Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-14 / 12. szám

1978. január II. • PETŐFI NÉPE • 3 KÖZLEKEDÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM, ENERGETIKA Európa jövőjéről tanácskoznának A nemzetközi politikai poron­don igen gyakran megtörténik, hogy még azok az indítványok is nehezen kapnak „zöld jelzést”, amelyek hasznosságát senki sem vitathatja. A környezetvédelmi, energetikai és közlekedési együttműködés fontosságát is ki­mondja a helsinki záródokumen­tum „második kosara”, a gaz­dasági kapcsolatokról szóló fe­jezet. A Szovjetunió javaslata elé — hogy rendezzenek e há­rom témakörben összeurópai konferenciát — mégis akadályo­kat gördít jó néhány tőkés ál­lam. Igaz, az 1976 áprilisában előterjesztett indítványok egyikét — a környezetvédelmi konferen­cia összehívását — egy év múl­va elhatározta a helsinki doku­mentum valamennyi aláírója, azonban még most — a belgrádi tanácskozás első szakaszának le­zárása után — is bizonytalan a másik két konferencia sorsa. Közös veszély -közös védekezés Az igazi tét ezekben a kérdé­sekben persze nem a konferen­ciák összehívása, hanem az, hogy kialakul-e ebben a három téma­körben az az együttműködés, amelyet a kontinens államainak földrajzi közelsége, s ebből adó­dó egymásra utaltsága megköve­tel. Éppen e kapcsolatok építé­sét szolgálnák az összeurópai tanácskozások is. Azokon ugyan­is — a szovjet javaslat szerint — felelős állami vezetők venné­nek részt, olyan személyiségek, akik állást foglalhatnak abban, mennyit tud kormányuk például a környezet védelmére, útépítés­re fordítani, illetve, hogy milyen szükséglete vagy esetleg felesle­ge van a különböző energiahor­dozókból. A Szovjetunió és a javaslatát támogató európai KGST-államok részletes indítvá­nyokat dolgoztak ki az együtt­működés lehetséges módjaira, területeire is. Ezek egy része olyannyira magától értetődő, hogy a politikával nem hivatás­szerűen foglalkozó olvasó csodál­9 Hazai gyártmányú óriás transzformátorok szere­lése. Ez az állomás a szocialista országok integrált energiarendszerének része lesz. kozva kérdezheti, vajon miért nem alakulnak ki az ilyen jelle­gű kapcsolatok minden előké­szítés, szervezés nélkül is. Hi­szen például bármr.lzik európai folyó szennyezettsége veszélyez­teti a többi folyó vízminőségét is, s hogy ez mennyire így van, arra az utóbbi években szomorú példát szolgáltatott a Rajna. Ter­mészetes tehát, hogy minden ál­lamnak érdeke a folyók közös védelme, illetve az, hogy egy­mástól figyelmeztetést kapjanak a fenyegető, közeledő veszélyről. Még inkább így van ez az atom­erőművek esetében. Elég, ha csak egynek hibásak a védelmi vagy a tisztítóberendezései — egész sor ország lakói kerülhet­nek veszélybe. Közösen kell te­hát kidolgozni, kikísérletezni a legjobb védelmi berendezéseket, s nemzetközi jogi szankciókkal kell sújtani azokat, akik elmu­lasztják a szükséges megelőző intézkedések megtételét. Hasonló együttműködésre lenne szükség — a javaslattevők szerint — a környezetvédelem más területein is, hiszen egyetlen környezeti ár­talom sem tiszteli a határokat. • Az észak— déli „Európa-út” vonala. • A kamionok egyre nagyobb szerepet játszanak a közúti áruforga lomban. Képünkön: a rajkai határállomás (MTI-fotó — KS.) A távolságokat le lehet rövidíteni Európa országait utak, vasút­vonalak kötik össze. A nemzet­közi járatokat több állam közö­sen tartja fenn, s autópályákat, repülőtereket is részben a nem­zetközi forgalom gyorsabb lebo­nyolítására építtetnek a kormá­nyok. Az utasforgalom, s a szál­lítandó áru mennyiségének gyors növekedése persze szükségessé tenné az utak minőségének ja­vítását, a járatok sűrítését. Ha létrejönne az összeurópai közle­kedési konferencia, a részt vevő felelős állami vezetők többek kö­zött dönthetnének arról, mikor készül el, s milyen lesz a több állam által javasolt észak—déli autópálya, amely tíz országon haladna keresztül. Építéséhez ugyanis csak úgy lehet hozzákez­deni, ha a kormányok garanciát vállalnak a munkák pontos el­végzésére és a költségek fedezé­sére. Jelenleg az is sok gondot okoz, hogy Európa tőkés, illetve szocialista országaiban eltérnek egymástól a polgári jogi szabá­lyok, különösen a fuvarozó fe­lelősségét rendező előírások. Így baleset esetén vagy az árut ért egyéb károsodás miatt csaknem mindig hosszú jogi procedúrát igényel a felelősség megállapítá­sa. Valamennyi árut exportáló és importáló országnak érdekében állna tehát a jogi előírások egy­ségesítése. Hasonló a helyzet a személy- és gépjárműbiztosítás szabályai körül is. A szállítások lebonyolítását az is lassítja, hogy kevés helyen vannak még a vámkezelést, az árutovábbítást gyorsító közös határállomások. A bizalom vezetékei Mivel az európai államok kö­zött kisebbségben vannak az energiát csak exportáló, s egyál­talán nem importáló országok — nem szorul hosszas magyará­zatra az. sem, miért lenne elő­nyös a kontinens országainak, ha ezen a területen is együttműköd­nének. A szocialista országok például az összeurópai konfe­rencia egyik napirendjének azt javasolták: vitassák meg a részt­vevők a villamosenergia-rend- szerek összekapcsolásának lehe­tőségeit. Ez azért lenne igen gazdaságos, mert így ki lehet­ne használni, hogy Európa kü­lönböző térségeiben más-más időpontokban van a csúcsfo­gyasztás. Jelenleg ugyanis a két regionális energiarendszert — a KGST-, illetve a közös piaci or­szágokét — a helyi csúcsidőkre kell tervezni. Megtárgyalhatnák a résztvevők azt az elgondolást is, hogy az európai országok egy­ségesítsék erőfeszítéseiket az energetikai tudományos-technikai problémák megoldására. Fontos lenne például megtalálni egy olyan eljárást a szén gázzá va­ló feldolgozására, amelynek se­gítségével a földgázra átalakított gázvezetékek, készülékek köve­telményeinek is megfelelő fűtő­értékű gázt nyernének. Az ez­zel kapcsolatos munka rendkívül költséges, gyakorlatilag minden európai ország anyagi teherbíró­képességét meghaladja. Állást foglalhatna az összeurópai kon­ferencia a földgázvezetékek egy­ségesítéséről is. Ez pedig jó né­hány nyugat-európai állam ener­giaproblémájának megoldását eredményezhetné, hiszen a Szov­jetuniónak — csakúgy, mint vil­lamos energiából — földgázból is szinte korlátlan szállítási lehető­sége van. □ □ □ A környezetvédelmi, a közle­kedési és energetikai összeurópai konferenciák tehát olyan terüle­teken indíthatnák el az együtt­működést, amelyek a kontinens valamennyi lakója számára ha­szonnal járnának. Néhány év múlva tisztább, egészségesebb földrészen élhetnénk, ahol a jobb utak, a jobb közlekedés révén az országok is, az emberek is kö­zelebb kerülnének egymáshoz. Az energiarendszerek összekap­csolása, az Európa tőkés és szo­cialista országait összekötő veze­tékek létrehozása pedig feltéte­lezné a kölcsönös bizalmat az ér­dekelt államok között. De egy ilyenfajta együttműködés egyben erősítené is a bizalmat, s egyik biztosítéka -lehetne a békének és biztonságnak kontinensünkön. M. K. Csak a nyersanyagár-emelés érvényesül a presszókávé és a cukrászkészítmények új árában Intézkedések a vásárlók tájékoztatására, az árak ellenőrzésére A kereskedelmi hálózat rend­ben, zavartalanul átállt a több ezer édesipari és vas-műszaki terméket érintő új árakra — kö­zölték a Belkereskedelmi Minisz­térium árosztályán az MTI munkatársának adott tájékozta­tóban. A minisztérium az árváltozá­sok végrehajtására körrendelke­zést adott ki vállalatainak és a szövetkezeteknek külön az édesipari termékek és külön a vaskohászati és műszaki cikkek körébe tartozó változásokról. Megkapták a részletes árjegyzé­ket mind a vállalatok, mind az üzletek. Rövid idő alatt nagy munkát végeztek a kereskedelem dolgozói, hiszen az új árak al­kalmazásához az érintett termé­kekből fel kellett mérniök a készleteket. A minisztérium rendelkezései elsősorban azoknak a termé­keknek a szabályos árképzésé­hez adtak támpontot, amelyek-' nek az árát konkrétan nem ha­tározta meg az árhivatali közle­mény. Az előírás szerint például a presszókávé árát a pörkölt ká­vééval arányosan lehetett emel­ni, ami azt jelenti, hogy kizáró­lag a kávényersanyag árából adódó többletet számíthatják fel a vállalatok. Ennek megfelelően a presszókávé árát, a maximált árformát tekintve, a vendéglátó- ipar második, harmadik és ne­gyedik osztályú üzleteiben egysé­gesen 60 fillérrel emelték, így az új ár az osztálybasorolástól függően 4, 4,40 és 4,60 forint. Az első osztályú és az osztályon fe­lüli üzletek — miután szabad árakkal dolgoznak — ettől füg­getlenül alakították ki az új árai­kat. A vendéglátóiparban és a ke­reskedelem termelőcukrászatai­ban egyébként még nem minde­nütt és nem minden érintett ter­méknél érvényesül az új ár, hi­szen több száz féle készítmény árkalkulációját kell átdolgozni. A minisztérium ezzel kapcsolatban felhívta a vállalatok figyelmét, hogy a cukrászkészítmények ár­képzési szabálya nem változott, vagyis csak a nyersanyagértékre szabad kalkulálni az üzletre ér­vényes haszonkulcsot. Nem vál­tozhat tehát azoknak a cukrász­készítményeknek az ára, ame­lyekben nem használnak fel most drágult nyersanyagokat. A számítások szerint a II—IV. osz­tályú vendéglátóhelyeken, cuk­rászdákban, presszókban átlago­san 20 fillérrel emelkedik egy- egy tortaszelet, sütemény ára. Az édesipari termékek új árá­nál — mint ismeretes — nem­csak a kakaóbab, hanem a cukor árának 1975 decemberi emelését is most számították fel. Ezért lett például a 10 dekás töltetlen savanyú cukorka ára 2 forint helyett 2,50, a 25 dekás Negró 5,80 forint helyett 7,70 forint. A csokoládés készítmények ára az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett, a desszert szaloncu­koré például kilónként 62 forint­ról 87 forintra. A babapiskóta ára viszont változatlan maradt. Felmérették több ezer cikk készletét azok a kereskedelmi vállalatok is, amelyek a vasko­hászati termékek árának emelé­séből adódóan megváltozott fo­gyasztói árú termékeket, vasáru­kat, vastömegcikkeket, gépipari cikkeket stb. árusítanak. A leg­több árváltozás a vasárucikk-cso- portban van. A műszaki cikkek közül csupán néhánynak, pél­dául egy nagy teljesítményű háztartási presszógépnek, a for­galomban levő ötfajta hazai gyártmányú villanyvasalónak és a hazai kerékpároknak az ára emelkedett. Nem változott a ha­sonló importtermékek ára, s ugyancsak változatlan az auto­mata mosógép ára is. A minisztérium rendelkezése felhívta a várnaiatokat az árak feltüntetésére, a vásárlók meg­felelő tájékoztatására is. Az uta­sítás szerint arra a termékre, amelynek jellege lehetővé teszi, az új árat feltüntető cédulát kell elhelyezni az üzletekben. Ez természetesen nem lehetséges az apró édesipari darabáruknál. Az is természetes, hogy az előrenyo­mott értékes csomagolóanyagok sem dobhatók el, így azokon, amíg a készlet tart, a régi árak szerepelnek. Rendelkeztek vi­szont arról, hogy a tömegáruknál az állványokon, a gondolákon, a polcokon, valamint a kirakatok­ban egy-egy árucsoportnál kell feltüntetni az új árakat. A KÖ­ZÉRT Egyesülés intézkedett ar­ról, hogy minden pénztáros meg­kapja az árjegyzéket, amely egyébként nemcsak az élel­miszerboltokban, hanem va­lamennyi érintett üzletben meg­található, és ennek alapján a vásárló maga is ellenőrizheti az új árakat. A minisztérium rendelkezése szerint a vállalati, a szövetkezeti belső ellenőrök, az Országos Ke­reskedelmi, Felügyelőség és a megyei felügyelőségek, valamint a tanácsok és a minisztérium ár­osztálya a következő időszakban fokozottabban vizsgálja, hogy a vállalatok, az üzletek megfelelő­en hajtották-e végre az árválto­zásokat. (MTI) Száz éve született Berzeviczy Gizella Történelmi név viselője volt. Berzeviczy Gizella a neves na­gyok szegénysorsú rokonágáról származott. „ ... családunk úgy­nevezett ,ősi -nemesi neve’ és gazdasági helyzetünk apró nyo­morúságai — ez az ellentét vált forradalmi fejlődésem legelső hajtóerejévé”. A Temes megyei Csákváron, 1878. január 15-én született. 1898-ban Budapesten érettségizett és a pesti tudo­mányegyetemen szerezte törté­nelemtanári oklevelét. Tren­csényben, Budafokon, Szabadkán és Aradon tanított. Aradon, a háború vége felé figyelt fel a munkásmozgalomra, a szocialis­ta eszmékre. Itt lépett be a Szo­ciáldemokrata Pártba és az őszi­rózsás forradalom idején itt ala­pított pedagógus szakszervezetet, amelynek alelnökeként tevékeny­kedett. A román intervenciós csapatok előrenyomulása miatt Budapesten rekedt, ahol éppen egy szociológiai tanfolyamot lá­togatott. A Tanácsköztársaság idején az egri Erzsébet Nőiskola igazgatója volt, egyben Heves megyében a tanácskormány kultúrpolitikáját magyarázó tanfolyamokat tartott a helyi pedagógus társadalomnak. 1919. augusztus elsején búcsúzott, hallgatóitól és mire Budapestre érkezett, már dühöngött a fehér­terror. Ezzel el is kezdődött megpró­báltatásainak sorozata. A prole­tárdiktatúra alatti tevékenysége miatt letartóztatták és kéthónapi vizsgálati fogság után nyolcévi fegyházra ítélték. A vád „osz­tályelleni izgatás és istenkárom­lás” volt, mert „mint az Erzsé­bet Nőiskola vezetője, mind a növendékek körében, mind a ta­nári kar előtt, a kari gyűlésen mondott beszédeivel, a Tanács- köztársaság fenntartása érdeké­ben állandóan agitált, mint a szociológia előadója, eszméit a kiskorú és serdületlen növendé­kek soraiban is terjesztette”. Börtönélményeiről megrendítő- en tudósít Márianosztra című ön­életrajzi regényében. 1922-ben az ismeretes fogolycsere-akcióval Szovjel-Oroszországba kerül. Részt vett a szocializmus első hazájának kulturális forradalmá­ban. Ogyesszában, Tbilisziben és Szaratovban tanított. Mindvégig tagja volt a Szovjetunió Kom­munista Pártjának. A II. világháború alatt magyar hadifoglyok százait oktatta sze­mináriumokon, megismertette a kényszerűen távolba került ka­tonákat az ellenforradalmi rend­szer, a Horthy-fasizmus igazi természetével, a szovjethatalom perspektíváival. Kossá István, a későbbi miniszter írta róla: „A háború alatt ismertem meg. Ak­kor a Moszkva közelében levő 27-es hadifogolytáborban dolgo­zott. Előadásokat tartott a ma­gyar nép szabadságszeretetéről, a Horthy-rendszerről, az emberek­nek emberek által történő ki­zsákmányolásáról ... Egyszerű, mindennapi nyelven beszélt. A legegyszerűbb katona — akarom mondani: fogoly — is megértette. Amikor kis, filigrán termete feltűnt a hadifogolytábor kapu­jában, a szakaszvezető, Suhajda Feri már futott is a hírrel: Itta Gizi mama. Mert ,csak’ Gizi mama volt. Hiába volt rajta a szovjet hadse­reg katonai uniformisa.” 1946-ban tért vissza felszaba­dult hazájába. Nyugdíjasként is. korát meghazudtoló frisseséggel és energiával folytatta, amit el­kezdett. Előadásokat tartott, részt vett az oktató munkában, a párt könyvtárának tevékenysé­gében. 1954-ben halt meg. R. T. mwntw Új típusú autóbuszok, több terepjáró gépkocsi Az idén utoljára gyártanak magyar villamosokat A közúti járműfejlesztési program végrehajtása nyomán ebben az évben további felújítás várható a közlekedési esz­közöket gyártó vállalatok termelésében és kivitelében. Az alágazat idei terve 7 százalékos termelésnövekedéssel számol, szocialista kivitelünk 4, tőkés exportunk 20 százalékkal^ nő — az exporttételek jelentős részét már lekötötték a vevőik­kel. A program során az elmúlt évtizedben kialakult a korszerű futómű-, motor- és autóbusz- gyártás, a vállalatok termelési szerkezete kedvezően változott, a rekonstrukciók révén megterem­tődött a minden piacon értéke­síthető termékek gyártásának feltétele­Az Ikaruszban, az ország leg­nagyobb járműgyárában, a kor­szerűsítések révén akkora kapa­citás jött létre, amely évente több mint, 12 000 autóbuszt képes előállítani. Ebben az évben egy új luxus távolsági busz, valamint 6 másik új típusú szériagyártása kezdődik meg. A választékot kooperáció útján is bővítik, az év végéig 400 „midibusz” gördül le a futószalagokról, ezeket a kis­buszokat a prágai Avia vállalat­tal közösen gyártják. A gyár bel­földre 2200, a szocialista orszá­gokba 8900. a tőkés piacra pedig 1200 buszt szállít, nagy részükre már magánjogi szerződést iS kötöttek. A KGST-országokon kí­vül legnagyobb piacaik Irak, Svédország, az NSZK, Venezuela, s újabban Nigéria és Mozambik. A gyár tervezői egyébként már dolgoznak szovjet tervezőintéze­tekkel együttműködve, erősebb motorok kialakításán és új távol­sági autóbuszcsalád kifejleszté­sén. Az elmúlt években jelentős fej­lesztéseket valósítottak meg a Magyar Vagon- és Gépgyárban is. ahol ma már a termelés leg­nagyobb hányadát a futómű- és a motorgyártás képezi. Idei ter­vük 47 millió dolláros tőkés ex­portot irányoz elő. elsősorban ka­mionok és jármű-főegyséigek szál­lítására. Fokozódik a Rába-Stei- ger traktorok, s a 180 lóerős uni­verzális erőgépeik gyártása is, ezek piacai a legfejlettebb tőkés országok. Miután a Mosonma- g\ aróvári Mezőgazdasági Gép­gyárat a közlemúltban az MVG- hez csatolták, a nagy vállalat rö­videsen komplett mezőgazdasági géprendszerek gyártó bázisává válik. Megváltozott a Csepel Autó­gyár gyártmányszerkezete is. a vállalat alapvető feladata a jár­mű-részegységek, így az autóbusz- padlóvázak, sebességváltók, szer­vakormányok gyártása, de az idén fokozzák a svéd Volvo-kooperáció alapján a^Lapplander összkerék- meghajtású terepjáró gépkocsik előállítását. Az idén 1500—2000 készül el belőlük. A Magyar Hajó- és Darugyár a fejlesztések, beruházások révén hosszú távra is piacokat talált gyártmányaiknak. A Szovjetunió, ba tolóhajót, portáldarukat és tutajvantatókat, Csehszlovákiá­ba. Romániába és Kubába ugyan­csak portál- és úszódarukat szállí­tanak az idén. A kazánok szál­lítására már csak több évre előre vesznek fel rendeléséket. Konté­nereik a tőkés országokban ke­resettek leginkább, az idén egye­dül Angliába 1300-at szállítanak, Ezen gyárak fejlődésétől elma­radt a Ganz-MÁVAG, de a kor­mányszervek döntései nyomán nemrég kidolgozzák 10 éves fej­lesztési programjukat, s már meg­kezdődött a vállalat rekonstruk­ciója. A gyár most alakítja ki gazdaságos gyártmányválasztékát. Az idén gyártanak utoljára vil­lamoskocsikat (a villamosokat Csehszlovákiától vásároljuk majd), s a piaci igényeknek meg­felelően többek között a vasúti járműgyártást fejlesztik. (MTI) Kézikönyv a pályaválasztóknak A „Képes szakmai ABC" négy kötetre tervezett szakmaismerte- tö kiadvány. Első füzete az autó­szerelőtől a fonóig 37 foglalkozás bemutatásával könnyíti meg a .nyolcadik osztályos pályaválasz­tását. A most megjelent kézi­könyv tartalmazza a szakmák pontos leírását, ismenteti a mun­ka feltételeit, körülményeit — minden haszntos tudnivalót ösz- szefoglal egy-egy foglalkozásról. A kötet összeállítói — a Munka­ügyi Minisztérium és az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Inté­zet szakemberei — a legilletéke- stbbeknek: a szakmát választó gyermekeknek szánták a könnyen áttekinthető, fotókkal gazdagon illusztrált kiadványt, amely vár­hatóan sokat segít majd a kérdés eldöntésében: „ml leszek, ha nagy leszek?”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom