Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-14 / 38. szám

1978. február 11. • PETŐFI NÉPE • 3 KÉPERNYŐ Az érvelő tévé Több a „'kijelentő”, „megálla­pító” műsor a kívánatosnál. Kel­lő tárgyismeret, vagy időhiány, ki tudjam mi miatt egyszerűen közlik, hogy ez vagy az az ügy jó vagy rossz, dicséretes, netán elmarasztalandó. Esete válogatja mikor jó, hatásos ez a módszer, elegendő a tények puszta felso­rolása is a pontos tájékozódás­hoz, állásfoglaláshoz. Előfordul, hogy egy-egy döntés, cselekedet, magafai’tás önmagát minősiti, jellemzi, magyarázza. A valóság egyre bonyolultabb, mind több ügy alakulása függ külső körülményeiktől. Nincs egyedül üdvözítő megoldás. Az az egyén és a közösség érdeke, hogy a lehető legjobb, vagy a legkevésbé rossz elhatározás ér­vényesüljön. A gondos mérlegelés, a körül- Itelkinitő vizsgálódás nemcsak a közvetlenül döntésre hivatottak kötelessége; egyre inkább állam- polgári feladat. Lassan lejár a használatra közvetlenül alkalmas kész képletek, receptek ideje, így-úgy mindenkinek részt kell venni az elhatározást megelőző gondoláit! folyamatban, önmagá­iban is tisztázni, mit, miért. A tévé egyik katalizátora, ösz­tönzője lehet a felelős, körülte­kintő, közösségi indítékú szem­lélődésnek, véleményformálás­nak. A vasárnap este sugárzott Változó Budapest tévé-jegyzetet ilyen érvelő, gondolatokat keltő, az előnyöket és hátrányokat ösz- szevető műsor volt. Méltóan em­lékezett a város felszabadulásá­nak harmincharmadik évforduló­jára, noha hiányoztak az ünnepi jelzők, a hosszú számsorok. Bármilyen furcsa örültünk, hogy a képernyőn omló vakolatú peremkerületi’ házak is idézték az 1978-as Budapestet. Mert ez is van, mert így is szeretjük fő­városunkat, mert csak a valóság őszinte feltárásával alakíthatók ki hatékony tervek. Tartottunk attól, hogy „az egyensúly” ked­véért, a nyilvánvaló tény (renge­teget tettünk a felszabadulás óta, a mai állapotok sok tekintetben összehasonlíthatatlanok a régi nyomorúsággal stb.) bizonyításá­ra majd bevágják a régi dzsum­bujok, barakkok képét. Megtehet­ték volna, lévén felszámolásuk történelmi tett. A holnapba fi­gyelő emberek számára azonban a ma szükségletei az iránytadók: ítéletét, hangulatát napi, sokszor felszínes tapasztalatai, informá­ciói, reagálásai, látszatai befo­lyásolják. Biztosan felszisszentek az ele­gáns metrót felesleges pénzpocsé- kolásnak vagy világcsodának minősítők, amikor a tévéjegyzet a renoválásra váró házakkal szembesítette a sokmilliárdos földalattit. Hívei, ellenzői csak pillanatokig hihették, hogy Lévai Béla szavai és Káplár Ferenc ké­pei az ő igazukat bizonyítják. Az okos, szemléletes érvek — úgy hisszük —, mindenkit meggyőzték a közlekedés változtatásának a szükségességéről. Először hal­lottunk a metróról, mint köz­érzet javító tényezőről. Ta­lán ez az egyik legfon­tosabb érv létesítése, fenntartá­sa mellett! Végül is napnál világosabb; nincs ellentmondás, nincs mu­lasztás. Nem lehet az új létesít­mények „nyakába varrni” az el­maradt tatarozásokat, a lakás­hiányt. Ennyire futotta erőnkből, pén­zünkből. Így is sokkal több a fény, mint az árnyék és remélhe­tően mindig javul az arány. A fogyó idővel új igények keletkez­nek, holnap, holnapután sem lesz mindenre elég munkaerő, anyag. Az ilyen tévéjegyzetek is segítenek abban, hogy a töpren­gő, az érveket latolgató közvéle­ménnyel szövetségben találják meg az illetékesek a legsürgő­sebb, legfontosabb teendőket. H N. A Tiszazug az ország harmadik fűszerpaprika-termő tájegysége A kalocsai és a szegedi körzet után a Tiszazug lett az ország har­madik fűszerpaprika-termő táj­egysége. A tavalyi eredményes kí­sérleti termesztés után az idén már 700 hektáron kap itt helyet a fűszernövény. Honosítására, a tiszai öntözőgazdaságok együtt­működésén belül, nyolc közös gazdaság vállalkozott a tiszai víz­lépcső öntözési lehetőségének ki­használására. A vállalkozást a magyar paprika piaci keresettségére alapozták, amelynek hagyományos termesz­tési kultúráját elismert tudomá­nyos háttér irányítja. Ez segí­tette a 70-es évek elején mély­pontra került hazai fűszerpapri­ka-termesztés megújhodását. Eredményeképpen — az utóbbi években — majdnem megkétsze­reződött az országos átlaghozam. A reform minőségjavulást is ho­zott; az új fajták pirosabb őrle­ményt adnak. A tiszazugi növényhonosítók is a tudomány igénybevételével lát­tak munkához. A kalocsai papri­kakutató állomás növénynemesí- tőinek segítségével jelölték ki a paprikatermő táblákat, s válogat­ták össze a fajtákat az öntözéses termesztési technológiának meg­felelően. Az új tájegységen kísér­leti területet is kaptak a nemesi- tők. Ezen az idén tíz új kalocsai és szegedi fűszerpaprika-hibrid alkalmazkodóképességét, termés­hozamát vizsgálják majd. Az itt szerzett tapasztalatokat átadják a nagyüzemeknek, s javaslatot tesz­nek a tájbaillő fajták termőbe­vonására. V. E. Január, feb­ruár — nemso­kára itt a nyár! Amint a je­leikből meg­ítélhető, még a tavasz sem igyekszik. Me^-meglódul a hóesés, át­vált esőbe, meg vissza. Hideg van. Hi­degebb, mint az 50 éves megfigyelés alapján kiszá­mított fél év­százados kö­zéphőmérsék­let. Február. Tél végi ven­dégeink is megérkeztek, a csonttollú madarak. Cse­megéznek a ga­lagonyafákon, a zord idő elől menekülve enyhelyt és élelmet keresnek. Nekik jó idő — nekünk hideg. Van ez így ... Az időjárástól függetlenül: a Kecskeméti Városi Tanács V. B. Kommunális Költségvetési Üze­mének brigádja járdát épít a széchenyivárosi Akadémia kör­úton. Tavaszra — mert egyszer még tavasz is lesz — parkosít­ják a környéket. Addig csak biztassuk magun­kat: január, február... (Tóth Sándor) Tavaszvárók A februári Társadalmi Szemle A barátság történelmi okmá­nya címmel Apró Antal emléke­zik meg a magyar—szovjet ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződés megkötésének 30. évfordulójáról a Társadalmi Szemle februári számában. Biszku Béla pártunk munkastílusának fő vonásait és időszerű kérdéseit elemzi cikké­ben. Az ár gazdaságpolitikai sze­repének néhány elvi és gyakor­lati kérdését tartalmazza Hoós János tanulmánya. Köpeczi Béla okfejtő értékelésit ad azokról a polgári ideológiai irányzatokról, amelyek az „új baloldaltól” az „új jobboldalig” jutottak el. Az üzemi demokráciáról a fo­lyóirat hasábjain zajló eszmecse­re keretében ezúttal az üzemi demokrácia és a tanulás viszo­nyát vizsgálja az a kerékasztal- beszélgetés, amelyet a Pamutfo­nóipari Vállalat lőrinci gyárának vezetőivel folytatott Kőhalmi Fe­renc. Vass Miklós a dolgozók demokratikus jogairól, Rózsa Já­nos az üzenni demokrácia jelen­tőségéről írta meg véleményét. A magyar kultúra- és művé­szetszemlélet néhány időszerű kérdését feszegeti Szerdahelyi István bőséges bibliográfiával el­látott tanulmánya. Esti Béla ar­ról számol be, mit tesz a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum az is­meretterjesztés és a tudomány szolgálatában. (MTI) Nemcsak a gyermek érzi a hátrányt A gyermekélelmezés hely- Sürgető feladat az iskolai étkeztetés bővítése és korszerűsítése zetét 1976-ban megyénkben is megvizsgálta a Népi Ellenőrzési Bizottság. A tapasztala­tokról lapunkban bővebb terjedelemben beszámoltunk. A fel­vázolt kép nem volt valami szívderítő. S ha most a megyei tanács végrehajtó bizottsága által tárgyalt jelentésben azt ol­vashatjuk, hogy „a NEB-vizsgálat megállapításai általában még ma is érvényesek”, egyet kell érteni a testület döntésé­vel, melynek lényege így foglalható össze egy mondatban: a helyzet megérett a változásra, a szervezett, tempósabb előbb- relépésre. Számok és szintek Az átlagszámok itt is könnyen félrevezetnek. Mert igaz, hogy a megye oktatási intézményeiben tanulóknak 51 százaléka részesül étkeztetésben, de az arányok igen eltérőek. A szakmunkásképzőben 81 százalék, az óvodában 77, a kö­zépiskolában több, mint 62. az általános és kisegítő iskolákban viszont csak 37,3 százaléka vesz részt a gyermekeknek valamilyen formájú közétkeztetésben. A szá­mok elég magasak, hiszen csak­nem ötvenezer gyermek étkezte­tése tekinthető megoldottnak, s nem kevés köztük az általános is­kolás sem. De ha úgy nézzük, hogy az általános és kisegítő is­kolába járó 60 ezer ötszáz gyer­mekből még mindig csaknem 38 ezer nincs bevonva ebbe a fontos szolgáltatásba, érthető és jogosa türelmetlenség. Még akkor is így van ez, ha az országos ellátottság alig két százalékkal magasabb. Az ellátás szintjét érdemes vizsgálni a megyén belüli körze­tenként, járásonként, városonként is. Az arányok itt is nagy eltérést mutatnak. Megtalálható ez még az óvodai étkeztetésben is. Példá­ul az étkezésben részesülők ará­nya a bajai járásban mindössze 52,4 százalék, a kecskeméti járás­ban megközelíti a 85 százalékot. A városok közül Kiskunfélegyhá­zán 76 százalék körüli, míg Ka­locsa városban ennél tíz száza­lékkal magasabb, de a városi át­lag is 85 százalék felett van. Jelentős elmaradás Jelentős eltérések vannak az egyes gimnáziumok és szakközép- iskolák között is, ami nem indo­kolható a létező igényekkel, in­kább az ellátás körülményeivel. Az általános és kisegítő isko­lák étkeztetési lehetőségeinél is van eltérés, bár szinte egyönte­tűen kimondható, hogy a járások, illetve községek helyzete min­denütt igen rossz. Az étkezők aránya alig haladja meg a 25 százalékot a kecskeméti járás­ban, s itt ötvenszázalékos el­látottsághoz legalább 2300 fős fejlesztésre lenne szükség. De a többi járásban is 800—900 fős fejlesztési szükséglet jelentkezik. A városok közül Kiskőrösön kirí­vóan alacsony — csak 20,5 száza­lék — az étkezésben, részesülők aránya. Kalocsán és Kiskunhala­son megközelíti a 60 százalékot, Kiskunfélegyházán 36, Kecskemé­ten 47 százalék. Mindenesetre a városokban általában jobb a hely. zet, de itt az igények jelentkezé­se is sokkal nagyobb. Nem ritka ahol két-három turnusban folyik az étkeztetés, például a megye- székhely széchenyivárosi iskolá­jában alig viselhető már el a zsú­foltság. A határozat szerinti ötvenszá­zalékos ellátottság megközelíté­séhez megyei szinten legalább nyolcezer főt elérő fejlesztésre volna szükség az évtized végéig. Közös erőfeszítéssel A diákélelmezés helyzetét na­pirendre tűző ülésen sok szó esett az ellátás minőségéről is. A minő­séget alapvetően befolyásolja, hogy az ellátásban részesülők lét­számához képest a konyhák tel­jesítőképessége igen alacsony. Csaknem ötvenezer főt látnak el a 35 ezer adag elkészítésére al­kalmas konyhák. Mindez lehetet­lenné teszi az egyes korosztály­nak megfelelő választék előállítá­sát, a munkaigényesebb ételek elkészítését. Kihat a minőségre a konyhák felszereltségének hiá­nyossága, a kevés hűtőtér, a gé­pesítés1 alacsony foka, s néhol az ott dolgozók szakképzettségének nem kielégítő volta is. A megyei tanács vb által meg­tárgyalt jelentés, illetve helyzet- felmérés szerint a fejlesztés anya­gi lehetőségei az V. ötéves terv még hátralevő időszakában alatta maradnak a szükségletnek. Ugyanakkor a fejlesztéssel pár­huzamosan meg kell oldani a ré­gi konyhák, iskolai éttermek bőví­tését, korszerűsítését, javítani azok gépesítését, eszközellátottsá­gát. A most felnövő generáció erőn­léte, megfelelő táplálkozása, jö­vendő egészsége és munkabírása — nem frázis azt mondani — va­lóban közügy. S ez nem kis rész­ben múlik a gyermekek számára főétkezést jelentő — azzá kelle­ne, hogy váljon ! — iskolai étkez­tetés rendszerességén, mindenkori színvonalán. Ezért is hangzik szinte mozgó­sító erővel a megyei testület ha­tározata. amely a helyi tanácsok­hoz fordul a közös erőfeszítések megsokszorozása érdekében. Eb­ből — a jó ügy érdekében — bi­zonyára szívesen veszi ki részét a társadalom is, üzemek, terme­lőszövetkezetek, más gazdasági egységek és kollektívák. Mint már annyiszor, amikor az élet gyor­sabb ütemet diktált a korábbi terveknél és elképzeléseknél. T. P. Pártnapok a megyében A gazdasági építőmunka idő­szerű kérdéseiről lesz szó az el­következő napokban, heteikben országszerte sorra kerülő pártna- PO^on. Az alábbialkban a megyei szervezésű pártnapoik ütemtervét és előadóinak névsorát ismertet­jük. FEBRUÁR 15-ÉN: 14.30 óra, Kecskemét, Kon­zervgyár, Horváth István, az MSZMP KB tagja; a megyei pártbizottság első ititkána; 14.30 óra, Baja, Ganz ViMa- mossagi Mérőkészülékek Gyára Nagy Tibor, az MSZMP KB oez- tályvezetől-helyefctese; 14.03 óra, Kecskemét, Kerté­szeti Egyetem főiskolai kara, Li- povecz Iván, a Magyar Rádió munkatársa; 15.00 óra, Kiskőrös, MSZMP városi bizottsága, Szántó Jenő, a Népszabadság szerkesztője; <15.00 óra, Kecskemét, Városföl­di Állami Gazdaság, dr. Molnár István, a megyei pártbizottság munkatársa. FEBRUÁR 16-ÁN: 14.00 óra, Kecskemét, Gépipa­ri és Automatizálási Műszaki Fő­iskola, Nyers Rezső, az MSZMP KB tagja, az MTA Közgazdaság- tudományi Intézet igazgatója; 1.4.00 óra. Bácsalmási Állami Gazdaság, Miklós János, az Ál­lami Gazdaságok megyei Főosz­tályának igazgat óta; 14.00 óra, Kecskemét, ZIM, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke; 14.15 óra, Kiskunmajsa, ME­ZŐGÉP Drótfonat üzeme, dr. Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője; 15.00 óra, Kecskemét, megyei bíróság, Matkó István, a Magyar Hírlap szerkesztője; 15.00 óra, Petőiiszállás, Sztano- jev András, a kiskunfélegyházi városi pártbizottság első titkára. FEBRUÁR 17-ÉN: 14.00 óra, Baja, Vas-Fémipari Szövetkezet, Preiszinger András, a Lapkiadó Vállalat megyei igaz­gatóba; 14.30 óra, Kecskemét, Budapes­ti Rádiótechnikai Gyár, dr. Mol­nár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke, országgyűlési képviselő; 14.30 óra, Kalocsa, körzeti pártszékház, Ballai László, az MSZMP KB osztályvezető-he­lyettese; 15.00 óra, Hosszúhegy! Állami Gazdaság nemesnádudvari kerü­lete, Molát Ferenc, MSZMP KB munkatársa; 15.00 óra, Kiskunfélegyháza, MSZMP városi bizottsága, Gera Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője; 16.00 óra, Ladánybene, Zrínyi Szakszövetkezet, Gál Gyula, a megyei pártbizottság munkatár­sa. FEBRUÁR 20-ÁN: 14.00 óra, Zsana, tsz-központ, Ivicz Vilmos, a megyei pártbi­zottság munkatársa; 14.00 óra, Baja, városi-járási rendőrkapitányság. Szabó Imre, a bajai járási pártbizottság első titkára; 16.00 óra,- Bocsa, Petőfi Tsz, Ivanics Lajos, a kiskőrösi járási pártbizottság első titkára; 16.30 óra, Kiskunhalas, OTP, Nagy Béla, a megyei pártbizott­ság munkatársa; 18.00 óra, Dunavecse, művelő­dési ház, Tamás Mária, az MSZMP KB munkatársa; 18.00 óra, Szailkszentmár.ton, pártház, dr. Boza József, a kalo­csai járási pártbizottság első tit­kára; 18.00 óra, Misiké, pártház, Dör- ner Henrik, a B ács-Kiskun me­gyei Építői pari Vállalat vezér- igazgatója. FEBRUÁR 21-ÉN: 14.00 óra, Kecskemét, Bács- Kiskun megyei Állami Építőipa­ri Vállalat, Czank János, az MSZMP KB instruktora; 14.00 óra, Kecskemét., MEZŐ­GÉP Vállalat, Bercsényi Zoltán, a megyei pártbizottság munka­társa; 14.00 óra, Kunbaja, ÁG étte­rem, Kovács Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa; 14.30 óra, Kalocsa, EKA gyár­egység, Szvorény János, a váro­si pártbizottság első titkára; 15.00 óra, Kecskemét, Barom­fifeldolgozó Vállalat, dr. Körös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára; 15.00 óra, Kiskőrös, szakszövet­kezet, Magony Imre, a Homok- hátsági Tsz-szövetség titkára; 16.00 óra, Kecskemét, MÉSZÖV, Konfár Sándor, a TIT megyei titkára; 16.00 óra, Kiskunfélegyháza, vendéglátó vállalat, dr. Harsányt Ernő, az oktatási igazgatóság tanszékvezető tanára. FEBRUAR 22-ÉN: 14.00 óra; Kecskemét, Szer­számgépipari Művek, Maris Já­nos, az MSZMP KB alosztály­vezetője; 14.00 óra, Kiskőrös, MEZŐ­GÉP, Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titká­ra; 14.30 óra, Kecskemét, Közép- magyarországi Pincegazdaság, Zsuffa Ervin, az MSZMP KB al­osztályvezetője; 14.30 óra; Bácsalmás, művelő­dési ház, Suhajda István, a me­gyei pártbizottság osztályvezető­je; 14.30 óra, Kecskemét, Fém­munkás Vállalat, Hegedűs István, a megyei pártbizottság osztály- vezetője; 15.00 óra, Lakitelek, Szikra Tsz, dr. Sipos Aladár, a Politikai Főiskola rektorhelyettese; 15.00 óra, Kecskemét, MSZB Tsz, Pogány Károly, a megyei pártbizottság osztályvezető-he­lyettese; 17.00 órai, Fülöpszáliás, pártház, Erdélyi Ignác, a megyei pártbi­zottság titkára. FEBRUAR 23-Á'N: 14.00 óra, Kerekegyháza, ME­ZŐGÉP, Tohai László, a megyei tanács elnökhelyettese; 14.15 óra, Kiskunfélegyháza, Habselyem, Borsodi György, az SZMT vezető titkára; 14.15 óra. Baja, Finomposztó, Szendrei Sándor, az MNB me­gyei igazgatója; 14.30 óra, Kecskemét, megyei kórház, Orbán Sándor, az MSZMP KB munkatársa; 14.30 óra, Kiskunfélegyháza, Villamosszigetelő és Műanyag­gyár, S. Hegedűs László, a Ha­zafias Népiront Országos Tanár csának titkára; 14.30 óra, Kiskunfélegyháza, Vegyipari Gépgyár, Kóczián Zol­tán, a KSH megyei igazgatója; 15.30 óra, Kiskunhalas, Építő­ipari Vállalat, dr. Szabó Miklós, a városi pártbizottság első titká­ra; 17.00 óra, Kecel, pártház, dr. Arvay Árpád, a megyei tanács vb-ititkára. FEBRUÁR 24-ÉN: 14.00 óra, Baja, Mg Kombinát, központi klub, Ispánovits Márton, a MÉSZÖV elnöke; 14.15 óra, Kiskőrös, IGV, dr. Mező Mihály, a megyei tanács osztályvezetője; 14.30 óra, Kecskemét, SZMT- MNB, Szigeti Péter, a megyei tanács osztályvezetője; 14.30 óra, Baja, Kismotor- és Gépgyár, dr. Molnár Benedek, a GAMF főigazgatója; 15.00 óra, Lakltelek, pártház, Horváth Ignác, a kecskeméti jár rási pártbizottság első titkára; 16.00 óra, Mélykút, művelődési ház, Szabó Lajos, az Állami Biz­tosító megyei igazgatója; 17.00 óra, Tompa, pártház, Gol- dea Mihály, a megyei pártbizott­ság munkatársa; 18.00 Fájsz, művelődési ház, dr. Greiner József, a megyei bíróság elnöke; 18.00 óra, Borota, pártház, Bú* za Dezső, a kiskunhalasi pártbi­zottság első titkára. FEBRUAR 27-ÉN: 16.00 óra, Solt, pártház, Iván Istvánná; 18.00 óra, Hajós, pártház, Kelle György, a 'megyei pártbizottság munkatársa; 18.00 óra, Szakmar, művelődési ház, Princz László, az SZMT titkára; 18.00 óra, Harta, pártház, Bre* nyó Mihály, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese. FEBRUÁR 28-ÁN: 14.00 óra, Kiskunhalas, Kö­töttárugyár, Dobrotka László, könnyűipari miniszterhelyettes; 14.30 óra, Kalocsa, Paprikadipa- ri Vállalat, dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese; 14.30 óra, Kiskunhalas, Papír­ipari Vállalat, Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára; 15.00 óra, Baja, megyei tanács vb járási hivatal. Vágó Iván, a megyei tanács osztályvezetője. A megyében még további két­százötven helyen szerveznek pártnapot a városi, járási párt- bizottságok. A KRIMSZKAJA PRAVDÁBAN OLVASTUK Kiállítás Szimferopolban Szimferopol történelmének leg­utóbbi hat évtizedét vonultatja fel képekben, becses történelmi erek­lyékben az a nagyszabású kiál­lítás, amelyet a közelmúlt na­pokban A. A. Vatlaceva, a szim- feropoli városi pártbizottság tit­kára nyitott meg a szovjet hata­lom létrejöttének 60. évforduló­ja alkalmából. A megnyitó részt­vevőinek alkalmuk nyílt találkoz­ni a Krím terület felszabadításá­ért folytatott polgárháborúban és a nagy honvédő háborúban részt vett hősök képviselőivel, köztük a 18-as partizánosztag politikai biztosával N. A. Klemparovszkij- jal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom