Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

Ml*. jaaaár 1. • PKTöri Mtn • • Külpolitika, tudomány, ipar, kultúra, sport, idegenforgalom Gazdagítottuk a világot Az óév és az új esztendő fordulóján a Központi Sajtószol­gálat megkérdezte közéletünk néhány neves képviselőjét, hogy saját munkaterületén 1977-ben mit tartott az év ki­emelkedő eredményének, sikerének, mi az, amivel előbbre léptünk, amivel gazdagítottuk a világot. Dr. Berecz János, az MSZMP KB Külügyi Osztályának vezetője: A Magyar Népköztársaság aktív, kezdeményező nemzetkö­zi tevékenységet folytatott 1977- ben. Külpolitikánkat, a XI. kongresszus határozatainak szel­lemében, a proletár internacio­nalizmus és a békés egymás mellett élés elvei vezérelték. El­vi alapokon nyugvó kiegyensú­lyozott magatartásunk tovább növelte tekintélyünket a világ országai körében. Országunk, népünk alapvető érdekeinek megfelelően sokol­dalúan fejlesztettük együttmű­ködésünket a Szovjetunióval. Kapcsolataink kiemelkedő ese­ménye volt Kádár János és Leo- nyid Brezsnyev júliusi krími találkozója, valamint párt- és kormányküldöttségünk részvéte­le a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának szovjetunióbeli ünnepségein. A testvéri szocialista országok­kal való kapcsolataink erősítését szolgálta a Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség ber­lini látogatása, Kádár János és Nicolae Ceausescu Debrecenben, illetve Nagyváradon lebonyolí­tott találkozója, a Gustav Husak vezette csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség magyarországi útja, Kádár János és Joszip Broz Tito megbeszélései a jugoszláviai Bellyén, valamint Edward Gie- rek és Piotr Jaroszewicz magyar- országi látogatása. Pártunk és kormányunk to­vább erősítette szolidaritását a tőkés és a fejlődő országok marxista—leninista pártjaival. Ennek szellemében zajlottak le Kádár János és Enrico Berlingu- er, az Olasz Kommunista Párt' főtitkára, illetve Kádár János és Georges Märchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára kö­zött a budapesti tárgyalások. Ebben az évben hazánkban jár­tak a mexikói, a kolumbiai, a chilei, az iráni, a perui, a bra­zíliai és a venezuelai testvérpár- tok főtitkárai. Továbbra is támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalma­kat, hazánkban járt Joshua Nko- mo, a Zimbabwei Afrikai Népi Szövetség elnöke. Jelentős tevékenységet fejtet­tünk ki a nemzeti függetlenség megszilárdításáért, a gyarmati múlt felszámolásáért harcoló or­szágok irányában. Áprilisban a Jemeni Népi Demokratikus Köz­társaság párt- és kormánykül­döttsége járt hazánkban Ábdul Fattah Iszmailnak, a JNDK Nem­zeti Front Egyesített Politikai Szervezet Központi Bizottsága főtitkárának a vezetésével. Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke októberben Afganisztánban novemberben Mexikóban és Ecua­dorban tett látogatást. Október­ben Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tett hivatalos ba­ráti látogatást Irakban. A nemzetközi enyhülés folya­matának elmélyítése, a különbö­ző társadalmi rendszerű orszá­gok együttműködése, a helsin­ki záróokmány elveinek végre­hajtása, az európai biztonság megteremtése érdekében jelentős esemény volt Kádár Jánös olasz- országi és NSZK-beli látogatá­sa. Ezeket a célokat szolgálta Rudolf Kirschläger osztrák ál­lamfő magyarországi útja, Lá­zár György norvégiai, finnorszá­gi és ausztriai, illetve Raymond Barre, francia miniszterelnök magyarországi látogatása. Hazánk aktívan, javaslattevő­én vett részt-a belgrádi európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájában és más többoldalú tárgyalásokon. Tasnádi Emil, az Országos I alálmányi Hivatal elnöke: — 1977-ről szólva azt kell mondanom, hogy nem vagyunk elégedettek. Miért? Egyrészről, mert előttünk is világosan kibon­takozik a magyar népgazdaság helyzete, azok a problémák, amelyek sürgetően követelik a műszaki-tudományos eredmények fejlesztését. Feladatunk, hogy közelítsünk a világszínvonalhoz. Az, hogy itt sikerül-e jelentős előrehaladást elérnünk, meg­szabja a magyar népgazdaság alakulását, az elkövetkezendő év­tizedben. A magyar találmányok száma azonban évek óta stagnál, s ezért sem vagyunk elégedettek. Nemcsak a találmányok mennyisége nem kielégítő, de a már meglevők hasznosításával is sok a gond. Ami viszont örömet jelent számunkra, az az újító mozga­lom. örülünk annak a fejlődés­nek, amelyet 1977-ben is tapasz­taltunk, s amely évek óta egész­séges, egyenletes, felfelé Ívelést mutat. Az újítások gazdasági-mű­szaki megvalósulása is szervesen kapcsolódik a szocialista bri­gádmozgalomhoz és az újító te­vékenységhez. Az elmúlt időszakban erősödik a felismerés, hogy Magyaror­szág a szellemi szükségletek te­rén nem képes önellátásra, be kell kapcsolódnunk a szellemi termékek nemzetközi forgalmá­ba, rendszeressé kell tennünk a licencek vásárlását. Ennek ked­vező hatása van mind a piaci tevékenységre, mind a gazdasági életre. A tudománypolitikai irányelvek, valamint az ennek alapján született és születendő intézkedések sokat ígérnek. Találmányaink közül az idén is a hagyományos területek jár­tak elöl. A gyógyszeripar, a me­zőgazdaság és az elektronika az a terület, ahol hazánkban az elmúlt évben is a legjelentősebb eredmények születtek. A tudományos-technikai for­radalom ma már alig enged te­ret az egyéni alkotóknak, egye­di találmányoknak. Ma csoportok végzik a. kutatásokat és a talál­mányok nagy része a szükségle­tek kielégítésének része. Horváth Ede, a Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója: — Talán nem túlzás, ha azt állítjuk: nehéz, de eredmények­ben gazdag évet hagytunk ma­gunk mögött. Két és fél milliárd forinttal termeltünk többet az idén, mint tavaly, ígfr termelési értékünk meghaladja a 13,5 mil- liárdot, amelynek több mint a felét exportáltuk. A szocialista országoknak 150 millió rubelért, a tőkés piacok­ra pedig 35 millió dollárért szál­lítottunk különféle közúti jár­műveket, futóműveket, nagy tel­jesítményű Diesel-motorokat és kamioncikat. Nagyon jelentősnek tartom, hogy ebben az évben megteremtődött annak a feltéte­le, hogy gyárunkban készüljenek a jövőben a mezőgazdaság szá­mára oly fontos erő- és munka­gépek. A világ egyik legnagyobb mezőgazdasági gépgyára, az IHC licence alapján kezdődött meg a korszerű ekék, a tárcsás boronák és vetőgépek gyártása. 1977 krónikájához tartozik még, hogy a gyár alkotó kollektívája az év közepén bocsátotta útjára a 180 lóerős Rába-traktort, és megkezdte a sorozatgyártást is. Tisztában vagyunk azzal, hogy eredményeink a nemzetközi ösz- szehasonlításban nem számítanak kiemelkedőnek. Éppen ezért ar­ra törekszünk, hogy munkánk ha­tékonyságát a jövőben az eddi­ginél is nagyobb ütemben nö­veljük, s a dolgozók élet- és munkakörülményeit tovább ja­vítsuk. Szabolcsi Miklós, akadémikus: 1977-ben a nyelv- és irodalom- tudományok területén igazán je­lentős esemény történt: augusz­tusban Nyíregyházán megalakult a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság. Legalább fél évszázada már, hogy felmerült egy ilyen társa­ság alapításának terve, most pe­dig, hosszú évek gondos, előké­szítő munkája után sikerült a terv megvalósítása. Olyan nem­zetközi tudományos egyesület alakult meg, amely a magyar nyelvvel, irodalommal és nép­rajzzal foglalkozó kutatókat és egyetemi-főiskolai oktatókat egyesíti, dolgozzanak bármely táján is a világnak. Látszólag pusztán szervezeti intézkedésről van szó; valójá­ban sokkal többről! A magyar nyelvvel, irodalommal és nép­rajzzal foglalkozók- eredményei eddig csak közvetett úton kerül­tek be a nemzetközi vérkerin­gésbe; egymás munkásságáról sem szereztek időben, rendszeresen tudomást. A nemzetközi tudo­mányos egyesületekben sem volt képviselete az említett tudomá­nyoknak. Az új egyesülettől azt reméljük, hogy mindezeken a kérdéseken — természetesen nem egyszerre, hanem évek munká­jával — segíteni tud majd. A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság csatlakozik majd az ( irodalmárok, nyelvészek, nép­rajzosok nemzetközi egyesületei­hez, s így az UNESCO társada­lomtudományi hálózatához. Évi bibliográfiát szándékozik kiadni magyar nyelven; később pedig színvonalas idegen nyelvű tudo­mányos folyóiratot; tanácskozá­sokat, ankétokat rendez. Mind­ezzel pedig bekapcsolódik a nem­zetközi tudományos élet vérke­ringésébe; eredményeit rendsze­resen bemutathatja a világnak. Dr. Szathmári István, sh Országos Testnevelési cs Spjrthivatal elnökhelyettese: — A magyar sport idei ered­ményei közül számtalan nemzet­közi sikert említhetnénk, mégis, én azt a nagyszabású összefogást és együttműködést említeném el­sősorban, amely az elmúlt év­ben hazánkban a gyermek- és ifjúsági sport javítására, fej­lesztésének gyorsítására irányul. Aligha van nehezebb, felelős­ségteljesebb, és persze hálásabb feladat, mint az, hogy már gyer- . mekkorban megalapozzuk, ifjúsá­gi korban kifejlesszük azokat a fizikai képességeket, edzettségi szintet, amely a harmonikusan fejlett ember életében ma már nélkülözhetetlen. Az idén indult „Edzett ifjúságért” mozgalom ugyan még csak az első lépése­ken jutott túl, de mindannyiunk számára nyilvánvaló, hogy ez az év a testnevelés és a sport tár­sadalmi méretű fejlesztésére irányuló, munka új szakaszát hozta meg. Ügy vélem, sikerült olyan testedzési rendszert kidol­goznunk, amely élményt ad, von­zó, és követelményeiben megfe­lel az élenjáró, korszerű nem­zetközi gyakorlatnak. Gazdagodtunk sportlétesítmé­nyekkel is. Sportudvarok, kispá­lyák, edzőtermek, sőt uszodák és jégpályák is készültek el — többségükben társadalmi mun­kával. — Ezek a magyar sport, elsősorban a tömegtestnevelés új lehetőségeit nyitják meg hazánk­ban. Dr. Hahn Lívia, az IBUSZ főosztályvezetője: — Igazi „turistaévet” zártunk az idén is: több tízezer magyar turista jutott el — nemcsak a szomszédos országokba, de Tokió­ba, Havannába, és New Yorkba is — ugyanakkor hazánk határa­it 1977-ben 12 millió külföldi lépte át, s ismerkedett hazánk természeti szépségeivel, kultúrá­jával, népünk életével. E „népvándorlás” nem lett volna lehetséges, ha a turistákat hazánkban nem a nyugodt poli­tikai légkör, a jó közbiztonság fogadja. Hazánk aktív külpoliti­kája hozzájárult az államközi és gazdasági kapcsolatok fejleszté­séhez a tőkés országokkal és a fejlődő világgal. Megváltozott az érdeklődés iránya; a látogatók ma már meg akarják ismerni társadalmi tö­rekvéseinket, gazdasági fejlődé­sünket, az emberek életét is. Egyre többen ismerkednek Ko­dály világhírű zenepedagógiai módszerével, a magyar konyha titkaival, mind többen érdeklőd­nek a magyar üzemek, termelő- szövetkezetek tevékenysége iránt, s kanadai szociológusok például rendre a Fóti Gyermekvárosba kérnek látogatást. Ügy véljük, az elmúlt évben si­kerrel tettünk eleget a kívánsá­goknak, s idegenforgalmunk a jövőben is mind jobban segíti majd népünk és más országok népei közötti kapcsolatok fejlődé­sét. Űjtipusú műtétek a megyei kórház Tj ! K i Ügyeleti kimutatások, gyors kapcsolatteremtést, információcserét szolgáló készülékek, grafikonok, vetítőberendezésele, fémeszközök, párnák, ápolt virágok, szép metszetek, szakkönyvek és szépirodalom a polcokon: nagyüzemi irodának vagy lakószobának is gondolhatnám a főorvosi szobát. Korán érkeztem, van idő a szemlélődésre. A szoba: otthonos, laká­jos. Látszik rajta a gazda ízlése. Dr. Dömötör Endre itt tölti fél életét, itt pihen az ügyeletben, itt dolgozik és itt készítette kandidátusi dol­gozatát, amely laikus számára is érdekesen tárgyalja a friss ízületi szalagsérülések diagnosztikáját. Az osztályvezető főorvost csak hosz- szas meggyőzéssel vettem rá az interjúra. Miért közügy ? — A traumatológiai osztályo­kon fekszik a legtöbb munkaké­pes korú sérült. Sehol sem kö­zömbös, hogy mennyi idő alatt, hogyan gyógyulnak, mikor áll­nak munkába, folytathatják-e ta­nult szakmájukat? — Hadd. tegyem hozzá — mondja a főorvos — a népgaz­daság teljesítőképességét is. A különféle gépek, az egyre gyor­sabb közlekedési eszközök kö­vetkeztében növekszik a balese­ti sebészetek forgalma, de a fej­lődő technika teszi lehetővé a gyógyítás időtartamának csök­kentését is. Ez nagyon fontos, hiszen a növekvő termelékeny­ség révén mind nagyobb a mun­kakiesésből adódó veszteség. A fejlett traumatológiai ellá­tással bíró országok azért gyor­sítják új eljárásokkal a beteg felépülését. Óriási kísérleti inté­zeteket szerveznek. A bevált új eljárások meghonosítása, gyors bevezetése közérdek. Felelősség­gel állíthatom, hogy korlátozott lehetőségeink ellenére, lépést tar­tunk a baleseti sebészet forra­dalmi változásaival. A szege zés előnyei — Ezek érzékeléséhez ismer­nünk kellene a traumás betegek konzervatív ellátása és az új­típusú műtéti gyógyulás közötti különbséget. — Ha hagyományos kezeléssel látunk el egy combcsonttörött beteget, akkor hat hétig kell hú- zatnunk a sérült végtagot, majd ismét hat hétre medence-gipszet kell felhelyezni. A beteg leg­jobb esetben 8—9 hét után hagy­hatja el a kórházat és még ott­hon is hat hétig ápolásra szorul. Szellemi foglalkozású 4—5, fizi­kai dolgozó 10—12 hónap után állhat munkába. Ha megoperál­juk a beteget, és velőűrszegezést végzünk, vagy titániumszeggel Ender-szegezést, akkor a beteg már 2—4 hét múlva lábra áll­hat és két hónap után könnyebb munkát végezhet. Kiszámítottuk, hogy egy át­lagos keresetű építőmunkás ke­zelési költsége így mintegy 40 ezer forinttal kerül kevesebbe. Ennél is. fontosabb a dolog emberi oldala. Más a közérzete az egészséges, a termelőmun­kában részt vevő embernek, mint a tétlenségre kárhoztatottnak. Szocialista brigádok segítettek — Örülök, hogy tájékoztatha­tom minderről olvasóinkat. Eddig is tudtuk, hogy lelkiismeretesen, nagy szakértelemmel végzik munkájukat, de most az érdekel, hogy miként alakították ki a tomportáji és külbokatörések ke­zelésének új módszereit. • Dr. Dömötör Endre a híres, általa módosított csontrögzítő Ender-szögekkel. (Pásztor Zoltán felvétele.) — A svájci AO társaság jó­voltából négy magyar orvostár­sammal részt vehettem egy ausztriai csontsebészeti tanfolya­mon. Ott ismerkedtem, többek közt, a tomportáji törések újtí­pusú, szegezéses gyógyításával. Találkoztam Ender professzorral, az új módszerek egyik megala­pozójával. Azt javasolta, hogy bonyolult töréseknél is alkalmaz­zuk a szegezéses módszert. Hazatérve, még 1973-ban igye­keztem a tanultakat adottsá­gainkhoz alkalmazni, továbbfej­leszteni. Sajnos, csak drága va­lutáért jutottunk a szükséges fémszegekhez. A véletlen jött segítségünkre. Egyik betegünk közreműködésével kerültünk kapcsolatba a félegyházi vegyé­szeti gépgyár szocialista brigád­jaival. Újabb véletlen, ott dol­gozott Mihola Ferenc mérnök, egykori iskolatársam. Hosszas kísérletezéssel sikerült az előírt feltételeknek megfelelő, szövet­barát ötvözetet megtalálni. Pa­radicsomlé-tartályokból készítet­ték a csontszegezéshez szükséges eszközöket. A gyakorlatban derült ki, hogy néha elcsúszik az Ender-szeg. Megtaláltuk a megoldást: fel- kunkorítjuk a végét, ebbe il­leszkedik a rögzítőcsavar. A gyógyító titánlemez — A szentesi kórházban ké­szített tévé-riport óta foglalkoz­tatja az embereket o titán gyó­gyászati hasznosítása. Ügy tu­dom, hogy itt már régebben gon­doltak alkalmazására. — Az Egyesült Államokban vé­gezték az első sikeres kísérlete­ket. Tudtunk erről, de nagyobb mennyiségű importról szó sem lehetett. Megint a véletlen moz­dította elő az ügyet. Az időköz­ben a VEGYÉPSZER tiizakécs- kei gyárába került Mihaia Fe­renc szólt, hogy náluk rendsze­resen képződik a termelésben ti­tánhulladék. Gondot okozott vol­na, hogy hol, kivel végeztessük a szilárdsági és egyéb vizsgála­tokat, ha — véletlenül — nincs mellettünk a műszaki főiskola, ha nem ismerkedem össze Ka­pitány Sándor tanszékvezetővel. Mérnök barátunkban szívvel-lé- lekkel dolgozó szövetségest ta­láltam. Kapitány Sándor ugyan­is már műegyetemi oktató ko­rában hasonló feladatokat kapott az ortopédiai klinikától. Amikor azzal álltunk elő, hogy a külbo­katörések gyógyulását egy rögzí­tő lemez időszakos behelyezésé­vel szeretnénk gyógyítani, hasz­nosíthatta korábbi tapasztalatait. Kétszázszor, eredménnyel — Nyilván nem ment minden ilyen egyszerűen. — Nem bizony. Kapitány Sán­dor egyéves külföldi tanulmány­útra utazott. Később azt köve­telték tanszékén, hogy öntessük ki műanyagból a bokát, mert a csonttól idegenkednek. Modell nélkül pedig nem dolgozhattak. Végül is megszokták az erede­tit... Tavaly szeptemberben kezdhet­tem meg a lemez behelyezésé­nek próbáit. Egy új eljárást ugyanis mindig a főnök, vagy a kezdeményező orvos vezet be. Megtanultam a szükséges moz­dulatokat, kitapasztaltam, milyen fogásokkal gyorsítható a műtét. — Mikor és kit operáltak elő­ször titán-bokalemez felhaszná­lásával? — 1976. október 28-án egy. öt­ven év körüli nőbetegét. A mű­tét után óránként vizsgáltam, szerencsére, minden számításaim szerint történt. Munkatársaim gyorsan elsajátították az újtípu­sú műtétet, ma már a baleseti osztály mind a kilenc szakorvo­sa nagy biztonsággal végzi eze­ket. Eddig mintegy .száz—száz tomportáji és külbokatörést ke­zeltünk ily módon. Most számo­lunk be tapasztalatainkról a szaksajtóban. Mielőbb másutt is! — Miért nem honosítják meg másutt is az újtípusú műtéte­ket, miért csak a szentesi és a kecskeméti megyei kórházban hasznosítják a tiszakécskei ti­tánhulladékot? — Sajnos, az illetékes keres­kedelmi szervek még nem mu­tattak érdeklődést. Mi házaljunk vele? Mindenesetre adtunk sze­rény keretünkből néhány lemezt, Ender-szeget a bajai és a pesti Péterfi Sándor utcai kórháznak. Biztos vagyok abban, hogy ők is számíthatnak a tiszakécskeiek alkotó, valóban szocialista szel­lemű' közreműködésére. Önkölt­ségi áron láttak el bennünket eddig a fontos gyógyászati esz'- közökkel. Heltal Nándor Vásárolhatók 1978-ban A közszükségleti cikkeket gyártó üzemek egyre nagyobb gondot fordítanak a vásárlók igényeinek kielégítésére. Kiállításokon, vásárokon „kutatják” a piacot. A legnagyobb érdeklődésre számottartó cik­kek azután felkerülnek a gyártmányok listájára, s hosszabb-rövidebb idő után a boltokban is megvá­sárolhatók. Az alábbiakban két megyei üzemben érdeklődtünk az 1978-ban piacra kerülő új árukról. • Ac Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyárában az idén 120 modellből 1 millió 710 ezer pár cipőt kései- tettek. A megfelelő piackutatás után már december elején megkezdték a jövő évi modellek készítését. Az első félévben 74 újfajta cipőt juttatnak a bol­tokba. Ezek közül különösen nagy érdeklődésre tarthat számot a poliuretán formatalpú textllfejű lánykaszandál és papucs. Felvételünkön Városi Cecil előkészítő technológus az új modellek minő­ségét ellenőrzi. • A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti 3. ssásaá gyárát az idén mintegy 200 féle termék hagyta el. A jövő év első negyedében Pati-I.on nevű szinteti­kus alapanyagból csaknem 50 féle új árucikket gyártanak, amelyek már nagy sikert arattak as őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. A nylontól el­térő, pamuthatású, antlsztatikus, 8—10 színű «lap­anyagból pizsamákat, női otthonkákat, hálóinge­ket és köntösöket készítenek. Ezekből az első ne­gyedévben a RÖVIKÜT és a Centrum Áruházak megrendelésére már 125 ezret adnak át. Képünkön a mintadarabokat ellenőrzi Baksa Józsefné techno­lógiai csoportvezető (középen) Makány Miklósáé (balról) és Rózsi Lászlóné alkalmi „ananekenek” segítségével. (Opauszky László felvételei.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom