Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-31 / 26. szám

1978. január 31. • PETŐFI NÉPÉ • 3 Hatékonyabbá vált a híínmpctpl 070 Agitátor, forradalmár,harcos " Wll III vgVlULU 90 évvgl ezelött született Szaton Rezső tevékenység __* i • Az év eleje az összegezések időpontja. A megyei rendőr-fő­kapitányság vezetőjét, dr. Fehér Géza rendőr ezredest keres­te fel lapunk főmunkatársa Gémes Gábor, s arra kérte, tájé­koztassa lapunk olvasóit, a megye közvéleményét a megye közrendjének, közbiztonságának és közlekedésének helyzeté­ről. KÉRDÉS: Milyennek ítéli meg a megye közbiztonsági helyzetét? VÁLASZ: — A megye lakos­sága az elmúlt évben is rende­zett viszonyok között élt és dol­gozott. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordulójára történő megemlékezés, illetve az arra történő felkészülés megfe­lelő politikai hangulatot biztosí­tott ehhez. Erősödött az állami, társadalmi szervek, s nem utolsó­sorban a lakosság részvétele a közbiztonság megszilárdítását célzó munkában. Ezzel nyíltabb, szimpatikusabb és feltétlenül ha­tékonyabb lett a rendőrség rend- fenntartó és bűnmegelőző tevé­kenysége. A közvéleménynek a rendbontókkal szemben mind in­kább kifejezésre jutó elmaraszta­ló értékítélete nemcsak segítette a közrend és közbiztonság hely­zetét, hanem önmagában is ala­kította annak arculatát. A köz- biztonsági helyzet megalapozot­tan kedvező megítélése mellett is beszélnem kell a negatívu­mokról, az előforduló bűncselek­ményekről. A megye bűnügyi fertőzöttsége — annak ellenére, hogy az elmúlt évben az 1976. évhez viszonyítva az ismertté vált bűncselekmények száma 7 százalékkal csökkent — de to­vábbra is magas, országos átlag felett van. Ennek jelentős befo­lyásoló tényezői voltak^ a megye sajátos társadalmi, gazdasági és települési viszonyai, valamint a kriminalisztikai szempontból akár megyei „betegségnek” is nevezhető alkoholizmus. Ez kife­jezőre jutott abban, hogy to­vábbra is magas a bűncselekmé­nyeket elkövetők között azok szá­ma, akiik csak a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkez­nek. Az alkohol hatásáról pedig csak annyit, hogy a bűncselek­mények 40 százalékánál közre­hatott. KÉRDÉS: Hogyan alakult a me­gyében az állambiztonsági és bűn­ügyi helyzet, melyek voltak a leggyakrabban előforduló bűncse­lekmények? VÁLASZ: — Mint arra már utaltam, a megyére a nyugodt politikai légkör a jellemző. Elő­fordult ugyan néhány kisebb sú­lyú, államellenesnek tekintendő cselekmény, de ez garázdaságnak minősül, elkövetőikre pedig a politikai tájékozatlanság a jel­lemző. — Az elmúlt évben a megyé­ben 8296 bűncselekmény vált is­mertté. A bűncselekmények szá­mának csökkenése mellett azon­ban a különböző kategóriákon belül átrendeződések mutathatók ki. Továbbra is magas, 52,1 szá­zalékos a vagyon elleni bűncse­lekmények aránya. Emelkedett az erőszakos és garázda jellegű bűncselekményék száma, ezen belül jelentősen a rablásoké, va­lamint a népgazdaság elleni bűn- cselekményeké. Kevesebb volt a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűneset. A bűnelköve­tők száma 4,8 százalékkal csök­kent, az elkövetők csaknem negyven százaléka büntetett elő­életű, több mint tíz százaléka visszaeső volt. KÉRDÉS: Miben látja bizonyos bűncselekmények növekedésének okait? VÁLASZ: — Általánosságban azt mondhatnám, hogy a közbiz­tonság csak a becsületes, tör­vénytisztelő állampolgároknak jelent nyugalmat, a bűnözésre hajlamosaknak elsősonban meg­határozott kereteket, korlátokat szab. így ők azokat a lehetősége­ket keresik, amelyekkel a kötött­ségeket a nekik legcélravezetőb­ben, a „lebukás” minél kisebb veszélyével kijátszhatják. Az is természetes azonban, hogy a rendőri szervék is felismerik ezeket a lehetőségeket és ártal­muk ellen hatékonyabb megelő­ző és felderítő munkával lépnek fel. Az elmondottak alátámasztá­sára konkrétan: A népgazdaság elleni bűncselekmények emelke­désének oka egyrészről az ide­genforgalom jelentős fellendülé­se, ezzel párhuzamosan a vám- és devizabűncselekmények növe­kedése, másrészről az emelkedő számadat a korábbinál eredmé­nyesebb rendőri felderítésre is utal. Vannak azonban másfajta bűncselekmények, melyek elköve­tésének gyakorisága az alkalom­mal, vagy a sértetti közremű­ködéssel hozható összefüggésbe. Az elmúlt évben jelentősen emel­kedett az erőszakos és garázda jellegű bűncselekményeken belül a rablások száma. Ezekre a bűn- cselekményekre az volt a jellem­ző, hogy túlnyomórészt ittas sze­mélyek sérelmére követték el né­hány száz forintos kár értékben, ivópartnerek, egymás közt. Azt hiszem, nem kell nyilvánvalóbb példa arra, hogy bizonyos bűn- cselekményeket az „áldozatok” magatartása mennyire befolyásol. — Az alkalom lehetővé teheti, vagy könnyítheti a társadalmi tu­lajdon károsítását is. A szocia­lista szektoron belül, különösen a termelőszövetkezetekben, máig sem megnyugtató a javak tárolá­sa, őrzése és ellenőrzése. Ennek is tulajdonítható, hogy az el­múlt évben csökkent ugyan a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények száma, e cso­porton belül azonban továbbra is magas volt a lopások és jelen­tős a betöréses lopások aránya. Hogy mennyire befolyásolhatják a tömegkommunikációs eszközök a lakosság tájékoztatásán keresz­tül egyes bűncselekmények ala­kulását, erre példaként a szemé­lyi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztások és csalások számá­nak csökkenését említeném meg. A jó propagandának is tulajdo­nítható, hogy kevesebb a hiszé­keny ember, csökkent e bűncse­lekmények elkövetésének lehető­sége. KÉRDÉS: Hogyan alakult a me­gyében a közlekedés biztonsága? VÁLASZ: — A Megyei Közle­kedésbiztonsági Tanács szerveire megyei rendőr-főkapitány nyilatkozata és aktivistáira támaszkodva fo­lyamatosan értékeljük és elemez­zük a közlekedésbiztonság ala­kulását és ezek alapján határoz­zuk meg feladatainkat. Különö­sen nagy hangsúlyt helyeztünk a forgalom zavartalan áramlásának a segítésére, a balesetmegelőző ismeretterjesztő munkára, a to­vábbképzési formák megteremté­sére és fnukcionálására. A múlt évben a megyében 1246 sérüléses közúti közlekedési baleset tör­tént, 15,1 százalékkal több, mint 1976-ban. Romlott tehát a közle­kedési fegyelmünk. Ez nemcsak a baleseti számadatokban, hanem a forgalomban is megmutatko­zott. Nőtt a felelőtlen, figyelmet­lenül közlekedők száma, gyako­ribbak lettek az agresszív, má­sok érdekeit figyelmen kívül ha­gyó magatartások. A balesetek összetétele mindezek ellenére kedvezőnek mondható, mert az átlagosnál nagyobb mértékben, 27,1 százalékkal nőtt a könnyű, és kisebb mértékben a súlyos sérüléssel járó balesetek száma. Azt pedig, hogy 5 százalékkal csökkent a halálos balesetek szá­ma, komoly eredménynek köny­velhetjük el. — Minden harmadik baleset oka a gyorshajtás volt, minden ötödik balesetnél pedig kimutat­ható volt az alkohol hatása. Nem tagadható: a balesetek növeke­déséhez hozzájárult a forgalom­ban részt vevő járművek számá­nak erőteljes növekedése is. A megye gépjárműállománya az el­múlt évben négyezerrel emelke­dett. Hétezren szereztek gépjár­művezetői engedélyt, ezzel 120 ezer lett a jogosítvánnyal rendel­kezők száma. Ez annyit is jelent, hogy minden ötödik lakos vizsgát tett a közlekedés alapvető isme­reteiből. Ide kívánkozik a kéré­sünk: legyenek ők a közlekedé­si szabályokban, kevésbé jártasak udvarias, türelmes tanítói. A közlekedési szabálysértők felelős­ségre vonását a jogpolitikai el­veknek megfelelően tovább dif­ferenciáltuk. Elsősorban a fő baleseti okokat képező, illetve a közlekedés biztonságát kiemelten veszélyeztető cselekmények ellen léptünk fel a feljelentés eszkö­zével. Ennek megfelelően csök­kent a szabálysértési feljelenté­sek száma és több volt a hely­színbírságolás. A két intézkedé­si forma együttesen 15 százalékos emelkedése megfelel a baleseti helyzetnek. KÉRDÉS: Milyen intézkedéseket tettek a rendőrt szervek az utca rendjének és forgalmának foko­zottabb ellenőrzése céljából? VÁLASZ: — Igyekeztünk mi­nél következetesebben eleget ten­ni az ismert igényeknek: minél több rendőrt az utcára. Minél több olyan rendőrt, aki segíti és tájékoztatja az állampolgárokat, ellenőrzi a szabályok betartását, kiszűri a szabályszegőket. A lét­szám miatt azonban a lehetősé­geink behatároltak. Ezt az ellen­őrzési módszerek hatékonyságá­nak emelésével, társadalmi segí­tőink tervszerű bevonásával igyekszünk ellensúlyozni. Ered­ményesen alkalmaztuk a de­monstratív ellenőrzési formákat, amikor is nagyobb erők többszöri átcsoportosításával vontuk ellen­őrzés alá Sj bűnügyileg fertőzöt- tebb, forgalmilag frekventáltabb területeket. Havonta tizenkét al­kalommal a megye egész terüle­tét átfogó akciókat tartottunk. Ezek eredményességét mutatja, hogy a múlt év folyamán 662 kö­rözött személyt fogtunk el. ön­kéntes segítőink az elmúlt évben is hatékonyan segítették munkán­kat. A csaknem háromezer ön­kéntes rendőr 70 "ezer alkalom­mal tartott ellenőrzést. Eközben 44 esetben alkalmaztak előállítást, 41 esetben pedig a bűncselek­mény elkövetőjét a helyszínen érték tetten. Munkájukról szólva meg kell említenem, hogy az ön­kéntes rendőri szervezet szinte az egész rendőri alaptevékenységet átfogja. Tevékenységünk elsősor­ban a megelőzésre irányul. Mun­kájuk ma már elengedhetetlen tényezője a közbiztonságnak. Sze­repük, tekintélyük jelentősen megnőtt a lakosság körében is. A lakosság és a rendőri szervek közötti kapcsolat fontos láncsze­mei ők, önzetlen munkájukat ez­úton is megköszönöm. KÉRDÉS: Hogyan ítéli meg a lakosság és a rendőri szervek kapcsolatát? VÁLASZ: — Az állampolgá­rokkal ügyeik intézése során követlen kapcsolatba kerülünk. Igazgatási rendészeti feladataink ellátása során biztosítjuk a tör­vényesség érvényesülését, a dol­gozók igényeinek megfelelő gyors és kulturált ügyintézését. Hogy milyen nagyságrendben jelent­keznek nálunk ekek az ügyek, néhány számadattal mutatnám be. Az elmúlt évben több mint huszonegyezer állandó, és 2100 ideiglenes személyi igazolványt adtunk ki, tízezerét .pedig meg­hosszabbítottunk. A szocialista országokba. 18 700, Jugoszláviába több mint 43 ezer, a nyugati ál­lamokba 8400 személy részére adtunk ki útlevelet. Gépjármű és gépjárművezetői ügyekben több mint százezer állampolgár jelent meg szerveinknél. Hogy ezeket az ügyeket a lakosság megelége­désére intéztük, bizonyítja: ezzel kapcsolatban panasz nem érke­zett. — Mi a magunk részéről nap mint nap érezzük a lakosság se­gítőkészségét. Arra törekszünk, hogy ez a kapcsolat mind haté­konyabban szolgálja mindany- nyiunk igényét és érdekét, a köz- biztonság további megszilárdítá­sát. A bűnmegelőző és bűnüldöző munkánk mellett alapvető fel­adatunknak tekintjük a lakosság széles körű mozgósítását és be­kapcsolását a közbiztonság meg­szilárdítását szolgáló munkába. Arra törekszünk, hogy az állam­polgárok megértsék: az olykor népszerűtlen feladatainknak a közösség érdekében, az egyén vé­delmében teszünk eleget — fejez­te be nyilatkozatát dr. Fehér Gé­za rendőr ezredes. A nagy tudással, marxista is­merettel rendelkező vasesztergá­lyos neve elválaszthatatlan a 20. század első két évtizedének mun­kásmozgalmi harcaitól. Vezető szerepe volt az 1905-ös nagy ál­talános vas- és fémmunkás sztrájkban. A megtorló intézkedé­sek elől papírok nélkül, hajófű­tőként Bécsbe menekült. Vissza­térve azonnal bekapcsolódott is­mét a mozgalomba. Nem volt véletlen ez az akti­vitás. Már kora ifjúságától elkö­telezte magát a munkásosztály ügye mellett. Kezdetben a Vasas Szakszervezetben, majd a szociál­demokrata pártban, később pe­dig a KMP alapító tagjaként írta be nevét a magyar forradalmi munkásmozgalom történetébe. Életrajzát ismerve, joggal, sőt kötelességgel mondhatjuk róla, hogy a hazai kommunista moz­galom kiváló katonája, propagan­distája, agitátora, szervezője volt. A Láng Gyár, a MÁVAG, a Ganz Vagongyár voltak munka­helyei. Szakszervezeti bizalmi­ként, munkásagitátorként dolgo­zott. Előfizetőket toborzott a Nép­szavának, énekelt az Acélhang kórusban. Minden lehetőséget megragadott, hogy a szocialista tanúkat terjessze és életével pél­dázza, hogyan kell élnie egy ön­tudatos munkásnak. Ekkor már jól beszélt németül, eredetiben olvas­ta A tőkét, a Kommunista Ki­áltványt és más műveket. Amikor 1914-ben behívták ka­tonának, a fronton is folytatta agitációs tevékenységét. Sabác alatt, majd Przemysl-nél tevé­keny részt vett a lövészárok-ba- rátkozások megszervezésében. A háborúban lefagyott a lába, vér- hast is kapott, így haza küldték. A Lipták-féle Lőszergyárban dolgozott, ahol Fiedler Rezső a Tanácsköztársaság későbbi had­ügyi népbiztosa volt a szakszer­vezeti küzdelmekben harcostársa, továbbá a mozgalomból jól ismert Chlepkó Ede. Szaton Rezső beírta nevét a Győri Ágyúgyár, sőt egész Győr munkásmozgalmának történetébe is. Szervező munkájának eredmé­nyeként jött létre a szolidaritás az Ágyúgyár és a Vagongyár mun­kásai között. Győri tartózkodása alatt ő irányította a forradalmi munkásmozgalmat. A legnagyobb győri sztrájk megszervezéséért hadbíróság elé állították. Ügyét 12 napig tárgyalták. A munkásszo­lidaritás megmentette életét, hisz a háborús időkben ezért a tetté­ért halál várt volna reá. A bíró­ság előtt kijelentette: „A mun­kások megbízottja voltam, vagyok és leszek. A munkásság érdekei-, ért a jövőben is mindent elköve­tek. akkor és addig harcolok, amíg szükség lesz rá”. A forradalom korát hivatásos forradalmárként harcolta végig. Az 1918-as forradalom előtti utol­só munkahelyén a Ganz-Fiat mo­torgyárban végzett agtációs mun­kája eredményeként a munkások később egységesen csatlakoztak a Kommunisták Magyarországi Pártjához. Szaton Rezső egyik alapítója a KMP-nek, s tagja voll az első Központi Bizottságnak. Gyűlések sorozatán vett részt a fővárosban és vidéken, hogy a munkásságot a kommunista párt politikájának támogatására hívja fel. Így Tatabányán, Aszódon, Salgótarjánban tartott gyújtóha­tású, meggyőző beszédeket a párt ügye mellett. A Tanácsköztársaság alatt nép­biztoshelyettes, az ötszázas Mun­kástanács tagja, Kispest forra­dalmi kormánybiztosa. A proletár­hatalomra támadó ellenség visz- szaverésére nemcsak mozgósítot­ta a Váci úti gyárak munkásait a magyar Vörös Hadseregbe, ha­nem személyesen is részt vett a kapuvári ellenforradalmi meg­mozdulás leverésében. A Tanácsköztársaság megdön­tése után börtön várt reá is. Elv-i társai segítségével sikerült azon­ban megszöknie és Ausztriába, majd onnan a Szovjetunióba emigrálnia. 1923-tól a Szovjetunióban élt. Kezdetben vasmunkás volt, majd Dél-Ukrajnában végzett fonto* pártmunkát. Ezekben az években őszinte és mély barátság fűzte Zalka Máté­hoz, a spanyol polgárháború ké­sőbbi legendás hírű Lukács tá­bornokához. ..... .,\»r 1946-ban tért vissza Budapest­re. A MALÉV igazgatója volt 1955-ig, amikor is megromlott egészségi állapota miatt nyugdí­jazását kérte. Az 1956-os ellenfor­radalom után a párt első sorai­ban küzdött a munkásosztály ha­talmának megszilárdításáért. 1957. április 9-én hunyt el. Ravatala mellett az MSZMP Intéző Bizott­ságának, Központi Bizottságának, és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak tagjai és vasas mun­kások állták díszőrséget. V. S. Tárlat, volt szakközépiskolások müveiből A szegedi Tömörkény István Képző- és Iparművészeti Szakkö­zépiskolában vasárnap megnyílt az egykori tanulók alkotásaiból rendezett kiállítás. Az iskolában másfél évtizede kezdődött meg a képzőművészetekben tehetséges fiatalok oktatása. Az azóta érett­ségizettek közül számosán elju­tottak a művészeti főiskolák va­lamelyikére, és ma már kortárs képző- és iparművészetünk Ts- mert alkotói. Közülük huszonhá­rom grafikust, szobrászt, kerá- mikust, textiltervezőt, belső épí­tészt hívtak meg a szegedi kép­tárban vasárnap megnyílt tárlat­ra. m* mmmmmmm5** KÉPERNYŐ A tévé ügyei A kékesen derengő doboz át­alakítja életünket, szokásainkat. Ne firtassuk, mit köszönhetünk a tévének, miért marasztalható el, hogyan alakul az egyenleg. 1968-ban már minden második lakásban bűvölte az embereket a készülék. Egyre több ifjú kor­társunk kezdi azzal az életét, hogy egy téglalapon mozgó ala­kokra, tárgyakra mered. (A ro­konság is képernyőn láthatja elő­ször az új jövevényt.) A kisdo­bos generáció számára elképzel­hetetlen immár az Esti mese nél­küli világ. Azt is írhatnánk, hogy nevel a ■televízió, ha mem félnék a szótól. Maradjunk annyiban népszerűsíti, reklámozza az értelmesebb életet. Felnőttekkel nehezebben boldo­gul. mert a kényelemszeretet, a körülmények szorítása visszafog­ja a változtatás szándékát. Mind kevesebben kelnek föl — például — a karosszékből, de nézik, ked­velik az esti tornaműsort. Ará­nyosak az apróságok, csinosak a hölgyek, deltásak férfitársaink: izmaink megmozgatására nem tudnak bennünket rávenni. Egy vigyázatlan mozdulat és röpül a váza. néhány szökellés és kopog­nak a szomszédok, egy kis bele­feledkezés és összekoccannak a felfrissülni szándékozók. Elegen­dő kibúvó, hogy az ülőalkalma­tossághoz ragadjunk. Ki ne tudná, hogy ártalmas a cigaretta, az alkohol, csak éppen gyengék vagyunk. Mennyivel cél­szerűbben élnénk, ha a televízió­ban látott, hallott tanácsok fele hasznosulna. Fele? A harmada, a tizede! Könnyebb, ha más a cselekvés tárgya. Történetesen saját gyer­mekünk. Úgynevezett művelt em­berek is a tudatlanság naivságá- vai törődnek gyermekükkel, ra­gaszkodnak szívósan tapadó hie­delmekhez. Ma is találkozhatunk az „onoka" körmét rágó nagyma­mával, sírást pálinkával csönde- sítő butasággal. Nagyobb baj, hogy kevesen tartják embernek a pólyásit. Ke­vesen használják ki a gyermek életkorából adódó növelési lehe­tőségeket. Befolyásolhaitatlannak vélik szellemi és testi gyarapítá­sának folyamatát. A Delta leg­utóbbi műsora mintha megrende­lésre biztonyítaná. Az első 365 nap a gyermek életében sorozat jelentőségét. (Talán először só­hajtoztam a tévé kicsit megkésett térhódítása miatt e műsor láttán. Ifjú apa koromban mennyit ta­nultam volna. Gondolom, sokan éreztek ehhez hasonlót.) A tudo­mányos híradóban bemutatott ri­port adatokkal igazolta, hogy a emberi agy képessége, fejlődési kapacitása a második év végéig alakul. A gyerek okos foglalkoz- tottságától a környezeti hatások­tól táplálásától is függ értelmi, érzelmi gyarapodása. Sokait hasz­nálhatunk. sokat árthatunk. Az elszalasztott lenetőségek pótol­hatatlanok. Az NSZK-fHmsorozat ezért iz­galmas, ezért optimista műsor. Meggyőz és kedvet csinál! Kide­rül, hogy a gyermeket előbb te­kinthetjük családtagnak — fi­gyelnünk kell rá, számításba kell vennünk — mint általában szo­kás. Oktató műsor és mégsem didaktikus, szájbarágós. A gyerekeket látva, azok szinte egyforma reagálásain tűnődve ki ne gondolna arra. hogy „közös, nagy tenger csöppjei vagyunk”. Az emberi összetartozásnak, léte­zésnek is Ihimmusza ez az okosan, szépen megcsinált film. Csatlakozom fővárosi kollégám javaslatához. Alkalmasabb idő­pontban ismételjék meg eat a so­rozatot. Olyasféle közérdekű szol­gálat ez. mint a Naplemente című film. A Hét-ben hallott nyilatko­zatból is tudhatjuk, hogy milyen hatása lehet egy-egy. a közösség­hez címzett műsornak. Mert a társadalom sokszor könnyebben mozdul. mozdítható, mint az egyén külön-külön. Heltai Nándor Konecsni kiállítás Kiskunfélegyházán Kiskunfélegyházától kapta Kor.ecsni György az utolsó megbízatást. Váratlan halála előtt két nap­pal, a kecskeméti Művésztelepen keresték meg a város képviselői, hogy felkérjék nagyszabású ün­nepségeik emblémájának a megtervezésére. Hosz- szan elbeszélgetett a földiekkel. Ügy gondolta, hogy utalni kell a hagyományokra, a folytonosságra, de csak akkor lesz kifejező és pontos a jelkép, ha a változásokat is mutatja. Az igaz gondolatok, a leg­jobb elképzelések mindig egyszerűnek, magától ér­tetődőnek látszanak. Éppen ebben van nagyságuk, szimbólumteremtő, mozgósító erejük. A hajdani kiskun világ zavartságát a címer zárt kapui tükrözték. Ki kell tárni ezeket a kapukat... Az új városcímerbe is átkerült ötlet kivitelezésé­re már nem volt ideje, ez Pap Gáborra várt. A félegyházi képzőben fél évszázada végzett Ko­necsni György üzenetét, első kiállítását is ilyen nyílt szívvel fogadta vasárnap délelőtt a város. Zsúfolásig megtelt a Kiskun Múzeum földszinti nagyterme, ott volt Gera Sándor, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője. D. Fehér Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezetője nyitotta meg az O. Jobbágyi Zsuzsa által rendezett kiállítást. Meg­állapíthatta hogy „Konecsni György a magyar pla­kátművészet egyedülálló alakja volt, aki a legna­gyobb szeretettel, intenzitással élte saját korát”, soha nem szakadt el ifjúkori élményeitől. Már az első nap több százan megtekintették a hetven éve született világhírű kommunista művész kiállítását. —i -r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom