Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

2 • PETŐFI NEPE • 1978. március 1. Magyar felszólalások a genfi leszerelési világkonferencián események sorokban BUDAPEST Gáspár Sándor, a SZOT főtit­kára kedden fogadta a Budapes­ten tartózkodó Enrique Pastori- not, a Szakszervezeti Világszövet­ség elnökét. Megbeszélést folytat­tak a Nemzetközi Szakszervezeti Mozgalom időszerű kérdéseiről, valamint az áprilisban Prágában sorra kerülő IX. szakszervezeti világkongresszus előkészületeiről. (MTI) BELGRAD A JKSZ KB elnöksége március 20-ra összehívta a párt központi bizottságának ülését. A Belgrád- ban megtartandó plénum megha­tározza majd a JKSZ XI. kong­resszusának időpontját és napi­rendjét. KANIZSA Halász József belgrádi magyar nagykövet kedden ünnepélyes külsőségek között adta át a ma gyár Oktatási Minisztérium könyvajándékát a vajdasági Ka­nizsa község Ady Endre névét vi selö magyar nyelvű általános is kólájának. Az ünnepségen a vaj­dasági tartományi végrehajtó ta­nács (kormány) képviselői is részt vetlek. PÁRIZS Giscard d'Estaing hétfői tv-be- szédében ismét felszólította a vá­lasztókat, hogy fordítsanak hátat a baloldalnak. A francia elnök em­lékeztetett január végi beszédére, amelyben a „helyes szavazásra", a baloldal utasítására buzdította a franciákat. Hírügynökségi érté­kelések szerint a felhívás — ha nem is mondja ki szó szerint — a jobbközép kormánykoalíció új­bóli megválasztására próbálja rá­venni a franciákat. LONDON Lézertávcsöves puskát loptak el a múlt hét végén a londoni Scien­ce Museumból — jelentette be hétfőn este egy hivatalos szóvivő. A rendkívül pontosan célzó fegy­vert nemrég fejlesztették ki. s a brit hadügyminisztériumnak, va­lamint külföldi megrendelőknek szállítottak belőle, hogy a terro­rizmusellenes harcban alkalmaz­zák. A puska lézertávcsöve foly­tán igen veszélyes, ha terroristák kezébe kerül — mondta a fegy­vert előállító cég igazgatója. A Laser Marksman elnevezésű pus­ka más fegyverekkel együtt idő­szakos kiállításon volt a londoni tudományos múzeumban. (AFP) 1 Carter elnök az Egyesült Államok szempontjából * alighanem súlyosnak ítélte az Afrika szarva térségében ki­alakuló helyzetet, különben nem küldte volna Addisz Abebába sze­mélyes megbízottját. David Aaron, a nemzetbizton­sági tanács helyettes vezetője feb­ruár 21-én tért vissza az etiópiai fővárosban tett villámlátogatásá­ról, ahol átadta Mengisztunak Carter személyes üzenetét. A vészjósló hangvételű üzenet pe­dig úgy szólt, hogy „ha a hadi­cselekmények során az etiópiai hadsereg átlépné a Szomáliái ha­tárt, az súlyos következmények­kel járna, veszélyeztetné a világ­bekét.” Ezzel összefüggésben Car­ter állítólag azt is kérte Mengisz- tutól, hogy ne követelje Sziad Barre távozását, mire Memgisztu azt felelte, hogy e kérdésben nem ő. hanem a Szomáliái nép az ille­tékes. Sziad Barre a napokban Borchgrave amerikai újságíróinak kijelentette, hogy őt már az ame­rikaiak leírták. Füstbe ment remények A Fehér Házat egyébként alig­ha izgatja, mi lesz a személyes sorsa Sziad Barrenak. Az újkori történelem éppen elegendő példá­val szolgál arra. miként bánik el az Egyesült Államok azokkal, akik bár amerikai érdekeket szol­gáltaik, de nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Wa­shington számára ezúttal sem egyetlen személy, s még csak nem is Ogaden