős sikereket könyvelhetett el magénak, együt­tesen pedig hatalomképes több­séget szerzett. (Megjegyzendő, hogy a felsorolt öt államban él India összlakosságának egy har­mada -egy negyede.) Mindebből persze egyértelmű következtetéseket aligha lehetne tenni, hiszen azon túl, hogy e területeik nem számítottak a Dzsanata hátországának és a ket­tészakadt Kongresszus sikerének is elsősorban a Dzsanata hatalmi gyengesége az elsőszámú ma­gyarázata. És még valami: meglepetésre a következetlenséggel oly sokszor és joggal vádolt Indira Gandihi úgy-ahogy megvalósult népjóléti és a társadalmi reformokat célzó intézkedései a vártnál mélyebb, s egyhamar el nem törölhető nyomokat hagytak a dél-indiai nép soraiban. H. P. Kormánykoalíció Tömörülés a Köztársaságért (RPR) Giscardista Pártok Szövetsége (UDF) Egyéb kormánypárti független képviselők Baloldali ellenzék Francia Szocialista Párt Francia Kommunista Párt Baloldali Radikálisok Szélsőbaloldali csoportok 148 hely (184) 137 hely (115) 6 hely ( 16) 103 hely (88) 86 hely (73) 10 hely (12) 1 hely ( 3) A 423 szavazókörzetben 30 956 076 szavazójogosultból 26 206 710 (84,6 százalék) szava­zott. Érvényes szavazatok szá­ma : 25 475 802 (82,2) tartózkodás 4 749 306 (15,3). A közös programra hivatkozó pártok összesen 12 553 262 (49,29) szavazatot kaptak. FKP 4 744 868 (18,62), Szocialista Párt 7 212 916 (28,31). Baloldali Radikális Moz­galom 595 478 (2,36). A többség 12 559 359 szavazatot kapott (50.49 százalék), ezen be­lül az RPR 6 651 756 (26,11), UFD és csatlakozott jelöltek 5 907 603 (23,18). 305 763 szavazatot kaptak azok a jelöltek, akik külön a köztár­sasági elnök akciójának támoga­tása jelzővel indultak (1.20 szá­zalék). Egyéb jelöltek 57 418 vok- sot szereztek (0.22 százalék). > LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETI • A JKSZ KB plénuma Belgrádban hétfőn ülést tartott a JKSZ Központi Bizottsága. Az ülé­sen megvitatták és elfogadták a központi bizottságnak a párt XI. kongresszusa elé terjesztendő beszámolóját, valamint a párt szerve­zeti szabályzatának módosítására vonatkozó tervezetet. A központi bizottság ülésén döntenek a párt XI. kongresszusának időpontjáról és napirendjéről is. Az elnökség azt javasolta a plénumnak, hogy a kongresszust ez év június 20. és 23. között "Belgrádban tartsák meg. (MTI) • Magyar—osztrák mezőgazdasági tárgyalások Günther Haiden osztrák mezőgazdasági és erdészeti szövetségi mi­niszter, Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meg­hívására hétfőn Budapestre érkezett. A két miniszter megkezdte a tárgyalásokat, kölcsönösen tájékoztatták egymást országuk mezőgazda­ságának, erdészetének és élelmiszeriparának helyzetéről, majd átte­kintették a két ország közötti agrártermelési együttműködés helyze­tét és a kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. • Kambodzsai támadás Két kambodzsai zászlóalj újra megsértette a VSZK határát és tá­madást intézett több határmenti település ellen a Saigontól északra fekvő Song Be tartományban — jelentette hétfőn a VNA-hírügynök- ség. A megtámadott falvak egyikében a kambodzsai katonák legke­vesebb 100 polgári személyt meggyilkoltak, 120 házat felgyújtottak, kegyetlenkedtek a falu lakóival, fosztogatta!^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom