Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-06 / 5. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1978. január 8.

A FELAJÁNLÁSOKAT TETTEK KÖVETTÉK

Helytállt a Béke brigád

Vajon az Itt dolgozó emberek miként tartanak lépést korunkkal? — A Kismotor- és Gépgyár bajai gyárában vetődöt fel bennem a kérdés, amikor végigjártam az üzemeket, s a legkorszerűbb automatákkal találkoztam. Az új esztendőben csaknem százmillió forinttal növelik Itt a termelési értéket, 1977-hez hasonlóan, s számottevő létszámgyara- pitás nélkül.

— Nem dicsekedhetünk azzal, hoi'v a kollektíva minden tagja ( Hőképpen Iskolázott; és a szocialista ember típusához Illően eszmelleg-politlkallag és az élet. mód tekintetében Is érett már — világosított fel Balogh Tibor igazgató. — De ajánlom, ismerkedjen meg a Béke brigáddal. Ebben a kis közösségben olyan embereket talál, amilyeneket keres. Tér. mészetesen nem ők az egyetlen közösség, amelyikkel bizonyítani tudnám, hogy az elmúlt években nemcsak a géppark „korszerűsödött” a gyárunkban,

Művezető, főművezető, csoportvezető ... — honnan ez a sok „főnök” a brigádban t

A brigádvezető, Fischer Mi- hályné mutatta be a héttagú közösséget. ö maga normatechnológus. az Idén helyeztek ebbe a munkakörbe. Korábban esztergályos szakmunkás volt. Tanult. Gépésztechnikus lett. A Béke brigád többi tagja hasonló utat járt végig. Ezért van ma már sok főnök a tizenegy éves múltú kollektívában.

— Varga János brigádtag az idősebb generációt képviseli közöttünk — kezdett a fiatalasszony az első portrévázlathoz. — A présműhely művezetője, kiváló munkásör. Ideológiailag és politikailag jól felkészült ember, tanít a marxista-leninista középiskolában. A szákszervezeti oktatásnál szintén igénybe veszik a segítségét. A brigádban aktív, sok-sok tapasztalata aranyat ér.

Dudás Antal itt tanulta a gyárban a lakatos szakmát. Jelenleg már gépésztechnikusi végzettsége van. s a tmk főművezetője Mellesleg szervezőtitkár az MHSZ-nél.

Fehérváry József szintén gépésztechnikus. Művezető a beálKollektív bölcsességgel

• Megbeszélést tartanak a Béke brigád tagjai.

Középen Fischer Mlhilyné. (Szabó Ferenc felvétele.)

lito műhelyben. A brigádban különösképp a közös újítások doku- mentáolójának elkészítésében jeleskedik.

Seűcs Ferenc marós csoportvezető, s nagyon jó szakmunkás. A brigádmegmozdulások lelkes szervezője. Társadalmi funkciója Is van. népi ellenőr.

Hunon János most végzi a gépészeti szakközépiskolát. A magasabb képzettség elengedhetet. len az új, művezetői beosztásához. A hetedik brlgédtag a férjem, Fischer Mihály, főművezető a gépműhelyben.

— Minden brigádtag tagja már a pártnak, rajtam kívül — vitt fel még égy közös vonást a tab. lóra a fiatalasszony, - ín a népfrontban dolgozom, tagja vagyok a városi elnökségnek,

*

— A felajánlásainkat tettek követték, ezt elégedetten állapit, hutluk meg az év végén — som- mazták az 1977-ben végzett brl- gádmunkáról rögtönzött mérleget a Béke szocialista brigád tagjai.

— November végéig mindegyik vállalásunkat teljesítettük, s reméljük. hogy kiérdemeljük a brigádmozgalom aranyérmét.

A kollektíva becsületén — a gyári nagy közösségével együtt

— az ejthette volna a legnagyobb foltot, ha nem állják a minszki traktorgyár munkásainak adott szavukat, nem küldik el nekik határidő előtt, november végéig az 1977-re rendelt MTZ-féksze- reivényeket. Elküldték. Ezzel segítették a szovjet brigádokat abban. hogy teljesítsék jubileumi verseny vállalásukat, mely szerint már december 20-ra előállítják az 1977, évre előirányzott legutolsó 80 lóerős traktort Is. Utána köve'kezhet a terv túlteljesítése — igv akarták ünnepelni a Nagy Októberi Szocialls'n Forradalom 60, évfordulóját a minszkiek. — November 28-án útnak

indították Bajáról az utolsó exporttételt, s bizonyára sikerült a terv túlteljesít ást* a szovjet elv. társaknak.

— Azzal járultunk hozzá ennek a gyári Jubileumi verseny- vállalásnak a teljesítéséhez, hogy a maga posztján senki sem tűrt lazaságot a gyártás folyamatossága érdekében — tájékoztatott a brigádvezetőnő.

— Egy újításunk alapján most gyártjuk a végleges elfogadtatás, hoz szükséges módosított fékszerelvény mintadarabokat — mondta el Fischer Mihály, aki jól szerepel a vállalati úlitásl versenyeken. — Az ötletünkkel évente több tonna méregdrága bronzot lehet megtakarítani.

Fehérváry József hozzáfűzte, hogv 1977-ben tizenegy újítást adtak be, s közülük már többet hasznosítottak. Ezenkívül egy tucat észrevételt, javaslatot juttattak el a gyár Illetékeseihez, a Dolgozz hibátlanul munkarendszer egyes elemeivel kapcsolatosan.

•

Beszélgettünk még a gyári óvoda építéséről, amiből a Béke brigád nem maradhatott ki, s az önművelés, a tanulás, fontosságáról. Üjabb és újabb szálakat fedezhettem fel, amelyek új ismerőseimet a gyárhoz és a fejlődő városukhoz kötik. Megragadott a hit. amivel mindegyikük végzi a maga dolgát.

— Még otthon Is mindig a munka, meg a gyár a témánk — hallottam Fischer Mihályné szájából, búcsúzófélben. — Sokszor rá kell szólnom a férjemre, hogy beszéljünk, már másról is. Nem egyszer előfordult, hogy este nyolckor azt mondta: Beugróm a gyárba, megnézem, hogy megy a munka. Megesett, hogy ilyenkor másnap reggel ötkor jött haza értem, s mentünk vissza úlra dolgozni. Ilyenek ezek a fiúk mind.

A. Tóth Sándor

A zárszámadó közgyűlések előkészítése

Különösebben bizonygatni sem kell, hogy nincs két egyforma zárszámadás. Évenként változnak a szövetkezetek eredményei, mint aho. gyan változnak a gazdálkodás körülményei is. Ez utóbbi alatt nem csupán a leeset csapadék mennyiségét, a napfényes órák számát értjük, sokkal Inkább azt a gazdaságpolitikai, közgazdasági környezetet, amelyben a szövetkezetek gazdálkodnak.

Nemcsak összegzés...

Tavaly az időjárás egyértelműen kedvezőbb volt, mint az azt megelőző evoen. A párt igyekezett olyan gazdasagpolltikat kialakítani, amelyben jobban gyű. molcsöznetteK a szövetkezeti gazdák erőfeszítései. Egy sor kérdésben szemmel látható a fejlődés. Ezek között említhető az anyagi-műszaki bázis növekedése. az irányítás színvonalának és az anyagi ösztönzés rendszerének fejlődése, vagy az ellátó és felvásárló vállalatok szervezettebb munkája. Ugyanakkor ,a szövetkezeteik gazdálkodásának eredményességét továbbra is kedvezőtlenül érintik a világgazdasági, világpiaci változások. Az állam sok-sok erőfeszítése ellenére sem sikerülhet egyes, a gazdálkodásban felhasznált anyagok árait azonos szinten tartani. Magyarán és röviden: jelentősen nőve. kedtek a gazdálkodás költségei.

A mostani zárszámadás, a jó terméseredmények ellenére sem lesz —- vagy lehet — megszokott, úgynevezett „rutin” évzáró. Mert bár a közgyűlés „forgatókönyve” azonos az előző évivel, a szövetkezeti élet, a gazdálkodás kérdéseinek súlya egyre inkább növekszik. A közgyűlésen ugyanis nem csupán hátratekintenek a szövetkezeti gazdák az elmúlt évre, hanem előre is. Sőt elsősorban előre. A tavalyi gazdálkodás tapasztalatait is ebben az esztendőben kell hasznosítani. Nem kisebb kérdésekben kell állást fog. lalriiuk, mint: hogyan tudják jobban hasznosítani az anyagi és az élőmunka-ráfordításokat; a termelés tényezőinek jobb összehangolása; a munka szervezettségének javítása; a termelési szerkezetnek az adottságokhoz való igazítása; az állóeszközök jobb kihasználása. Tehát a gazdálkodás, a termelés fejlesztése az idén sem lesz könnyebb, mint az előző években,

A pártszervek feladatai

A termelőszövetkezeti pártszervezetek egész esztendőben együtt

ismmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmrnmmmm

éltek, dolgoztak a szövetkezeti gazdákkal, A párt általános és gazdaságpolitikája ismeretében mutatták az utat a gazdálkodás nehézségei közepette. Most a zárszámadások előkészítése és lebo. nyolítása Időszakában ugyancsak bokros teendőik vannak a párt- szervezeteknek. A mérlegek, beszámolók készítése a szövetkezeti tisztségviselők és a szakemberek feladata, de az már félreérthetetlenül pártpolitikai feladat, hogy a zárszámadások légköre olyan legyen, amely biztosítékot nyújt az idei esztendő nem köny. nyű feladatainak teljesítésére.

A termelőszövetkezeti párt- szervezetek vezetőségei az elmúlt években sok-sok politikai munkában. A legtöbb alapszervezet, ben kialakultak a zárszámadás előkészítésének módszerei is. De éppen a gazdálkodás bonyolultságénak növekedése, a szövetkezeti demokrácia fejlődése követeli, hogy a pártszervezetek szám. űzzenek a politikai munkából minden formális elemet, s fordítsanak nagyobb gondot a politikai mondanivalójuk gazdagítására.

Valóban nem könnyű a szövetkezetek mai mérete, taglétszáma mellett biztosítani a közgyűlés munkajellegét — de lehet. Ha a szövetkezetek vezetőségei minden problémát a közgyűlésen akarnak megtárgyalni a tagokkal, akkor megoldhatatlan feladatra vállalkoznak. A zárszámadást akkor értelmezzük helyesen, ha azt nem szűkítjük a közgyűlésre. A poll, tizálás és a vita fórumainak kell tekinteni a közgyűlés megelőző ágazati, üzemegységi. vagy brigádértekezleteket is. A szövetkezetek fejlődésének jelenlegi fokán a demokrácia gyakorlásának leghatékonyabb fórumai a munkahelyi megbeszélések. Itt bátrabban mondanak véleményt a tagok, véleményük, javaslataik nem vesznek az általánosságba, hanem nagyon konkrétak, sze- mélyreszólóak. A pártszervezetek azzal segíthetik az alkotó légkör, a kollektív bölcsesség kibontakozását, ha a kommunisták élenjárnak a gazdálkodás, a szövetkezeti élet gondjainak megvitatásában. Helyes, ha az egyes munkahelyek dolgozói egy-egy társukat bízzák meg azzal, hogy a közgyűlésen szólaljon fel, mon- jon nevükben is véleményt, tegyen javaslatokat.

Az előzetes taggyűlések felelőssége

Szövetkezetük elmúlt évi gazdálkodását a kommunisták a közgyűlést megelőzően taggyűlésen vitatják meg és hagyják jóvá. A szövetkezetek kollektíváival szemben rendkívül nagy a párt- szervezetek felelőssége, ugyanis a tsz-tagok zömmel elfogadják a pártszervezet ‘ véleményét. Nem mintha ez „kötelező" lenne, de sok éves tapasztalatból tudják, hogy a párt politikája a tsz-tag- ság érdekelt szolgálja. Ezt pedig a helyi pártszervezet képviselt. Tehát a taggyűlés véleménye, értékelése megadja a hangját a közgyűlésnek Is. Ezért rendkívül káros a taggyűlés lebecsülése, amellyel pedig elég sok helyen és sok formában, találkozunk.

Két olyan, látszólag formai, lényegében azonban tartalmi hiba Ismétlődik évek óta a párt- taggyűléseken. amelyek megszüntetése elengedhetetlen. Az egyik: a taggyűlést, a közgyűlés előtti napon tartják. A másik, a termelőszövetkezet elnöke a közgyűlési beszámolót olvassa fel a taggyűlésen, A pártszervezetek vezetőségeinek nem szabad megalkudnia azzal a gyakorlattal, hogy későn kapnak tájékoztatást a szövetkezet eredményeiről. A kommunistáknak ugyanis nem csupán megismerni kell szövetkezetük gazdálkodását, hanem állást kell foglalniuk, értékelniük kell a gazdasági vezetés munkáját. De szerepük ezzel nem fejeződik be. Ahhoz is időt kelt adni a kommunistáknak, hogy a taggyűlés határozatait megismertessék a tsz-tagokkal.

Arra sincs szükség, hogy a taggyűlésen aprólékos dolgokról is beszámoljon a termelőszövetkezet elnöke és arra sem, hogy a számadatok tömkelegében elvesszen a lényeg, tisztázatlanul maradjanak azok az emberi viszonyok, amelyek megszabják egy-egy szövetkezet eredményes gazdálkodását. A pártszervezetek vezetőségei követeljék meg a gazdasági vezetőktől, hogy olyan fontos kérdésekről adjanak tájékoztatót, mint a tagság és a vezetőség kapcsolata, a szövetkezeti demokrácia érvényesülése — a vezetőség és a szövetkezeti bizott- . ságok munkájának értékelése — az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdekek összhangjának érvényesülése, a jövedelemfelhasználás. a gazdálkodás fejlesztésének kérdései.

M. S.

FEKETE GYULA:

„Nem dolgozó” nők

Esőcsinálók a Karakumban

Hallgatom a rádióriportot: egy fiatalasszonyt faggat a riporternő, Sehogyan sem érzi jól magát a városban a fiatalasszony. Faluról költöztek be, mert a férjét a munkája, a keresete a városhoz köti. Sikerült szerezniük OTP-részletre lakást, megszállták az öt gyerekkel, de a fiatal- asszony azóta nem találja a helyét. Volt már bizony úgy is, hogy itthagyta a férjét, visszaszökött a faluba a gyerekeivel együtt.

Pedig szeretik egymást. És jól keres a férje, és hazaadja a pénzt. Százszor kényelmesebben laknak, mint otthon, a ftatalasz- szony mégsem békéi meg a szép, új lakással, s eltökélt szándéka, hogy előbb vagy utóbb, de mindenképpen visszaköltözik, a gyerekeivel.

— De hát miért? — faggatja a rlpqrternő.

— Mert ott mindenki ismerős, itt meg mindenki idegen.

Ott zajlik az élet, itt meg, az emeleti szép lakásban, megöli őt az unalom. Hiányoznak a rokonok, az ismerősök, hiányzik az apró jószág, a kert.

— Miért nem néz inkább körül? Ismerkedett már új környezetével? A házakkal, az utcákkal? Az emberekkel?

Nem ismerkedett, és nem is érdekli a város, sem ez a tömérdek idegen. Úgysem bírja ő itt sokáig.

— Miért nem megy el dolgozni — kérdezi a riporternő. Elfoglalná magát, és jól jönne az a második kereset ilyen nagy családnak.

Nem, a fiatalasszony nem megy el dolgozni, a gyerekeivel marad. A férje is ellenzi, hogy dolgozni járjon; keres ő annyit, azt mondja, hogy el tudta tartani a családját.

És igaz is, odahaza a falujukban ennyi pénzből szépen megélnének. De itt mindenért fizetni kell, az OTP-részlet is sokat elvisz, és amit otthon a gyerekeknek ingyen adna a kert, az aprójószág, azt itt méregdrágán kell megvásárolnia az üzletben, a piacon.

Végtére a riporternő hiába győzködött, a fiatalasszony makacsul kitartott a szándéka mellett: nem nyugszik, mig vissza nem költözhet a falujába.

Dehogyis akarok én beavatkozni olyan vitába, amelyet csak futó hallomásból Ismerek. Ha a fiatalasszony Jobban érezné magát a szülőfalujában egy öre- gecske házban Is — de udvar- bell aprójószág, termő kert, régtől fogva Ismerős rokonság-szomszédság közepén —, mint egy lakótelep modern, emeleti lakásában, annak nyilván oka van, és alig hiszem, hogy holmi maradi gondolkozás volna az oka. Ha apró gyerekei mellett akar maradni, vitathatatlan joga van hozzá.

Viszont a férjének 30—40 kilométerről naponta bejárni a munkahelyre — az is áldatlan állapot.

Mondom, nem folytatom a vitát. Épp elég okot ad a tűnődésre egyetlen elhangzott szó is: miért nem dolgozik a fiatalasz- szony?

Mert, ugye, nem akar elmenni dolgozni, a férje is ellenzi, hogy dolgozni járjon, vagyis jelenleg nem dolgozó nő a fiatalásszony, és semmiképp sem akar dolgozó nő lenni. Még a vágyva vágyott falujában sem, hiszen ami szabad ideje az öt gyerek és a háztartás mellett az ébrenlét 16 —18 órájából ez idő szerint marad, azt is az aprójószág körül, s a kertben hasznosítaná. Nem dolgozó nő maradna ő ott is...

Annyira belegyökeresedett már a köznyelvbe, az újságnyelvbe, a szónoki nyelvbe ez a félrevezető szóhasználat: „dolgozó nő”, „nem dolgozó nő”, hogy elég sokan már érteni is az eredeti jelentése szerint értik.

Tehát: dolgozó nő az, aki munkával tölti el a napját, nem dolgozó nő az, aki munkátlanul.

Nem ilyen nyersen, ugyanez: ha egy háztartásbeli nő elmegy dolgozni üzembe, hivatalba, azzal egy teljes munkaerőt nyer a népgazdaság.

Vagy: ha a mama 3—4—5 apró gyerekével otthon marad, akkor helyette másoknál kell dolgozni.

Vagy: ennyi meg ennyi háztartásbeli nő még olyan tartalék, amely, ha bérért-flzetésért munkába állna, teljes létszámában enyhíthetne a munkaerőhiányon.

És így tovább. Számolatlanul Idézhetnék annak a bizonyítására, mennyi hibás következtetés gyökerezik ebben a szerencsétlen szóhasználatban: „nem dolgozó nő” — és nemcsak a közbeszéd, a közgondolkozásban, de még a szaksajtóban Is.

A „nem dolgozó” hazug és Igazságtalan jelző épp a lényeget sikkasztja el, azt tudniillik, hogy a háztartásban Is dolgozik a nő. És ha fogynak a háztartásbeliek, és ha növekszik a bérért- fizetésért dolgozó nők száma, akkor csak a társadalmi és a nemek közötti munkamegosztás új rendje érvényesül: valahol, valahogyan, valakiknek el kell végezniük továbbra is azt a munkát — többnyire bérért-fi- zetésért —, melyet a háztartásból kilépő nő idáig ingyen végeztek.

Hogy mi minden munkát elvégeztek a nem dolgozónak bélyegzett nők, azt csak mostanában kezdjük számba venni, amióta jórészt közgonddá minősül át a valamikori magán-gond, a háztartási munka.

Meft bizony a háztartási munka elég nagy részét nem vállalta még át az új társadalmi munkamegosztás. Vagy a szolgáltató- ipar nem győzi teljesítménnyel, munkaerővel, vagy a háztartás nem győzi fizetni a kevéssé gépesíthető, tehát szükségképpen dráguló szolgáltatásokat.

Nem a kenyérsütés a gond, nem az üzemi konyha vagy a nagyüzemi mosás. Ezek az ágazatok az új munkamegosztásban sokkal kevesebb embert foglalnak le és sokkal kevesebb munkaidőt, mint amennyi háziasz- szonyt és házimunkát lefoglaltak a régi háztartások százezreiben. Szaknyelven szólva: itt tehát munkaerőt szabadított fel az új munkamegosztás, és nem is keveset.

A lakás takarítás „nagyüzeme- sítésére” ugyanezt már semmiképp sem lehet elmondani. A gyermekgondozás, a beteggondozás, a legyengült öregek gondozásának Intézményes átvállalása pedig még sokkal több munkás kezet, Időt, költséget követel, mint a régi háztartásokban, több nemzedékes családokban, amikor mindezt a nem dolgozónak minősített nők látták el folyamatos, éjjel-nappali ügyeletben, ingyen, szülői, gyermeki, hozzátartozói — emberi — kötelességből.

Térjünk vissza a rádióriport fiatalasszonyához. Tegyük fel: kiváltja a munkakönyvét —• egy munkást tehát nyer a népgazdaság. öt apró gyermekét bölcsődébe, óvodába adja — ezek ellátása viszont az állami gyermekgondozás élőmunka-szükségletét szaporítja, éspedig két-három ember munkájával, s a szociális költségvetés terhét szaporítja havi 6—8 ezer forinttal. És ezen az áron még csak nem Is köny- nyítettünk a fiatalasszony helyzetén, Hiszen tőle csak arra a nyolc órára vállalják át a gyereket, amíg a munkaadónál dolgozik; az öltöztetés, behordás, hazahordás, családbell ellátás minden gondja-baja — jó esetben a férjével úgy ahogy megosztva — továbbra is az övé marad.

Hasonlóan negatív a mérleg a betegeskedők, a legyengült öregek intézményes ellátásban, a családbeli ellátáshoz képest. Már most is, pedig gondolkozzunk csak előre: az öregek aránya évről évre nő.

Ml a megoldás?

Nyilván nem az, ami lehetetlen: a visszafejlődés a régi munkamegosztáshoz. Bármilyen munkaigényesek és költségesek, bölcsődékre, óvodákra, szociális otthonokra szükség van, sőt még a szaporításukra is. De úgy tetszik, ezeknek az elemi szükségleteknek az ellátását nem oldhatjuk meg csupán e nagyon költséges és munkaigényes intézményekkel. ■ Semmilyen távlatban.

Csak kérdezem: vajon átgondolt térítési rendszerrel, rövidített munkaidővel, a lehetetlenül elmaradott bedolgozás korszerűsítésével nem találhatnánk olyan megoldásokat, amelyekkel mindkét fél jól jár? Az állam is, meg apró gyermekeit (ha a GYES hatálya nem terjed ki rájuk), tartósan beteg hozzátartozója, legyengült szülője otthoni gondozását szívesen vállaló — hangsúlyozom: szívesen és felelősséggel vállaló állampolgár is?

A Karakum-slvotagban megszokott a több hónapos nappali hőség, amikor az égen csak nagy ritkán úszik út nénány nagyon szép. vattaszerü, de „száraz" felhő. Eső pedig hónapokon át nem es k. Szikkad, szárad a föld a hőségtől. De a száraz vattafelhők mellett mostanában mind gyakoribb látvány a sivatag fölött átsuhanó esőcsináló repülő, gép is. Száll a sivatag fölött, majd útirányát hirtelen megváltoztatva. egy magányos felhő felé Indul. Körözni kezd körülötte, s a fedélzetének bal oldaláról hirtelen sárgás-zöld fonalak Indulnak a felhő közepe felé; mint egy ál szúrt léggömb összeráncosodik, méretei szemmel láthatóan csökkennek. Néhány perc múlva pedig eső hull a szikkadt homokra.

A Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai részlegéhez tartozó tomszkl légkör-optikai Intézet expedíciójának mindennapos elfoglaltsága az ilyen esögsi- nálás.

Az IL—14-es repülőgépre különféle detektorokat, generátorokat és erősítőket, és egy velük szoros kapcsolatban működő lézer lokátort helyeztek el. Hogy ez a lézer a levegőben Is jól működjön. különleges műszereket konstruáltak, s ezek képessé teszik arra, hogy repülés közben is használhassák. Az expedíció tagjai több mint 220 órát töltöttek már a levegőben, s összesen 60 ezer kilométert repültek a sivatag fölött. A levegőben gyűjtött adatok rendszerezése most folyik. és egyidejűleg megkezdték egy következő kísérlet elkészítésé* is. Bolgár kollégáikkal a balkáni táj fölött jégeső felhők képződésével kapcsolatban folytatnak majd vizsgálatokat. (BUDA- PRES—APN)

FŰSZEREK TABLETTÁKBAN

• A különböző fűszereket, ízanyagokat tablettákba sűrítik a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárának biokémiai kutató laboratóriumában. (MTI-fotó, E. Várkonyl Péter felvétele — KS.)