a tét. Gondjai nagyob­bak. mint hogy a nacionalista ál­mainak rabjává és áldozatává vált Szomáliái vezetők sorsával törőd­ne, Az amerikai politikai és ka­tonai stratégia tervezőit sokkal inkább foglalkoztatják azok a kö­(Folytatás az 1. oldalról) leszerelés kérdésével. Nagy jelen­tőséggel bírna — mondotta az OBT elnökhelyettese) —, ha az ENSZ-közgyűlés május 23-án kezdődő rendkívüli ülésszakán a nem kormányközi szervezetek és az IPU — a széles nemzetközi közvélemény, illetve a parlamen­tek képviseletében — együttesen lépnének fel a leszerelés érde­kében. A „Nyilatkozat a leszerelésről” témával foglalkozó bizottság ülé­sén dr. Straub F. Brúnó akadé­mikus is felszólalt. A leszerelés­sel kapcsolatos ellenőrzési mód­szerek tökéletesedésével foglal­kozva, példákkal bizonyította, hogy a fegyverkezés megszállott­jainak érvei, amelyek szerint az ellenőrzés hiányosságai miatt le­hetetlen a leszerelést megvalósí­Tudjuk: a címért azonnali ma­gyarázattal tartozunk. Mi közük a Bourbonoknak a mai Bonnhoz? Nos, erről a francia uralkodóház­ról terjedt el az a zseniálisan tö­mör jellemzés, amely szerint „semmit sem felejtettek és sem­mit sem tanultak”. Ilyen értelemben bizony kísér­tetiesen emlékeztetnek rájuk egy Bonnban most elkészült okmány szerzői. Maga a hír így hangzik: a nyugatnémet ellenzéki pártszö­vetség, a CDU—CSU kidolgozta a saját „keleti-politikai koncepció­ját”. A két ikerpárt vezetője, Helmuth Kohl és Franz-Josef Strauss figyelemreméltó jelző­hármassal harangozta be a do­kumentumot, amelynek alapján a jelenlegi ellenzék — persze ha­talomra kerülése esetén —, „rea­lista, egyértelmű és kiegyensú­lyozott” keleti politikát folytatna. Érdemes e tetszetős reklámszö­veg fényében szemügyre venni az „áru” tartalmát. Tartsuk be az eredeti sorrendet, kezdjük a rea­lizmussal. amely közismerten valóban kívánatos politikai alap­módszer, hiszen légvárakra sem­mit sem lehet építeni — koncep­ciót sem ... Ezek után nézzünk néhány „realista” kitételt. Ked­vünkre válogathatunk köztük, egyik „realistább”, mint a másik. vetkezmények, amelyekkel nekik is számolniuk kell, ha teljessé válik a Szomáliái invázió kudar­ca. csődöt mond az etiópiai for­radalmi rendszer megdöntésének amerikai terve. Szomália a múlt év július 23-án hadüzenet nélküli háborút indí­tott Etiópia ellen azzal a céllal, hogy megszerezze a három déli tartományt (Hararghe, Sidamo és Balex) magában foglaló Oga- dent. Arra hivatkozott, hogy a szóban forgó terület ősi Szomáliái föld, amelyen többségében Szo­máliái eredetű törzsek élnek. Az sem zavarta, hogy az Afrikai Egy­ségszervezet békéltető bizottsága határozottan kijelentette: a füg­getlenné válás után kialakult ha­tárok sérthetetlenek, s nem akadt egyetlen afrikai ország sem, amely nyíltan támogatta volna te­rületi követeléseit. Ilyerr követe­léssel ugyanis bármely ország fel­léphetne a szomszédjával szem­ben a földrészen. (Ezért is hozott az Afrikai Eeysésszervezet olyan határozatot, hogy a függetlenség elnyerésekor kialakult határok sérthetetlenek.) Két legyet egy csapásra A támadás nem teljesen várat­lanul, de mindenképpen készület­lenül érte az etiópiai hadsereget. Fő erőit az eritreai szakadárok elleni harc kötötte le, ráadásul az amerikai kormány megtagadta a korábbi szerződésben vállalt köte­lezettségeinek teljesítését, a for­radalmi kormány által kifizetett 40 millió dollár értékű fegyver és más hadianyag szállítását. A Szomáliái vezetők feltehetően úgy gondolták, hogy a fegyverután- pólástól elvágott, belső nehézsé­gekkel küzdő Etiópia könnyű pré­da lesz. Reményeiket csak fokoz­ta, hogy amerikai részről teljes tani, nem helytállóak. Straub akadémikus kifejtette, hogy a le­szerelési javaslatokat szigorúan logikus időrendi és fontossági sorrendbe kell megvitatni. Min­denekelőtt a tömegpusztító fegy­verek teljes betiltására kell tö­rekedni, majd pedig a nukleáris leszereléssel együtt kell végre­hajtani a hagyományos fegyver­zetek leépítését is. A konferencia keddi munka- naipján került sor Braun Gyulá­nak, a DÍVSZ küldöttének fel­szólalására is. A KISZ KB kül­ügyi osztályának vezetője beszá­molt az európai ifjúság Budapes­ten megrendezett leszerelési kon­ferenciájának eredményeiről és a DÍVSZ nevében átnyújtotta a genfi konferencia elnökének a budapesti találkozó záródokumen­tumát. Az I. bizottságban helyet fog­Visszatérő motívum az ok­mányban az „Európát fenyegető szovjet veszély”, „Németország újraegyesítése egy szabad Európa keretein belül”, valamint a „Nyu- gat-Berlin és a Német Szövetsé­gi Köztársaság különleges kap­csolatainak megfelelő alapokra helyezése”. Ez a három kitétel — sajnos, nem túlzás — önmagában elég lenne egy harmadik világháború­hoz. Mindhármat rengetegszer hallottuk, hosszú esztendőkön ke­resztül. Csakhogy akkor tombolt a hidegháború, senki nem beszélt enyhülésről, kontinensünk számos problémáját még nem szabályoz­ták történelmi horderejű megál­lapodások és — nem utolsósorban — még nem született meg a hel­sinki megállapodás, amelynek lé­nyege a második világháború nyomán létrejött új valóság (pél­dául a Német Demokratikus Köz­társaság léte) egészének figye­lembevétele. Kohlék és Straussék semmit sem felejtettek régi jelszavaikból és semmit sem tanulták az azóta történtekből. Ezzel „érdemelték ki” a Bourbonokkal való össze­hasonlítást. H. F. egyetértésüket fejezték ki a terv­vel, sőt azt is megígérték, hogy ha a Szovjetunió nem járulna hozzá a Szomáliái akciókhoz, az Egyesült Államok gondoskodni fog a Szomáliái hadsereg fegyver- és lőszerutánpótlásáról. Sziad Barre a Newsweek című amerikai heti­lapnak azt nyilatkozta, hogy „or­vosa és barátja, az amerikai dr. Kevin Cahill játszotta a közvetítő szerepet”. — Cahill nem hazudik — jelentette ki a Szomáliái ve­zető. Az Egyesült Államok vezetői minden bizonnyal úgy okoskod­tak. hogy számukra csupa haszon, ha Szomália megtámadja a for­radalmi változásokat végrehajtó Etiópiát. Ebből számukra csak valami jó sülhet ki, esetleg kér legyet üthetnek egy csapásra. Szá­mítani lehetett rá, hogy a Szov­jetunió nem támogathat egy ilyen inváziót, s megromlanak á szoV1 jet— Szomáliái kapcsolatok. Más­részt megdöntik Etiópia forradal­mi rendszerét, s a legyőzött or­szág új, polgári kormánya vlssza­laló dr. Simái Mihály akadémi­kus a fegyverkezési verseny gaz­dasági kihatásait elemezve rámu­tatott: a fegyverkezés új irányai nemcsak, hogy összehasonlítha­tatlanul több pénzt emésztenék fel, mint amennyibe az eddigi fegyverek előállítása került, ha­nem lényegesen nagyobb beruhá­zásokat igényelnek az ellenfegy­verek, illetve a védelmi rendsze­rek létrehozása is — anélkül, hogy a hadiipari ágazat arányo­san több munkaalkalmat terem­tene. A magyar küldött végeze­tül hangsúlyozta, hogy nem ele­gendő a jövő növekvő gazdasági ríehézségeit hangsúlyozni, hanem meg kell találni az utat és ' a módszereket a problémák megol­dásához. . A Nemzetek Palotájában folyó nagy jelentőségű tanácskozás ma folytatja munkáját. (MTI) HASZNOSNAK MINŐSÍTIK |\ A VÉLEMÉNYCSERÉT Plenáris ülés Belgrádban A belgrádi találkozón résztve­vő 31 ország küldöttségei hétfőn délután plenáris ülés keretében folytatták tanácskozásaikat. A plenáris ülés előtt a hét vé­gén két-, illetve sokoldalú, nem­hivatalos megbeszéléseket tartot­tak. A konzultációk napirendjén az el nem kötelezett és semle­ges országok által előterjesztett, nemhivatalos záródokumentum­tervezet szereptelt. A szocialista országok ezt a dokumentumot jó alapnak tartják ahhoz, hogy a belgrádi találkozót konkrét, po­litikailag irányadó megállapítá­sokat tartalmazó záródokumen­tum elfogadásával fejezzék be. Néhány NATO-tagország dele­gációja azonban továbbra is ma­kacs módon szembehelyezkedik ezzel a megoldással. Egyre több olyan értékelést hallani, hogy a belgrádi találko­zó önmagában véve teljesítette feladatait. Számos küldött azon a véleményen van, hogy a véle­ménycsere rendkívül hasznos volt, mivel megvilágította, hogy az egyes államok miként véleked­nek az európai enyhülés és együttműködés alapvető kérdé­seiről. (ADN) hívja az amerikaiakat, akiket a forradalmi változásokat végrehaj­tó katonatisztek űztek el. Jijiga felé A forradalmi kormány azonban nem esett kétségbe. Átcsoportosí­totta az erőket. Eritreából a déli frontra vezényelte a csapatok egy részét, felállította a népi milíciát, megkezdte kiképzését és ,a Szov­jetuniótól 'kapott fegyverekkel való felszerelését. A közel hat hó­napig tartó szervező munka meg­hozta gyümölcsét. A január végén, február elején indított ellentáma­dás jelentős sikerekkel járt. Az északi fronton sikerült visszafog­lalni a vasútvonal jelentős részét, az északkeleti fronton Jijiga felé törnek az etiópiai csapatok, dél­nyugaton pedig a február elején még közvetlen veszélyben levő Harartól 75 kilométerre nyomták vissza a szomáliaiakat. Kanyó András (Folytatása következik.) Tegnap kommunista pedagógu­sok aktívaülését rendezték meg Baján, a tanítóképző főiskolán. Az ülés előadója dr. Csendes Lajos, az MSZMP KB osztály­vezető-helyettese volt, részt vett Gera Sándor, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, s a vá­ros párt- és állami vezetői is. A főiskola igazgatójának meg­nyitó szavai után az előadó a közoktatási politika időszerű kér­déseiről szólva hangsúlyozta az oktatás hatékonyságának fontos­ságát, az óvodák, általános isko­lák és szakmunkásképzők szere­tjét, a tanulási feltételek javítá­sának szükségességét, mivel or­szágosan is nagyok az eltérések személyi és tárgyi vonathozás­ban. Fejleszteni kell az irányí­tást minden szinten, mind szé­lesebb körben alkalmazva a szo­cialista demokráciát. Az elmúlt öt esztendő tapasztalatairól szól­va elmondotta, hogy tovább nőtt a tudásigény, s előtérbe kerültek A szocialista országokkal to­vábbra is kiegyenlített árucserét akarunk folytatni, tőkés külke­reskedelmünkben azonban az idén az exportnak erőteljesen túl kell haladnia az importot — mondotta kedden a Parlament­ben tartott sajtótájékoztatóján Bíró József külkereskedelmi mi­niszter. Az export fokozása szük­séges külkereskedelmünk egyen­súlyának javításához. Ez azon­ban nagy feladat, mert a tőkés országokban jelentősen csökkent a gazdasági növekedés üteme, kisebbek tehát a piaci lehetősé­gek is, és ez a tendencia tovább tart. Szaporodnak az importkor­látozások, s csak valóban korsze­rű, a keresletnek megfelelő árut tudunk eladni. Az utóbbi hóna­pok növekvő exportjában már tükröződik, hogy vállalataink ér­zékelik a változást, a kivitel nö­vekedésének üteme azonban még mindig nem kielégítő. A külke­reskedelemnek az export fokozá­sát is meghatározó termelési szerkezet fejlesztésére az eddig!- nél nagyobb befolyást kell gya­korolnia. A jelenlegi ingatag világpiaci helyzetben a szocialista országok biztonságot, stabil beszerzési és elhelyezési lehetőségeket jelente­nek számunkra. Különösen vo­natkozik ez a Szovjetunióra, amellyel árucsereforgalmunk az idén várhatóan túlhaladja a négymilliárd rubelt. A többi európai KGST-ország- gal 12.4 százalékkal növeljük áruforgalmunkat. Tavaly a ki­vitelt, az idén a behozatalt gyor­sítjuk nagyobb mértékben, ily módon exportunk 11. importunk pedig 14 százalékkal nő a meg­állapodások szerint. A fejlett tőkés országokkal is bővíteni kívánjuk a termelési együttműködést. Az elmúlt tíz évben 550 kooperációs szerződés jött létre magyar és tőkés or- szágokbeli vállalatok között, eb­ből 345 jelenleg is működik. E kooperációk nyomán a szerződé­sek időtartamára összesen 34 milliárd forint importot és 74 milliárd forint exportot irányoz­tak elő. A kooperációk deviza- mérlege tehát számunkra kedve­ző. Az elmúlt évben aláírt 76 új kooperációs szerződésből is hasonló eredmény várható: az ezekben foglalt exportszállítások 25 százalékkal haladják meg a kapcsolódó importot. A miniszter szólt arról, hogy a protekcionista, tehát a bevitelt korlátozó kereskedelempolitika azokban az országokban is elő­retört, ahol eddig betartották a szabadkereskedelmi szabályokat. A legnagyobb aktívummal ren­delkező .olajexportáló országok pedig — részint saját struktú­ráik elmaradottsága miatt. de más okokból is — dollármilliárd- jaikat nem importjuk megélénkí- tésére használják. Magyarország elhatárolja ma­gát a diszkriminatív kereskede­lempolitikától. Ezért figyeljük érdeklődéssel a GATT körtár­gyalásait. »mélyék döntő szaka­szukba értek. A GATT kereté­ben 1973-ban megkezdett sokol­dalú kereskedelempolitikai tár­gyalássorozat ez év végén feje­ződik be. A mezőgazdasági ter­mékek nemzetközi kereskedel­mét befolyásoló vámök és a vá­mon kívüli akadályok megszün­tetésére a résztvevő országok kí­vánságlistákat nyújtottak be azokhoz az országokhoz, amelyek pedagógiai vonatkozásban is a fejlett szocialista társadalom épí­tésének követelményei. Az elmúlt időszakiban sokat változott az iskola szerepe, s a korszerűsítési folyamat jelenleg is tart. Az is­koláknak sok tennivalója van a szakembernevelésben, többet kell tenni a nyelvi képzés érdekében is. Mint mondotta, az iskolai ok­tatás fejlődésének üteme társa­dalmi, gazdasági lehetőségeinktől Is függ. Beszélt a pedagógus-el­látottságról is, még mindig sok képesítés nélküli pedagógus tanít az országban, örvendetes viszont, hogy közülük egyre többen sze­reznek képesítést. Befejezésül a pedagógusképzési rendszer meg­javításáról szólott az előadó, ami magában foglalja a menet köz­beni módszerek, szakmai isme­retek elsajátítását, a továbbfejlő­dés lehetőségeit is. Sz. F, ilyen akadályokat támasztanak. E kívánságokra az érintett or­szágok ajánlatokkal válaszolnak, ezeknek az átadása folyamatban van. Ilyen jellegű kívánságokat hazánk is benyújtott, s mi is kaptunk ilyeneket. A mezőgaz­dasági termékek kereskedelmén belül a húsra és a tejre nemzet­közi megállapodást készítenek elő. Ami Magyarországot illeti, kedvezményes vámrendszerünket 1978. január 1-én kiterjesztettük, és egy sor trópusi termékre is újabb vámkedvezményt adtunk. A mi helyzetünk viszont rosz- szabbodott a vámok szempontjá­ból, mivel az 1977. jil.ns l-én. végrehajtott utolsó vá . kket ■ tés eredményeként szabadkeres­kedelmi öfvezet létesült ;/ Eu . • pai Gazdasági Közössé * EFTA-országok között az iprri termékekre. Ezzel a mag :p,v. áruk vámhátrányba kér ■ te« ír EGK piacán az EFTA-c s. áruival és az EFTA-orszógb'' piacain az EGK-ból származó árukkal szemben. A magyar im­portra kedvezőtlenül hat az Eu­rópai Gazdasági Közösség for­málisan ugyan nem diszkrimina­tív, de erősen protekcionista In­tézkedése a kohászati termékek importjának mérséklésére. Az árak alakulásáról szólva a miniszter elmondotta, hogy tő­kés forgalmunkban a csereará­nyok tavaly négy százalékkal romlottak oly módon, hogy ex­portárainkat csak négy százalék­kal tudtuk emelni, míg impor­tunk több mint nyolc százalék­kal drágult. Az idei prognózi­sok szerint a nem rubel elszá­molású forgalmunkban a csere­arány várhatóan mintegy két százalékkal romlik. Főként ter­mékeink minőségének javításá­val, rugalmasabb szállítási ha­táridők vállalásával, kielégítőbb szervizzel kell termékeinket ver­senyképesebbé tenni, így érhe­tünk el magasabb árakat. Ami a KGST-beli partnerein­ket illeti, 1974 és 1977 között lényegében már korrigáltuk ex­port- és importárainkat. Ezt a világpiacon a hetvenes évek el-' ső felében lezajlott árrobbanás tette szükségessé. Annak ellené­re. hogy a tőkés világpiacon a legfontosabb energiahordozók és nyersanyagok, valamint a kor­szerű technikát és technológiát megtestesítő termelőeszközök ára — s ezzel együtt a mi tőkés im­portunk ára is — többszörösére nőtt, KGST-importunk átlagos árszintje mintegy 38 százalék­kal, exportunké nem egészen 20 százalékkal emelkedett. Ez ter­mészetesen cserearányromlást jelent, de a nagyméretű világpia­ci ármozgásokat figyelembe vé­ve mindenképpen szolidnak, s viszonylagosan kedvezőnek te­kinthető. A magyar exportgépek ára nagyobb mértékben nő, mint azoké, amelyeket importálunk a szocialista országokból. Hasonlóképpen kedvező szá­munkra a mezőgazdasági és élel­miszeripari termékek áremelése. Különösen a magyar alma. vala­mint a hús. a bor, a friss és a feldolgozott zöldségek és gyümöl­csök ára kedvező, míg a tőkés piacokon a hús és a gabona az indokoltnál lényegesen alacso­nyabb áron értékesíthető. A miniszter végül arról beszélt, hogy külkereskedelmi mérlegünk egyensúlyát csak a termékszer­kezet korszerűsítésével, a ver­senyképesség fokozásával javít­hatjuk. (MTI) Nem Ogaden a tét Washington a háború utáni időszakra készül NAPI KOMMENTÁR Bonni „Bourbonok” • Zsákmányolt Szomáliái fegyverek. Fokozni kell az exportot külkereskedelmünk egyensúlyának javításához Bíró József sajtótájékoztatója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom