Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-12 / 10. szám

1978. január 12. • PETŐFI NÉPE • t Kik jelentkezhetnek az egyetemek és a főiskolák esti és levelező tagozataira? Határidő: Egységesítet- március 30. ték az egyete­mek és a főis­kolák különböző tagozatain a je­lentkezési határidőt. Az esti és a levelező tagozatra jelentkezők — a nappali tagozathoz hason­lóan — március 30-ig juttathat­ják el a szükséges iratokat az intézményekhez. Egyetlen kivétel van: a kiegészítő műszaki tanár­szakra jelentkezők kérelmét a műszaki főiskolák augusztus 1-ig fogadják el. A felsőoktatási intézmények esti és levelező tagozataira, vala­mint az idegen nyelvi továbbkép­ző központ tanfolyamaira azok a munkaviszonyban álló dolgozók jelentkezhetnek, akik tavaly vagy korábban megszerezték a szük­séges előképzettséget. Akik ezt, esti vagy levelező tagozaton szer­zik meg már az oklevél meg­szerzésének évében jelentkezhet­nek esti vagy levelező tagozatra. Az agrár felsőoktatási intézmé­nyek esti és levelező tagozataira a mezőgazdasági üzemek, válla­latok, szakoktatás, kutatás és igazgatás területén, valamint a társadalmi szerveknél hasonló munkakörben dolgozók kérhetik felvételüket. A Testnevelési Fő­iskola tanári szakára csak azok a pedagógus képesítéssel rendel­kező és pedagógus munkakörben dolgozók jelentkezhetnek, akik­nek továbbtanulását munkáltató­juk is támogatja. Hasonló köve­telményeknek kell megfelelniük azoknak a felsőfokú végzettségű dolgozóknak, akik újabb diplo­máért a tudományegyetemek nem tanári szakaira, valamint a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskolára; illetve azoknak az óvónői szak- középiskolát végzetteknek, akik felsőfokú óvónőképzőbe szeretné­nek jelentkezni. Csak a képzés szakirányának megfelelő munka- területen dolgozóktól fogad el a felvételi kérelmeket a Kereske­delmi és Vendéglátóipari Főisko­la, a Külkereskedelmi Főiskola és az Orvostovábbképző Intézet egészségügyi főiskolai kara is. A tanárképző és tanítóképző főiskolákra, valamint az óvónő­képző intézetekbe az oktatási in­tézményekben pedagógus munka­körben, képesítés nélkül dolgozók jelentkezését fogadják el. A jelentkezéshez rendszeresített nyomtatványt a megyei nyom­tatványboltokban, illetve Buda­pesten a XIII. kerület, Hegedűs Gyula u. 27. szám alatti boltban lehet beszerezni. A kérelemhez érettségi, képesítő bizonyítványt, az esetleges felsőfokú végzettség­ről szóló oklevelet, önéletrajzot és hatósági erkölcsi bizonyítványt kell mellékelni. (MTI) Máris megkezdődött a díj­nyertes terv kivitelezése. Janu­ár 9-én lezárták a jól ismert nagy csarnokot, ami a forgalmi rend változásaiban is érezteti hatását. Bár a korlátozás egyet­len belföldi expressz-, gyors- és távolsági személyvonatot sem érint, beletelik egy kis időbe, amíg az utasok alkalmazkodnak az új helyzethez. Kárpótlásul vi­szont gondoljunk arra, hogy két év múlva — 1979 végén — újra a régi szépségében üdvözölhetjük a csarnokot. Addigra az újjászülető Nyu­gati pályaudvar környéke is megváltozik. A föld alatt már a Marx tér felé közeledik a fúró­pajzs. még az idén hozzálátnak az aluljáró építéséhez. Lebontják a papírmasé díszletre emlékezte­tő Westend-házat, és a ma még elkerített mélyedés helyén im­pozáns üzlet- és irodaház épül. • Az észak— déli Metró­vonal építői ■ár » Marx tér alatt dolgoznak. • Eddig csak a Metrósok sajátították ki a terepet, mostantól a csarnok- építők is felvonultak. Űj korszak kezdődik a juhászaiban Bács-Kiskun megyében, ahol hagyományai vannak a bir­katartásnak, hosszas stagnálás után, az utóbbi két évben ta­pasztalható kezdeményezés a juhtenyésztő ágazat megújítá­sára. A válság a szakma elmaradottságából, a juhász-után­pótlás hiányából következett be, amit folyamatosan szüntet meg majd a tartásmód korszerűsítése, a szakosítás. Ennek a különböző modelljei most vannak kialakulóban a Kiskunság juhtartó nagyüzemi gazdaságaiban. A feladat rendet teremt A tenyésztőmunka szakirányí­tója az Országos Állattenyészté­si és Takarmányozási Felügyelő­ség Szalkszentmártoni Teljesít-' ményvizsgáló Állomása, ahonnan import apaállatokat kapnak bér­be a gazdaságok, s ivadékvizsgá­latokkal követik nyomon a ke­resztezés kívánt eredményjavító hatását. A merinó jelleg megőrzése mellett a jobb hús- és gyapjú­termelő képesség örökítése a cél, figyelmet fordítva a külterjes tartási módhoz való alkalmazko­dásra. Ugyanakkor a birka több- hasznúsága közül nem hanyagol­ható el a tejtermelőképesség sem, amit jelenleg a pecsenye- bárány-nevelésnél hasznosítanak. Kár, hogy a juhok fejősének gé­pesítése még mindig megoldat­lan. s így a kereskedelmi kíná­latból hiányzik a juhsajt, a juh­túró. Most az ágazat jövedelmező­ségét többnyire a gyapjú és a hústermelés jelenti. Ez utóbbi­nak hosszú távon piaca van itt­hon és külföldön; s az igények kielégítéséhez megvannak a fel­tételek. A gyapjú ismét virágkorát éli, jövedelmezőségéhez azonban el kell érni a juhonkénti átlagos 5 kilogrammos évi hozamot, a távlati cél azonban 6,5 kilo­gramm. Ennek javítására tartják a nagy gyapjúhozamú import kosokat, amelyek tavaszonként 10—14 kilogramm gyapjút adnak. Utódaik is jól örökítik ezt a tu­lajdonságot, s a gyapjú minősé­ge is megfelel a mostani ipari igényeknek. Az állományjavító tenyésztő­munkát — a szakosodásnak meg­felelően — továbbra is a kosok kölcsönzésével segítik, s erre a célra 700—800 törzskönyvezett apaállatot tartanak a szalkszent­mártoni telepen. Az ágazat fejlődésével a na­gyobb juhászatok már saját apa­állatokkal rendelkeznek, s ennek általánosítására dolgozott ki ja­vaslatot a szalkszentmártoni tel­jesítményvizsgáló állomás. Az eddigi igénybérlés helyett meg­vásárolhatnák az apaállatot a gazdaságok, s így elkerülhető lenne, hogy egy-egy szezon után leromlott hímek kerüljenek visz- sza a telepre, amelyek értéke egyenként 20—30 ezer forint, A telepen az import származékok­ból. illetve a keresztezett egye- dekből nevelnék a kosokat ér­tékesítésre. amit évenként egy­szer börzén árusítanának ki a iuhtartó gazdaságoknak. V. E. Pedagógusok számára ismert tétel, hogy sohasem a felügyelet, hanem a megfelelő feladat nél­kül maradt fiatalok a fegyelme­zetlenek. Az a tanár, aki jó el­foglaltságot, önálló munkával megoldható leckét képes adni az osztályának, hosszabb időre is magára hagyhatja diákjait, tá­vozása utón sem lesz rendetlen­ség. Rendet tart a feladat. Ez a régóta és számtalanszor beigazolódott pedagógiai tapasz­talat nemcsak az iskolák világá­ban igaz. A megfelelő feladatok, és ezek végrehajtásában az érin­tettek megfelelő érdekeltsége ki­váló fegyelmező erő a mindenna­pi munkában, a vállalati gazdál­kodás menetében is. Napjaink­ban mindezt nem haszontalan újra és újra végiggondolni. A munkaidő jelentős hányada ugyanis a vállalatok többségénél változatlanul nincs megfelelő mértékben kihasználva. A külön­féle számítások a munkaidő 15 (egy óra 12 perc) — 25 (2 óra) százalékában jelölik meg a mun­ka közben haszontalanul elfutó idő mértékét. Az egyes ember szerepe Bizonyos, hogy ezek az érté­kek helyenként (még egy-egy vállalaton belül is), egyénenként és időszakonként erőteljesen vál­toznak. Azt azonban mindenkép1- pen mutatják, hogy a jobb gaz­dálkodás a munkaidővel a gyá­ruk többségénél az egyik fő tar­talék. Esetenként számottevő beruházást, főként a kapacitást bővítő beruházások jelentős há­nyadát — lehetne elkerülni az eddiginél jobb munkaidő-kihasz­nálással. azzal például, ha ke­vesebbet állnának a gépek, s a gépek mellett az emberek. Újjászületik a Nyugati Az időveszteségek egy része közvetlenül az egyéni fegyelme­zetlenségekből adódik. A mun­ka menetében, tempójában, sőt még a termékek minőségének alakulásában is túlságosan nagy az egyes ember akaratának, pil- linatnyi kedvének, szándékának a szerepe, legalábbis, ahol nem szalagszerűen szervezett a mun­ka. A legtöbb helyen sem a normák, sem a technikai eszkö­zök, gyártási eljárások nem ké­pesek megfelelő keretekbe fog­lalni a teendők láncolatát. A vál­lalati munkahelyek jelentős ré­sze, ennek következtében, sok szempontból egyszemélyes, egy- gépes „műhellyé” válik, ilyen­formán funkcionál, vesz részt a termelésben. Ez is egyik oka a lazább termelési fegyelemnek, de an­nak is, hogy a termelékenység a legtöbb gyárban jelentősen el­marad a nemzetközi átlagoktól. A termelékenység alakulása (te­hát a munkaidő, a munkaerő és a géppark kihasználása szem­pontjából) ui. az a döntő, hogy a- dolgozó a műszak alatt ho­gyan képes gazdálkodni' az idővel és a rábízott gép kapa­citásával. A hangsúly a szervezésen van Pontosabb normákkal persze sokat javítható ez a fajta gaz­dálkodás, de tartósan annak van hatása, hogy a termelő be­rendezések, a gyártási technoló­gia és a termelés szervezete mennyire képes feszessé tenni az egyes ember feladatát, meny­nyire képes egységes termelési láncba kapcsolni az egymás után következő munkafázisokat és gé­peket. A vita eldőlt, s mindazok, akiknek szívéhez nőtt a Nyugati sajátos hangulatú vágánycsar­noka — megnyugodhatnak. Ere­deti ■ formájában állítják helyre, ezt a 100 esztendős és 1952 óta műemléknek nyilvánított épü­letet. amelyet a világhírű Eiffel és társai cég készített és az ak­kori időtfÖ^ánágyobb acélszerke­zetű csarnoka volt> Amikor néhány éve kiderült, hogy életveszélyes, megindult a találgatás. Mi lesz vele? Le­bontják és a helyébe újat, mo­dernet építenek? • A lebontás mellett szólt, hogy a szegecselt acélszerkezet elavult, a csarnok nem felelt meg a biztonsághoz szükséges terhelési előírásoknak. Végül is sikerült kedvező meg­oldást találni. Eszerint a Nyugatit úgy kell helyreállítani, hogy a formáján nem változtatnak, a szerkezetét viszont a mai követelményeknek megfelelően alakítják ki. A MÁV Vezérigazgatóság országos pá­lyázatára beküldött tervek közül dr. Sigray Tibor, az UVATERV irodavezetőjének munkáját ta­lálták legalkalmasabbnak a meg­valósításra. „Milyen lesz vajon?” — tűnőd­nek a járókelők és az autósok, amíg átvergődnek a csatatérhez hasonlatos Marx téren. A dolgok nem mennek simán, a közleke­dést megnehezíti a nagyszabású felújítás, de ami ma bosszanko- dást szül. egy-két éven belül örvendetes változást hoz a vá­rosképben és a közlekedésben is. A Nyugatiba érkező, onnét to­vábbinduló utasoknak is szép ajándék lesz a Metró. Sokan várják, siettetnék. Egye­lőre még nem sok látszik a lér készülő, új arcából, de már az is megnyugtató, hogy nagy erő feszítéssel dolgoznak rajta. Re­mélhetőleg mindannyiunk meg­elégedésére. V. Zs. • A csarnok legerősebben károsodott középső részét olyan szerkezetre cserélik, ami megegyezik az eredeti formájával, csak erősebb, korszerűbb. • Már nem sokáig lát­juk ilyennek a Marx teret. A géppark összeválogatásával, a technológia kidolgozásával és a gyártási folyamat megszerve­zésével olyan helyzetet kell ki­alakítani, hogy az egymás után következő munkahelyek ne csak egymás kiszolgálóivá, hanem el­lenőreivé és serkentőivé is vál­janak. Hogy a tempót, vagy a munkadarabok minőségét ne az egyes ember hangulata, munka­kedve szabhassa meg — egyik nap így, a másik nap úgy. Év­közben esetleg lazább, év végén tempósabb ütemet véve fel; — hanem egész éven át a techno­lógiai osztály által kiszámított legcélszerűbb és gazdaságosabb ütemesség és rend érvényesüljön a gyártás menetében, hétfő reg­gel és szombat délután, január elején és december végén egy­aránt. A korszerű technikára, tech­nológiára épülő, jól szervezett gyártásban nincs mód a fegyel­mezetlenségre. Illetve rögtön nyilvánvaló lesz, ki a ludas az esetleges mulasztásban, az idő- veszteségért, a gyengébb minő­ségért. Megszűnik a „lötyögés” Az emberek többsége szerint a „lötyögés”, az egymásra, a gép­re, az anyagra várás fárasztóbb, mint az állandó, a feszes mun­katempó, amelyben minden és mindenki a helyén van és min­den idejében megérkezik. Ahol egyértelműek, testreszabottak a feladatok, s azok végrehajtásá­hoz valamennyi feltételt mások — a munkamegosztás keretében — folyamatosan és kifogástala­nul megteremtenek, ott aligha van szükség különösebb felügye­letre, biztatásra, a fegyelem szi­lárd és a lógásra hajlamosak sem képesek hátráltatni a mun­kát. Ahol tehát örökösen a munka- fegyelemre, a fegyelmezetlen munkavállalókra panaszkodnak, ott — bizonyosak lehetünk ben­ne — eddig még keveset tettek a korszerű technika és munka- szervezés meghonosításáért. A technika és a szervezéstudomány mai szintjén a korszerű nagy­iparban fegyelmezetlen emberek nincsenek, nem lehetnek — csak gyengén szervezett gyárak. G. F. Népszerű játékok Százezer játékot gyárt évente a Hamiro Gyár a nyugat-csehor­szági Krokicanyban. A gyár ter­mékeinek mintegy 50 százaléka exportra kerül. A Hamiro játékai ma már világszerte népszerűek: elsősorban Svédország, Finnor­szág, Hollandia, az NSZK, Olasz­ország, Svájc és Szíria vásárolja a gyár termékeit. • A Jack elnevezésű néger bábu elsősorban az NSZK-ban kedvelt. • A 65 centiméter magas Judy nevű majom világszerte a gyere­kek kedvenc játéka. (Fotó: ORBIS — KS.) ,v.v.y.v.v.v.N%w.v.:.v.:.%?.v.w.:.v.:.v.v.v*v.v.%w*w.v.r.v.v.NV.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.*. Pályázat úttörőknek Január 15-e a beküldési határ­ideje azoknak a pályázatoknak, amelyekkel az úttörőcsapatoknál, úttörőházakban, művelődési in* tézményekben működő népművé­szeti szakkörök, honismereti, já­tékkészítő, fafaragó, szövő, kézi­munkázó, bábjátékos és népdal­körök, színjátszó és tánccsopor­tok. zenekarok jelentkezhetnek az Úttörő Szövetség másodszor sorra kerülő. Csillebércen augusz­tus 16-tól 26-ig tartó népművész szaktáborába. A pályázati feladat: három dal a gyűjtés illetve készítés mód­jának, történetének leírásával. A pályamunkák elbírálásánál előny­ben részesülnek a gyermekek ál­tal készített beszámolók, leírá­sok. A táborvezetőség a jelent­kezéseket. amelyeket a Csille­bérci Nagytábor címére kell be­küldeni, március 15-ig vissza­igazolja, és tájékoztatót küld a résztvevőknek a tábor feladatai­ról és programjáról. A táborban népek játékait, táncait tanulják meg, játékszerek, használati tár­vagy "S" játék esetleg játék- gyük készítését sajátítják el a . ... wa« 4 A ulntncn

Next

/
Oldalképek
Tartalom