Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-15 / 13. szám

1978. január 15. • PETŐFI NÉPE • 3 Űj feladatok az ifjúság nevelésében Az üzemi szociális tervekről kát. Legutóbb az elmúlt év ok- mogatják klubjainkat. Nem rit­Interjú Kiss Lajos vezérőrnaggyal, az MHSZ főtitkárával 1978-ban ünnepli megala­kulásának 30. évfordulóját a Magyar Honvédelmi Szövetség. Az a szervezet, amely kezdettől fogva kiemelkedő szerepet játszott fiataljaink hazafias, honvédelmi és sport nevelésé­ben, sokrétű tevékenységével eredményesen segítette társa­dalmunk építését. Az évforduló alkalmából Kiss Lajos vezér­őrnagy, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára a Közpon­ti Sajtószolgálat munkatársa kérdéseire válaszolt. — A Magyar Honvédelmi Szövetség idén ünnepli mega­lakulásának 30. évfordulóját. Kérjük, tekintse át a szövetség harmincéves munkájának leg. fontosabb eredményeit! — Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 100. évforduló­ján alakult meg szövetségünk jogelődje: a Magyar Szabadság- harcos Szövetség. Viharos, forra­dalmi időszakban szövetségünk az akkori forradalmi harc egyik szervezett ereje lett. Szövetsé­günk fejlődése történelmi út volt, sikerei és megtorpanásai egyek voltak a szocialista forradalom eredményeivel és megingásaival. A társadalom fejlődésével pár­huzamosan jelentkező és mind magasabb igényű honvédelmi célkitűzéseknek megfelelően a szövetség — bármilyen nevet vi­selt is — mindig alkalmas volt a hazafias honvédelmi nevelő, és sportfeladatok végrehajtására. Napjainkban 4787 klubban 188 ezer klubtag, valamint 16 és fél ezer pártoló tag munkálkodik azon. hogy a szövetség előtt álló feladatokat a korábbinál maga­sabb színvonalon és hatékonyab­ban oldhassuk meg. — 1977 tavaszán „Edzett ifjú­ságért" néven új, az egész ma- gyár fiatalságot átfogó tömeg­testnevelési mozgalom indult, amelyben nagy feladat hárult a Magyar Honvédelmi Szövetség, re is. Mennyiben jelentett a mozgalom megindítása válto­zást a szövetség munkájában és hogyan értékeljük az indulás évét? — Szövetségünk vezetői és ak­tivistái mindig is feladátuknak tekintették a fiatalok bevoná­sát a különböző honvédelmi jel­legű tömegsportversenyekbe. A Honvédelmi Kupa lövészverse­nyek és az Összetett Honvédelmi Versenyek fordulóiban évről év­re tízezrek vesznek részt. Az „Edzett ifjúságért” mozgalom be­indulása mégis új feladatok elé fő' területet említenék. Tovább­ra is feladatunknak tekintjük az említett tömegversenyek szerve­zését és lebonyolítását, termé­szetesen munkálkodva azon, hogy az eddigieknél is nagyobb tömegeket vonjunk be a verse­nyekbe. Másik feladatunk a moz­galom egyéb sportágainak szer­vezéséhez és végrehajtásához nyújtott segítség más állami és tömegszervezeteknek; végül a társadalmi munka az új sportlé­tesítmények építéséhez, illetve felújításához. Az indulás évében kezdeti si­kereket értünk el, eredményein­ket szerénynek tartjuk. A jövő feladatai között az egyik legfon­tosabb az „Edzett ifjúságért” mozgalom mind szélesebb kibon­takoztatása. — A Magyar Honvédelmi Szövetségnek céljaiból és fela. dataiból adódóan sokrétű kap­csolatai vannak. Milyen a sző. vétség kapcsolata a társszer. vekkel, gondolunk elsősorban az oktatási, a sport-, a KISZ. és úttörőszervekre? — Szövetségünknek több mint egy tucat állami és tömegszer­vezettel van kapcsolata. Tevé­kenységünk összehangolására együttműködési megállapodások­állította szövetségünket. Három ban rögzítettük közös feladatain­tóberében újítottuk fel együtt­működési megállapodásunkat az OTSH-val. Az aláírt okmány újabb munkaterületeket, feladato­kat tűz ki a két szervezet elé. A legszorosabb a kapcsolatunk az ifjúsági szervezetekkel és az oktatási intézményekkel. Az is­kolákban kötelező jelleggel, tan­terv szerint folyik a fiatalok honvédelmi oktatása. Ezért első­sorban az oktatási intézmények a felelősek, de talán nincs olyan iskola, amelynek munkáját ne segítené egy-egy MHSZ-klub. Aktivistáink segítenek az órák megtartásában, eszközöket biz­tosítanak a gyakorlatokhoz, se­gítséget nyújtanak a rajverse­nyek megrendezéséhez, módszer­tani foglalkozásokat szerveznek, és tartanak az iskolákban hon­védelmi ismereteket oktató taná­roknak, szakköröknek. A KISZ-szervezetekkel és út­törőcsapatokkal is széles skálájú együttműködés alakult ki. Klub­jaink tevékeny részt vállalnak az Ifjú Gárda és az Űttörő Gárda tagjainak oktatásából, rendszere­sen közös sportversenyeket és szellemi vetélkedőket rendeznek. Öröm számunkra, hogy együtt­működésünkről közös tevékeny­ségünkről szólva, mind szorosabb kapcsolatról és mind több ered­ményről beszélhetünk. — Az MHSZ sportágai rend. kívül eszközigényesek, nagy anyagi hátteret kívánnak. Mi- lyen lehetőségei vannak a szö­vetségnek, hogy a nehézségek ellenére is még több fiatalt be­vonjon az MHSZ-klubok mun­kájába? — Való igaz: sportágaink jelen­tős technikai felszereltséget igé­nyelnek. Hogy mégis fejlődnek, s hogy egyre több fiatal kapcso­lódik be a klubok munkájába, az annak köszönhető, hogy ha szűkösen is, de biztosítani tud­juk a szükséges eszközöket. Há­rom forrást említhetek. Az egyik a költségvetés, a másik a társa­dalmi támogatás, a harmadik pe­dig a saját bevétel. A fnásodik- ról csak annyit; különböző ál­lami szervek — tanácsok, válla­latok, üzemek és más intézmé­nyek — vezetői, látva a saját te­rületükön működő MHSZ-klubok hasznos tevékenységét, az ott dolgozó fiatalok elismerésre mél­tó munkáját, nemzetközileg is je­lentős eredményeit, szívesen tá­ka, hogy egy-egy vállalat — sok­szor több közösen — segíti a klu­bokat: tanácsok és nagyüzemek vásároltak már klubjainknak vi­torlázó repülőgépeket is. Említet­tem a saját bevételt: klubtagjaink szabad idejükben munkát vállal­nak, a könnyűbúvárok például víz. alatti berendezések karbantartásá­ra, javítására kötnek munkaszer­ződéseket. Ezek a bevételek ter­mészetesen végesek, így nem mondhatjuk azt, hogy korlátlan mértékben állnak rendelkezé­sünkre technikai eszközök. Anya­gi, technikai körülményeink azonban egyre javulnak, s így mindinkább ki tudjuk elégíteni a fiatalok fokozódó igényeit. — Milyen jelentős feladatok előtt áll az MHSZ idén, mit várhatunk 1978-tól? — A fejlődés megköveteli tő­lünk, hogy ma többet és jobbat nyújtsunk, mint tegnap, és a jövőben ne elégedjünk meg azokkal az eredményekkel, ame­lyeket ma elértünk. Ez lesz a jellemző az 1978-as esztendőre, ezen belül szövetségünk munká­jára is. A honvédelmi törvényből adódóan mennyiségben és minő­ségben is megnövekedett fel­adatok várnak ránk a fiatalok honvédelmi nevelésében, a tar­talékosók önkéntes továbbképzé­sében, tájékoztató oktatásban, valamint a honvédelmi sportok fejlesztésében. Ezeket a feladató-, kát, mindenekelőtt a szövetség társadalmi alapjai, a klubok to­vábbi szervezeti megerősítésével tudjuk megoldani. Jelentős javu­lást kell elérnünk azon a terü­leten is, amelyet pártunk XI. kongresszusa úgy fogalmazott meg, hogy „ ... az ifjúság köré­ben folyó eszmei-politikai neve­lésben növelni kell a társadalom minden szervezetének, minden tagjának felelősségét, aktivitá­sát”. Ez a követelmény magasabb szintű politikai munkát követel szövetségünk minden dolgozójá­tól, társadalmi aktivistájától. Fel­adatainkat 1978-ban a párt meg­alakulásának 60. és szövetségünk létrejöttének 30. évfordulójának jegyében — ahol lehet szocialis­ta munkaverseny kibontakoztatá­sával — eredményesen kívánjuk megoldani. Szolgálva ezzel is a párt honvédelmi politikájának megvalósítását, népünk békés építőmunkájának védelmét. M. A. MmmmmmmmmmmmmmmmmmmimmmmmmmmmmmiMnMm® i Még Szolnok vezet orrhosszal Mennél jobban korosodom, an­nál érzékenyebben érint a mások baja. Mint például a kecskemé­ti háziasszonyoké. Viszonylag fiatalon — még 1972-ben — hi- reskedtem el vele a Petőfi Né­pében, hogy szomszédolóban ná­lunk járt szolnoki újságíró kol­légáink milyen sóvár elismerés­sel irigyeltek bennünket — pél­dául a piacunkért. Hogy, teszem azt, mily jó a kecskemétieknek: délelőtt közepe táján is kényel­mesen kisétálhatnak oda, akkor is válogathatnak a szemrevalóbb- nál szemrevalóbb gyümölcsben. Meg hát a zöldség is olyan friss még. hogy csak úgy csillog a harmattól. Mintha az imént még a földjén lett volna. Bezzeg Szolnokon! Ott már ilyenkor csak lihegnek egymás nyomában a háziasszonyok, hogy el tudják kapkodni egymás elől a még el­adatlan satnyaságokat. Meg — hogy egyáltalán piaca olyan gondozott, tiszta, s ahol szemmelláthatóan „régesrég árultak földről portékát”! Mondom — mindez így volt még életem delelőjén, hetvenket­tő őszén. ' Majd aztáp azt se hallgathat­tam el, hogy a rákövetkező esz­tendőben, tehát 1973-ban, úgy megszilajította a szolnokiakat városuk születése 900. évfordu­lójának közeledése, hogy 3 hónap alatt — írd és mond: három hó­nap nekirugaszkodásával — vá­sárcsarnokot építettek maguknak. Bivalyerős munkagépeket eresz­tettek neki a régi piac téglabo­rítású hepe-hupáinak, lemángo­rolták az öreg térségről a már szinte levakarhatatlan szutykot, meg a három tucatnyi bódét. Ezt elvégezték úgy március- áprilisban — és június legelején már ott állott a négy hosszú ha­jós vásárcsarnok — 3000 négy­zetméter fedett térséggel. Ebbe jött 10 — egyenként 81 négyzet- méter alapterületű pavilon — külön-külön és átlagosan kiala­kítható 3—3 elárusítóhellyel. Szabadárus terület várta az ős­termelőket, s pavilonok a MÉK- et, ÁFÉSZ-t, és a megye téesze­it. Húsbolt, élelmiszer-kisker, vendéglátó pavilon éppúgy gyö­nyörűen elfért itt, mint mondjuk a vetőmag és növényvédő szer el­árusító helye, trafik — hogy a piacintézmény irodáját ne is mondjam. Elregéltem volt azt is, hogy a nagy gyorsaság nyitja a szolnoki MEZÖGÉP-nél kikísérletezett új­szerű eljárás volt. A csarnokot úgynevezett „változó keresztmet­szetű, hegesztett acélvázakból” építették. Azóta úgy beilleszkedett Szol­nok mindennapi életébe a vá­sárcsarnok, hogy — mit is mond­jak? — a közeli 18 emeletes iro­daházat akár el is lophatná va­laki, míg észrevennék, de a pi­accsarnokért biztosan ölre men­nének az asszonyok. Mit asszo­nyok! A férfiak is teljes mellszé­lességgel. Amiképpen a nőkkel teljes egyenjogúságban, szakértő­én, elismerésre méltó honderűvel és gavallériával költik a pénzt a pavilonok, szabadárusok során. A sors e sorok írójának is megadta azt a kegyet, hogy a piacolás nemes élvezetéből majd­hogynem rendszeresen részesül­jön. Tudták azt a kecskeméti férfitársak, milyen jó ízűt lehet bratyizni, mikor a kofasoron ha­verral találkozik össze az em­ber? Van ilyennél kellemesebb párbeszéd, hogy: — Te, mondjad már, mire vi­gyázzak, hogy be ne csapjanak a kopasztott csirkével? Milyen színű legyen a bőre? — öregem, csak a kék meg a zöld foltok gyanúsak. Ügy in­tézd, hogy nézegesd, gusztáld, míg valamelyik asszonytárs el nem kezdi tapogatni a baromfit, holott te még fogod. Akkor biz­tosan jó, megveheted. — Köszönöm, hogy kioktat­tál... Nem eszünk meg egy adag sültkolbászt, -hurkát? Utána meghívlak egy flaska sörre. — Lángész vagy! ... De vár­jál csak, megnézem a papírt, mit kell még vennem .., Á, gye­rünk! Ráér a hagyma azután is... Micsoda illat szálldos a rékasi téesz pavilonja felől! Várj csak ... Ez éppen kolbászillat... Szagolj csak errébb, ez meg hur­káé. Szinte „serceg”... — Siessünk, mert már ezt se bírom ki kenyér nélkül... De, ugye, lesz még csirke, mire be­lakunk?... v 8 Az üzemek, a vállalatok 1976- ban először készítettek szociális tervet. Jóllehet valamennyi ter­melő és alkotó közösség azelőtt is végzett szociálpolitikai tevékeny, séget, de hogy az eddiginél tuda­tosabban és tervszerűbben elégít­sék ki a dolgozók szociális igé­nyeit, hogy az anyagi erőket job­ban, céltudatosabban, a végzett munkával arányosabban használ­ják fel az élet- és munkakörül­mények fejlesztésére, az V. ötéves terv kidolgozásakor, annak része­ként külön szociális tervet dol­goztak ki. Miután azonban a vállalatok, az üzemek, sokféle tervet készítenek, fennállt a veszély, hogy a szo­ciálpolitika önálló, külön feladat­ként jelentkezik, nem kapcsoló­dik szorosan a termelési elképze­lésekhez. Kétségtelen, hogy rendkívül ne­héz feladat a tervek közötti össz­hang megteremtése, de ahol hi­ányzik a komplex szemlélet, ott a szociálpolitikai feladatok tételei nem hatnak kellően a gazdasági eredményekre. Pedig senki nem vitatja, hogy a munka biztonsá­gát elősegítő intézkedések, az üzemegészségügy fejlesztése, a művelődés, a sportolás még jobb lehetőségei, a környezetvédelmi intézkedések, a gyermekintézmé­nyek kiterjesztése, a lakásépítési és -vásárlási kölcsönök, és sok egyéb, a szociális tervfeladatok körébe tartozó célok megvalósítá­sa elősegíti a gazdasági kötele­zettségek és elképzelések teljesí­tését. 3 Érthető tehát, hogy az üze­mek, vállalatok dolgozói élénk ér­deklődést tanúsítanak a szociál­politikai intézkedések iránt és fel­használják az üzemi demokrácia különböző fórumait arra, hogy vé. leményt mondjanak ezekről, az őket közvetlenül érintő kérdések­ről. A Zománc című üzemi lapban olvashatjuk, hogy a Lampart Zo­máncipari Művek kecskeméti gyá­rának a dolgozói is mind na­gyobb figyelemmel kísérik agyár vezetőségének szociálpolitikai te­vékenységét. Ez a fokozott érdek­lődés és a szociálpolitikai felada­tok sokasodása arra késztette a gyár vezetőségét, hogy létrehoz­za a szociális csoportot. A csoport, a szociálpolitikai ténykedések összefogására, koordinálására, ad­minisztrálására hivatott. 8 Á szociális tervek végrehaj­tásának ellenőrzését természete­sen a gyár KISZ-bizottsága is fel­adatának tartja. Ennek alapján , történt, hogy a KISZ-bizottság felkérte Rózsa Imrét, a gyári szo­ciális csoport vezetőjét, adjon tá­jékoztatást a KlSZ-alapszerveze- tek taggyűlésén a szociálpolitikai munkáról, különös tekintettel a fiatalokat érintő kérdésekre. A KISZ-bizottság irányítása alá tar­tozó három alapszervezet legu­tóbbi taggyűlésén nagy érdeklő­déssel hallgatták meg a tájékoz­tatót. Hogy miről volt szó, a kö- • vetkezőképpen írja le az újság tu­dósítója: „Elhangzott, hogy a legutóbbi 7 évben összesen 38 gyári dolgozó részesült lakásépítési-vásárlási tá­mogatásban kamatmentes kölcsön formájában. Az ily módon nyúj­tott kölcsöntámogatás egymillió 300- ezer forintot tesz ki. Ezen túl­menően csupán 1977. évben a csa­ládi házat építő dolgozók építke­zéseikhez 227 ezer forint értékű fuvarkedvezményben részesültek; Igen nagy megelégedéssel nyug­tázták a taggyűlések résztvevői, hogy a 38, támogatásban részesült dolgozónak mintegy harmada, ti­zenhárom fő 30 éven aluli fiatal, ez az arányszám nagyjából meg­felel a gyárban dolgozó fiatalok arányszámának. Hasonlóan nagy érdeklődés kí­sérte a gyermekintézményekről szóló beszámolórészt, amelynek során kitért az előadó az ilyen jellegű támogatás igénylésének a módjára is. A ZIM kecskeméti gyára a városi tanáccsal kötött megállapodás alapján a jelen öt­éves tervidőszakban összesen egy­millió 600 ezer forinttal járul hozzá a gyermekintézmények fé­rőhelyeinek növeléséhez, ezen anyagi hozzájárulás ellenében egyszer s mindenkorra 20 óvodai férőhelyet biztosit a tanács a gyári dolgozók gyermekei részé­re a város óvodáiban. 8 Ugyancsak nagy érdeklődés kísérte a szociálpolitikai munka többi területén, az üzemétkezte­tés, az üdültetés, a segélyezés, a kulturális munka, a sporttevé­kenység, az üzemegészségügy, a munka, és védőruha-ellátás, a vé­dőétel- és védőital-ellátás, a higié­niai berendezések és felszerelé­sek (öltözők, mosdók, zuhanyzók, WC-k) fenntartásának és karban­tartásának területén végzett mun­ka, valamint a dolgozók munká­ba járásának elősegítése terüle­tén végzett munka ismertetését, illetve az ezekkel kapcsolatos 1978. évi terveket, elképzelése­ket. Hasznos, hogy a KISZ-bizottság ' napirendre tűzte a szociálpolitikai munka megismerését, hiszen ez a kezdeményezés találkozott a fia­talok érdeklődésével, amit a tá­jékoztatók során elhangzott sok kérdés is bizonyít.” 3 Eddig a cikk, amely arra is bizonyság, hogy a szociálpolitikai tervezésben való részvétel és a terv teljesítésének segítése, el­lenőrzése valamennyi politikai, gazdasági és társadalmi szervezet fontos feladata. A szociálpolitika ugyanis közvetlenül ható erő. Lassan már a középlejáratú tervidőszak feléhez érkezünk. In­dokolt, hogy a vállalatoknak, az üzemeknek elsősorban a gazdasá­gi és a szakszervezeti vezető tes­tületéi felülvizsgálják a középtá­vú szociálpolitikai tervet. Ahol szükséges, javítsák a terv teljesí­tésének rendszeres figyelemmel kísérésének, módszereit. Ne elé­gedjenek meg a pénzügyi teljesí­tést bizonyító statisztikai adatok­kal, győződjenek meg a tételes végrehajtásról. És arról a hatás­ról, amit a dolgozókra, a gazda­sági célkitűzések megvalósítására gyakorol. 8 A szociálpolitikai tervek tel. jesítésének pénzügyi forrásait ugyanis vállalati gazdálkodással kell előteremteni. Ezért az üzemi, vállalati kollektíváknak közvetlen érdeke, hogy minél többet tegye­nek a gazdasági eredmények nö­velése érdekében. Csakis az ered­mények függvényében lehet tel­jesíteni, vagy akár túlteljesíteni a szociálpolitikai célkitűzéseket. Azokat, amelyek viszont a kol­lektívák munka- és életkörülmé­nyeit, szociális és kulturális ellá­tottságát javíthatják. B. A. Üj üzlet a régi helyén Szóval — ilyen forgandó a szerencse. Most már mi, kecske­métiek dicsérhetjük a szolnokia­kat, hogy náluk biz’ „régesrég árultak földről portékát". Na, de majd lesz még ünnep a kecs­keméti piac-utcában! Épül sza­porán a mi csarnokunk is, és eljön az idő, amikor az útfélre kihelyezett sufnisor, s a mellék­utcák natúr-standjai fedél alá költözhetnek a szabadég alól. De hogy addig is emlékeztes­sünk arra, milyenek a csarnoki viszonyok, megkértük fotóripor­ter kollégánkat, hogy ha arra jár, ugorjon be néhány felvétel­re a szolnoki piaccsarnokba. Nos, ö oly szívesen tett a kedvünkre, hogy már a múlt télen elkészí­tette a képeket. Pont olyan hi­deg napot fogott ki, amikor ren­des ember a kutyáját se eresz­tette elő az ól melegéből. Annyi kell csak, hogy a mos­tani enyhébb klímának megfele­lő' népességet képzeljenek a csarnok hajói alá, és számítsák hozzá a másik rendkívül fontos körülményt: tavaly ilyenkor egé­szen más volt az ábra zöldség-, s gyümölcsellátásunk „terén”. Tóth István (Pásztor Zoltán felvételei) Kiskunfélegyházán, a városi tanács épületével szemben levő ónkiszolgáló élelmiszerüzletet a napokban bezárták. A népszerű bolt a helybeliek egyik bevásár­ló helye kinőtte a helyiségét, ezért is döntött úgy a Bács-Kis- kun megyei Élelmiszer Kereske­delmi Vállalat vezetősége, hogy a korszerű követelményeknek megfelelő üzletet alakít ki a régi helyén. A munkálatokat a Kiskunfél­egyházi Építőipari Szövetkezet végzi, s nem kis munkába fog­tak bele. hiszen a szomszédos üzlethelyiségeket is e bolthoz csatolják. így ezer négyzetméter alapterületű üzlet alakítható ki. Az átépítéssel egyidejűleg az otí dolgozók munkakörülményeit javító szociális létesítményt is kialakítanak, valamint bővítik a raktározásra szolgaló épületet. Az átalakítás után — mely elő­reláthatóan 10 millió forintba kerül — a félegyháziak valósá­gos élelmiszer-árunázat kapnak vissza. A zavartalan áruellátás meg­teremtésére a vállalat a Halász- csárda mellett ideiglenes eláru- sitóhelyet nyit meg. ahol igye­kezetük szerint teljes választékot nyújtanak a vásárlóközönség számára. Hangversenysorozat Kalocsán A Kalocsai Állami Zeneiskola öt éven át rendezett felnőttek részére hangverseny-sorozatot. A nugy siker, valamint a közel­múltban átadott, kitűnő zongo­rával is ellátott művelődési köz­pont kamaratermének is köszön­hető. hogy tavaly szeptembertől az Országos Filharmónia vállal­ta a műsorok összeállítását. Min­der helyet bérletben adtak el — ez a kalocsaiak érdeklődésének bizonyítéka. A holnapi előadás vendége Falvai Sándor zongoraművész. Szamos televízió- és rádiószerep­lés után most Kalocsán is elő­adja Muszorgszkij Egy kiállítás képei című zongoraművét. Ravel, Bartók, Csajkovszkij egy-egy mű­ve is szerepel műsorárt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom