Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-31 / 26. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1978. január 31. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS ni Az AGROMAS eredményei Szakosítási program a zöldség-gyümölcs és szőlőtermesztés gépesítésére Az AGROMAS társaság 1965- ben Bulgária és Magyarország megállapodásaként jött létre azzal a céllal, hogy összehangolja a zöldség-, gyümölcs- és szőlő- termesztésben használatos gépek fejlesztését és gyártását, megoldja a kertészeti munkáik komplex gépesítését. A társasághoz 1969- ben a Szovjetunió, 1973-ban az NDK, egy évvel ezelőtt pedig Lehgyelország is csatlakozott. Csehszlovákia ugyancsak tervezi, hogy belép a társaság munkájába. Az AGROMAS tevékenysége szorosan kapcsolódik a KGST Komplex Programjában meghatározott feladatokhoz. A kertészeti ágazatok fejlesztésére nemcsak gépeket terveznek, hanem olyan növényfajtákat is nemesi, tenek, amelyek alkalmasak a gépi művelésre. Az esves növényeknél más-más nehézségekkel kell megküzdeniük a kutatóknak. Országonként is, tájanként is eltérőek a talajviszonyok, különböznek a meghonosított fajták és művelési hagyományok. A szak. értők szerint jelenleg 120 féle, egymástól alapvetően különböző géptípusra van szükség. Ekkora fejlesztő munkára önmagában egyik ország sem képes. A tagországok igényeit az AGROMAS egyezteti, megosztja a kutató-fejlesztő munkát és a gyártást is. Az első években ±.< fontosabb növény termesztésének feltérképezésre, gépesítésének egyeztetése kezdődött mek. 1967-ben már 46. főként növénytermesztési géptípus gyártásszakosítására tett javaslatot a nemzetközi társaság. Igen jelentős volt a Szovjetunió csatlakozása, mivel ebben az országban a kertészeti kultúrák területe csaknem hatszorosa mint hazánkban és Bulgáriában együttvéve. Ez teremt lehetőséget a gépek nagy sorozatban való gyártására. Az AGROMAS tagországai közti együttműködés eredményeképpen az előző tervidőszakban többek között talajelőkészítő gépeket. párádicsombetakarító, osztályozó „és előfeldolgozó gépsort, sárgarépa betakarító kombájnt és válogató gépsort alakítottak ki. Megkezdődött az uborkatermesztés és -betakarítás, valamint a paprikabetakarítás komplex gépesítése is. A tagországok képviselői 1972. ben ötven féle kertészeti gép gyártásának szakosítására írtak alá egyezményt. Bulgária például szőlőművelő gépeket, palántázó berendezéseket, borszőlő és gyümölcsbetakarító kombájnt gyárt. Hazánk 14 gép szakosított gyártására vállalkozott. Nálunk ké- ' szülnek az uborka- és a zöldbab betakarító gépek, a paradicsom- kombájn és paradicsom feldolgo. zó berendezés, valamint a gyümölcsfák metszésére szolgáló gépek A Szovjetunióba kialakított paradicsom betakarító kombájn a munka termelékenységét öt-hatszorosára növeli, s hasonló eredményeket értek el káposzta betakarítógép alkalmazásával is. A hazánkban kialakított ágyásos technológiájú paradicsom termesztő gépek eredményei megegyeznek a szovjet adatokkal. Jelenleg 29 kertészeti gép megalkotására folyik egyeztetett kutató- és kísérleti munka, 62 géptípusra pedig szakosítási egyezmény van érvényben. Ezek öt évre biztosítják a gazdaságos nagy sorozanban való gyártást. A szakosítás a legjobb eredményeket a zöldségtermesztés gépesítésében érte el. Hagymából és paradicsomból valamennyi tagországban azonos gépi betakarításra alkalmas fajtákat terjesztettekéi. Ezáltal egységesítették a termesz, tési eljárásokat is. A kutató-fejlesztő munka meggyorsításában igen nagy segítséget jelent, hogy az AGROMAS rendszeresen megvásárolja tőkés piacokról is a legfejletteb gépeket. A világ műszaki haladásának eredményeit hasznosítva lehetővé vált, hogy az új gépek hamarabb elkészüljenek. A tőkés országok mezőgép iparának bőséges kínálatálhoz viszonyítva is versenyképes árat tudnak elérni a szocialista országok a gazdaságos sorozatgyártással. AZ AGROMAS sikereinek záloga azonban elsősorban a zöldség-, gyümölcsös szőlőtermesztés nagyüzemi módszereinek elterjesztése. (MTI—APN) A személygépkocsi-behozatal két évi mérlege A személygépkocsi import mérlege szerint a múlt évben a MO- Gt RT 94,5 ezer kocsit importált a szocialista országokból. A Szovjetunióból 39,5, az NDK-ból 33, Csehszlovákiából és Lengyelországból 10—10 ezer, Romániából pedig 1800 személygépkocsi érkezett. A hosszú lejáratú államközi megállapodások alaDján kötött eddigi szerződések szerint 1978- ban a MOGÜRT 90 050 személy- gépkocsi importálta baráti országokból: a Szovjetunió 35 ezer Ladát. 1000 Volgát. 700 Moszkvicsot, 1000 terepjárót és 1000 Zaporo- zsecet szállít, az NDK 18 500 Trabantot, 13 000 Wartburgot és 250 Barkas gépkocsit, Csehszlovákia 10 300 Skodát, Lengyelország 9300 Polski Piát személygépkocsit, amelyből 6300 a 126-os és 3000 a 125-ös típus. Romániával 1500 személygépkocsi importjáról tárgyalnak, s más szocialista partnerekkel folytatott megbeszélések alapján Is várhatóan növelik még a behozatalt. • A Lengyelországban készülő népszerű kiskocsiból 6300 darab érke zik az Idén hazánkba. VILLAMOSMOTOROK A TŐKÉSPIACRA • Az ÉVIG Villamos Kismotor Gyárában a munkába állított nagy teljesítményű gépek és berendezések a ternielekcnység növelése mellett lehetővé tették a nemzetközi szabványoknak megfelelő aszinkron motorok gyártását. Az idén mintegy 500 millió forint értékben gyártanak villanymotorokat, ebből csaknem 2,5 millió dollár értékben szállítanak a tőkés országokba. Képünkön: nagy teljesítményű fúrógéppel munka közben. (MTI-fotó: Fehér József felvétele—KS) „Csend-szigetek” Csehszlovákiában már évek óta kibontakozott és manapság egyre terebélyesebbé nő az a mozgalom, amelynek fő célkitűzése, hogy a csend és nyugalom „szigetei” ne essenek a civilizáció áldozatául, hanem a természet és az ember védelmében, érdekében megmaradjanak. A természetvédelmi körzetek közelében feltűnő színű tábla figyelmezteti az utasakat, az arra haladókat, hogy tartsák tiszteletben a vidék nyugalmát. Az első ilyen „védett terület” a Pisek hegyvonulata volt. A tájat több mint nyolcezer hektárnyi lombos és tűlevelű erdő, számos tavacska díszíti. Itt, akár a többi védett területen, tilos olyan objektumot emelni, amely megzavarná a táj természetes rendjét. Sem hétvégi házak, sem üdülők építésére ném adnak engedélyt. A sétautakat, az erdőket, az erdőszéleket, a tópartokat, a növényzetet védik. Folyó- és tószabályozásra csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor. Járművel behajtani tilos. A közeli főútvonalakon sem szabad megállni, tülkölni. A parkolóhelyek, az egészségügyi létesítmények a „nyugalom területén” kívül kapnak helyet. A gyalogosok nem vihetnek magukkal tranzisztoros rádiót, nem rakhatnak tüzet az erdőben, tisztásokon, nem zavarhatják a vadakat. Viszont szedhetnek gyógynövényt, gombát. A tilalmak megszegőit szigorúan büntetik. Néhány hónapja csinos kiállítású könyvecskét hozott a posta: a Baranya megyei baksal Ezüstkalász Termelőszövetkezet háztáji főágazatának szervezetét, munkásságát ismertető dokumentumot adatott föl régi ismerősöm, Baksai Antal elnök. (A név magyarázatául rögvest álljon itt, hogy az elnök nem baksai születésű — véletlen a rímelés, hiszen Pécsről, az állami gazdaságból érkezett még 1961 tavaszán a járás akkori leggyengébb szövetkezetébe.) Régi ismerőst írtam, hiszen több ízben volt alkalmam szemügyre venni mindazt, ami háztáji dolgában történik ebben az Ormánság peremén található faluban, pontosabban mind a hatban, hiszen ennyi tartozik a té- esz hatókörébe. Országosan is elsőként találták ki Baksán a „háztáji agronómust”, ebből lett aztán, évek múltán a ^baksai példa”, amely mezőgazdasági kiállításokon vonultatta föl eredményeit. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának termelésfejlesztési bizottsága szintén itt tanulmányozta a háztájiban rejlő tartalékokat. Ekkor hallottam az elnöktől a háztáji főágazat megjelölést, szervezetileg ugyanis már a téesz négy főágazatának egyikévé gyarapodott, nőtte ki magát mindaz, amit háztájinak mondunk. (Van még műszaki, állattenyésztési és növénytermesztési főágazat.) Baksai Antal volt az, aki a TOT és a Központi Sajtószolgálat egyik pályázatán első dijat nyert; úgy is mondhatnám, természetszerű, hogy a háztájiról íródott az a pályamunka. Ma már közismert adatokon túl (hogy például a mezőgazdaság bruttó termelési értékének hozzávetőleg egynegyedét, de a baromfi 40, a sertés több mint 50 százalékát, a gyümölcsösök, más termékek szintén jelentős hányadát adja a háztáji) ismét találkoztam egy új fogalommal. Mégpedig a pályamunkának ebben a passzusában leltem rá: „...minden faluban, a háztáji mezőgazdász irányítása alatt, egy-egy falugazdát nevezünk ki a háztáji szolgáltatás... szervezése céljából”. Tehát: falugazda, háztáji agro- nómus, háztáji főágazat — ez a szabatos menetrend. A főüzem- ág egyébként önálló elszámolási rendszerben tevékenykedik, mérnökökkel, brigádvezetőkkel. A taggal kötendő szerződés előtt például fölmérést készítenek az alkalmasságról, majd a munkaerő-gazdálkodásért felelős elnök- helyettes hozzájárulását kérik ki, míg a szövetkezet által szervezett állattartásért jóváírható munkanapokat a téesz bérszabályzatában határozzák meg. Az elnök és vezető társai azt vallják, hogy céltudatos Irányítás mellett hatalmas tartalékok hozhatók Ily módon felszínre. E precíz eljárás révén egyszersmind semmi sem veszélyezteti magának a közös gazdaságnak a fejlődését. A tervek között szerepel, hogy 1980-ig a ház körüli állattartásra is kiterjesztik a programszerű takarmány- és szervizellátást, szakirányítást, felvásárlást, továbbá előkészítik és művelésbe adják azokat a földeket, amelyek nagyüzemi művelésre nem alkalmasak. ... Megtorpanások, elbizonytalanodások tarkítják ugyan azt a képet, amit a háztáji gazdálkodás szerte ágazó témakörének múltjáról fölvázolhatunk. Ma azonban úgy tűnik, hogy túljutottunk a meggyőzésen, az észérvek fölsorakoztatásán, — inkább a szervezés mikéntje okoz gondot sokhelyütt. Jó tapasztalatokért persze nem csak Baksára utazhatnak a szövetkezeti küldöttségek, hiszen sokatmondó tény immár: 660 termelőszövetkezetben szerepel önálló üzemágként a háztáji, s 1090 felsőfokú végzettségű háztáji mezőgazdász kapott megbízatást e fontos tevékenység összehangolására. A TOT minapi összegezéséből való az említett két adat, ami azt tükrözi, hogy alapjában helyes mederbe terelődtek a szóban forgó munkálatok, jóllehet vannak hiányosságok is. Szél Ferenc, a TOT főosztályvezető-helyettese erről így beszél: — A háztáji termelés alakulásáról még nincsenek friss adataink, de úgy ítéljük, hogy a tavalyihoz képest főként a sertésben van fejlődés, s a ház körüli szarvasmarhatartás sem csökken olyan mértékben, mint korábban. Ebben természetesen szerepe van az állami intézkedéseknek is. Am korántsem lebecsülendő mindaz, amit maguk a téeszek látnak el — szervezői szerepkörüknek megfelelően — a háztáji megfontolt támogatásában. Több a zöldség is az idén, miként ez közismert, bár sajnálatos, hogy a felvásárlásban helyenként zökkenők voltak. Reméljük, ez nem hat kedvezőtlenül a jövő évi termelési kedvre... A gondok közül említem, hogy a takarmányok házhoz szállítása még nem teljesen megoldott. Vannak kezdeményezéseik, hogy a téeszek 25—30 lőet’ős szállításra még alkalmas traktorokat adhassanak el tagjaiknak. Ehhez a KPM engedélyét is kérik. A téesz-törvény módosítása engedélyezte a tagoknak a lótartást, ám ennek hatása még nem érződik a szövetkezetekben. így, vagy úgy, gondokkal terhelten, alapvetően azonban helyes irányban: nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság általános fejlődésének egyik korántsem elhanyagolható szektoraként — az idén is gyarapodott a háztáji gazdálkodás. Értvén ezen mftid a piacra vitt áruk tömegét, mind a közössel való integrálódást, a szervezeti szllárdulást. Amiben fontos, mondhatni kulcsszerep jutott az ország 1090 háztáji mezőgazdászának. K. N. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Elcsúsztak a csúszópénzen A bűnszövetkezet kilenc tagja közül heten a kecskeméti Egyesült Szakszövetkezet alkalmazottai voLtak. Ez a szakszövetkezet 1975-ben egyesülés útján jött létre a Kecskemét Gyöngye és a Rózsabarack Szakszövetkezetek, bői. s a hét vádlott korábban ezeknél a szövetkezeteknél volt alkalmazásban. A bűnügynek — amelyben a közeli napokban hozott ítéletet a Kecskeméti Járás- bíróság — ninoenek rejtelmes rugói. alig kibogozható motívumai. Hűtlen kezelés, sikkasztás, csalás szerepel például az elsőrendű vádlott listáján. Mégis megdöbbentő az a mem először tapasztalt jelenség, hogy ha az ember „elindítja” a bűncselekmény-sorozatot, mindig olyanokra akad, akik első szóra és azonnal készek teljesíteni a nyilvánvalóan törvénybeütköző feltételeket. A most elítélt bűnszövetség „alapító tagja” özv. Turjánszky Tiborné (Kecskemét, Puskin utca 32.). az Egyesült Szakszövetkezet főkönyvelője volt. Még az egyesülés előtt, 1974 tavaszán ismerkedett meg Kassai Lászlóval, aki akkor a Miskolci Cementipari Gépjavító Gyárnál anyagbeszerző volt. A főkönyvelő asszony Miskolcra utazott, s arra kérte Kassait, hogy a magával vitt listán szereplő vasanyagokat szerezze be a szakszövetkezet részére. Kassai ezt azonnal megígérte, de a köz. reműködésért ötezer forintot kért. Turjászkyné a saját zsebéből azonnal kifizetett kétezerét, a többit pedig később postán küldte meg a szövetkezet Kassainak. Természetesen a főkönyvelő csak úgy küldhette a pénzt Miskolcra, ha azt előzetesen megbeszélte a szövetkezet akkori elnökével és pénztárosával. Az egyesülés után, vagyis 1975- ben Turjánszkyné tudomására hozta az új elnöknek, hogy a la- kaiosműheíy részére csak borravaló útján itud vasanyagot szerezni. Az elnöie ezt tudomásul vette és a pénz újra mehetett Kassainak, aki három év alatt összesen 21 ezer 500 forint „borravalót” kapott. Arra is volt azonban példa, hogy Kassai ügy- buzgóságát 5—10 liter borral honorálták. sőt amikor Kecskemétre látogatott, a szakszövetkezet költségén alaposan megvendégelj£' A Kassaival történt kapcsolatfelvétellel egyidőbén “a"főkönyvelő érintkezésbe lépett Vékony Lászlóval, a BVM Dunaújvárosi Gyárának műszaki osztályvezetőjével is, akit arra kért, legyen segítségére a szövetkezet lakatosműhelyének árkulációt készíteni, Turjánszkyné hozzá tette: nem leszünk hálátlanok! Vékony, noha tudta, hogy erre nem vállalkozhat, s így igazgatói engedélyt sem kért, mert nem is kapott volna, mégis elfogadta az ajánlatot. Három év alatt — 1974 tavaszától 1976 végéig — Vékony László 65 ezer 600 forintot kapott a szövetkezettől az árkalkulációk elkészítéséért. Csakhogy az összesen negyvenöt árkalkulációért csupán alig valamivel több, mint kétezer ötszáz forintot vehetett volna fel. Az Egyesült Szakszövetkezet bőkezűségét azonban nemcsak a főkönyvelő, hanem az elnök is garantálta, sőt nem egyszer megvendégelték a „szakértőt” a szövetkezetnél és különböző vendéglőkben is. Az ilyen kiadások összegét nem lehetett megállapítani. Az egyesülés előtt kialakult az a gyakorlat — amely az egyesülést követően is megmaradt —, hogy a szövetkezetnél Turjánszkyné tudta és engedélye mellett úgyszólván boldog-boldogtalan vehetett fel pénzt bón- ra a pénztárból. A szabály szerint ezzel 24 órán belül el kellett volna számolni. Ez azonban az esetek nagy részében nem történt meg. Erről tudtak a pénztárosok is, akik többször dátum nélküli bonokra borravalókat is kifizettek. így például az autójavító műhely vezetője két év alatt több, mint 13 ezer forinttal nem számolt el. A telefont javító postai dolgozóknak borravaló címén 950 forintot adtak. A közgyűlés által megszavazott évi hatezer, majd az egyesülés után évi tizenkétezer forintos reprezentációs költséget alaposan túllépték: általában harcincezerre jött ki ez az összeg, de volt amikor 34 ezerre rúgott. A hónra történő pénzfelvétel annyira elterjedt, hogy ha bárkinek pénzre volt szüksége, már nyúlt is a kasszába. Turjánszkyné például innen fizette gépkocsijának biztosítási diját, alkatrészeket vásárolt az autóhoz, aztán „saját célra” megjelöléssel közel háromezer forintot vett ki, majd megsajnálta Faragó Lászlót, aki arról panaszkodott, hogy elloptak tőle háromezer forintot, s „kártalanítás” címén kiutaltatott neki kétezret. Korábban Tur- jánsrityné megállapodott az autójavító részleg vezetőjével, hogy az elfekvő anyagokat értékesítik. Ez meg is történt. Ebből a pénzből a főkönyvelő 16 ezer forintot hónra felvett a pénztárból. 1975 és 1976 őszén, a szüret idején Turjánszkyné arra kérte Faragd Lászlót, hogy részére 300, illetve 400 liter mustot szűressen le és szállítássá az általa megjelölt helyre. Az utóbbi szállítmány azonban már a szövetkezetnél maradt, mert időközben megindult az eljárás Turjánszkyné ellen. Az ilyen „pénzügyi fegyelem” egyenes következménye volt, hogy a bérkifizetésekkel összefüggésben fiktív elszámolások történtek. Ezeket a kifizetéseket Nagy Gyuláné (Kecskemét, Czollner tér 17.), Nagysolymosi Gézáné (Kecskemét, Petőfi utca 7.), Kiss Zoltánná (Kecskemét, Forradalom utca 22.) végezték, de a háttérben természetesen ott volt Turjánszkyné, Farkas László (Kecskemét, Néphadsereg utca 6.) ag- ronómus és Faragó László (Kecskemét, Csóka utca 16.) főmezőgazdász is. összesen közel 400 ezer forint tekintetében követtek el fiktív elszámolást, s ebből csupán 26 ezer forint „mögött” van ténylegesen teljesített munka. Turjánszkyné lajstromához azonban még egy mérleghamisítás is hozzá tartozik. Kiderült ugyanis — még év közben —, hogy 1975- öt a szövetkezet veszteséggel zárja. Az elnök, Ambrus Jenő kijelentette, hogy „nem lehetünk veszteségesek”. A főkönyvelő tájékoztatta az elnököt, hogy nyer reséget csak a mérleg kozmetiká- eásával Tehet elérni. Az elnök ezt hallgatólagosan tudomásul vette, s így Turjánszkyné 440 ezer forinttal fiktív módon növelte a nyereséget, s ebből 139 ezret kiosztottak. Turjánszkyné közel kilenc ezret, Ambrus Jenő pedig 10 ezer 100 forintot vett fel... A bíróság Turjánszky Tibornét három év hat hónapi szigorított börtönre ítélte, három évre eltiltotta a közügyektől és elkobozta IG 60—50 rendszámú személy- gépkocsiját. Nagy Gyuláné egy év tíz hónapot kapott, egy évre eltiltották a közügyektől és 5 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezték. Nagysolymosi Gézáné egy évi szabadságvesztés büntetésének végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztették. Farkas László ötezer forint pénz- büntetést kapott, Faragó Lászlót egy év három hónapi börtönre ítélték, egy évre eltiltották a közügyektől és kétezer forint pénz- büntetésre ítélték, Ambrus Jenő két évi szabadságvesztését négy évi próbaidőre felfüggesztették, ugyanakkor 10 ezer foriij*' pénz- büntetéssel sújtották. Kiss Zoltánná hét hónapi szabadságvesztését három évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette a bíróság. Vékony László egy évet, Kassai László nyolc hónapot kapott, míg az előzőt hatezer, az utóbbit pedig négyezer forint pénz mellékbüntetés megfizetésére is kötelezték. Vékony Lászlót még 63 ezer forint, Kassai Lászlót pedig 21 ezer forint vagyonelkobzást pótló egyenérték megfizetésére is kötelezte a bíróság, míg Turjánszkyné 26 720 forint kárt köteles megtéríteni a szakszövetkezetnek. A bíróság a fentieket meghaladó polgárjogi igény érvényesítésével a törvény egyéb útjára utasította a szövetkezeteket. Az ítélet csak részben jogerős. G. S. Fehérjekoncentrátum gombából A Plovdiv megyei Kricsimben — Bulgária új városainak egyikében — építik a világ első üzemét, amely gombák micéliuma- ból nyert fehérjét állít elő. A Vaszil Kolarov főiskola mikológiái és biokémiai laboratóriumának munkatársai A. Torev professzor irányításával dolgozták ki a megfelelő törzsek kitenyésztése után ennek a fehérje- koncentrátum-gyártásnak a technológiáját, amelyet eddig Európa, Ázsia és Latln-Ameftka 16 országában szabadalmaztattak. Az új üzem építését 1977-ben kezdték meg, minden gépe, berendezése bolgár gyártmány. A koncentrátumot különféle élelmiszeripari termékek, így füstölt sajt, zöldségkonzervek, pástétomok fehérjetartalmának dúsítására használják. A koncentrálom tápértéke hasonló a marhahúséhoz. A krlcslmi üzem éves teljesítménye előreláthatólag 8—10 tonna fehérjekoncentrátum lesz. (BUDAPRESS-SZOFIAPRESS)
