Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-26 / 49. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1978. február 26. A világszínvonal és a BRG Ä'SS't kecskeméti gyára S? LSÜSU Bc" %A taggyűlés kritikusan kecskeméti gyárának k°m- elemezte a helyzetet mumstát. Gáspár Sándorne- J nak, a gyári pártvezetőség titkárának több, mint egy órán át tartó beszámolóját egyöntetű helyesléssel fogadta a tagság, mert eredményeiket, gondjaikat egyaránt híven tükrözte. Az elmúlt évi munkáról szóló jelentés átfogóan elemezte a párt- szervezet belső életének alakulását, a kommunisták helytállását. Am ami rendhagyóvá tette a taggyűlést, az a termelésre, s annak korlátáira vonatkozott. A gyár (1977-ben még gyáregység) tavalyi termelési célkitűzéseit. s az ezzel kapcsolatos cselekvési programot minden kommunista Jól ismerte. A pártcsoportok tagjai voltaik a végrehajtás legfőbb agitátorai. Védnökséget vállaltak a célfeladatok és az exporttervek teljesítése felett, s a pártcsoport-üléseken, valamint az üzemi demokrácia fórumain pedig keményen — sokszor ingerülten — bírálták a szervezési hibákat, az anyagellátási gondo- kat. Nem volt közömbös a párttagok számára a nagy értékű gépek. berendezések jobb kihasználása szompontjából a müszakszám- növelés sem. Az ő politikai tevékenységük döntő mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a gyárban. 1,36-ról 1,46-ra, a magnófejgyár- tásnál 2,1-re növekedett a rnű- szakszám. Végül is a gyár termelési értékéi (az 1976. évinél két százalékkal kisebb létszámmal) 1977- ben 15 százalékkal sikerült növelni. Ez a termelési felfutás lényegesen meghaladja a kecskeméti ipart fejlődés tavalyi átlagát, sőt a magnógyár V. ötéves tervében 1977-re előirányzott célkitűzéseket is. Az üzem kommunistái ezúttal mégsem voltak elégedettek. Elmúlt évi cselekvési programjukban ugyanis 25 százalékos termelésnövekedést' terveztek, és meg is tettek minden tőlük telhetőt a siker érdekében. A gyár vezetőit rendszeresen beszámoltatták, s felszólították őket, hogy Javítsanak a munka szervezettségén, valamint az anyagellátáson. Azok cselekedtek is a javasoltak szellemében. A partonkívüliekre sem volt semmi panasz. Családos anyák — ha szükséges volt — nyújtott műszakokban dolgoztak, a brigádok egymást segítették, csakhogy teljesíthessék a terveket. Mégis a 25 százalékos célkitűzésből csak 15 százalék lett, mert akadozott a kooperáció, az együttműködő gyárak. vállalatok késedelmesen küldték az anyagokat, alkatrészeket. Már a gyár három alapszervezetének beszámoló taggyűlésén is sokait foglalkoztak ezzel a témával a felszólalások. Ezúttal Molnár István, a 2-es alapszervezet titkára adott elsőként ennek hangot. Elmondta, hogy a szerelő- üzemben — a dolgozók valóban hősies helytállása ellenére is — azért volt ütemtelen a termelés, ment a salgótarjáni gyártól nem kapják Idejében a magnetofonmn. torokat, s minőségük sem mindig felel meg a követelményeknek. Hudasi Károly, a gyár igazgatója felszólalásában hangsúlyozza: a XI. pártkongresszus határozata kimondja, hogy a termelésben meg kell közelíteni, vagy elérni • Termékeinek 75 százalékát «exportra gyártja a ItRG kecskeméti gyára. Sebők Istvánná mechanikai műszerész mérésekkel ellenőrzi a svéd megrendelésre készülő futóműveket. (Pásztor Zoltán felvétele.) a világszínvonalat. Ez természetesen nemcsak a minőségre (hiszen rossz terméket el sem lehet adni külföldön), hanem főleg a gazdaságosságra, a termelés hatékonyságára vonatkozik. A kecskeméti magnógyár adott lehetőségéi között e cél érdekében tűzte célul a 25 százalékos termelésnövelést, kizárólag a termelékenység emelésével. Ily módon az 1976. évi 401 milliós termelést 1977-ben 500 millió forintra kívánták növelni. A feltételeket erie megteremtették Kecskeméten, azonban a BRG másik gyára, a salgótarjáni, ehhez nem tudott partnerré válni. Késedelmesen szállította a vasmagokat a híradástechnikai gyár, a kábeleket a Szegedi Kábelgyár Is. Ezért nem érhette el a kecskeméti gyár 1977-ben csak a 464 milliós termelési értékét. A feltételek megteremtése tehát most már nem csupán a kecskemétieken múlik, hanem a nagy- vállalat, a BRG vezetésén is. Az iJén célul tűztük — mondotta az igazgató —, hogy több, minit 20 százalékkal növeljük a termelékenységet. ami már világszínvonalú hatékonyságot jelent. Az üzemi pártvezetőség helyesen foglalt állást, amikor kimondta, hogy az idei tervek teljesítéséhez új munkamódszerekre van szükség. Vagyis: technológiai rekonstrukcióra a szerelésben; a célgépesítés és az auomatizálus fokozására; a gépii adatfeldolgozás alkalmassá tétele termelési programok készítésére. Ezeknek a feltételeknek megteremtése pedig a vállalati központra vár, azzal együtt, hogy míg a salgótarjáni gyár zökkenő- mentesen el inem tudja látni a mag nómo torgyártást. szükséges import útján is beszerezni még a ma gnómotorokat. Az idén ugyanis már nem kevesebb, mint 600 millió forintos termelés zavartalan feltételeinek biztosítóról van szó, A többi felszólaló is hasonló megállapításra jutott. Rámutattak arra, hogy a kecskeméti gyár szocialista brigádjai amikor csatlakoztak a Láng Gépgyár dolgozóinak muinkaverseny-felhívá- sálioz. arról sem feledkeztek meg, hogy az idén ünnepük a BRG 25 éves fennállását. Hangsúlyozták, hogy a kommunisták az idén is szerveznek, 'agitálnak, s mozgósítanak, a célkitűzések elérésére. Ugyanakkor azonban a vállalat központjából is több Intézkedést várnak a zavartalan termelés feltételeinek megteremtéséhez. Nagy Ottó A Polgári Törvénykönyv módosításáról 4. A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség A Ftk.-nak az Ilyen felelősséget szabályozó rendelkezései közül Jelentős módosításra került sor az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályai körében. A jelenleg érvényben levő rendelkezések szerint, ha az államigazgatási szerv az ügyek intézése során az ügyfélnek kárt okoz, a törvényben meghatározott egyéb kártérítési feltételek fennforgása esetén is csak akkor felel a 'kárért, ha az eljáró alkalmazott vétkességét büntető ítélet vagy fegyelmi határozat előzetesen megállapította. Ezen túl szigorú előfeltétel — a tapasztalatok szerint — nem alkalmas arra, hogy az állam- igazgatási jogkörben elkövetett kötelességszegés károsultjait megfelelő védelemben részesítse. 'A módosított Btk. — a személyek jogainak és törvényes érdekeinek hatékonyabb védelme, az államigazgatási tevékenység törvényességének fökozott biztosítása érdekében — a felelősség megállapításának feltételei közül mellőzi az előbb említett feltételt. Jogellenes magatartás Az új törvényi rendelkezés szerint a felelősséget — az alkalmazottnak az általános kártérítési szabályok szerinti felróható éss jogellenes magatartása mellett — akkor lehet megállapítani, ha a károsult az államigazgatási eljárás keretében a rendes jogorvoslati lehetőséget igénybe vette és az sikertelen maradt. A Ptk. módosítás előtti rendelkezései szerint csak az okozott vagyoni kárért jár kártérítés. Ez azt jelenti, hogy például egyszemélyi sérülés esetében a károkozónak kártérítést kell fizetni a gyógyítással felmerült, tényleges költségekért, a megrongált ruhákért, a kimutatott keresetkiesés és munkaképesség-csökkenés miatt stb„ de nem jár kártérítés — kimutatható vagyoni kár hiányában — akkor, ha a sérülés „csak” torzulást, vagy a munkaképességet nem befolyásoló testi fogyatékosságot okoz, holott ez is jelentősen megnehezítheti a sérült további életvitelét. A módosított Ptk. abból Indul ki, hogy a károkozó cselekmény a károsult érdekeit úgy is sértheti, hogy vagyoni káron kívül nem vagyoni hátrányt is okoz, amely kihatásában esetleg súlyosabb is lehet az előbbinél. A péhzbell kárpótlás alkalmas lehet a nem vagyoni kár enyhítésére Is, ezért a módosított Ptk. úgy rendelkezik, hogy a károkozó köteles megtéríteni u károsult nem vagyoni kárát is, ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét, vagy egyébként életét tartósan, vagy súlyosan megnehezíti. Természetesen a nem vagyoni kárért való felelősséget is csak a kártérítési felelősség egyéb feltételeinek (jogellenesség, felróhatóság) megléte esetén lehet megállapítani. A jogellenes és felróható magatartás jogi személynek Is okozhat vagyoni kárban nem mérhető hátrányt, ezért a módosított Ptk. Ilyen esetben Is lehetőséget ad a kárpótlásra, ha a károkozás a jogi személynek a gazdasági forgalomban való részvételét hátrányosan befolyásolja, Módosulások az egyes szerződésfajtáknál A Ptk. kötelmi jogi része a legfontosabb, a gyakorlatban leggyakrabban előforduló szerződésfajtákra vonatkozó szabályokat részletesen Is meghatározza. A módosított Ptk. számos szerződésfajtánál Iktat be módosításokat, kiegészítő rendelkezéseket, amelyek ismertetésére — nagyobb terjedelmük folytán — e helyen nincs lehetőség. A jelenleg hatályos Ptk. a közszolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésekről (például a víz-, gáz-, villanyszolgáltatás) nem rendelkezik, holott ezeknek a fogyasztók szempontjából nagy jelentősége van. A módosított Ptk. a közszolgáltatási szerződést külön szerződéstípusként szabályozza. A rendelkezések megfelelően biztosítják a felek egyenjogúságát, s kiküszöbölik a szolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezetek közhatalmi jellegű jogosítványait. Ezt a törvény főként azon rendelkezésekkel ✓biztosítja,hogy a szolgáltató a szerződés megkötését csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg, a teljesítést csak jogszabályban meghatározott esetekben szüneteltetheti, korlátozhatja, Illetve mondhatja fel a szerződést. A módosított Ptk. az egyes szerződések körébe — részben korszerűsített, részben új szabályozással beépíti az építési és szerelési, a tervezési, a kutatási és az utazási szerződéseket. A gazdálkodó szervezetek közötti szállítási szerződésekre, valamint a gazdálkodó szervezetek vállalkozási szerződéseire vonatkozó és külön Jogszabályban foglalt rendelkezések közül azokat, amelyek a gyakorlatban beváltak és Időtállónak bizonyultak, a Ptk. ugyancsak beépítette rendelkezései körébe. A módosított törvény a társasági szerződések keretén belül külön szabályozza a közös háztartásban élők vagyoni viszonyait. Közös háztartásban A házastársak, a szülők és a klsikorú gyermekek Ilyen viszonyait a Családjogi tőrvény rendezi, egyéb személyekre nézve azonban nem volt jogi szabályozás, ezért szükségessé vált ennek sajátos szabályozása. Az egyéb — tehát nem házasságon belüli — közös háztartásban együttélés leggyakrabban az élettársak között Jön létre. Az új törvényi rendelkezés szerint az élettársak — a házasságikötés nélkül, közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együttélő nő és férfi — együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Kimondja a törvény, hogy ha a szerzés aránya nem állapítható meg, úgy azt azonos mértékűnek kell tekinteni. Kimondja a törvény azt is, hogy a háztartásban végzett munika is a szerzésben való közreműködésnek számít. E szabályokat kell alkalmazni a vagyoni viszonyok rendezése tekintetében a házastársak körén kívül álló más hozzátartozók együttélése esetén is. A Ptk. hatályos szabályai szerint a tartási szerződésben a fél a saját háztartásában való eltartásra vállalhat kötelezettséget. A gyakorlati tapasztalatok szerinte közös háztartásban együttlét nem mindig feltétele a tartási szerződés tárgyát képező ellátásinak, valamint a gondozás, gyógyíttatás, ápolás és eltemettetés teljesítésének, ezért a módosított Ptk. mellőzi a közös háztartást, mint a tartási szerződés egyik előfeltételét. A jelenlegi szabályozás szerint az eltartást vállaló fél csak magánszemély lehet. A gyakorlatban jogi személyek — főleg mezőgazdasági termelőszövetkezetek — részéről Is merült fel igény tartási szerződés megkötésére, ezért a módosított Ptk. akként rendelkezik, hogy kötelezettként jogi személy is köthet tartási szerződést. Dr. Dobos László A Magyar Jogász Szövetség Búcs-Ktskun megyei szervezetének elnöke (Folytatjuk.) ŰJ ACÉLMŰ ÉPÜL DUNAÚJVÁROSBAN • A Dunai Vasmű területén épül az új Konvertern Acélmű. A tis milliárd forintért épülő, majd legkorszerűbb eljárással dolgozó acélmű évente több mint két millió tonna finomacélt fog előállítani. A Ganz-MÁVAG szakemberei az acélmű csarnokának hetvenöt méter magas tartóoszlopait emelik be. (MTI fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) Tél a lengyel hegyekben A Bielsko Biala vajdaságban elterülő Sziléziai Beszkidek a téli turisztika egyik központja. A közismert Szczyrk, Wisla. Jaszofiec vagy Ustron mellett még számos olyan helységgel rendelkezik a Sziléziai Beszkidek, amely kitűnően alkalmas a téli sportokra. Közkedvelt leslklópályák találhatók a Klimczak és a Szyndzielna hegyek lejtőin. A Szyndzielna csúcsára 1920 méter hosszú kötélpálya vezet fel, a Klimczakra pedig felvonó. Vonzzák a turistákat a jó elszállásolási lehetőségek is, s nem utolsósorban az a tény, hogy Wls- lában és Szczyrkben állandó jelleggel sitanfolyamokat tartanak. Csupán Szczyrkben 13 felvonó működik, valamint 20 leslklópá- ly». Hosszúságuk eléri a 70 kilométert. A jéigsport kedvelői is lehetőséget találnak a sportolásra. Komfortos menedókházak találhatók. Skrzyczne-hegyen, továbbá a Klimczokon, a Szyndzlek- nán és a Malinowska Skálán. A Zopulency hegy oldalán kiépített sípúlyu állandó világítással rendelkezik, így az éjjel-nappal igénybe vehető. Munkaerő-gazdálkodás a mezőgazdaságban A felszabadulás előtti magyar mezőgazdaságot az elaprózottság, a gépesítés hiánya, az alacsony termelési színvonal Jellemezte. A század elején a mezőgazdasági keresők szama meghaladta a kétmilliót, de a parasztcsaládok munkaképes korú tagjainak jelentős része nem dolgozott egész éven keresztül. Gép és vegyszer A mezőgazdaság szocialista átszervezése után mérséklődött a termelés időráfordítása, így 1975- ben a géppel helyettesített ösz- szes napok száma már meghaladta a 121 milliót. Csökkentette az élőmunka-ráfordítást a kemikáliák bevezetése is. Amíg egy hektár kukorica ápolására hagyományos termesztés mellett tíz-tizenöt munkanapot fordítottak, addig a szuperszelektív vegyszerek alkalmazásával minimális idő alatt el tudják végezni a növény- ápolást. Ezt jól illusztrálják a következő adatok. Ha például másfél millió hektár kukorica termő- területet veszünk alapul, a korszerű termesztéstechnológia mellett 15—20 millió munkanappal kevesebb idő szükséges a műveléshez. Ez 60—70 ezer dolgozó munkáját helyettesíti. E tényezők hatására a mező- gazdasági keresők száma 1970-re 2 millió alá, 24 százalékra csökkent, 1975-ben pedig már alig haladta meg a 20 százalékot. Mindez egy MÉM-sajtótájékozta- tón hangzott el. A kiapadóban levő munkaerő- forrás ismeretében az üzemek az eddiginél körültekintőbben számolnak munkaerőhelyzetük alakulásával. Terveikbe beépítik, hogy egy-egy munkafolyamatot mennyi idő alatt tudnak elvégezni a dolgozók. A szövetkezetek gyors ütemű fejlesztése ugyanis szükségessé tette a gazdálkodáshoz kapcsolódó munkaerő hatékonyabb hasznosítását is. Bács- Kiskunban ez még fokozottabban érvényes, hiszen kertészeti megyeként számon tartott szűkebb hazánkban 1980-ig mintegy 18— 20 ezerrel dolgoznak kevesebben a mezőgazdaságban. A munkaerőigényes ágazatok, a zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztés kevéssé gépesítettek, ennek hátrányát főként a betakarításkor érzik meg a nagyüzemek. A kertészkedő szövetkezetek munkaerőmérlegük elkészítésekor fokozottabban számolnak az Idős téesz-tagokkal, családtagokkal, valamint a népgazdaság más területén dolgozókkal. A IV. ötéves tervidőszakban kevesebb dolgozóval 40 százalékos bruttó termelési értéknövekedést értek el a szövetkezetek. Az állami gazdaságok több mint 60 százalékkal emelték termelési értéküket a fent említett időszak alatt, 12 ezer fős létszámcsökkenés mellett. Nagyobb hozzáértéssel Jelenleg az állami gazdaságokban és mezőgazdasági szövetkezetekben mintegy 21 ezer felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember dolgozik az országban. Mindez kevés, hu figyelembe vesszük, hogy az állami gazdaságok vezetőinek 87, a »szövetkezeti vezetőknek 68 százaléka szerzett diplomát. Ezen belül ellentmondás tapasztalható. Ugyanis az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek egy részében, főként városközeiben szakember-telítettség Jelel mutatkoznak, máshol viszont szinte krónikus a hiány. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek szakember-ellátottságuk javítása érdekében állami támogatást kapnak, ami kiterjed a lakásépítésre, kedvezményes gépkocsivásárlásra, munkabérrkl- egészítésre stb. A mezőgazdasági nagyüzemek kialakítása nemcsak a vezetőktől követeli meg a nagyobb hozzáértést, hanem fontos, hogy a fizikai dolgozók közül is minél többen legyenek szakmunkások. A termelőeszközök korszerűsödése, működtetése ugyanis minőségi munkaerőt igényel. Ismert, hogy a fel- szabadulás előtt a kertészképzésen kívül más mezőgazdasági munkára nem oktatták az embereket. Az 1960-as években megindult intenzív fejlesztés nyomán specializálódott mezőgazdasági munka szükségszerűvé tette a növénytermesztő, állatten^sztő szak- és betanított munkásképzést is. Ma. országosan mintegy 140 ezer szak- és 360 ezer betanított munkás dolgozik a mezőgazdasági nagyüzemekben. A gazdaságok és az oktatási intézmények feladata, hogy további 40—50 százalékkal növeljék a mezőgazdasági szakmunkások arányát. Ezt a célt segíti több középfokú iskola átszervezése, amelyekben az érettségi bizonyítvány mellé szakmunkásképesitést szerezhetnek a hallgatók. Szakképzettség szerint örvendetes, hogy a szakemberek anyagi elismerésében is előbbreléptek az üzemek. A nemrégiben közzétett MÉM—MŰM együttes rendelet téeszekben is kötelezővé tette a munkák szakképzettség szerinti besorolását. Remélhető, hogy ez emeli a mezőgazdasági szakma tekintélyét, és hozzájárul ahhoz, hogy több fiatal válassza élethivatásául a mezőgazdaságot. A gazdaságokban dolgozó nők aránya 1970 óta emelkedik. Nem közömbös tehát, miként foglalkoztatják őket. A nők nagyobb hányada még mindig a kézimunkaigényes ágazatokban, elsősorban a kertészetekben, a baromfitenyésztésben, a borjúgondozásban tevékenykedik, Az említett munkaterületeken foglalkoztatottak 85—90 százaléka nő, de az utóbbi tíz esztendőben megnőtt arányuk a melléküzemágakban is. A legutóbbi .adatok szerint mintegy százezerre tehető a 40—50 év közötti nő. Legtöbbjük a múlt rend? szerben Járt iskolába, amikor a hat elemi elvégzése volt a kötelező. Az akkor elsajátított ismeretek, gyakorlati tapasztalatok elégségesek voltak a kisüzemi termeléshez. A falusi életviszonyok, a korlátozott tanulási lehetőség mellett törvényszerűen háttérbe szorult a szakmai műveltség iránti igény. Ennek pótlását az üzemek hosszú évek óta különféle tanfolyamok szervezésével igyekeznek megoldani. B. Z. • sok fiatal szakmunkás dolgozik a kecskeméti Magyar—Szovjet Barit, ság Termelőszövetkezet vlrágkcrtészetébcn.
