Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-14 / 38. szám

4 9 PETŐFI NÉPE • 1978. február 14. DIVATKÖPENYEK - EXPORTRA IS Bácsalmás, Szegedről nézve SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Közös támadás az influenza ellen Amikof elkezdődött a vidék iparosítása, Bácsalmáson elsők között létesített üzemet a Szegedi Ruhagyár. Ennek már 16 éve. Azóta a községbe 9 különböző gyáregység települt és az ipar első, akkor még egyetlen képvise­lője pedig tekintélyes üzemmé szerveződött. Vezetőkké, törzsgárdatagokká, fegyelmezett — Néhány évvel később belépett a kelebíai üzem­egységünk is — eleveníti tel a múltot, Poór György, a Szegedi Ruhagyár vezér­igazgató-helyettese, — Ez­zel, a két telepünkön 500- ról 600-ra emelkedett a lét­szám, s megindulhatott az Iskola- és diivatköpenyek gyártása. Kialakult a gyár iprofiilja. Vállalatunk több mint 11 millió forintot költött bácsalmási egysé­günk átszervezésére. Ennek az a lényege, hogy Bácsalmás nem régi, hasz­nált gépeket kapott az anyavállalattól, hanem va­donatúj, korszerű berende­zést, és nagy önállóságot. Az új, modem szalagrend­szer kedvezően hatott a (termelékenység alakulásá­ra. A tervezett 37 százalék helyett 42 százalékkal több terméket bocsátottak ki, a helyi szabászat létrehozása lehetővé tette a még ön­állóbb gazdálkodást. Sze­gedről már csak az anyagot kapják, minden műveletet ők végeznek és ez áru egyenesen tőlük megy a megrendelőnek. A nagyobb érdekeltség a teljesítményeken, a ezzel párhuzamosan a Jövedel­mek növekedésén is érződik. Az új munka- és üzemszervezéssel havonta 750 forinttal nőtt a dol­gozók átlagkeresete. Érdemes Jól dolgozni, és ez kölcsönösen elő­nyös. A gyárnak is kedvező, hogy a befektetése 1—2 év alatt megtérül. — Az Idén a termelékenység to­vábbi növekedését tűztük célul. A nagyközségi tanács felajánlott egy épületet, ahol a vattaruháza- tot gyártanánk korszerűbb szer­vezésben, és változatlan létszám­mal. Ez már a következő terv­időszak feladata lesz, most kez­dünk rá felkészülni. Ügy néz ki, hogy a termékprofil . nem válto­zik, viszont az idén először, ex­portra is gyártanak. Szovjet megrendelésre 40 ezer divatkö- penyt. Más országokból Is lenne érdeklődés, sajnos, a helyi Igé­nyeket sem tudjuk maradéktala­nul kielégíteni. Évente 850 ezer köpenyre van kapacitás és mii* illán felül tudnánk értékesíteni. Bácsalmáson nem volt hagyo­mánya a konfekcióvarrásnak, mostanra mégis tekintélyt, nevet szereztek maguknak, Termékeik­ből rendszeresen tartanak divat- bemutatókat, megyeszerte — nagy sikerrel, Iskola-, valamint divatos otthoni és munkaköpe­nyeik az egész országban kere­settek, Fejlődésük főként annak köszönhető, hogy nem mostoha- gyerekként kezeli őket az anya­üzem. Mindenből a legjobbat munkásokká nevelődtek azok az asszonyok» akik a régi kultúrházban felállított szalagon tanulták a gépi varrást. A születő konfek­cióipar elsőként védőruhákkal, gumírozott esőköpenyekkel, traktoros kabátokkal adott hírt magáról. • Poór György: „A gyáregység Megalakítása Ipart, munkaalkalmat adott Bácsalmásnak”. kapják és ahogyan gondoskodnak dolgozóikról, arról más vállala­tok is példát vehetnének. — Nekünk Is érdekünk, hogy megtartsuk a jó szakembereket — mondja Kersch László üzem- gazdasági főosztályvezető. — Ezért fizetünk 10 év után havi 100, 15 év után havi 150 és 20 év után havi 200 forint törzs- gárdajutalékot, Szeretnénk meg­teremteni a szakmunkásképzés feltételeit is, nappali tagozaton. A munka melletti képzésen most évente 30—40 dolgozónk vesz részt, aki sikeres vizsgát tesz 2000 forint jutalomban részesül. A főiskolát végzettek 5000, az egyetemet végzetteket 7000 fo­rinttal jutalmazzuk és a tanítta­tásuk összes költségét vállaljuk. * Jelenleg Bácsalmásról egy ösz­töndíjasunk végzi a műszaki egyetemet, egyet szakközépisko­lába küldtünk ösztöndíjjal. Leve­lezőként még heten járnak szak­középiskoláiba, nekik is kifizet­jük az utazást, a szállást, a tan­szerek árát. Bácsalmáson és Keleblán szin­te kizárólag nőket foglalkoztat­nak, Köztük sok a fiatalasszony, a kisgyerekes anya, Ok milyen segítségre számíthatnak, Illetve hogyan oldják meg esetleges lét­számgondjaikat? — Szegedet és szent«! gyár­egységünket Is beleszámítva, ösz- szesen 800-an VBtték igénybe a gyermekgondozási segélyt. Ez számottevő kiesés. Érdekes, hogy • Kersch László: „A községben Is szeretnénk megteremteni a feltétele­it a saját nevelésű utánpótlásról gondoskodó szakmunkásképzésnek." (Fényképezte: Tóth Sándor.) Bácsalmáson mégsem csökkenés, sőt némi emelkedés tapasztalha­tó a létszámban. Ebben talán ré­sze van annak Is, hogy aki nem veszi igénybe a három évet és vállalja a két műszakot, havi 400 forintot kap a keresetén fe­lül. Április elsejétől 800 forintra emeltük ezt az összeget. A rugal­mas munkaidő Is megengedett. Nincs akadálya annak, hogy aki erre Igényt tart, mondjuk dél­előtt 10 órakor kezdje a műsza­kot és váltás után a következő­ben dolgozzon le még két órát. Igyekszünk segíteni a családos anyákon, ősszel minden gyerek után 150 forint beiskolázási se­gélyt fizetünk. Most készül a szerződés a községi napközi ott­honnal. Ebben évente 150 ezer forint üzemelési hozzájárulás ki­fizetésére kötelezzük magunkat. Sajnos, a fejlesztési alapunk ke­vés, ezt tudjuk felajánlani cse­rébe azért, hogy dolgozóink gyer­mekeit Is elhelyezzék, A Szegedi Ruhagyár összter­melésének mintegy 25 százalékát adja Bácsalmás és Kelebia. Ne­kik sem mellékes, hogy mire számíthatnak innét, mint ahogy Bácsalmáson sem közömbös, ho­f yan teljesítik a rájuk eső részt. ppen a rugalmas szervezésnek e minden részletre kiterjedő jó együttműködésnek köszönhető, hogy a bácsalmási kollektíva a kívántnál is nagyobb eredmé­nyekre képes, Vadai Zsuzsa Az influenza századunk legel­terjedtebb betegsége. Egyetlen ember sem menekülhet előle. Évente a Föld lakosságának csak­nem háromnegyede kapja el ezt a fertőzést és más súlyos légúti megbetegedéseket. A Járvány, kialakulását meg le­het gátolni, de csak azon az úton* ha a különböző országok szakem­berei egyesítik erőfeszítéseiket. Az Országos Közegészségügyi és Járványügyi Állomás jó kapcso­latokat tart fenn több szocialista ország Intézeteivel. Párhuzamos kísérleteket folytatnak többek kö­zött lenlmgrádl kollégáikkal, ví- rustörzs-anyagokat és kutatási eredményeket cserélnek velük fo­lyamatosan. Egyes problémákat pedig közösen tanulmányoznak. Együtt keresik például a választ arra a kérdésre, hogyan lehet előre „kiszámítani” melyik fajta vírus fogja előidézni az esetleges Járványt. Ismeretes ugyanis, hogy az influenza vírus állandóan vál­toztatja tulajdonságait, ezért ne­héz harcolni ellene. Bizonyos si­kereket azonban már értek el a kutatók. Néhány évvel ezelőtt olyan, három Influenza vírusból álló oltóanyagot hoztak létre, amely hatásos volt egy később is­mertté vált vírussal szemben. A csehszlovák 'kutatók célja az állatok között elterjedt kóroko­zókra vonatkozó információk gyűjtése. A probléma iránti fi­gyelem azzal magyarázható, hogy az utóbbi évékben sikerült tisz­tázni: az influenzát az ember a háziállatoktól is megkaphatja. Feltehető, hogy a fertőzött terü­letekről a vírusokat a költöző madaraik szállítják a világ külön­böző pontjaira. A madaraknál a költözésit időszak során fellépő környezeti hatások külön is fo­kozzák a fertőzés veszélyéit. Az influenza elleni küzdelem alapos kutatásokat Igényel. En­nek legeredményesebb módja a munkamegosztás. A KGST-orsza- gok Intézetet kicserélik egymás­sal influenza elleni készítményei­ket és kutatási berendezéseiket.' Több évre száló együttműködési terveket rögzítettek. A szakem­berek KGST-tanácSkozásokon is véleményt cserélnek. Legutóbb tavaly vitatták meg kutatási ered­ményeiket, influenza elleni ké­szítményeik alkalmazásának ta­pasztalatait, (APN—MTI) CÍM: KIJEMBAJ, AZBESZT KOMBINÁT Űjabb közös KGST-beruházás „Kijembaj”, ezzel a jelzéssel érkeznek a rakományok az oren- burgi terület egyik vasútállomá­sára. A szállítmányok között len­gyel kotrógépek, román kábelek, NDK-ból érkezett daruk, cseh­szlovák ércszállító billenőkocsik, bolgár rakodógépek és különböző szovjet bányászati berendezések varrnak. Űticéljúk a KOST-álla­mok egyik legnagyobb Integrációs építkezése: a kijembaj1! azbeszt­bányászati és -dúsító kombinát. A település egy kis kazah falu az orengurgl sztyeppén, az Ural délkeleti részén. Itt találták meg a geológusok a világ egyik leg­gazdagabb azbeszt lelőhelyét. Ki­számították, hogy a leendő kom­binát évi 500 ezer tonnás terme­lése mellett Is száz évre elegendő a készlet. Földünkön meglehetősen kevés azbeszt található, ezért . az ás­ványnak — amelyet a legkülön­bözőbb iparágakban használnak fel — igen nagy értéke van a vi­lágpiacon. A KGST-országok kö­zül egyedül a Szovjetunió ren­delkezik jelentős azbeszt készle­tekkel. ezért ő látja el belőle a szocialista országokat. 1975-ben például háromszázezer tonnát szállított részünkre. A KGST-országok azbeszt szük­séglete gyorsan növekszik, ezért született sokoldalú megállapodás a kijembajl kombinát közös épí­téséről. A beruházási okmányo­kat hét ország, Bulgária. Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, az NDK. Románia és a Szovjetunió írta alá. E szerint az építkezés kompenzációs alapo­kon történik, A tagállamok pénz­ben! részvételük arányában kap­nak majd évente 180 ezer tonnát az „ásványi szálból”. A létesít­mény 500 ezer tonnás kapacitá­sát 1980-ban éri el. Ilyen rövid idő alatt nem köny- nyü felépíteni a kombinátot. Hoz­zá ugyanis korszerű művelésű bá­nya, ércfeldolgozó és ércdúsító üzem. valamint szállítási szolgá­lat tartozik. A termelést automa­tizált rendszer Irányítja majd. Addig azonban több mint 200 ezer köbméter vasbetont, százezer tan- nu fémszerkezetet kell beépíteni, 150 kilométer csővezetéket lefek­tetni és 3.5 millió köbméter föl­det megmozgatni. A létesítmény, építésénél alkalmazott technoló­giák azonban tehetővé teszik» hogy az építkezés rekord idő alatt befejeződjön. A kombinát első» 250 ezer tonna teljesítményű üzemegységét 1979-ben adják át. (APN—MTI) A közúti szállítás fejlesztése A gépkocsigyártás sokoldalú szakosítási és kooperációs egyez­ményét nyolc KGST-ország kép­viselői 1975-ben Írták alá. Ezen­kívül számos kétoldalú autóipari együttműködést is megkötöttek a tagországok egy« személy- illetve tehergépkocsi alkatrészek szál­lítására és értékesítésére vonat­kozóan. Közismert ezek közül, Bulgária. Csehszlovákia és Len­gyelország együttműködés© a Szovjetunióval a Zsiguli gépko­csik gyártása terén. A tehergépkocsi iparban Ma­gyarország és Lengyelország, va­lamint Bulgária és Csehszlovákia épített ki gyártási együttműkö­dést, Nagy vonalúkban már kia­lakult a KGST-országok nemzet­közi autóipart szakosítása. Ez a munkamegosztás nemcsak az adott Iparágban, hanem az egyes országok egész népgazdaságában Is hozzájárul a termelékenység emelkedéséhez. A hetvenes évek első felében nagyrészt az együttműködésnek köszönhetően a KGST-országok gépkocsigyártása csaknem négy­szeresére növekedett. A jármű­ipar fejlődése valamennyi ország­ban széles lehetőségeket teremt a személyszállítás és az árufuvaro­zás fejlesztéséhez is, A szállítási ágazat fejlődésének ma már legalább ennyire fontos feltétele az egyes országok úthá­lózatának bővítése, korszerűsíté­se. Az utóbbi években a szocia­lista országokban kétszeresére nőtt ia nemzetközi útvonalak szá­ma. Ma már hatvan Ilyen fontos útvonalat tartanak nyilván, A közlekedési együttműködés keretén belül mind fontosabbá válik a nemzetközi jelentőségű útvonalak felújítása és újak épí­tése, A jelenlegi előirányzatok összesen 24 ezer kilométer hosz- szúságú útvonal komplex fejlesz­tését tűzik ki célul, E KGST- szintü beruházási program mel­lett valamennyi tagállam saját tervet is kidolgozott közlekedési hálózatának bővítésére. Bulgária a tervidőszak végéig két új főútvonalat ad át. Cseh­szlovákiában ugyanekkorra készül el a Prága—Brno—(Pozsony autó­pálya. Az NDK-ban befejeződik a Berlin— Rostock autósatráda épí­tése, Lengyelországban több, mint ezer kilométer út és 300 kilomé­ter sztráda, a Szovjetunióban pe­dig 850 ezer kilométer szilárd burkolatú út építése folyik. Az új utakkal eigyIdőben szá­mos kísérő létesítmény is elké­szül a személy- és teherfoglalom kiszolgálására. A nemzetközi köz­lekedési hálózat egyben a szállí­tás egységes diszpécser-rendsze­rének kiépítésére Is módot ad a következő években. (APN—MTI) Lengyelország, Mélykút, Teherán - Villanyoszlopok Bács-Kiskunból a fejlődő országokba Kék mezőben korona, vörös alapon kereszt, fél­hold egy csillaggal és a magyar plros-íehér-zöld nemzeti színek. A felség jelzések egy nagyméretű bl Ibetűpár körül vannak elhelyezve a selyemhatású zássalán. A látványosság a mélykúti ipari szövet­kezet bejárata előtt hívja fel > magára a figyelmet. Aliaitta egy vastábián felirat olvasható: Coopera­tions wartk Blum-Leuenberger AG Usiter (Schweiz, Univerexpo Ipari Szövetkezet Mélykút) Ungarn. — Svájci kooperációs partnerünk, a Blum-Leuen­berger AG központja Liohtensteinben van, innen a korona — fejti meg a nagystílű zászló egyik szimbólumát Szentendrei János mérnök, a vMlany- o&zlopgyártó üzem vezetője. — A keresztes lobogó- részlet azt jelképezi, hogy a vállalkozók régebbi üzemei Svájcban találhatók. Törökországban szin­tén van egy, a miénkhez hasonló nekik dolgozó Itelítőüzem. A magyar színek pedig a szövetkeze­tünkkel kötött együttműködési megállapodás révén szerepelnék együtt a koronával, a kereszttel meg a (félholddal. ..... A villanyoszlop-gyártó üzem területén négy ter­met« daru forog, hajlong az iparvágány mentén és a pózna-máglyák közt. — Hosszú utat tesznek meg ezek a villanyosz­lopok — tájékoztat Szentendrei János. — Valahol a német, osztrák, vagy újabban a lengyel hegyek­ben vágják ki őket. Onnan elszállítják a hántolat- lan nyersanyagot hozzánk. M.l feldolgozzuk és fel­adjuk a vasútra valamelyik fejlődő országbeli megrendelőnek. Amit éppen berakodunk, annak a villanyoszlop-szállítmánynak a végállomása Tehe­rán. Szíriában, Líbiában és más fejlődő országok­ban is vezetnek majd villamos energiát nálunk gyártott oszlopokon. A világpiac igényelnek megfelelően angol szab­ványok alapján állítják élő Mélykúton a villany- oszlopokat. A géppel hántolt, osztályozott nyers faanyagot először szabad téren máglyákba rakják. Ily módon természetes száradással 30—35 százalék­ra csökken az oszlopok nedvtartolma. Ezután automatikus vezérlésű alagutakban szárítják tovább a fát, amíg a benne levő nedvesség 28 százalék alá nem apad. A száritóalagutakból sínen futó ko­cáik viszik a készüld terméket a telítőkazánhoz. !A,z üzemvezető mérnök elmondja, hogy a speciális olajjal történő kezelés előtt és után megmérik • villanyoszlopok súlyát. A különbözetből állapítják meg, hogy sikerült-e az előírt telítőanyagoit be­vinni a termékbe. A gombásodástól, rothadástól védő olajnak legalább két centiméter mélyen kell az oszlopokba hatolnia. Ezt a minőségi átvételkor próbafúrásokkal ellenőrzik. Ä 31 méter hosszú telítőkazán kijáratánál frissen impregnált villanyoszlopok gőzölögnék. — Nyugodtan végigsimíthat rajtuk a kezével, már ebben az állapotukban sem fognak — ajánlja a minőségi próbát Szentendrei János. Kísérletem igazolja őt. — Sokféle nemzetiségű üzletember megfordul itt az üzemben a svájci partnerünk kép­viselőivel. Elégedettek a minőséggel. A kazánház mellett az oszlopokhoz tartozó ke­reszt tartófák máglyái sorakoznak. Ezekre kerülnek majd a vezetéktartó porcelánok. Néhány asszony fém márkajelzéssel látja el őket. — A svájci cég partnert keresett Magyarország gon a Villanyoszlop-gyártáshoz, hosszú távra. A HUNGAROCOOP Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat és az OKISZ által ajánlott ipart szövetke­zetek közül ránk esett a választása — mondja el az üzletkötésről Szőke Sándor, a Mélykúti Vegyes­ipari Szövetkezet főkönyvelője. — 1976-ban kötöt­tük meg a szerződést, melynek alapján ezt az ex-j port bérmunkát végezzük. Az együttműködés előnyös a népgazdaság számá­ra, mert a tőkés országbeli vállalkozók svájci frankkal fizetnek a villany oszlop-gy adásért. Jól járt a mélykúti szövetkezet is, hiszen a hántoló és telítőüzem termelésének felfutása után — jövőre — évi százmillió forint értékű bérmunkával növel­heti árbevételét. A szükséges beruházás első kapavágását 1978 végén tették meg, s a múlt év közepén már üzem­próbákat tartottak. Pedig az 56 millió forint be­fektetése során csak a terület feltöltéséhez 35 ezer köbméter földét kellett megmozgatni. Egyébként a beruházás összegéből 33 millió forintot pályázat útján nyertek el az exportfejlesztő központi hitel­keretből. A többit saját élőből és a KISZÖV fej­lesztési alapjából teremtették elő. — A gépeket, berendezéseket a svájci partner szállította, s helyezte üzembe. Azok jelenleg még az ő tulajdonát képezik — tájékoztat a főkönyvelő. — Azonban a jövő esztendőben megvásároljuk a bérben használt eszközöket. * A kooperációs üzem kettős vezetés alatt áll. A Blum-Leuenberger AG-t Günther Ranachar mun­kaszervező-cégvezető képviseli Mélykúton, s dol­gozik ott egy előmunkás-helyettese is. — A kezdet minden új üzem megalapításánál ne­héz — feleli, amikor Császár Imre tolmács segítsé­gével az együttműködés eddigi tapasztalatairól kér­dezem. — Jelen voltam a törökországi és a svájci üzemek elindításánál Is. Az itteni az egyik legkor­szerűbb kooperációs üzeme cégünknek, s nagy gondot fordítunk rá. hogy a magyar munkások tö­kéletesen megtanulják a termelési folyamatokat. Ügy érzem, hogy jól haladunk e feladat megol­dásában. A. Tóth Sándor • A hántoló- és telítőüzemben automata és félautomata vezérlé- -sű berendezésekkel termelnek. Szentendrei János és Günther Kanadier az Irányító központban ellenőrzik az Üzemmenetet. • Ezt a szállítmányt Iránba küldik Mélykútról. • A telltőkazán „bejárata" előtt, (Méhes! Éva felvételei.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom